Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-12 / 189. szám
I NÉPÜJSAG 1961. augusztus 12., szombat Gyermekjátékból — tűseset Jó termést ígér a szőlő Megyénk szőlővidékein az idén meglehetősen kedvező volt az időjárás. A fertőző megbetegedések csak kisebb károkat okoztak, a jégverés is elkerülte a szőlőtáblákat, tehát minden remény megvan arra, hogy jó szőlőtermést szüretelhetnek a szövetkezeti gazdák az idei őszön. Nemrégen szakemberekből álló bizottság járta be megyénk szőlőterületeit, s elvégezték a második előzetes termésbecslést. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a mostani helyzetnek megfelelően 21,7 mázsás holdankénti szőlőtermés várható megyei viszonylatban, de egyes közös gazdaságokban a 30 mázsát is jóval meghaladja az egy holdról szüretelhető szőlő mennyisége. Ügy látszik, a szőlőhegyek megirigyelték a gabonatermő síkság idei termésbravúrját, „ők” is rekordjavításra készülnek. K. E. — AZ IDEI országos népművészeti kiállításon Heves megyéből Simon Károly szil- vásváradi erdész és a hevesi népművészek vesznek részt. A hevesi népművészek szőtteseket, Simon Károly pedig csont- és agancsfaragásokat állít ki. __ AZ EGRI Szövetkezeti Bi zottság jutalomképpen szegedi kirándulásra viszi a megyei és országos szavalóversenyeken jó eredményeket elért szövetkezeti tagjait. A kirándulók szegedi látogatásuk alkalmával a szabadtéri játékokon megtekintik Kacsóh: János vitéz című dalművét ií. — AZ 1961-ES idegenforgalmi idény alatt augusztus 11-ig körülbelül 6605 külföldi kiránduló látogatott el Egerbe. Ezen a héten eddig 8 külföldi csoport járt nálunk. A népi demokratikus országokból szovjet, román, NDK, a nyugati országokból egy francia csoport volt a vendégünk. Ezenkívül több egyéni autókiránduló — Hamburgból, Ausztriából — járt Egerben. — A KOMPOLT1 Kísérleti Intézet tudósai és szakemberei folyamatosan készítik a megye talajtérképét. A gyöngyösi és füzesabonyi járás, valamint Gyöngyös város termőterületeinek talajtérképe már elkészült és mindenütt jó hasznát veszik s közös gazdaságok. — AZ ADY ENDRE Kollégiumban a nyári időszak alatt, önköltségi alapon pedagógusok üdülnek, akik az ország különböző helyein gyakorolják hivatásukat. A legtöbben budapestiek, de jöttek Sopronból, Salgótarjánból és Pécsről is. A vendégek közös program szerint töltik idejüket, kirándulásokat szerveznek, kívánsághangversenyeket rendeznek. Eddig körülbelül 200 üdülő pihent az Ady Kollégiumban. — AZ ELMÚLT hét szombatján megrendezett füzesabonyi járási szántóversenyen a 4—5—6. helyezettek: Polytos István, Kovács János és Hergel Ferenc, a Füzesabonyi Állami Gazdaság traktorosai, 200—200 forint, pénzjutalomban részesültek. — AZ EGRI KÖNYVTERJESZTŐ Vállalathoz ezen a héten két új könyvszállítmány érkezett. A könyvek között szakirodalmi és szép- irodalmi példányok találhatók. — A MAGYAR forradalmi munkás-paraszt kormány 27/1961. számú rendeletével határozatot hozott felsőfokú mezőgazdasági technikumok létesítéséről. A technikumok tanulmányi ideje 2 év, felvételi felső korhatár 40. életév. A technikum hallgatói az államvizsga letétele után szaktechnikusi képesítést kapnak. A technikumok székhelyeinek megállapítására később történik intézkedés. Cseng a telefon az egri tűzoltóállomáson. Az ügyeletes felveszi a kagylót. Gyöngyös- tarjánból telefonálnak: „Gyors segítséget kérünk, a Győzelem Tsz rakodójában tűz van”. A riadócsengő azonnal megszólal és a tűzoltóállomás két autója szirénázva elrobog... Hogy is üthetett