Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

2 NfiPŰ JS 4 6 1961. augusztus 31., csütörtök Gyors betakarítás, magasabb termésátlagok Goulart szerdán hazaindult Brazíliába A nyári munkák elvégzéséről tárgyalt a Fontos napirendi pont szere­pelt a hét elején a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ülé­sén. Ekkor tárgyalták meg, ho­gyan tudták megyénk közös gazdaságai a nyári mezőgazda- sági munkákat, elsősorban is az aratást és cséplést végrehaj­tani. Mint megállapították, az idei nyáron valamennyi idő­szerű mezőgazdasági munkát időben végezték el a termelő- szövetkezetek és az előző évekhez képest a kenyérgabo­na betakarítását ebben az év­ben csaknem egy hónappal, augusztus 16-ra megyeszerte befejezték. A betakarítási munkákat ér­tékelve, a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az idei nagyszerűnek mondható ered­ményeket az tette lehetővé, hogy termelőszövetkezeteink felkészülése, munkaerőelosztása az idén felelt meg leginkább a követelményeknek, ezenkívül döntően igénybe vették a gé­pek munkáját. A megye gép­állomásainak felkészültsége jó volt az idei nyárra, s így meg­felelően tudták támogatni, ki­elégíteni a szövetkezetek gép­igényeit. A gépek kihasználá­sáért és a munkanormák maximális teljesítéséért ver­senyt szerveztek az erőgépek kezelői, s e verseny során nagyszerű eredményeket értek el a traktorosok, kombájnosok. A gépállomások vezetői a fel­merült igényeknek megfelelően a szükséges gépátcsoportositá- sokat járásonként, falvakként mindenkor időben hajtották végre, így biztosítva volt min­den gép legjobb erőkihaszná­lása. Hogy mennyire igyekeztek, szorgalmasan dolgoztak a me­gye gépállomásai, bizonyítja a következő jelentés is, misze­rint a megye gépállomásai a gépi aratás terén elért eredmé­nyeikkel országosan a legjobb teljesítményt nyújtották. Azt is megállapították, hogy a megye járásai egyöntetűen csatlakoztak a csengeri és a tiszálöki járásoknak a betaka­rítási munkákra indított ver­senykihívásához, és ennek szel­lemében végezték feladatukat, irányították a vezetők a mun­kák mielőbbi gyors befejezését. A járások gabonabetakarí­tási versenyében elsőként a hatvani járás és Hatvan város, valamint a gyöngyö­si járás fejezte be a mun­kát, de a többi járások is mindent elkövettek, hogy adott szavu­kat teljesítsék. Külön említést érdemel a pétervásári járás a betakarítási munkák során el­ért eredményével, mert a me­gyében ezen a területen van legkevésbé biztosítva a gépi aratás, mégis úgy dolgoztak a szövetkezeti tagok, hogy mun­kájuk végzésében a pétervásá. ri járás közös gazdaságai fel­zárkóztak az alföldi jellegű já­rásokhoz, és ők is időben befe­jezték a nyári betakarítási munkát. Jellemző volt az idei aratási munkákra, hogy nagy száza­lékban volt gépesítve a mun­kafolyamatok elvégzése. A megye közös gazdasá­gaiban 109 000 katasztrá- lis hold kalászos terület­ből 79137 holdon történt gépi aratás, s így a beter­vezett 58 százalékos aratá­si gépesítettséget 72,6 szá­lúkra növelték. A termelőszövetkezetek kalá­szosainak mintegy 50 százalé­kát kombájnnal aratták, illető­leg csépelték el. A gépállomá­sok arató-cséplőgépei átlagá­ban 409 kát. hold területről aratták le, illetve csépelték el a gabonát. A kombájntípuso­kon belül egy SZK—3-as szov­jet gépre 438 kát. hold leara­tott és elcsépelt terület, míg az AC—400-as null. szériás ma­gyar kombájnra átlagosan 189 katasztrális hold gabona beta­karítása jutott. A rendelkezés­re álló 62 rendrearató hagy se­gítséget nyújtott a búzák leg­kedvezőbb érési fokban történő aratásához, és egy gép átlagban 234 holdon végezte el ezt a munkát. Az aratógépek közül egy gépállomási gép átlagosan 166 holdon, míg a tsz arató­gépe átlagosan 133 holdon vág­ta le a gabonát. Ez a nagyfokú gépesítés le­hetővé tette a megye közös gazdaságainak, hogy a szem­veszteséget a megengedett ha­tárokon belül tartsák. Megálla­pított tény, hogy csak ott for­dultak elő nagyobb szemvesz­teségek, ahol az emlékezetes július 13-i vihar károkat oko­zott, mint például Nagytálya, Rózsaszentmárton, Sírok, Ecséd községek, ahol a vihar 20—30 százalékos szemveszteséget okozott. Az elcsépelt gabonák minő­sége kifogástalan, nedvesség- tartalma jó, a raktárak szá- razak, és a termények hekto­litersúlya is kedvezően ala­kult. Megemlítendő, hogy kisebb problémáktól eltekint­ve, sikerült tárolni a gabonát, több helyen szükség-tároló­helyeket alkalmaztak — kul- túrházak, színek, iskolák he­lyiségeit. A cséplés megindulásával megindult a gabonaszállítás Is az állam raktáraiba. Megyei Tanács VB A rendelkezésre álló, még nem végleges adatok sze­rint a megye termelőszö­vetkezetei 106 százalékra teljesítették gabonaértéke- sítési tervüket, mert a tervezett 2515 vagon he­lyett 2678,3 vagon gabo­nát értékesítettek. A járások közül a hatvani já­rás tsz-ei adtak el legtöbbet: 330 vagon helyett 467,8 va­gonnal, ami 142 százalékos teljesítménynek felel meg. Utánuk a gyöngyösi járás ter­melőszövetkezetei következ­nek, 120 százalékkal, majd az egri járás 112 százalékkal, a pétervásári járás pedig 100 százalékos eredménnyel. Ezen belül a megyében a kenyérga­bona szabad felvásárlása ez- ideig 1161 vagon terményt tesz ki, ami 126 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Azt is megállapította a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, hogy jelen pillanatban még nincs végleges adat az idei termésátlagokról, de az eddig beérkezett jelentések­ből az tűnik ki, hogy valami­vel jobb, nagyobb lesz, mint az elmúlt évben volt. A Horti Gépállomás cséplési adatai alapján a hatvani járás és vá­ros például 15 530 kh elcsé­pelt területről 159 460 mázsa termést takarított be, ami a kalászos átlagtermést figye­lembe véve 10,3 mázsát tesz ki. Azokban a tsz-ekben, ahol az intenzív búzafajták terme­lési feltételei biztosítva vol­tak, jó eredmények születtek. Makiáron a Rákóczi Tsz-ben 10 hold szovjet autonómia faj­tájú búzából egy holdról 24,59 mázsás átlagtermést takarítot­tak be a szövetkezeti gazdák. De ekörül mozog a nagytályai Viharsarok eredménye is, mert 30 hold szovjet bezosz- taja búzafajtából egy holdról 23,66 mázsát takarítottak be. Mindezek az adatok azt bi­zonyítják, hogy a megye ter­melőszövetkezetei, gépállomá­sai az idei nyáron jó munkát végeztek és szép eredménye­ket értek el a munka minden területén. — ti.— Időjárás jelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás csütörtök estig: Kevés felhő, száraz idő. Gyenge (a déli, délutáni órákban kissé élénkebb) légáramlás. A meleg kissé fokozódik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 28—31 fok, várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 11-15 fok között. (MTI) A brazíliai 3. hadsereg parancsnoka szembehelyezkedik a hadügyminiszter utasításaival PÁRIZS (MTI): Goulart bra­zíliai alelnök szerdán repülő­gépen hazaindult Brazíliába. Az alelnök egy kedden este ki­adott nyilatkozatában kijelenti, vissza kell térnie hazájába, hogy eleget tegyen az alkot­mány értelmében reá h'áruló kötelezettségeknek. Lopes tábornok, a brazíliai 3. hadsereg parancsnoka — ez a hadsereg magában foglalja a brazíliai fegyveres erőknek több mint a felét —, egy meg­bízottja útján közölte, hogy nem fogadja el Denys hadügy­miniszter utasításait. A Porto Alegre városában működő rá­dióállomás, amely Goulart al­elnök híveinek kezén van, kö­zölte, hogy Lopes tábornok üzenetet intézett a brazíliai 1., 2. és 4. hadsereg parancsnokai­hoz, s ebben felhívta Őket, hogy támogassák az alkotmány vé­delméért küzdők táborát. A 3. hadsereg véleménye szerint a válság csak úgy oldható meg, ha azonnal beiktatják hivata­lába a köztársaság alkotmá­nyos elnökét, Goulart álelnö­köt. A 3. hadsereg elítéli azo­kat a kísérleteket, amelyek ki akarják erőszakolni, hogy a kongresszus határozatot hozzon Goulart elnöki beiktatása ellen. A brazíliai hadügyminiszté­rium bezáratott több rádióál­lomást és elkobozott napilapo­kat Rio de Janeiróban és Sao Paulában. Betiltották a Diario da Noticias keddi számának terjesztését, mert az közölte Goulart álelnöknek egy inter­júját. A Reuter közlése szerint fe­szült a helyzet Porto Alegre- ben, Rio Grande tartomány fő­városában Brazzola kormányzó háza körül barikádokat építe­nek és a kormányzó átvette a közvetlen parancsnokságot a helyi katonaság felett. Az ország fővárosával meg­szűnt minden telex-összekötte­tés és az ország többi részéből is nagyon lassan érkeznek a hírek Rio de Janeiróba. XXX Quadros, aki London felé tart, kedden áthaladt Rio de Janeiro kikötőjén. A volt elnök szeptember 15-én érkezik Lon­donba, ezt megelőzően érinti Las Palmast, Lisszabont és Amszterdamot. NEW YORK: Az amerikai sajtó óvatos tartózkodással és aggodalommal kíséri a brazí­liai helyzet alakulását. A New York Times európai kiadása — írja az MTI londoni tudósító­ja — olyan színben igyekezett feltűntetni az amerikai állás­pontot, mintha az Egyesült Ál­lamok legnagyobb gondja „a demokrácia és a törvényesség szabályainak betartása” volna. Az amerikai lap szerint nem lenne „ideális megoldás ha katonai puccs segítségével aka­dályozzák meg, hogy Guolart átvegye az elnökséget”. A lap ezt nem annyira elvi, mint in­kább gyakorlati okokból ellen­zi”. Az erő alkalmazása feltét­lenül súlyos belviszályhoz ve­zet majd, sőt, talán polgárhá­ború, vagy forradalom is kitör­het és ez nagyon veszedelmes egész Dél-Amerikára nézve” — állapítja meg a New York Ti­mes vezércikke. A New York Herald Tribu­ne pedig arról panaszkodik, hogy a Quadros lemondása kö­vetkeztében veszély fenyegeti azt a több száz millió dolláros segélyt, amelyet az Egyesült Államok és Európa bocsátott Brazília rendelkezésére. (MTI) Denys hadügyminiszter kedd este Brazília fővárosából Riódé Janeiróba utazott, nyilvánva­lóan azzal a szándékkal, hogy megkísérelje maga mellé állí­tani a katonai vezetőket. Az AFP egyik kommentárjában megjegyzi, hogy Denys nem akarja kézbe venni a hatalmat, csak biztosítani akarja „egy kommunistaellenes kormány megalakítását és külpolitikai síkon a Nyugathoz való hűsé­get”. Szerdán, magyar idő szerint 13 órára összehívták a brazí­liai kongresszus két házának ülését, hogy meghallgassák a 16 tagú közös bizottság jelenté­sét az elnöki tisztség betölté­séről. A Porto Algegre-i rádióállo­más felszólította Brazília la­kosságát, hogy csatlakozzanak a Goulart elnökségét követelő mozgalomhoz. Sou Pauló tartományi tör­vényhozó testületé Goulart-t támogató határozatot hozott, és az alelnök mellett tüntettek Sao Pauló, valamint Para vá­rosokban. Rio de Janeiróban a rendőrség szét akarta ker­getni a tüntetőket, ezeknek azonban sikerült a rendőri erőket visszaszorítani. Cuba- taoban sztrájkba léptek az olajipari munkásak és sztrájk­juk megbénította a helyi üze­meket. Az Izvesztyija a brazíliai eseményekről MOSZKVA (TASZSZ): A brazíliai események azt tanú­sítják — írja szerdán az Iz­vesztyija —, hogy Latin-Ame- rika népei, az ázsiai és afrikai népekhez hasonlóan mind ha­tározottabban vívják harcukat az imperialista elnyomás alól való végleges felszabadulásu­kért. A távirati jelentések arról adnak hírt — írja az Izvesztyi­ja, hogy Brazíliában feszült a helyzet és aktivizálódnak a reakció erői. Washingtonban úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne ezekhez az eseményekhez, a tények elől azonban nem lehet menekülni. A tények az amerikai imperia­lizmust vádolják. Washington nem egy esetben tudomására hozta a brazil kor­mánynak — jegyzi meg a cikk —, hogy nem helyesli „újítá­sait”. Az amerikai kormánykö­rök különösen amiatt elége­detlenkedtek, hogy Brazília vé­delmébe veszi a forradalmi Kubát és jó kapcsolatok kiépí­tésére törekszik a szocialista országokkal. A brazíliai összeesküvés — hangoztatja az Izvesztyija cik­ke — nem más mint az Egye­sült Államok kísérlete arra, hogy kiélezze a helyzetet a la­tin-amerikai országokban, megfékezze a nemzeti felsza­badító mozgalmat és csapást mérjen a békéért és a függet­len külpolitikáért küzdő hala­dó erőkre. Nem ez az első eset azon­ban, amikor az Egyesült Álla­mok nem veszi kellőképpen fi­gyelembe a népek akaratát és harci elszántságát. (MTI) Ismét harcokat jelentenek Angolából LISSZABON (MTI): Az AFP jelentése szerint a portu­gál csapatok ejtőernyős egysé­gek bevonásával széleskörű hadműveletet indítottak Sierra De Canda térségében. Ezen a vidéken ugyanis egyre heve­sebb tevékenységet fejtenek ki a hazafiak. A Quitexe és Car­mona között vezető úton az angolai felkelők több támadás< hajtottak végre. Bembe köze­lében, valamint Púmba Loga térségében szintén összetűzé­sek történtek angolai hazafiak és portugál csapatok között. X. Körülbelül egy órán át teljes némaság honolt az űrhajón. Mindnyájan a távoli Földet néztük. Korongján nem tud­tam jóformán semmiféle rész­letet megfigyelni, s egyáltalán nem hasonlított az iskolai föld­gömbre, meg arra, ahogyan olykor a könyvekben rajzol­ták. — Valószínűleg a Föld egész felszínét sűrű felhőtakaró bo­rítja — mondtam. — Miért gondolja? — kér­dezte Pajcsadze. — Jóformán semmit sem látni rajta. — A felhőkre nincs szük­ség — mondta. — Még akkor is rosszul látszanak a Föld fel­színének részletei, ha teljesen tiszta ott az ég. A légkör sak­kal erősebben veri vissza a napsugarakat, mint a száraz­földek sötét részei. Ha tél vol­na, Európát sokkal jobban lát­hatnánk. Meg akar győződni? Nézzen csak a déli félgömbre. Valóban jól láttam Ausztrá­lia körvonalait. Ázsia halvá­nyan bontakozott ki a fehér párán keresztül. Az alatt az idő alatt, amelyet az ablaknál töltöttünk, a Tőid fs a Hold állandóan Ugyan­azon a helyen volt. Mintha űr­hajónk nem távolodott volna -el tőlük. — Ez csak úgy tűnik magá­nak — mondta Szergej Alek- szandrovics, amikor felhívtam figyelmét erre a körülményre. — a távolság állandóan másod­percenként hatvan kilométer­rel növekszik. — ötvennyolc és féllel — he­lyesbített Belopolszkij. — En csak körülbelüli szá­mot mondtam — felelte Ká- mov. — De Konsztantyin Jev- genyevicsnek persze igaza van. Ha még pontosabb számadatot akar, akkor az ötvennyolc kilo­méter, kétszázhatvan méter. Nem tudtam visszatartani mosolyomat, amikor láttam, hogy Belopolszkij a legártat­lanabb hangnemben kiej­tett szavak hallatára öszeha- rapja keskeny ajkait. Paj­csadze is elmosolyodott. . Belopolszkijnak volt egy ap­ró hibája: olykor tapintatlan tudott lenni és Kámov min­denkinél jobban tudott fino­man rámutatni arra. Az általa kimondott utolsó szám teljesen pontos volt. Amikor az űrhajó ablakából az űrben szabadon lebegő föld­golyót néztem, a hosszú évszá­zadokra gondoltam, midőn az emberek kicsi bolygójukat a világ közepének tartották. A készülék jutott eszembe. Sze­rettem volna filmszalagcn megörökíteni ezt a lenyűgöző képet. Hadd lássák az embe­rek milliói azt, amit mi, a négy