Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* Halász vagy vadász? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 210. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. szeptember 6., szerda ,! szocializmus, a kommunizmus felépítésére, a béke megőrzésére irányúié karcunkban egyik támaszunk a magyar-román barátság!“ Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a Kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített Kis-Stadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglatí Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Ma, gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, s a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Gheor- ghe Gheorghiu-Dejt, és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. A viharos, hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej szólott a gyűlés részvevőihez. , Kádár János beszéde a nagygyűlésen Kádár János beszéde beve- »etőjében elmondotta: Központi Bizottságunk és kormányunk bálás román barátainknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk, örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igaz barátját, Gheorghiu-Dej eivtársat — majd így folytatta: Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ottjártunk még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk részesítettek bennünket. Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét. Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. Kádár János ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeies fordulat következett be, amikor a második világháború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még egy ideig itt-ott egy-egy gyökerét vesztett rothadó gyomnövény szára vagy levele. De Simon Károly kedvenc szórakozása, a csontfaragás közben szívesen mesél régi vadászkalandokat, de ha arról van szó, ugyanolyan lelkesen emlegeti a pisztrángos „hal- éseményeit”. Még ő sem döntötte el, hogy mi erősebb benne, a halász- vagy a vadász-szenvedély? Egyet azonban biztosan tud, hogy a szarvas-agancsból faragványokat készíteni — a legszebb dolog a világom Keze alól egyre-másra kerülnek ki a szebbnél szebb dísztárgyak, hamutartók és dohányzókészletek, de női dísztűket is készít. (Riport az 5. oldalon) (Kiss Béla felvételei) ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magva került, az élet dús kalászba szökken. Így virágzik már a magyar—román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre, A közös érdek, a közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szolgáló testvéri együttműködés a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi össze ma a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, hogy történelmi küldetésük, a sovinizmus írmagjának kiirtása, a magyar és a román nép internacionalista összefor- rottságának szolgálata diadalt aratott. Kádár János a román nép fejlődését méltatva kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tábor erős, fejlett iparral rendelkező, lendületesen fejlődő országa A román ipar termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előttinek. Romániában is befejezték a mezőgazdaság szövetkezetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. Az év első hét hónapjában az ipari termelés tizenhárom százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Ebben az emelkedésben különösen az az örvendetes, hogy munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk munkájának eredményeképpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, s a gazda gondosságával kezeli értékeinket. Amióta népünk sorsának ura, s az ország gazdája lett, Uemcsak a földművelők, de mondhatni, hogy az ország egész lakossága figyeli az időjárást, latolgatja milyen lesz a termés? Az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság eredményéiről. Az már világosan látszik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szükségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi betakarítási munka jó megszervezését, a mennél több silótakarmány biztosítását. Állatállományunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. Ugyanakkor már most megkezdődik az a munka, amelytől a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kell a jóminőségű kenyérgaboná elvetését' a kitűzött terveknek megfelelően az utolsó négyszögölig. A szocialista nagyüzemi termelésre áttért mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, agronómusok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagyszerűen vizsgázott. Általában a vártnál eredményesebben szervezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott jelentkeznek már a nagyüzemi termelés eredményei is. Népi államunk támogatta a parasztságot. Ennek eredménye — többek között az a nagyszerű vívmány, hogy az idén már a kalászosok 60 százalékát gép vágta. Menynyi verejtéket, emberi erőt takarítottunk meg ezzel!? Hadd szóljak valamit terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körültekintő kidolgozása után, a közeli hetekben kerül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés elé. emelkedésének biztos alapjait teremti meg. De a munka korunkban, különösen a szocialista társadalomban már nemcsak, sőt elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg. Ügy tervezzük, hogy a most szeptember végén összeülő országgyűlés elé terjesztjük oktatási reform-javaslatainkat is. A törvénytervezet messzemenően figyelembe veszi a szülők, a pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, a szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy az idén, ősszel már közé! 240 000 középiskolásunk lesz,—' ami négy és félszerese az 1938- as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pártja program- tervezetében: „mindent az emberért” — a mi terveinknek is az alapja, kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb színvonalra emelésében is. Népünk gondolatvilága a békés, szocialista épités terveivel, s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva, mindent megtégyünk a jobb éle tért, boldogulásért. Terveink megvalósításához békére van szükségünk Ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfelelően jelölte ki pártunk 7. kongresszusa Az ellenforradalom leverését, a rend helyreállitását a szocialista gazdasági és kulturális építés fellendülésének nagyszerű évei követték. Pártunk felhívására a dolgozó tömegek lendületes munkával jelentősen túlteljesítették a hároméves tervet. Pártunk szavát követve, ez év elejére parasztságunk csaknem egésze áttért a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az egészséges szocialista termelési viszonyok kialakulása nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk egészének fejlődésében. Üj lehetőségeink vannak, ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari termelés, több nyersanyagra van szükség, — ezért többet is kell eladnunk. Gyorsabban ment a mező- gazdaság átalakulása, — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági, modern nagyüzemek mielőbb megszilárduljanak és a beruházások mielőbb megtérüljenek; legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladnivaló is. Űj ötéves tervünk új szükségleteink és nagyobb lehetőségeink reális számbavételére épül, s megvannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményezni, s ezzel a dolgozók életszínvonala további A szocialista építőmunka maga is része a békéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb, öntudatosabb társadalmunk, amennyivel erősebb népi nemzeti egységünk, amennyivel nagyobbak építési eredményeink, any- nyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegén. Kedves elvtársak, barátaink! A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van, s ez a nyugatnémet revansizmus és milita- rizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően sorozatosan megszegték ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén' nemcsak a Szovjetunió, hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a műitarizmus felszámolására és mégis, 1946 óta nyíltan segít tik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregüket a hitlerista Wehr-, macht tábornokai és főtisztjei vezetése alatt. A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország hatalmas összegeket fordít fegyverkezésre. A NATO-államok között ma már Nyugat-Német- országnak van Európában a legtöbb felfegyverzett hadosztálya. Ma Nyugat-Németor- szágban a komműnizmus elleni keresztes hadjáratról szónokolnak, de a frázisok mögött a lényeg az, hogy ott ma is az első és a második világháborúból ismert, korlátolt, veszedelmes szoldateszka, rablásra, és más népek leigázására vágyó nagytőke uralkodik. A népek nem tűrhetik, hogy a háborús provokátorok és kalandorok a szemük láttára élesítsék a kést, játsszanak a háború tüzével. A béke minden (Folytatás a 2. oldalonJ
