Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

19(51. augusztus 16., szerda

6EPOJ6ÄO

3

Miről tárgyalt a VB?

Őszintén, kertelés nélkül

JO, HOGY MIND nagyobb mértékben állíthatjuk erényeink sorába azt a tényt, hogy őszintén, minden kertelés nélkül beszélünk nagy eredményeink mellett a hibákról, amelyek óhatatlanul tapasztalhatók a mindennapok munkájában, hiszen nagyon messze vagyunk attól, hogy azt mondhassuk: nálunk minden tökéletes. Vonatkozik ez nagy ügyeinkre, de kisebb dolgainkra is egyaránt. Ha valami nincs rendjén, országosan éppolyan egyszerű nyíltsággal beszélünk róla, mint a legkisebb községekben a gondokról.

A Füzesabonyi Járási Tanács is ennek az őszinteségnek jegyében állította össze a végrehajtó bizottság ülése előtt az állattenyésztés helyzetéről szóló beszámolóját. A VB néhány nappal ezelőtt tartott legutóbbi ülésén meg is hozta a megfelelő, a helyzet javítását elősegítő határozatait.

Amint az a végrehajtó bi- íottság állásfoglalása alapján megállapítható, nincs túlzottan nagy bajokról szó, vészharang kongatására tehát nincs szükség. Az állattenyésztésben fellelhető bajok, hibák, átmeneti jellegűek, rövid idő kell csupán, hogy lelkiismeretes munka révén eltűnjenek, s többé elő se forduljanak.

A szarvasmarhatenyésztésnél arról van szó, hogy a füzesabonyi járásban az elmúlt évihez képest, 496-tal csökkent a szarvasmarhaállomány, s ezen belül 345-tel a tehenek száma. Ha azt vesszük, hogy az egész járásban több mint 12 000 szarvasmarhát tartanak nyilván, ez a szám nem tűnik túlságosan nagynak. A végrehajtó bizottság azonban határozottan amellett foglalt állást, hogy még ekkora csökkenés sem engedhető meg a jelenlegi helyzetben, amikor minden törekvés éppen arra irányul, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék az állatok száma. Éppen ezért meg kell gyorsítani a felvásárlást, intézkedni kell, hogy a termelőszövetkezetek az erre biztosított hitelkeretből pénzt vegyenek fel a Nemzeti Banktól, s maguk vásárolják meg az állományuk kiegészítéséhez, fejlesztéséhez szükséges állatokat. Ugyanakkor már most gondoskodni kell a jövő évi hizlalási alapanyag biztosításáról is, a selejtezéseket úgy keil végrehajtani, hogy a tervkészítés időszakára már rendelkezésre álljanak a hizlalásra szánt szarvasmarhák.

AZ ÁLLATÁLLOMÁNY fejlesztését ma még természetesen sok helyütt akadályozzák, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségű és férőhelyű nagyüzemi épületek. A járás erre az évre a férőhelyek számának növelésére több mint nyolcmillió forintot kapott, s ehhez az összeghez a termelő- szövetkezetek saját erejükből nyolcszáznyolcvanegyezer forinttal járulnak hozzá. Ezekből az összegekből, a többi között, több mint ezer szarvasmarhaférőhely is épül. Természetes azonban, hogy a közös gazdaságoknak nem mindegy, mikorra készülnek el az új istállók. A végrehajtó bizottság ülésén úgy határozott, hogy a termelőszövetkezetek számára minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy az építkezések október 20-ra befejeződjenek.

E néhány intézkedés azonban csak a kezdet. Alapos, körültekintő munka nyomán a végrehajtó bizottság most egy sor más határozatot is hozott mielőbbi intézkedésre. Ezek a tehenészetekben a fejéssel és a tej kezeléssel kapcsolatos tisztasági óvórendszabályok betartására, az állatgondozók szakmai tudásának növelésére vonatkoznak elsősorban.

Amint az a továbbiakból kitűnik, a szokottnál is nagyobb, alaposabb munka előzte meg ezt a járási végrehajtó bizottsági ülést Füzesabonyban. A szarvasmarhatenyésztéssel, az állomány fejlesztésével kapcsolatos tennivalók után ugyanis részletesen foglalkozott a VB a sertéstenyésztés, a baromfinevelés helyzetével is. Az elsővel kapcsolatban megállapították, hogy a sertéshizlalási terv teljesítését biztosították. Sőt. Erre az évre 10 500 sertés helyett 10 800 hizlalására kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek saját kóeaállórná- nyáiiak szaporulata is biztató: mintegy hétezer a malacok Száma. Ha ezekhez hozzáadjuk a felvásárolt 1757 hizlalásra váró sertést, már a következő időszak hizlalási terveinek teljesítése is biztosítottnak látszik.

A VB felhívta a figyelmet arra is, hogy a sertések nevelésénél nagyobb figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére. A különböző fertőzések ugyanis meglehetősen nagy kárt tettek az állományban, annak ellenére, hogy az állatorvosok igyekeztek minden tőlük telhető módon enyhíteni a bajt. Ez azt mutatja, hogy az eddigi intézkedések e tekintetben még korántsem elegendőek.

UGYANEZ A HELYZET a

baromfitenyésztésnél is. Az elhullás eddig 11 százalékot tesz ki, amely elég magas. Természetesen itt sokat jelent, hogy a közös gazdaságoknak még nincs elegendő tapasztalatuk a baromfitenyésztésben, nevelésben. Annál örvendetesebb viszont a törekvés, hogy a járásban minden termelőszövetkezet foglalkozik szárnyasok nevelésével, s ebben már különösen jó eredményt ért el a mezőtárkányi Búzakalász, a besenyőtelki Szabad Föld, a feldebrői Rákóczi, s a füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet.

A Füzesabonyi Járási Tanács végrehajtó bizottságának, az állattenyésztéssel foglalkozó ülését példaként állíthatjuk a többi járás elé. Szükség van mindenütt az ehhez hasonló, részletes, alapos, s a jelenlegi helyzeten javítani akaró, őszinte körültekintésre állattenyésztéseinkben. Csak ilyen értékelések alapján haladhatunk tovább a megfelelő ütemben, hogy minden kitűzött célt időben és maradéktalanul érjünk el.

W. L.

Cipőüzlet, tejbüfé, iskola épül Hatvanban

Oj cipőüzletet, tejbüfét és korszerű, nyolctantermes iskolát építenek az idén Hatvanban. Az építkezések hamarosan befejeződnek, s a kibővített, az átmenő forgalom igényeinek is megfelelő tejivót és a modem, kényelmes, bő választékkal rendelkező cipőüzletet is a közeljövőben adják át a forgalomnak.

Tisztítják a vetőmagbúsát , az aldebrői Uj Élet Tsz-ben

Még javában folynak a nyári munkák, de a szövetkezet tanyáján már az őszi vetések előkészítésén, a vetőmagnak való gabona megtisztításán dolgoznak. Egy kis szín alatt már napok óta állandóan dolgozik a szövetkezét magtisztító szelektora, amelyet tompa dübörgéssel hajt egy kis MIA- motor. Egy három főből álló brigád dolgozik itt mindennap, és munkájukkal naponta 70— 80 mázsa vetőmagnak való búzát, árpát, zabot tisztítanak meg nagy szakszerűséggel. A jövő évi vetésekhez búzából 1250 mázsát tisztítanak meg, s az eddigi teljesítmények során már több mint 800 mázsa búza vetőmagját készítették elő az őszi vetések idejére.

Ünnepi meglepetés

Augusztus 20-a nemcsak az alkotmány, kenyér ünnepe, hanem a munkás—paraszt szövetségé is. Szinte hagyományossá váltak már ezen a napon a föld és a gyárak népének baráti találkozói, hogy együtt ünnepeljék a nép alkotmányát. Ahány év, annyi új meglepetéssel találkozhatunk ezen az ünnepen. A munkások és parasztok baráti kapcsolatának, szövetségének szimbólumaként búzakoszorúk készülnek, kölcsönös ajándékozás teszi még felejthetetlenebbé az augusztus 20-1 ünnepségeket. Az idén megyénk termelőszövetkezetei ezen felül még egy kellemes meglepetést tartogatnak a munkások számára. Ügy döntöttek, hogy az ünnep előtti napokban, terven felül, 20—25 ezer csirkét adnak az ipari dolgozók asztalára, ezzel is kifejezve hálájukat, elismerésüket azért a segítségért, amelyet a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításában nyújtottak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek baromfitenyésztéssel foglalkoznak, elsősorban azokat az üzemeket látják el vágnívaló baromfival, amely gyárak munkásai legtöbbet segítettek a szövetkezeti építkezéseknél, vagy egyéb módon támogatták a fiatal közös gazdaságokat.

Szép gesztus ez a termelőszövetkezetek részéről. Olyan gesztus, amely azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti parasztság nem önző érdekére gondol a kenyér ünnepén, hanem a bőséges termés betakarítása fölötti örömet úgy is meg akarja osztani a szövetséges munkásosztállyal, hogy több húst biztosít az ünnepi asztalra. így teszi még kellemesebbé, emlékezetesebbé a munkás-paraszt szövetség Idei ünnepét megyénk termelőszövetkezeti parasztsága.

K. E.

HOL TARTUNK?

Érdekes adatok a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságról

Hazánkban, mint ismeretes, évről évre gyors ütemben növekszik az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek kereslete és kereskedelmi forgalma. Bár igen örvendetes a fejlődés ezen a téren, távol vagyunk még attól, hogy e cikkekből — amelyek egyébként nem elsőrendű igényeket elégítenek ki — a lakosság szükségleteit bőségesen kielégítsük. A Szovjetunió Kommunista Pártjának program-tervezete kimondja, hogy a Szovjetunióban húsz év múlva bőségesen ki lehet majd elégíteni a lakosság minden rétegének szükségleteit kiváló minőségű közszükségleti cikkekkel, köztük a szovjet emberek mindennapos életét jobbá és szebbé tevő holmikkal: kényelmes, modern bútorokkal, tökéletesített és olcsó háztartási eszközökkel, különböző kul- túrcikekkel, stb. Minthogy ez a program útmutatás a mi számunkra is, ezért érdemes közelebbről megvizsgálni: hol is tartunk jelenleg a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsággal, mely a háború előtt alacsony színvonalon állt. Azóta sokat fejlődtünk ezen a téren is, de jelentős, gyors fejlődés csak a hároméves terv időszakában, 1958—60 között következett be. 1961 elején országos átlagban a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát a következő — megközelítőleg pontos — adatokkal jellemezhetjük:

Cikk

Rádió

Kerékpár

Mosógép

Motorkerékpár

Televízió

Porszívógép

Padlókefélőgép

Hűtőszekrény

Személyautó

Darab/1000 család 750 736 141 74 32 29 13 7 5

■ '/VVVVAAii^AAAAAAA/VSA/WVVVVSA»

Itt természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a cikkek nagy többsége egyáltalán vagy nagyobb mennyiségben csak néhány évvel ezelőtt került forgalomba, s komoly fizetőképes kereslet e cikkek iránt szintén csak néhány év óta jelentkezik.

Az országos átlaghoz képest az ellátottsági színvonal az egyes megyékben és a nagyobb városokban többé-ke- vésbé eltérő képet mutat. Heves megyében — a helyi nagykereskedelmi eladások« illetve rádiónál és televíziónál az előfizetések alapján számítva — a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságának színvonala megközelítőleg a következő adatokkal jellemezhető:

Ezer családra jutó átlagos tartós fogyasztási cikk meny- nyisége 1961 elején Heves me gyében:

DarabflOOO család Cikk

Rádió 711

Mosógép 97

Televízió 15

Porszívógép 12

Az ellátottsági színvonal Heves megyében tehát csak a rádiónál közelíti meg az or- , szágos színvonalat, a felsorolt ■ többi cikkeknél viszont ez í alatt marad.

> A hároméves terv időszaká> ban, 1958—60 között Heves

> megyében évente átlagosan ! mintegy 6000 kerékpárt, 1200 ; motorkerékpárt, 1900 garnitúra konyhabútort, 1000 gami- ; túra hálószobabútort, 400 kom- ; bináltszekrényt, évi átlagban “összesen mintegy 27 millió fo- >rint értékű lakásbútort értékesített a kereskedelem.

> Ezek szép eredmények, különösen ha figyelembe vesz> szűk azt is, hogy itt nem

> alapvető szükségletekről, ha> nem inkább kényelmi, szóra> koztatási, sőt sokszor egyenesen luxus-jellegú igények ki> elégítéséről van szó.

I A II. 5 éves terv időszaká- 5 ban további gyors fejlődésre l lehet számítani, mert tovább

> növekszik a tartós fogyasztási I cikkek termelése és így egyre

> több és több kerül belőlük

< kereskedelmi forgalomba is.

> Emelkedő reáljövedelmek

< mellett tehát még több —

> kultúrát, kényelmet árasztó, s <a modern ember életformájá> hoz nélkülözhetetlen — tartós l fogyasztási cikkeket vásárol- ? hat a lakosság az ország min- 5 den területén.

? A további ötéves tervek \ teljesítésével pedig előbb- e utóbb hazánkban is elérhetjük azt, hogy — többek kö- ? zött — a tartós fogyasztási 5 cikkekből is bőségesen ki tudjuk majd elégíteni mindenütt >a lakosság minden rétegének I szükségleteit.

í Crolmusz Vinűt

Ä poroszlói Rákóczi út 31-ből mindenki a határban

Ezer családra jutó átlagos tartós fogyasztási cikk meny- tyisége 1961 elején Magyarországon:

ra is, hogy nagyobb leányai-; kát szép kelengyével adták; férjhez. S mindezt a szövet-; kezetből. ;

— Az igazság az — mondjaj Nagy István —, hogy meg le-! hét, nagyon is jól meg lehet! élni a szövetkezetben, persze! dolgozni kell érte. — Nagyék! családja az idén már közel! 1000 munkaegységet teljesített,; s az év végéig ez a teljesít-!

mény még jelentősen felszapo-! rodik. Most, az előlegosztás-! kor haza hoztak közel 29 má-! zsa búzát, 18 mázsa lucernát! többek között, 24 mázsa fát, 9! mázsa árpát, hogy a süldők-! nek is bőven legyen, ezen ki-! vül készpénzben hatezer fo-! rintot. !

Büszkén sorolja mindezt; Nagy István bácsi, de ugyan-! akkor büszke arra is, hogy a; szövetkezet szépen gyarap-! szik és gazdagodik, hogy új: baromfitelep létesül, hogy új! hizlalda épül, s ő maga is: úgy tervezi, hogy jövőre átveszi a gondnokságot a sző-: vetkezet közel 1000 birkája: felett. Izig-vérig juhászember: ő, s miután képességeinek és: tudásának megfelelő munka-! kört kap, még jobban tudja! virágoztatni tehetségét és! szorgalmát a közösség javára.!

SOKAT DOLGOZIK,

él a szövetkezetben Nagy 1st-; ván családja, mert a szövet-; kezet megbecsüli őket, szépen: fizet fáradozásaikért. Csakis: a megbecsülés, dicséret és el-! ismerés illeti Nagyékat, és! minden ilyen családot, akik! két kezük munkájával, ere-! jük és tehetségük legjavát ad-! va, tavasztól őszig, mindig! helytállnak a munkában a! szövetkezeti szántóföldeken. !

Császár István !

egységére dolgozni. Az idén is bizony volt rá eset, hogy sürgős volt a növényápolás és akkor a két gyerek szó nélkül segített, napokon át dolgozott a szövetkezet tábláin.

m. t t w helytelenül tet___________ tűk, hogy végére

ha

gytuk az édesanyát, de egyáltalán nem azért, mintha az ő dolga kevesebb lenne, ö főz, mos, vasal a férjére és az öt gyerekére, s természetes, hogy az ő munkája nélkül a család többi tagjai sem lennének teljes értékű emberek. No, meg azután itt van számára a háztáji, az egy hold kukorica, amit a két kisebb gyerekekkel együtt kapál, meg azután a tehén gondozása, a süldők és baromfiak nevelése, ami szintén nem kis feladat. Nagyné is kiveszi hát részét a család közös, nagy munkájából úgy, ahogyan azt egész életében megszokta. Ö is büszkén mutat egy kitüntetést, ugyanis nyolc élő gyermeke felneveléséért kormányunk Anyasági Érdeméremmel jutalmazta.

Az idő lassan az estébe hajlik, hazatér a család. A két kisebbik már idehaza van. A családfő most érkezik Géza fiával, hiszen ők együtt dolgoznak. Sándor még később jön, még el kell végezni a dolgát a lovaknál. Büszkén mutatják a három új kerékpárt, amelyet a tavasszal vettek, hogy ne kelljen a szövetkezetig sem gyalog járni. Büszkék a lakásuk szép berendezéseire, bútorokra, s argezni a kukorcia, széna, a cukorrépa betakarításának zömét, egyszóval mindent, ahogyan a szövetkezet érdeke megkívánja.

Nagyéknál a szövetkezetben dolgozik az egész család Itt van például Sándor nevű fia. Sándor kocsis a szövetkezetben, 18 éves fejjel ő a szövetkezeti kocsisok brigádvezetője. A szövetkezet vezetői, és munkatársai nem győzik dicsérni szorgalmát. Reggel 4 órakor kel, leápolja lovait, és legyen az szántás, fuvar, vagy bármi más, Nagy Sándor készségesen és szakszerűen ellátja a rábízott munkát.

A következő fiú a 17 esztendős Géza. ö is tagja a szövetkezetnek, és ő apjával együtt jár mindig dolgozni a növénytermesztésben. Most éppen a trágyaszállításnál segédkezik — különben ő is szorgalmas, csendes, igyekvő fiú — a labdarúgásnak nagy rajongója. Szerénykedve árulja el, hogy ő az ificsapat kapusa.

Az idősebbik fiú, Nagy József hú maradt apja mesterségéhez — juhász az egyik állami gazdaságban. Róla azért érdemes külön szólni, mert rövidesen katonának vonul be, de ha leszerel, azonnal visz- szajön ő is ebbe a szövetkezetbe. A két kisebbik gyerek — Margit és Antal — édesapjuk legjobb segítői. Margit most végezte el az általános iskolát, de már ő is testvérével együtt a nagy munkák idején kapát ragad, és megy a közösbe, édesapja munkaTAGAS udvar] Sfa tel karos kis házat, s az udvaron« benn a házban és a ház környékén, mindenütt a munka és a jómód jelei. Az istállóban tehén ropogtatja a szénát, a sertésólakban hat süldő röfög, az aprójószág száma közel jár a százhoz. Az udvaron hatalmas farakás, távolabb tőle jó kazal széna jelzi, hogy a gazda jómódú és dolgos ember, — szövetkezeti tag. A tornáchoz támasztva három új kerékpár büszkélkedik és maga helyett beszélve árulja el, hogy járművekben sincs hiány Nagy István poroszlói termelőszövetkezeti tag házatáján.

Ilyen képet mutat egy szorgalmas szövetkezeti tag udvara és háza, s tegyük hozzá rögtön, hogy az itt tapasztalható jólét és bőség forrása az, hogy Nagy István bácsi egész családjával együtt, kora tavasztól késő őszig, szívvel-lé- lekkel dolgozik a helybeli Rákóczi Termelőszövetkezetben. A családfő már régi szövetkezeti tag — 1950 óta feleségével, gyermekeivel együtt a szövetkezetben kereste meg kenyerét, és az egész család itt találta meg boldogulását.

Hosszú és tekervényes út vezetett odáig, hogy Nagy István és családja a mai életformához eljutott. Az 51 éves családfő most a küzdelmes múltjára, régi életére emlékszik. Mennyit hányódott a világban, mennyit verte őt az élet, amíg végre a maga ura, gazdája lehetett.

— A múltban gazdasági cseléd voltam — kezdi —, s ösz- szebarangoltam jóformán a fél országot. Szolgáltam Mező- nagymihályon, a Poroszló községgel szomszédos Tiszafáikon, majd Fejér megyében

lettem gazdasági cseléd. A háború után nyolc gyerekemmel együtt Vértesacsára költöztünk, mint telepesek. Itt alakítottuk meg 1950-ben a Vörös Október Termelőszövetkezetet, s itt dolgoztam 1957- ig, mint szövetkezeti juhász.

Nem is akármilyen szövetkezeti tag Nagy István. Kitüntetéseket szed elő a szekrényből, s büszkén mutatja. Az egyik a Kiváló termelőszövetkezeti tag jelvénye, ezt 1954-ben kapta. A másik arról tanúskodik, hogy tulajdonosa kiváló állattenyésztő, s a rábízott juhoknak szakszerű, jó gazdája volt. Sokat nyert hát vele a poroszlói Rákóczi Tsz, amikor 1957-ben hazajött családjával együtt, megvette ezt a házat, és azóta is itt dolgozik. Megkérdeztük tőle, milyen munkát végez a szövetkezetben?

— Először mint juhász, mint kisegítő állattenyésztő voltam, de most a növénytermesztésben dolgozom, mint munkacsapatvezető a Bakos- brigádban. Nekem akármilyen munkát adhatnak, mindegy, jól birom magam, s az állat- tenyésztésben, de a határi mukákban sem vagyok válogatós.

ELLÁTOGATTUNK

a szövetkezet tanyájára is. Nagy István munkacsapatával együtt éppen a kazalozást végezte. Ügy lehet mondani, hogy a nyár folyamán minden munkában részt vett Nagy István. Aratott, kapált, kaszálta a szénát ök fogják vé-