Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

2 NÉPÜjs Ag 1961. augusztus 17., csütörtök borozásukat Ldi úttörők rozás ideje alatt átlagosan 3—4 kilót híztak. Naponta öt­ször étkeztek, a két Mari néni gondoskodott a változatos, íz­letes ételekről. Sok látogatója volt a tá­bornak. Vasárnap csaknem minden szülő hozta a „hazait” gyermekének, de vissza is vit­ték. Nem volt szükség pót­lékra. Az egyik este kedves látogatója volt a tábornak, Gubán Dezső elvtárs, a járási pártbizottság titkára látogat­ta meg a tábort. Vacsora után a késő esti órákig együtt szó­rakozott a pajtikkal a tábor­tűz mellett. A záró tábortűznél fájó szív­vel búcsúztak a pajtások. Megfogadták, hogy jövőre még több pénzt gyűjtenek és a Balaton partján fognak tá­borozni. /előintézetben a jelentősége annak a munká­nak, amit ebben az intézetben végeznek, hiszen sok elméleti és gyakorlati kérdésre ad vá­laszt, ami a gyógyítás és a bio­lógiai kutatás munkáját segí­ti. Nevessünk együtt AZ UDVARIAS DIÁK — Mi az, te miért nem kö­szönsz a tanárodnak? — Ugyan már, ne légy olyan együgyű! Hiszen már véget ér­tek a vizsgák! SEGÍTSÉG a bajban Egy kocsi kereke kátyúba jutott. Odament az egyik járó­kelő és sajnálkozva nézte az erőlködő kocsist és lovait. Ha­marosan mások is akadtak, akik odamentek bámészkodni. Végre akadt egy ember, aki egyet sem szólt, hanem neki­vetette a vállát a kocsinak és így segítségével sikerült kike­rülni a kátyúból. A kocsis ek­kor így szólt a sajnálkozók- hoz: — Egy cseppnyi segítség többet ér, ezernyi sajnálkozás­nál. MEGÉRTETTE... Főnök: Remélem, megértet­te mi lesz a feladata, mint munkavezetőnek? Munkavezető: Ó, hogyne, kérem. Ha ön erre közeledik, felébresztem az alvó munká­sokat. • Ti* nap Jalkálban Befejezték tó a kerecsen Alighogy befejezték a szo­kásos országjáró kirándulásu­kat a kerecsendi úttörők, a Bükkben, máris nagy készü­lődés volt az iskolában, össze­gyűjtötték a táborozásukhoz szükséges felszereléseket: sát­rakat, edényeket, élelmiszere­ket, stb. Végre eljött a várva várt nap. A tsz vontatója vit­te a felszerelést, az autóbusz pedig a boldog pajtásokat, ne­velőket, szakácsnőket. A köz­ség orvosa is a táborban töl­tötte szabadságát. A Mátra egyik legszebb he­lyén, a parádsasvári erdőbén ütöttek tábort. A csaknem két hét alatt több túrát tettek: az üveggyárba, Galyatetőre, az ércbányához, Parádfürdőre. De jutott idő bőven játékra, pihenőre, tábortűzre való ké­szülésre is. A pajtik a tábo­A szuhumi nei A Fekete-tenger partján, a Kaukázus lábainál fekszik Szovjet- Abházia fővárosa: Szuhumi. Ebben a városban székel a Szovjet Tudományos Akadémia Orvos-biológiai Ál­lomása és annak nevelőinté­zete, amelyben néhány száz különböző fajhoz tartozó maj­mot nevelnek. A majmok többsége egész évben a szabad ég alatt elhe­lyezett ketrecekben él. Mind­egyiket a helyben található ta­karmánnyal: zöldséggel, gyü­mölccsel, kenyérrel, tojással, tejjel táplálják. Mindegyik állat valóságos orvosi ellenőrzés alatt áll. A megbetegedett majmokat spe­ciális klinikára irányítják, ahol gyógykezelésben részesí­tik. Az anyjuktól elválasztott majomkölykök az állatóvodá­ban nevelkednek. A Szuhumiban tenyésztett állatokat kísérleti célokra használják fel. Mindenki jól ismeri, milyen nagy a jelentő­sége az orvostudományi kí­sérleteknek. Ebből a szem­pontból a majmok különleges helyet foglalnak el. Betegsé­geik, azok keletkezésének okai, lefolyásuk és jellegük nagyon hasonlóak az ember betegségeihez. íme, ilyen nagy Beugrató t Ha olyan új pajtás kerül közénk, akiről feltételezzük, hogy nem sértődik meg a be­ugratásért, tegyük meg vele ezt a viccet. A társasággal, amelyikben még nincs jelen az új pajtás, megbeszéljük előre a tenniva­lókat. Ha már itt van az új pajtás, megegyezünk, hogy go­rillát fogunk játszani. Az el­ső menetben mindjárt őt küld­jük ki, miután megmagyaráz­tuk, hogy a játék lényege ab­ból áll, ki tudja-e találni, ki a gorilla az üvöltözök közül. Amikor ismét bejön, minden­ki üvölteni kezd, de legjobban a „gorilla”. Ezt persze az új pajtás azonnal észreveszi, s mi megdicsérjük, . milyen ügyes. Most már a beavatoH pajtás megy ki. Ekkor a já­tékvezető az előbbinél még nagyobb üvöltésre biztatja a bennmaradtakat, s behívja a kiküldött pajtást. Amikor be­lép, a többiek némán marad­nak, csupán az új pajtás — a játék „szabályainak” megfe­lelően — kezd üvölteni. A demokratikus Berlinben rend és nyugalom uralkodik A Daily Herald szerda reg* geli számának fő címe „Ang­lia óvatosságra inti a Nyuga­tot a berlini kérdésben” Az angol lapok vezető he­lyen adnak hírt az Adenauer és Brand között a nyugatné­met választási kampány so­rán kirobbant viszályról is. „Nyugat-Németország vezető­je és Nyugat-Berlin vezetője egymás torkának esik” — írja a Daily Mail. A lap szerdai fő címe: „Adenauer viharban”. A Guardian vezércikket szen­tel az ügynek, amelyben rá­mutat, hogy Adenauer a sza­vazatok megszerzése céljából „nem restell sárral dobálóz­ni”. PÁRIZS (MTI): A párizsi sajtó továbbra is vezető he­lyen ír a berlini kérdésről. A reakciós lapokat nyugtalan­sággal tölti el, hogy késnek *a nagy garral bejelentett nyu­gati „ellenintézkedések”. — A Figaro kiemeli, hogy nyugat-berlini körökben csalódottság jelentkezik, A lap washingtoni tudósítója azt az értesülését közli, hogy az Egyesült Államok kevésbé hajlik a „Pankow megbünteté­sét” célzó gazdasági intézkedé­sekre. Londoni tudósítója pe­dig azt írja, hogy az angolok diplomáciai kezdéményezést kívánnak: a szovjet kormány­hoz intézendő nyugati tiltako­zásban legyen benne a bur­kolt meghívás is a tárgyalá­sokra. A varázsgomb (Belorussz mese) RENDELJEN fával égetett MESZET a DÓZSA Mezőgazda­sági Termelőszövetke­zettől, Felsőtárkány. Telefon: 9. ISaEUSB* Alik vidám fiú. Kilenc éves, és nagyon szereti szüleit, test­véreit, barátait. A dolog úgy kezdődött, hogy három napon keresztül semmi sem sikerült neki. Megsimo­gatta kedvenc cicuskáját: Csi- zsikát, és így szólt hozzá: — Hiába teszek bármit, sem­mi sem sikerül, Csizsik. Nem tudom, mit kellene tennem. Azon az éjszakán Alik ál­mot látott. Ügy tűnt neki, mintha valaki bejött volna a szobába, és az ágya mellé állt. Amikor kinyitotta a szemét, egy apró, öreg emberkét pil­lantott meg, hosszú szakállal. — Ki vagy te? — kérdezte Alik. — Miért jöttél ide? Mindjárt behívom Mamát! — Ne hívj senkit! — szólt a nagyapó. — Én már három­száz éves vagyok, és önimádó apónak hívnak. Azért jöttem, hogy segítsek a bajodon. — Miféle bajomon? — En meg tudom azt tenni, hogy minden sikerüljön. Aka­rod? — Világos, hogy akarom! De hogy lehet ezt megcsinál­ni? — Fogd ezt a gombot. Va­rázserő van benne. Vele min­denben sikered lesz. De ennek az az ára, hogy akivel te be­szélsz, azt szerencsétlenség fogja érni. Na, de mi közöd neked másokhoz, ha téged szerencse fog kísérni? Fogd, itt a te szerencséd. Abban a pillanatban eltűnt. Reggel, amikor felébredt Alik, azonnal eszébe jutott ál­ma. Nem volna rossz egy olyan csodagombot találni, gondolta. De abban a pillanatban észre vette, hogy jobb kezében erő­sen szorongatja a varázsgom­bot. Mégsem. álmodta hát? Azon a napon a számtan­órán a tanár önként jelentke­zőket hívott a táblához. Alik azt gondolta, hogy most majd kipróbálja a gombot. A tanár mindjárt fel is adta azt a pél­dát, amit ő nagyszerűen meg tudott oldani. Természetesen szép dicséret és egy ötös volt a jutalma. De abban a pillanat­ban, amikor Alik visszament a helyére, a tanító bácsi or­ráról leesett a szemüveg és darabokra tört. Ebéd után Alik az erdőbe ment madarat fogni, két óra alatt tele is fogta a kalitkát örömében ugrándozott és ne­vetgélt. Mindennap észrevet­te, hogy akivel beszél, valami baj történik. Alapjában véve becsületes fiú volt és azért el­kerülte a barátait, nem vett részt a játékban, s bántóan ült a tanteremben, félve, hogy aki ránéz, vagy megszólítja, annak bajt okoz. Elhatározta, hogy többet nem megy az is­kolába. Mamának azt mondta, hogy beteg. Tanítás után Styopka és Fé­lix, a barátai eljöttek meglá­togatni, de elküldte őket Az­tán estig feküdt az ágyban. Este kiment az udvarra, ki­vette zsebéből a varázsgom- bot és beledobta a kútba Mindjárt vidámabb lett, és örömmel újságolta Mamának: — Mama, meggyógyultam! Éjszaka pedig ismét eljött. önimádó apó, de Alik rákiál­tott: — Tűnj el, gonosz apó. Ne­kem nem kell az olyan sze­rencse, ami másnak bajt okoz! Az öreg eltűnt, és azóta so­ha többet nem jelentkezett Aliknál. ^ Fordította: Halasy László A Heves megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya, a Gépállomások Megyei Igazgatósága, az Állami Gazdaságok és Tangazdaságok Igazgatósága, a KISZ, a MEDOSZ és ■ Hazafias Népfront megyei szervezete 1961. augusztus 19-én, szombaton, 9 órai kezdettel rendezi meg Heves megyében a legjobb traktorosok szántóversenyét A szántóverseny színhelye: a Füzesabony—Pusztaszikszói Állami Gazdaság mellett, a budapest—miskolci 3. sz. főútvo­nal mentén, a 120. sz. km-kőnél, a füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetkezet Nagydűlő nevű területe. A verseny célja: a szántás minőségének nagyméretű és gyors megjavítása. PROGRAM: 1. Klaisz Ferenc elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság munkatársa megnyitja a versenyt. 2. A pályák kisorsolása és a traktorok felvonultatása a kijelölt pályákra. 3. A verseny lefolytatása; 1. sz. rakétajel: az összeszántás első és második for­dulójának előkészítése; 2. sz. rakétajel: a szántás megszakítása, a verseny­bírák felülbírálják az összeszántást; 3. sz. rakéta jel: a szántás lefolytatása; 4. sz. rakéta jel: a szántás befejezése, a pontozólapok kiértékelése. 4. Vajda László elvtárs, a Heves megyei Tanács VB Me­zőgazdasági Osztályának vezetője a versenyt kiértékeli és a dijakat kiosztja. 7,30 órakor Egerből, a Líceum elől, autóbusz különjárat Indul a verseny színhelyére. 8 órától a füzesabonyi vasútállomás, a verseny színhelye és Kerecsend község között autóbusz különjárat folyamato­san biztosítja a személyszállítást. A verseny színhelye a füzesabonyi vasútállomásról 8,44 órakor és az egri autóbuszállomástól 8,50 órakor induló me­netrendszerű autóbuszjáratokkal is megközelíthető. A verseny színhelyén büfé és italok. A versenyre minden érdeklődőt szeretettel meghív a RENDEZŐSÉG BERLIN (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság kormányának a demokratikus Berlin védelmére tett intézke­dései — mint ez várható is volt — rákényszerítették a nyugatnémet kormányt, hogv némileg felülvizsgálja minden konstruktív javaslatot vissza­utasító politikáját. Diplomáciai megfigyelők megítélése szerint igen sok olyan kérdés van. amit a két német államnak, illetve Nyu­gat-Berlin szenátusának és az NDK kormányának kellene megoldania. Bonn és Nyugat-Berlin szenátusának ama remé­nyei, hogy az NDK kor­mányának intézkedéseire a NATO-tagállamok erőszak­kal válaszolnak, szerte­foszlottak. Ez kiderül a szerda reggel megjelent nyugatnémet és nyugat-berlini lapok igen le­mondó hangjából is. Az NDK kormánya felké­szült gazdasági természetű „el­lenintézkedésekre”, mint ked­den közzétett nyilatkozatában értésre is adta: az NDK ke­reskedelmi kapcsolatai bőven elegendők ahhoz, hogy szük­ség esetén külföldi piacokon szerezze be azokat az árukat, amelyeket jelenleg Nyugat- Németország szállít. Az NDK szilárdan számíthat a szocia­lista tábor országaira. A demokratikus Berlinben továbbra is rend és nyu­galom uralkodik. A terme­lőmunka zavartalanul fo­lyik, az érdeklődés ma már a nagy politika felé irá­nyul. A hangulat bizakodó. Sebas­tian Haffner, az angol Obser­ver nyugat-berlini tudósítója a Die Welt hasábjain írt cik­kében is megállapítja, hogy bár sokakra megrázó hatással lehet, de tény, hogy még Washingtonban is megköny- nyebbülten sóhajtanak fel. „Titokban reméljük, hogy a fenyegető berlini válságot most végre hatástalanítják” — írja Haffner. LONDON (MTI): Az NDK kormányának a nyugat-berlini határ tényleges ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseit kom­mentálva Alan Winnington, a Daily Worker berlini tudósí­tója a következőket írja: Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Nyugat-Berlin idő­zített bomba, akkor csak örül­hetünk neki, hogy megkez­dődött a bomba ártalmatlanná tétele. A szocialista országok azzal az elhatározásukkal, hogy amennyiben a bonni kormány megtagadja a. békeszerződés aláírását, különbékeszerződést kötnek az NDK-val, figyel­meztették a Német Szövetségi Köztársaságot: meghiúsítják az NDK el­foglalásáról, a háború utá­ni határok erőszakos felül­vizsgálásáról és a hitleri nagy Németország vissza­állításáról szőtt terveket. Újabb jelentések Berlinből: választ a javíthatatlan milita­ristáknak és kalandoroknak. Augusztus 13-án a német és az európai békeharc győzelmi napjaként vonul be a történe­lembe. Ez a nap feltárta ismét a bonni erőpolitika csődjét, vi­lágossá tette, hogy Adenauer —Strauss, Brandt és Wehner nem tudja keresztül hajszolni revansista és háborús terveit gat-Berlln területén is NDK kezelésben van. Szerk.) DÜSSELDORF. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden felhívásban fordult Nyugat-Németország lakosságához. A felhívás beve­zetőben megállapítja, hogy az NDK kormányának augusztus 13-án foganatosított jogos in­tézkedései megadták a méltó BERLIN (MTI): Mint má: hírül adtuk, a nyugat-berlin rendőrség kedden erőszakosai megszállta a Die Wahrheit cí mű haladó lap szerkesztőségé' nek épületét és nem engedé' lyezte a lap megjelenését. A nyugat-berlini kormány' zat szerdára újabb korlátozá­sokat vezetett be. Megtiltott! alkalmazottainak, hogy szoV gálati ügyben a Német De­mokratikus Köztársaságba vagy a szocialista országokb; utazzanak. A korábban kia­dott utazási engedélyeke visszavonták. A hírügynökségi jelentések bői kitűnik, hogy a vezet: nyugat-berlini körök nyilvár nem merik valóra váltani i nagy hangú fenyegetőzéseike és nem alkalmaznak „erélye: ellenintézkedéseket”, viszon szemethunynak afelett, ha fe lelőtlen elemek provokációi cselekedeteket hajtanak végre sőt bátorítják is az ilyen ak ciókat. Kedden éjszaka felhec celt fasiszta huligánok beha toltak a magasvasút több nyu gat-berlini állomására és fék telenül garázdálkodtak (min ismeretes, a magasvasút Nyu — Én ismerem önt. ön Le­nin ... önt mindenütt kere­sik, de itt teljesen nyugodtan lehet. Korábban az apám Petrog- rádban dolgozott, mint fémön­tő és gyakran látta Lenint. A paróka ellenére azonnal felis­merte. Lenin tíz napig élt ná­lunk. Jalava, a mozdonyveze­tő, aki átsegítette a határon, mindennap friss újságokat ho­zott neki Pétervárról. Néhányszor én vittem Iljics megbízásából a leveleket Pé- tervárra Nagyezsda Konsztan- tinovna Krupszkájának, aki nekem adta át a válaszokat is. Utolsó alkalommal, mielőtt el­utazott Helszingforszba, egy füzetet adott át tele írva apró betűkkel. Ebben az „Állam és forradalom” fejezetei voltak leírva. Gyakran beszélgetett apámmal, érdeklődött a pa­rasztok élete iránt, néha pedig kiment az erdőbe gombátszed­ni, vagy halat fogni. Testvéreim és szüleim na­gyon megbarátkoztak Lenin­nel, aki egészen elbűvölte őket egyszerűségével és szerénysé­gével. Ezeket a tulajdonságo­kat akkor is megfigyeltem ná­la, amikor ő lett a Népi Ta­nács komisszáriátus elnöke. L. D. Avriajnyena után Nem sokkal a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom előtt történt. A Burzsoá Ideiglenes Kormány kegyetlenül üldözte a bolsevista pártot és kiadta a parancsot annak vezére: Lenin elfogására. De a párt elrejtet­te a Razliv-tó közelében. Egy ■ kunyhóban élt, de amikor el- jött a hideg idő, új helyet kel­lett keresni a számára. A fér­jem ezt ajánlotta: —• Lenint a te szüléidnél, Jalkálban kell elrejteni. Ezt a falut most Iljicsovó- nak nevezik. örömmel fogadtam ezt az . ajánlatot, a szüleim is bele- . egyeztek és néhány nap múlva ; Vlagyimir Iljics szerencsésen átjutott az orosz-finn hatá­ron. Még azon az éjszakán ott­hon volt nálunk. Mint moz­donyfűtő utazott a mozdony ■ fülkéjében. Reggel apám a reggelinél hozzám fordult és így szólt: ár sas játék A magában üvöltő, majd za­vartan elhallgató pajtás olyan furcsa képet vág erre, hogy a társaság erre ellenállhatatlan nevetésbe tör, amit persze ő is átvesz, mivel nem sértődés és megérti a tréfát.

Next

/
Thumbnails
Contents