Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

2 NÉPÜJSAG IMI. szeptember 30., szombat B damaszkuszi felkeld mozgalom álterledt Dleppora is — Lataklánál egyiptomi ejtdernydsök szálltak le BElkUT (MTI): A damasz­kuszi helyzet fejleményeiről csak a damaszkuszi rádió­bejelentések tájékoztatnak. A távíró-, telefonösszeköttetés továbbra is szünetel és csütör­tök óta megszakadt a közúti és légiforgalom is. A szíriai fegyveres erők for­radalmi főparancsnoksága dr. Mamuni Kuzbarit bízta meg a kormányalakítással. Kuzbari, a damaszkuszi ügy­védi kamara tagja, 1951-től 1956-ig több kormányban mi­niszteri tisztséget töltött be. A szíriai képviselőház elnöke volt, majd Sisakli lemondása­kor 24 órára ideiglenes köz- társasági elnök. A felkelés vezetői a kor­mányalakítási terv bejelenté­sekor hangsúlyozták, hogy nem katonai, hanem polgári kormány megalakítására tö­rekszenek. A hírügynökségi jelentések szerint csütörtök este a felke­lés átterjedt Aleppora is. A város helyőrsége csatlakozott a felkelő mozgalomhoz. Egyide­jűleg a városban elrendelték a kijárási tilalmat, hogy e jelen­tős észak-szíriai katonai kulcs- pontot teljesen katonai célra használhassák fel. A damaszkuszi rádió beszá­mol arról, hogy Latakia kikö­tő közelében mintegy 200 főnyi egyiptomi ejtőernyős szállt le. A kikötő őrsége szembeszegült az ejtőernyősökkel, a jelentés szerint megsemmisítették őket. A beiruti rádió ezt követő adásában elítélte a támadást. Első ízben élesen támadta Nasszert, majd újból hangsú­lyozta, hogy a forradalmi fő­parancsnokság legfőbb gondja, hogy az arabok egységét meg­őrizze. KAIRÓ: A kairói rádió péntekre vir­radóra egész éjjel tájékozta­tott a damaszkuszi fejlemé­nyekről. Az Arabok Hangja hivatalos kommentátora ismé­telt felhívásokkal fordult Szí­ria népéhez, né kövesse az árulókat és az imperializmus ügynökeit. A kairói hírek sze­rint csütörtök délután Da­maszkusziban és Aleppoban tüntetések zajlottak le. A la­kosság állítólag tiltakozott a tisztek felkelése ellen, amelyet veszélyesnek tart az arab egy­ségre. Az aleppoi rádió is több nyilatkozatban említést tesz a tüntetésekről, de a hírék el­lentmondanak a lakosság ma­gatartásáról. Kairói tájékozott források szerint az egyiptomi hadsereg tisztjeinek egy csoportja érke­zett csütörtökön Damaszkusz­iból Kairóba, hogy Nasszer el­nökkel tárgyaljon. A tisztek a találkozás után haladéktalanul visszatértek Damaszkuszba. Sem missziójukról, sem tár­gyalásaik eredményeiről nem lehetett tájékoztatást szerezni. A kairói rádió közölte, hogy megérkezett Damaszkuszbol az EAK központi kormányá­nak négy, szíriai származású minisztere is. (MTI) Nasszer rádióbeszéde KAIRO (TASZSZ): Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, csütörtökön másodszor is rádióbeszédet intézett a la­kossághoz, amelyben rámuta­tott, hogy a damaszkuszi fel­kelés „veszélyezteti az EAK- ot, az ország stabilizálását és a lakosság vágyainak megváló- sítását”. Az elnök kijelentette, hogy a damaszkuszi rádió nyilatko­zatai „csak reakciósoktól szár­mazhatnak, azoktól, akik ősz. szeesküdtek. a reakciós impe­rialista erőkkel’’. Nasszer a felkelőkkel való bármely kompromisszum lehe­tőségét elvetette. Az elnök felhívással fordult az EAK lakosaihoz, „teljesít­sék kötelességüket az arab na­cionalizmus alapelvei nevé­ben”. Ugyancsak felhívással fordult Nasszer a felkelőkhöz, hogy „gondolják még magu­kat, és értsék meg azt a fele­lősségét, amelyet tetteikkel magukra vállalnak’'. Nasszer rendeletet adoft ki a damaszkuszi felkelésben részt vett számos magasrangú tiszt leváltásáról. (MTI) A TASZSZ szemleírójának cikke A tőkés Európa két fő gazdasági tömörülése mm.