Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

19(51. augusztus 16., szerda 6EPOJ6ÄO 3 Miről tárgyalt a VB? Őszintén, kertelés nélkül JO, HOGY MIND nagyobb mértékben állíthatjuk eré­nyeink sorába azt a tényt, hogy őszintén, minden kertelés nélkül beszélünk nagy ered­ményeink mellett a hibákról, amelyek óhatatlanul tapasztal­hatók a mindennapok munká­jában, hiszen nagyon messze vagyunk attól, hogy azt mond­hassuk: nálunk minden tökéle­tes. Vonatkozik ez nagy ügyeinkre, de kisebb dolgaink­ra is egyaránt. Ha valami nincs rendjén, országosan éppolyan egyszerű nyíltsággal beszélünk róla, mint a legkisebb közsé­gekben a gondokról. A Füzesabonyi Járási Ta­nács is ennek az őszinteségnek jegyében állította össze a vég­rehajtó bizottság ülése előtt az állattenyésztés helyzetéről szó­ló beszámolóját. A VB néhány nappal ezelőtt tartott legutób­bi ülésén meg is hozta a meg­felelő, a helyzet javítását elő­segítő határozatait. Amint az a végrehajtó bi- íottság állásfoglalása alapján megállapítható, nincs túlzottan nagy bajokról szó, vészharang kongatására tehát nincs szük­ség. Az állattenyésztésben fel­lelhető bajok, hibák, átmeneti jellegűek, rövid idő kell csu­pán, hogy lelkiismeretes mun­ka révén eltűnjenek, s többé elő se forduljanak. A szarvasmarhatenyésztés­nél arról van szó, hogy a fü­zesabonyi járásban az elmúlt évihez képest, 496-tal csökkent a szarvasmarhaállomány, s ezen belül 345-tel a tehenek száma. Ha azt vesszük, hogy az egész járásban több mint 12 000 szarvasmarhát tartanak nyilván, ez a szám nem tűnik túlságosan nagynak. A végre­hajtó bizottság azonban hatá­rozottan amellett foglalt ál­lást, hogy még ekkora csök­kenés sem engedhető meg a jelenlegi helyzetben, amikor minden törekvés éppen arra irányul, hogy a lehető legna­gyobb mértékben növekedjék az állatok száma. Éppen ezért meg kell gyorsítani a felvásár­lást, intézkedni kell, hogy a termelőszövetkezetek az erre biztosított hitelkeretből pénzt vegyenek fel a Nemzeti Bank­tól, s maguk vásárolják meg az állományuk kiegészítéséhez, fejlesztéséhez szükséges állato­kat. Ugyanakkor már most gondoskodni kell a jövő évi hizlalási alapanyag biztosítá­sáról is, a selejtezéseket úgy keil végrehajtani, hogy a terv­készítés időszakára már ren­delkezésre álljanak a hizlalás­ra szánt szarvasmarhák. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY fej­lesztését ma még természete­sen sok helyütt akadályozzák, hogy nem állnak rendelkezés­re megfelelő mennyiségű és fé­rőhelyű nagyüzemi épületek. A járás erre az évre a férőhelyek számának növelésére több mint nyolcmillió forintot kapott, s ehhez az összeghez a termelő- szövetkezetek saját erejükből nyolcszáznyolcvanegyezer fo­rinttal járulnak hozzá. Ezekből az összegekből, a többi között, több mint ezer szarvasmarha­férőhely is épül. Természetes azonban, hogy a közös gazda­ságoknak nem mindegy, mi­korra készülnek el az új istál­lók. A végrehajtó bizottság ülésén úgy határozott, hogy a termelőszövetkezetek számára minden segítséget meg kell ad­ni ahhoz, hogy az építkezések október 20-ra befejeződjenek. E néhány intézkedés azon­ban csak a kezdet. Alapos, kö­rültekintő munka nyomán a végrehajtó bizottság most egy sor más határozatot is hozott mielőbbi intézkedésre. Ezek a tehenészetekben a fejéssel és a tej kezeléssel kapcsolatos tisz­tasági óvórendszabályok betar­tására, az állatgondozók szak­mai tudásának növelésére vo­natkoznak elsősorban. Amint az a továbbiakból ki­tűnik, a szokottnál is nagyobb, alaposabb munka előzte meg ezt a járási végrehajtó bizott­sági ülést Füzesabonyban. A szarvasmarhatenyésztéssel, az állomány fejlesztésével kap­csolatos tennivalók után ugyan­is részletesen foglalkozott a VB a sertéstenyésztés, a ba­romfinevelés helyzetével is. Az elsővel kapcsolatban megálla­pították, hogy a sertéshizla­lási terv teljesítését biztosítot­ták. Sőt. Erre az évre 10 500 sertés helyett 10 800 hizlalásá­ra kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetek. A termelőszö­vetkezetek saját kóeaállórná- nyáiiak szaporulata is biztató: mintegy hétezer a malacok Száma. Ha ezekhez hozzáadjuk a felvásárolt 1757 hizlalásra váró sertést, már a következő időszak hizlalási terveinek tel­jesítése is biztosítottnak lát­szik. A VB felhívta a figyelmet arra is, hogy a sertések ne­velésénél nagyobb figyel­met kell fordítani a betegsé­gek megelőzésére. A külön­böző fertőzések ugyanis meg­lehetősen nagy kárt tettek az állományban, annak ellenére, hogy az állatorvosok igyekez­tek minden tőlük telhető mó­don enyhíteni a bajt. Ez azt mutatja, hogy az eddigi intéz­kedések e tekintetben még ko­rántsem elegendőek. UGYANEZ A HELYZET a baromfitenyésztésnél is. Az el­hullás eddig 11 százalékot tesz ki, amely elég magas. Termé­szetesen itt sokat jelent, hogy a közös gazdaságoknak még nincs elegendő tapasztalatuk a baromfitenyésztésben, nevelés­ben. Annál örvendetesebb vi­szont a törekvés, hogy a járás­ban minden termelőszövetke­zet foglalkozik szárnyasok ne­velésével, s ebben már külö­nösen jó eredményt ért el a mezőtárkányi Búzakalász, a besenyőtelki Szabad Föld, a feldebrői Rákóczi, s a füzes­abonyi Petőfi termelőszövet­kezet. A Füzesabonyi Járási Ta­nács végrehajtó bizottságának, az állattenyésztéssel foglalko­zó ülését példaként állíthatjuk a többi járás elé. Szükség van mindenütt az ehhez hasonló, részletes, alapos, s a jelenlegi helyzeten javítani akaró, őszin­te körültekintésre állattenyész­téseinkben. Csak ilyen értéke­lések alapján haladhatunk to­vább a megfelelő ütemben, hogy minden kitűzött célt idő­ben és maradéktalanul érjünk el. W. L. Cipőüzlet, tejbüfé, iskola épül Hatvanban Oj cipőüzletet, tejbüfét és korszerű, nyolctantermes isko­lát építenek az idén Hatvan­ban. Az építkezések hamaro­san befejeződnek, s a kibőví­tett, az átmenő forgalom igé­nyeinek is megfelelő tejivót és a modem, kényelmes, bő vá­lasztékkal rendelkező cipőüz­letet is a közeljövőben adják át a forgalomnak. Tisztítják a vetőmagbúsát , az aldebrői Uj Élet Tsz-ben Még javában folynak a nyá­ri munkák, de a szövetkezet tanyáján már az őszi vetések előkészítésén, a vetőmagnak való gabona megtisztításán dolgoznak. Egy kis szín alatt már napok óta állandóan dol­gozik a szövetkezét magtisztító szelektora, amelyet tompa dü­börgéssel hajt egy kis MIA- motor. Egy három főből álló brigád dolgozik itt mindennap, és munkájukkal naponta 70— 80 mázsa vetőmagnak való bú­zát, árpát, zabot tisztítanak meg nagy szakszerűséggel. A jövő évi vetésekhez búzából 1250 mázsát tisztítanak meg, s az eddigi teljesítmények során már több mint 800 mázsa búza vetőmagját készítették elő az őszi vetések idejére. Ünnepi meglepetés Augusztus 20-a nemcsak az alkotmány, kenyér ünnepe, hanem a munkás—paraszt szövetségé is. Szinte hagyo­mányossá váltak már ezen a napon a föld és a gyárak né­pének baráti találkozói, hogy együtt ünnepeljék a nép al­kotmányát. Ahány év, annyi új meglepetéssel találkozha­tunk ezen az ünnepen. A munkások és parasztok ba­ráti kapcsolatának, szövetsé­gének szimbólumaként búza­koszorúk készülnek, kölcsö­nös ajándékozás teszi még felejthetetlenebbé az augusz­tus 20-1 ünnepségeket. Az idén megyénk termelőszövet­kezetei ezen felül még egy kellemes meglepetést tarto­gatnak a munkások számára. Ügy döntöttek, hogy az ün­nep előtti napokban, terven felül, 20—25 ezer csirkét ad­nak az ipari dolgozók aszta­lára, ezzel is kifejezve hálá­jukat, elismerésüket azért a segítségért, amelyet a terme­lőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításában nyújtottak. Azok a termelő­szövetkezetek, amelyek ba­romfitenyésztéssel foglalkoz­nak, elsősorban azokat az üzemeket látják el vágnívaló baromfival, amely gyárak munkásai legtöbbet segítet­tek a szövetkezeti építkezé­seknél, vagy egyéb módon tá­mogatták a fiatal közös gaz­daságokat. Szép gesztus ez a termelő­szövetkezetek részéről. Olyan gesztus, amely azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti paraszt­ság nem önző érdekére gon­dol a kenyér ünnepén, hanem a bőséges termés betakarítá­sa fölötti örömet úgy is meg akarja osztani a szövetséges munkásosztállyal, hogy több húst biztosít az ünnepi asz­talra. így teszi még kelleme­sebbé, emlékezetesebbé a munkás-paraszt szövetség Idei ünnepét megyénk termelő­szövetkezeti parasztsága. K. E. HOL TARTUNK? Érdekes adatok a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságról Hazánkban, mint ismeretes, évről évre gyors ütemben nö­vekszik az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek kereslete és kereskedelmi forgalma. Bár igen örvendetes a fejlődés ezen a téren, távol vagyunk még attól, hogy e cikkekből — amelyek egyébként nem el­sőrendű igényeket elégítenek ki — a lakosság szükségleteit bőségesen kielégítsük. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak program-tervezete ki­mondja, hogy a Szovjetunió­ban húsz év múlva bősége­sen ki lehet majd elégíteni a lakosság minden rétegének szükségleteit kiváló minőségű közszükségleti cikkekkel, köz­tük a szovjet emberek min­dennapos életét jobbá és szeb­bé tevő holmikkal: kényel­mes, modern bútorokkal, tö­kéletesített és olcsó háztartási eszközökkel, különböző kul- túrcikekkel, stb. Minthogy ez a program útmutatás a mi számunkra is, ezért érdemes közelebbről megvizsgálni: hol is tartunk jelenleg a tartós fo­gyasztási cikkekkel való ellá­tottsággal, mely a háború előtt alacsony színvonalon állt. Az­óta sokat fejlődtünk ezen a téren is, de jelentős, gyors fejlődés csak a hároméves terv időszakában, 1958—60 kö­zött következett be. 1961 ele­jén országos átlagban a lakos­ság tartós fogyasztási cikkek­kel való ellátottságát a követ­kező — megközelítőleg pontos — adatokkal jellemezhetjük: Cikk Rádió Kerékpár Mosógép Motorkerékpár Televízió Porszívógép Padlókefélőgép Hűtőszekrény Személyautó Darab/1000 család 750 736 141 74 32 29 13 7 5 ■ '/VVVVAAii^AAAAAAA/VSA/WVVVVSA» Itt természetesen figyelem­be kell venni azt is, hogy a cikkek nagy többsége egyálta­lán vagy nagyobb mennyiség­ben csak néhány évvel ezelőtt került forgalomba, s komoly fizetőképes kereslet e cikkek iránt szintén csak néhány év óta jelentkezik. Az országos átlaghoz képest az ellátottsági színvonal az egyes megyékben és a na­gyobb városokban többé-ke- vésbé eltérő képet mutat. He­ves megyében — a helyi nagykereskedelmi eladások« illetve rádiónál és televíziónál az előfizetések alapján szá­mítva — a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való el­látottságának színvonala meg­közelítőleg a következő ada­tokkal jellemezhető: Ezer családra jutó átlagos tartós fogyasztási cikk meny- nyisége 1961 elején Heves me gyében: DarabflOOO család Cikk Rádió 711 Mosógép 97 Televízió 15 Porszívógép 12 Az ellátottsági színvonal Heves megyében tehát csak a rádiónál közelíti meg az or- , szágos színvonalat, a felsorolt ■ többi cikkeknél viszont ez í alatt marad. > A hároméves terv időszaká­> ban, 1958—60 között Heves > megyében évente átlagosan ! mintegy 6000 kerékpárt, 1200 ; motorkerékpárt, 1900 garnitú­ra konyhabútort, 1000 gami- ; túra hálószobabútort, 400 kom- ; bináltszekrényt, évi átlagban “összesen mintegy 27 millió fo- >rint értékű lakásbútort érté­kesített a kereskedelem. > Ezek szép eredmények, kü­lönösen ha figyelembe vesz­> szűk azt is, hogy itt nem > alapvető szükségletekről, ha­> nem inkább kényelmi, szóra­> koztatási, sőt sokszor egyene­sen luxus-jellegú igények ki­> elégítéséről van szó. I A II. 5 éves terv időszaká- 5 ban további gyors fejlődésre l lehet számítani, mert tovább > növekszik a tartós fogyasztási I cikkek termelése és így egyre > több és több kerül belőlük < kereskedelmi forgalomba is. > Emelkedő reáljövedelmek < mellett tehát még több — > kultúrát, kényelmet árasztó, s <a modern ember életformájá­> hoz nélkülözhetetlen — tartós l fogyasztási cikkeket vásárol- ? hat a lakosság az ország min- 5 den területén. ? A további ötéves tervek \ teljesítésével pedig előbb- e utóbb hazánkban is elérhet­jük azt, hogy — többek kö- ? zött — a tartós fogyasztási 5 cikkekből is bőségesen ki tud­juk majd elégíteni mindenütt >a lakosság minden rétegének I szükségleteit. í Crolmusz Vinűt Ä poroszlói Rákóczi út 31-ből mindenki a határban Ezer családra jutó átlagos tartós fogyasztási cikk meny- tyisége 1961 elején Magyarországon: ra is, hogy nagyobb leányai-; kát szép kelengyével adták; férjhez. S mindezt a szövet-; kezetből. ; — Az igazság az — mondjaj Nagy István —, hogy meg le-! hét, nagyon is jól meg lehet! élni a szövetkezetben, persze! dolgozni kell érte. — Nagyék! családja az idén már közel! 1000 munkaegységet teljesített,; s az év végéig ez a teljesít-! mény még jelentősen felszapo-! rodik. Most, az előlegosztás-! kor haza hoztak közel 29 má-! zsa búzát, 18 mázsa lucernát! többek között, 24 mázsa fát, 9! mázsa árpát, hogy a süldők-! nek is bőven legyen, ezen ki-! vül készpénzben hatezer fo-! rintot. ! Büszkén sorolja mindezt; Nagy István bácsi, de ugyan-! akkor büszke arra is, hogy a; szövetkezet szépen gyarap-! szik és gazdagodik, hogy új: baromfitelep létesül, hogy új! hizlalda épül, s ő maga is: úgy tervezi, hogy jövőre át­veszi a gondnokságot a sző-: vetkezet közel 1000 birkája: felett. Izig-vérig juhászember: ő, s miután képességeinek és: tudásának megfelelő munka-! kört kap, még jobban tudja! virágoztatni tehetségét és! szorgalmát a közösség javára.! SOKAT DOLGOZIK, él a szövetkezetben Nagy 1st-; ván családja, mert a szövet-; kezet megbecsüli őket, szépen: fizet fáradozásaikért. Csakis: a megbecsülés, dicséret és el-! ismerés illeti Nagyékat, és! minden ilyen családot, akik! két kezük munkájával, ere-! jük és tehetségük legjavát ad-! va, tavasztól őszig, mindig! helytállnak a munkában a! szövetkezeti szántóföldeken. ! Császár István ! egységére dolgozni. Az idén is bizony volt rá eset, hogy sürgős volt a növényápolás és akkor a két gyerek szó nél­kül segített, napokon át dol­gozott a szövetkezet tábláin. m. t t w helytelenül tet­___________ tűk, hogy végére ha gytuk az édesanyát, de egyáltalán nem azért, mintha az ő dolga kevesebb lenne, ö főz, mos, vasal a férjére és az öt gyerekére, s természetes, hogy az ő munkája nélkül a család többi tagjai sem lenné­nek teljes értékű emberek. No, meg azután itt van szá­mára a háztáji, az egy hold kukorica, amit a két kisebb gyerekekkel együtt kapál, meg azután a tehén gondozása, a süldők és barom­fiak nevelése, ami szintén nem kis feladat. Nagyné is kiveszi hát részét a család közös, nagy munkájából úgy, aho­gyan azt egész életében meg­szokta. Ö is büszkén mutat egy kitüntetést, ugyanis nyolc élő gyermeke felneveléséért kormányunk Anyasági Ér­deméremmel jutalmazta. Az idő lassan az estébe hajlik, hazatér a család. A két kisebbik már idehaza van. A családfő most érkezik Géza fiával, hiszen ők együtt dol­goznak. Sándor még később jön, még el kell végezni a dolgát a lovaknál. Büszkén mutatják a három új kerék­párt, amelyet a tavasszal vet­tek, hogy ne kelljen a szö­vetkezetig sem gyalog járni. Büszkék a lakásuk szép be­rendezéseire, bútorokra, s ar­gezni a kukorcia, széna, a cu­korrépa betakarításának zö­mét, egyszóval mindent, aho­gyan a szövetkezet érdeke megkívánja. Nagyéknál a szövetkezetben dolgozik az egész család Itt van például Sándor nevű fia. Sándor kocsis a szövetkezet­ben, 18 éves fejjel ő a szövet­kezeti kocsisok brigádvezető­je. A szövetkezet vezetői, és munkatársai nem győzik di­csérni szorgalmát. Reggel 4 órakor kel, leápolja lovait, és legyen az szántás, fuvar, vagy bármi más, Nagy Sándor készségesen és szakszerűen ellátja a rábízott munkát. A következő fiú a 17 esz­tendős Géza. ö is tagja a szö­vetkezetnek, és ő apjával együtt jár mindig dolgozni a növénytermesztésben. Most éppen a trágyaszállításnál se­gédkezik — különben ő is szorgalmas, csendes, igyekvő fiú — a labdarúgásnak nagy rajongója. Szerénykedve árul­ja el, hogy ő az ificsapat ka­pusa. Az idősebbik fiú, Nagy Jó­zsef hú maradt apja mester­ségéhez — juhász az egyik ál­lami gazdaságban. Róla azért érdemes külön szólni, mert rövidesen katonának vonul be, de ha leszerel, azonnal visz- szajön ő is ebbe a szövetke­zetbe. A két kisebbik gyerek — Margit és Antal — édesap­juk legjobb segítői. Margit most végezte el az általános iskolát, de már ő is testvéré­vel együtt a nagy munkák idején kapát ragad, és megy a közösbe, édesapja munka­TAGAS udvar] Sfa tel karos kis házat, s az udvaron« benn a házban és a ház kör­nyékén, mindenütt a munka és a jómód jelei. Az istálló­ban tehén ropogtatja a szé­nát, a sertésólakban hat sül­dő röfög, az aprójószág szá­ma közel jár a százhoz. Az udvaron hatalmas farakás, tá­volabb tőle jó kazal széna jelzi, hogy a gazda jómódú és dolgos ember, — szövetkezeti tag. A tornáchoz támasztva három új kerékpár büszkélke­dik és maga helyett beszélve árulja el, hogy járművekben sincs hiány Nagy István po­roszlói termelőszövetkezeti tag házatáján. Ilyen képet mutat egy szor­galmas szövetkezeti tag ud­vara és háza, s tegyük hozzá rögtön, hogy az itt tapasztal­ható jólét és bőség forrása az, hogy Nagy István bácsi egész családjával együtt, kora ta­vasztól késő őszig, szívvel-lé- lekkel dolgozik a helybeli Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. A családfő már régi szövetke­zeti tag — 1950 óta feleségé­vel, gyermekeivel együtt a szövetkezetben kereste meg kenyerét, és az egész család itt találta meg boldogulását. Hosszú és tekervényes út vezetett odáig, hogy Nagy Ist­ván és családja a mai életfor­mához eljutott. Az 51 éves csa­ládfő most a küzdelmes múlt­jára, régi életére emlékszik. Mennyit hányódott a világ­ban, mennyit verte őt az élet, amíg végre a maga ura, gaz­dája lehetett. — A múltban gazdasági cse­léd voltam — kezdi —, s ösz- szebarangoltam jóformán a fél országot. Szolgáltam Mező- nagymihályon, a Poroszló községgel szomszédos Tisza­fáikon, majd Fejér megyében lettem gazdasági cseléd. A há­ború után nyolc gyerekemmel együtt Vértesacsára költöz­tünk, mint telepesek. Itt ala­kítottuk meg 1950-ben a Vö­rös Október Termelőszövet­kezetet, s itt dolgoztam 1957- ig, mint szövetkezeti juhász. Nem is akármilyen szövet­kezeti tag Nagy István. Kitün­tetéseket szed elő a szekrény­ből, s büszkén mutatja. Az egyik a Kiváló termelőszö­vetkezeti tag jelvénye, ezt 1954-ben kapta. A másik ar­ról tanúskodik, hogy tulajdo­nosa kiváló állattenyésztő, s a rábízott juhoknak szaksze­rű, jó gazdája volt. Sokat nyert hát vele a poroszlói Rá­kóczi Tsz, amikor 1957-ben hazajött családjával együtt, megvette ezt a házat, és az­óta is itt dolgozik. Megkér­deztük tőle, milyen munkát végez a szövetkezetben? — Először mint juhász, mint kisegítő állattenyésztő voltam, de most a növényter­mesztésben dolgozom, mint munkacsapatvezető a Bakos- brigádban. Nekem akármilyen munkát adhatnak, mindegy, jól birom magam, s az állat- tenyésztésben, de a határi mukákban sem vagyok válo­gatós. ELLÁTOGATTUNK a szövetkezet tanyájára is. Nagy István munkacsapatá­val együtt éppen a kazalozást végezte. Ügy lehet mondani, hogy a nyár folyamán min­den munkában részt vett Nagy István. Aratott, kapált, ka­szálta a szénát ök fogják vé-

Next

/
Thumbnails
Contents