Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

1961. augusztus 17., csütörtök NGFUJSAO 8 Hitlerek jöttek és mentek, de a kommunisták maradnak Fiatalok forradalma \ gyöngyösi járás kommunistáinak féléves munkájáról Ahol az űrhajósok első állomása lesz A párt következetesen har­col a még meglevő vívmá­nyok megtartásáért, visszave­ri a munkásosztály elleni tá­madásokat és folytonos harcot hirdet a demokratikus jogo­kért. A párt hirdeti, hogy il­legális körülmények között is van járható út a párt számé­ra, hogy eredményt érjenek el a német kérdés békés meg oldására, a német munkásosz­tály felemelkedésére. A párt munkájának központi felada­ta a német militarizmus elle­ni küzdelem. Leleplezi, hogy a militarizmus fejlődése együttjár a fegyverkezés nö­velésével és gyorsításával, en­nek anyagi következményei viszont a munkásosztályra, a dolgozó népre hárulnak. A fegyverkezési tervek ma már az állami költségvetésnek 50 százalékát meghaladják — ez csak a gazdaság eltorzulásá­hoz, a munkásosztály helyze­tének rosszabbodásához ve­zethet. Ezért hirdeti és köve­teli a párt a militarizálás megszületését, s ezzel kö­vetkezésképpen a nemzetközi helyzet feszültségének enyhí­tését, a német kérdés békés megoldását. L1 ddig két világháború Lj katasztrófája indult el német területről és ma is Nyu- gat-Németország egy újabb háború gyújtópontja. Ezért követeli az NKP: a két né­met állam mondjon le min­den atomfegyverkezésről, és egyáltalán állítsa le a fegyver­kezést. Kössék meg a béke- szerződést, kössenek egymás­sal megnemtámadási szerző­dést, járuljanak hozzá az atomfegyvermentes övezet lét­rehozásához. A párt nyomatékosan hang­súlyozza: a béke biztosításáért vívott harcban a munkásosz­tály a nemzet legerősebb osz­tálya és a legkövetkezetesebb ereje. Ezért apellál a mun­kásosztály felelősségére, ezért fordul újból és újból a szo­ciáldemokrata vezetőkhöz a Hintó a tenger mélyén A Bottini-öbölben megtalál­ták a XVIII. századból szárma­zó egyetlen, majdnem épség­ben megmaradt fehérhajót. Egy svéd expedíció bukkant rá a 23 méter hosszú, három- árbócos hajóra, amely 34 mé­ter mélységben fekszik a víz alatt. A hajó szerencsére állva munkásosztály egysége érde­kében. Az SZDP áruló veze­tői azonban ellene vannak, akadályozzák az egységet, sőt több esetben a parlamentben kommunistaellenes intézkedés meghozatalára szavaztak. Ezek a renegátok, Adenauer hűséges lakájai, megfeledkez­nek arról, hogy a kommunista pártot nem lehet megsemmisí­teni, mert az a német mun­kásosztály szerves részét ké­pezi. Hitlerek jöttek és men­tek, de a kommunisták ma­radnak. És jöhetnek Adenaue- rok és mennek —, de a kom­munisták maradni fognak. Ez az elszánt akarat fűti és ve­zérli a börtönök és kínzások árnyékában a nyugatnémet kommunistákat. Harcukban, hősies küzdel­mükhöz nagy segítséget nyújt a Német Demokratikus Köz­társaság léte és hatása a nyu­gatnémet munkásokra. A szo­cializmust építő NDK élő bi­zonyítéka annak, hogy Német­országban kitéphetetlen gyö­keret eresztett a szocializmus eszméje — és az új társadal­mi rend fel is építhető. Ezért, az , NDK példáit fel­használva és a nemzetközi munkásosztály támogatását él­vezve harcolnak a nyugatné­met kommunisták az impe­rialistáktól mentes, békesze­rető, egységes Németországért. Ezért