Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-05 / 209. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 5.. Kedd Mii tud a „síngomboló” és a Plassermatic ? Országos vasútépítési bemutató Hál-Kápolnán Régiek, kopottak a sínek, nem bírják a megnövekedett teher- és személyforgalmat. Ki kell cserélni, új vágányokat kell fektetni Kál-Kápolna és Füzesabony között, de Nyíregyháza, Szeged és Szombathely felé is. Sok és kemény munkát jelent ez. Aki maga is próbálta, vagy egy kicsit is megfigyelte, tudja, hogy a pályamunkát nem mindenki bírja. Ezért van különös jelentősége a Kál-Ká- polnán megtartott vasútépítési bemutatónak — hangoztatta Papp Károly, a MÁV vezér- igazgatóság építési és pálya- fenntartási szakosztályvezetője. A gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál 120 méteres síndarabokat gyártanak. A helyszínen 960 méter hosszúságút hegesztettek ösz- sze, de a törekvés az, hogy a jövőben öt-tíz, vagy a két állomás közötti távolságnak megfelelő síndarabot hegesz- szenek össze és teljes gépesítéssel történjék a vasútépítés. Nem vezényel tehát többé az előmunkás, nincs hórukkolás, cipekedés, kart, derekat és agyat szaggató krampácso- lás? — Itt már megszüntettük. Tulajdonképpen nem is kísérletszerű bemutatóról, hanem üzemszerű, modem, gé pesített vasútépítésről van itt szó — hangzik a magyarázat. Diesel-mozdony jár előttünk, acélszalagon két furcsa kis kocsit húz maga után. Ezek jóformán egy-egy tengelyből, vízszintes és függőleges görgőkből állnak. Miközben a gyalogos sebességének megfelelően halad a szerkezet, egy munkamenettel „begombolja” az alátét lemezre az új sínpárt, a régit pedig felszedi. Emberi kéz jóformán hozzá sem ér. A baloldali vágányt építik, jobboldalon zavartalan a forgalom. Füzesabony felől éppen feltűnik egy hosszú te- herszerelvény. — Deli elvtárs, álljunk meg. Igazítsák be addig a sín talpát — hangzik Pintér István főépítésvezető utasítása. Négy fiatal munkás spajszerral igazít egy kicsit a végtelennek látszó síneken. Az innenső fele rendesen fekszik a beton- aljon, vagy 20 méterrel odébb, mint fáradt ember feje a párnán, úgy nyugszik a görgők között a fénylő, fekete sín. Amikor újra megindul a Diesel, és nyomában az acélkötélre fogott kocsik, a roppant súlyú vágányok csikorognak és nyögnek, de engedelmeskednek a gépnek és az emberek akaratának. A két német szakember, a tudományos kutató intézet kiküldötte és a hat vasútigazga- tóság szakemberei szemmel láthatóan elégedettek. Kattog a filmfelvevő, nagy igyekezettel fényképeznek a ■ Magyar Távirati Iroda és a lapok fotósai, kérdezősködnek és szorgalmasan jegyezgetnek az újságírók. — Hogy hívják ezt a Szerkezetet? — hangzik már másodszor a kérdés. — Még nincs is neve, any- nyira új. Talán síngomboló kocsi lesz a neve — válaszolja a főépítésvezető. — Ez valóban találó, mert úgy gombolja a síneket, mint mi a kabátot. Ebben megegyezik a vasútépítő szakemberek és a bemutatóra meghívott vendégek véleménye. — Kevés a négy automatikus csavarhúzó. Nem tudna'? lépést tartani a síngomboló- val — jelenti a főépítésvezető. — Krómnikkelacél kell a csúszó rollniba és még két csavarhúzó gépre van szükség — summázza a tapasztalatokat az osztályvezető. Sokáig az őrháztól észre sem vettük, hogy még egy kocsi halad előttünk a sínen. „Plassermatic, made in Austria”. — olvassuk a különös gép fényes tábláján. — Olyan kormánya van, mint a hajónak — jegyzi meg A szén-, érc- és bentonitbá- nyászokkal egy napon ünnepelték a 11. magyar bányásznapot az olajbányászok is. Azok az emberek, akik fúrótornyok, acélszondák tövében szorgoskodnak, akik kemény harcban a természet erőivel — csövek kilométereit süllyesztik a mélybe, hogy rajtuk, mint szökőár, előtörjön a földgáz és az olaj. A bányászmesterség mindig a legnehezebbek közé tartozott, s ez mondható el az olajbányászok munkájára is. Nagy mélységekbe küldik le a fúrófejeket, kutatják, keresik az olajat adó rétegeket — közben eső, hó, szél és fagy éri őket, vagy rekkenő hőség verejtékezted homlokukat. Munkájuk olyan, mely megállás nélkül, szüntelen új meg új formáját követeli meg a helytállásnak. S ezek valaki. Mindössze két ember van a gépnél. Mintegy 70 méterre előkocsi halad. A sínek felett vékony acéldrót fénylik. Elektromos kapcsolatot létesítünk, áramkör zárul itt. Automatikusan vízszintez a gép. Ha pár centivel lejjebb kerül az aljazat, a Plassermatic felemeli az aljbetont, a sínt és azután kívül, belül aláveri a kavicsot. Megbízhatóan és egyenletesen dolgozik. Jobban bevibrálja a kavicsot, mint a legszorgalmasabb krampá- csoló. Több mint kétmillió forintba került ez a gép. De megérte, mert 300—320 „talpfát” ver alá óránként, vagyis 150 ember munkáját helyettesíti. — Es mennyi a síngomboló teljesítménye — kérdi valaki — 76 ember helyett ele gendő 26. és sokkal gyorsabban halad a munka. Szakemberek és érdeklődő'.: örömmel hallották, hogy az osztrák gép mintája és a ha zai tapasztalatok alapján a MÁV szakemberei már elké szítették az új síngomboló pro totípusát. A főútvonalakon m\ már mindenütt hézag nélkül építik a pályát. Kényelmesebb, zökkenőmentes lesz az utazás, nem rongálódik any- nyira a kerék és a rúgó’ás. Kevesebb vonóerőre van szükség. Ezért elmondhatjuk, hog/ érdekes és biztató volt a kál- kápolnai vasútépítési bemuaz emberek derekasan látják el munkájukat. Igazán megérdemlik az ünneplést, a felé jük áradó tiszteletet, és megbecsülést. Megyénk olajbányászai — hatvanan — Demjén, Fedé- mes és Eger dombjainak kutatói Szolnokra látogattak el vasárnap és ott vettek részt az olajbányászok központi ünnepségein. Az olajbányászokat Szolnokon a megyei szakszervezeti tanács vezető titkára üdvözölte. Ezen az ünnepségen nyújtották át a kitüntetéseket és jutalmakat a kiváló eredménnyel dolgozó munkásoknak. Megyénk olajbányászai közül hárman kaptak kiváló dolgozó oklevelet, hárman részesültek kiváló bányász kitüntetésben és 44 dolgozót jutalmaztak pénzzel. tató. Dr. Fazekas László Az olajbányászok Szolnokon ünnepeltek A brazíliai tábornokok tudomásul Tették az alkotmánymódosítást Gouiart beiktatása halasztást szenvedett RIO DE JANEIRO (MTI): A brazíliai Porto Alegre-ben működő „Törvényesség rádióadó” vasárnap ismertette Brizzolá- nak, Rio Grande Do Sul állam kormányzójának bejelentését, amely szerint Gouiart brazíliai alelnök hétfőn délben — magyar idő szerint 16,00 órakor — repülőgépen Porto Alegre-ből Brasiliába, az ország fővárosába utazik. Mint ismeretes, a brazíliai kongresszus két háza Quadros elnök lemondása óta olyan törvényt hozott, amely módosítja az ország köztársasági elnökének hatáskörét és az eddigi elnöki teendők lényeges részét a miniszterelnöki tisztség viselőjére ruházza át. Az AFP jelentése szerint Gouiart alelnök, aki Brazília eredeti alkotmánya értelmében Quadros elnök törvényes utódja, vasárnap rádiónyilatkozatot adott. Ebben hangoztatta, Brazília népétől kapott megbízást az elnökválasztásokon és kötelességének tekinti e megbízás teljesítését. Mégis —mondotta Gouiart — „alávetem magam az alkotmánymódosításnak, hogy hazám népét ne vethesse önkényuralom rabszolgasorba”. Brasiliából, az ország fővárosából érkezett jelentések szerint, vasárnap délután a politikai pártok vezetői megbeszélést tartottak. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény hangoztatja, „a pártok teljes tudatában vannak annak az új felelősségnek, amely az alkotmány módosítását követően reájuk hárul. Éppen ezért szükséges, hogy a Joao Gouiart 4 délafrikai »fajvédő“ kormány javítani akarja a fehér lakosság arányszámát PRETORIA (REUTER): Pretoriában bejelentették, hogy a Délafrikai Köztársaság a közeljövőben tíz nyugat-európai! városban toborzó-központokat állít fel, hogy elősegítse a Dél- Afrikába irányuló bevándorlást. Központokat állítanak fel a bevándorlók fogadására, letelepítésére magában Dél-Af- rikában is. A toborzási központokat Londonban, Hágában, Kölnben, Rómában, Athénben, Bécsben és Lisszabonban állítják fel és kirendeltségeik lesznek Glasgowban és Hamburgban, Bernben. (MTI) megjelenjék a kongresszusban, tehát felkérik Mazzili ideiglenes brazíliai elnököt, tegye meg az ehhez szükséges intézkedéseket”. A hírügynökségi jelentések szerint a brazíliai hadsereg vezetői vasárnap este kiáltványt adtak ki, amelyben felhívták beosztottjaikat, vegyék tudomásul az alkotmány említett módosítását, ínért az — kiáltványuk szerint — „megoldotta a politikai válságot”. A köztársasági elnöki iroda vasárnap bejelentette, hogy Gouiart alelnököt a kongresz- szus kedden fogja beiktatni az elnöki tisztségbe. A legújabb hírügynökségi jelentések szerint azonban a brazil légierők egységei a hétfőre virradó éjszaka megszállták a főváros repülőterét és olajos hordókból létesített akadályokkal tették lehetetlenné a repülőgépek leszállását Brasilia repülőterén. Mivel Brasilia elsősorban repülőgéppel közelíthető meg, az akadályok létesítése késleltetni szándékszik Gouiart alelnök megérkezését. Hírügynökségi jelentések szerint a Brazíliával szomszédos országok légiforgalmi vállalatai értesítést kaptak, hogy Brau silia, Rio de Janeiro és Sao Paulo repülőtere nem fogad polgári repülőgépeket. Az elnöki iroda hétfőn, a kora reggeli órákban kiadott újabb közlése szerint szerdára vagy csütörtökre kellett halasztani Gouiart elnöki beiktatását. Gouiart kedden délután érkezik a fővárosba — hangoztatta a közlés. Az AFP Brasiliából érkezett legújabb jelentése szerint Mazzili ideiglenes elnök hétfőn érintkezésbe lépett Brizzolával, Rio Grande Do Sul állam Gouiart alelnököt támogató kormányzójával és kérte, adjon ki parancsot az állam területén állomásozó harmadik hadsereg készültségének megszüntetésére. (MTI) Berlini hírek BERLIN (MTI): Berlinben vasárnap viszonylagos nyugalom volt, a hétfőre virradó éjszaka azonban mintegy ötven nyugat-berlini huligán provokációs tüntetést szervezett az övezethatáron. Az NDK rendőrsége könnygáz-bombával és vízifecskendővel oszlatta szét a provokátorokat, akiknek tevékenységét egyébként a nyugat-berlini rendőrség is megzavarta. Brandt nyugat-berlini polgármester újabb rádióbeszédében ismételte meg jólismert hidegháborús kijelentéseit. Lemmer, az össznémet ügyek minisztere Nyugat-Német- országban beszédet mondott egy nagygyűlésen, amelynek provokációs célját mi sem bizonyítja jobban, minthogy részvevői a jelenleg az NDK- hoz és Lengyelországhoz tartozó területek volt lakosaiból kerültek .ki. E revansista gyűlésen — amelyet egyébként „a haza napja” elnevezéssel minden évben megtartanak, nem átallotta kijelenteni, hogy „a német talán a legbékeszere- tőbb nemzet az egész világon”. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Legénylakás EGRI BRODY A szép Inker! EGRI KERTMOZI Az énekes csavargó GYÖNGYÖSI PUSKIN Pedro kapitány vidám hadjárata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gerolstein! kaland HATVANI VÖRÖS CSILLAG Alomrevü HATVANI KOSSUTH Az utolsó paradicsom pétervAsAra Rövidnadrágos ember HEVES A kicsi FÜZESABONY Nem nősülök XIV. Azt szeretném, ha Beiopól- ezkij, akit mélyen tisztelek, sokkal „emberibb” lenne. Ha elnevetné magát olyan szívből- jövően, mint ahogy azt Paj- csadze teszi, tartózkodó magatartásának az a megfoghatatlan, de világosan érzékelhető fala, amely hármunkat elválaszt tőle, nyomban leomlana. De, sajnos, ez egyelőre teljesen lehetetlennek látszik. De én túlságosan elkalandoztam. Mai feljegyzésem fő témája: a Venus, amelyhez közeledünk. Még odalent a Földön elolvastam Belopolszkijnak a naprendszer bolygóiról szóló könyvét, hogy ne mutassam ki túlságosan járatlanságomat a csillagászati kérdésekben. De a tudás, amit merítettem, belőle, szemmelláthatóan mégsem elégséges. Mit láthatunk, amikor behatolunk a Venus felhő- takarója alá? Milyen esélyünk van arra, hogy életet fedezünk fel rajta, s milyen lehet az az élet? Mindezekkel a kérdésekkel Kámovhoz fordultam. — Kérdezze meg Belopolsz- kijtól — felelte. — Nem talál olyan embert, aki nála jobban ismeri a naprendszert. Nem mertem megzavarni Belopolszkijt munka közben és megvártam a következő reggelizés időpontját — Konsztantyin Jevgenyeje- vics — fordultam hozzá, amikor összegyűltünk Kámov fülkéjében, ahol a fő vezérlőpult dublőz műszerei voltak és étkezés közben figyelhettük munkájukat —, nem mesélne nekünk a Venus bolygóról, amelyhez közeledünk? — Mi az, amit tudni szeretne róla? — kérdezte. — Azt, amit a tudomány tud róla. — Széles program — jegyezte meg Pajcsadze. — Természetesen, nem az egészet — siettem hozzátenni — csak az alapvető adatokra vagyok kíváncsi. Mit látunk majd rajta? — Első kérdése — felelte Belopolszkij — túlságosan széleskörű, a másodikra pedig nincs mit válaszolni. A Venus bolygó vastag felhőtakaró alá van rejtve, amely sohasem oszlik el róla. Minden ismeretünk csupán légkörének felső rétegeire vonatkozik. A bolygó felszínét soha senki nem látta, és senki sem tudja, hogyan is nézi ki. A feltevések, jóllehet hasznosak a tudomány fejlődése szempontjából, nem lehetnek hitelesek. — De a tudomány mit tételez fel — kérdeztem. — A meglevő adatokon alapuló feltételezéseket — mondta Belopolszkij — „munkahipotézisnek’* nevezik. Elsorolom magának azokat az adatokat, amelyek birtokunkban vannak a Venusról, de aligha közlök magával valami újat. A bolygó átlagosan száznyolcmillió kilométerre van a Naptól, vagyis csaknem negyvenkétmillió kilométerrel közelebb, mint a Föld. A Venus legközelebbi szomszédunk az űrben, ha nem számítjuk a Holdat és a néhány aszteroidot. Pályáján való haladásának sebessége másodpercenként csaknem harmincöt kilométer. Az az idő, amely alatt egyszer teljesen megkerüli a Napot, vagyis a Venus-év, egyenlő nulla egész hatvankét század földi évvel, másszóval, mintegy hét és fél hónappal. A bolygó rádiusza a Föld rádiuszának ki- lencvenhét századát teszi ki, tehát, átmérője csupán ötszázötvenhét kilométerrel kisebb, mint a Földé. A két bolygó nagyságra nagyon hasonlít egymásra. A Venus saját tengelye körüli forgásának idejét, vagyis napjának hosszát, pontosan nem ismerjük. Ezt a kérdést nekünk kell megoldani. A földi csillagászok hajlanak afelé a gondolat felé, hogy a Venuson a Nap által kiváltott dagályerők erősen lefékezhették forgását, és hogy egy nap a Venuson valószínűleg néhány földi hétnek felel meg, de ezt nem állíthatjuk biztosan. Amiatt, hogy a Venus közel van a Naphoz, több fényt és meleget kap, mint a Föld, s az átlagos hőmérséklete magasabb a földinél. A tömör felhőtakaró jelenlétének úgynevezett „melegházi hatást” kell kiváltania a felhők alatt. Feltételezik, hogy a bolygó felszínének hőmérséklete magasabb, mint a földi trópusoké. A Venus légkörének felső rétegeiben a földi színképelemző készülékek sok szénsavgázt fedeztek fel, de oxigént egyáltalán nem találtak. Ez minden, amit a földi csillagászat mondani tud. Feltételezik, hogy a Venu? felszínét óceánok és el- mocsarasodott szárazföldi térségek borítják. Valószínűtlennek tartják, hogy élet van a bolygón. Szándékosan hangsúlyoztam ki a „földi színkép- elemző készülékek” és a „földi csillagászat” szavakat, mert űrhajónk csillagászai lényegesen helyesbítették ezt a képet. Belopolszkij Pajcsadzéra nézett, aki elmosolyodott. — A színképelemzésnek a Földön van egy ellensége — mondta Pajcsadze. — S ez a mi légkörünk. Visszatartja és eltorzítja az égitestek fényét, az egyetlen forrást, amelyből a csillagok és bolygók fizikai természetéről szóló ismereteinket merítjük. Például a földi atmoszférában levő ózon nem engedi át az ibolyántúli sugarakat, leszűkíti a kapott színképet. A földi légkör felépítését nem tanulmányozták ki teljesen. Nem kell hát csodálkozni pontatlan ismereteinken. — Az űrhajó obszervatóriumában mások a körülmények. Légkör nincs. Sikerült sokkal teljesebb, sokkal szélesebb körű színképeket kapnunk. Ezekben találtunk olyasmit, ami elkerülte figyelmünket a Földön. Többet tudtunk meg, ez pedig lehetővé tette, hogy következtetéseket vonjunk le. — Milyeneket? — kérdeztem. — Abban a kérdésben, amely magát érdekli — felelte Belopolszkij — vagyis a Venus kérdésben Arszén Georgije- vics rendkívül fontos tényt állapított meg, mégpedig azt, hogy légkörében van oxigén és elég sok, s ebből azt következtethetjük, hogy a Venus felszínét növénytakaró borítja, mivel a szabad oxigén jelenlétét nehéz valami mással magyarázni. Ez pedig az élet jelenlétét bizonyítja. — A növényvilágét — mondta Kámov. — Azt akarja mondani, hogy állatvilága nincs? — kérdeztem. — Csak azt akarom hangsúlyozni —, hogy Konsztantyin Jevgenye- vics szavait nem szabad úgy értelmezni, hogy ott ugyanolyan élet van, mint a Földön — felelte Kámov. — De vajon létezhetnek-e ott a leprimití- vebb őslények, például az óceánokban? — Hogyne, de nem feltétlenül. A tudomány szerint, ha valahol megvannak az éle. keletkezéséhez szükséges kedvező feltételek, ott az élet ilyen, vagy olyan módon megszületik. A Venuson megvannak ezek a feltételek, s már most bizton állíthatjuk, hogy ezek növények formájában az élet keletkezéséhez vezettek. De hogy ez az élet felvett-e más, általunk ismert formákat, természetesen nem állíthatjuk. (Folytatjuk.)