ki a tűz?... Egy öreg néni ott foglalatoskodott a rakodó egyik szalmakazla mellett. A kazlak között négy kisgyermek játszadozott. Távolabb, a réten pár ember dolgozott. Az öreg néni arra lett figyelmes, hogy a gyerekek hirtelen elszaladnak. Rossz szeme van már, név szerint nem ismeri fel őket. Szalmafüst szaga csapja meg... a réten kiáltoznak: tűz van!... Ugyanakkor a helyi önkéntes tűzoltók ügyeletes tűzőre otthagyja a helyét és elrohan Kiss János bácsiért, az önkéntes tűzoltóparancsnokért. Alig egy—két perc híja a 9 órának... Riadóztatják az önkénteseket, akik magukat fogják be a tartálykocsi elé és rohannak. János bácsi telefonál Egerbe, Gyöngyösre és Hatvanba. Vagy 4—5 óriási boglya van ott, ha elharapódzik a tűz, komoly baj történhet. Már a helyszínen van a fél falu, hordják a vizet, hányják szét a kazlat, egy traktor két méter szélességben felszántja a két boglya között a földet. Okos elővigyázat. János bácsi úgy állította fel a boglyákat a betakarítás után, hogy a biztonságos tűztávolság meglegyen közöttük. János bácsi érti a dolgát. Megrékeznek a tűzoltók. Sajnos, a patakban nincs víz; amíg két kocsi végzi az oltást, addig a másik kettő megy vízért. így váltogatják egymást. Most már minden úgy megy, [mint a karikacsapás, oltják a 'tüzet, hányják széjjel a füstölgő kazlat. Nehéz munka, de nemsokára végleg megfékezik a kezdetben oly vadul viselkedő tüzet. A tettesek is előkerültek: négy 6—7 éves kisfiú. Felelőtlenségük — szerencsére — csak 2000 forint kárt okozott, de másképp is történhetett volna. (G) TÖRPEAUTÖ Hatalmas árumennyiség kerül eladásra a román falvakban A Román Népköztársaságban működő 26 000 fogyasztási szövetkezet az év elejétől mostanáig több mint 6,9 millárd lej értékű árut adott el, 790 millió lej összegű áruval többet, mint az előző év azonos időszakában. A falvakban a többi közt 15 százalékkal több mezőgazdasági gépet és szerszámot, 20 százalékkal több cserepet és jelentős mennyiségű élelmiszert, ruházati cikket, cipőt, háztartási cikket, stb. adtak el, valamint különböző agrotechnikai, politikai könyveket, »épszerű tudományos műveket, szépirodalmi könyveket, 16 500 000 lej értékben. A fogyasztási szövetkezetek által eladott áruk mennyiségének növekedése annak tulajdonítható, hogy szüntelenül emelkedik a román parasztság jövedelme (a múlt évben például a parasztság csupán az államnak eladott termékeiből több mint 9,5 milliárd lej ösz- szeget kapott.) Az elmúlt évben a fogyasztási szövetkezetek által eladott áruk értéke 13,7 milliárd lejre emelkedett, ami 14,6 százalékkal több volt, mint 1959-ben. A vidéki lakosság 15 százalékkal több konfekcióárut, 19 százalékkal több villamossági tömegcikket, 34 százalékkal több bútort, 37 százalékkal több cserepet, 49 százalékkal több cementet, 37 százalékkal több húskonzervet, 41 százalékkal több halkonzervet, 39 százalékkal több étolajat vásárolt, mint 1959-ben. Igen nagy mennyiségű árut adtak el a kollektív gazdaságoknak, azaz termelőszövetkezeteknek, amelyek 89 százalékkal több hajtómotort, 110 százalékkal több csövet és vezetéket, 200 százalékkal több műtrágyát vásároltak. Növekszik azoknak a parasztoknak a száma, akik értékes árut vásárolnak. Az elmúlt négy évben a parasztság' több mint 215 000 rádiókészüléket, mintegy 220 000 kerékpárt, több mint 17 000 motorkerékpárt és robogót, 55 000 varrógépet, bútort vásárolt, 560 millió lej értékben, stb. A román falvakban nemrégen megkezdődött a szaküzletek létrehozása. Eddig 4300 szaküzletet és több mint 100 önkiszolgáló áruházat nyitottak meg a falvakban. Az'1961. évi terv előirányzatai szerint a fogyasztási szövetkezetek 12,4 százalékkal több árut adnak el a falvakban, mint a múlt esztendőben. EGRI VÖRÖS CSILLAG Pedro kapitány vidám hadjárata EGRI BRODY Ludas Matyi EGRI KERTMOZI Babette háborúba megy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A góllövő zenész GYÖNGYÖSI PUSKIN Szeptemberi szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halálkanyar HATVANI KOSSUTH A kettétört amulett PÉTERVÁSARA Tisztes úriház HEVES Diplomácia, ó! FÜZESABONY Dúvad 1961. AUGUSZTUS 12., SZOMBATI KLARA 80 évvel ezelőtt, 1881. augusztus 12-én született ALEKSZANDR GE- RASZIMOV szovjet festő, a szocialista realizmus fő képviselője, a szovjet Szépművészeti Akadémia elnöke. A négyszeres Sztálin-dijas művész képei közül kiemelkednek: Lenin a szónoki emelvényen, Sztálin és vorosilov a Kremlben és a Tarasz Bulyba címűek. 95 évvel ezelőtt, 1866-ban e napon született JACINTO BENAVENTEY MARTINEZ spanyol drámairó. Mintegy 150 színdarabot írt, amelyek közül több éles szatírával ábrázolja a polgári társadalmat. 1922-ben Nóbel-díjjal tüntették ki. _____________ 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e naAL EKSZANDR pon haIt meg JAMES LOWELL GERASZIMOV amerikai költő és irodalomkritikus. Költeményei és esszéi egy része politikai célzatú és velük a rabszolgaság rendszere ellen harcolt. NYIZSNYIJ NOVGOROD (a mai Gorkij) városát 740 évvel ezelőtt, 1221-ben alapították. Érdekes találmányok és felfedezések: 60 évvel ezelőtt, 1901. augusztus 12-én halt meg ADOLF ERIK NORDENSKIÖLD svéd földrajztudós, sarkkutató, aki 1878—79-ben a Véga nevű hajóján elsőnek jutott át Ázsia északkeleti partjai mentén az ún. „Északkeleti átjárón” át a Csendes-óceánba. Felvétel az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium levelező tagozatára A Művelődésügyi Minisztérium az 1961—62. iskolai évben is lehetőséget ad azoknak a dolgozóknak, akik önhibájukon kívül nem tudták a középiskolai érettségi bizonyítványt megszerezni, hogy levelező úton azt megszerezhessék. Szükséges feltétel, hogy az illető az általános iskola VIII. osztályát elvégezze, vagy vele egyenlő értékű végzettsége legyen, legalább a 15. életévét betöltötte, s munkaviszonyban legyen. Minden héten pénteken délután 2 órától este 6 óráig van oktatás, amikor a szaktanárok a heti anyagot megmagyarázzák, hogy azt otthon megtanulhassák. — Év végén osztályvizsgát tesznek, majd a negyedik év végén érettségizhetnek. Bejáró tanulók kedvezményt kapnak az utazáshoz. Egész évi tandíj 150 forint, amit három részletben kell befizetni. Jelentkezhetnek azon személyek is, akik a gimnázium bizonyos osztályait már elvégezték, de tanulmányaikat kénytelenek voltak megszakítani. A pétervásári járásban lakó dolgozók számára is folytatólagosan megnyitjuk a levelező tagozat I. és II osztályát: Pé- tervására központtal. Itt az oktatás hétfőn történik. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást az iskolában lehet nyerni. (Eger, Kossuth L. u. 8.) Ezúton közli az intézet igazgatósága, hogy az idei javító- és pótvizsgák (a pétervásáriak számára is) augusztus 28-án kezdődnek, jelentkezés aznap reggel 8 órakor a gimnáziumban. — Hová tettem?!! llllllllllllllll!IR!llllfl!llllllllll!IIUIUIIIIIIBIIIIIIlianli>lilllllllllllUlllllllltlllllllUllilliailllll,.1lillllMIIII!lll!llll>!ailllllltll!lltllllllltll!lll!l 111*111 i I I I li.li.B. li.liil.llll,tHl l.i|l.lll*Hlll,«WHimtllilMlllllllll»ltllllllllUllillHlllllllllllll*llllllimilll«ll»H«l»WWIIIÄ» Tizenöt tárgyalási napon keresztül folyt a tények felderítése, a kihallgatások, bizonyítások sorozata az egri Megyei Bíróságon, dr. Kamarás István tanácsa előtt, a városszerte ismert és érdeklődéssel kísért „boros ügyben”, míg végül pénteken délelőtt ítélethirdetéssel tett pontot az igazság a bűnszövetkezet tagjainak és cselekedeteinek sorsára. A tárgyaláson nem kevesebbről, mint a társadalmi tulajdon 280 000 forintos megkárosításáról volt szó. Ezt az összeget hosszú időn át folytatott bűnös tevékenységük révén Bodnár András és társai tették zsebre, azt a társadalmat károsítva meg lelkiismeretlenül, amelynek vagyonát — mint azt magukról állították — a lehető legnagyobb mértékben igyekezniük kellett megóvni. Bodnár András az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság egri vasúti pincészetének vezetője volt, s ilyen minőségben gyakran leltározta a rábízott készletet, vajon rendben van-e minden. Ugyanakkor viszont helyettesével, Kameniczki Istvánnál mind jobban belebonyolódott az önmaga hasznára való munkálkodásba, amelynek legfőbb célja a gyors meggazdagodás volt, vagyis anyagi javak tekintetében egy-két év alatt elérni azt, amit más ember, becsületes munkája révén egész élete céljául tűzött ki. A lehetőség adva volt számukra. Foglalkoztak bor- és mustátvétellel, vételi jegyeket állítottak ki a szállító gazdák számára, akiknek a pénztár kifizette a beszállított borért járó összeget. Bodnár Andrá- sék ezen az úton indultak él, így gondolkozva: miért ne lehetne olyan vételi jegyekért is Meg kell tanulni: mi a társadalmi tulajdon Bodnár András és társai bűnperéről felvetetni a pénzt a gazdákkal, amelyek mögött nincs borszállítás, tehát miért ne lehetne egy szállítmány bort kétszer is kifizettetni a vállalattal. Csupán néhány vállalkozó gazdára van szükség, akik aláírják a vételijegyet, s azután, ha a pénzt felvették, némi részesedés ellenében átadják azt Bodnárnak, vagy Ka- meniczkinek. A hiány nem mutatkozott volna még hosszú ideig, mert nagyrészt fedezték azok átvételénél mutatkozó többletek, amelyek a pincészet átvevőinek ügyeskedése révén minden alkalommal meg voltak. Ügyeik lebonyolítására Bodnár és Kameniczki a város legtekintélyesebb, nagyobb szőlővel rendelkező gazdáit szemelték ki. Az első, akit bevontak űzelmeikbe Cseh Mihály volt, később aztán bonyolult módon tágult a kör. Idősebb Papp Kálmán, s Csutoráé Ferenc került a bűnszövetkezetbe, amelynek minden tevékenységét fedezte hallgatólagos beleegyezéssel és a részesedések révén Bodnár András. De a bíróságon az ítélet- hirdetéskor szerepelt Csanádi Mihály és Mező Sándor is, akik szintén részesei lettek Bodnárék tevékenységének. A pénzre, a nagyobb jövedelemre áhítozó emberek, szívesen tettek meg mindent, ami Bodnárék eszébe jutott, hiszen az „üzlet” jól jövedelmezett. Az állam, most a bűn- szövetkezet tetteinek lelepleződése után, a megtartott alapos vizsgálat alapján csupán Bodnár Andrástól és Kameniczki Istvántól 146 000 forint, a társadalmi tulajdon éllen elkövetett kár megtérítésére tart igényt, Cseh Mihály, Csu- torás Ferenc szőlősgazdákkal szemben pedig hét, illetve nyolcezer forint a kárigénye. Ez azonban a tárgyaláson szereplő 280 000 forintos, társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségnek csupán egy részét teszi ki. A másik fele Jani Imre és társai kezén sikkadt el. A Bodnár András féle bűnszövetkezet működésével egy időben ugyanis még egy hasonló „társulás” tevékenykedett a vasúti pincészetben, amelynek oszlopai Jáni Imre, Szuromi József és Rozs- nyai István voltak. Jani Imre, mint átvevő még kiterjedtebb körrel rendelkezett feletteseinél. Állandóan huszonhét-harminc termelővel tartott kapcsolatot, akik révén hozzájutott több mint ötvenezer forintos „mellékes’’ jövedelemhez. Segítője Szuromi József volt, s Rozsnyai István felvásárló, aki a bíróság megítélése szerint majd minden bűnt elkövetett, amit csak egy felvásárló — akinek sok lehetősége van ilyenre — elkövethet. A Bodnár Andrásékkal karöltve dolgozó Jani Imre-féle csoporthoz tartozott ezenkívül Kovács Balázs, Bogi Albin, Ducza László. Miskolci Sándor, Bartók Zoltán, Bánfi Sándor, Kelemen László s Árvái János is, ki beleegyezve a tudott dolgokba, ki sokszor a bűnözés öntudatlan segítőjeként. Az. egész csoport tetteinek lényege azonban egy volt: rászedni, becsalni a termelőket bármilyen eszközzel, a maguk hasznára. Rozsnyai és Miskolczi a cél érdekében még a vesztegetéstől sem riadt vissza, ha a szükség úgy hozta. Vidéki kiszállásaik alkalmával szívesen fizettek több száz forint értékű vételijeggyel szállásadóiknak, vagy akár a borbélynak is, olyan bor „átvételét” igazolva ezáltal, amelyet sohasem adtak be. A bíróság e tettek után — érthetően — szigorú büntetés kiszabásával sújtotta a társadalmi tulajdon ellen vétőket. A harmincadik évét még be nem töltött Bodnár Andrásnak, akinek kisgyermeke miatt is elsősorban kellett volna becsületes módon élnie — most hét évet kapott —, börtönbüntetésének esztendei alatt lesz ideje gondolkodni, érdemes-e megkárosítani saját céljai érdekében azt a tulajdont, amelyet az egész társadalom mond magáénak és nagy többségében éberen vigyáz. De társai, a négyévi és hathónapi börtönbüntetéssel sújtott Kameniczki István, a bűnszövetkezetben működő két év és négyhónapi börtönre ítélt Csutorás Ferenc, a tíz hónapra ítélt Csanádi Mihály, a héthónapi börtönnél sújtott Mező Sándor, a bűnsegédi minőségben Kereplő, tízhónapi börtönre ítélt idősebb Papp Kálmán — akinek ugyan három évre felfüggesztették börtönbüntetésének végrehajtását —, s Cseh Mihály is foglalkozhat e gondolatokkal, ez utóbbi azért is, mert a Szegedi Járásbíróság régebben ellene hozott nyolchónapi, felfüggesztett börtönbüntetését is beszámította most a Megyei Bíróság és így e bűnszövetkezetben való közreműködéséért az egyévi börtönbüntetést egy év és öthónapi összbüntetésre ítélte. A huszonkét éves Jani Imre háromévi és tízhónapi börtön- büntetést kapott — életének legszebb éveit kell majd büntetéssel töltenie félrelépéséért, de társai, Kovács Balázs, Szu- romi József, Rozsnyai István, Bagi Albin, Ducza László, Miskolczi Sándor, Bartók Zoltán, Bánfi Sándor, Kelemen László és Árvái János tette is nyolchónapi, kétévi, és négyhónapi, négyévi, egyévi és négyhónapi, két esetben hat- hónapi, tízhónapi, héthónapí börtönbüntetést, négyhónapi javító-nevelő munkát és 1500 forint pénzbüntetést vontak maguk után. A bíróság ugyan Miskolczi Sándort, Bartók Zoltán és Bánfi Sándor börtönbüntetését háromévi próbaidőre felfüggesztette, Ducza László büntetésének kiszabásánál azonban végrehajtandó- nak mondta ki a Salgótarjáni Járásbíróság egy évvel ezelőtt hozott egyévi időtartamra szóló börtönbüntetését is. Az ítélet elhangzott és a büntetés mértéke megérdemelt. Ha ilyen áron is, de meg kell tanulni az ellene vétőknek, hogy a társadalmi tulajdon megkárosítása a mi rendünkben egyike a legnagyobb bűnöknek. Weidinger László