küzd a munkásosztály, egységének megteremtéséért, akcióegységre törekedve az SZDP-vel, a szakszervezetek­kel. IV ehéz körülmények kö­1' zött, a föld alatt har­col az NKP. De harca győze­lemmel végződik, mert igaz ügyet, a munkásosztály, a nép ügyét képviseli és felelősséget érez hazája, népe békéjéért, boldogulásáért. A nemzetközi munkásmozgalom elismerés­sel adózik a hősiesen harcoló német kommunisták iránt és támogatja harcukat a végső győzelemig. — P fúródott bele a tenger feneké­be és ezáltal rakományának egy része, többek között egy pompás kivitelű hintó is szin­te teljesen épen maradt. A hintót Pétervárra készültek szállítani, amikor a holland teherhajó 1780-ban elsüllyedt. Ü émetország tragikus kettéosztottsága követ­kezményeként a Német Szö­vetségi Köztársaságban öt év­vel ezelőtt a klerikálreakciós Adenauer-kormányzat illega­litásba kényszerítette a nagy forradalmi múlttal rendelke­ző Német Kommunista Pár­tot. Azóta az NKP kegyetle­nül nehéz viszonyok között harcol a szabadságáért, a pro­letariátus, a dolgozó nép ér­dekeiért. Az NKP bátor, ille­gális harcával kivívta a nem­zetközi munkásmozgalom megbecsülését. Az NKP legá­lis tevékenységének megaka­dályozása, az Adenauer-kor- mányzatnak ez az intézkedése mélységesen ellenkezik a potsdami egyezmény alapel­veivel, amelyek jogilag bizto­sították a nyugati övezetben is a munkások és haladó erők szabad szervezkedését, demok­ratikus pártok működését. Adenauerék azonban az egyez­mény alapelveivel szöges el­lentétben, betiltották a kom­munista pártot, ugyanakkor a reakciós szélsőjobboldali, új­jáéledő fasiszta pártok, vagy szervezetek működését nem­csak engedélyezte, hanem egyre leplezetlenebből támo­gatja. A kommunistáknak ma «a terrorral, az üldöztetéssel szembeszállva kell harcukat vívniuk. Szembeszáll velük az egész fasizálódó ország rend­őrsége, a régi és új fasiszta pártok, szervezetek, el van előlük zárva a nyilvános pro­paganda, üldöztetés, börtön a sorsa azoknak, akik a béke, a demokrácia, a kommunizmus eszméje mellett szállnak sík- ra. A z NKP a rendkívül ne­^ héz körülmények elle­nére is él, dolgozik, harcol, és mind nagyobb befolyást gya­korol a nyugatnémet mun­kásosztályra, haladó erőkre, a német kérdés ésszerű megol­dására. A szakszervezetekben, a béke, a demokratikus erők több szervezetében egyre nö­vekszik befolyása, illegális lapján és rádióján keresztül egyre nagyobb tömegekhez jut el és eredményesen tevé­kenykedik több nem kommu­nista, legális szervezetben. A reakciós belügyi szervek min­dent elkövetnek, hogy végleg elhallgattassák az illegális pártot, de a terror és a spicli hálózat sem tud megbirkózni a föld alatt dolgozó, de a né pet képviselő párttal. Gagarin csodálatos útja után egyre közelebb kerül a meg­valósításhoz az a nap, amikor az ember felkeresi az ég egyik „vándorát”. A tudomány meg­állapítása szerint ez az első állomás minden valószínűség szerint a Hold lesz... az „ég sápadt vándora”, a költőknek ez a századokon át visszatérő témája. A tudomány természetesen más szempontból foglalkozik ezzel a méla, ezüstfényű égi­testtel. Ügy, mint ahol a leg­biztosabban „kiköthet” az űr­hajó. Mit talál az első űrutas? Most nézzük meg eddigi is­mereteink fényénél, mit talál az első ember, aki fáradságos utazás után a megfelelő védő­öltözetben a Hold felszínére lép? Az első csodálatra méltó je­lenség az lesz, hogy az első lépéseiméi lassan süllyed a ta­laj felé, ahonnan a legkisebb nekiütődés után több méteres magasságba repül fel... Út­nak nyoma sem lesz, évmilli­ók során felhalmozódott por örvénylik léptei nyomán. A port nappal 120 fokos meleg izzítja, éjszaka viszont mí­nusz 160 fokra csökken a hő­mérséklet. A vakítóan megvi­lágított hegységek több száz kilométer távolságra is látsza­nak, viszont az égboltozat nem kéklik soha azúrfényben, ál­landó fekete lepel borítja sok millió apró csillaggal tele- ezórva. A hegyek a Holdon szokat­lanul magasak, éles vonalúak, mert -'em gömbölyíti le az erózió, félelmetes óriások, sokszor a nyolcezer méter magasságot is elérik. Titokzatos kráterek Különös látványt nyújtanak a holdkráterek, amelyek szin­te kínálkoznak leszállóállomás kiépítésére. Kör alakú sán­cok ezek, lapos fenékkel. Kö­zepükről néha kör alakú hegy emelkedik, ez külalakjával a földi vulkánokhoz hasonlít. A Hold térképén sok száz van belőlük. Különböző neveket kaptak, kimagasló történelmi személyiségek után, de telje­sen tervszerűtlenül. A csilla­gászatban nagy érdemeket szerzett tudósok gyakran csak jelentéktelen krátereket „kap­tak”, pl. Galilei, Newton, má­sok nevét viszont nagy és fel­tűnő alakulatok viselik. (Har- palis, Ciavius, I. Vilmos, Juli­us Caesar.) A Clavitusnak 220 km az átmérője és még sok olyan van, amelynek átmérője száz kilométert is elér. A leg­több kráter azonban kicsiny, átlagosan egy km-es az átmé­rőjük és így a jelenlegi táv­csöveinkkel nézve őket, éppen hogy láthatók. Hogyan adhatunk magyará­zatot erre a különös holdfel­színre? Már eddig is sok hi­potézis született: vulkanikus eredetűek, a meteorok becsa­pódásának nyomai, stb. A tu­dósok tehát több magyarázat­tal szolgálnak, s mégis el­mondhatjuk, hogy akkor, ami­kor a csillagászok már a tá­voli tejút-rendszereket is ta­nulmányozzák, még mindig nem jutottak egységes állás­pontra a Föld kísérőjének kü­lönös ábrázata tekintetében. Egyes elméletek szerint ezek a kráterek és „arénák" vulkanikus eredetűek. Ennél az elméletnél meggyő­zőbbnek látszik az a felfogás, amely ezeket az alakzatokat a belső gáz mozgásával próbálja magyarázni. E feltevés szerint abban az időszakban, amikor a Hold felszíne még nem vo't teljesen szilárd, a belső gáz nyomására a külső kéreg anyaga hatalmas dombok for­májában emelkedett. A fel­halmozódott tömeg alatt köz­ben a nyomás megváltozott s a korábban felemelkedett tö­meg lesüllyedt. Ez a süllyedés koncentrikus köröket hozott létre, míg végül az egész fel­halmozott tömegből csak a központi rész és az a külső körív maradt meg, amelyet ma is sánc formájában látha­tunk. E belső folyamatokra alapo­zott elméletek mellett rendkí­vül elterjedt az a feltevés is, amely szerint a különös hold­felszínt a becsapódó meteorok hozták létra. Azonnal feltehet­jük a kérdést, hogy vajon mi­ért olyan gyakoriak az ilyen meteorok ütötte kráterek a Holdon és miért olyan ritkák a Föld felszínén? A válasz nem nehéz. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy Földünk légköre megóvja a földfelszínt egy sor meteorbecsapódástól. A meteorok ugyanis a Föld légkörét elérve — vagy egész tömegükben, vagy legalábbis jó részükben elégnek. A se­bességüket is alaposan lecsök­Ahogy lapozgatom az össze­sítést a járás kiszistáinak fél­éves munkájáról, eszembe jut egy idősebb ember megjegyzé­se. — Bezzeg a mi időnkben másként volt ám! Manapság tálalva kapnak mindent a fia­talok ... Elvégzik a napi dol­gukat, és kész... Ahogy a számadatokból meg­elevenedik a járás községeiben dolgozó több száz fiatal lendü­lete, lelkesedése, mind na­gyobb ellentmondás tátong a megjegyzés és a tények között. Mert ma igaz, s jó is, hogy más mércékkel mérünk. Az a természetes, hogy összehason­líthatatlanul jobb körülmé­nyek között dolgoznak a fiata­lok a földeken, a gyárakban. Mégis vannak persze nehézsé­gek, de nem elsődlegesen fon­tos a megélhetés, a kenyér­gond, mint annakidején. S nem jelenti a régi eredmények ki­csinyítését ha azt állítjuk, hogy a mai problémák megol­dása alapjában véve éppolyan nehéz, de az eredmény, a mun­ka sikere éppolyan dicsőség egy fiatalnak, hiszen az igé­nyek többszörösére nőttek. Nos, ez az egénxnéges „telhetetlenség a megnövekedett igények ki­elégítése nyilvánvalóan renge­teg munkát és becsületes helytállást kíván ... Ma sem végeznek alacso­nyabb rendű munkát a fiata­lok, mint hajdanában... Ne soroljuk most fel az egész or­szág ifjúságát mozgósító mil­liós értékű építkezéseket, csak szűkebb hazánkból merítsünk, mert itt is bőséges a példa. Hagyjuk figyelmen kívül azt is, hogy nyolc óráig becsülettel helytállnak a munkapad mel­lett és tíz óra hosszat is, ha kell, a mezőn. Mindemellett sok „pluszt” is végeznek, s e hétköznapi apró hőstettek épp azt bizonyítják, hogy most lát­ják igazán, hogy van miért, hogy érdemes küzdeniük, dol- gozniok. Például a Gyöngyösoroszi Ércbányában nyolc fiatal ne­vezett be az újítók mozgalmá­ba és a közelmúltban elfoga­dott három újításuk értéke közel 200 000 forint. Ez nagy jelentőséggel bír a bánya ifjú­munkásai életében ... Kará- csondon 53-an dolgoznak a műkedvelő művészeti Csopor­kenti a Föld légköre. Ilyenfor­mán tehát a Föld felszínére érve, mozgási energiájuk lé­nyegesen kisebb, mint akkor lenne, ha a Holdra esnének. Emellett arra is kell gondol­nunk, hogy a Föld felszínét alakító erők hatására is be­csapódó meteorok nyomai elég könnyen eltűnnek.. A Holdon azonban, ahol ezekre nem hat sem szél, sem az eső, stb. lényegesen tartósabbak. Sem víz, sem levegő A Hold átmérője egy kicsi­vel nagyobb, mint a Föld át­mérőjének negyede, pontosan 27,2 százaléka. Tömegét te­kintve azonban a Hold töme­ge mindössze a mi Földünk­nek a 81-ed része. Ez azért van, mert a Hold közepes sű­rűsége csak 3,3, a Földé pedig 5,5. Ez a sűrűségkülönbség sok mindennek adja magyaráza­tát. Így például a Holdnak azért nincsen semmiféle lég­köre, mert a tömege túlságo­san kevés, s vonzóereje nem elég ahhoz, hogy a légkör megtartsa. A Hold vonzóereje hatszor kisebb ugyanis, minta Földé, ez a gáz expanziója éri a vonzóerőt meghaladja, így a gázok elillanjak a Hold fel­színéről. Ezért nincs víz sem a Hold felszínén, mert gőzzé válva már régen elpárolgott. Légkör nélkül, víz nélkül a Hold halott égitest, ahol nem fúj a szél, nem esik az eső, nincsenek folyók, patakok és ilyenformán nem hatnak azok az erők, amelyek a földfel­színt állandóan alakítják. Ezek az erők nem hatnak, tokban. Természetesen, munka