szerencsés ember, a szovjet tu­domány négy követe lát. — Nézzék csak! — szólalt meg Kámov. — Ott ragyog a távolban az a kis égitest. Szülő­földünk, a Föld bolygó. Most a Napon kívül minden csillag­nál nagyobbnak látszik, még­is, milyen kicsi! Eltelik pár hét és nehezen fogják megta­lálni a világegyetem térségei­ben. Amikor pedig elérjük a Mars pályáját, a Föld csak egy nagy csillagnak fog látszani. De mi magunk még akkor is annak a bolygóredszernek cel- lős közepén leszünk, amely az általunk Napnak nevezett, megszokott, figyelemré sem méltó, egyszerű csillagot veszi körül. Körös-körül pedig szám­talan olyan napot látnak, mint a mienk. Hogy űrhajónk el­jusson a legközelebbihez, har­mincezer évig kellene szaka­datlanul repülnie. Onnan apró csillagnak látnánk a Napot, a földet pedig a meglevő legerő­sebb teleszkópokkal sem lát­hatnánk. Belopolszkij félénk fordult. — A Szen-gej Alekszandro- vies által megrajzolt képet ki lehet egészíteni — mondta. — Az összes csillag, amelyeket körös-körül látnak, s az a számtalan többd, amelyeket az emberi szem gyengesége miatt nem látnak, galaktikának ne­vezett egységes csillagrend­szer. Ahhoz, hogy innen elér­jük galaktikánk legközelebbi szélét, azzal a sebességgel, amellyel űrhajónk most repül, kilencvenmillió év szükséges. Az ellenkező irányban levő szélét pedig csak hétszázmillió évi állandó repülés után ér­nénk él. Ám a mi galaktikánk nem az egyedüli a világmin­denségben. Napjainkban több mint százmillió olyan galakti­kát ismerünk, mint a mienk. Feltételezik, hogy ezek mind­nyájan a metagalaktikának ne­vezett, egységes rendszerhez tartoznak. Nem kétséges, hogy a metagalaktika sincs egyedül. Valószínű, hogy végtelen sok van belőlük... — Könyörüljön meg rajtunk, Konsztantyin Jevgenyevics! — mondta -tréfásan Kámov. — A jóból is megárt a sok. Képzeletemet lenyűgözték Belopolszkij szavai. A hallot­tak utón nagyszerű expedíci­ónk holmi kisebbfajta sétának tűnt. — Képesek lesznek-e az em­berek valaha is elérni a végte­len világegyetem minden zu­gába, feltárni minden titkát? — kérdeztem. — Senki sem tudja megmér­ni a megmérhetett ént — felel­te Pajcsadze. — Persze, csak tréfálok. Képesek lesznek, Bo­risz Nyikolájevics! Képesek lesznek akkor, amikor a tudo­mány és a technika sokkallta hatalmasabb lesz a mostaninál. Nincsenek a világon megis- merhetetten dolgok, de vannak olyan dolgok, amelyeket még nem ismernek, amelyeket fel­tár és megismer a tudomány és a gyakorlat ereje. Megint csak hosszas hallga­tás vert tanyát az űrhajón. Be­lopolszkij törte meg a legvá­ratlanabb módon. Hirtelen órá­jára nézett, és senkihez sem fordulva, így szólt: — Mennyi időt pocsékoltunk el! Meg kell kezdeni a megfi­gyelést Pajcsadze őszinte csodálko­zással nézett rá — Maga képes most tudo­mányos munkával foglalkozni? — kérdezte. Belopolszkij nem válaszolt Vállant vont, s ügyetlenül ka­paszkodva a szíjakba, a te­leszkóphoz indult. Kámov ajka körül észreve­hető mosoly bujkált. — Én nem tudok dolgoz­ni — mondta Pajcsadze. — Addig nézem a Földet, míg kö­zel' van. Belopolszkij viselkedése fur­csának tűnt. Jómagam sem tudtam leven­ni tekintetem a bolygóról, a- medyen szü­lettem és fel­nőttem és amely, úgy tűnt, gyorsan kisebbedett. Kámov és Pajcsadze, hoz­zám hasonló­an, nem távo­zott el az ab­laktól. így telt el két óra. Belo­polszkij vi­szont ezalatt egy pillanatra sem távozott el a teleszkóptól, amely a Föld­del ellenkező irányba volt ál­lítva. „Lehet, hogy ez az ember mindnyájunknál jobban szen­ved a Földről való elrepülő« miatt — gondoltam magam­ban. — És a munkába temet­kezik, hogy elterelje súlyos gondolatait.” (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents