Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tarnabodon jártunk t AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 231. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. szeptember 30., szombat Őszi gondok, eredmények a gyöngyösi járásban Az eddigi eredmények nagyon megnyugtatóak. Nemcsak a megyén belül, hanem országos keretek kö­zött sincs okuk szégyenkez­niük a gyöngyösi járás ter­melőszövetkezeteinek, hi­szen a nyári betakarítási munkában kiérdemelték a megbecsülést, az elismerést. Az eredmények azonban nem a megnyugvást váltják ki a járás vezetőiből, nem az eredményekben való gyönyörködés passzivitá­sát, hanem az újabb ered- , ményekért való küzdelem készségét, a még nagyobb erőfeszítések szükségességé­nek felismerését. Mert igaz, hogy a mező­gazdasági munkák végzésé­ben mintegy kéthetes előny- nyel gazdálkodik a járás. De ez az időjárás rendkívü­liségéből is fakad. Ha tehát a nagyon várt esőzés elkez­dődne, a két hét máris el­tűnne. A jövő évi kenyér biztosítása igényli tehát a további erőfeszítéseket. A szüret kivételével — a többi őszi munkák jó, álta­lános helyzetképet adnak. A kukorica, a cukorrépa be­takarítása már a végéhez közeledik. A közös terüle­ten október 1-ig be akarják fejezni a kukorica törését, de a kukoricaszár vágásá­nak határideje is október 10. A kukoricaszár betakarí­tása nemcsak a silózás mi­att sürgős, hiszen minél előbb silózzák a kukorica­szárat, annál nedvdúsabb silótakarmányt kapnak.^ de a szár levágása az őszi ve­tés elvégzésének is alapfel­tétele. A számok is ezt igazolják. A járásban mintegy 16 000 holdon kell az őszi vetést elvégezni, s eddig csak négyezer holdon készült el ez a munka. Tehát: szántani kell a ve­tés alá, ahol csak lehet. És ilyen vonatkozásban a fele­lősségből bőven kijut a gépállomásoknak is. A gép­állomások pedig a nagy nyári munkák idején bebi­zonyították, hogy jó mun­kára képesek. Kettős műszak? Megvan. Gépek biztosítása? Megvan. És a szervezés elméleti ré­szét is tovább sorolhatnánk. Az eredményeket is látjuk, értékeljük és elismerjük. Nagyon sok gépállomási dolgozó végzi teljes erőbe­dobással és becsületesen mostani munkáját. De nem mindegyik. Köztük is van­nak lazább munkamorállal rendelkező dolgozók, akik — példa erre Gyöngyösnata — inkább a tsz-től kölcsön­kért pótkocsival fuvaroz­nak esténként, a háztéüról. noha volna mit tenniük a vetés mielőbbi befejezé­séért. A termelőszövetkezetek között is akad olyan a já­rásban, ahol a cukorrépa alá szántatnak, pedig az méz ráérne. A gyöngyösi járás közös gazdaságainak összeredmé- nye jó. Ezt túlzás nélkül megállapíthatjuk. A jelent­kező hibák azonban arra figyelmeztetnek: az ered­mények még jobbak is le­hetnének. A jövő évi kenyerünk biztosítása veti fel ezeket a gondolatokat — a nyári be­takarításra való apellálás ■ nyomán. Műszakiak segítik a községi tanácsokat A Hazafias Népfront péter- vásári járási elnöksége a járási tanáccsal együtt összehívta a mintegy 20 főből álló műszaki akcióbizottságot, hogy megtár­gyalják a községfejlesztési tervek végrehajtásával, a tsz- építkezések meggyorsításával kapcsolatban milyen segítséget nyújtsanak a műszakiak. Azt tervezik, hogy ezentúl albizottságokban tevékeny­kednek majd a műszakiak, közte magasépítő, mélyépítő, gépészeti, bányászati és geodé­ziai albizottságban. Az érte­kezleten Maruzs János és Trieb János ismerteti majd a mű­szakiakra váró feladatokat és kiváló társadalmi munkás jel­vénnyel tüntetik ki azokat, akik legtöbb műszaki segítsé­get adtak a községfejlesztési tervek végrehajtásához, a szö­vetkezeti építkezések olcsóbbá tételéhez és meggyorsításához. SZÍNHÁZI krónika ★ FILMKRITIKA ★ G. Martinov: 220 NAP ŰRHAJÓN ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ KÜLPOLITIKA _ ★ HÍREK — SPORT Népgazdasági eredménye: 1,116.000 forint A Hatvani Konzervgyárban nagy múltja van az újítási mozgalomnak, bár maga a gyár sem régi keletű. Ez év­ben is néhány hónap alatt több mint 50 újítást adtak be a munkások, műszakiak, amelyből húszat rövid időn belül elfogadtak. Az elfoga­dott újítások igen jelentős megtakarítást tesznek lehető­vé. A nyolc nagyobb újítás több mint másfélmillió forint hasznot hoz a gyárnak és a népgazdaságnak. Az újítások közül különösen nagy jelentő­ségű, amelyet Bányász Pét,er és Vörös Sándor nyújtott be. az előkalkuláció szerint ötle­tük alkalmazásának népgazda­sági eredménye 1 116 000 fo­rint. Ezenfelül növeli értékét az is, hogy bevezetése nyomán jelentős importlemez megta­karítását érik el. A gyárban még nagyobb lendületet akarnak adni az újítómozgalomnak, hogy több millió forint megtakarítását tegyék lehetővé. Ezért az újí­tási propaganda megjavításán fáradoznak. Ennek egyik része volt, hogy műszaki értekezlet­tel egybekötött újító konferen­ciát rendeztek, ahol megtár­gyalták az újítással kapcsola­tos problémákat, s olyan ha­tározatot hoztak, hogy az újí­tás feladattervet minden dol­gozóval megismertetik és a ki­váló újítókat tapasztalatcseré­re küldik más konzervgyárak­hoz. Újabb kutatófúrást kezdtek Fedémes határában Az elmúlt években híradá­sok, újságcikkek számoltak be arról, hogy a megyénk leg­északibb járásában, a pétervá- sári járásban levő kis község. Fedémes határában fúrás köz­ben gázt találtak. A geológiai munka gyorsí­tott ütemben haladt, a kuta­tók igyekeztek részletes tájé­kozódást kapni a gázmennyi­ségről, tovább folytatták a geológiai munkát, a terület körülhatárolását. A kutatómunka meggyorsí­tására újabb, nagy teljesítmé­nyű fúrótornyot helyeztek üzembe Fedémes határában, amellyel a gázkitörések mel­letti kőolaj után kutatnak. (—ács) Sokoldalúan biztosítják ez évi jövedelmüket a tamabodi Tartlagyöngye Termelő* szövetkezet tagjai. Az öntözéses növénytermesztés mellett megalapozták állattenyésztésüket is. A jelentős szarvasmarha-állomány nevelése mellett ebben az évben 13 000 naposcsibe jelnevelésére is vállalkoztak. Ez ideig hatezer baromfit adtak már át az államnak 1 kg-ov, felüli súlyban, de hamarosan átadásra kerül a többi is. A csibék nevelésében, szakszerű, gondozásában példamutató munkát végez Kelemen Gyuláné, aki a képen „szakavatott szemmel”, örömmel nézi a fiatal „rántani valót?’. 's^AAAAMAAAAAAAAAAAAAAAMAAMA/ , MA: — .......... Díszünnepség a fegyveres erők napja tiszteletére A fegyveres erők tiszteletére ! az egri Helyőrségi Tiszti Klub-! ban szombaton este fél nyolc-! kor zártkörű ünngpséget ren- ■! deznek, amelyen a díszparancs! felolvasása után Putn oki • László, az MSZMP megyei bi- < zottságának első titkára mond < ünnepi beszédet. A következőkben úttörők! üdvözlik a kitüntetett és di-! cséretben részesülő tiszteket. Az ünnepség második részé-! ben budapesti vendégművé-1 szék adnak műsort. B LOTTO nyerőszámai 18, 42, 62, 69, 71 Az oktatást és a népművelést irányító munkáról tárgyalt a Heves megyei Tanács Pénteken Egerben, a megyei tanács dísztermében tartotta ülését a Heves megyei Tanács. A tanácstagokat és a vendé­geket dr. Lendvai Vilmos, a VB elnöke üdvözölte, majd ja­vaslata alapján megválasztot­ták az elnökséget. Az elnök­ségben helyet foglaltak: Bíró József, dr. Csernik József. Dar­vas Andor. Horváth Nándomé, Lőcsei Ferenc, Simon István. Szűcs József és Vincze Sándor megyei tanácstagok. ,Az elnöki tisztséget dr. Csernik József látta el. Napirend előtt a megyei ta­nács tagjai meghallgatták és tudomásul vették dr. Lendvai Vilmos VB-elnök jelentését a lejárt határidejű tanácshatáro­zatok végrehajtásáról. Ezután került sor a napirendi pontok megtárgyalására. Heves megye tanácsszervei­nek Irányító munkája az okta tás és népművelés terén cím­mel Papp Sándorné VB-elnök- helyettes terjesztette elő be­számolóját. illetve az ahhoz fűzött kiegészítéseket. Papp Sándorné tájékoztatta a ta­nácstagokat arról, hogy a ma gyár forradalmi munkás-pa­raszt kormány minisztertaná­csa megtárgyalta Heves megye művelődési helyzetét, munká­ját és felolvasta a miniszter- tanács ezzel kapcsolatos hatá­rozatait. A napirend kiegészí­téséül levetítettek egy amatőr filmező csoport által készített kisfilmet, amely ízelítőt adott az oktatás és népművelés mun­kájából. A napirendhez többen hoz­zászóltak. Darvas Andor az ál­landó bizottság munkájáról beszélt, Horváth Ferenc a ve­zetés és az irányítás megjaví­tását, a szervező munka szín­vonalának emelését, valamint a pártszervezetek irányító és segítő munkáját hangsúlyozta. Misi Sándor, a KISZ megyei titkára, a tömegszervezetek együttműködéséről, a mezőgaz­dasági továbbképzésről, a kul- túrotthonok helyiségeinek ki használásáról, valamint a mű­sorpolitikáról beszélt. Dr. Csernik József javasolta, hogy a művelődési osztály adjon na­gyobb segítséget az oktatási és a népművelési munkákhoz, vegyenek részt rendszeresen a vég­kul­tanácsülések, valamint a rehajtó bizottsági ülések turális napirendjének megtár­gyalásán. Mezei Barnabás a fiatalokról, a dolgozók iskolá­járól, a tsz-tagok továbbtanu­lásának fontosságáról beszélt. Horváth Nándorné az iskola és család kapcsolatára hívta fel a figyelmet, beszélt a szü­lői munkaközösségek eddigi eredményeiről. Györffy Gyula a pedagógusok munkájáról, az oktatás és nevelés helyzetéről beszélt. Felszólalt a tanácsülésen Bíró József, a megyei pártbi­zottság titkára is. Beszélt az iskolákban folyó oktató-nevelő munka világnézeti vonatkozá­sairól, a pedagógusok és a ta­nárok kapcsolatáról. Papp Sándorné válaszolt a hozzászólásokra, majd a hatá­rozati javaslatot — kisebb ki­egészítéssel — a tanácsülés el­fogadta. Az első napirendi pont után került sor az indítványokra, majd az illetékes osztályveze­tők és tanácselnökök válaszol­tak az interpellációs kérőé seki'tk Negyvennégy holdon termel­tek ebben az évben paprikát a közös gazda­ság dolgozói. A szárazság ellen expressz-kutas öntözéssel biz­tosították a vi­zet a nedvessé­get kedvelő nö­vényeknek. Így sikerült elér- niök azt, hogy nagyszerű tér- , mést takarítot­tak be a papri­kaföldekről, — ami több mint egymillió forint jövedelemmel | fizetett a fára­dozásért. A ké­pen Pető Vilma mutat „kósto­lót” az idei ter­mésből. ■'^WAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAíVWvVVWíAAAAAAAA/WVWVvNAAMA Asszonyok a Tátrában A hevesi járási nőtanács kezdeményezésére a termelő- szövetkezetek hozzájárultak ahhoz, hogy a legjobban dol­gozó asszonyok közül néhá­nyat elküldenek „világot lát­ni”. Az elmúlt hetekben aztán meg is történt a nagy út, har­minc asszony és lány kelt út­ra Bogár Jánosainak, a nőta­nács vezetőjének irányításá­val, hogy egy kicsit széttekint­senek az országhatárokon túl. A harminc asszony, akik- NYOLC VÁLLALATNÁL tartott vizsgálatot a Vas. és Fémipari Dolgozók Szakszer­vezetének Heves megyei bi­zottsága, melyen a vállalati egyeztető bizottságok és társa­dalmi bíróságok munkáját ér­tékelttík Tarnabod, Erdőtelek, Zaránir, Atány, Tiszanána, Tárnáméra és Kömlő községekből indul­tak útra, végigjárták Csehszlo­vákia legszebb városait. Meg­nézték Kassa, Eperjes, Tátra- lomnic nevezetességeit, meglá­togatták a történelmi emléke­ket rejtő múzeumokat és meg­ismerkedtek a baráti Cseh­szlovákia népével. A termelőszövetkezetek azo­kat az asszonyokat és lányokat küldték erre az útra, akik munkájukkal is megmutatták, hogy méltók a tsz bizalmára. Nem egy volt közöttük olyan, akik eddig még a magyar fő­városban sem jártak, de itt el­határozták, hogy szabadságuk ideje alatt részben az ország­gal, részben a külfölddel fog­nak ismerkedni.

Next

/
Thumbnails
Contents