Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

1961. augusztus 12., szombat NEPOJMO A kommunizmus politikájas BÉKE ÉS ÉPÍTÉS 'V vwvy wvvvwVvvvyvwvy wvv> Kit ne érdekelnének a béke kilátásai, a vitás nemzet­közi kérdések megoldására tett javaslatok, amelyekben bő­velkedik N. Sz. Hruscsov elvtárs hétfői beszéde. Üzemek­ben, hivatalokban termelőszövetkezetekben ez most a leg­gyakoribb beszédtéma. Az emberek örvendenek a Szovjet­unió káprázatos gazdasági és tudományos sikereinek, vitat­koznak a legégetőbb külpolitikai kérdésekről, de azt már az első napokban is le lehetett szűrni, hogy a békére vágyó emberek egyetértenek a szovjet államfő véleményével, el­képzeléseivel. Y> Az alkotáshoz béke kell!“ Szőllősy Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója: Kél járás szántéversenve Egerben Az Egri és Pétervásári Járá­si Tanács VB mezőgazdasági osztályai úgy döntöttek, hogy a traktorosok szántóversenyét vasárnap délelőtt 8 órai kez­dettel, az egri Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdasága terü­letén, a Kőlyuktetőn rendezik meg. E versenyen a két járás termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak a legjobb traktorosai mérik össze . tudá­sukat, a nagyszámú érdeklődő és a szakemberek előtt. A verseny színhelyére helyijá­ratú autóbusz indul vasárnap reggel, fél 8 órakor a Líceum elől. A rendezőség gondosko­dott arról is, hzgy a verseny színhelyén elegendő mennyi­ségű étel és ital legyen az ér­deklődők, vendégek ellátására. Biztatóan halad a kenyérgabona felvásárlása A Terményforgalmi Vállalat legutóbbi jelentése szerint a megyében biztatóan halad a kenyérgabona felvásárlása, amelyből már több, mint két­ezer vagonnal van a vállalat raktáraiban. A jó termést fi­gyelembe véve, s ázt, hogy az országnak mind több kenyér- gabonára van szüksége, a ter­melőszövetkezetek felajánlot­ták, a többlettermésből szár­mazó gabona jó részét .szintén közf''—'’sztás céljára adják át. Ennek az elhatározásnak ered­ményeként már 800 vagon többlettermésből származó ga­bonát adtak el a megye terme­lőszövetkezetei. Ez a mennyiség napról napra újabb tonnákkal növekszik. A hevesi járásban például 221 vagon kenyérgabonával já­rultak hozzá az ország jobb kenyérellátásához, a füzes­abonyi közös gazdaságok 210 vagon búzát adtak szerződé­sen felül a közfogyasztásra. A gyöngyösi járás az állam irán­ti kötelezettségek teljesítésé­ben ért el dicséretre méltó eredményt: adógabona átadási tervüket 124 százalékra telje­sítették. A kenyérgabona felvásárlás­sal ellentétben a takarmányga­bona összegyűjtése vontatot­tabban halad. Még csak 143 vagonnal sikerült felvásárolni, amely csak Ids része a terve­zett mennyiségnek. OflOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOCOOOOOOOOOOO 300000000000000tx3000000000000000cxxxxxxxxxxx>000000000000000000000000t OCOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOo Szántóvetők — bombavetők Czeretem az oroszo- kát. A háborúban jártam Szmolenszk fölött... micsoda templomokat láttam. Bizánci stílus” — egy szov­jet újságíró jegyezte föl eze­ket a mondatokat, amelyeket hajdani náci pilóta szájából hallott Münchenben. Ugye, mennyire nem igaz, hogy barbárok voltak a hit­lerista gyilkosok; íme, a „mű- értő” pilóta a magasból is megállapította: bizánci stílus... A szántóvetők, akik föld­műves szerszámaik fölé gör­nyedtek, nem tudtak így gyö­nyörködni a fényes testű Mes- serschmidtekben, amelyek bombát vetettek nyakukba, géppuskatűzzel záporozták őket. Ezek az emberek ott­maradtak szétszaggatott, go- lyólyuggatta testtel, a rögök­re hullva — Lengyelország, Franciaország földjein, a vég­telenbe nyúló sztyeppéken Kubánban, az Altáj vidékén, s mindenütt, ahol pusztító ter­heiket kioldották a bombázók. Ottmaradtak, ott haltak meg a földeken. A földeken, amely életet és munkát adott nekik. Szántóvetők — bombave­tők... Mennyire kibékíthetetlen, ellentétes fogalmai életnek és halálnak! Mert- úgy is mond­hatnánk: élet és halál; háború és béke! Mennyire kibékíthetet­len s ellentétes fogalmak... mint amennyire kibékíthetetlen és ellentétes fogalom a géniusz és a gonosztevő! Szántóvetők — bomba vetők... Mindkét szóhoz egy harmadik fogalmat köt gondolatunk: aratás; Egyikben a halál, a pusztítás; másikban annyi vé­ré jtékes emberi munka, ne­héz, de gyönyörűségesen szép, ünnepi, forró akkordja — az emberi életet "csodássá tevő alkotó munka hatalmas dia­dala; Aratás! A mélységeket val­lató bányász munkájától a végeién kozmosz titkait kuta­tó tudós munkájáig mindent egybefog az aranylón meg- hajló búzakalász, a kenyérré érett gabona. Nemcsak én — a földek messzetekintő népe is úgy érzi, ezt vallja, s megnőtt em­berségében tudja már, hogy miért felel a maga helyén, az emberiség és a holnap előtt. Aratógépek: kombájnok, arató- és kévekötözők vonul­tak a földjeinken ezen a nyá­ron, amikor a kenyérért fele­lős földműves a szocialista emberréválásból is vizsgázott; s ugyanakkor Észak- és Dél- Karolina állam egész terüle­tén a háború óta legnagyobb hadgyakorlatba kezdtek az amerikaiak. Kéll-e különö­sebb magyarázat e tények mellé: kik és mire készül­nek?! A szántóvetők, karjukat — a földtől barnát és tisztát — szenvedélyesen tár­ják ki felénk, munkástestvé- reik felé, akiktől megtanul­ták, hogy boldogság minde­nütt megteremhet a földön. S máshol is a föld színén seb- ződő kezüket emelik a ma­géba a szántóvetők. A ma­gasba emelik kezüket Karoli­na tartományaiban, ahol most a magas égen, az ember egén, bombázó- és vadászrajok húz­nak, zúgva és dübörögve. . A szántóvetők erős hadse­reget képviselnek a Föld te­rein. Megtanulták már ná­lunk is és nem tekintik pusz­ta ostobaságnak a gonoszsá­got, amely bombavetőket ve­zényel az ég kékjébe, amely kegyetlenül tiporja el francia, és angol, olasz és japán tár­saiknak emberségét. A mi szántóvetőlnk felelős­séget éreznek az emberiségért. És tudják: a búzaszem sokszo­rozza meg az ember alkotás­ra hivatott erejét, nem az atombomba; hogy a mi búzánk pirosló szemében a világ sza­bad népeinek, a szocialista emberiségnek gyönyörű, test­véri ereje érik évről évre acé­losabbra. Az igazság és a szabadság szerelme érik a mi búzánkban, a mi szántóvetőink munkájá­ban; a boldogság szerelme érik, amely kiszabadult a ma­Népművészeti hónap szeptember 15-ig tői Kiállítás ! Árusítási A NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI VÄLLALAT FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI BOLTJAIBAN ajándékozzon és díszítse otthonát NÉPMŰVÉSZETI SZAKÜZLETEKBÖL gános töprengés szárnyai alól. És most már az egész emberi­ségben keres társakat. Társa­kat a munkához, a küzdelemre, amelyet a bombavetők ellen indítanak el szívós mozgal­mukkal. A szántóvetőkben erős a íöldszeretet, erős a béke­vágy, az életszeretet —, s a pusztulás, az oktalan, céltalan halál iránti gyűlölet. Akik földbe vetik jövő évi kenye­rünk magvait, nem azért te­szik, hogy bombák lángjaiban hamvadjanak el a kalászok, hogy bombák robbanásaiban emésztődjenek el a csírázó, fényre törekvő gabonaszemek. De azért teszik, hogy életünk folytonosságát megteremtsék, hogy aratni tudjanak, eszten­dőről esztendőre. A mi földjeink között sok