Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

NÉPÜJSAG 1961. augusztus 11., csütörtflfc Gárdonyi Géza emlékéről Gondolatok egy közeledő évforduló előtt „Hálás“ közönség Színhely: Nápoly egyik mo­zija ... A mozivásznon Toto, a világhírű olasz komikus ját­szik. A közönség emelkedett hangulatban, harsogó nevetés­sel és akkora temperamentum­mal fogadja a nagyszerű szí­nész humorát, hogy egyszerre csak az egyik hosszú széksor leszakad, s a recsegő, ropogó székdarabok maguk alá teme­tik az imént még oly vidáman derülő nézőket. A leszakadt széksor néhány „áldozatot” is követel, páran a kórházba ke­rültek. Toto, a nagyszerű szí­nész meghallotta az esetet és meglátogatta a sebesülteket. S a hálás színész sok szerencsét kívánt a nem éppen szerencsé­sen járt, de azért hálás közön­ségnek. (—r) — MELEG HANGULATÚ névadó ünnepség volt az Egri Városi Tanács házasságkötő termében kedden délután fél 5-kor. Az egri nyomda dolgo­zójának, Nagy Lajosnénak a kisfia kapott nevet ezen a na­pon, majd a hivatalos beik­tatás után ajándékokkal hal­mozták el a fiatal anyát. — AZ EGRI Városi Műve­lődési Ház udvarán 1961. augusztus 24-én 6 órai kezdet­tel a budapesti Állami Báb­színház előadást rendez. Rossz idő esetén a művelődési ház nagytermében tartják meg az előadást, ugyancsak 6 órai kezdettel. — AUGUSZTUS 19-én, He­vesen, a községi tanács ta­nácstermében nyílik meg Bo- rics Pál szobrászművész ki­állítása. A.kiállítás érdekes­sége, hogy az akotó művész két éven keresztül gyűjtött anyagot alkotásaihoz a hevesi termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban. — A FÜZESABONYI villa­mos vonalfelügyelőség dolgo­zói részére nemrégiben nyolc ikerlakást adtak át. Az új épü­letek a füzesabonyi sporttelep szomszédságában vannak. A napokban 16 boldog háztulaj­donos költözött be a minden igényt kielégítő, korszerű épü­letekbe. — MŰSORRAL egybekö­tött élüzemavató ünnepséget rendeznek a hatvani.MÁV kultúrotthonban augusztus 19-én, délután négy órakor, abból a célból, hogy a hat­vani vasúti csomópont dolgo­zói ismételten az élüzemi szint fölött tettek eleget kö­telességeiknek. ' — A BUDAPEST—Miskolc vasútvonalon a leghosszabb ál­lomásszakasz Füzesabony és Kál-Kápolna között van. A napokban ezen hosszú sín­szakasz (baloldali sínpár) ka­vicságyának korszerűsítéséhez fogtak hozzá. — A KÖZÜT ÜZEMI Vál­lalat szarvaskői IV-es bányá­ja első félévi tervét 110,1 szá­zalékra teljesítette. Ez a szá­zalék több mint húszezer tonna kő megtermelésével egyenlő. 1897. JÜNIUS 22-ÉN külö- nős költözködésre figyelhettek I fel az egriek. Mintha egy nagy j könyvtár, vagy múzeum köl­tözött volna az egri vár £a- (lai mellett magasodó, frissen épült házacskába. A ház a Takács utca 24-es számú tel­ken, méltóságteljesen könyö­költ a domb szélére, s a vár falai felett a Mátra csúcsaira nézett. De az egriek nem is sejtet­ték, hogy irodalmunk tehetsé­ges alkotója, Gárdonyi Géza költözött a város falai közé. A millennium tűzijátékkal, fénnyel, pompával terhelt nap jai után határozta el Gárdo­nyi, hogy vidékre költözik, amikor Bródy Sándor Egert ajánlotta neki, fel is kereke­dett a már tanítóképzős korá­ból ismert városba. Nem vál­lalt közösséget az osztrákok­kal ünneplő magyar urakkal, hiszen a káli temetőben, ap­ja sírkqyén hirdette a felirat, hogy ott nyugszik Ziegler Sándor, az 1848-as szabadság- harc fegyvergyárosa. De a város vidéki tétlenség­be tespedt lakóinak szellemi élete csupán a kaszinó sörös­poharait és azt tartotta fon­tosnak, hogy kik jelentek meg a tűzoltóbálon a város előkelő hölgyei közül. A város dolgo­zó népe nem is ismerhette Gárdonyit, mert sokkal na­gyobb gondjaik voltak. 1897. augusztus 26-án a szabadelvű Egri Újság írta: „Azok, a kik itt bent a belvárosban lak­nak, még sejtelemből sem tudják, hogy túl az aszfaltos utczákon, a város területén sok száz ember lakik olyan gunyhókban, a melynek csak a födelét rakták ők meg, mert a fala az árok oldalaiból ke­rült ki. Ezek az emberek olyan szegények, hogy kenyérre va­ló is alig jut nekik”. NEM CSODA HAT. hogy az akkor már országosan ismert írót észre sem vették a város­ban. Az Egri Újság csak 1898. április 14-én — tehát majd egy év múlva az író Egerbe köl­tözése után — Írja a Hírek ro­vatában: „Gárdonyi Géza egri háziúr. Csak kevesen tudják, itt Egerben, hogy szépirodal­munk egyik kitűnősége, Gár­donyi Géza már egy eszten­deje állandó lakosa városunk­nak, sőt mi több, egri háziúr. A „Pöhölyék” családi életének hangulatos festője a Göre Gá­bor úr legújabb kalandjait itt írja meg mostanában a mi fa­laink között, helyesebben a saját falai között, a melyek a sáncnegyed csúcsán emelked­nek ...” Gárdonyi keserűen emleget­te, hogyha nevét kocsira ül­tetnék, körülhordoznák, min­denki tapsolna, de őt senki sem ismeri. Elvonulva élt ma­gányában, a legteljesebb csen­det igényelve művei megírá­sához. Móricz Zsigmondnak említette egri látogatásakor, mikor magányának oka iránt érdeklődött: „Eh, itt annyit ha­rangoznak — mondta. — Nem lehet gondolkozni a harang­szótól.” De az írói hírnév számyra- kelt az ország határain is túl­ra, és Gárdonyi neve, írói alakja — az Egri csillagok ré­vén is — szervesen eggyé ko- vácsolódott a város nevével. Az írónak is kedves volt vá­rosa. Itt írta meg alkotásainak javát, és az itt eltöltött hu­szonöt év megérlelte számára is az „egri nevet”. Soha nem is akart elszakadni a várostól, s amikor 1917-ben Aradra hív­ták a kultúrpalota igazgatójá­nak, már megelégedéssel és nem titkolt büszkeséggel felel­te: „Ma már ez a város dé­delgetve szeret. Itt építettem fel hajlékomat. Munkásságom javát itt írtam Egerben... Nem megyek.” Rövid válasz, amely már híven tükrözi, hogy Eger népe felismerte szenve­dő sorsának megszólaltatóját Gárdonyiban, és szeretettel vette körül, a csendes magá­nyában éldegélő írót. Valami azonban hiányzott... EGRI VÖRÖS CSILLAG Szeptemberi szerelem EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI , Az utolsó össztűz GYÖNGYÖSI PUSKIN A repülő 9-kor indul GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bambi HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gyűlölet áldozata HATVANI KOSSUTH Félbeszakadt dal PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Budán szobrot emeltek Gár­donyinak, de Egerben a halá­lát követő huszohárom év alatt csupán a Bebek-bástyán magasodó sírfelirat és az om­ladozó ház őrizte emlékét. A FELSZABADULÄS után — különösen az 1952-es év­forduló révén — szeretett meg­becsülés fonta körül az író j emlékét. Annak a Gárdonyi-! nak emlékét őrizzük, ki szem­befordulva a századforduló j korrupt világával, az igazság J örök keresőjeként leplezte le j a visszásságokat. De nem volt minden rend­ben ... Végre is nagy meg­elégedéssel vették tudomásul az író tisztelői, hogy a városi tanács ebben az évben hetven­ezer forintos költséggel tata- roztatja a Gárdonyi-házat, és remények vannak egy méltó irodalmi múzeum berendezé­sére, igazságot szolgáltatva az író hagyatékának. Gárdonyi születésének száz­éves évfordulóját ünnepeljük 1963. augusztus 3-án. Az év­forduló közeledik, s az irodal­mi múzeum berendezésének terve gondolatokat ébreszt bennünk. Az évek múlnak, s az a nemzedék; amely az írót még ismerhette, lassan átad­ja helyét újabb nemzedékek­nek. Az emlékek elvesznek, feledésbe ' merülnek, s egyre nehezebb lesz megformálni Gárdonyi írói és emberi alak­ját. Gyűjtsük össze ezeket a veszendő félben levő emléke­ket! Ezért szólítunk fel min­denkit, aki Gárdonyival kap­csolatos írásos, vagy szóbeli emlékkel rendelkezik, bocsás­sa azt az egri múzeum rendel­kezésére. Bármilyen apró em­lék, hozzásegíthet ahhoz, hogy folytassuk és tovább fejlesz- szük azt a megbecsülést, amely — ahogyan az itt el­mondottak bizonyítják — már a felszabadulás előtt, még az író életében kialakult. . NÉHÁNY GONDOLAT csu­pán az emlékek megbecsülé­séről. De reméljük, meghall­gatásra talál, és 1963-ban, a százéves évfordulót méltón berendezett múzeummal ünne­pelhetjük. Mert az író teste pihen csak az egri sírban, szelleme most is él közöttünk. Annak az írónak a szelleme, aki hazaszeretetre, helytállás­ra, igazságra, az elesettek iránti szeretetre, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küz­delemre nevelte és neveli ol­vasóit Nagy Sándor 1961. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK: JÁCINT 360 évvel ezelőtt, 1601. augusztus 17-én 'született PIERRE FERMAT francia matematikus. Descartes- tal együtt ő volt az analitikai geo­metria, Pascallal együtt pedig a valószínűség-számítás megalapító­ja. Munkássága Leibnitz és New­ton differenciál- és integrál- számításának alapjául szolgált. A róla elnevezett ,,Nagy Fermat- télel” ma is megoldhatatlan. 285 évvel ezelőtt, 1676-ban e na­pon halt meg HANS GRIMMELS­HAUSEN német író, aki a har­mincéves háborút saját élményei alapján a Kalandos Simplicissimus (1668) című humoros regényében ábrázolta. Későbbi, hasonló kör­nyezetben lejátszódó műveit Berchtold Brecht Kurázsi mama című színművében dramatizálta. 75 évvel ezelőtt, 1886-ban e rapon halt meg ALEKSZANDR BUTLEROV orosz kémikus, aki a szerves vegyületek szerkezeté­nek vizsgálata révén megteremtette az ún. nagymolekulájú ve­gyületek kémiájának alapját. 45 évvel ezelőtt, 1916-ban e napon halt meg SVETOZAR HUR- BAN-VAJANSKY szlovák író, „a szlovák Turgenyev”, regényei­vel ő alapította meg hazájában a kritikai realizmust és emelte a szlovák nyelvet magas irodalmi színvonalra. PIERRE FERMAT Névadó ünnepség Tiszanánán Kedves ünnepségre gyűltek össze a napokban a tömegszer­vezetek képviselői a tanácshá­zán. A községben első alka­lommal rendeztek névadó ün­nepséget. A szépen feldíszített tanács­termet már jóval 11 óra előtt majdnem teljesen megtöltötték az érdeklődők. Néhány perccel 11 óra után az úttörők és a munkásőrök sorfala között vitték be a kis ünnepeltet. A községi tanács VB-elnöke üd­vözölte a szülőket, majd az anyakönyvvezető előtt tettek fogadalmat, hogy az újszülött, Anga Márta Magdolnát a szo­cializmushoz hű, becsületes és öntudatos emberré nevelik. A fogadalomtétel után a párt ré­széről Kasza János köszöntöt­te a szülőket és az újszülöttet. Az ünnepi beszédek után a tö­megszervezetek képviselői ajándékokat, az úttörők piros nyakkendőt adtak át az ünne­pel tnek. Csőke Pál — Majorszki Gábor. Nyaralnak a kompolti úttörők A Mátra-hegység öreg fáira aranyos sugarait szórja a kelő nap. Minden alszik, csak itt- ott énekli reggeli dalát egy kis madár. Még nem indult be a megszokott, egyenletes ütemű munka, az emberek békés ál­mukat alusszák. Ezt a békés alvó nyugalmat egyszerre csak egy elkeseredett disznó visítá sa veri fel. A következő pilla­natban negyven gyermekto­rokból tör fel az ujjongó üdv­rivalgás, amikor látják, hogy a maguknevelt hízó piros vére bugyog Molnár Józsefné ke­gyelemdöfése nyomán. Min­denki érzi a már szinte leve­gőben terjengő finom ételek illatát. Élüzem lett o vámosgyörki vasútállomás A vámosgyörki vasútállo­más dolgozói úgy végezték el­ső félévi munkájukat, hogy el­nyerték a büszke, s kitüntető élüzem címet. Halász József állomásfőnök annak tulajdo­nítja az eredményt, hogy a szocialista brigádok versenyé­ben nagyszerűen megállták helyüket az emberek. Az élüzemavató ünnepségre kedden délután került sor a vámosgyörki új raktári épü­letben. VISSZHANGMÉRÖ BERENDEZÉSSEL Állapítják meg A SERTÉSEK ZSÍRRÉTEGÉT Angliában egy új visszhang- mérő készülékkel állapítják meg az élősertések zsírrétegé­nek vastagságát. Ezzel lehető­vé teszik a tenyésztőknek, hogy gyorsan és olcsón ki­választhassák a tenyésztésre legalkalmasabb példányokat. Negyven úttörőt hozott nyá­ri táborba a kompolti iskolá­ból Misz István csapatvezető. A leggondosabb előkészítés után verhették fel fiaink sát­raikat a kijelölt táborhelyen. Atyai gondoskodás, anyai sze­retet kísérte két héten át min­den lépésüket. A táborvezető és a nevelőtestület tagjai ki­rándulnak velük a környék legszebb részeire. Amíg ők a hegyeket járják, a táborban addig sincs nyugalom. Három szülő serénykedik a felállított katlanok, üstök körül. Készül a finom húsleves, sisteregve sül a friss sertéssült, sőt már a va­csorához a hurka készítése ia folyik. A szülői munkaközös­ség elnöke — Marika néni — a főszakács, szorgos segítségei: Durai Kárólyné és Alakszay Mihályné szülők, fáradhatat­lan gondossággal sütnek-főz- nek, s ha a helyzet úgy kíván­ja, még mosnak is gyermeke­inkre. Nehéz volna szeretettel­jes gondoskodásukat és áldo­zatkész munkájukat méltókép­pen megköszönni, de ők nem is köszönetét várnak, hiszen min­denért kárpótolja őket ebéd­osztásnál a másodszor is sor­ba álló gyermeksereg, a göm- bölyödő piros-pozsgás arcocs­kák, s a csengő, tiszta gyer­mekkacagás. A két hét észrevétlenül el­röpült. Elaludtak a búcsútábor­tűz lángocskái. A csapatzászlót lebocsátották árbocáról, s gyermekeink pihenten, meg­hízva, felejthetetlen élmények­kel gazdagodva, s a jövő nyári táborozás reményében . tértek vissza falujukba. S most rajtunk, szülőkön a sor, hogy köszönetét mondjunk azoknak, akik gyermekeink számára biztosították ezt a felejthetetlen élményt. Kö­szönjük, kedves Misz tanító úr, kedves nevelők, bennünket helyettesítő szülők, a helyi tö­megszervezetek vezetői. Kö­szönjük! Dr. Mikita Józsefné HELYESBÍTÉS Lapunk 1961. augusztus 13-i számában az ivádi Új Élet Ter­melőszövetkezet termésered­ményét tévesen közöltük. A gabonatermésük nem 173 va­gon, hanem tizenhét vagon és harminc mázsa volt. ben. Én pedig dolgozom. Most is nagy terveim vannak. Bőví­tés, az életszínvonal emelése, külföldi utazások a tagok­nak ... Csak hát ki tudja, lesz-e módomban megvalósí­tani ezeket a nagy terveket. Az elnökválasztás ... Én min­dig kiálltam az emberekért, most rajtuk a sor... Nem hullottak-e terméketlen talaj­ba az én szeretetem, s igyeke­zetem magjai?... A z elnök kenetteljesen tangózott és tekinte­te belemélyedt Mikucsikné szemébe. („Istenem — gondol­ta —, mi mindent kell szen­vednem ezért az elnökségért? Mennyi duma! S mennyit esz­nek, isznak ezek itt. Mennyi kiadás. Borszag, izzadságszag, szemét, mindezt tűrni, min­denki kedvébe járni, hajaj...") Ebben a pillanatban csen­gettek. A háziasszony nyitott ajtót s a vendégek mind köré sereglettek. Ki jön? Új ven­dég? A postás jött. Dísztávira­tokat hozott, ötöt. — Dísztáviratok! Lám van­nak, akiknek eszébe jut az Amália nap! (Ugyan kik, hi­szen”...) — Mutasd ... Mutassa... — kapkodták ki a díszes lapokat a háziasszony kezéből a ven­dégek. S egymás válla fölött olvasták az üdvözlő szöveget: Mind az öt dísztávirat azonos szöveggel jött, ez állt rajtuk: — „Kár a gőzért, elnök kar­társ!” C* a postás diszkréten tet- ^ te be maga mögött a lakásajtót. Dér Ferenc mennyit dolgozott, küszködött ezért a szövetkezetért.., Csak jót tett mindenkivel. Még hogy kivételezett, kiskirályko- dott? Nem is olyan ember. A szíve, mint a vaj. De hát, tu­dod drágám, mindenkit fúr­nak. És ki védi meg öt? A Struhala, a művezető? Aki csak pocsékolná a szövetkezet vagyo­nát, közben a pénzügyi fegye­lemről mesélget az emberek­nek? Hát mit tudhatnak ezek? Mi az annyi pénzzel bánni, beszerzéssel, egyebekkel fog­lalkozni? Hogy az elnöknek kedvezményesen van új búto­ra, és még, hogy nincs min­den rendben a számlák körül'> Aljas, irigy rágalom. De te, Jutkám, ezt nem hiheted. Egy rokonról nem is lehet. Vőzben Szedlacsek — az ■*S- elkövetkező üdülés má­morában — megindította a le­mezjátszót. Kezdődött a tánc. Kázmér! — súgta az asszony az elnöknek — kérd fel Mi- kucsiknét. ölelgesd a derekát, fűzd az agyát, tudod, hogy jól fekszik odafönn... — S Káz­mér ment, fuvolázva: — Hogyan érzi magát, ked­ves Jutka, a mi kis szerény hajlékunkban, a mi kis ünne­pünkön? Hogy milyen asz- szony ez az én Ilon... izé Amáliám... ö a mi kis csa­ládunk feje. Imádja a szövet­kezetét. ö serkent a munkára. Te vagy az elnök, mondja, ne­ked kell élen járni minden­T? gy szóval állt a mulatság és a szövetkezetből mindenki ott volt, aki számí­tott. Kovács kartárs a felkö­szöntő után megkapta a se­gélyutalványt. Ugyanígy Szed­lacsek a kedvezményes beuta­lót Balatonszilvára. Mikucsik­né pedig valósággal körül volt rajongva. Az elnök fele­sége mellett ült, ő szolgálta ki, végül az is kiderült, hogy szegről-végről rokonok is len­nének, ha az ősök nem ha­nyagolták volna el a családi kapcsolatokat. — Jaj, te Kázmér — lelken­dezett urának az asszony —, hát nem csodálatos véletlen! Ro­konok vagyunk Jutkával! („Mert ugye megengeded drá­gám, hogy most már így szó­lítsalak”.) Az ő nagynéniének a második unokatestvére ugyanis vérrokon a te ke­resztanyád harmadik vejével. Édesem, most mftr tartjuk a rokonságot. Nem szabadulsz tőlünk. Mit is csinálsz te a szövetkezetben? Adminiszt­rálsz?! Kázmér, hogyan lehet, hogy csak egyszerűen admi­nisztrátor?! Biztosan tudsz va­lamit tenni... Neked, drága Jutkám, titkárnőnek kell len­ned az én uram mellett. Ma­gasabb fizetéssel. Persze, tu­dod) most lesz az elnökválasz­tás.. J Hogy az én uram Mottó: Az alábbi tórténetet a szer* ző elejétől a végéig kita­lálta. Ilyen eset nálunk elő sem fordulhat. Ha valaki mégis magára ismerne magára vessen. V lapacsek Kázmér Ktsz- elnök házánál állt a csendes Amália-napi mulat- \ súg. Feleségének ugyan az Amália nem hivatalos neve, csak a bérmakeresztségben nyerte, de így is alkalmatos volt erre a csendes mulatság­ra. Az asszonynak kedve is te­lik benne, azután a szövetke­zet dolgairól is szó eshet fehér asztal mellett. És az utóbbi is igen csak fontos a mai idő­ben: úgyszólván pár héttel az új elnökválasztás előtt. Vég­eredményben az asszony fun- dálta ki az egészet. („Okos ez, akár egy miniszter!”), mond­ván: — Ide figyelj, te Kázmér, nekem nehogy le tegyenek az elnökségről. Úgy forgolódj az emberek között, hogy rád es­sen újra a választásuk. Te le­gyél a legjobb ember, nem kell mindent meglátni. Csak okosan, mindenkivel törődj. Annak a Kovácsnak is be le­het fogni a száját valami se­géllyel, Szedlacsek meg hadd menjen üdülni, ha már annyi­ra tudja, hogy te még a nagy­anyádat is elvitted a Balaton­hoz. Aztán vigyázz erre a Mi- kucsiknéra is. Méregkeverőí Ügy hallom, összeszűri a le­vet valakivel odafönn a köz­pontban. Aztán addig szűri, amíg téged kisziiálnak. Bele­halnék a szégyenbe, lesülne a képemről a bőr. Bukott elnök felesége lenni... NÉV\API VACSORA — Szatíra —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents