Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

1961. szeptember 8., péntek NÉPOJSAG 3 fl szövetkezet életének jó iránytűié Két négyes találat Heves megyében A lóttó 34. és 35. játékheté­ben — a két legutóbbi játék­hétben egy-egy négyes talála­tot értek el a Heves megyei lottózók. A 34. játékhétben Józsa Já­nos kubikos, boldogi lakost ér­te a szerencse: 9 467 842 sz. ikerszelvénnyel 75 793 forintót nyert. A múlt héten a Kompólti Kísérleti Intézet 10 tagból ál­ló lottókollektívája ért el né­gyes találatot. Az össznyere- mény ugyancsak több mint 75 ezer forint. fiatalok é» idősebbek versenye Ebben az évben Egerben 24, Gyöngyösön és Hatvanban 17 fiatal szerzett kereskedelmi, illetve vendéglátói szakmun­kásbizonyítványt. Ezen felül rendszeres to­vábbképzés folyt boltvezetői, ellenőri és melegkonyhás ét­termi dolgozók részére. Az ok­tatási év végén a vizsgabi­zottság egyöntetűen megálla­pította, hogy a felnőttek nem vették kellő komolysággal a szakmunkás vizsgára való fel­készülést. Többen szükséges rossznak, formaságnak vették a vizsgát. Több felnőtt nem felelt meg a vizsgakövetelmé­nyeknek, nem adhatták ki ré­szükre a szakmunkásbizonyít­ványt. Ügy véljük, helyesen jártak el a vizsgabizottságok, hogy nem a vizsgára jelentkezettek készültségéhez, hanem az elő­írt követelményekhez tartot­ták magukat. Az egyre növek­vő igények, a fokozódó külföldi vendégjárás megköveteli, hogy kulturált kiszolgálás legyen az üzletekben, cukrászdákban és vendéglőkben egyaránt. En­nek alapfeltétele az alkalma­zottak felkészültsége és szak­tudása. Filmgyáraink jelentik A Hunnia Filmstúdióban rövidesen megkezdik az Ahogy a csillag megy az égen Című új film forgatásának előkészü­leteit. Kékesdi Gyula novel­láját Gyöngyösi Imre dolgoz­ta át filmre, s a dramaturgiai munkát Bacsó Péter végezte. A mai, paraszti témájú for­gatókönyvet Keleti Márton fil- méáíti meg. ** Máriássy Félix Megszállot­tak című filmjét október ele­jén kezdik forgatni. A film hőse egy, a Szovjetunióból hazatért mérnök, s a főbb sze­repeket Sinkovits Imre, Pécsi Sándor, Ajtay Andor, Márkus László, Molnár Tibor, Mányai Lajos, Makláry Zoltán, Tom­pa Sándor, Görbe János, Te- messy Hédi és Szemes Mari játsszák. ** Bán Frigyes ■ Felmegyek a minisztériumba című új víg­játékának külső felvételei e héten kezdődtek Mogyoródon. Galabárdi Zoltán és Markos Miklós forgatókönyvének hőse egyéni gazdálkodó, utolsó mo­hikán egy termelőszövetkezeti községben. A film főszerepét Páger Antal játssza, s a többi szereplők: Békés Itala, Gózon Gyula, Szabó Ernő, Bihari Jó­zsef és Lengyel Erzsi. ** A filmstúdió legközelebbi filmjének, az Egy autóbusz nem áll meg-nek forgatása szeptember 12-én kezdődik. Az izgalmas bűnügyi vígjátékot Csizmarek Mátyás írta, rende­zője Palásthy György. Az előkészítő munkálatok után, előreláthatólag e hónap végén kezdik meg Harskó Já­nos, az Ütban magunk felé c film forgatását. ** A Zolnay Pál rendezésében készült Vince című film, a Két félidő a pókolban című Fábri- film és Keleti Márton vígjá­téka, a Nem ér a nevem forga­tása befejeződött, a rendezők már filmjeik utómunkálatain dolgoznak. Kovács András még e héten befejezi a Pesti háztetők felvételeit és Fejér Tamás Jó utat, autóbusz című filmjének forgatása is két hét múlva véget ér. ** A filmátvételi bizottság töb­bek között elfogadta a Kilen­cedik kör című jugoszláv pro­dukciót, az Én és a tábornok című angol vígjátékot, Nor­man Widson főszereplésével és a felújításra kerülő, emlé­kezetes sikerű Hófehérkét. Ér­dekes szovjet útirajzfilm je­lenik meg Ausztráliáról, az ötödik földrész kevéssé ismert tájairól, Két óceán között cím­mel. Bemutatásra kerül majd Pausztovszkij romantikus re­gényének filmváltozata is, Északi történet címmel, fősze­repben Oleg Sztrizsenowal. Sienkiewicz Keresztesek című történelmi regényét Alekszan- der Ford vitte filmre, amely tömeg jelenetekben gazdag, kétrészes cinemascopa válto­zatban kerül forgalomba. A Szurkolók lesen című csehszlo­vák vígjáték futballrajongók kalandjairól szól. Asszonyok is segítenek Egerbaktán nagy gondot je­lent a Laskó-patak szabályo­zása. Ehhez a munkához az asszonyok is fokozott segítsé­get akarnak adni, maguk is kezükbe veszik a munkaszer­számokat. Hogy a társadalmi munka szervezése nagyobb si­kerrel járjon, a községi nőta­nács elhatározta: egyik ülésü­kön megbeszélik az asszo­nyokkal, milyen módon segít­hetik a Laskó-patak szabályo­zási munkáinak elvégzését — társadalmi munkával. Gépesítés = több termelés nyokba ütközik. Es minden helyre csak gép... gép... és gép kell! De lesz! — JÖVÖRE már négy darab szakipari kisgépet kapunk és reméljük, hogy ezt a szál­lítmányt még több is követi — mondja Nagy Dezső főgé­pész. De reméljük, hogy rövide­sen megoldást nyer az aszta­losrészleg problémája is, mert itt nincs porelszívó-berende­zés. Ezt kifogásolta már a tűzrendészet, de káros a dol­gozók egészségügyi szempont­jából is. A műszaki vezetők azt felelik, hogy a miniszté­rium nem ad- erre a célra be­ruházási összeget. Elhisszük...! De számtalan olyan vállalatot sorolhatnánk, amelyek saját erejükből, saját berkeiken be­lül fogasabb kérdéseket is megoldottak már. Támaszkod­janak bátran a dolgozók segít­ségére, így kevés pénzből is nagy tettek születhetnek. És mi hisszük, hogy a miniszté­rium illetékesei csak örülné­nek a sikereknek, a bátran kezdeményező önállóságnak. Végezetül nézzük meg, mi okozta az egy főre eső gépi lóerőátlag ilyen irányú ala­kulását? Az utóbbi időben számtalan megrendelést ka­pott az Építőipari Vállalat a termelőszövetkezeteinktől, ál­lami szerveinktől, amelyek­nek véghezviteléhez fontos gazdasági érdekek fűződtek. A feladatokkal együtt ugrás­szerűen emelkedett a mun­káslétszám is, amely termé­szetesen a gépesítés arányá­nak rovására ment. NEHÉZ, de szép feladatok előtt állnak az építőipar mun­kásai. Rajtuk a dolgozó nép figyelme. Ezrek és tízezrek fi­gyelik munkájukat, mert ez­rek és tízezrek várják az új, kényelmes lakásokat, az épü­lő, korszerű üzemeket. Bízunk bennük, munkájukban és hisz- szük, hogy a problémákat — amelyek nem nagyok — *i­■: rel megoldják. uaozik Jáaos Ábécé M arika új ábécé-s könyvet kapott. Amint hazaértek, nyomban ölébe vette és nagy áhítattal lapozgatta végig a csodálatosan szép könyvet. Találkozott kacsákkal, libákkal, még kutyával is, de ezeket már mind ismerte a kemény lapú képeskönyvből és most sokkal érdekesebbnek, csodálatosabbnak tűnt az a sok görbe lábú figura,- amelyekre anyuka ke­reken kijelentette: ezek a betűk. És anyuka később mesélt az ö betűről, amely nem más, mint egy valódi karika, a nagy A-ról, amelynek lábai úgy állnak, akár­csak a nagy fekete tábla lábai a tanterem­ben: terpeszállásban. A kislány tátott szájjal hallgatta a szava­kat, aztán váratlanul megjegyezte: Anyukám! Nagyon vigyázok majd én első könyvemre, az ábécé-re. És ekkor Marika mamája hirtelen egyet gondolt. Lázas sietséggel keresgélni kezdett az öreg ládában, amely eddig még rejtve volt ; Marika szemei előL — No! Itt van! Megvan! — örvendezett ; anyuka, aztán egy ütött-kopott, de ép könyvet I tett kislánya elé. • — Ez volt az én ábécé-s könyvem, Mari­skám! Az én öreg tanító nénim ebből tanított ; meg engem a betűvetésre, olvasásra. Igen. ■Nézd csak, mennyire megsárgultak már az «öreg lapok, de megőriztem mégis, hogy egy- !szer majd megmutathassam neked. És most > itt van. Itt fekszik egymás mellett a két ! könyv. A tiéd, az új, és az enyém, ez a kopot- > tas régi... Marika megilletődve, szótlanul > leste a két könyvet, aztán a mamára pillan- ?tott és sehogyan se értette meg, hogy az a í sárga lapú ábécé-s könyv miért csalt egy csil­logó könnycseppet anyuka szemébe? ségben eddig túlsúlyban völtak az alkamazottak, de most szö­vetkezeti tagokkal erősítik meg a vezetést. Több új tag, és tagjelölt került ki azokból a haladó gondolkodású, példa­mutató tsz-tagokból, akik az­előtt a középparaszti réteget képviselték. A szövetkezet négy brigádvezetője közül há­rom nyert felvételt a párt so­raiba, köztük Rózsik Mihály elnökhelyettes és Szigili József brigádvezető. Az új szövetke­zeti párttagok soraiban ott ta­láljuk Lengyel János, volt kö­zépparasztot, Márton György- nét, a nőtanács községi elnö­két és ifjú Sömperger Mártont, aki a községi KISZ-szervezet titkára. Jó irányban halad te­hát a pártépítés, jól dolgozó, élenjáró szövetkezeti tagokkal erősödik a szövetkezet párt- szervezete. így fogja át, így öleli fel és irányítja a szövetkezet és egy­ben az egész község életét Al- debrőn a szövetkezeti párt- szervezet. A szövetkezeti tagok kisebb-nagyobb gondjaitól kezdve a termelési és külpoli­tikai problémákig mindent kézben tart, s igyekszik min­denkor a párt politikájának szellemében irányítani a kö­zösség életét. Ezekben a na­pokban is számos kül- és bel­politikai kérdésre kell adniuk és adnak is tájékoztatót, állást foglalnak a falu népével együtt a német kérdésben, kö­zösen beszélik meg a Szovjet­unió békeprogramját, a máso­dik szovjet űrrepülés eredmé­nyeit. Az aldebrői kommunis­ták ilyenkor felvilágosító mun­kával, a legjobb agitációs mód­szerekkel érvelnek és vitatkoz­nak, segítenek a helyes szem­lélet kialakításában, a lakosság hangulatának irányításában. A SZÖVETKEZET ságában járva-kelve igen sok szépet és jót látni. Nagyarányú építkezések, jó terméseredmé­nyek, fejlődő állattenyésztés, és még számtalan más pozitív példa tapasztalható. Minden aldebrői ember otthonra .talált az ŰJ Életben, minden szorgal­mas ember megtalálja majd a számítását, s ha arról beszé­lünk, hogy jó tsz lett ez a kö­zösség, egy pillanatig se felejt­sük el hozzátenni azt is, hogy ebben nagy része van az al­debrői kommunisták szorgal­mas munkájának, fáradozásai­nak. Császár István hogyanis mégy végbe ez a to­vábbítás? — A mi pártszervezetünk csak úgy tud jó munkát vé­gezni, ha szoros kapcsolatot tart fenn az emberekkel. A jó tömegkapcsolatot párttag és pártonkívüll népnevelők segít­ségével teremtettük meg és tartjuk fenn ma is. Ezek a pár- tonkívüli aktivisták a mi leg­jobb segítőink, ök mondják el a tagságnak, s egyben a falu lakosságának, milyen termelé­si és egyéb célokat szeretne el­érni a pártszervezet, ők moz­gósítanak egy-egy nagyobb- szabású kampánymunka előtt minden szövetkezeti tagot. Jól dolgozó aktivistáink között ta­lálhatók a község különböző tömegszervezeteinek vezetői is, akik a maguk munkaterületén, tömegszervezeteiben fejtik ki agitációs tevékenységüket Sikerrel mozgósít ez a párt- szervezet minden munkára. A múltkori kiadós esőzés után a pártvezetőség kiadta a jelszót; be kell fejezni a cukorrépa még hátralevő kapálását, el kell végezni a gazoló kapálá­sokat. A felhívás nem maradt hatástalan, a kapások minden­hol elvégezték a hátralevő és szükséges tennivalókat. A pártszervezet jó munká­jának tudható be az is, hogy tavaly óta gyökeresen megvál­tozott a munkához való vi­szony. Amíg az elmúlt évben néhány esetben büntetést is kellett alkalmazni a szövetke­zet munkakerülői, fegyelem- lazítói ellen, addig most szin­te vetélkedés folyik a munká­ért. A szövetkezet asszonyai minden reggel tömegesen je­lentkeznek munkára, és a ve­zetőségnek sokszor az okoz gondot, hogy hol is foglalkoz­tassák őket Jó a kapcsolat a párt és a szövetkezet vezetősége között — s természetesen ez az egészséges kapcsolat nem zár­ja ki, sőt feltételezi a helyes bírálat szellemének kialakítá­sát. A közelmúltban előfordult hogy a pártszervezet vezetősé­ge őszinte és kemény hangon megbírálta a szövetkezet ve­zetőit, amiért 27 hold búza rendre vágva feküdt mintegy három hétig a földeken. Az őszinte és kemény elvtársi bí­rálat hatott, s így nem ment kárba a régen levágott gabo­na. Állandón Lf«l gokkal gyarapodik az Oj Élet Tsz pártszervezete. A vezető­NYÁRIDÖ VAN, í jvában ____. _______________I tart a pa radicsomszüret az aldebrői Űj Élet Termelőszövetkezet­ben. Szorgalmasan dolgoznak az asszonyok, egyre-másra tel­nek a ládák a vitamindús, pi­ros paradicsomokkal. Ám a munka közben, vagy inkább a munka után feltűnik egy érde­kes és szokatlan jelenség. A brigád tagjai ugyanis putto­nyokkal és kosarakkal mennek ki dolgozni, abban viszik az ennivalót, ami magában véve nem is baj. A hiba csak ott , kezdődik, hogy munka közben megszedik ezeket a saját put- I tonyokat és kosarakat paradi­csommal és esténként vígan , hátalják hazafelé. Más szóval mondva a leszerződött termés a közös vagyon egyrészét min- , den ellenszolgáltatás nélkül hazaviszik, megkárosítva ezzel , a szövetkezet tagságának egé­szét. Ez a káros jelenség, amit ! most itt leírtunk — szerencsé­re most már csak a múlté. Megszűnt már a paradicsom jogtalan dézsmálása, helyre­állt ilyen szempontból is a rend, a fegyelem, a vagyonvé- ’ delem, s mindjárt hozzátehet­jük, hogy az a kis közösség, , aki ezt a rendet, ezt a normá­lis légkört megteremtette, a szövetkezet pártszervezete volt. Nyilván nem volt köny- nyű és nem volt népszerű do­log melegében fellépni a va- 1 gyondézsmálók ellen, nem volt könnyű megmagyarázni, hogy ezzel társaikét lopják és po- : csékolják, hogy úgyis jut bő­ven a rendes osztás alkalmá­val, mire való akkor az ilyen ' oktalan cselekedet. A jó szó, a felvilágosító munka el is érte kellő hatását. De nemcsak ezzel teremtettek rendet a pártszervezet tagjai, hanem javasolták a szövetke­zet vezetőségének, hogy a me- : zőőrök a jövőben ne nézzék el az ilyen eseteket, és esténként tartsanak szúrópróba szerű vizsgálatot a munkából haza­térő asszonyok kosaraiban. látszólag | mindez, de mégsem lényegte­len, mégsem kerülte el a szö­vetkezet pártszervezetének fi­gyelmét. Idejében közbeléptek, hogy az ilyen rendellenesség el ne harapódzon, mert ez továb­bi viszályokat és elégedetlen­ségeket szülne azok között, akik nem dolgoznak a kerté­szetben. Éber szemmel ügyel tehát a közös vagyon védelmé­re az aldebrői Űj Élet Tsz pártszervezete, amelyről nyu-. godtan elmondhatjuk, hogys nemcsak a vagyonvédelemben, s hanem áltálában mindenhol s igen jó szervező és irányító S munkát végez. Olyan ez a párt- > szervezet, mint egy jól műkö-> dő iránytű a közösség, az > egész falu közösségének hajó-? ján, ahol bizony még mindig > van igen sok probléma és igen > sok irányítani való. ? Becsülettel látják el ezt a> feladatot Aldebrő község kom-> munistái, akik már a községi? alapszervezetükből 1950 óta se-? gítik és irányítják a szövetke-? zet életét. Ez a szövetkezet? ugyanis 1950 óta működik, és? párttagjai a községi pártszer-? vezethez tartoztak. A szövet-? kezet nagyarányú felfejlődése? után 1959 decemberétől azután? a községi pártszervezetből sző-? vetkezeti pártszervezet lett, s? így dolgozik a mai napig is? munkájával átfogva az egész? szövetkezet és egyben az egész? község életét. A pártszervezet? titkára — Vadkerti Miklósnál — régi szövetkezeti dolgozó. ? AZ ALDEBRŐI Ü et l pártszervezetének tagjai nem-5 csak rendszeresen megtartják? a vezetőségi üléseket és a tag-? gyűléseket, munkaterv szerint? dolgoznak, hanem sokat tö-? rődnek, sokat foglalkoznak a? szövetkezet belső életével, tér-? melési kérdéseivel. Az aratási* munkák előtt megbeszélték a* legfontosabb tennivalókat,* utána pedig az egyik taggyű-! lésen az aratás, a cséplés, és! az áruértékesítés helyzetével! és feladataival foglalkoztak.! Egy másik alkalommal párt-! vezetőségi ülés tárgyalta meg! az őszi betakarítási munkák! előkészítését, s az elgondolásé»-! kát, javaslatokat a szövetkezet; egész tagságának továbbítót-, ták. De hallgassuk csak meg; Sőmperger Márton elvtársat, A fokos O dahaza, a falumban hallottam néhány nappal ezelőtt ezt a' kis történetet: Gyurka bácsi a termelőszövetkezet öreg kerü­lője hirtelen megbetegedett. A lábaival tör­tént valami baj, a „kerekekkel", ahogyan ő mondta tréfásan. Először húzta, halasztotta a dolgot, de aztán ágynak dőlt váratlanul, or­vost kellett hívni a szomszédos faluból. — Nyikorog, düledezik az öreg taliga, dok­tor úr — fogadta viccelődve az orvost, majd komolyra fordítva a szót arról panaszkodott, hogy éppen most esett ez a kutya baj, amikor legnagyobb szükség lenne rá a szövetkezet­ben, amikor lábon még a kukorica, tőkéken a zsendülő szőlő. Az orvos hallgatta Gyurka bá­csi panaszát, aztán megakadt a tekintete az ágy végére akasztott fokoson, amelynek kam­pója igazi sárkányfejjé volt kiképezve. — Hát ez miféle jószág — tette szóvá az orvos a fokosra mutatva. — Ez olyan jószág, doktor úr, amelyik már kerek negyven esztendeje járja velem a ha­tárt. A bot kikopott már kétszer is, hanem a sárkányfejű fokos... az eredeti. — Adja nekem ezt a jószágot, Gyurka bá­csi — vágott az öreg szavába váratlanul az orvos, viccesen s lopva Gyuri bácsi felesége felé kacsintott. Az öreg elkomolyodott a szó hallatára, kétfelé csavarta bajuszát, aztán ke­vés idő után kivágta a rezet: — Ha meggyógyít, magáé a fokos! A fiatal doktor megnézte jól az öreget, aztán tenyeré­be csapott: áll az alku! Egy hónap múlva el­jövök ezért a rézkampóért. Es eltelt az egy hónap. Egy szép nyári estén az öreg kerülő magabiztos léptekkel indult el a szomszéd fa­lu felé s meg sem állt az orvos lakásáig. Be­kopogott s így szólt: itt a fokos, doktor úr! Ne vegye fizetségnek, mert én ezt szívemből adom magának, hálás köszönettel a két lá­bamért, aztán míg él, erről a fokosról mindig emlegesse meg az öreg kerülőt. Szalay István ROHAMOS fejlődésünk tör­vényszerűen magával hozza: a gépesítés fokozása szükség- szerű és nyugodtan mondhat­juk, hogy alapja a folyamatos tervteljesítésnek. És ezzel pár­huzamosan: kihatással van a termelékenységre. Ha a gépesítés szempontjá­ból vizsgáljuk a Heves megyei Építőipari Vállalat végzett munkáját, akkor megállapít­hatjuk, híjgy munkájukra bi­zonyos esetekben kihatással volt a géphiány is. Mert ahogy Nagy Dezső, a vállalat fiatal főgépészé elmondja: — ... nálunk 0,73 lóerő az egy főre eső átlag és ez jó­val alacsonyabb az országos átlagnál. — Mennyinek kellene len­nie a gépesítés átlagának ah­hoz, hogy javítson a jelenlegi helyzeten? — Ha elérnénk a 0,9 lóerőt, vagy esetleg az egyet, akkor elégedettek lennénk, bár van­nak vállalatok, ahol a gépesí­tés aránya eléri az 1.5, vagy a két lóerős átlagot is. HOGY A vállalat létszámá­hoz viszonyítva kevesebb gép­pel rendelkeznek, mint más, ilyen jellegű vállalatok, az tény. De éppen ezért kellene maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló gépparkot, ;mert előfordul, és gyakran, ; hogy amíg az egyik építke- ; zésen gépieró hiányában ne- :héz fizikai munkával végez- Inek egyes munkafolyamato­dat, ugyanakkor az ettől nem !nagy távolságra eső munkahe- ! lyeken kihasználatlanul áll- nak a gépek. Mindez előre­látás és szervezés kérdése, lamely sok munkát jelent I ugyan a vállalat vezetőinek, Ide ez — kötelességük. Talál­janak megoldást a rendelke- I zésre álló gépek gyors átcso- I portosítására, akkor a kevés- lsei is jobb eredmények szü- I lethetnek. ■ A szakipari kisgépek terén ; valóban hiány mutatkozik a I Heves megyei Építőipari Válla­lta tnál. Nincs parkett-csiszoló- ;és műkő-csiszológép, ezért ; ezeket a munkafolyamatokat [jelenleg még fizikai erővel !kell elvégezni. De meg kell ! értenünk, hogy építőipari vál­lalataink munkaterülete olyan ! rohamosan terebélyesedik, Ihogy gépiparunk nem minden leseiben tudja gépekkel kielé­gíteni ezt az óriási fejlődést íMert bármerre megyünk, bár >hová nézünk, tekintetünk iris ! téglafalakba és kőművesállvá-

Next

/
Thumbnails
Contents