Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

1961. szeptember 5., kedd NÉPÚJSÁG o Bányászok A z előbb még ott állt a kőfalak tövében, emberek és csillék között. A fejtés egész hosszában végig­járta a munkahelyeket. S most irodájában, ki­mutatások s jelentések fölé hajolva találjuk Kiss Miklós bányames­tert, a Közútüzemi Vállalat IV. sz. kőbá­nyaüzemének vezető­jét. Napcserzett arcú, iz­mos munkásember. És fiatal: 33 éves. — ... Pedig kerek tizenkét esztendeje, hogy a kőbányászat­ban dolgozom — mond­ja nevetve. Huszonegy éves volt, amikor először a sok emeletnyi meredek kőfal közelébe került. Rakodóként kezdte, mint mindenki, aki először kóstol az itteni munkákba. Emelgette, 3Cőtf'ala,k tÖOÍb&L... csillékbe rakta a sú­lyos kődarabokat, tömböket, aztán neki­feszült a súlyos terhű csilléknek, s odább tolta társával — a fel­vonópálya alá. Később bunkózó lett.:. A több kilónyi vaslcalapáccsal, „bakó”-val, verte szét a lerobbantott köveket, stanzát, vaséket kény­szerítve a kemény kő­zetbe. Aztán kőterme- lő lettem... Ott törölgette télen- nyáron verejtékező homlokát a mélyszintű bányában. Szerette ezt a nehéz szakmát, ezt a nyers erőt kívánó mes­terséget, a bányát, szerszámait — és ra­gaszkodott hozzájuk. Szorgalmasan, becsü­lettel végezte munká­ját, s lelkesedését nem lohasztotta a testi fá­radtság sem. Felfigyel­tek rá... 1952-ben műszaki ká- detképző iskolára küld­ték ... Már nem a kő­fejtőszerszámokat szo­rította erős tenyerébe, nem a fúrógép fogójá­ra „dűlt rá”, hogy melle erejével is segít­se a fúrófej behatolá­sát a kőfalba .. .Köny­veket tanulmányozott, mértani diagrammák titkaival ismerkedett, számok és képletek rajzottak fejében. Ele­inte nehéznek érezte ezt az új próbatételt — de sikeresen megbir­kózott vele. — Az iskoláról visz- szatértem ide a tardosi bányába. S bányames­teri ranggal vezetővé léptettek elő. Harmincnyolc ember tartozik a „keze alá". Az ő vállán nyugszik az a nagy-nagy fele­lősség, amelyet a terv­kötelezettségek szab­nak ki az üzemre, neki kell gondoskodnia ar­ról, hogy a bányászok kitermeljék a szüksé­ges mennyiséget, hó­napról hónapra. 1 ó vezető. Kap­csolata egész­séges az emberekkel. Szinte állandóan ott van közöttük. Ért a nyelvükön, hiszen nemrég még ő is azt a munkát végezte, amit a /' többiek. Ismeri hát gondolatukat, tudja nehézségeiket, gond­jukat, problémáikat, így könnyebben tud azokon segíteni, ha hozzáfordulnak azok orvoslásáért. Hat éve bányamester Kiss Miklós. — Miért választotta ezt a szakmát, a kőbá­nyászatot? — A családban már előttem is volt kőbá­nyász .... Apám tizenöt évig vágta a követ. A fiú tehát apja kezéből vette át a szerszámot, a szakma szeretetét tőle tanulta. S nem bánta meg. Fel­adata, amely nap mint nap, új meg új helyt­állásra készteti, a helytállás új meg új formáját követeli — ez teszi teljesebbé, gazda­gabbá, s céltudatosab­bá életét. (pataky) szövetkezet, a rózsaszentmár- toni bányászok ajándékkal kedveskedtek vendégeiknek. A bányásznapot egésznapos kultúr- és sportműsor, vidám táncmulatság tette sokáig em­lékezetessé Rózsaszentmár- tonban is. Kitüntetések Ecséden Hal mos i Pál, a tröszt mun­kaügyi osztályának vezetője, a Parlamentben kormánykitün­tetést vett át. Bensőséges ünnepség kere­tében emlékeztek meg az idei bányásznapról Rózsaszent- mártonban is. Az elnökségben többek között helyet foglalt Do-Can elvtárs, a Vietnami Népi Demokratikus , Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek kereskedelmi attaséja, i a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg két képvise­lője, ott volt Ivádi József elv­társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese, s többen a járás, a község vezetői, kiváló dolgo­zói közül. Csizmadia Béla alapszervi párttitkár megnyi­tó szavai után Szomszéd László elvtárs, országgyűlési képviselő, a rózsaszentmarto- ni IX-es akna üzemvezetője mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az idei bányásznapon is szeretettel és elismeréssel fordul hazánk né­pe a bányászok felé. Ezt az elismerést megérdemlik a ró- zsaszentmártoni bányaüzem dolgozói is, akik .1961 első fél­évi, mennyiségi termelésüket 102,9, minőségi termelésüket pedig 101,9 százalékban telje­sítették. Az altáró nyolc bri­gádja küzd a szocialista bri­gád!, cím elnyeréséért, s nem kis' részük van abban, hogy a IX-es aknaüzem az első félévi eredmények alapján elnyerte az élüzem címet. Ezután Ivádi József elvtárs tolmácsolta az MSZMP Heves megyei Bizottságának s a me­gyei tanácsnak üdvözletét és hangsúlyozta, hogy a második ötéves terv végrehajtásában, a szocializmus alapjainak le­rakásában, általában a szocia­lizmus építésének meggy orsí- tásában nagy feladatai van­nak a rózsaszentmártoni bá­nyászoknak is. Szegedi József, rózsaszenti mártcni vájár a kiváló dolgozó jelvény után mo3t miniszteri kitüntetést kapott. Egeresehiben... keresett cikk a világpiacon. De nemcsak bentonitot bá- s® ásznak itt. Van a bányának tember 6-án, a bérek csökken­tése és a 12 órás munkaidő visszaállítása ellen tüntettek, sztrájkolva, s követelésükre csendőrök sortüze volt a vá­lasz. Majd a bányászok meg­változott életéről szólott, a 45 utáni hősies időkről, amikor széjjelrombolt, vízzel elárasz­tott bányákban kellett megkez­deni a folyamatos termelő munkát. — a párt és a kormány nem feledkezett meg a bányászok­ról — hangoztatta Bodzsár elv- , társ. — Csak az első ötéves tervben több mint 4 milliárd forintot biztosított a bányászat beruházásaira. 11 év alatt a tröszt területén 626 millió fo­rintot fordítottunk lakásépít­kezésekre és kommunális be­ruházásokra. - ■ "Sí Elmondotta Bodzsár Tivadar, hogy a tröszt területén 170 km nyitott vágatból 97 km-t kor­szerű biztosítással láttak el, s a működő frontfejtések egy­negyede acéltámos. A szocialista munkabrigádok eredményeiről szólva, megem­lítette, hogy a megtisztelő cí­met 19 brigádban 140 bányász érte el. Bírálva beszélt az Eger- , csehi Bányaüzem első félévi munkájáról, amiért nagy adós­sággal, tervlemaradással zár­ták az első hat hónapot. De di­csérettel adózott Utassi József 1. és Ivádi Gusztáv vájárnak, illetve frontmesternek, akik kiváló, 122 százalékos tervtel­jesítésükkel elnyerték a legma­gasabb kitüntetést, a Bányá­szati Munkazászlót, Megemlí­tette Szabó Tibor osztályozol segédmunkás, Balogh László hegesztő és Herczeg István la­katos nevét, akik a maguk munkaterületén becsülettel és derekasan helytálltak, s kiváló dolgozó címet értek el. Beszé­dét befejezve, Bodzsár elvtárs átnyújtotta Papp János üzem­gazdásznak a nehézipari mi­niszterhelyettes írásos dicsére­tét munkája jutalmául. Az ünnepi beszéd után Dor- kó József elvtárs emelkedett szólásra, aki a megyei pártbi­zottság végrehajtó bizottsága nevében üdvözölte a bányászo­kat, s a nemzetközi helyzet alakulásáról szólva, még állha- tatosabb munkára, még na­gyobb éberségre hívta fel a bá­nyászok figyelmét — a béke érdekében, s a rémhírterjesz­tők ellen. ' • És sor került az ünnepség fénypontjára, - a jutalmak kiosztására, összesen 69 dolgor zónák adták át a kiváló dolgo­zó oklevelet, jelvényt, illetve a bányászati munkazászlót, s az ezzel járó pénzjutalmat. Délután a bányász-zenekar adott térzenét a népkerti sza­badtéri színpadon. 4 órától a Miskolci Munkás és az Eger­esein Bányász labdarúgó-mér­kőzés lejátszására került sor, melyen a hazai csapat, aratott győzelmet. A mérkőzés után éjfélig táncoltak a fiatalok, s idősebbek a népkert geszte­nyefái alatt a talpcsiklandó, szép muzsika dallamára. í köszöntése Két kitüntetés hézipari Minisztérium Szénbá­nyászati Főosztályának képvi­seletében. A bányásznap al­kalmából magas kitüntetést kapott az ecsédi külszíni fej­tés két dolgozója is. Nagy Já­nos, szalagüzemi brigádvezetö kormánykitüntetésben része­sült, míg Bliznik Pál kotró­mester a kiváló bányász cí­met nyerte éL Rí év elstt felében lúlleljesftelték tervüket a recski bányászok vezető titkára mondott ünne­pi beszédet. Furucz elvtárs hangsúlyozta, hogy az egész nép együtt ünnepel a bányá­szokkal, elismerését fejezi ki azokért a szép eredményekért, amelyekkel a recski ércbá­nyászok is dicsekedhetnek. A recski ércbányászok nemcsak termelési tervüket teljesítették túl, de olcsóbban hozták fel­színre az ércet, s munkájuk minőségére is nagy gondot for­dítottak, így tudták elérni, hogy ez év első felében túl­teljesítették tervüket Hangoztatta Furucz elvtárs, hogy ezek a termelési ered­mények jelentősen hozzájá­rultak gazdasági terveink megvalósulásához, a szocializ­mus építésének meggyorsítá­sához. Megemlékezett Furucz elvtárs azokról az időkről, amikor a bányászok nehéz harcban álltak a megélheté­sért, majd azokról a lehetősé­gekről beszélt, amelyek ki­bontakoztak előttünk az SZKP XXII. kongresszusának prog­ramtervezetében. Furucz elv­társ végezetül azt kívánta a recski bányászoknak, hogy még számos ilyen ünnepet ül­hessenek u sikeres munka után. A bányásznapi ünnepségen adták át a jutalmakat, kitün­tetéseket is. Csomós Albert, Kovács Miklós vájárok éi Pócs Ferenc flotálós miniszte­ri kitüntetésben részesült, míg Ságvári János vájár, Bódl János vájár, Gábor Lajos csil­lés a kiváló dolgozó jelvényt kapta. Rajtuk kívül számosán .ettek át különböző ajándék- tárgyakat, pénzjutalmat. Kü­lönösen kedves színfoltja volt az ünnepségnek, mikor az út­törők virágcsokrokkal kedves­kedtek a kitüntetett bányá­szoknak. A bányásznap délutánja is [ -súfolt programmal zajlott, I sportműsor, vásár, este pedig a táncmulatság vonzotta a nagyszámú ünneplősereget. köszöntötte a bányászok ünne­pét. Vasárnap reggel a bányász­zenekar ébresztette a telep la­kosságát, akik 9 órakor kezd­ték meg a gyülekezést a kul- túrháznál, az ünnepi felvonu­láshoz. Az ünnepi gyűlés 10 órakor kezdődött a népkert árnyas fái alatt. Az ünnepi műsort Varga Lajos, az Egercsehi Bánya­üzem főmérnöke nyitotta meg, majd a Himnusz hangjai után úttörők szavalatai következtek. Ezután került sor az ünnepi beszédre, melyet Bodzsár Tiva­dar, az Ózdvidéki Szénbányá­szati Tröszt mérnöke tartott. Beszéde elején Bodzsár elv­társ egy — negyvenkét évvel ezelőtti — szeptemberi napra lön megdicsérték az üzem va­lamennyi jól termelő csapatát, majd a hűségjutalmak kiosztá­sára került sor. Este nyolc óra­kor — a víztoronynál — az üze­mi KISZ-szervezet tábortűzzel emlékeztetett, amikor a tata­bányai bányászok, 1919. szep­Furucz János, az ünnepi szónok. már szombaton megkezdődtek a bányásznapi ünnepségek ... Mindhárom műszakban zene­szóval köszöntették a ki- és beszálló bányászokat, s röp- gyűlések keretében méltatták a bányásznap jelentőségét — kü­egy kisebb üzeme, a nemti- akna, melynek vágatából tűz­álló agyagot küldenek nap­fényre az emberek. Az idei bányásznapon szép, verőfényes vasárnapra ébred­tek' a falu lakói, akik ünnep­lésre gyűltek össze az üzemi kultúrházban. Egésznapos mű­sorban szórakozhattak, sőt: kedvükre vásárolhattak mo­torkerékpárokat, rádiókat, s egyéb szükséges kultúrcikke- ket a bányásznapi sátorokban. Az ünnepi gyűlésre délelőtt 10 órakor került sor, melyen Gyimesi Béla főmérnök elv­társ mondott beszédet, a bá­nyászok munkaeredményeit méltatva, a nemzetközi hely­zetet elemezve. Gyimesi elvtárs hét bá­nyásznak — ifj. Asztalos Imre, Fodor Sándor I., Ködmön Ist­ván, Mészáros János, Fekete László, Utassi p. Sándor és Ju­hász György — adott át kor­mánykitüntetést. Bíró d. János és Murányi Lajos miniszteri kitüntetést, a kiváló bányász jelvényt és oklevelet kapta meg. 45 dolgozót részesítettek pénzj utalómban. Istenmezeje, - ez az apró fa­lucska, megyénk legészakibb települése csak a felszabadulás után lépett a bányász települé­sek sorába. Több mint kétszáz embernek ad kenyeret és munkát a Rosszkút-tetői bá­nya, ahonnan az értékes ben- tonitot fejtik, robbantják. Aki hétközi napókon fordul meg a faluban, nagyon mozgalmas képet lát... A hegyoldalban, a sikló sínjein csattognak a teli csiliék, teherautók kanyarod­nak a rakodó alá, s szállítják a sárgás-szürke bentopitot a mátraballai vasútállomásra, ■honnan tovább viszik az or­szág minden részébe, s kül­földre is, Németországba, Csehszlovákiába, Lengyel- országba. A kohászatban nagy­szerűen használható bentonit A „bentonit hazájában“ . .. A Recsk környéki falvak­ban már szombat este „hírül adták” a bányász-zenekarok, nagy napra készül az ércbá­nya. A térzenék előhírnökei voltak a tizenegyedik bá­nyásznapnak. Vasárnap reagri a recski bányász kultúrotthon környéke már az előkészület s a leendő nagy ünnepség ké­pét mutatta. A sátrak körül recskiek é3 környékbeliek százai tolong­tak, s 10 órára színültig meg­töltötték a kultúrház nagyter­mét a nagygyűlésre ösz- szesereglett bányászok és hoz­zátartozók. Pócs János, a Recski Ércbánya igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Furucz János, az SZMT Felszólalt az ünnepségen Do-Can elvtárs is, aki a test­véri vietnami nép forró, bará­ti üdvözletét tolmácsolta a bányászoknak s elmondotta, milyen örömmel tapasztalta saját maga is népünk nagy erőfeszítéseit s ezeknek az erőfeszítéseknek mindenütt látható eredményeit. Rámuta­tott arra is, hogy a magyar dolgozó nép minden sikere erőt ad a vietnami népnek is, akik a szocialista tábor tag­jaiként velünk vállvetve har­colnak a szocializmus végső győzelméért, a béke megvédé­séért. Az ünnepség befejező részeként a helybeli termelő­Vietnami és szovjet vendégek Rőzsaszentmártonban Az ecsédi külszíni fejtésen is összegyűltek a dolgozók, hogy meghallgassák Kovács Ferenc üzemi pártitkár beszé­dét a bányásznap alkalmával. Részt vett az ünnepségen a helybeli Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet, valamint eijött Somogyi József elvtárs, a Nagy-Budapesti Pártbizottság és Szabó József elvtárs, a Ne-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents