Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 305. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. augusztus 31., csütörtök Magabiztosan, egységesen zárkózzunk fel a párt politikája mögé — amely a békét szolgálja Pártnapot tartottak Egerben ben Bíró elvtárs sorra cáfolta. Icát a józan nyugati vélem á­Tegnap délután a Szakszer­vezeti Székházban Eger város pártszervezeteinek vezetői és tagjai, párt- és tömegszerveze­ti vezetők, s nagyszámú érdek­lődő jelent meg a pártnapon, amelynek előadója Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára volt A több száz főnyi hallgató­ságot Kácsor Jánosné, az MSZMP egri városi bizottságá­nak titkára üdvözölte, majd át­adta a szót Bíró József elv- társnak. Bíró elvtárs az aktuális bél­és külpolitikai kérdésekről szólva a következőket mondot­ta: — Napjainkban a nemzetkö­zi életben a népek életébe vá­gó, igen fontos eseményeknek lehetünk szemtanúi. Ezek kö­zül is legfontosabb a német kérdés rendezése. Megyénk dolgozó népe, e fontos kérdés rendezésével kapcsolatban úgy reagált, hogy általában nyu­godtan és higgadtan fogadta a német kérdéssel kapcsolatos híreket. Néhány helyen —, mintahogy erre számítani lehe­tett — az ellenséges érzelmű emberek felhasználták a nem- aetközi helyzetben beállott bi­zonyos feszültséget, s a hiszé­kenyebb emberek között fél­vásárlási lázt, háborús hangu­latot idéztek élő. Ezzel egy időben az élet által azóta már megcáfolt rémhír terjedt el. A félvásárlási lázt, a rémhíreket egyrészt politikai felvilágosító munkával, más részről megfe­lelő áru-utánpótlással sikerült a minimumra csökkenteni, sőt a felvásárlási lázt megszün­tetni. Megyénk dolgozó népe a nemzetközi eseményekre nem­csak a politikai életben, ha­nem a termelésben és az élet legkülönbözőbb területén is egészségesen reagált. Bizonyít­ja ezt többek között az is, hogy megyénk ipara, beleérve a szövetkezeti ipart is, az első félévben 25 százalék­kal termelt többet, mint a® elmúlt év hasonló idő­szakában. A termelékenység pedig 13 szá­zalékkal növekedett. A nyári nagy mezőgazdasági munkála­tok is kedvező ütemben foly­tak, soha ilyen korán me­gyénkben nem fejeződött be az aratási és cséplési munka. Igaz, hogy az időjárás is kedvezett, de nem kis mértékben járult hozzá a gépesítés fokának nö­vekedése, a termelőszövetke­zeti tagok, gépállomási dolgo­zók szorgalma, a párt- és álla­mi szervek hathatós segítsége. Mindez világosan tükrözi dolgozó népünk politikai érett­ségét, azt, hogy a Szabad Eu­rópa Rádió féktelen uszítása és az ellenséges elemek háborús pánikkeltése ellenére is, az emberek igazságosnak és időszerűnek tartják a szocialista országoknak, a Szovjetuniónak, a béke megvédésére, a német kér­dés rendezésére irányuló törekvéseit mondotta Bíró elvtárs, majd arról beszélt, miért idő­szerű napjainkban a Németor­szággal kötendő békeszerződés és Nyugat-Berlin státuszának rendezése. Hangoztatta, hogy a német békeszerződés megkö­tése nagyban hozzájárulna a békés egymás mellett élés poli­tikájának megvalósításához, elősegítené a tartós béke meg­teremtésének lehetőségeit, alapját képezné az általános és teljes leszerelésnek. Beszédének további az imperialista hatalmak át­látszó manővereit, amellyel el­lensúlyozni akarják a Szovjet- únió béke javaslatait a német kérdés békés rendezésére. — Rusk, az Amerikai Egye­sült Államok külügyminiszte­re azt mondotta — ismertette Bíró elvtárs —, hogy minek békeszerződést kötni, s Nyu­gat-Berlin státuszát rendezni, hiszen Németországban béke van. De milyen béke az, ahol a háború befejezése után 16 évvel is katonai megszállás van, ahol fegyverkezési haj­sza folyik, provokációs kém­központok sokaságát hozzák létre és a hivatalos kormány­körök részéről is revanspoliti- kát hirdetnek. Világos, ez ösz- szeegyeztethetetlen a békével, s helyesebb lenne, az imperia­lista vezető körök számára, ha a potsdami egyezmény szelle­mében a tartós béke megszilár­dítására törekednének Euró­pában. Bíró elvtárs részletesen ma­gyarázta, hogy a nyugati ha­talmak miért tanúsítanak ba­rátságtalan magatartást a né­met kérdés rendezésével kap­csolatban. Hangsúlyozta a Né­met Demokratikus Köztársaság létjogosultságát, a nyugat-ber­lini kémközpont megszünteté­sének fontosságát a két Né­metország egyesítésének jelen­tőségét. Felhívta a figyelmet a nyugati hatalmak mesterke­déseire, amelynek az a célja, hogy beavatkozzanak a német állam belügyeibe, g bekebe­lezzék a Német Demokratikus Köztársaságot, S kapitalista Németországot hozzanak létre. Ebben az esetben az ilymódon létrehozott és megnagyobbo­dott Németország a harmadik világháború __ tűzfészke lenne, amely világhatalmi célokat kö­vetve, ismét fenyegetné nem­csak Keletet, de Ngugatot is. Ahhoz, hogy a reálisan léte­ző két Németország egyesül­jön, először békeszerződés kell a két állammal — han­goztatta Bíró elvtárs —, meg kell szüntetni a katonai meg­szállást, fel kéll számolni a fasiszta szervezeteket A továbbiakban Bíró elvtárs bizonyítékokat sorolt fel, hogy a nyugati hatalmak miként rúgták fel és veszik semmibe ma is az általuk aláírt jaltai és potsdami egyezményeket s erre hivatkozva, válsághangu­latot idéztek elő a Német De­mokratikus Köztársaság jogos intézkedései nyomán. Ezt a válságot a nyugati hatalmak görcsös ragaszkodása a mosta­ni helyzethez, s az a kihívó magatartás hozta létre, ame­lyek a Szovjetunió javaslataira reagáltak. Az USA elnökének első lépése az volt, hogy 4 mil­liárd dollárral felemeltette a hadiköltségeket, katonákat hí­vott be, csapatokat küldött Nyugat-Németországba és Nyu- gat-Berlinbe. Nyilvánvaló, az ilyen és ehhez ha­sonló lépésekre a szo­cialista országoknak is meg kellett tenniük a szükséges intézkedéseket, fel kellett készülniük ar­ra az eshetőségre, ha a nyugati kormánykörök vezetői elvesztik józan ítélőképességeiket, s erő­szak alkalmazásához fo­lyamodnak. — mondotta Bíró elvtárs, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió az utóbbi időben is mennyi hasznos javaslattal állt elő a tartós béke meg­teremtésére, a berlini kérdés rendezésére. Ismertette azo­nyeket, amelyek tárgyalásokat sürgetnek és a berlini kérdés békés rendezését kívánják. A szocialista és a kapitalis­ta tábor erőviszonyait tár­gyalva, Bíró elvtárs rámuta­tott arra, hogy a nyugati ha­talmak hosszú évekig az erő politikájára építették háborús terveiket, s volt idő, amikor az erőviszonyok nekik ked­veztek. Manapság azonban a szocialista országok javára tolódtak el az erőviszonyok, s éppen ezért ezerszer is meggondolandó a nyugati ha­talmak részérói az erőszak alkalmazása. Egyesek váltig hangoztat­ják, hogy a különbéke meg­kötése a Német Demokratikus Köztársasággal háborúhoz ve­zet. Ezt a véleményt a Sza­bad Európa Rádió és a nyu­gati kormánykörök nyilatko­zataiból merítik. Mi nem ál­lítjuk azt, hogy nincs meg a háború kitörésének lehetősége, hiszen az imperializmus ma­gában hordja egy harmadik világháború veszélyét, de a® imperialisták is tisztában vannak azzal, hogy az esetleges háború borzalmai őket sem kerü­lik el, s tőkéjük a háború martalékává válik. Ezért van egyre nagyobb esély a békés megegyezésre. Bíró elvtárs végezetül rész­letesen ismertette azokat a tényeket, amelyek a szocialis­ta tábor megerősödését bizo­nyítják és azt mutatják, hogy a Szovjetuniónak és a szocia­lista tábornak legfőbb vágya, hogy békében élhessen, s az ipar ne a hadseregnek ter­meljen, hanem az SZKP gi­gantikus programtervezetének megvalósítását szolgálja. A magyar dolgozó nép, amely oly sokat szenvedett a német militarizmus által ki­robbantott háborúk miatt, uraik jóvoltából kétszer is céltalan, bukott háborúba sodródott, s csak örömmel üd­vözölheti pártunknak és kor­mányunknak a német béke- szerződés megkötésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Most ar­ra van szükség, hogy maga­biztosan, egységesen zárkóz­zunk fel e bölcs politika mö­gé, dolgozzunk valamennyien még szorgalmasabban, hozzá­járulva ezzel is hazánk, s a szocialista világrendszer ere­jének növeléséhez. Bíró elvtárs beszámolója után a pártnap részvevőihez Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára szólott a felvilágosító és a termelő munka fontosságára, majd a gyűlést bezárta. (K. E.) A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kitüntetése Oj oklevél került a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat birtokába. A belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége a válla­lat dolgozóit dicséretben ré­szesítette, és részükre dicsérő oklevelet adományozott, mert a kereskedelemben folyó szo­cialista munkaversenyben az 1961. első félévében példát mutattak. A dolgozók jobb el­látásáért, a kulturáltabb ki­szolgálás megvalósításáért, és a gazdaságosabb kereskedelmi munkáért sok kezdeményező lépést tettek. Ezért kapták a kitüntetést. részé­Segít a gép • • • ...nemcsak a földeken, hanem otthon is. Fehér Jánosné, a fedémesi termelőszövet­kezet tagja, munkaidő után egy-kettőre végez a mosással, mert a gép „bevonult’ a falusi háztartásokba is. AAAAAAA/WWvWWNAAAAÖAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA#» A Szovjetunió sohasem fog elsőnek fegyvert használni Ssovjet párt- és kormányhatárosat a szolgálati idejüket ebben az évben kitöltő katonák tartalékos állományba helyezésének ideiglenes elhalasztásáról MOSZKVA (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott, amely meg­bízza a honvédelmi minisztert, rendelje el, hogy átmenetileg, a német békeszerződés megkö­téséig halasszák el a szükséges mennyiségben azoknak a kato­náknak, tengerészeknek, őr­mestereknek és tiszthelyette­seknek a tartalékos állomány­ba helyezését, akiknek szolgá­lati ideje 1961-ben lejár. — A Szovjetunió kénytelen megtenni ezt a lépést — mondja a határozat —, mert a jelenlegi körülmé­nyek között a NATO-tag- államok mindenképpen élezik a nemzetközi feszült­séget, közvetlen fenyegeté­seket intéznek a Szovjet­unió és a többi szocialista állam címére, fokozzák a fegyverkezési hajszát, szít­ják a háborús hisztériát. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány ki­fejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a többi nyu­gati hatalom vezető köreiben felülkerekedik a józan belátás, és a úyugati hatalmak nem cselekszenek népeik akarata ellenére, márpedig népeiknek alapvető érdeke: a béke fenn­tartása és megszilárdítása. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet Miniszterta­nács emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió békepolitikát foly­tat, és ennek alapján kijelenti: nincsen a Szovjetuniónak és a szocialista közösség több or­szágának más államokkal szemben semminemű olyan problémája, amelyeket fegy­veres erővel akarnánk megol­dani. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet; Miniszterta­nács hangsúlyozza, hogy a né­met békeszerződés kérdését kölcsönös megegyezés alapján, az összes felek törvényes érde­keinek figyelembe vételével kell megoldani. — Senkire sem akarjuk rá­kényszeríteni feltételeinket — mutat rá a határozat. — A nyugati hatalmak kormányai azonban a szovjet javaslatok érdemi megvitatása helyett fe­nyegetésekkel válaszolnak és fokozzák katonai készülődésü­ket. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió, amely te­vékenyen és következetesen folytatja a béke és a békés együttélés politikáját, nem hagyja, hogy bármiféle fenye­getőzéssel és megfélemlítési kí­sérlettel letérítsék erről az út­ról. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunió kitart amellett, hogy haladéktalanul meg kell kötni a német békeszerződést, és így folytatja: Meg is kötjük azt más béke­szerető államokkal együtt ez év végéig. Ha a nyugati hatal­mak és a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó megkötni a békeszerződést, ak­kor a Szovjetunió kénytelen lesz olyan más államokkal együtt, amelyek ezt óhajtják, csak a Német Demokratikus Köztársasággal aláírni a béke- szerződést. Ugyanakkor a hatá­rozat rámutat arra, hogy a nyugati hatalmak a német bé­keszerződés és Nyugat-Berlin kérdését erőpróba tárgyává igyekeznek tenni. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjet Minisztertanács kijelenti: — Ha a német békeszer­ződés aláírásával kapcso­latban az imperialisták új­ból megpróbálják, hogy a háború szakadékába sodor­janak bennünket, szilárd elhatározásunk, hogy egy­szer s mindenkorra vég­zünk azokkal az erőkkel, amelyek az agressziót szülik. Tudják meg a kalandok ked­velői, hogyha háborút robban­tanak. ki, akkor a világ küzdő­terén jelenleg kialakult új erő­viszonyok következtében az agresszorokra az eltiprás sorsa vár. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet Minisztertanács szükségesnek tartja olyan in­tézkedések meghozatalát, ame­lyek kellőképpen gondoskod­nak az ország biztonságáról. A határozat emlékeztet arra a döntésre, amelynek értelmében átmenetileg megszüntetik a fegyveres erők létszámának erre az évre tervezett csökken­tését, bizonyos fokig növelik a honvédelmi kiadásokat, tokoz­zák a fegyveres erők harci ké­szenlétét. — A Szovjetunió sohasem fog elsőnek fegyvert használni — jelenti ki az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa —, de a szov­jet fegyveres erők állandóan teljes harci készenlétben van­nak, hogy megsemmisítő mó­don visszaverjenek bármiféle agresszort. — Nekünk békére van szük­ségünk. Baráti kezet nyújtunk az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és minden más ország népeinek: éljünk béké­ben, erősítsük a békét. A né­pek közös erőfeszítésével a bé­két meg lehet védeni — mondja az SZKP Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának határozata. (MTH

Next

/
Thumbnails
Contents