Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
2 NÉPÜJSÁG Ml. szeptember 6., szerda Nagygyűlés a fővárosban (Folytatqs^ az 1. oldalról.) hívének, minden becsületes embernek az a kötelessége, hegy lefogja a kalandorok kezét. A Magyar Népköztársaság kormánya a varsói szerződésben részt vevő többi állammal teljes egységben, fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát állami szuverenitásának és biztonságának védelmezésében. Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugat-berlini góc elszigetelése érdekében foganatosított. A fasizmus ellen nagy áldozatot hozott népek elidegeníthetetlen joga, hogy megkössék a német béke- szerződést és biztosítsak az új német munkásparaszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását és saját biztonságukat. A két világháború közvetlen előidézője a német imperializmus volt. A magyar népet is kétszer sodorta háborúba és nemzeti katasztrófába a német imperializmus. A felszabadult és a történelemből okult magyar nép soha nem engedheti meg, hogy elhatalmasodhasson a népünket, Európát és az egész emberiség békéjét ismét súlyosan fenyegető veszedelem. A magyar népnek és kormányának az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt országok bevonásával hívjanak ösz- sze széleskörű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidol- - gozására. Támogatja a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat-Berlint tegyék demilitarizált, szabad várossá, nemzetközi biztosítékokkal. Amennyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető államok kormányaival együtt alá fogja írni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindezt megtennünk népünkért, hazánk biztonságáért és az emberiség békéjéért vállalt szent kötelességünk. AI békés egymás mellett élés biz- | tositásához az emberiségnek a legmagasabbfokú éberséget és határozottságot kell tanúsítania az imperializmus mesterkedéseivel, a reakciós katonai körök kísérletezéseivel szemben. A béke erőinek, élén a hatalmas, a világ fejlődését meghatározó szocialista világrend- szerrel, megvan mindenük ahhoz, hogy megakadályozzák és ha kell, csapásaikkal meghiúsítsák a reakciós körök háborús kalandorkodásait. A szocialista országok, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, nap mint nap tanú- bizonyságát adják társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos és katonai fölényüknek. A Szovjetunió Kommunista Pártja grandiózus programja, a béke programja, — az emberiség előtt soha nem látott távlatokat nyit meg, s hatalmas fegyvert ad a haladó emberek kezébe. Önök tudják, hogy a mi nagy szövetségesünk, a Szovjetunió a maga erkölcsi, politikai és katonai erőfölényét sohasem használta fel fenyegetésre. Ellenkezőleg: a legyőzhetetlen erő birtokában, éveken át, szinte hétről hétre ostromolta az imperialista «hatalmakat a leszerelésre vonatkozó javaslatokkal. Hirdeti a szocialista tábor országaival töretlen egységben, a békés egymás mellett élés szükségességét, vezeti a harcot a béke fenntartásáért. Így volt ez éveken keresztül az atomkísérletek kérdésében is. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette a kísérleteket és immár évek óta törekszik megegyezésre jutni. Azonban lehet-e, szabad-e tűrni, hogy az amerikaiak miközben tárgyalnak, titokban földalatti atomrobbantásokat készítsenek elő? Szabad-e tétlenül tudomásul venni, hogy a NATO egyik tagja, Franciaország, évek óta sorozatosan kísérleti robbantásokat folytasson? Nem! A további türelem már a háború erőit bátorítaná és nem szolgálná a békét. Mi teljes mértékben helyeseljük és ésszerűnek tartjuk a Szovjetunió kormányának azt a döntését, hogy az atomfegyver-kísérletet felújítja a Szovjetunió az egész szocialista világ biztonságáért, az agresszo- rok fékentartásáért. A Szovjetunió mikor megmutatja barátnak és ellenségnek a háborús kalandorok megsemmisítéséhez elegendő katonai erejét, szolgálatot tesz az egész emberiségnek — mert ezzel visszariasztja a reakciót, a háború eszelős megszállottáit —, a békét védi. A Szovjetunió tiszta szándékát megmutatta, hiszen az atomkísérleti robbantások felújításának kényszerű, de szükséges újrakezdésének bejelentése pillanatában is hangoztatta, bármely napon kész az ellenőrzött, teljes leszerelési egyezmény aláírására és végrehajtására. Ha a népek olyan világban akarnak élni, amelyben nem lesz atomfegyver és nem lesz semmiféle más fegyver, akkor kényszeríteniök kell a nagy kapitalista országok kormányait is arra, hogy fogadják el az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt. Nem kétséges, hogy el fog jönni az a nap, amikor a népek ezt meg fogják tenni, s akkor teljes és végleges győzelmet arat a béke ügye. A béke le fogja győzni a háborút! Elvtársak! Politikánk sérthetetlen ‘alap- elve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szocialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdítjuk, a népeink javát szolgáló együttműködést még szorosabbá tesszük. A magyar nép a békés fejlődésben bízik. Eltökélten, éberen vigyáz függetlenségére, rendjére; megvalósítja terveit itthon és folytatja megingathatatlan harcát még szorosabb egységben a szocialista táborral a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításáért — a szocializmus győzelméért. íme ezek pártunk, kormányunk bel- és külpolitikájának megingathatatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Velünk van a nagy Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősödő, fejlődő Román Népköztársaság, amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocializmus, a kommunizmus felépítésére, a béke megőrzésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a magyar—román barátság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormányküldöttségének látogatását. E látogatás a tárgyalásainkon megmutatkozó, eszmei alapokon nyugvó egységünk és nézet azonosságunk tovább erősíti kapcsolatainkat szélesíti együttműködésünket. A kommunizmus eszméi, a szocialista tábor összeforrott erői legyőzhetetlenek. Szocializmust építő magyar népünk, amely maga is része e legyőzhetetlen erőnek, a jövőbe vetett bizonyossággal, szilárd hittel élhet és dolgozhat: a szocialista meggyőződés, a szocialista szellemben végzett munka és szilárd helytállás mindennap új, nagyszerű eredményeket hoz és a végső győzelem is a miénk lesz. Kádár János beszédét a szocializmus, a béke, a szocialista országok egybeforrott közössége, a munkaszerető hős román nép, a Román Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, Gheorghiu-Dej, a magyar és a román nép megbonthatatlan barátsága, marxista—leninista pártjának testvéri egysége éltetésével fejezte be Gheorghiu-Dej a román párt- és kormányküldöttség vezetőjének beszéde A felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendőben a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és országának urává vált, helyreállította a hitlerista rablás és háború által szétdúlt népgazdaságát és hozzálátott a szocialista társadalom építéséhez. önök, történelmileg rövid idő alatt nagyfontosságú eredményeket értek el, új, szocialista alapokon átszervezték és tovább fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, a kulturális életet, gyökeresen megváltoztatták hazájuk képét. A továbbiakban Gheorghiu- Dej méltatta elért eredményeinket, melyek a dolgozók élet- színvonalának állandó emelkedésében tükröződnek. Vázolta azokat a mély benyomásokat, melyeket a magyar nép forradalmi vívmányai a román küldöttség tagjaira tettek. A román nép, elvtársak, úgy örül minden sikerüknek — mondotta —, mint saját sikereinek: szívünk mélyéből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkás- osztálynak, parasztságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyarország további felvirágoztatásáért folyó harcban. Továbbiakban szólott arról, hogy a román nép nemrég ünnepelte az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 17. évfordulóját, azt a nagyszerű eseményt, amely megnyitotta számára az új, ragyogó élet hajnalát. Az a cél, hogy 1965-ig a reálbér 45 százalékkal, a parasztság reáljövedelme pedig körülbelül negyven százalékkal emelkedjék 1959-hez viszonyítva. Az állam évről évre mind nagyobb összegeket fordít a lakásépítésre, egészségvédelemre, az oktatásügy, a tudomány, a művészet és a kultúra fejlesztésére is. Az ország szocialista építésében elért eredmények a dolgozó tömegek alkotó erőfeszítéseinek a gyümölcse. Elérésükhöz jelentősen hozzájárult az a sokoldalú támogatás, amelyet — más szocialista országokhoz hasonlóan — a Szovjetuniótól kapunk, valamint hozzájárult a szocialista országok között kialakult testvéri és kölcsönös segélynyújtás — jelentette ki Gheorghiu- Dej. Majd ennek kapcsán részle-, tesen beszélt a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokról Sikeresen valóra váltjuk az 1958 februárjában aláírt román—magyar közös nyilatkozat előírásait, amelyek tág teret biztosítottak a két ország sokoldalú szüntelen fejlesztésére — mondotta. Az utóbbi években az áruforgalom volumene több mint kétszeresére növekedett. A múlt évben aláirt hosz- szúlejáratú kereskedelmi megállapodás megteremti annak feltételeit, hogy 1961—1965. években az előző időszakban lebonyolított árucsereforgalom volumenét is jelentősen túlszárnyaljuk. Állandóan fejlődik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció, a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése és a kölcsönös segélynyújtás más formái is. Megbeszéléseink a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel és a magyar kormánynyal az elvtársi megértés meleg légkörében folytak és ismételten kidomborították pártjaink és kormányaink nézet- azonosságát valamennyi megvizsgált kérdésben. Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a kapcsolatok a kommunizmus nagy nemzetközi hadseregének alakulatai — a Román Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között. Az 1960. évi moszkvai tanácskozás Nyilatkozatának eszméitől vezérelve, pártjaink a marxizmus—leninizmus és a proletárnemzetköziség zászlaja alatt szüntelenül erősítik a kommunista és munkáspártok egységét és összeforrottságát, harcolnak a munkásmozgalomban fő veszélyt jelentő re- vizionizmus, a dogmatizmus és szektáns szellem, valamint az opportunizmus bármely válfaja ellen, a szocializmus és a béke ügyének diadaláért. A nemzetközi munkásmozgalom történelmi jelentőségű esemény, a Szovjetunió Kommunista Pártjának 22, kongresszusa előtt áll. * A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete — amelyet a kongresszuson tárgyalnak és fogadnak el —, a kommunista társadalom — a legmagasabb civilizáció — felépítésének konkrét terve, és minden népnek megmutatja, mit jelent a kommunizmus: bőséget a dolgozóknak, anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítését, az emberiség boldogságát és békéjét. Ez az az út, amelyen biztos léptekkel haladnak népeink és a többi szocializmust építő ország népei. Gheorghe Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. Korunk egyik nagy kérdése — amely a jelen pillanatban a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a világ közvéleményét —, a második világháború maradványainak felszámolása és a békeszerződés megkötése Németországgal. Sajnos, a nyugati hatalmak ellenzik a két német állammal kötendő békeszerződést és fokozzák a nemzetközi feszültséget és a hidegháborút. Azt az igaz ügyet — nevezetesen a második világháború maradványainak felszámolását Európában és a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldását —, amelyért a Szovjetunió és a többi szocialista ország harcolt, széleskörűen támogatják az egész világon. A szocialista országok mellett számos nem szocialista ország, s békeszerető népek, a nemzetközi közvélemény befolyásos körei is síkra- szállnak a nyugati háborús uszítok azon kísérlelel ellen, hogy az emberiséget veszélyes kalandba sodorják. A szocialista országok — re mélve, hogy a függőben levő nemzetközi problémák kielégítően megoldódnak — nagy türelemről és széleskörű megértésről tettek tanúságot. A szocialista országok nem iép- tek a befejezett tények Útiára — amint azt a nyugati hatalmak tették, amikor Japánnal különbékét kötöttek és Nyugat-Németországot a NATO-ba bekebelezték —, hanem többször is tárgyalásokra hívták fel a nyugati hatalmakat. A szocialista országok álláspontja határozott: abban az esetben, ha az imperialista hatalmak továbbra kitérő álláspontra helyezkednek, még ebben az évben megkötjük a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — jelentette ki Gheorghiu-Dej, majd részletesen szólott a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre irányuló politikájáról. A leszerelés és a nemzetközi enyhüléshez való reális hozzájárulás érdekében a Szovjetunió, a többi szocialista ország támogatásával határozottan fellépett a nukleáris fegyver- kísérletek beszüntetéséért és ezen fegyverek megsemmisítéséért. Még 1958. elején a Szovjetunió egyoldalúan megszüntette atomfegyver-kísérleteit, annak ellenére, hogy ilyen feltételek között — amikor a nyugati hatalmak folytatták az atomfegyverkísérleteket, ez az intézkedés egész sor kockázattal járt A nukleáris fegyverkísérle tek beszüntetéséért folytatott tárgyalásokon a Szovjetunió több ízben konstruktív javaslatokat terjesztett