-------n '/m agyar-/ ROMÁNIA f RANCIAORSZAl BULGARIA Európai Gazdasági Közösség (Európai Közös Piac) tagállamai i Fe/bomlófélben iává Európai tyyra 4 te/oomiofeioen /evő európai £*£$3 Szabadkereskedelmi Egyesülés tagjai , ,, , , r—I 4 KGST- laaállamai ESI Gr* országok 1 I Á KGST- tagállamai A - Albánia B - Belgium Ha Hollandia L.= Luxemburg az „ellenőrzött atomháború“ amerikai elméletéről MOSZKVA (TASZSZ): Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója rámutat, hogy teljes erővel folytatódik az Egyesült Álla­mokban a háborús pszichózis szítása az úgynevezett berlini válság körül, Nyugat-Németor- szágban és néhány más állam­ban. E kampány irányítói min­dent megtesznek, hogy a fel- ismerhetetlenségig eltorzítsák azokat a békés szovjet javas­latokat, amelyek a német kér­dés rendezésére és ezen az alapon Nyugat-Berlin státu­szának meghatározására irá­nyulnak. Ezek a körök azzal fenyege-j tőznek, hogy a német béke-' szerződés megkötésére és aj nyugat-berlini helyzet rende-: zésére erő alkalmazásával fog-í nak válaszolni. Teljesen tisz-í tában vannak pedig azzal, hogy; saját országaik népei nem en-[ gedik meg a nukleáris rakéta-í világháború kirobbantását a; nyugatnémet revansisták ked-j véért. Ezért megkísérlik elhi-í tetni a népekkel, hogy azok aj katonai akciók, amelyekkel bi-í zonyos washingtoni és bonni! forrófejűek fenyegetőznek,; csupán „kevés vért” követel-; nek, kis kaliberű fegyverek! kel és szűk keretek között folynak majd. i A Wall Street Journal egyik washingtoni jelentése azt ál-; lítja, hogy az amerikai fővá-j ros katonai körei „minden1 különösebb zaj nélkül” dolgoz­nak az „ellenőrzött atomhá-1 ború” tervein. Ezzel válaszol­nak a német kérdés békés1 megoldását célzó szovjet jaJ vasiatokra. Az amerikai stratégák „von-1 zónák” tüntetik fel a Nyugat-1 Berlin miatt folytatandó há­borút. Az ő terveiket ismer-: tetve — a Wall Street Jour-' nal így ír: „A fegyver alkal­mazása viszonylag nem lesz! széleskörű — minden bomba mintegy 12 ezer tonna trotil erősségű lesz — és a számuk nem lesz nagy. Ezekkel néhány jól kiválasztott katonai objek­Kópzőművészeti kiállítás nyílik Egerben Ma délután négy órakor nyí­lik meg a Heves megyei képző-! művészeti munkacsoport négy tagjának — Balogh László, Kengyel Zoltán, Tilles Béla, Trojan Marian — kiállítása a SZOT-székház földszinti ter­mében. A tárlaton vendégként Szánthó Imre iparművész is kiállítja munkáit. A kiállítást Ecsery Elemér ■ttüvészettörténész nyitja meg. A város és a vásár Az ünnepségnek véres vége lett. A környező hegyekből csendőrök rohama zúdult alá, s gyilkos sortűzzel kergette szét a munkásokat, akik közül legtöbben az akkor már mű­ködő Első Bmoi Gépgyár munkásai voltak. — Az, hogy épp ezen a terü­leten rendezik meg a vásárt, véletlen csupán — mondták csehszlovák vendéglátóink s nyilván így is van, mert a he­gyektől övezett városban és i környékén más alkalmas sík terület nemigen kínálkozik. Mégis nem hagyott nyugod­ni sokunkat a gondolat: ott mutatja be a szocialista cseh­szlovák ipar és a népi demok- i ratikus országok egész sora ; legújabb ipari termékeit, ahol 71 évvel ezelőtt bmoi munká­sok először gyűltek össze má­jus elsejét ünnepelni... Akkor a csendőrsortűz után a rémület némaságába burko- ; lózott a város — most a vásár idején csupa fény, zaj, ragyo­gás minden. Sok idő telt el 1890 óta, . amíg ez így lehetett. Nem fel­fedezni jöttünk Csehszlovákiát most 1961-ben, mások nyilván sokkal jobban is ismerik, mint mi, a banska bystrieai múze- ] um, a nemeckai emlékmű lá­tása után mégis kikívánkozotí: a megállapítás, sok idő, sole harc, sok küzdelem eredmé­nye ez a minden sötétséget át- : törő rengeteg vidám fény s a i hatalmas. impozáns vásár ' eok gépcsodájával. j Máskülönben is, ha mellőz­ni akarnánk az ilyen kitétele­ket, figyelmeztetne a vásár te­rületével szemben levő hegyen magasodó Spielberg: más élet is volt itt, nemcsak olyan, amilyent most lát az idegen. A várban valamikor számos magyar forradalmár is rabos­kodott, azok elődjei, akik kö­zül most sokan csodálják a 307 000 lakosú város hatal­masan hömpölygő, sodró éle­tét. A nagyvásár idején Bmo- ban még éjszaka sincs nyuga­lom. Az utcákon szünet nélkül nagy az embertömeg, amely a világ legkülönbözőbb tájairól sereglett ide. Üzletemberek, szakemberek, kíváncsi kirán­dulók ezreinek bábeli hangza­vara nem hagyja nyugodni a fáradt „őslakókat” még haj­naltájban sem. Vagy talán ma­guk a brnoiak sem pihennek, s maguk is járják az utcákat, várakoznak, mikor juthatnak be valamelyik szórakozóhelyre, amelyek előtt szinte sorba áll a sokaság? Ezt nehéz lenne megállapítani. Mindenesetre a város, a vásár két hete alatt úgyszólván sohasem pihen. Az amúgy is rengeteg — s túl­nyomó részt mozgó —, neon­reklám mellett ilyenkor 10— 15 lépésenként villanyégőkből fűzött füzérek, rozetták árasz­tanak nappali fényt a főforgal­mú útvonalakon, s csak az operaház környékén kezd sö­tétebbé válni az utca, csende­sedni a zaj. A kiállítás képe, előtérben az „A” pavilonnal. vezőknek is bizonyulnak. Min­denütt, minden az előre meg­határozott program szerint megy a vásárban, s a város­ban egyaránt. Mindenki szá­mára Uyitak biztosítani meg­felelő szállást, s a kérésekei gyorsan teljesítő szakemberek várnak a vendégekre, vásár lókra, szállókban, éttermek­ben, üzletekben egyarár ■ Csupa ötletesség minden, - ezek sorának végén, de még > elsősorban — maga a vásár Nagyszerű épületek, egysze rűségükben pompás parkin' zott területekkel váltakozna a több mint 50 holdas síkság úgy, hogy az ember nem tudja, mit említsen először. „Z” pavilont e, ami arról neve zetes, hogy az egri Dobó tér nél nagyobb kupoláját a főidő szerelték össze és egy darab­ban emelték a helyére, vágj1 -. Csehszlovák Szocialista Köz társaság „A” pavilon jé amelynek kör alakú előcsarn'' kában körülpillantva meggvi ződhet mindenki: a több min* harminc kiállító ország ' egy eszme jegyében hozta el ipari újdonságait ide Brnoba, s ez az eszme a béke! (Folytatjuk.) Weidinger László tumot céloznak meg, mint például az elszigetelt kelet­németországi repülőterek”. A háborúról festett idilli ké­pet végül a lap a következő szavakkal ecseteli: „A Nyugat válaszának korlátozott jellege a minimumra csökkenti azt a kockázatot, hogy ez a háború nagy háborúvá válik.” Mint a TASZSZ szemleírója rámutat, e manőverek azért veszélyesek, mert az embere­ket a reális tények világából az illúziók világába sodorják. Mindenki előtt teljesen világos ugyanis, hogy a jelenlegi kö­rülmények között az olyan fegyveres konfliktus, amelybe a nukleáris hatalmak beleke­verednek, elkerülhetetlenül ál­talános rakéta-nukleáris hábo­rúvá válik. Az ilyen háború pedig nem kegyelmezne senki­nek. Nem bírják el tehát a bí­rálatot a „korlátozott csapás”, az „ellenőrzött atomháború” és más elméletek. Az egyetlen megoldás a békés tárgyalások, a német kérdés és a nyugat­berlini helyzet békés rende­zése — fejeződik be a TASZSZ szemleírójának cikke. (MTI) Európa tőkés országai gazdasági életének összehangolása érdekében az elmúlt évek- bén gazdasági tömörüléseket hoztak létre. 1957. március 25-én hat nyugat-európai ország (a térképen sűrűn kockázva) megalakította az Európai Gazdasági Közösséget (Európai Közös Piacot). A szervezet, amelynek feladata, hogy az Eszakatlanti Szövetség gazdasági alapja legyen, ténylegesen 1959 január 1-én kezdte meg működését. Az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országok területe 1,16 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 169 millió; a tőkés világgazdaságban a közösség igen jelentős helyet foglal el, a kapitalista világ kereskedelméből mintegy 25 százalékkal részesedik. Nagy-Britannia, mint a közös­ségen kívülálló legtekintélyesebb európai tőkés ország, az Európai Gazdasági Közösség tevékenységének ellensúlyozására 1959-ben egy másik gazdasági tömörülés létrehozatalát kezdeményezte. Ennek nyomán alakult meg 1959. november 20-án 7 európai ország részvé­telével az Európai Szabadkereskedelmi Egyesülés (tagjai a térképen ritkán kockázva): tagországainak területe 1,28 millió négyzetkilométer, lakossága 89 millió. A tőkés világ kül­kereskedelmi forgalmából mintegy 18 százalékkal részesedik. Ez év július 31-én Nagy-Bri­tannia bejelentette, hogy csatlakozni kíván az Európai Gazdasági Közösséghez. E beje­lentés nyomán az Európai Szabadkereskedelmi Egyesülés több tagországa olyan nyilatkoza­tot tett, hogy szintén csatlakozni kíván az Európai Gazdasági Közösséghez_ Az ezssj kap­csolatos tárgyalások még nem zárultak le, azonban a jelek arra mutatnak, hogy az Euró­pai Szabadkereskedelmi Egyesülés felbomlóban van. — Terra — Akik jártak tavalyelőtt a világkiállításon, azt mondják, Brno kis Brüsszel, s azt hi­szem, nem is járhatnak mesz- sze az igazságtól. Az érdeklődés óriási. Még késő éjszaka is számos gépko­csi járja az utcákat, tulajdono­saik mindenütt helyet keres­nek parkírozásra, mert a szál­lók közelében, s a másutt erre a célra kijelölt helyeken még nappal, a legnagyobb forga­lom idején sincs egy fél kocsi­nak való rés sem. Rengeteg az autó, a villa­mos, autóbusz, trolibusz Brno- ban, a vásár idején. A fehér kesztyűs, fehér blúzos közleke­dési rendőrök a szeptemberi kánikulában verejtékezve irá­nyítják áradatukat, közben féltőn óva a balesettől a gya­logosok özönét. Már kora reggel mindig ez­rek tódulnak be a vásár fő­kapuin, sokan utaznak el nap­közben a pályaudvarról az or­szág minden részébe, az em­bertömeg mégsem fogy az ut­cákon. Ha egy delegációt el­búcsúztatnak a cseh vendég­látók, rövid idő múlva mások fogadására indulhatnak. Még- iincs kapkodás, fejvesztettség, d csehszlovákok remek szer­A banska bystrieai és a ne­meckai élmények Brnoban még mélyebbé váltak. Előző­leg ugyan a Vág mentén vé­gigutazva ismét sok szépet lát­tunk, régi várromokat, a de- menovai cseppkőbarlang kör­nyékét, Zilina régi templomát Buchlovicén, Berthold Graf í pompás kastélyát — mégis a két emlék fénye világított mindannyiunkban legerőseb- iben. 1 A vásárvárosban ráadásként az első este arról tájékoztattak 'minket vendéglátóink, hogy a sötétedés után fénytengerben úszó, naponta mintegy 70 000 embert befogadó vásár mai te­rületén 1890-ben munkások gyűltek össze, hogy első ízben közösen ünnepeljék május el­sejét, a munka ünnepét.

Next

/
Thumbnails
Contents