Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

2 NfiPÜ JS AG 19®i. szeptember 21.. cs'lfKrtSli Nincs ész-ok...! ...A Nyugat nem vívhat he­lyi háborút Berlinért, anélkül, hogy el ne veszítené a háborút, Berlint és még ráadásul tekin­télyének nagy részét is! ... Berlin nem éri meg egy általános háború kockázatát! ... Tárgyalni kell! Nincs *s más lehetőség, tárgyalni kell! Ha ez azt jelentené, hogy el kell ismerni Kelet-Németor szágot, ezt is meg kell tenni! ... Hruscsov kezében hatásos ütőkártyák vannak! JÓZAN és komoly véle­« mények ezek, a veszély- lyel is számolni tudó emberek gondolatai, akik nem óhajtják, hogy újonnan felépített váro­saik még szörnyűségesebb csa­tatérré váljanak, mint amilyen egyszer már volt. Nem értem hát...!? A milliomosfi, aki alá elnöki bársonyszéket tolt a nagytőke, csak úgy egyszerre elkezdi: nem és nem, csakazértis nem. Inkább a világ nagy része pör- kölődjék atomsivataggá, in­kább minden eddiginél borzal­masabb világkatasztrófát, in­kább bármit, csak azt az egyet, a szabályos pecséttel ellátott nyugat-berlini vízumot, azt ne! Nem értem... Lehetséges lenne: egy agg politikus vénsé- gére csak annyi bölcsességre tett szert, hogy úgy véli, eljött a legalkalmasabb pillanat Hit­ler babérainak megpályázásá­ra, mégha az illúziók oly bu­kottak, s megtépázottak is? Nem értem ... az angol Lord, az izzig-vérig dzsentlmen, aki­től azt várják, minden bátorsá­gát latba veti, s minden esz­közzel arra törekedik majd, hogy Berlinről azonnal négy­hatalmi tárgyalás kezdődjék, a népe életét is veszélyeztető hetvenkedéshez csak annyit szól: — Yes!? Nem értem ... némely NATO-áüam kormányai ho­gyan gondolkozhatnak így: van egy rakétakilövő támaszpon­tunk, azt elrejtjük egy olajfa­ligetben, esetleg kétezeréves műemléknek álcázzuk — vagy inkább jámbor szélmalomnak? — és aztán bedugjuk a fülün­ket, hogy ne halljuk a robba­nást? Csak nem fogják a vá­laszul útnak indított szovjet rakéták elpusztítani a mi ked­ves olajligetünket! Ha mégis baj lesz, akkor meg szépecskén elbújunk a nagyhatalmak há­ta mögé... Nem értem... hogyan lehet­séges: a neutronbombának olyanszerű reklámot csapnak nyugaton, mint mondjuk egy új borotvakrémnek, vagy fog­pasztának? Talán, mert ez a bomba képes elpusztítani az embert, de a zsebében levő pénztárcát épségben hagyja?! Nem értem, hogy ezek az „új- jé”-zók egyszerűen kifelejtik számításukból azt a tényt, hogy ahol a második nukleáris bomba felrobban, ott a mara­dék atomhamu vajmi kevés hasznát veszi a pénztárca tar­talmának, de más megkímélt zsákmánynak is! Nincs ész-ok, nincs igenlés, amely egy új világháború, a háborús készülődés hajszája, a háborús fenyegetőzések mellett szólna! De talán ezek a fenye­getőzések őrültek lázálmainak szüleményei? Korántsem. Akik fenyegetőznek, politikai, vagy más meggondolásokból teszik ezt. Mindenesetre a józan ész logikája értetlenül áll e tények előtt. J|A ÜGY TŰNIK, a józan ész logikája kevés a megértésekhez, hát kicsit te­gyük félre, legalábbis a követ­kező hasábig. És fogadjuk el feltétel nélkül azt a „igazsá­got” hogy a NATO, CENTO, SEATO és más háborús tömö­rüléseket nem egyszerűen ta­pasztalatlan hetvenkedők, vagy immár bölcsesség híján levő aggastyánok, de mégcsak nem is naív emberek kormá­nyozzák a szakadék szélén. Ugyan mi lehet az amerikai Imperializmus fokozódó ag­resszivitásának igazi oka? Ta­lán a Szovjetunió és más né­peknek az a szándéka, hogy megkötik a német békeszerző­dést? A látszat után ítélve igazi oknak is tekinthetnék ezt a té­nyezőt, ha... Ha nem lett vol­na tanúja a világ már 43 évvel ezelőtt a fiatal szovjet állam elleni intervenciónak, mikor 14 ország szövetkezett megfojtá­sára. Ha Hitler támadó kedvét annak idején nem maguk a nyugati imperialisták ajzották volna fél, s nem ők adnák ke­zébe fegyvert, högy: „nesze, ölj, gyilkolj veié!” Ha még a háború éveiben, mikor a Szov­jetunió a közös ügyért vérzett, nem ők szegték volna rtieg a szövetségi hűséget, 6 nem ők törekedtek volná arra, hogy minél többet átmentsenek — á háború utáni időkre! — a né­met szoldateszka háborús szel­leméből és hadipotenciáljából. Ha nem hajtották volna végre — mikor arra már semmi szük­ség nem volt! — élő emberék tízezrein a maguk atombomba­kísérletét, csak azért, hogy a nukleáris fegyver amerikai monopóliumának borzalmas fenyegető erejét demonstrál­ják. Ha nem fejezték volna ki számtalanszor oly egyértelmű­en a szocialista világrend or­szágai és népei iránti ellensé­ges érzelmeiket. Ha nem gán­csolták vagy odázták volna el notórikusan a fő nemzetközi kérdések békés rendezését. Ha nem hozták volna létre már évekkel ezelőtt a NATO, a CENTO és más nevű, támadó­jeliegű katonai tömbjeiket, és nem ültették volna tele a világ általuk megvásárolt részét há­borús támaszpontokkal. Ha mindez nem lett volna, akkor hihető lenne, hogy a német bé­keszerződés vagy a nyugat- berlini kérdés rendezésének perspektívája váltotta volna ki az imperialista hatalmak há­borús szándékát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete e szavakkal jellemzi az imperia­lizmust: „az egész emberiség létérdekeinek és haladó törek­véseinek ellensége”. Nyugat- Berlin nem az alapvető ok, de nem is csak az ürügy szerepét játssza az imperialisták straté­giájában. A német kérdés tel­jes valójában a legélesebb el­lentmondások gócpontja, egy olyan tűzfészek az imperialis­ták számára, amelyből köny- nyen az egész világot elborító lángtengert felszíthatják. Ter­mészetes hát, hogy szívükből ellene vannak a tűz lokalizásá- nak, ellene vannak, hogy de- militarizált szabad várost te­remtsenek Nyugat-Berlinből. A NATO-hatalmak őszintén nem akarják egy olyan város létre­hozását, amelyben nem lehet többé kém- és diverzáns háló­zatot kiépíteni. Nem akarják a békés rendezést, mert akkor az újabb háború kirobbantásának legcélszerűbb alkalmától, egy új világégés elindításának leg­nagyobb lehetőségétől foszta­nák meg önmagukat. A békés Nyugat-Berlin létrejötte alap­jában rendítené meg, s rom­bolná össze az erre a legna­gyobb lehetőségre felépített imperialista stratégiát. Mit akarnak hát védeni a nyugati hatalmak Nyugat-Berlinben, mikor „szovjet beavatkozásról” beszélnek? A háború kirob­bantásának egyik legveszélye­sebb tűzfészkét, azt az illúziót, hogy Berlin lesz majd az a pont, ahol — képletesen szólva — vízbe dobhatják a követ, s a „kő” nyomán elindulhatnak kiszámíthatatlan útjukra a hullámkörök, a háború hul­lámkörei. De a Nyugatnak már „kevesebb megvédeni valója van” Nyugat-Berlinben most, mint augusztus 13-a előtt. Amíg az amerikai ■í*' imperializmus az atom­bomba monopóliumával ren­delkezett, az éjszakák rövid rettenetéit akarták kényszerí­teni ránk, s az egész világra. Mikor az atombomba-monopó­lium képzete szertefoszlott, to­vábbra is mániákusan folytat­ta kihívó akcióit. Később rá kellett döbbennie, hogy a hadi- technikai fölény is végleg a Szovjetunió javára billent — de a provokációk pillanatra sem szűntek meg. Persze, kép­mutatóan leült a tárgyalóasz­talokhoz, hogy a népeket meg­tévessze: de tárgyalásainak egyetlen célja volt csak: tor­laszt emelni mindenféle meg­egyezés elé. Most pedig, miu­tán a német békeszerződés megkötésének történelmi szükségessége kutyaszorítóba zavarta őket, az első adódó al­kalmat felelőtlenül az erő pró­bájára akarják felhasználni. 4 NEPEK IRÁNTI fele­-í’* lősség azt diktálja a Szovjetuniónak és a köréje tömörült többi szocialista ál­lamnak, hogy a béke ügyéért továbbra is vessen harcba minden tényezők Harcba vetni nünden ténye­zőt. Eszmei, politikai, diplo­máciai fegyverzetet — minde­nekelőtt. Hadd hatoljon mind mélyébben a világ tudatába az az igazság, hogy a sZócia- lizmus a békével édestestvér. Hogy a szocializmus nem akarhatja a háborút, hisz min­dene megvan céljának eléré­séhez, éppen csak béke kell hozzá. Hadd álljön világosan mindenki előtt, hogy a szocia­lizmusnak nincs szüksége a „forradalom exportjának” úgy­nevezett „elméletére”, csak az imperialistáknak, akik ezáltal teremtenek maguknak „erköl­csi” alapot a beavatkozásra, hogy gyarmattá tegyenek füg­getlen politikai úton haladó országokat. Az imperialisták nem akarják a békeszerződés megkötését, ők más „perspek­tívát” dédelgetnek magukban: egyesítés —bekebelezés—hábo­rú... és csak azután a béke- szerződés! A Szovjetunió más utat ajánl: ez az út a béke — szabad egyesülés — az Európa szívében évszázadokig izZott háborús tűzfészek örökre való felszámolása. Ezen az úton emberek járhatnak; az ameri­kaiak „perspektívája” — a ha­lált ígéri. Amerika így gon­dolkozik: háború után hábo­rú — a Szovjetunió ezzel szemben azt mondja: a hábo­rú után béke következzék! Linus Pauling, a világhírű, Nobel-díjas, amerikai atomtu­dós és neves békeharcos azt mondta egyízben: „Sokkal jobban megoldjuk a gazdasági kérdéseket, ha az amerikai nép jó egészségben, jólétben él, mint ha mindannyian meg­halnánk... Mindazok számára, akik most a hadiiparban dol­goznak, bőségesen akad majd munkahely a középítkezések­nél, utcák, kórházak és ma­gánlakások építésénél... Azok, akik próbálják megakadályoz­ni a nagy, nemzetközi egyez­mények létrejöttét, növelik a világkatasztrófa veszélyét, s ez arra vezet majd, hogy az Egyesült Államok nem lesz többé nagy nemzet.” Komoly, elgondolkozásra in­dító vélemény. Amerika még­sem veszi fontolóra nagy szü­löttének intelmét — az im­perializmus az erő próbáját akarja felidézni. Ha ragasz­kodnak ehhez — a Szovjet­unió is demonstrálhatja ere­jét. De senki se kívánja, hogy erre az erődemonstrációra sor kerüljék. Nem akarja ezt a szovjet nép sem; Mindent megtesz a békéért! Még az atomerő fokozását is — az atomhalál elkerüléséért! Nem háborús szándékoktól vezérel­ve, de kényszerítve, hogy szi­lárdságát és erejét megmutas­sa a féktelen fegyverkezőknek. A Szovjetunió most százmega- tonnás bombákat gyárt azért, hogy azok alkalmazására, s a hozzá hasonlatos nukleáris fegyverek használatára, ne kerülhessen sor; A NEMZETKÖZI feszült­ség fokozódása közepet­te van-e remény a béke fenn­maradására? A béke megvédhetőségének alapja sohasem is volt az im­perializmus békülékenysége iránti illúzió; a béke fenn­maradása nem az imperialis­ta hatalmak „jószívűségének” függvénye. Ha igaz — s már­pedig így igaz; —, hogy a féktelen fegyverkezés, a nyu­gati hatalmaknak az az igye­kezete, hogy nukleáris készle teit növelje — fokozza a há­borús veszélyt, akkor igaznak kell lennie annak is, hogy a béke nagyobb erői — a béke megvédésének esélyét növelik. A háború erői félelmetesek, de ha a mi erőink, a béke hadállásai megingathatatla nők, ha fegyvereink hatalma­sabbak, mint az övéik — ez visszarettenti őket szándékaik véghezvitelétől. IVINCS ÉSZ—OK, ami ’ megmagyarázni tudná az imperialisták fegyverkezé­sét, háborús készülődését. Hogy a háború erőinek növe­kedése láttán fokozzuk fel- készültségünket — ez a mai kor logikája, a józan ész lo­gikája. S méghozzá a felelős­ség, a jog és a becsület — úgy, ahogyan az egyszerű ember ezeket a fogalmakat értelme­zi — minden mellette szól.. Pataky Dezső fl KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 9. ülése SZÓFIA (MTI): A KGST mezőgazdasági állattdó bizott­sága 1961. szeptember 12—15. között tartotta 9-ik rendes ülé­sét Szófiában. A bizottság megvitatta a KGST-tagállafnók szakértőiből alakult munkacsoportok által előkészített, a mezőgazdaság fejlődését érintő aktuális kér­déseket. Javaslatokat fogadott el a mezőgazdaság gépesítését és villamosítását érintő néhány kérdésben, jóváhagyta a mező- gazdasági gépek és traktorok 1962-ben végrehajtandó nem­zetközi összehasonlító vizsgá­latának tervét. A bizottság megvizsgálta, ho­gyan alkalmazzák a gyakorlat­ban a szarvasmarha- és barom­finevelés korszerű technoló­giája alapján működő állat- tenyésztő gazdaságok modem típusterveit a KGST országok tagállamainak mezőgazdaságá­ban. Javaslatokat készített elő, amelyeket a KGST-országok 15. ülésszakán és a tanács tag­országai képviselőinek értekez­letén fognak megvitatni. A bizottság megvizsgálva a KGST-országok 12. ülésszaká­nak a gyapjú, növényolaj, gyü­mölcs és zöldségfélék termelé­sének növelésére vonatkozó ja­vaslatainak végrehajtását a KGST-államokban, méltatta MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szerdai száma közli berlini tudósítójának, Kuznye- covnak a cikkét a Szovjetunió és az NDK közötti kapcsola­tokról szóló szerződés aláírá­sának 6. évfordulója alkalmá­ból. A tudósító rámutat, hogy a szovjet—német barátság szá­lai szorosabbak, mint eddig bármikor. Jelentőségük külö­nösen ezekben a napokban tű­nik ki, amikor a két ország né­pe gigászi küzdelmet vív a második világháború marad­ványainak felszámolásáért, a német békeszerződés megköté­séért, az európai szárazföld biztonságának és tartós béké­jének biztosításáért. NEW YORK (TASZSZ): Az angol művészeti élet 77 kiváló képviselője levelet intézett több ország ENSZ-küldöttségé- nek vezetőjéhez. A levél a töb­bi között így hangzik: „Meg­győződésünk, hogy a jelenlegi helyzet, amelyben a Föld la­kosságának egynegyede ki van zárva az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, az önök véle­ménye szerint is lehetetlenné teszi bármely nemzetközi kér­dés megoldását. A világ lakos­ságának túlnyomó többsége a kínai EN SZ-képviselet meg­adása mellett van. Ezért tisz­telettel kérjük önt, mint orszá­ga küldöttségének vezetőjét, támogassa a Kínai Népköztár­saság ENSZ-beli jogainak visz- szaállítását.” PÁRIZS (MTI): Chaban-Del- mas-nak, a nemzetgyűlés elnö­kének az a döntése, hogy a kép­viselők csak a parlament ren­des időszakában élhetnek bi­zalmatlansági indítvánnyal, heves tiltakozást váltott ki pá­rizsi politikai körökben, és a sajtóban egyaránt. Még a Figa­ro is sürgeti, hogy az alkot­mány hirhedt 16. szakasza al­kalmazásának megszűntével a parlament kezdhessen őszinte és széleskörű vitát a kormány politikájáról. Az Aurore még hangosabban háborog: „Ám ne szüntessék meg a parlament el­lenőrzését, de akkor mondják meg őszintén, hogy ez a sze­mélyt hatalom rendszere, eb­ből pedig a franciák nem kér­nek!” A szocialista Populaire csak­úgy, mint a Francia Kommu­nista Párt lapja, az Humanité, azt a jelentőé munkát, amelyet a tagállamok ezekben a mező­gazdasági terményekben mu­tatkozó népgazdasági igénye kielégítésére végeztek. A bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági növényeknek a kártevőktől és betegségektől való védelmének kérdését, és elhatározta, hogy 1062-ben megszervezi a kártevők ellen használt vegyi anyagok nem­zetközi vizsgálatát, majd jóvá­hagyta a nemzetközi vizsgálat napirendjét és végrehajtási tervét. A bizottság megvizsgálta még és jóváhagyta az állattenyész­tés fejlesztésével, a talajvéde­lemmel és az egyéb kérdések­WASHINGTON (MTI): A Reuter és az AP közlése sze­rint Mcnamara amerikai had­ügyminiszter bejelentette, hogy tényleges szolgálatra hívják be két területi tartalékos hadosz­tály és más helyi egységek tag­jait. A behívás összesen het­Befejezésül a cikk rámutat: az NDK tekintélye napról nap­ra növekszik a békeszerető né­pek szemében. Mind több ál­lam győződik meg arról, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság az európai béke és biz­tonság szilárd bástyájává vált. (MTI) PHENJAN (TASZSZ): A Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottsága kedden este nagysza­bású fogadást adott a párt 4. kongresszusán részt vett test­véri kommunista és munkás­A War And Peace nevű saj­tószerv nemrégiben hivatalos közvéleménykutatást tartott 96 ország ENSZ-küldöttségé- nek körében. Jellemző, hogy a küldöttségek több mint három­negyede a Kínai Népköztársa­ság törvényes jogainak vissza­állítása mellett foglalt állást. (MTI) KAIRO (Reuter): Az Arab Liga Tanácsa kedden befejezte nagyköveti szinten tartott öt­napos ülésezését. A tanács a záróülésen egy­arra mutat rá, hogy a degaulle- isták megsértik még a maguk fabrikálta alkotmányt is. (MTI) SZÖUL (MTI): A dél-koreai katonai junta bírósága szerdán ítéletet hirdetett a Li Szin Man-rendszer volt vezető tiszt­ségviselői elleni perben. A per során Li Szin Man pártjának 28 vezetőjét vádolták válasz­tási visszaélésekkel. A bíróság halálra ítélte Csoj In Kju-t, a diktátor volt bel­ügyminiszterét, Li Kang Hak-ot, a rendőrség volt főpa­rancsnokát, valamint a Hau Hi Szűk-ot. Li Szin Man libe­rális pártjának alelnökét. A per többi vádlottjára há­kel foglalkozó javaslatokat Az állandó bizottság foglal­kozott a „Nemzetközi Mező- gazdasági Folyóirat” című ki­advány munkájával és javas­latot tett annak megjavítására. A bizottság ülésén megvitat­ták a mezőgazdaság gépesíté­sével és villamosításával fog­lalkozó bizottság javaslatainak a KGST-államokban történt végrehajtásáról szóló előadást. A bizottság megvizsgálta és jóváhagyta az 1962. évi mun­katervet A KGST mezőgazda- sági állandó bizottságának 9. ülése a testvéri együttműkö­dés és a kölcsönös segélynyúj­tás szellemében végezte mun­káját. (MTI) venháromezer hadkötelest él tartalékos tisztet érint. Az amerikai hadügyminisz­ter hozzáfűzte, hogy az intéz­kedés nyomán az Egyesült Ál­lamok területén tíz bevetésre kész hadosztály lesz. Az új rendelkezés értelmé­ben a behívottak száma 151 000 főre emelkedik. Lehetséges, hogy később további behívá­sokra is sor kerül. Az amerikai hadügyminisz­ter azt is közölte, hogy új egy­séges parancsnokságban fogják össze az úgynevezett stratégia! hadtestet és a taktikai légipa­rancsnokságot. Az egyesített parancsnokság vezetője Parit Dewitt Adams altábornagy, a 3. amerikai hadsereg jelenlegi parancsnoka lesz. (MTI) pártok küldöttségei tiszteletére, A fogadáson a testvéri kom­munista és munkáspártok kül­döttségeinek vezetői és tagjai vettek részt. A testvérpártok küldötteit Kim ír Szén üdvö­zölte. A fogadáson pohárköszöntót mondott F. R. Kozlov, a szov­jet pártküldöttség vezetője, Teng Hsziao-Ping, a kínai pártküldöttség vezetője, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Köz ponti Bizottság főtitkára és Léo Figueres, a francia párt- küldöttség vezetője, a Francia Kommunisa Párt Központi Bizottságának titkára. A foga­dás szívélyes, elvtársi légkör­ben telt el. (MTI) hangúlag elfogadta az Algériá­ra vonatkozó határozati javas- latott, amelyben hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támo­gatja az algériai ideiglenes kormány politikáját és fenn­tartás nélkül támogatja a hős algériai nép törekvéseit, önren­delkezési jogát, Algéria függet­lenségét, egységét és integritá­sát. A határozati javaslat Fran­ciaországot tartja felelősnek S béketárgyalások meghiúsulásá­ért. (MTI) rom és fél évtől életfogytig lanig terjedő börtönbüntetési szabtak ki. (AFP—Reuter) (MTI) Idő járás jelenté» A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időlárás csütörtök estig'i Kevés felhő, eső nélkül. A Dunán* túlon néhány helyen reggeli kőd Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Aa éjszakai lehűlés fokozódik. Várha­tó legmagasabb uarpali hőmérsék­let 23—26 fok. várható legalá cső-* nyabb éjszakai hőmérséklet $—13 fok között. (MTI) Megbonthatatlan testvéri szövetség Vissza kell állítani a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben A degoulleista hatalom még a bizalmatlansági indítvány benyújtását sem tűri el, s megsérti saját alkotmányát i— i —i * Újabb tartalékosokat hívnak be az Egyesült Államokban ' ■ ———■■ Fogadás a Koreai Munkapárt Központi Bizottságában Az Arab Liga Tanácsa egyhangúlag határozatot fogadott el Algéria támogatására Halálra ítélték Li Szin Man rendszerének három vezetőjét

Next

/
Thumbnails
Contents