elő, hogy megkönnyítse a megegyezést ebben a kérdésben. A nyugati vezetőkörök azonban visszautasították a Szovjetunió világos és ésszerű javaslatait, mert ők a valóságban nem akarják sem a leszerelést, sem a nukleáris kísérletek betiltását. A szovjet kormány ünnepélyesen kijelentette, hogy a Szovjetunió fegyveres erői sohasem fogják elsőként használni a fegyvereket, még egyszer hangsúlyozva, hogy a népek bízhatnak a Szovjetunióban, amelynek teljes anyagi és erkölcsi ereje a békét szolgálja. A szocialista tábor országainak katonai ereje nem jelent semmilyen veszélyt a békére, ellenkezőleg, ez a katonai erő a béke megőrzésének és a háborús kalandorok tervei meghiúsításának fontos tényezője. A Román Népköztársaság államtanácsa és kormánya, valamint a román nép nevében kijelentem — mondotta Ghe- orghiu-Dej —, hogy Románia teljes egészében helyesli és támogatja a Szovjetuniónak a védelmi képessége fenntartására és további erősítésére vonatkozó határozatait, A nemzetközi küzdőtéren Gheorghiu-Dej elvtárs be- izéde elején hangsúlyozta, milyen mély, felejthetetlen benyomást gyakorolt a román küldöttségre, az a szivélyes fogadtatás, amelyben Magyarország földjére érkezésük óta mindenütt részesültek. Elfelejthetjük-e a szenvedések végtelen sorát, és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok nemzeti gyűlölködései, viszálykeltési és elnyomatási politikájukkal népeinknek okoztak? — mondotta ezután, majd rámutatott: ők elkeseredetten gyűlölték a románok és magyarok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és legfelvilágosodottabb fiait, akik testvériségünk és barátságunk nemes ügyéért kiálltak, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisítettek. A román és magyar dolgozók, hányatott történelmük során gyakran együtt, vállvetve harcoltak a kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi haladásért.. Mióta a proletariátus, társadalmunk élen járó osztálya, független politikai erő és amióta zászlajára írta a „Világ proletárjai, egyesüljetek” jelszavát^ a romániai és a magyarországi forradalmi munkásmozgalom új lapot nyitott meg országaink történelmében, erőteljesen kifejezte szolidaritását abban a harcban, amelyet a burzsoáföldesúri kizsákmányolás ellen, a dolgozók életbevágó érdekeiért folytatott. A néphatalom megteremtése országainkban mindörökre lerakta a román és a magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait. Kizárólag a végsőkig következetes forradalmi munkás- osztály volt képes arra, hogy a kizsákmányolás és elnyomáson alapuló burzsoá-földesúri rendszer felszámolásával egyidejűleg megsemmisítő csapást mérjen a burzsoá nacionalizmusra és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt új alapokra helyezze a .román—magyar barátságot ma két világ áll szemben egymással két teljesen ellentétes politikai irányzattal — a béke és a háború irányzatával. A népek sorsáért folyó hatalmas küzdelemből senki semmilyen címen nem vonhatja ki magát. A szovjet kormány nyilatkozatának ösztönöznie kell minden kormányt, minden becsületes politikust, hogy erőfeszítéseit megsokszorozza azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek a világbéke biztosítására irányulnak. Ezek a feladatok: a békeszerződés megkötése Németországgal, Nyugat-Berlinnek demilitarizált szabad várossá való átalakítása, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az általános és teljes leszerelés, az atomfegyverek eltiltása, az idegen csapatok kivonása és más országok területén levő katonai támaszpontok felszámolása, a gyarmati rendszer minden formájának megszüntetése, biztosítani minden népnek azt a jogot, hogy szabadon határozhasson sorsáról. Népeink — összpontosítva erőfeszítéseiket a békés építés magasztos céljainak eléréséért, nemzetgazdaságuk állandó felvirágoztatásáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséért — valamennyi szocialista ország testvéri népeivel együtt következetesen harcolnak továbbra is a béke ügyének győzelméért, s mindenkor éberen leleplezik a háború híveinek mesterkedéseit — jelentette ki Gheorghiu-Dej, majd további sikereket kívánva a szocialista Magyarország fejlődéséért és felvirágzásáért folytatott harcunkban, beszédét a román ér a magyar nép örök barátsága és a szocialista tábor megbonthatatlan egysége és összefor- rottsága és a világbéke éltetésével fejezte be. A lelkes tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI)
