Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-12 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! jr A detki kertészetben... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 189. szám ARA: 30 FILLÉR 1961. augusztus 12., szombat Mi mindent megteszünk, hogy a rakétákat csakis békés, tudományos célokra használják fel Tyitov sajtóértekezlete MOSZKVA (TASZSZ): A moszkvai egyetem aulájában Tyitov őrnagy pénteken sajtó- értekezletet tartott, amelyen beszámolt a második szovjet űrhajón végzett sikeres repüléséről. A tömeg zsúfolásig megtöltötte a több mint 1500 főt befogadó termet. Jelen voltak a szovjet és a külföldi lapok, távirati irodák, rádió- és televízió-társaságok tudósítók Meghívták az értekezletre a szovjet tudományos élet kiemelkedő képviselőit, a diplomáciai testület tagjait. Jelen voltak a Moszkvában megnyílt nemzetközi biokémiai kongresszus 57 országból érkezett részvevői is. A sajtóértekezletet Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. — Jurij Gagarin hőstettéi — jelentette ki a többi között — annak idején joggal hasonlították össze Columbus és Magel- haes hőstettével. German Tyitov repülése viszont nem hasonlítható össze semmi olyasmivel, ami az emberiség történetében ismeretes. Ez a repülés újabb hatalmas lépés volt a világűr meghódításának útján, újabb történelmi jelentőségű győzelem volt. Az Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a rakétatechnikában elért rendkívüli eredményeit a béke és az emberi haladás szolgálatába állította. — A szovjet űrhajószput- nyikok útjai azt mutatják, hogy nincs messze az idő, amikor az ember megvalósítja a nagy álmot: elrepül a Holdra, a Marsra, a Venusra és még mélyebben hatol be a világmindenségbe. Azok az új jelenségek, amelyekkel más: bolygókon találkozunk majd, a ; földi élet megjavítását fogják ; szolgálni. Az űrhajó útja — folytatta : Keldis — igen értékes tudomá- ; nyos eredményeket hozott Fel- ; dolgozásuk után közzétesszük és az egész világ tudósai számára hozzáférhetővé tesszük ezeket az eredményeket. Az akadémiai elnök ezután kijelentette, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia, elis-; merve German Tyitov űrre-; pülésének óriási tudományos; jelentőségét, a Ciolkovszkij- ; aranyérmet adományozta a pilótának. Keldis akadémikus viharos ; taps közepette át is nyújtotta ; Tyitovnak a megtisztelő kitüntetést Ezután Tyitov szólalt fel. A sikeres űrrepülés négy feltétele ... termettek ezek a jól megnőtt, nagyon remek illatú sárgadinnyék, a helyi Szabadság Termelőszövetkezet asszonyainak kezemunkája nyomán. A jó termés elérésének egyik biztosítéka a családtagok bevonása volt a közös munkába. Képünkön látható Szabó Magdi is így került a kertészetbe, hogy édesanyjának segítsen. A munka végeztével „saját termelésű" sárgadinnyéből vesz éppen kóstolót (Foto: Kiss Béla) ^^AAAAAAAAA/SAAA^AA/VVAAA/VVVVVVVVV'SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAA/VNAAAAAySAAAAAAAAAAAAA/SAAAAAw^ Kijelentette, hogy négy feltétel mozdította elő az űrrepülés sikerét. — Először is — mondotta — a V oszt ok—2 tudósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotása. Alaposan ki tanulmányoztam az űrhajót, szerkezetét és felszerelését többször is kipróbáltam a repülőút során. — Másodszor, tudom, hogy mindent, ami az ember életműködését biztosítja, az űrhajó kabinjában, a földön és repülés közben, számos kísérlet során kipróbálták. — Harmadszor, az űrrepülés sikerének fontos eleme, hogy irányítani tudjuk az űrhajót. Én vadászrepülő vagyok. Ez segített. Negyedik feltételként az űrhajós az erkölcsi tényezőt említette. — A büszkeség hazámra és az irántam tanúsított bizalom lelkesítőén hatott rám — mondta. Ezután Tyitov kijelentette, jól bírta azt a folyamatot, mialatt a rakéta kijutott pályájára. — A súlytalanság kezdetén az első benyomásom az volt folytatta —, hogy lábbal felfelé fekszem, de néhány másodperc múlva minden rendbejött. — Moszkvai idő szerint tíz órakor, feladatomnak megfelelően, bekapcsoltam az űrhajó kézi irányító készülékét. Az irányítás könnyű volt és kényelmes, a hajót be lehetett állítani minden megadott helyzetbe és minden pillanatban oda lehetett irányítani, ahová szükséges volt. — Az űrhajó urának éreztem' magam — jelentette ki Tyitov. Készségesen engedelmeskedett parancsomnak, minden kézmozdulatomnak. Amikor a hetedik kört tettem a Föld körül, a tudományos megfigyelési programnak megfelelően, újból bekapcsoltam a kézi irányító művet Az űrhajós megelégedéssel emelte ki, hogy egész repülőút ja során megbízható kétoldalú kapcsolat állt fenn a Vosztok—2 és a Föld között, rövid- és ultrarövid rádióhullámok segítségével. — Amikor a második kört tettem a Föld körül — folytatta —, jelentést adtam Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak az útról. Hamarosan megkaptam Hruscsov választáviratát, amely igen meghatott. — Repülőutam során rádió- üdvözletet küldtem moszkvai elvtársaimnak, a Szovjetunió, Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália népeinek. Tyitov kijelentette, hogy rendkívüli szokatlanul szép látvány tárul az ember elé, ha a világűrből tekint a Földre. A Földet körülvevő kék sugárzástól a szivárvány minden színe kibontakozik, amikor pillantásunkat a fekete égbolt felé fordítjuk. Néha úgy tűnt, hogy a földgolyó a fejem fölött függ — mondotta, majd megjegyezte, hogy a repülés egész idején az űrhajó kabinjában normális időjárási viszonyok uralkodtak, a légnyomás, a hőmérséklet, a levegő összetétele a megszokott volt. — Utam során nem éreztem különösebb étvágyat — mondotta ezután Tyitov. — Mégis, moszkvai idő szerint 12,30 óra körül megebédeltem, a hatodik fordulóban pedig megvacsoráztam. A kidolgozott program a hetedik fordulótól a tizenkettedikig pihenést és alvást írt elő az úrhajóspilótának. Tyitov a tizenharmadik kör elején ébredt fel. Útja során tomagya- korlatokat végzett és az orvosok által előírt programnak megfelelően megfigyelte saját magát. — A tizenhetedik kör elején — folytatta Tyitov — a programnak megfelelően, bekapcsolták a leszállást biztosító automatikus berendezést. Az űrhajó a megadott irányba helyezkedett, bekapcsolódott a .fékezőmű és a Vosztok—2 rátért a leszállás pályájára. — A leszállás előtt nem zártam be a kémlelőnyílást és nagy érdeklődéssel figyeltem, milyen világosan ragyog az űrhajót körülvevő levegő, miközben a Vosztok—2 behatolt a légkör sűrűbb rétegeibe. Miután áthaladtam a magashőmérsékletek és a súlynövekedés övezetén, üzembe lépett a földre szállást biztosító berendezés. — A Vosztok—2 szerkezete a földreszállás két módját teszi lehetővé — mondotta Tyitov. — Vagy oly módon, hogy a pilóta az űrhajó kabinjában marad és vele együtt száll le, vagy pedig kioldja az ülést és ejtőernyővel ereszkedik le. Elhatároztam, hogy a második módszert próbálom ki. Nem nagy magasságban az űrhajós ülése levált a hajóról és a továbbiakban a leszállás ejtőernyővel történt. Befejezésül Tyitov közölte, hogy jól érzi magát, semmiféle változást vagy rendellenességet nem tapasztal, és az orvosok sem észleltek szervezetében semmiféle elváltozást. Az újságírók kérdései — Tyitov válaszai German Tyitov a beszéd elhangzása után az újságírók kérdéseire válaszolt. Az első kérdés így hangzott: a szovjet kormány közölte, hogy az űrhajó felbocsátása békés rendeltetésű. Vajon külföldi tudósítókat is odaengednek-e a felbocsátásra, mint ahogyan ez az Egyesült Államokban történik? Az első kérdésre Msztyiszlav Keldis, a Szovjet tudományos Akadémia elnöke válaszolt. — Igen — mondotta —, mindent megteszünk, hogy minél előbb külföldi tudósítók is ott lehessenek a felbocsátásoknál. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hordozórakétának nemcsak békés rendeltetése van. Azt hiszem — folytatta —, „ha az amerikaiaknak olyan tökéletes hordozórakétáik lennének, mint a mieink, ők sem mutogatnák külföldi újságíróknak. Mi mindent megteszünk, hogy ezeket a rakétákat csakis békés, tudományos célokra használják fel. A szovjet kormány mindent elkövet, hogy tető alá hozza az általános és teljes leszerelést, 9 ha ex megvalósul, semmi akadálya nem lesz. hogy külföldi tudósítók bármilyen szovjet rakéta felbocsátásánál jelen lehessenek. A második kérdésre szintén Keldis válaszolt. A kérdés így hangzott: mi lesz az űrrepülés következő állomása? Válasz: tudósaink, tervezőink nagyvonalúan terveznek, széleskörű terveken dolgoznak. Az egyik irány: az úgynevezett vorbitális repülések (a Föld körül keringő űrhajók felbocsátása); a másik irány: a naprendszer közeli bolygói felé irányuló repülés. Feladatunk, hogy tovább növeljük az űrrepülések időtartamát, tovább tökéletesítsük a rakétákat, az űrhajókat. A pontos programot ismertetni fogjuk, ha feldolgoztuk a Tyitov űrutazása által szolgáltatott sok-sok tudományos adatot. Ezután German Tyitov őrnagy válaszolt a további kérdésekre. A súlytalanság nem hat a hangulatra A pozsonyi Pravda munkatársának kérdése így hangzott: Igaz-e, hogy a súlytalanság bizonyos könnyed érzéssel, optimizmussal, örömmel tölti el az embert? Tyitov válaszában kijelentette, hogy már beszélt a súlytalanság állapotáról és megismételte, hogy ez az állapot nem hat a hangulatra. Hangulatom igen jó volt, de nem a súlytalanság, hanem a sok-sok újszerű élmény miatt — mondotta. A második kérdés: hogyan tudott felébredni a pontosan megállapított időben? Tyitov válasza: már mondtam bevezető beszédemben, hogy a program program, azt mindenáron teljesíteni kell. Az űrhajózás közben minden perc ki van számítva, az ember hozzászokik ehhez. Igaz, az alvási tervet „túlteljesítettem", 35 perccel tovább aludtam. Kérdés: milyen testhelyzet- zetben, ülve, vagy fekve aludt? Válasz: a súlytalanság állapotában nehéz meghatározni, hogy az ember ül, áll, vagy fekszik-e? (Derültség.) dat tanácsot adni az amerikai kollégáknak, mert egészen mások az ő repüléseik. Kívánni azonban tudok valamit: sok sikert a világűr békés meghódításához. Valaki megkérdezte, képes-e a Vosztok—2 távoli űrrepülésre. Tyitov őrnagy válaszában elmondotta, hogy a Vosztok—2 több mint 700 000 kilométert tett meg, ez pedig elég nagy távolságnak számít. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgot, akkor természetesen képes a Vosztok—2 nagy távolságú űrrepülésre. Ha viszont a kérdést úgy vizsgáljuk, képes-e a Vosztok—2 más bolygókra repülni, a válasz ez lesz: a Vosztok—2 orbitális repülésre, tehát a Föld körüli repülésre készült. ■ ' Egy újságíró megkérdezte, elfért volna-e két űrhajós a Vosztok—2-n. A válasz így hangzott: elvben természetesen ketten ifi utazhattak volna ezen az űrhajón, de a Vosztok—2 egy személy számára készült. Kérdés: a 25 órás súlytalanság után nem volt-e nehéz visszatérni a rendes földi állapothoz, a nehézkedési erőt nem volt-e nehéz megszokni? Válasz: erről már beszéltem. Miért gondolják, hogy nehéz dolog ismét megszokni a földi állapotokat? Hiszen a földön sokat tartózkodtam. Ellenkezőleg, igen kellemes dolog vissza^ térni a Földre, a megszokott állapothoz. Általános megrökönyödéssel fogadta a New York Herald Tribune tudósítójának kérdését: ön elmondotta, hogy űrhajójával a Föld bármely pontján le tudott volna szállni. Vajon bombát is vihetett volna a Vosztok—2 fedélzetén a Föld bármely pontjára? Tyitov a következőket mondotta: — a szovjet kormány többször hangsúlyozta, hogy az űrhajózással csak békés célo(Folytatás a 2. oldalon.) Kérdés: Ismerete*, hogy az ember élete bizonyos 24 órái biológiai életritmusban folyik. Nem érezte-e a nap és az éj sokszoros és gyors változása miatt ennek az élettani ritmusnak a megszegését? Milyen hatást tett volna szervezetére, ha ez még tovább tart1 Tyitov'ismét kijelentté, hogy erről már bevezető beszédében szólt. Semmi rendellenessége! nem tapasztalt. A repülés 24 óránál kicsit hosszabbra volt tervezve s a megadott idő alatt be is fejezte. Pionyerszkaja Pravdának, a szovjet úttörők lapjának tudósítója megkérdezte: gyakran nyitotta ki és csukta-e be repülés közben a védősisakját, vagy csak evéskor nyitotta ki a sisak nyílását? Tyitov válaszában nevetve kijelentette, hogy a sisakot egyáltalán be sem csukta. A levegő ugyanis az űrhajó fedélzetén sokkal jobb volt, mint a Földön, a földi városokban. A légkondicionáló berendezés tökéletesen működött. fiÁ úttörők lapjának másik kérdése így hangzott: tudjuk, hogy ébredése után tornagyakorlatokat végzett. Miből álltak ezek? Általában hogyan segített az űrrepülésben a sportolás? Tyitov válaszában elmondotta: a sajtó már sokszor megírta, hogy az űrhajósnak fizikailag sokoldalúan fejlett embernek kell lennie. Ez természetes, mert az űrrepülés igen nagy fizikai felkészültséget igényel, ebbe pedig a sport is beletartozik. A Vosztok—2 fedélzetén orvosokkal és tornatanárokkal megbeszélt, előre összeállított gyakorlatokat végzett. Természetes, hogy ezeket a gyakorlatokat az űrhajó kabinjának sajátos feltételeire alkalmazták. A következő kérdés így hangzott: milyen tanácsokat \udna adni az amerikai árhatásoknak, egyáltalán mit üzen nekik? Tyitov finom humorral je- entette ki: nekünk, szovjet irhajósoknak igen nehéz fela-