szoknyájú, „csulya kalapú” palóc száguld motorkerékpá­ron. Ügy „kapta el” a fejlődés, hogy ideje sem volt átöltözni hozzá. Nem a napon, de kar­óráján figyeli az időt a falusi lány, s nem fára kötött kendő­ben, hanem szépvonalú gyer­mekkocsiban alszik a kicsi­nye a kismamának. Dolgoznak a földek népei, szorgalommal és hittel. Mert a holnapi életre készülnek, min­den munkás nappal. A földek végében aprócska fiú gyúr va­lamit, épít, az augusztusi hő­ségben. Észak- és Dél-Karolinában bombavetők zúgása tölti be az eget. A legkisebb dologgal is, a ^ legapróbb szolgálattal is, de járuljunk hozzá a béke megvédéséhez; hogy földre pa­rancsolhassuk a bombavető­ket. Vigyázzunk a játszadozó fiúcskára. Csak azt nem sza­bad megengednünk, hogy meg­öljék. Pataky Dezső Politizáló emberek A mai ember nem elég­szik meg azzal, hogy tudo­mást szerez az események­ről, a tényekről; az okokat is keresi. Kutatja az okokat, a meghatározó tényezőiét. Az okok fürkészése — újabb és újabb gondolatsorok el­indítója. Gondolatsorok... az esemé­nyek, a hírek a múltban is mozgásba hozták a gondola­tot. A munkanélküliség, a náci agresszió — napról nap­ra feladta a kérdéseket. Mi lesz velünk? Lesz-e munka? Ebben a körben forogtak az emberek gondolatai. S talál­gattak. Mert semmi sem volt biztos. Az ígéreteket, a poli­tikai kalandorok fecsegéseit senk] se vette komolyan. Az emberek» megerőltették a szemüket, s tágult pupillák­kal próbáltak a pollt'kai ku­lisszák mögé nézni, betekin­teni a politikai pártok és a főhadiszállások boszorkány- konyháiba. Nem láttak sem­mit — találgattak. , A mai ember is találgat. A mai embert Is gyötrik kétsé­gek. öt Is válaszút elé állítja kórunk nagy dilemmája, a háború és béke kérdése, ö is latolgatja az esélyeket. Figyeli a napi életet, az eseményeket, olvassa a poli­tikusok megnyilatkozásait. Megismeri az SZKP új prog­ramtervezetét. Látja, hogy a kommunizmus rövidesen, még a mi időnkben, kézzel­fogható valóság lesz. Talán még két évtized sem kell hozzá — gondolja —, ha a kommunizmus építésének lendülete megmarad. — Ta­lán még az apám Is megéri... Nem meddő találgatás ez, nem öncélú okoskodás, nem céltalan ábrándozás... Hiszen a ma hőse tevékeny része­se az országépítő nagy mun­kának — s álmodozásai a beton,- a műanyagok és a modern gépek valóságában öltenek testet. Tőle is függ a program sikere — részese a politikának. Olvassa a Varsói Szerzőt dés tagállamainak értekezle­téről szóló híreket. Elhatá­rozták, hpgy az idén megkö­tik a német békeszerződést. Találgat; Hogyan sikerül megoldani ezt a konfliktust? S közben Tyitov útjáról értesül. Az értekezlet rész­vevői még együtt vannak, mikor kiröppen az űrbe a szovjet rakétafölény új. nagyszerű dokumentuma. — A tudomány, a technika tün­tetése ez a szocialista rend­szer mellett — ez az első gondolat, ami megfordul a fejében. Mert észreveszi az összefüggéseket. Nem lehet véletlen ez Az meg főleg nem, hogy a szocialista társadalo­mé az újabb rakétasiker is. Hogy az/ember vörös csi'la- gos űrhajó fedélzetén kering körülöttünk. Ég Hruscsov miniszterel­nök beszéde csak megerősíti ebben: nem véletlen. Nem véletlenek a legmagasabb- rendű társadalom építésén fáradozó nép technikai és tudományos sikerei, s nem véletlenek, nem kilátástalan találgatásokra, terméketlen, tippelésre okot adó véletle­neken alapul a szovjet kül­politika sem. A német kér­dés megoldását célzó erőfe­szítések is az eddigi békesze­rető politika következményei. Nem véletlenek a sikerek. S valahogy úgy érzi, ezek­hez a sikerekhez neki is kö­ze van. Köze van a korhoz, amely a csodálatos eredmé­nyeket szüli. Hegesztőpisz­tollyal, vakolókanállal, a fej­tőkalapáccsal ő is magasítja a szocia'izmus épületét. Ré­szese napjainknak. Ez a részesség, a részesség­nek ez a tudata teszi minő­ségileg újjá mássá, többé a mai ember érdeklődését. Azért több ez, mint egyszerű találgatás. Számadás ez. a saját sorsát intéző, a saját sorsáért dolgozó ember szám­adása — politizálás. A jövőt, a társadalom per­spektíváit — ahogy a költő mondta volt —, csúcsainkat látó, a csúcsaink felé törő ember politizálása. Krajczár Imre Sürgető feladat i Szántani, szántani, szántani... Az aratás és csépiéi befe­jeztével egyik legsürgősebb feladatként jelentkezik a jö­vő évi jó termés előkészíté­se, biztosítása: a nyári mély­szántás, a szőlők és gyümöl­csösök telepítéséhez szüksé­ges talajforgatás elvégzése. A feladat nagyságára jel­lemző, hogy a hónap végéig mintegy 100 ezer katasztrális holdon kell elvégezni ezt a munkát, s ennek csak egy harmadát teljesítették eddig a megye gépállomásai, ter­melőszövetkezetei. A kétmü- szakos szántás még mindig nem halad kielégítő ütem­ben, sok helyen még csak a szervezésnél tartanak, s ez rányomja bélyegét az eddigi szántási eredményekre, s ma­gyarázatot ad a lemaradásra, amelyet ezekben a hetekben kell pótolni. Igen jelentős a lemaradás a szőlőtelepítéshez szükséges talajforgatásoknál is, ame­lyekből kétezer holdat kell elvégezni. Ha figyelembe vesszük, hogy még alig ha­ladta meg a ISO holdat a fel­forgatott talaj nagysága, nyilvánvaló lesz előttünk: a gépek és a munkaidő lehető legjobb kihasználásával biz­tosíthatjuk csak, hogy időben végezhessük el e fontos ta­lajmunkákat, hogy az esetle­ges esős ősz esetén ne marad­jon több tízezer hold szán­tait an terület a jövő évre. A gépállomások és termelőszö­vetkezetek erőgépein kívül számítani kell más vállala­tok fordításra és szántásra alkalmas erőgépeire is, hogy mielőbb befejeződhessen a több, mint százezer hold te­rület felszántása, a mag­ágyak, valamint az őszi és tavaszi szőlőtelepítések elő­készítése. rv Nyári szünet a Negyei Könyvtárban Napról napra százak keresik fel az egri Megyei Könyvtá­rat, hogy a legújabb és a ko­rábban megjelent könyvek közül válogassanak. A nyár mit sem jelent a könyvtár forgalmában, hiszen bármikor lép be az ember a kölcsönzés ideje alatt, tíz-tizenöt embert, válogatót talál a polcok előtt. Azonban a könyvek, a könyv­tár rongálódik, a berendezés javításra szorul. Ezért a könyvtár, bármennyire nehe­zen veszi is tudomásul az ol­vasni szerető közönség, min­den nyáron „elrendeli” a kö­telező szünetet, s ez alatt az idő alatt általánosan rendet teremtenek a hatalmas könyv­tárban. Ebben az évben augusztus 15-én bezár és csak szeptem­ber 1-én nyit újra a Megyei Könyvtár, ismét megszépülve, s talán új ötletekkel gazda­godva. „Adjátok meg címeiteket 1" Nyár elején történt, hogy egy hatalmas hollywoodi tűzvész­ben leégett a világhírű író, Al- dous Huxley háza is. A tűz­vészben elpusztultak könyvei, kéziratai, és terjedelmes leve­lezése. Elveszett többek között az a címkönyv is, melyben Huxley a világ minden táján élő számtalan barátjának cí­mét őrizte. Az író most több napilapban felhívást közölt, melyben fel­kérte barátait, hogy sürgősen tudassák vele a címűket i felszólalásban, egy-egy diplo­máciai tárgyaláson, vagy nyi­latkozatban. A munkásember és mindenki, aki a két kezével, vagy a „fejével” vesz részt a szocialista állam erkölcsi és gazdasági arculatának kialakí­tásában, vagyis mindenki, aki­nek egy szemernyit is fontos a közösség és a saját maga jó élete, csak akkor tudja megva­lósítani a nagy programból rá­eső apró láncszemnyi részt, ha békében végezheti alkotómun­káját. Nekünk, a színház dol­gozóinak sem lehet közömbös az, hogy milyen körülmények között dolgozunk. Előttünk egy szép és emberi boldogulást célzó terv, most már csak a megvalósítás van hátra, ame­lyikben szerep jutott nekünk, a szocialista béketábor álla­maiban élő embereknek is. minél jobban megismerjék az élet minden területét, ők így küzdenek szerte a szocialista világban az emberiség jobb sorsáért. A politikusok, a mi politikusaink az egész nép akaratát közvetítik egy-egy Szegyszer nem a színház és nem a művészet berkeinek érde­kességei után érdeklődünk Szőllösy Gyulától, a Gárdonyi Géza Színház igazgatójától, hanem a baráti beszélgetés kapcsán arról kerül szó, ho­gyan értékeli, mit talál a ma­ga számára érdekesnek Hrus­csov elvtárs nagy jelentőségű beszédében, amelyik nemrég hangzott el a rádióban, televí­zióban, s amelyet nemrég kö­zölt a magyar sajtó. — Mindenekelőtt a legna­gyobb igazság a művészember számára az, hogy a művésze­tekhez, az alkotáshoz béke kell. A békéhez, annak megvalósí­tásához emberek kellenek, akik ma már értékelik az élet ilyenfajta mozgását, hiszen a ma élő két nemzedék megkós­tolt egy, vagy két nagy hábo­rút. Számunka, de a szocialista tábof minden népe számára azért fontos, hogy a Szovjet­unió békepolitikája győze­lemre jusson, hogy megvaló­síthassuk az igazi, emberi programot. — Mi, a színház dolgozói al­kotni, dolgozni akarunk, bé­kében akarjuk megvalósítani a terveinket, hogy egyre szeb­bet, egyre művészibbet adjunk a szórakozni, tanulni vágyó embereknek. Szeretnénk mi Is végrehajtani azt a kulturális programot, amelyiket a szovjet nép művészei, •kultűrmunkásai már példaadóan végrehajtot­tak. Az életben mindenkinek megvan a maga helye. A tu­dós a tudományok csarnokát Szélesíti, hogy minél többen, Mindnyájunk nevében beszélt... Rabecz Lajos, az MSZMP Hatvani Városi Bizottságának titkára: gyünk. S az eredmények tet­tekre serkentenek bennünket — teszi hozzá mosolyogva — most például arra, hogy helyt- álljunk a szaharai hőségben is. — Az embereket a ma nagy kérdése — a háború és a béke problémája foglalkoztatja leg­inkább. S tudják, hogy a béke most a német békeszerződésen áll, vagy bukik. Ezt a kérdést minél gyorsabban el kell dön­teni, mégpedig úgy, hogy a döntés biztosítsa a békét, s ki­oltsa a háborús tűzfészkeket — A béke ügyének felbecsül­hetetlen szolgálatot’ tett az új űrrakéta, a Vosztok—2. Ez megmutatta a szovjet technika biztos fölényét, azt, hogy a Szovjetuniónak minden eszkö­ze, lehetősége megvan a béke biztosítására. Tehát a béke­vágy mellett rendelkezik tech­nikai adottságokkal, technikai eszközökkel is, s erőteljes vá­laszt is tud adni az agresszo- roknak. — Ha öt perccel korábban jön, nem talál itthon — mond­ja Rabecz Lajos, az MSZMP Hatvani Városi Bizottságának titkára. — Most jöttem meg a városi tanács VB-üléséről, ahol a vá­ros termelőszövetkezeteinek egyesítéséről tárgyaltunk. Ta­lán erről akar valamit hallani az elvtárs? Nagyon szívesen, de jobb lenne, ha a tanács, vagy éppen a tsz-ek vezetőinél érdeklődne. — Nem, most Hruscsov elv­társ beszédéről szeretnénk... — A beszédről? Hogy mi­lyen hatást keltett az embe­rek között? Legelőször talán azt kell hangsúlyoznom, hogy a szovjet miniszterelnök mindnyájunk nevében beszélt. Mert, amikor a Szovjetunió eredményeiről hallunk — ak­kor a szocialista rendszer si­kereiről van szó. Ennek a rendszernek, ennek a tábornak pedig ml is tagjai, részesei va-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents