Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 16., szeri* tiinslr .66 „Leleplezés Hosszú évtizedekig éltünk „tévhitben”, de most felnyílt a szemünk. Senki sem bizonygathatja többé a szívére téve a kezét, hogy a Szegény gazdagok című, mindnyájunk által ismert regényt Jókai Mór, a nagy magyar mesélő írta, mert, mint ma kiderült, a mű szerzője Móricz Zsigmond volt. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat hatvani Vörös Csillag Filmszínházának műsorösszeállítói bizonyosodtak meg e tényről, s nemrégen megjelent új plakátjukon, amely az e regényből készült filmet hirdeti, így: Szegény gazdagok, Móricz Zsigmond regényéből készült magyar film. „Leleplezték” Jókai Mórt, akiről eddig azt hittük.. Vagy talán a műsorösszeállítók, plakátkorrigálók tévedtek? Eldöntéséhez nem szükséges a Tudományos Akadémia segítsége... (w) — A HÁZIIPARI Termelő- szövetkezet az idén 450 ezer perzsaszőnyeget és 800 ezer forint értékben bébi- és gyer- mekruhákat exportált a Szovjetunióba és a nyugati államokba, A háziipar népszerűsítésére Egerben egy 101 fős gobelin- és Gyöngyösön 120 fős toledó-tanfolyam indul. — AZ ELSŐ félévben a tervezett 255 mázsa helyett 346 mázsa baromfit adtak át a hevesi járás termelőszövetkezetei a felvásárló szerveknek, s így tervüket 135,7 százalékra teljesítették. Ezzel baromfileadás tekintetében a járások között az első helyet foglalják el. — AUGUSZTUS 26-án, 27-én és 28-án Egerben, a Spartacus-pályán a Budapesti Nagycirkusz, 2000 személyes sátorvárosában rendezi meg a Braziliana revüegyüttes vendégjátékát. — A HEVESI JÁRÁSI TANÁCS szakemberei felmérték az első félév áruértékesítési tevékenységét a járás termelőszövetkezeteiben. Ennek eredményét VB-ülésen és tanácsülésen vitatták meg, s a határozatok alapján a termelőszövetkezeti vezetőkkel és szakemberekkel is megtanácskozzák a teendőket. — A HEVES megyei Tanács művelődésügyi osztályaés a Heves megyei Képzőművészeti Munkacsoport az alkotmány ünnepe tiszteletére Kishonthy Jenő, Nagy Ernő és Szilágyi Elek festőművészek alkotásaiból a Pedagógiai Főiskola dísztermében kiállítást rendez. A kiállítást Bakó Ferenc, a Dobó István Vármúzeum igazgatója nyitja meg. — SZÁZNYOLCVANNÉGYEN jártak általános iskolába, s 126-an gimnáziumba a felnőttek közül az elmúlt tanítási évben a füzesabonyi járásban. A járásban az egyik legfontosabb törekvés, hogy a következő években a termelő- szövetkezetek vezetői közül mindenki elvégezze a nyolc általános iskolát és a megfelelő szak-középiskolát. — SZÁZNYOLC SZÁZALÉKRA teljesítették juhte- nyésztési tervüket a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei. Jónak mondható az ez évi nyírási átlag is. Járási szinten mintegy 3,80 kiló gyapjút nyírtak le egy juhról ebben az esztendőben. © e Ötvenkét munkásakadémia indul az ősszel EGRI VÖRÖS CSILLAG Pedro kapitány vidám hadjárata EGRI BRODY Ludas Matyi EGRI KERTMOZI Bambi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN öt perc a paradicsomban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Szerelem-csütörtök PETERVASARA A szultán fogságában HEVES Montparnasse 19. FÜZESABONY A bíró Az SZMT kultúmevelési bizottsága kidolgozta a következő ismeretterjesztési évad munkásakadémiáinak tervét. A tervek szerint ebben az évben a megye ötvenkét üzemében, ipartelepén szerveznek munkásakadémiákat a legkülönbözőbb szakmák, foglalkozási ágak dolgozói számára. Az akadémiák szervezésénél felhasználják a múlt év tapasztalatait is. Az elmúlt év ben ugyanis 2500 dolgozó hallgatta végig a 32 munkásakadémia előadásait, s számos tanulsággal szolgált nemcsak abban a tekintetben: hogyan kell megszervezni a munkás- akadémiákat, de jó néhány negatív tapasztalattal is. Az elmúlt években legnagyobb hiányosság az volt, hogy néhány üzemben a munkásakadémia beindítását és lebonyolítását az üzem gazdasági és tömegszervezeti vezetői megoldottnak tekintették azzal, hogy az első egy-két előadást megtartották. Többre már nem futotta — nem is annyira a hallgatók, mint inkább a szervezők lelkesedéséből. Komoly problémát okozott a múltban, hogy több előadás — amelyre megszervezték a hallgatóságot — elmaradt, mert az előadó nem érkezett meg. Ez azt ere ' fényezte, hogy a dolgozók j,. része nem vette komolyan a munkásakadémiát. Ebben az évben a munkás- akadémiák szervezői — az a megyében üzemi szakszervezeti bizottságok — felhasználják a múlt év tapasztalatait. Kutatják a felnőtt oktatás újabb módszereit, célszerűbb szervezeti formáit. Az idén kijavítják azt a hibát is, amit a múlt évben a sematikus tervezés eredményezett. Éppen ezért az SZMT nem állít össze előre meghatározott előadásprogramot, tematikát. Ezt az üzemek szak- szervezeti bizottságaira bízzák, mert nyilvánvaló, hogy ők ismerik leginkább a dolgozók igényeit, érdeklődési körét. A szakszervezeti bizottságokon belül is szeretnék elérni, hogy ne csak egy ember, a kulturális, művelődési feladatokkal megbízott felelős, foglalkozzék a munkásakadémiáK szervezésével, hanem a bizottság egésze érezze magát felelősnek az üzemi ismeretterjesztés e formájának sikeréért. A legtöbb munkásakadémiát a bányászok, az építőipari dolgozók és a vasasok számára tervezik. Nemcsak azért, mert a legnagyobb munkáslétszámot foglalkoztató üzemek éppen az építőipari vállalatok, bányatröszti és vasas üzemek, hanem külön gondot okoz az is, hogy az említett dolgozók szétszórtan, különböző munkahelyeken dolgoznak, s nehéz például egy alkalmi munkásszálláson, vagy egy építkezésen munkásakadémiát szervezni. A nehézséget a munkahelyek állandó változása és a hallgatók kis létszáma okozza. Ez gyakran kérdésessé teszi az ismeretterjesztő előadó biztosítását. Éppen ezért a munkásakadémiák szervezői fokozottan igénybe akarják venni a helyi erők, az építkezés, a bányaüzem, a fejtés műszaki vezetőinek segítségét A szakszervezeti bizottságok, de maguk a dolgozók is bírnak abban, hogy ez a segítség nem marad el, és a jó tapasztalatok felhasználásával nagy kedvvel, lelkesedéssel \ égzett munka meghozza eredményét 1961. AUGUSZTUS 16., SZERDA: ABRAHAM 90 évvel ezelőtt, 1871. augusztus 16-án halt meg CHARLES BAUDELAIRE francia költő. Művei egyetlen verseskötetében (Romlás virágai) 1857-ben jelentek meg. Sorai a modern élet visszataszító, bár szimbolikusan alkalmazott képeivel kora polgári társadalmát vádolták, s e kötete miatt bíróság elé hurcolták. Szerelmes versei az érzelmek széles skálájának kifejezésével emelkednek ki. A hányatott életű költő nagy hatással volt a parnasszistákra és a mi Ady Endrénkre. 200 évvel ezelőtt, 1761-ben e napon született JEVSZTIGNEJ FOMIN orosz zeneszerző, az orosz opera egyik megalapítója. Műveinek jellemzője a realisztikus irányzat és a nép élete iránti szeretet (Orfeusz — 1792, Aranyai ma — 1803.) 90 évvel ezelőtt, 1871-ben ezen a napon született ZAHARÍJ P ALIAS VILI szovjet-grúz zeneszerző, a grúz klasszikus zenének egyik legnagyobb képviselője. Művei: népdalok, kórusművek (Kantáta az Októberi Forradalom 10 éves évfordulójára) és operák (Alkonyat). Augusztus 16-a a CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG nemzeti ünnepe, 1960-ban e napon kiáltották ki a köztársaságot. CHARLES BAUDELAIRE Feltárul egy 1882 éve eltemetett város Ezelőtt 1882 évvel történt... Váratlanul földetrázó dörgéssel kitört a Vezúv és egy mindent eltemető pokoli hamuesővel néhány óra alatt teljesen elfedte a világ elől a 20 ezer lakosú Pompejit. A város JÍWÍWI „Amikor mi azt mondjuk: hidegháború, ugyanazt értjük alatta, amit az oroszok a békés egymás mellett élésen értenek” — vonja le a végső konzekvenciát William Hyter, mikor a két fogalom összehasonlításáról beszél. Nincs különbség a kettő között^ nem is érdemes megkülönböztetni őket, hiszen édestestvérek! Mennél inkább elmérgesedik a hidegháború, annál inkább gyakoroljuk a békés egymás mellett élést — hirdeti a BBC-ben az érdemes angol újságíró. Javulnak a béke kilátásai is, ha folyik a háborús kardcsörte- tés, és nem szünetel a kémkedés, a felderítés. A hidegháború egyenlő a békés egymás mellett éléssel. Ez a bölcsesség egy- tőről fakad a fából vaskarikával. De úgy látszik, van, ahol komolyan veszik. A nagyhírű angol rádióállomás például órákat szentelt e hajmeresztő elmefuttatásnak. (—zár) fényes, antik település volt Nápoly közelében. És ma? Ma egy falu jellegű kisváros áll a régi közelében. — A neve: Pompeji. A régi város helyén közel 200 év óta folytatnak ásatásokat és lassan-lassan az eltemetett város feltárul előttünk. Pompeji ásatásokból élő munkásai naponta mennek át abba a városba, amely ma már történelem és ott minden percben szemünk elé tárul az időszámításunk után 79-ben bekövetkezett nagy pusztulást élő város utolsó órája. A közelmúltban a munkások, egy csoportja éppen hamut és vulkáni törmeléket takarított el. Ekkor a csákányok ütéseinek nyomán egy különös, foj- tottan tompa hangot hallottak. A csákánnyal nem csaptak le többször. Nagy óvatosságra volt szükség és finom érzékekre. A hangokból mindjárt kitalálták, hogy mit fedeztek fel: egy emberi test lenyomatát a vastag hamurétegben. Megtalálták egy menekülő nyomait, aki páni felemmel igyekezett kijutni a városból a katasztrófa alatt és végül kimerültén összeroskadt. A hamu aztán teljesen betemette, megszáradt teste körül és így megmaradt a test kísértetiesen hű mása, amikor már a test maga régen elpusztult. A közel két százada tartó ásatások alatt körülbelül ötven ilyen hamulenyomatot találtak. A kutató tudósok egy nagyon óvatosan kifúrt lyukon keresztül híg gipszet öntenek ezekbe az üregekbe, azután várnak. Néhány nap után gondosan lefejtik a hamufedelet Így készül el 1882 évvel a katasztrófa után egy, a katasztrófa során elpusztult embernek a másolata. Tájékoztató a biztosítási károk helyzetéről és rendezéséről 1961• I. félévében Az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatósága 1961. I. félévében összesen 4 390148 forint kártérítést fizetett ki. Ebből tsz-ek részére 2 561 659 forint jutott. A tsz-ek részére kifizetett kártérítési összegből állatbiztosítás után kifizettünk a fenti időszakban 1 485 792 forintot. Az elmúlt félév során balesetbiztosítás alapján a bekövetkezett balesetek következtében 765 105 forint kártérítési összeget fizettünk ki, 1318 esetben. A balesetbiztosítási kártérítési összegből haláleset következtében 16 esetben 211120 forint, csonttörés következtében 209 117 forint került kifizetésre, 611 eset után. A MŰANYAGOK felhasználása az iparban, a mindennapi életben már eddig is óriási méreteket öltött, de a perspektíva szinte beláthatatlan. A különböző műanyagok — a téves felfogások ellenére — nem valamiféle pótanyagokat jelentenek, hanem olyan új anyagokat, amelyek egyre inkább betörnek a mindennapi életbe, a mindennapi termelő munkába, kiszorítván onnan az eddig hagyományosnak hitt eszközöket. Mint mondottuk: a perspektíva beláthatatlan, a műanyagipar, a műanyagok alkalmazása hatalmas fejlődés előtt áll. Az egyik külföldi lapban nagyon érdekes cikket olvashattunk G. Pokrobszkij szovjet tudós nagyszabású műanyagfelhasználási tervéről: az aerostatikus építkezési elgondolásokról. Ez az építkezési lehetőség egy-egy területet teljesen függetlenné tehet az időjárási viszonyoktól, esőtől, vihartól, hőmérsékletváltozástól. Az elgondolás kissé talán fantasztikusnak tűnik: egy- egy terület fölé hatalmas, műanyagkupolát lehet létesíteni, amelyet felfújható műanyagból készítenének el. Valójában ez az elgondolás a mai műanyagkorszakban egy cseppet sem fantasztikus — írja a lap. — Sőt, miután 300000000000000000000000000000000000000000000000000C Házak — levegőből? egyetlen tégla, építőállvány és vasbeton építés sem kell hozzá, nem is drága. Két-há- rom réteg vékony műanyaghártya szükséges csupán — persze, óriási méretekben —, s a rétegek közötti levegő tökéletesen szigetelni tudja a hideget és a meleget. A kupola levegőben tartásához sem kellenek alépítmények, hiszen elegendő ahhoz az is, ha a hártyák közötti rétegekbe megfelelő, magasabb légnyomást juttatnak. AZ AEROSTATIKUS építkezéshez szükséges nyersanyagféleségekre, a sokféle, vékony, könnyű és tartós műanyagra nagy jövő vár. Az ezekből készült óriási méretű kupolákkal hatalmas területeket lehet majd befedni, elszigetelni a külső időjárás viszontagságaitól, elképzelhető az is, hogy az ilyen építkezések még inkább tért hódítanak az északi-sarki és déli-sarki kutatásoknál. És ha az ember elindul majd a távoli égitestekre — az ilyen értelmű műanyagépítkezésnek mindinkább óriási jövője lehet. Az aerostatikus építkezés anyagát a vegyipar teremtette meg. Ma mór olyan műanyagok is készülnek, amelyek négyzetceniiméterenként, akár kétezer kilogramm megterhelést is elbírnak —, ugyanakkor, amikor egy négyzetméternyi ilyen műanyag mindössze ötven-száz gramm súlyú. Könnyen elképzelhető, hogy ilyen műanyag kupoláról a második világháborúban használt bombák úgy peregtek volna le, mint falról a borsó. Hogyan lehet például ilyen óriás méretű kupolát mondjuk egy város fölé elhelyezni? Pokrovszkij professzor szerint igen egyszerűen. A leterített műanyaghártya széleit lekötik, majd hatalmas ventillátorok segítségével a rétegek közé levegőt fújnak. A munka mintegy 45—50 perc alatt elvégezhető. A magasban tartásához elegendő egy bizonyos százalékú magasabb légnyomás. Ha ez a nyomás csökkenne, az automatikusan bekapcsolódó ventillátor néhány perc alatt pótolná a hiányzó szintkülönbséget. Ha a kupolára többé nem lenne szükség, a levegőt egyszerűen ki lehetne belőle engedni, a vékony hártyát összehajtva el lehetne számtani. Az 1961. VII. 13-án a megyén végigvonuló vihar következtében igazgatóságunkhoz 75 községből, 3 városból és 50 tsz-ből érkezett be kártérítési bejelentés. A tsz-ekkel megkötött biztosítás alapján a vihar következtében kártérítést nyújtottunk az épületekben, berendezési és felszerelési tárgyakban, valamint az állatállományban keletkezett károk után, azonban mivel erre a biztosítási szerződésben megállapodás nem volt, a terményekben bekövetkezett károkat megtéríteni nem állt módunkban. Az épületekben legnagyobb mértékű kárt a kisnánai Hunyadi Tsz szenvedte, ahol EZEK UTÁN KÖNNYEN elképzelhető az is, hogy az ae- rosztatikus építkezési elv a műanyagféleségek széleskörű felhasználása tekintetében számba jöhet egyszerű lakóházak építkezésénél is. A cikkíró szerint ez esetben különlegesen felfújható íveket, boltíveket használnának. A különböző épületrészeket megfelelő légtelenítési eljárással „összevarrnák” —, s ezután már csak az következnék, hogy a falakat ventillátor segítségével felfújnák. A légnyomást önműködő szerkezet ellenőrizné, az egyenletes nyomást automatikusan tartaná fenn. Ezek az elképzelések, bár fantasztikusnak tűnhetnek —, de megvalósíthatók. Mint, ahogy az ember akárcsak egy, másfél évtizeddel ezelőtt magukban a műanyagokban sem hitt, ma már szinte elképzelhetetlennek tartja a mindennapi életet különféle műanyagtárgyak, használati cikkek, nyersanyagok nélkül —, úgy eljön az idő, amikor a tengerek partjain, a Balaton mellett csinos műanyagfalvak, kisebb városok emelkednek majd, s egy-egy különle- legesen védett épület, vagy akár nagyobb település fölé hatalmas műanyag kupola borul. (— r* 71000 forint kártérítési összeget állapítottunk meg. A vihar a tsz-ek s egyéb magánszemélyek épületében sok kárt okozott és a fennálló tűz, háztáji és állami gazdasági dolgozók biztosítási alapján a mai napig 680 viharkárbejelentő érkezett. Ezek közül kárbecslőink 560-at már rendeztek, ezeknek megállapított értéke 402 000 forint. A fennmaradó 120 kár rendezése nagy ütemben folyik és előreláthatóan e hét során befejezést nyer. A bejelentett 680 viharkár együttes kártérítési összege el fogja érni az egymillió forintot. Jégverést a megyéből a mai napig 74 tsz jelentett. Az eddig megállapított jégkárösszeg 1 358 424 forint, ebből kiutalásra került 1 079 114 forint Rendezésre még a szőlőjégkárok várnak, amelyekre előreláthatólag az elkövetkezendő hetekben fog sor kerülni. A jégkárok szőlőben kb. egy—másfélmillió forintot fognak kitenni. Árvízkártérítést ebben az évben első ízben rendeztünk, a biztosítási kötvényben megállapított 50 százalékos arányban. A tsz-ek közül árvízkárt 32 jelentett. A bejelentett árvízkárokból eddig megállapítva 661 354 forint lett, amelyből kiutalásra került a mai napig 600 042 forint. A termelőszövetkezeti tagok háztáji biztosítása alapján 89 tsz-tag jelentett jégkárt a háztáji területről, melyből 35 részére lett kártérítés megállapítva és kiutalva 15 253 forint. A fennmaradó károsultak jégkára szőlőben van, amelyeknek rendezése a közeljövőben kerül sorra. A tsz-tagok biztosítási és önsegélyező csoportja intéző- bizottsága az elmúlt félév alatt 473 tagjának juttatott rendkívüli segélyt 71 250 forint ösz- szegben. Parádfürdőn az elmúlt félév alatt 108 tsz-tag üdült 53 227 forint költséggel és 5 fő kapott jutalomüdültetést a Szovjetunióba, 14 659 forint összegben. Állami Biztosító Heves megyei Igazgatósága.
