Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

1961. augusztus 15., kedd 61PCI8AO 3 Nehéz terepen, kiváléan megálltéit helyüket az egri járási szántóverseny részvevői A% ország asztalára... Vasárnap délelőtt 9 órakor került sor Egerben, a Mező­gazdasági Szakiskola kőlyuk- tetői dűlőjében Heves megye harmadik szántóversenyére, amelyen az egri járás legjobb traktorosai indultak, hogy ösz- szemérjék tudásukat. A kő- lyuki pincék fölött, a kerecsen- di műúthoz közel, hatalmas díszkapu és zászlóerdő fogad­ta az egri járási szántóverseny részvevőit, és az érdeklődők népes táborát. Szólt a zene, közben traktorok érkeztek a bejárat felől, próbaszántásokat Végeztek a koránérkezők, majd a verseny megkezdése előtt a versenypálya bal szélén felso­rakoztak a versenyben részt Vevő traktorok, a díszemelvény előtt pedig az egri járás leg­jobb traktorosai, pontosabban 17-en, hogy meghallgassák Nagy Dezső elvtársnak, az Eg­ri Járási Tanács VB-elnök- helyettesének megnyitó beszé­dét, aki bevezetőjében ismer­tette a szántóverseny jelentő­ségét, fontosságát napjainkban, majd végezetül sok sikert, sze­rencsét kívánt a versenyzők munkájához. Ezután , fokozódó izgalmak közepette megtörtént a ver­senypályák sorsolása. A 17 versenyző között cédulahúzás alapján eldöntötték, hogy ki milyen rajtszám alatt, melyik versenypályán dolgozik. A sorsolás megtörténte után a versenyzők gépeikhez men­tek, és ' elvonultak a tribün előtt, majd mindenki a kisor­solt versenypályára hajtott és ott a pálya jobb oldalán he­lyezkedett el. A két- és háromvasú ekével a verseny értelmében először az összeszántást kellett elvé­gezni. Ezt a munkát a jelzőra­kéta zöld színére kellett meg­kezdeni. 9,50 órakor röppent fel elő­ször a rakéta a levegőbe, s eb­ben a pillanatban felzúgtak a traktorok is, és szinte egyszer­re indultak a szántással. A ke­mény, száraz talaj komoly erő­feszítést, minden szaktudást megkívánt a versenyzőktől. Az első két forduló után már megkezdődött az élmezőny ki­alakulása. Az ötödik körnél pe­dig a második zöld rakéta álljt parancsolt, s ekkor a verseny- bizottság tagjai sorbajárták a versenypályákat és pontozták a végzett munkát. Ebben a versenyrészben Hortobágyi Jó­zsef, Nagy G. János és Farkas Károly szerezték meg a leg­több pontot, de nem sokkal maradtak le a többiek sem: Balázs Elemér, Simon II. Ist­ván, Bartók József, Bajzák Ti­bor. Tíz óra után néhány perccel repült fel a harmadik zöld ra­kéta, amelynek jelére a meg­kezdett szántást tovább kellett folytatni, mindaddig míg a ki­jelölt területet fel nem szán­tották. Erre 2 és fél órát enge­délyezett a bizottság, de ennyi időre nem volt szüksége egyet­len egy traktorosnak sem. Hor­tobágyi József traktoros pél­dául másfél óra alatt végzett a munkájával. Nyomban utána, rövid perckülönbségekkel vé­geztek a többiek is. Amikorra dél lett, már egyetlenegy trak­tor sem szántott, a verseny­munka befejeződött. A munka ellenőrzése után került sor a pontok összesíté­sére és a helyezések megálla­pítására. A verseny értékelésének ki­hirdetésére délután 2 órakor került sor. A versenybizottság döntését Kreskai János elv­társ, az Egri Járási Pártbizott­ság munkatársa ismertette a jelenlevőkkel. Elmondotta, hogy az egri járási szántóver­seny első helyezettje Farkas Károly, az Egri Gépállomás traktorosa lett, a második he­lyezést Nagy G. János, a nova- ji Egyetértés traktorosa nyer­te él, míg a harmadik helyre Hortobágyi József, az Egri Gépállomás traktorosa került. A negyedik helyezést Balázs Elemér, ötödik helyezést Bar­tók József, hatodik helyezést Bajzák Tibor, az Egri Gépállo­más traktorosai szerezték meg, s ezért 250 forint pénzjutalom­ban és oklevélben részesültek. A további eredmény a követ­kező volt: 7. helyre: Simon II. István, 8. helyre: Popovics Jó­zsef, 9. helyre: Varga M. János traktorosok kerültek. A verseny értelmében az el­ső három helyezett értékes ju­talomban részesült. A verseny első díját, a rádiókészüléket, Farkas Károly, a verseny má­sodik díját, a kerékpárt, Nagy G. János, míg a verseny har­madik díját, egy karórát, Hor­tobágyi József nagy tapsvihar közepette vette át a verseny- bizottság tagjaitól. Végezetül Kreskai elvtárs beszélt a szántóverseny tapasz­talatáról, arról, hogy jól dolgo­zott valamennyi versenyző, ti­zedeken múlott a helyezés, ezért is tartott sokáig az érté­kelés, és arra kérte a traktoro­sokat, hogy a jövőben, kint a földeken is ilyen lelkiismere­tes, pontos, szép munkát vé­gezzenek, rrfint itt a verseny- pályán, mert ez holdanként 1—2 mázsával emeli a termés­hozamokat, ez pedig vala­mennyi dolgozónak a feladata, aki a mezőgazdaságban dolgo­zik. — f- i- — Éppen két éve annak, hogy új életformát választottak ma­guknak a dormándi dolgózó parasztok. Szándékuknak és elhatározásaiknak megfelelő­en, meg is alakították az Oj Élet Termelőszövetkezetet, s az a kis közösség, amely két évvel ezelőtt az új úton elin­dult, ma már megerősödött, eggyé kovácsolódott, s megyei szinten is kivívta magának a jó hírnevet. Hangyaszorgalom­mal dolgoztak az eltelt két esztendőben. S most több mint 700 birkájuk, 105 szarvasmarhájuk, 12 pár lófogatuk van, saját erőgé­pükkel, vontatójukkal végzik a mezei munkák nehezét, két tanyaközpontot építettek fel. saját tehergépkocsit üzemel­tetnek, 70 férőhelyes, új is­tállójuk épül, és így tovább lehetne még sorolni az ered­ményeiket, szorgalmas mun­kájuk gyümölcsét. A tagság szorgalmán kívül az is növeli a jó hírüket, hogy a füzesabonyi járás területén a sok-sok tsz közül ők járnak az élen az éves áruértékesíté­si tervük teljesítésében. A hivatalos kimutatás szerint is eddig 71 százalékra teljesítet­ték már az idei áruértékesíté­si tervüket, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy az Űj Élet Tsz tagjai az idén igen sok gabonát, húst, zöldségfé­lét termeltek, és adtak már át az államnak dolgozó népünk jobb ellátására. A jó munka, a sikeres terv­teljesítés okait és elvi alapját Járdán Albert, a szövetkezet elnöke a következőkkel ma­gyarázza. — Tudjuk jól, hogy az ál­lam sokat segített bennünket és segít most is, természete­sen nekünk is jobb munká­val kell viszafizetni, meghá­lálni ezt a gondoskodást. Az is bizonyos, hogy most, a mo­dem nagyüzemi gazdálkodás korszakában fejlettebb mód­szerekkel egyre többet és töb­bet lehet és kell is nagy tö­megben termelnünk, és temé- szetesen ezt a felvásárló szer­veknél értékesítjük. A tagság érdekével egyezik az áruérté­kesítési tervek teljesítése, hi­szen ebből várhatjuk a jó be­vételt, a közös vagyon és az egyéni jövedelem gyarapodá­sát. Igyekszünk tehát nagy tömegben termelni, minél többet eladni zetünk és a tagság anyagi helyzetét. Az elhangzott fejtegetés és nyilatkozat nem üres beszéd, itt, a dormándi Űj Élet Tsz- ben, hanem élő valóság. Ez a szövetkezet tavaly is — mű­ködésének első évében — 100 százalékra teljesítette áruér­tékesítési tervét, és az idén is szép eredményekkel dicseked­het. A későbbiek során meg­tudhatjuk azt is, hogy maga a tagság akarja és szorgalmazza az áruértékesítést, a szövet­kezet vezetősége és tagsága tervezte az értékesítés fonto­sabb irányszámait, és jó mun­kájuk nyomán egyre nagyobb és egyre szebb összegekkel nö­vekszik a szövetkezet bank­számlája. Mit adtak már el az idén, mi segített sokat a tervek teljesítésében? Mindenek- előtt a hízottsertés átadása volt a jelentősebb dolog, hiszen a le­szerződött 120 sertésből a kö­zelmúltban 80-at elszállítottak. Itt kell megjegyezni, hogy a többi 40 is szépen hízik, és néhány héten belül az is át­adásra kerül. Teljesítették már hlzómarhaszállítási köte­lezettségeiket is, mivel mind a 20 leszerződött hízómarhát átadták az Állatforgalminak. Dicséretükre legyen mondva, itt még túlteljesítésről is be­szélhetünk, mert most, ezek- után újabb 10 marhát hizlal­nak és adnak át október hó­napban terven felül. Az elmúlt évhez képest minden tekintetben emelke­dett a tervük, minden ter­mény- és áruféleségből töb­bet adnak át az államnak. Ba­romfiból pl. 25—30 százalék­kal emelkedett a tervük, de ezt is készségesen teljesítik. A szövetkezet magyar kender­magos baromfi törzsállo­mányából sok ezer tojást ad­tak már át az idén a gyön­gyösi keltetőállomásnak, ezen­kívül a közeljövőben kerül sor 2500 csibe elszállítására. A 25 mázsa csibehús 23 fo­rintjával számolva 57 és fél­ezer forint bevételt jelent a j közösség pénztárába. A szö- i vetkezet tagjai még ezzel sem ! elégednek meg, hanem saját keltetésükkel is gyarapítják a csibeállományt és újabb 1000 vágriivaló csibe elszállítására kötnek szerződést. Az előző évben is jövedelmező volt a pulyka nevelése, és most is 150 pulykát nevelnek, ^zintén közfogyasztásra. Jövedelmező a szövetkezet juhászata, ahonnan a tervek­nek megfelelően, 140 ürübá- rányt és továbbtenyésztésre 140 jerkét adnak el, más szö­vetkezetek részére. Jó volt a juhászat gyapjúnyírási átlaga, egy-egy juh átlagban 4—5 ki­logramm gyapjút adott. Az a 14 mázsa gyapjú pedig, amit átadtak az államnak, közel 80 ezer forintot jelentett a szö­vetkezetnek. Sok hasznot hoz a gomolya készítése is, mi­után most már naponként két­szeri fejőssel egyre több és több juhtejet nyernek. A terv szerint 24 ezer forint bevétel­re kell szert tenniük a go­molyából és már az eddigi be­vételek is azt igazolják, hogy itt is könnyedén elérik, sőt, túl is teljesítik ezt. Minden áru- vagy élőállat elszállítás nap, mint nap je­lentősen gazdagítja a szövet­kezet bevételét. Az elszállí­tott sertések százötvenezer, a szarvasmarhák 90 ezer forint bevételt jelentettek, s ugyan­csak 57 ezer forintot kaptak azért a 30 fehér hússertés anyakocáért, és azért a négy tenyészkanért, amelyet a szö­vetkezet híres törzsállományá­ból más szövetkezeteknek el­adtak. Jól gazdálkodnak te­hát az Űj Élet Tsz tagjai, akik a jó gazda módjára tervszerűen és időben érté­kesítenek. A cséplés eredményei azt mutatják, hogy jól fizet a ga­bonájuk, maradék nélkül ele­get tesznek tehát ebből is az állammal kötött szerződésnek, sőt, ha futja, még terven fe­lül is adnak. Ugyanígy elszál- látjákmajd a 30 hold borsó ter­mését, az öt hold dohány ér­tékes leveleit, amelynek tö­rése már most folyamatban van. A szövetkezet kertészete szintén jó termést mutat — és ennek jó része szintén köz- fogyasztásra megy. Sokat, mintegy 150 mázsás holdan- kénti termést ígér az öt hold görögdinnye és a kétholdas sárgadinnye-tábla. A szövet­kezet tagjai előrelátóan szer­ződést kötöttek a paprika, pa­radicsom, káposzta, uborka és tök termésére is, szállításuk pedig most van folyamatban. Ezekkel a zöldségféleségekkel is nap, mint nap javul az áru­értékesítési tervmutató, S mindezek mellett Füzesabony piacit is ellátják, ami szintén jelent néhány ezer forintnyi bevételt. Az áruértékesítési terv tel­jesítése egészen az év végéig tart és egyre inkább növeke­dik. A jövőben átadásra kerül még 20 hold szerződött ka- páslucema, 10 hold vöröshere magja, ezenkívül 30 hold sű­rűvetésű lucerna magtermése is. Ugyancsak szerződésre szál­A klubvezetők országos tanácskozása alkalmával rende­zett karácsondi televízió-ankét előtt az Afrikáról 'szóló vi­dám vetélkedő alkalmával kiválóan szerepeltek a fiatalok. Képünkön Pecze Katalin válaszát figyeli Kokkenbauer Pál, a televízió munkatársa, a vetélkedő vezetője. (Foto: Kiss B.) | az államnak, és ezúton gaz­dagítani, javítani szövetke­M-itiiaiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir-iiiiaiiaiiiiiiiiaiifliiaiikiiiiiiiiaiiiiiiiiiiii!tiiiiiiiiiiiifliiaiiiiiiiiiitaii«ii«ii|iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliii iiiiBniMfliiiiiaiikiianviiatiaiiiiiatiiiiaiiaiiaiiiiiiiiv.isitaiiaiiaiiBiiaiiiiii'i«' ■uai'aiiBitaiiaiiaiiaiiiiis'iaiiBiiaiiaiiiiiaiiBiiaiiaiiauan» A RIPORT mindent elbír, még a felsorolásokat is. Ennek ellenére nincs szándékomban felsorolni azok neveit és érde­meit, akik a város története során valamit is tettek ezért a városért. Természetesen min­den tiszteletünk az övék. A magam részéről azonban én úgy vagyok ezzel, hogy az erkölcsi áldozatokat még ak­kor is többre értékelem, ha el­ismeréssel adózom is az anya­gi áldozatokat hozóknak. Al- dozathozatalban a Bornem­iszákat, a Zoltayakat, Mekche- ieket és Dobó Istvánokat, az egri vár hős védőit tartom a legnagyobbaknak, akik valaha is ezért a városért és egyben az országért is áldozatot hoz­tak, valamit is tettek. Igen, ez volt a legnagyobb, a legdi­csőbb tett, az élet feláldozásá­nak is hősi példamutatása, az igazi férfiasság, az igazi haza- szeretet. Valahogy ilyen gondolatok­kal telítve ballagtam fel ezen az augusztusi vasárnapon az egri várba, amikor még levél sem rezdült és a fuvallat is álldogált a tikkadó fák között. Az emberáradat gyűrűzésében is úgy éreztem ezeken a küz­delmekkel védett falakon és a vérrel áztatott és szentelt kö­veken, hogy a védő hősök szí­ve még századok után is itt van. Van egy északi mese, amely szerint a hősök szíve nem poilik, nem enyészik el, az tovább dobog a föld alatt is, és viharos éjszakákon hal­lani is azok dobbanását. A száraz fűtorzsák alatt, a mélyben itt is nemeseik porla­Vasárnap délelőtt az egri várban dó csontok nyugszanak, de ott vannak azok a mélységes, va­lamikor érző nagy szívek is, amelyek hajdan ezért a váro­sért a város népének szívével együtt éreztek és forrón együtt is dobbantak ... ... ÉS JÖNNEK ezen a va­sárnapon is, árad a nép, mint egy kiöntött folyam, mint az elszabadult láva. Ezrek és ezrek jönnek, ki vonattal, má­sok autókon, autóbuszokon, már harminc busz áll a Dobó téren és szerte a város útjain vesztegelnek a többiek. Jön­nek a messzi városokból a dol­gozók, a gyárak, az üzemek, és tsz-ek, az irodák dolgozói, Debrecenből, Szegedről, Buda­pestről, Veszprémből, Miskolc­ról, az ország minden városá­ból és járásából, falujából meglátogatni a történelmi vá­rost és megnézni Dobó híres várát. Soha, de soha nem volt még ilyen érdeklődés, ilyen látogatottság. És itt közbevet­ve mondjuk meg őszintén, nem is volt a mód megadva hozzá. Több mint tízezer ide­gen fordult meg vasárnap Egerben és három és félezer ember tekintette meg és járta végig a kazamatákat. Ez a sok-sok ezer ember ju­tott eszembe a vasárnapi ven­dégekkel való beszélgetés után. Sok ezren eljönnek Égerbe és nem látják a város egyéb nevezetességeit. Nem lát­ják Kracker és Maulpertsch híres képeit, nem gyönyörköd­nek a ráctemplom ikonjaiban, akik észrevétlenül mennek el Fellner nagyszerű barokk épí­tészeti alkotásai mellett és nem kerül melléjük vezető, hogy megnézhessék Fazola hí­res díszkapuit. Az egri várat azonban min­denki felkeresi. Anélkül nem megy el az idegen ebből a vá­rosból, hogy hitet, erőt ne me­rítsen e kegyeletes helyen, a századok takarta eseményele színhelyén, ahol a küzdő em­berek emberfelettiek, féliste­nek voltak... DAL HALLIK a Dobó-bás­tyáról szerelmes, nosztalgiával telített dal. A fiatal pár bol­dogan, önfeledten fogja egy­más kezét és én képzeletben öntkéntelenül is a múltra gon­dolok, a múltba látok, amikor a tehetetlen török had búcsú­zóul felgyújtja Felnémet köz­séget és a komor lángokkal pirkadó hajnalon elvonul a fé­lelmetes sereg a maroknyi csapattól védett egri vár alól. Fent a várban talán ekkor volt először boldog a nép. Ha arra gondolunk, hogy kétszázötven éve, a Rákóczi- hadjárat idején (Rákóczi em­lékiratai szerint) még áHtak a szőlők felőli erős művű falak és állott a nagytemplom, Ma­gyarország legszebb székes- egyháza, és 1713-ban pedig a császári ukáz már lerombol­tatta, akkor bánatunkat csak az Emlékmű Bizottság szorgos munkájának látása enyhíti. Az éneklő fiatalok a buda­pesti Kismotor- és Gépgyár dolgozói, még most először jártak Egerben. Olvasni persze ők is — mint minden látogató — annál többet olvastak a várról és a városról. Hogy tetszik a város? — Meghitt, kedves kis város Eger. Első látásra megszereti az ember. A várbeli kilátás pedig festői. Nagyon szép a keskeny, a völgy hosszúságá­ban elterülő város, a sok-sok templomtoronnyal és itt-ott kiemelkedő modern épületei­vel. — És a vár? — Itt úgy néz ki minden, mint amit újjá akarnak építe­ni. — Erről szó sincs. Itt csak egy nagyszabású restauráció folyik, amelyet itt soha — más társadalmi rend­ben nem lehetne el sem kép­zelni. A KORMÁNYZAT részéről ez az áldozathozatal nemcsak a történelmi emlékek meg­mentését, konzerválását cé­lozza, hanem a feltárását is azoknak. Például itt, ahol most állunk, ez a Földbástya. Az eddigi ismereteink szerint ez valami hevenyészett erősítésű várrész lehetett. A feltárási munkák során bebizonyoso­dott, hogy éppen ez a bástya volt a vár egyik legnagyobb erőssége. Es ez érthető is, hi­szen itt, valahol, a Szervita­templom irányában állhatott Arszlán bégnek — ennek a magyarból vedlett török had­vezérnek — erős tüzérsége. Nem kis dolga lehetett itt a vár tüzérségének sem. Bent a várudvarban a deb­receniek gyönyörködnek a püspöki palota építkezésében, a tökéletességre törő gótikus oszlopsoron és az eredeti csúcsíves folyosó kiképzésen. — Debrecennek is elkelne egy ilyen vár — mondja egy debreceni ember —, mert ilyen még a környékünkön sincs. — Ha hatszáz évig megvol­tak maguk vár nélkül, akkor ezután már majdcsak meglesz­nek. Ezen aztán jót nevetnek a körülállók, de emberünk még megtoldja: — Maguk is csak ezt az egyet tudják mutogatni! — Nem kell ebből sok, ba­rátom. Egyébként maguknak is csak egy nagytemplomuk van. Ezen aztán megint nevet­nek. De már nem állhattam, högy meg ne kérdezzem, hogy hova valók a jóízű, Hajdú me­gyei dialektussal beszélők. — A nagymacsi tsz-ből jöt-. tünk meglátogatni Eger várát JÖNNEK, MINT a megáradt folyam az ország minden ré­széből, Eger híres várát látni. Es mi nagyon büszkék va­gyunk erre, csak legalább egy pici Ids emblémánk volna, amit emlékbe elvihetnének tőlünk a látogatók. ! Okos Miklós | lítják el a 10 holdas napra­forgótáblájuk termését, s ezenkívül árpából, kukoricá­ból, s a többi termékféleség­ből is kötelezettségeiknek meg felelően/ erejükhöz és terméseredmé­nyeikhez mérten, teljesítik terveiket. Az idén túlteljesíti áruérté­kesítési tervét a dormándi Űj Élet Tsz tagsága — ezt mu­tatják az eddigi eredmények, s erre enged következtetni a jelenlegi szorgalmas munka, a sok szép terméseredmény egy­aránt. Sokat és jól is dol­gozik ez a kis közösség. S elégedett lehet mindenki. Zárszámadás alkalmával a tévék szerint 49 forintot akar­nak osztani egy munkaegy­ségre, s ez minden bizonnyal lehetséges is lesz. A jó mun­ka, a pontos áruértékesítés, az ebből származó jövedelem a legfőbb biztosíték erre. Császár István Jól sikerült kirándulás Az Idegenforgalmi Hivatal gyöngyösi kirendeltsége va­sárnap kirándulást szervezett Miskolc-Tapolcára. A kirán­duláson a gyöngyöshalászi Kossuth, az adácsi Előre, a gyöngyossolymosi és a város tsz-einek dolgozói vettek részt zömében. Egész nap jó hangu­latban, kellemesen szórakoz­tak mind a 650-en. I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents