Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
s NÉPŰ1SÍG 1961. augusztus 4., péntek Amit a német kérdésről tudni kell milyen nyugat-berlin JOGI HELYZETE? Nyugat-Berlin kérdése egyike a második világháború legveszélyesebb maradványainak. Berlin a Német Demokratikus Köztársaság területén fekszik, annak szerves része. Berlinről a potsdami szerződés félreérthetetlenül kimondja, hogy az a szovjet megszállási övezethez tartozik. A Hitler-ellenes koalíció négy vezető hatalma 1945-ben olyan megállapodást kötött, hogy Berlinben négyhatalmi közigazgatást vezet be és itt is négy övezetet létesít Ennek akkor két oka volt: egyrészt az, hogy Berlin lett a Szövetséges Ellenőrző Tanács székhelye és a potsdami szerződés értelmében a tanácsnak innen kellett irányítania egész Németország ügyeit. Másrészt pedig a szövetséges hatalmak Berlint úgy tekintették, mint a leendő egységes, demilitari- zált és demokratikus Németország fővárosát. Mivel a nyugati hatalmak megosztották Németországot és felrobbantották a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot — megszűnt minden jogalap arra, hogy Berlinben továbbra is fennmaradhasson a négyhatalmi státus. A potsdami szerződés jóformán másra nem is szolgál a nyugatiak szemében — mint a berlini megszállási jogok fenntartására. Minden más rendelkezését megszegték, ezt viszont megpróbálják jogosnak feltüntetni. A nyugati hatalmak most már csak a hódítók jogán lehetnének Nyugat-Berlinben 16 évvel a háború befejezése után. A Német Demokratikus Köztársaságban már régen megszűnt a megszállási rendszer. A Szovjetunió jogait és funkcióit’ 1949. október 10-én és november 11-én nyilvánosságra hozott nyilatkozataiban átadta a Német Demokratikus Köztársaság hatóságainak. MILYEN CÉLT SZOLGÁL A NYUGATIAK POLITIKÁJÁBAN NYUGAT-BERLIN? A nyugati hatalmak a kétmillió lakosságú Nyugat-Ber- lint „frontvárossá” építették ki a Német Demokratikus Köztársaságban folyó szocialista építés megzavarására. Bár a nyugati hatalmak a genfi külügyminiszteri értekezleten újból megerősítették, hogy véleményük szerint sem tartozik Nyugat-Berlin Nyugat-Né- metországhoz, Brentano bonni külügyminiszter 1959. november 5-én a Bundestagban, a nyugatnémet parlamentben bejelentette, hogy Nyugat-Berlin „a Német Szövetségi Köztársaság integráns alkotó része.’* Nyugatnémet államférfiak több ízben is provokációs látogatásokat tettek Nyugat-Berlinben. Nyugat-Berlin a nyugatnémet és az amerikai militariz- mus katonai támaszpontja a szocialista táboron belül. Nyugat-Berlinben 11 ezer amerikai, angol és francia katona tartózkodik és a nyugat-berlini rendőrség létszáma 19 300 fő. Nem tudjuk bizonyosan, hogy rendelkeznek-e atomfegyverrel a Nyugat-Berlinben tartózkodó katonák, de annyi bizonyos, hogy Nyugat-Berlinben rakétakilövő helyek már vannak. A kétmilliós városrészben több mint 100 katonai jellegű szervezet, több mint 80 kém- és diverzáns-szervezet működik. Az itt levő gyárakat is bevonták a NATO és a Bundeswehr, az új német had- »ereg felfegyverzésébe. Nyugat-Berlint a „szabad” világ nagy kirakatává építették ki, ahol minden 10—20 százalékkal olcsóbb, mint Nyugat-Németországban. Tekintettel arra, hogy Németország hagyományos iparvidékei csaknem kizárólagosan a Német Szövetségi Köztársaság területén fekszenek,- ma ott még magasabb az életszínvonal, mint a Német Demokratikus Köztársaságban. Ezenkívül Nyugat-Berlinben a nyugatnémet márka árfolyamát hihetetlenül magasan tartják *z NDK márka árfolyamához képest. Bár a kétféle márka Kérdések és feleletek vásárlóereje szerint egyenértékű, a Nyugat-Berlinben működő pénzváltóhelyiségekben egy nyugatnémet márkáért négy-öt keletnémet márkát is adnak. Ezt kihasználva, az emberek tízezrei élnek csempészésből, mivel bárki átmehet egyik övezetből a másikba. HOGYAN RENDEZNÉ A BÉKESZERZŐDÉS NYUGAT-BERLIN HELYZETÉT? A Szovjetunió által javasolt békeszerződés megkötése Nyugat-Berlint demilitarizált, szabad várossá tenné. Lakosai szabadon választanák meg, milyen társadalmi rendben kívánnak élni. A békeszerződés garanciákkal, biztosítékokkal gondoskodna arról, hogy Nyugat-Berlin megfelelő közlekedéssel rendelkezzék a külvilág felé. A békeszerződés előírná, hogy meg kell szüntetni a kémszervezetek provokációs tevékenységét, a háborús előkészületeket Nyugat- Berlinben. MIT JELENT „A PECSÉT KÉRDÉSE”? Mint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kormánya kijelentette: jelenleg nem az a kérdéses, hogy aláírják-e a békeszerződést, hanem az, hogy mind a két, vagy csupán az egyik német állammal kötik-e meg. Akár így, akár úgy, a békeszerződés megkötése azt jelentené, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzi a Nyugat-Berlinba irányuló teljes forgalmat. Jelenleg is a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzi a polgári forgalmat. A katonai forgalmat — ezek azok a bizonyos nyugati „jogok” — ma még nem a Német Demokratikus Köztársaság, hanem — az NDK és a Szovjetunió között létrejött egyezmény értelmében — a Szovjetunió ellenőrzi. Ez a forgalomnak mindössze 7 százaléka. A nyugati hatalmak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a Német Demokratikus Köztársaság „nem létezik”, nem hajlandók beleegyezni, hogy katonai forgalmukat és a Nyugat-Berlinbe irányuló utánpótlásukat a Német Demokratikus Köztársaság hatóságai ellenőrizzék. Az ellenőrzés gyakorlatilag annyit jelentene, hogy a megfelelő engedélyekre a pecsétet nem szovjet, hanem német ellenőrzők ütnék. E pont körül élezik ki a nyugatiak a helyzetet. Azt állítják, hogy nem ismerik és nem tűrik majd el ezt az ellenőrzést, s ha ennek következtében nem engednék be járműveiket, tankokkal vagy vadászgépekkel törnek maguknak utat Nyugat-Berlinbe: sőt, megkockáztatják még a háborút is. EÄ az álláspontot a józanabb nyugati körökben is őrültségnek mondják. Ehelyett természetesen tárgyalásokra van szükség. MIÉRT KELL MEGKÖTNI A BÉKESZERZŐDÉST? Sokan kérdezik, miért veti fel a Szovjetunió a német békeszerződés megkötésének kérdését, amikor enélkül úgymond, „csend lenne”. A valóság azonban az, hogy enélkül sem lenne csend. Elsősorban azért, mert Bonn továbbra is fegyverkezik és egyre nagyobb hangon követeli a revansot. A békeszerződés megkötése viszont kihúzná a talajt a nyugatnémet háborús körök alól, mivel rögzítené a ténylegesen meglevő helyzetet. A békeszerződés rögzítené először is Németország keleti határait, az Odera—Neise-ha- tárt, amelyet Bonn mindmáig nem ismer el. A békeszerződés továbbá rögzítené azt a tényt,, hogy Németország keleti részén él és virul a Német Demokratikus Köztársaság, az első német munkás-paraszt állam, a teljes mértékben gyakorolja szuverenitását. A békeszerződés így megerősítené az NDK nemzetközi helyzetét és szilárdabbá tenné az európai helyzetet. Nyugat-Berlin szabad város megteremtésével a békeszerződés megszűntetné a világháború legveszedelmesebb maradványát Európa szívében, megszűntetné Nyugat-Berlin katonai megszállását és azzal, hogy Nyugat-Berlin polgárainak nemzetközi garanciával biztosítaná, hogy szabadon válaszszák meg életformáikat, megoldaná a ma állandó robbanással fenyegő problémát. A békeszerződés aláírására még ebben az évben előreláthatóan sor kerül, a kérdés csupán az, hogy egy, vagy két német állammal kötik meg a békeszerződést. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szerződés aláírása nem hogy nem zárná el az utat a német egység megteremtése előtt, hanem a valóságos helyzet rögzítésével és a re- vansista tervek jogi „érveinek” megszüntetésével elősegítené, hogy a németek egy tárgyaló- asztalhoz üljenek. Kánikula? Pusztán erfisebben rezegne'- mnlekuláink ás atomjaink a megsznknttnál Hogyan alakul ki a test melegérzete ? A kánikula napjaiban nincs vége a panasznak a hőség miatt és a vágyakozásnak a strandok hűs vize után. Mivel magyarázza a tudomány embere azt a folyamatot, amely a kánikulában ennyire megkínozza az emberi szervezetet? Erre a kérdésre dr. Neugebauer Tibor, Kossuth-díj as egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora adta meg a választ a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Az anyag hőmérséklete tulajdonképpen részecskéinek rezgése. Minél nagyobb a hő, annál erősebb a rezgés. Amint az anyag fokozatosan lehűl, lépésről lépésre nyomon lehet követni a rezgések gyengülését, ma már 2 százezred fok híján egészen az abszolút zéruspontig, a mínusz 273 fokig Viszont, ahogyan á higanyszál emelkedik a hőmérő számlapján, úgyanúgy növekszik az anyagon belül a hőrezgések erőssége. Amikor tehát az ember a melegre panaszkodik, valójában molekulái és atomjai rezgésének erősödése miatt szenved. Ugyancsak a rezgések erősségének változásával magyarázható meg a hideg víznek, sőt, akár a meleg fürdőnek a hűsítő hatása is. Amikor ugyanis az átmelegedett testfelület erős rezgésben levő molekulái a hidegebb vú cyengébb rezgésű molekuláival kerül érintkezésbe, a rezgési energia a meleg és a hideg molekulák között egyensúlyba igyekszik jutni. A lassúbb rezgésű vízmolekulák lelassítják a felhevült test molekuláinak erősebb, gyorsabb rezgését. így az eredetileg hideg víz a test felületén némileg felmelegszik, a test pedig lehűl, mert molekuláinak rezgése gyengül. A meleg fürdőnek pedig azért van utólag még hűsítő hatása is, mert a víz azonnal párologni kezd a bőrön, a párolgás hőenergiát emészt fel és ezt természetesen a testtől vonja el. Egyébként pontosan ezt a mechanizmust alkalmazza a természet is, amikor a meleg elleni védekezésül üzembe helyezi a verítéfkmirígyeket. (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás pénteken estig: Felhőátvonulások, főként ma és az éjszaka folyamán többfelé eső, zivatar. Ma élénk, a Dunántúlon időnként megerősödő, holnap mérséklődő északnyugati szél. A nappali felmelegedés kissé gyengül.Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—16, legmagasabb nappali hőmérséklet: 21—2S fok között. Az SZKP programtervezete a béke programja ér majd el a Szovjetunió húsz éven belül, majd ezekkel a szavakkal zárja: mindez Ghánában is megvalósítható lesz. — Éljen a szocializmus! — Éljen a béke és testvériség a világ valamennyi nemzete között! BÉCS: A Volksstimme vezércikke „1961. kommunista kiáltványának” nevezi az SZKP programtervezetét. A lap leleplezi a burzsoá propagandát, amely megkísérli kiforgatni e történelmi jelentőségű dokumentum mondanivalóját. A Volksstimme így ír: „Egyetlen kapitalista ország sem képes olyan széleskörű jogokat és szabadságot biztosítani polgáréinak, amilyeneket az SZKP programtervezete megjelöl. A Szovjetunióban az egyén szabadsága és érdekei harmonikus egységet alkotnak az egész társadalom szabadságával és érdekeivel, ebben rejlik az osztálynéküli, a szolidaritáson alapuló társadalom magasabbrendűsége és ez ellen semmit sem tudnak felhozni a szocializmus ellenségei. DÜSSELDORF: A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a törvénytelenül betiltott párt valamennyi tagja nevében szívélyes hangú táviratban üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát abból az alkalomból, hogy közzétették a párt programtervezetét. A programtervezet kibocsátása — hangsúlyozza az üzenet — hatalmas teljesítmény, amely elismerést és méltatást érdemel. „Megmutatja valamennyi ország dolgozóinak, milyen nagyszerű és gigászi alkotómunkára képesek a kommunisták varLiH——— ...... A Pravda vezércikke az SZKP programtervezetének világvisszhangjáról BUKAREST: Romániában példátlan érdeklődéssel és lelkesedéssel tanulmányozzák az SZKP új programtervezetét — jelenti az MTI tudósítója. A Scinteia vezércikkben méltatja az SZKP programtervezetének lehetőségét. Hangsúlyozza, hogy az SZKP programja újabb ragyogó kifejezése a marxizmus—leninizmus életerejének, alkotó jellegének, s hatalmas hozzájárulás a marxi—lenini tanítás kincsestárához. A kommunizmus építésének ez a programja — írja a lap — óriási lehetőséggel bír. Az új utakra lépő szovjet nép teljesítette és teljesíti nagy, nemzetközi feladatát, utat nyit az egész emberiségnek a szocializmus és a kommunizmus felé. LONDON: John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja főtitkára a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: az ügy, amelyért a szocializmus úttörői küzdöttek, győzedelmeskedik. S meg kell mondani, hogy a valóság még nagyszerűbb lesz, mint amit a jóslatok megj övendöltek. Az SZKP programtervezete nagyszerű felhívás az egész haladó emberiséghez, s akkor hangzik el, amikor a régi, kapitalista világ válsága egyre mélyül, különösen Angliában. A programtervezet a fejlődés olyan színvonalát jelöli meg, amilyenről a világ eddig csak álmodozott, ugyanakkor az angol konzervatív kormány az életszínvonal csökkentésének tervével áll elő és támadást készít a nép ellen. K. Zilliacus angol munkáspárti parlamenti képviselő a következőket mondotta az SZKP programtervezetéről: e programtervezet meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió a békéért, a háború ellen száll síkra. Hiszem, hogy e dokumentum a legélénkebb visszhangra talál az angol munkástömegekben, különös tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter által a közelmúltban meghirdetett új gazdaságpolitika miatt az osztályharc új szakaszába lépünk. Hatalmas a különbség a szocialista társadalom sikerei, és a mi gazdasági helyzetünk szomorú képe között. Ez nem jelenti azt, hogy mi ugyanazon az úton akarunk eljutni a szocializmushoz, mint a Szovjetunió. Nekünk megvannak sajátos körülményeink és hagyományaink, a program- tervezet mégis rendkívül nagy mértékben elősegíti a szocializmus eszméinek terjedését a munkásosztály soraiban, erősíti a békéért és a békés egymás mellett élésért küzdő mozgalmat. A programtervezet megmutatja azt is — hangoztatta befejezésül Zilliacus —, milyen hatalmas szerepet játszik a világon ma a Szovjetunió. PÁRIZS: Az Humanité szerdai száma rámutat, hogy az SZKP programtervezete mindenek előtt a béke programja; a békén alapszik és valóra válásához békére van szükség. A Nagy Októberi Forradalom győzelme után megalakult szocialista állam MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda csütörtöki számának vezércikke visszaemlékezik 1919 márciusának nehéz napjaira, amikor a Bolsevik Párt második programját elfogadták. A fiatal szovjet köztársaságot akkor a frontok tűzgyű- rűi és az imperializmus „egészségügyi kordonjai” szigetelték el a külvilágtól. A burzsoá világ akkori főkolomposai el sem gondolkoztak azon, hogy valóra válik-e majd a szocializmus építésének programja, amelyet a bolsevik párt meghirdetett. Az ő gondolataik egy dolog körül forogtak: számolgatták, mikor bukik meg a szovjet hatalom. Néhány nappal a második program elfogadása után a Pravda ezt írta: „Wilson amerikai elnök mostanában túlságosan elfoglalt. Minden erőfeszítésével azon van, hogy gátakat emeljen a bolsevizmus terjedése útjába”. Az erőfeszítések tárgya, mint ismeretes, a kevéssel később megindított entente-hadjárat volt. Az élet kíméletlenül nevetségessé tette Wilsont és a hozzá hasonlókat — írja a Prav4z amerikai képviselőház megszavazta a katonai költségvetés növelését WASHINGTON (AP): Az amerikai képviselőház a Kennedy elnök által kért több mint hárommilliárd dolláros katonai többletkiadás első részleteként jóváhagyta a költségvetés 1 milliárd dollárral való növelését. A megszavazott összeg a légierő, valamint különböző rakéták fejlesztésére szolgál, ezenkívül magába foglalja a Constellation repülőgép-anyahajó újjáépítésének költségeit. Mint ismeretes a Constellationt néhány hónapja tűzvész rongálta meg. A törvényt még Kennedy elnöknek, kell aláírnia, miután a szenátus már korábban megszavazta. Egyébként egyes amerikai honatyák a hadügyi költség- vetés növelésének mámorában kissé elragadtatták magukat. Néhány napja a szenátus költségvetési megajánlási bizottsága a Kennedy által kért 'S,4 milliárdot még 525 millió dollárral megtetézte a nehéz bombázók gyártásának előmozdítására. A kéretlen fél- milliárdot még Macnamara hadügyminiszter is megsokal- ta, attól tartva, hogy ez a „buzgalom” nem valami kedvező befolyást gyakorol az amerikai adófizetőkre. Macnamara szerint az eddig előirányzott összegek is „megfelelő repülőgépgyártási kapacitást bústofijtnnak”. (MTI) da. — Semmilyen imperialista erőfeszítés nem tudta megakadályozni, hogy a lenini pártprogramból kibontakozzék egy szocialista nagyhatalom titáni ereje. És ma, amikor megszólal a Szovjetunió Kommunista Pártja, hallgatja az egész világ. Hallgatják barátok és ellenségek. Lélegzetvisszafojtva hallgatják, mert ennek a pártnak tekintélye van, mert a nagy Lenin alkotta párt világraszóló győzelmek megszervezője, amelyek megrázzák és bámulatba ejtik az egész emberiséget A világ kommunistái e napokban megindultan beszélnek arról, hogy közel a nap, amikor megvalósul a Marx és Engels által kitűzött nagy cél. A kommunista társadalom, amelyet a marxizmus megalapítói munkáikban felvázoltak, látható vonásokat ölt, realitássá válik. Élénk érdeklődést kelt a programtervezet a fiatal, független államokban, amelyek nemrég rázták le magukról a gyarmati uralmat. Az egész emberiség hallgatja és olvassa a programtervezetet, gondolkozik és következtetéseket von le. És az imperialista tábor urai? Ök dühön- genek. Az imperializmus prókátorainak nem tetszik az a rideg igazság, hogy a történelem pusztulásra kárhoztatta a régi rendszert. Tajtékozó szájjal igyekszenek befeketítem, „képzelgésnek”, „vágyálomnak” minősíteni a tervezetet. De mindez csak azt mutatja meg, mennyire helyes az SZKP okmányának az a megállapítása, hogy a kommunis- taellenesség a burzsoá ideológia végzetes hanyatlásának tükrözője. Az imperialisták rettegésükben fegyverek után kapkodnak. Pedig éppen itt volna az ideje megérteni, hogy a monopolista burzsoázia nukleáris fegyverekkel sem másíthatja meg a történelmi fejlődés menetét. Megérjük a kommunizmust és követni fog ez egész emberiség! — zárja vezércikkét a Pravda. (MTI) .vá» * első lépése a békepolítika meghirdetése volt, s az SZKP most kiadott programtervezete is békét és békés egymás mellett élést javasol a világnak, azt javasolja, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalóasztalnál oldják meg. A Szovjetunióban senki sincs, aki személyesen érdekelve lenne a fegyverkezési hajszában, a rakéták és az atomtengeralattjárók előállításában. A szovjet kormány mindig, amikor ez lehetséges volt, csökkentette katonai kiadásait. Sokszor kezdeményezte az általános és teljes leszerelés megvalósítását. Mindenki előtt ismeretes, hogy a kapitalista országok e békés javaslatokra mindannyiszor katonai lépésekkel válaszoltak, ma pedig már arról folyik szó, hogy atomfegyverekkel lássák el a revansista hadseregeket. Magától értetődik, hogy ha a nyugati hatalmak attól félve, hogy a gazdasági versenyben alul maradnak, nem akarják figyelembe venni a Szovjetunió álláspontját és fokozzák a fegyverkezési hajszát, a Szovjetunió is kénytelen megfelelő intézkedéseket tenni — fejeződik be az Humanité cikke. ACCRA: A ghanai közvélemény érdeklődését a szovjet pártkongresszus beszámolójának tézisei iránt tükrözik a lapok cikkei. Az Evening News, a „Kalapács és sarló” című szerkesztőségi cikkében ezeket írja: A szovjet tapasztalatok megmutatják, hogy a szocialista forradalom győzelme önmagában lehetővé teszi mindenfajta nemzeti elnyomás megszüntetését, egyenjogú és egyenlő nemzetek szabad unióját egyazon államban. A cikk részletesen ismerteti, mit