Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

4 NÉPÜJS AG 1961. augusztus 18., kedd 1? tus Újságolvasók között Csend háborít ás Nem büntetik a járművek túráztatóit. Nincs is erre ok, hiszen a gépjárművezetők a gyújtás után rendszerint elin­dulnak, s nem zavarnak sen­kit. De nem mindenki. Van, aki a zsúfolt utcán begyújtja a motort, s vár. Rágyújt egy ci­garettára, másikra is. Az em­berek az ablakok mögött ide­geskednek, várják, hogy elin­duljon. A füst beomlik a rol- lók mögé. A motoros — úgy látszik — vár valakit. Tényleg. A har­madik cigarettánál lihegve fut a kollégája. — Kár volt annyira sietned megizzadtál — kedélyeskedik a motoros. — még megfázol. Gyújtsunk rá amíg megszá­radsz — nyújtja a dobozt. A kollégának nem is lesz semmi baja, ha csak a lakók szemrehányásai nem idegesí­tik fel. De ezellen könnyen véde­kezik. — Gázt ad — s akár a füle mellett is kiabálhatnak. (K.) — A HEVESI járás terme­lőszövetkezeteiben augusztus 26. és szeptember 2-a között rendezik meg a legközelebbi közgyűléseket. A közgyűlé­seken a termelőszövetkeze­tek első félévben végzett munkáját, eredményeit, és hiányosságait tárgyalják meg. — A KISKÖREI Dózsa Ter­melőszövetkezetben az év ele­jén az egy tagra jutó ez évi tervezett összrészesedés 15 ezer 102 forintot irányzott elő. A legutóbbi értékelés szerint ebben a szövetkezetben az egy tagra jutó várható részesedés már meghaladja a 19 ezer 995 forintot. — TÖBB KILOMÉTER hosszú járda épül az idén Hatvanban. Még ebben az évben befejezik a Kölcsey utca, a Dolgozók útja és a Kazinczy, valamint a Bál­vány utca járd ásítását. A hatvani dolgozók maguk is tevékenyen hozzájárulnak a járdaépítéshez. — AZ ER KI Űj Barázda Tsz-ben ebben az évben egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 3000 férőhelyes csibenevelőL és egy 250 férőhelyes süldőszállást építenek. Az állatférőhelyek a süldőszállás kivételével már lényegében elkészültek. — KUTAKAT, portalaní- tott bekötőutakat és járdát építenek Horton. Különösen fontos a kertgazdaság, az öntözéses gazdaság számára, az épülő hidroglóbusz. — A HEVESI járás termelő- szövetkezetei az idén 3 millió 139 762 munkaegységet tervez­tek a mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ebből ez ideig felhasználtak 1 millió 341 607 munkaegységet. Előrelátható­an még felhasználásra kerül 3 millió 651 000 munkaegység, s így a tervezettel szemben 147 155 munkaegység-megtaka­rítás várható a járás közös gazdaságaiban ebben az év­ben. — AZ IDÉN még 300 ezer forintot fordítanak a jövesz- tés gépesítésére, a hidrauli­kus fejtési páncélpajzs töké­letesítésére a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üze­meiben. HELYREIGAZÍTÁS — A BIZOMÁNYI ÁRU­HÁZ művészeti aukcióját 1961. október 4-én nem a Szépművészeti, hanem az Iparművészeti Múzeumban rendezik. Ezentúl nem kell „«űzet kérni4Í Jövő év elején megjelenik az amerikai piacon az új­fajta cigaretta, amelynek meggyújtásához nem kell gyu­fa, vagy öngyújtó. A J. Holland Hoback vegyész­professzor vezetésével kidol­gozott új cigarettafajta úgy gyullad meg, hogy egyik vé­gét egyszerűen a cigarettacso­mag felületén végighúzzák, miközben nem keletkezik — MAJD HA VALAMI­KOR emlegetjük ezt a nya­rat, lehet, hogy így kérdez­getjük egymást a párommal: ..mondd, mikor is voltunk mi Galyatetőn?” Mire ő így vá­laszol: „Amikor a Vosztok—2 felrepült a világűrbe!” — mondja nevetve Mosonyi Jó- zsefné, a csodálatosan szép galyatetői szálló társalgójá ban, amikor éppen közéjük ülök. Még egy percnyi morgást is hallok, mert a férj kedvesen ugyan, de határozottan kéri: — Legalább addig hall­gass már, míg elolvassuk az újságot! Mert ebben a sarokban né­gyen ülnek az öblös fotelek­ben, de az elevenszemű Mo- sonyinén kívül mindenki ol­vas. Percekkel ezelőtt nyitott ki a szálló portáján a posta, s mint a kenyérért valamikor, úgy álltak sorba a vendégek, hogy megvegyék a napi újsá­got, ki-ki a kedvencét. Leg­többnek nem is egy újság szo­rong a hóna alatt, a legked­vesebbet már menet közben forgatni kezdi gazdája. Aztán irány a társalgó és hamaro­san csak itt-ott, a fiatalabbja zsivaj og, a felnőttek — ol­vasnak. — Hiába! Ma nem lehet elmaradni egyetlen napra sem, mert olyan események zajlanak a világban, hogy szinte egyik napról a másikra képes megváltozni talán még a világ képe isi — mondja Mosonyi József. — El sem tudom képzelni, mi lett volna, ha nem szer­zünk tudomást a Vosztok—2- ről! Aznap nem napoztunk, nem is ment semmi a maga rend­jén, mert mindannyian a rá­dióhoz futkostunk az új, a friss hírekért. Akkor már itt voltunk, s nyaralásunk idő­szakára esik a televízió-köz­vetítés, Hruscsov elvtárs be­széde, meg az SZKP prog­ramjának a megjelenése is. — ÓRIÁSI ESEMÉNYEK. Ezért habzsoljuk annyira az újságot, s esténként, vagy az ebédlőasztal mellett nemegy­szer vitatkozunk a világban lezajlott eseményekről. — Talán legizgalmasabb té­ma a berlini kérdés. — mond­ja Hallók Gyula tanár, aki Miskolcról jött üdülni, de igen elmélyülten olvasta az újságot, amint az a tájéko­zottságából is kiderült. — Szinte szégyen már Európa közepén ez a tűzfészek. És nem értem a franciákat, hi­szen 100 év alatt háromszor taposta meg őket a német csizma, s mégis olyan hatá­rozatlanok, annyira nem me­rik kimondani a nemet. — Sok minden előkerül ilyenkor, néha úgy gondoljuk, nem is való talán, hogy üdü­lés közben is vitatkozzunk. Ám, ez a vita olyan nagysze­rű, mert hiszen az alapkér­désben, a lényegben mind­annyian egyetértünk, csupán arról van szó, hogy egyes ap­ró dolgokat másként lát egyi­künk, másikunk. Van, aki a háborút elkerülhetetlennek tartja, akkor azzal szemben egy kicsit úgy foglalunk ál­lást, mintha túl sötéten látná a világ folyását. A másik percben már minket kell meggyőzni arról, hogy ha el­kerülhetőnek tartjuk is a há­borút, azért nem kell vakhi­tűnek lenni! Hát igen. Az események nem váratnak magukra, nem várják meg, amíg az emberek az egyiket megemésztik, már­is itt az új, a másik esemény, amelyik felkavarja a kedélye­ket, gondolatokat ébreszt az emberekben, s vitatkozásra készteti őket. A mai ember, nem tud meglénni anélkül, hogy ne fogná kezébe min­dennap az újságot, hogy ne hallgatná meg a híreket, 9 ne nézné a TV eseményt közlő előadásait. — Egyszerűen hozzátartozik az életemhez az újság, mint a reggeli tejeskávé. Ha nem tu­dom legalább átfutni, akkor nekem egész nap hiányzik va­lami — vélekedik Mátra- szentimrén Z ubori Joachim, aki szinte körülbástyázta ma­gát folyóiratokkal és újságok­kal. — Én szeretem tudni, hogy mi történik körülöttem, mert úgy vagyok vele, hogy ami Amerikában, vagy Moszk­vában történik, az is én kö­rülöttem van. Vagy kihúzhat­ja-e valaki magát a nagy- nagy emberi közösségből, ami­kor a kommunizmus küszö­bén állunk lassan mi is? — szögezi nekem a kérdést az idős kőműves, aki fiával, me­EGRI VÖRÖS CSILLAG Pedro kapitány vidám hadjárata EGRI BRÖDY Ludas Matyi EGRI KERTMOZI Bambi GYÖNGYÖSI PUSKIN öt perc a paradicsomban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A törvény az törvény A termelőszövetkezet mindössze kétéves. A tagok, mint egyéni gaz­dálkodók is, a módosak közé tartoztak, s azok maradtak az új gazdál­kodási formák között is. Nem egy családnál vízvezeték van a kony­hában, sőt néhányan fürdőszobát is építettek már. Harmincon alul alig akad, aki nem vá­rosi módra öltözköd­nék. Az idősebb gene­ráció azonban a jólét, a terjedő kultúra elle­nére is ragaszkodik a népviselethez, s ezzel együtt bizonyos szoká­sokhoz. Ilyen például az is, hogy az úgynevezett női egyenjogúság szá­mukra alig jelent töb­bet, mint azt, hogy parlamenti választás­kor szavazhatnak, Iá. nyaikat tanulni küld­hetik, s a nagy terme­lőszövetkezeti vezető­ségnek tíz asszonytag­ja van. Régi, tíz—tizenkét éves termelőszövetke­zeti tagok között szinte lámpással kell keresni olyan szokásokat, ame­lyek régi, egyéni éle­tükre, vagy a hajdani úr—szolga viszonyára emlékeztetnének, ön­tudatosak, önérzete­HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sevillai borbély HATVANI KOSSUTH Szerelem-csütörtök PÉTERVAsARA A szultán fogságában HEVES Montparnasse 19. (széles) FÜZESABONY A bíró SZEMES PIROSKA; nyével egy oldalkocsis motor- kerékpáron rázódott egészen Zala megyéből, valami ki­mondhatatlan nevű faluból, hogy megnézze a Mátrát. — Természetesen, nem — válaszolom. — Nahát akkor. Gyöngyö­sön vettük ezt az újsághal­mazt, de én alig vártam, hogy felérjünk. Most elmentek a fiatalok, én meg végre olvas­hatok. ÜGY VÉLEM, ez nekem is szólt, nem is zavarom a bá­csit, látom rajta, hogy fél szeme már az újságokon van. Újságot olvasott vasárnap délelőtt egy francia rendszá­mú kocsi magyar utasa is. — Én már láttam eleget a Mátrát, gyöngyösi vagyok, az ismerősöket meg majd elviszi a tolmács, én addig megné­zem, mi újság a nagyvilág­ban. Kíváncsi vagyok, talál­nak-e ki valami badarságot a nyugatiak a Vosztok—2 sikeres útjával kapcsolatban. Olyan jókat szoktam nevetni az ilyen ostobaságokon, de most ebben a lapban nincs semmi külö­nös — mutat egy francia új­ságot felém. Szerettem volna belekuk­kantani a lapba, de nagyon hamar letette maga mellé és vitatkozni kezdtünk ismét — a háború és béke kérdéséről. Mire éppen belémelegedtünk volna, megjöttek az ismerő­sök, s mi azzal búcsúztunk: — Majd ha legközelebb ta­lálkozunk, már én is többet tudok! — intett ki a távozó kocsiból új ismerősöm — és most már elárulom — egy halásznadrágos, most végzett gimnazista lány volt. EZZEL NINCS VÉGE a sornak, mert bármerre jár­tam a vasárnapi, nyüzsgő, mozgó Mátrában, bárhol nyi­tottam be étterembe, vagy cukrászdába, mindenütt talál­tam olyan embereket, akik napi tápláléknak tekintették az újságolvasást, s napi szük­ségletnek a gondolatok kicse­rélését. Cs. Adám Éva Elést tart a Füzesabonyi Járási Tanács pénzügyi állandó bizottsága Ma Poroszló községben tartja ülését a Füzesabonyi Járási Ta­nács pénzügyi állandó bizott­sága és megvizsgálja Poroszló község inézményeinek munká­ját és hitelfelhasználását. Ezután a járási tanács pénz­ügyi osztályának vezetője tart beszámolót a II. negyedévi adóterv teljesítéséről és érté­keléséről, majd ismerteti a III. negyedévben elvégzendő munkákat és feladatokat. Dr. Csala Károly 1961. AUGUSZTUS 15., MÁRIA KEDD: WALTER SCOTT 190 évvel ezelőtt, 1171. augusztus 15-én született WALTER SCOTT skót; költő és író, a történeti re­gény megteremtője, Ivanhoe kö­zépkori történetének megírásával. Scott első munkája egy ballada­gyűjtemény volt, később azonban teljesen a regényírásnak élt. Re­gényeiben jellemző az érdekfeszítő mesemondás, a meleg együttérzés a szegényekkel és a kitűnő kör­nyezetrajz. Megemlítjük a Skócia és Anglia harcát ábrázoló Wawer- ley (1814) és a Rob Roy (1817) című regényét. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban e na­pon született IVAN FRANKO uk­rán költő és író. Az akkor osztrák uralom alatt levő Galíciában élt, forradalmi demokrata, Habs- burg-ellenes volt. Ö fordította le először ukrán nyelvre Marx és Engels müveit. Regényeiben a parasztok és munkások életét fes­tette meg, (Zahar Berkut. Boriszlav nevet, Elbeszélések). Híres műfordító volt. ő fordította le Jókai: Aranyember és Az új föl­desúr című regényét, valamint Petőfi verseit. 25 évvel ezelőtt, 1936-ban e napon halt meg GRAZIA DE- LEDDA olasz írónő, a valóság szépítés nélküli ábrázolására tö­rekvő verizmus képviselője. Regényeiben Szardínia népének ne­héz életét festi. 1926-ban Píóbel-dijjal tüntették ki. 1945. augusztus 15-én szabadította fel a szovjet hadsereg a Koreai-félsziget északi részét. A későbbi Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság a félsziget területének 56 százalékát foglalja magába és a lakosság 32 százaléka él itt. W Ui kórházakat építenek a megye területén A megyei tanács egészség- ügyi csoportjának tervei a me­gye területén építendő kórhá­zakat illetően igen figyelemre méltóak. Az idén, körülbelül augusztus vége felé, száz ágyas kórház építését fejezik be Egerben. Ugyancsak Egerben egy kétszáz férőhelyes nővér- iskola építését kezdik meg jö­vőre, és 1963-ban fejezik be az építkezést. Ezenkívül a gép­állomás mellett egy gyógyszer­tári raktárát létesítenek, amely a megyei ellátást biztosítja. Gyöngyösön rendelőintézet épül, a munkálatokat 1962-ben kezdik meg, és 1963-ban ké­szül el az intézet. Megkezdik a hatvani négyszáz ágyas, és a hevesi 150 ágyas pavilon ter­vezését is. Az építkezésekre körülbelül tizenegymillió fo­rintot fordítanak. Az 1961—62. évben gyakor­lati foglalkozással egybekötött ápolónői, azonkívül rendelői, fogászati és röntgenasszisztens- tanfolyamot indítanak. Tanfo­lyam indul a szociális előadók részére is. Ez azért lényeges, mert a növekvő betegellátó intézmé­nyek egyre több szakképzett egészségügyi dolgozót foglal­koztatnak majd. Filmgyáraink jelentik jße.Lki bélAijók titkárféle is, mosolyog­va csóválja meg a fejét. — Takács néni — szól a negyven körüli asz- szonyhoz —, ne így tes­sék köszönni nekem. Takács néni zavartan babrál a kezével. — Kérem, én meg­adom a tiszteletet a kisasszonynak... Én már így szoktam meg... Marika tele munká­val, de nem tudja foly­tatni, inkább tovább érvel. — Cseréljük meg a dolgot — hunyorít az asszonyra. — Én mon­dom majd ezután, hogy kezitcsókolom, Takács néni meg azt, hogy jó napot. Az asszony nagyon kényelmetlenül érzi magát és vállat von, nem szól, mintha bele­egyezett volna. Valami járandósági ügyben jött. Marika telefonál, s közli, hogy hova kell mennie a kiutalásért. Megköszöni, s amikor kilép az ajtón, nem hallani, hogyan kö­szönt. Elmorzsolta a szavakat a fogai között. — Két éve még majd­nem minden asszony „kezitcsókolom”-mai szólított meg — meséli Marika. — Még ma is jócskán akad, aki nem szokott le róla. Ez a kettő, Takács néni és a másik, nagyon makacs. Ha nem kellene ide be­jönniük, inkább elma­radnának, minthogy kiállják ezt a beszélge­tést. A legtöbb úgy van ezzel, hogy ilyen eset után egy darabig el­marad, de amikor újra bekopog, már észre sem veszi, hogy jó na- pot-tal köszön, s kis­asszony helyett Mari­kát mond nekem ... Csak idő kell hozzá és nagyon-nagy türelem ... Az édesanyám is sokáig kezitcsókolom-ot kö­szönt a hajdani gazdá­jának ... Később az elnökkel is beszéltem erről, aki az első közgyűlések va­lamelyikén felszólította a tagságot, ne sértsék meg azzal, hogy uraz­A Hunnia Filmstúdióban két új film forgatókönyvét fogad­ták el. Mindkét film felvéte­leit előreláthatólag még ez év­ben megkezdik. A Hadiözvegy írója Solymár József, a rende­zés feladatát Gertler Viktor vállalta. A paraszti környezet­ben játszódó film egy fiatal- asszony sorsát követi 1943 őszétől, a felszabadulás évének tavaszáig. Révász György ren­dezi a Kassák Lajos regénye nyomán írt Angyalföld című filmet, amelynek forgatóköny­vét Hubay Miklós írta. Már korábban hírt adtunk több, augusztusban, illetve szeptem­berben beinduló filmről. Ezek közül, az Útban magunk felé forgatása Helskó János rende­zák. A férfiakkal ha­mar boldogult, de az asszonyok szája néha még ma is rájár az „el­nök úr” megszólításra. Tavaly egy előadást tartottak arról, hogy milyen társadalmi-gaz­dasági okai voltak a parasztok alázatosságá­nak. Sokat elértek ez­zel, de még nagyon kö­zel van hozzájuk a ré­gi világ... A régi szo­kásokat nem tudják olyan könnyen elhány­ni... Az elnök kimutat az ablakon. Szép, búbos fejkötőben, tengernyi szoknyával a derekán, fejedelmi járással tart befelé egy ötventáji asszony. — Látja, milyen ott­honosan mozog? — kér­dezi. — Pedig tavaly még ö is a „kezitcsóko- lom”-osak közé tarto­zott. Orvosnak készül a fia. Mondtam neki, beszéljen az anyjával, ne legyen már olyan alázatos ... A szóban forgó asz- szony a nőbizottság egyik aktív tagja, s ma már maga is felvilágo­sító szóval jár az asz- szonyok között. ző irányításával e hónap má­sodik felében kezdetét veszi. Jelenleg a próbafelvételeken dolgoznak; a külső felvételeket Debrecenben forgatják majd. Egy izgalmas labdarúgó­mérkőzés jeleneteinek külső forgatása után Fábry Zoltán befejezte a Két félidő a pokol­ban című filmjét. Balatonföldváron vitorlá­son forgatják Keleti Márton Nemér a nevem című vígjáté­kénak külső felvételeit, s a film stábja rövidesen folytatja a műtermi munkát. Kovács András rendező az elmúlt napokban a budapesti Uránia moziban készítette el a Pesti háztetők néhány felvéte­lét. A fiatalok problémáival foglalkozó filmet Cseres Tibor és Hubay Miklós írta. A Budapest Filmstúdióban előreláthatólag augusztus 21- én kezdik meg Gergely Mária Házasságból elégséges című filmjének forgatását. A lírai hangvételű vígjáték egy fiatal házaspárról szól. A két fősze­repet Tör öcsik Mari és Bodrogi Gyula játssza. A házasságból elégséges rendezője Wieder­mann Károly, akinek ez az el­ső játékfilmje, de nevét már jól ismerjük a Kilenc perc cí­mű rövidfilm sikere után, és a Három csillagból, amelynek egyik történetét ő vitte filmre. A felvételeket Balatonföldvá­ron kezdik meg. A Pannónia Filmstúdió szinkron műtermeiben az új filmévad kiemelkedő bemuta­tójának Csuhraj Tiszta ég cí­mű filmjének szinkronfelvéte­leivel foglalkoznak. A szinkro­nizálást Kiss József nemzetkö­zi békedíjas rendező irányítja. Nyina Drobiscova hangját Dómján Edit, Jevgenyij Ur- banszkijét Bitskey Tibor tol­mácsolja. A film többi szink­ron szereplői: Schubert Éva, Mányai Lajos, Szabó Gyula és Pallós Endre. A Tiszta ég ma­gyarul beszélő változata már e hónapban elkészül. sek, ami természetes is, hiszen jelentős kö­zösségi múltjuk van már, ahol volt alkal­muk lekoptatni a régi világból ittmaradt, tár­sadalmi alárendeltsé­gükre emlékeztető szo­kásokat. A modemül beren­dezett termelőszövet­kezeti központban már otthonosan telepednek le a kagylófotelekbe, s míg ügyes-bajos dolguk intézésére várnak, át­lapozzák az újságokat, folyóiratokat, megnézik a falakon körbe húzó­dó fényképeket, ame­lyek a termelőszövet­kezet kétéves életéről készültek. Nemcsak láthatóan, hanem sza­vakban is büszkék er­re, egymás között csak­úgy, mint a gyakran bekopogtató látogatók előtt Éppen ezért kaptam fel a fejem, amikor már másodszor hallot­tam asszonyokat aláza­tos „kezitcsókolom”-ot köszönni az irodán. A gépírónő, aki amolyan

Next

/
Thumbnails
Contents