után tanulnak, próbáznak, hogy szórakozhassanak. A do- moszlói fiatalok közel ötezer forint értékű társadalmi mun­kával segítették termelőszövet­kezetüket. A gyöngyöspatai tsz-ben 103-an vettek részt szakmai továbbképzésen. Vagy Adácson, 43-an dolgoznak a szakkörökben ... Abasáron 104-en végeztek társadalmi munkát és 32 fiatal szerepel az énekkarban... M index derék tel lenit meny. És sorolhatjuk tovább. Mar- kazon 50 hallgatója volt a KISZ politikai körnek. A pá- losvörösmartiak 430 óra társa­dalmi munkát végeztek, a kis Mátraszehtimrén 62 fiatal sportol. Az atkári gépállomá­son 15-en neveztek be a fiatal traktorosok versenyébe. A Do- moszlói Állami Gazdaságban 30-an vesznek részt S József Attila olvasó-mozgalomban ... E beszédes számok, adatok nem igényelnek különösebb kommentárt, már magukban cálfoják azt az állítást, hogy csak a szűk munkaterületen állnak helyt a fiatalok. Ebből egyenesen következik, miért nőtt meg járásunk községeiben dolgozó fiatalok tekintélye, be­csülete. Az ifjú kommunisták, a de­rék had jár élen mindenben. Járásunkban 11 000 facsemetét, suhángot ültettek el a kiszis- ták kezdeményezésére, össze­sen 1450 fiatal dolgozott társa­dalmi munkában az elmúlt félévben, s a takarékossági mozgalomban 58 000 forintot értek el. Az ifjúsági munkacsapatok versenyében most is 35 brigád dolgozik. Esti és levelező ok­tatásban 113-an, szaktanfolya­mokon 208-an tanulnak. 1016­A TARNABODI Tamagyön- gye Tsz szérűjén soha ilyen korán nem kezdett munkához a cséplőgép, amely napokig egyenletesen zümmögött, zú­gott, s vékony porréteggel hintette be az emberek nap­barnította arcát. Két cséplő­csapat dolgozott itt szorgalma­san, versenyezve egymással. Mindkettő 1070-es géppel mun­kálkodva, s így reálisan tudták mérni a verseny eredményét. A munka gyorsan és folyama­más erők azonban lényegesen nagyobb hatást fejtenek .<i, mint a légkörrel védett Föl­dön. Így például a Nap heve a Hold szikláit plusz 100 Cel­sius fokra is felmelegíti, míg éjszaka mínusz 150 fokra is lehűlnek. Az ennek következ­tében létrejövő változások alapjában véve jelentéktele­nek, nem lehetnek alapvető okai a Hold felszíne kialaku­lásának. Eszerint tehát el­mondhatjuk, hogy a Hold fel­színe évmilliók óta alapjában véve változatlan. A Holdon vannak „tenge­rek is”, de persze csak név szerint. Így nevezik a környe­ző hegységeknél • sötétebb, nagy kiterjedésű síkságokat, amelyeket a Hold első megfi­gyelői valóban tengereknek véltek. Részletesebb megfigye­lés után észrevehetjük, hogy ezek a síkságok sem egészen laposak. Az emberi személyzettel rendelkező első rakéta nyilván az egyik ilyen „tengeren” ereszkedik le, mert itt lesz legkevésbé veszélyes a leszál­lás. Ha majd az első ember kilép a Hold felszínére, cső-, dálkozni fog, milyen szűk a látóhatár. A környező vidék kevésbé térbelinek fog látsza­ni, mint a Földön. E szokat­lan jelenség magyarázata a Hold kis méreteiből adódik. Egyelőre még vitás kérdés, hogyan viselik el az emberek azokat a viszontagságokat, amelyeket a Hold hőmérsék­lete, az ibolyántúli sugárzás és a kozmikus sugárzás jelent, bizonyos azonban, hogy a tu­domány segítségével vala­mennyi nehézség legyőzhető lesz. an dolgoznak az öntevékeny kultúrcsoportokban és 25 ifjú­sági színjátszó csoport, hat ze­nekar, tíz énekkar és 28 tánc­csoport működik... Van még tennivaló bősége­sen, de mindezek az eddig el­ért eredmények dicséretesek és nagyon is figyelemre mél­tók. Ékesen bizonyítják: ez jel­lemző, ilyenek a mai fiatalok! Most is élnek persze hitvá­nyabbak, akik még a napi munkájukat sem végzik el ma­radéktalanul, akiket csak a ki­csinyes örömök érdekelnek, de az ilyesfajta példákkal a rossz- szándékúak sem tudnának ál­talánosítani. Egyre erősbödnek a kiszista közösségek. Az ifjúság a szo­cializmusért mozgalomban já­rásunk területén közel kétezer fiatal nevezett be, közöttük több mint 800 lány. Vállalták azt a „pluszt” is, vállalták, hogy eleget tesznek a próba követelményeinek. Eddigi nagyszerű eredményüket a párttagok, az idősebb szak­munkások segítségével érték el, akiknek irányítását, támogatá­sát a továbbiakban is igény­lik. A tapasztalatok fokozot­tabb átadásával megsokszoroz­hatják eredményüket, amely egyre több, ma még közömbös, vagy cinikus fiatalt vonz so­raikba. Sokkal többre képesek még a fiatalok, csak okosan kell irányítani lelkesedésüket... S a fiatalok e forradalma szer­ves része országépítő mun­kánknak, szűkebb hazánkban is, része annak a forradalom­nak, amely a haladó hagyomá­nyokból táplálkozva a gondta­lanabb holnapra készíti elő a fiatalokat is. R. L tosan haladt. A cséplőgéphez egymás után érkeztek a rakott kocsik, Pető Mihály, Németh István, Kalicz István és a töb­biek fogatai és egyenest a ko­csiról adták a gépbe a kévé­ket. A cséplőcsapatban majd­nem minden brigádból dolgo­zott valaki, hiszen azok közül válogatták össze az embereket, akiknek kedvük volt a cséplő­gépnél dolgozni. A szövetkezeti tagság nagy munkakedvének köszönhető, hogy a vállalt időn belül sikerült befejezni a csép- lést, hiszen naponta 170—180 mázsa gabona került a zsákok­ba. Szorgalmas munkájuk nyo­mán a korábbi évekhez viszo­nyítva mintegy 20 nappal ha­marabb be tudták a cséplést fejezni. EZ A SZORGALOM nem­csak a cséplőgépnél dolgozó szövetkezeti gazdákra jellem, ző, de azokra is, akik a tarló­hántásnál, másodvetésnél dol­goznak, akik 158 holdról akar­nak második termést is beta­karítani, amelynek nagyobbik része silókukorcia és tarló­uborka lesz. De a betakarításnál nemcsak a szövetkezeti tagok találhatók munkában. A mák szedésénél 70—80 olyan asszony és lány is dolgozik, akik nem tagjai a ter­melőszövetkezetnek, de szíve­sen segítenek, hogy idejében végezhessenek a munkával. Mert munka bőven akad. A kertészeti brigádban is 80—100 asszony szedi a paprikát, hi­szen nagy pénzt várnak a zöld­ségfélékből, a 44 hold paprika terméséből, amelyből már több, mint 800 mázsát adtak el, mintegy 620 ezer forint érték­ben. A szövetkezeti tagok szor­galmas munkájának eredmé­nyeként kerülhetett sor az ese­tenként 15 forintos munkaegy­ségelőleg fizetésére is, amely érezhetően növelte a munka­kedvet. A szövetkezeti tagokat is­merve reméljük, hogy az őszi betakarításnál is megmarad a most tapasztalt munkakedv, szorgalom, s akkor olyan si­kerek bizonyítják a ternabo- diak igyekezetét, mint amilyen a cséplés korai befejezése, a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése volt. Pető István VB-elnök '■ mi ixrui ———■ i i Híradás Tarnabodról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents