Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK!

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

XII. évfolyam, 305. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. augusztus 31., csütörtök

Magabiztosan, egységesen zárkózzunk fel a párt politikája mögé — amely a békét szolgálja

Pártnapot tartottak Egerben

ben Bíró elvtárs sorra cáfolta. Icát a józan nyugati vélem áTegnap délután a Szakszervezeti Székházban Eger város pártszervezeteinek vezetői és tagjai, párt- és tömegszervezeti vezetők, s nagyszámú érdeklődő jelent meg a pártnapon, amelynek előadója Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára volt A több száz főnyi hallgatóságot Kácsor Jánosné, az MSZMP egri városi bizottságának titkára üdvözölte, majd átadta a szót Bíró József elv- társnak.

Bíró elvtárs az aktuális bélés külpolitikai kérdésekről szólva a következőket mondotta:

— Napjainkban a nemzetközi életben a népek életébe vágó, igen fontos eseményeknek lehetünk szemtanúi. Ezek közül is legfontosabb a német kérdés rendezése. Megyénk dolgozó népe, e fontos kérdés rendezésével kapcsolatban úgy reagált, hogy általában nyugodtan és higgadtan fogadta a német kérdéssel kapcsolatos híreket. Néhány helyen —, mintahogy erre számítani lehetett — az ellenséges érzelmű emberek felhasználták a nem- aetközi helyzetben beállott bizonyos feszültséget, s a hiszékenyebb emberek között félvásárlási lázt, háborús hangulatot idéztek élő. Ezzel egy időben az élet által azóta már megcáfolt rémhír terjedt el. A félvásárlási lázt, a rémhíreket egyrészt politikai felvilágosító munkával, más részről megfelelő áru-utánpótlással sikerült a minimumra csökkenteni, sőt a felvásárlási lázt megszüntetni.

Megyénk dolgozó népe a nemzetközi eseményekre nemcsak a politikai életben, hanem a termelésben és az élet legkülönbözőbb területén is egészségesen reagált. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy

megyénk ipara, beleérve a szövetkezeti ipart is, az első félévben 25 százalékkal termelt többet, mint a® elmúlt év hasonló időszakában.

A termelékenység pedig 13 százalékkal növekedett. A nyári nagy mezőgazdasági munkálatok is kedvező ütemben folytak, soha ilyen korán megyénkben nem fejeződött be az aratási és cséplési munka. Igaz, hogy az időjárás is kedvezett, de nem kis mértékben járult hozzá a gépesítés fokának növekedése, a termelőszövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók szorgalma, a párt- és állami szervek hathatós segítsége.

Mindez világosan tükrözi dolgozó népünk politikai érettségét, azt, hogy a Szabad Európa Rádió féktelen uszítása és az ellenséges elemek háborús pánikkeltése ellenére is,

az emberek igazságosnak és időszerűnek tartják a szocialista országoknak, a Szovjetuniónak, a béke megvédésére, a német kérdés rendezésére irányuló törekvéseit

mondotta Bíró elvtárs, majd arról beszélt, miért időszerű napjainkban a Németországgal kötendő békeszerződés és Nyugat-Berlin státuszának rendezése. Hangoztatta, hogy a német békeszerződés megkötése nagyban hozzájárulna a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításához, elősegítené a tartós béke megteremtésének lehetőségeit,

alapját képezné az általános és teljes leszerelésnek. Beszédének további

az imperialista hatalmak átlátszó manővereit, amellyel ellensúlyozni akarják a Szovjet- únió béke javaslatait a német kérdés békés rendezésére.

— Rusk, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere azt mondotta — ismertette Bíró elvtárs —, hogy minek békeszerződést kötni, s Nyugat-Berlin státuszát rendezni, hiszen Németországban béke van. De milyen béke az, ahol a háború befejezése után 16 évvel is katonai megszállás van, ahol fegyverkezési hajsza folyik, provokációs kémközpontok sokaságát hozzák létre és a hivatalos kormánykörök részéről is revanspoliti- kát hirdetnek. Világos, ez ösz- szeegyeztethetetlen a békével, s helyesebb lenne, az imperialista vezető körök számára, ha a potsdami egyezmény szellemében a tartós béke megszilárdítására törekednének Európában.

Bíró elvtárs részletesen magyarázta, hogy a nyugati hatalmak miért tanúsítanak barátságtalan magatartást a német kérdés rendezésével kapcsolatban. Hangsúlyozta a Német Demokratikus Köztársaság létjogosultságát, a nyugat-berlini kémközpont megszüntetésének fontosságát a két Németország egyesítésének jelentőségét. Felhívta a figyelmet a nyugati hatalmak mesterkedéseire, amelynek az a célja, hogy beavatkozzanak a német állam belügyeibe, g bekebelezzék a Német Demokratikus Köztársaságot, S kapitalista Németországot hozzanak létre. Ebben az esetben az ilymódon létrehozott és megnagyobbodott Németország a harmadik világháború __ tűzfészke lenne, amely világhatalmi célokat követve, ismét fenyegetné nemcsak Keletet, de Ngugatot is.

Ahhoz, hogy a reálisan létező két Németország egyesüljön, először békeszerződés kell a két állammal — hangoztatta Bíró elvtárs —, meg kell szüntetni a katonai megszállást, fel kéll számolni a fasiszta szervezeteket A továbbiakban Bíró elvtárs bizonyítékokat sorolt fel, hogy a nyugati hatalmak miként rúgták fel és veszik semmibe ma is az általuk aláírt jaltai és potsdami egyezményeket s erre hivatkozva, válsághangulatot idéztek elő a Német Demokratikus Köztársaság jogos intézkedései nyomán. Ezt a válságot a nyugati hatalmak görcsös ragaszkodása a mostani helyzethez, s az a kihívó magatartás hozta létre, amelyek a Szovjetunió javaslataira reagáltak. Az USA elnökének első lépése az volt, hogy 4 milliárd dollárral felemeltette a hadiköltségeket, katonákat hívott be, csapatokat küldött Nyugat-Németországba és Nyu- gat-Berlinbe. Nyilvánvaló,

az ilyen és ehhez hasonló lépésekre a szocialista országoknak is meg kellett tenniük a szükséges intézkedéseket, fel kellett készülniük arra az eshetőségre, ha a nyugati kormánykörök vezetői elvesztik józan ítélőképességeiket, s erőszak alkalmazásához folyamodnak.

— mondotta Bíró elvtárs, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió az utóbbi időben is mennyi hasznos javaslattal állt elő a tartós béke megteremtésére, a berlini kérdés rendezésére. Ismertette azonyeket, amelyek tárgyalásokat sürgetnek és a berlini kérdés békés rendezését kívánják.

A szocialista és a kapitalista tábor erőviszonyait tárgyalva, Bíró elvtárs rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak hosszú évekig az erő politikájára építették háborús terveiket, s volt idő, amikor az erőviszonyok nekik kedveztek. Manapság azonban a szocialista országok javára tolódtak el az erőviszonyok, s éppen ezért ezerszer is meggondolandó a nyugati hatalmak részérói az erőszak alkalmazása.

Egyesek váltig hangoztatják, hogy a különbéke megkötése a Német Demokratikus Köztársasággal háborúhoz vezet. Ezt a véleményt a Szabad Európa Rádió és a nyugati kormánykörök nyilatkozataiból merítik. Mi nem állítjuk azt, hogy nincs meg a háború kitörésének lehetősége, hiszen az imperializmus magában hordja egy harmadik világháború veszélyét,

de a® imperialisták is tisztában vannak azzal, hogy az esetleges háború borzalmai őket sem kerülik el, s tőkéjük a háború martalékává válik. Ezért van egyre nagyobb esély a békés megegyezésre.

Bíró elvtárs végezetül részletesen ismertette azokat a tényeket, amelyek a szocialista tábor megerősödését bizonyítják és azt mutatják, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista tábornak legfőbb vágya, hogy békében élhessen, s az ipar ne a hadseregnek termeljen, hanem az SZKP gigantikus programtervezetének megvalósítását szolgálja.

A magyar dolgozó nép, amely oly sokat szenvedett a német militarizmus által kirobbantott háborúk miatt, uraik jóvoltából kétszer is céltalan, bukott háborúba sodródott, s csak örömmel üdvözölheti pártunknak és kormányunknak a német béke- szerződés megkötésére irányuló erőfeszítéseit. Most arra van szükség, hogy magabiztosan, egységesen zárkózzunk fel e bölcs politika mögé, dolgozzunk valamennyien még szorgalmasabban, hozzájárulva ezzel is hazánk, s a szocialista világrendszer erejének növeléséhez.

Bíró elvtárs beszámolója után a pártnap részvevőihez Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára szólott a felvilágosító és a termelő munka fontosságára, majd a gyűlést bezárta. (K. E.)

A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kitüntetése

Oj oklevél került a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat birtokába. A belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége a vállalat dolgozóit dicséretben részesítette, és részükre dicsérő oklevelet adományozott, mert a kereskedelemben folyó szocialista munkaversenyben az 1961. első félévében példát mutattak. A dolgozók jobb ellátásáért, a kulturáltabb kiszolgálás megvalósításáért, és a gazdaságosabb kereskedelmi munkáért sok kezdeményező lépést tettek. Ezért kapták a kitüntetést.

részéSegít a gép • • •

...nemcsak a földeken, hanem otthon is. Fehér Jánosné, a fedémesi termelőszövetkezet tagja, munkaidő után egy-kettőre végez a mosással, mert a gép „bevonult’ a falusi háztartásokba is.

AAAAAAA/WWvWWNAAAAÖAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA#»

A Szovjetunió sohasem fog elsőnek fegyvert használni

Ssovjet párt- és kormányhatárosat a szolgálati idejüket ebben az évben kitöltő katonák tartalékos állományba helyezésének ideiglenes elhalasztásáról

MOSZKVA (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott, amely megbízza a honvédelmi minisztert, rendelje el, hogy átmenetileg, a német békeszerződés megkötéséig halasszák el a szükséges mennyiségben azoknak a katonáknak, tengerészeknek, őrmestereknek és tiszthelyetteseknek a tartalékos állományba helyezését, akiknek szolgálati ideje 1961-ben lejár.

— A Szovjetunió kénytelen megtenni ezt a lépést — mondja a határozat —, mert a jelenlegi körülmények között a NATO-tag- államok mindenképpen élezik a nemzetközi feszültséget, közvetlen fenyegetéseket intéznek a Szovjetunió és a többi szocialista állam címére, fokozzák a fegyverkezési hajszát, szítják a háborús hisztériát.

Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a többi nyugati hatalom vezető köreiben felülkerekedik a józan belátás, és a úyugati hatalmak nem cselekszenek népeik akarata ellenére, márpedig népeiknek alapvető érdeke: a béke fenntartása és megszilárdítása.

Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet Minisztertanács emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió békepolitikát folytat, és ennek alapján kijelenti: nincsen a Szovjetuniónak és a szocialista közösség több országának más államokkal szemben semminemű olyan problémája, amelyeket fegyveres erővel akarnánk megoldani.

Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet; Minisztertanács hangsúlyozza, hogy a német békeszerződés kérdését kölcsönös megegyezés alapján, az összes felek törvényes érdekeinek figyelembe vételével kell megoldani.

— Senkire sem akarjuk rákényszeríteni feltételeinket — mutat rá a határozat. — A nyugati hatalmak kormányai azonban a szovjet javaslatok érdemi megvitatása helyett fenyegetésekkel válaszolnak és fokozzák katonai készülődésüket.

A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió, amely tevékenyen és következetesen folytatja a béke és a békés együttélés politikáját, nem hagyja, hogy bármiféle fenyegetőzéssel és megfélemlítési kísérlettel letérítsék erről az útról. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunió kitart amellett, hogy haladéktalanul meg kell kötni a német békeszerződést, és így folytatja:

Meg is kötjük azt más békeszerető államokkal együtt ez év végéig. Ha a nyugati hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó megkötni a békeszerződést, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz olyan más államokkal együtt, amelyek ezt óhajtják, csak a Német Demokratikus Köztársasággal aláírni a béke- szerződést. Ugyanakkor a határozat rámutat arra, hogy a nyugati hatalmak a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdését erőpróba tárgyává igyekeznek tenni.

Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet Minisztertanács kijelenti:

— Ha a német békeszerződés aláírásával kapcsolatban az imperialisták újból megpróbálják, hogy a

háború szakadékába sodorjanak bennünket, szilárd elhatározásunk, hogy egyszer s mindenkorra végzünk azokkal az erőkkel, amelyek az agressziót szülik.

Tudják meg a kalandok kedvelői, hogyha háborút robbantanak. ki, akkor a világ küzdőterén jelenleg kialakult új erőviszonyok következtében az agresszorokra az eltiprás sorsa vár.

Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet Minisztertanács szükségesnek tartja olyan intézkedések meghozatalát, amelyek kellőképpen gondoskodnak az ország biztonságáról. A határozat emlékeztet arra a döntésre, amelynek értelmében átmenetileg megszüntetik a fegyveres erők létszámának erre az évre tervezett csökkentését, bizonyos fokig növelik a honvédelmi kiadásokat, tokozzák a fegyveres erők harci készenlétét.

— A Szovjetunió sohasem fog elsőnek fegyvert használni — jelenti ki az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa —, de a szovjet fegyveres erők állandóan teljes harci készenlétben vannak, hogy megsemmisítő módon visszaverjenek bármiféle agresszort.

— Nekünk békére van szükségünk. Baráti kezet nyújtunk az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és minden más ország népeinek: éljünk békében, erősítsük a békét. A népek közös erőfeszítésével a békét meg lehet védeni — mondja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata.

(MTH