Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

2 NÉPÜJSÁG 1961. augusztus 26., szombat Csalóka csodák — bolond babonák A középkor misztikus, cso­daváró és csodahivő légköré­ben számtalan csoda legendá­ja keletkezett. Ezeket több­nyire az egyház sugallta és számtalanszor ott rejtőzött mögötte a haszonleső csalás. Valamennyire jellemző, hogy a tudomány fényénél egyik sem állta meg a helyét, vala­mennyiről kiderült, hogy fik­tív híresztelésekből született, minden alapot nélkülöző, vagy pedig egyszerűen a termé­szettudomány által megma­gyarázható jelenségekről van szó. Csodálatos eseteket már korábban - az ókorban — is feljegyeztek. Elég utalnunk a bibliában található vonatko­zásokra, például Mózesnek a Vörös-tengeren száraz lábbal való átkelésére, amit az apály-dagály jelenségei nap­jainkban már a kisiskolás előtt is megmagyaráznak. K.e- sőbb az evangélisták és egy­házi történetírók Krisztust ruházzák fel csodateremtő tu­lajdonságokkal. Valamennyi­nek közös alapja a hiszékeny­ség, amely a vallások erejé­nek egyik oka. Napjainkban a felvilágosult ember előtt két ségtelen, hogy azok az ídőn- kint feltűnő jelenségek, láto­mások. tünemények, amelye­ket ebbe a fogalomkörbe akartak utalni, vagy » " • szült képzelet megnyilvánulá­si betegesen túlérzékeny csa'pongása, vagy pedig tuda­tos szélhámosság, ami által hiszékeny embereket igye­keznek megkárosítani. „Tüzes sárkány a falu felett" Az ereklyekultusz idején a csoda-fogalom már nemcsak személyekhez, hane™ . gyakhoz is kapcsolódott. Az Ilső keresztény századok vak­buzgó embereit égből szár mazó levelek történetével ej­tették bámulatba. Tömegével tűntek fel olyan -Krisztus-ké­pek, amelyeket „nem ember kéz készített”, hanem ezeket maga Jézus teremtette elő akiből”, hogy újból megbízó. nyomhassanak csodatevő erejéről. Ezek a képek aztán a hi­székeny hivők számára ,A krisztusi kegyelem állandó forrásaiként” szerepeltek. Ilyen legenda övezte az észak­afrikai uzaliszi képet. A hoz­zá fűződő történet szerint a falu lakóinak rémes látvány­ban volt részük. Tüzes sárkány jelent meg Uzalisz felett az égen. A látomás ellen a nép az Isten vértanú ereklyéjét őrző bazilikában keresett me­nedéket. A sárkány csak­ugyan nem bántotta a lakos­ságot, s másnap a falu papja egy soha nem látott idegentől képet kapott, amely azt a je­lenetet ábrázolja, amikor lst- ván vértanú elűzi Uzalisztől a sárkányt. A képet e naptól S a meggyőződéssel üsz­telték, hogy azt az afgya),°k készítették, s a htokzatos ide­gennel juttatták el hozzájuk. Az egész mögött pedig nyil­ván a falu papjánakélelmes és hímév-viszketegsétől szu letett ötlete bújt meg. Veronika kendőié, amit senki sem látott közelről Az isteni eredetű ereklyék egyik leghíresebb változata a Veronika kendője, amelybe a legenda szerint Krisztus véres­ver ej tékes arcat törölte, s ke­pe ezen maradt. Ezt a fátyol azonban közelről senki nem látta, s csalódottan írta lsen krah’e jezsuita: „bárhogy me­resztettük is szemünket, nem láttunk egyebet egy lóbált kendőnél.’ És i°gg vetette fel: „Vajon nem le hetne ezt a kendőt a termé­szetes mivoltában hivatalosan lefényképezni, s megvizsgá - tatni, hogy tudományosán is megismerhetővé váljék £Ü az a hatóanyag, ami a kendő színeződését okozza? Talá lunk-e vörösebb színezés . Milyen anyagot tartalmaz a *iros? Vajon exyhaemoglobin. Mindenesetre azok a sejtelmes fe kétséges körülmények, amelyek között a kendőt fel mutatják, a misztifikáció gya­núját ébresztik a hívőkben is. A repülő háztól — a könnyező Madonnáig A loretói ház zarándokok ezrei által látogatott búcsújá­róhely lett. A legenda szerint Názáretből eltűnt a szóban forgó ház. Az angyalok átrepí­tették az Adriai-tenger partjá­ra, majd innen egy erdőbe, s később az Ancona közelében levő Loretóba. A hit szerint a látogatók meggyógyulnak, vagy megtermékenyülnek: ki­nek mire van szüksége. Hasonló hírre tett szert a Bordeaux-i könnyező Madon­na-szobor. Ezt egy Mesinné nevű asszony vitte haza Lour- des-ből s néhány nappal az­után, hogy a szobrot lakásá­ban elhelyezte: könnyeket fe­dezett fel arcán. A csodára hiszékenyek ezrei szaladtak össze, szekta alakult a „köny- nyező Madonna” tiszteletére. Egy napon aztán a józan vá­rosi tanács megvizsgálta a dolgot, s megállapította, hogy a Madonna könnyeinek össze­tétele feltűnően egyezik a Bor­deaux-i városi vízvezetékben folyó víz összetételével. Kide­rült, hogy a szobor feje fölött végződött egy vízvezetékcsa­torna, melynek alig látható nyílása volt a falban, s innen csöppentek a könnyek a Ma­donna arcára. Számos csoda végződött ha­sonló prózai magyarázattal. De legdöntőbb bizonyíték a cso­dák képtelenségére az, hogy több mint 100 esztendeje, a természettudományok elterje­dése óta egyetlen csoda sem bukkant fel. A szemmelveréstől — az álomgyűjtésig A csodákhoz hasonló képte­lenségek a babonák, amelyek azonban szintén évszádokon át éltek az emberi hiszékenység jóvoltából. Egyik leg vaskosabb példája a szemmelverés. Vol­tak századok, amikor a kan­csal embereket máglyára ci­pelték, mert azt hitték, beteg­séget, halált szabadít nézésé­vel másokra. Ügy védekeztek ellene, hogy ruha alá dugott ujjakkal fügét mutattak a szemmel vetéssel gyanúsított­nak, ami sokszor nyújtott al­kalmat humoros látványokra. A hajvarázs talán a bibliai Sámson történetében bukkan fel először, de századokon át tartotta magát, hogy bűvös erő van hajban, szakállban. Egy időben, ha valaki kölcsönt vett fel, szakállára fogadta, hogy azt megadja, s ez a leg­erősebb fogadalomnak számí­tott. Innen ered az „adnak a szakállára” kifejezés. Az álmatlan embernek, hogy szemére jöjjön a pihentető szender, hét szomszédot kell végiglátogatnia és zsebkendő­jével ágyukat megérintenie. Akkor egy egész hétre való jó, mély, pihentető álmot gyűjtött össze. Ha nem, akkor szidhat­ja a tanácsadót... Ez az álom­gyűjtés egyes vidékeken még a harmincas években is dí­vott. A közismert babona, hogy újév napján disznóhúst kell enni, kismalac-amulettet szo­rongatni, onnan ered, hogy a néphit szerint egy nagyon sze­gény embernek valamikor a sertése kincset túrt fel a föld- bőL A földhözragadt szegény dúsgazdag lett. Azóta a disznó a gazdagság szimbóluma a ba­bonások szemében. Folytathatnánk a babonák sorozatát oldalakon keresztül, de szükségtelen, hiszen a mai ember szemében már a hiszé­kenységnek ezek a dudvái bo­londságok, képtelenségek és maga az élet már történetük utolsó fejezeteit írja a termé­szettudományos műveltség mind szélesebb körű elterje­désével. Carapkin nyilatkozata a BBC munkatársának még óvatosabb, még éberebb lenni. A szovjet kormány a helyzet tárgyilagos elemzése után arra a következtetésre ju­tott, hogy ilyen körülmények között a kivezető utat az álta­lános és teljes leszerelés, vala. mint az atomfegyver-kísérletek beszüntetése, e két kérdés köl­csönösen összefüggő megoldá­sának révén kell keresni. Ezért javasolta a nyugati hatalmak­nak, hogy állapodjanak meg a probléma ilyen rendezésében. A megoldás ilyen megközelí­tésének előnye, hogy megszün­teti a fő akadályt, amelyet a nyugati hatalmak jelenleg a háromtagú adminisztratív ta­nács megalakítását célzó szov­jet javaslatban látnak. E meg­közelítés előnye továbbá, hogy e két kérdés kölcsönösen össze­kapcsolt megoldása módot ad az olyan rendellenes helyzet kiküszöbölésére, amikor az el­lenőrzés elszakad a leszerelés­től, következésképpen amikor az ellenőrzés lényegében és egyszerűen a katonai adatszer­zés eszközévé, kémkedés eszkö­zévé válik. Carapkin a beszélgetés végén tolmácsolta azt a reményét, hogy a nyugati hatalmak reá­lisan mérlegelik a helyzetet és elfogadják a Szovjetunió javas­latát, amely utat mutat a kér­dés kölcsönösen elfogadható megoldása felé. (MTI) r - ■■ Kétnapos tanácskozáson beszélték meg az új tanév feladatait a középiskolai KISZ-vezetők Heves megyében A Heves megyei KlSZ-bi- zottság rendezésében kétnapos tanácskozáson vettek részt a középiskolai KISZ-segítő taná­rok a felsőtárkányi KlSZ-tá- borban. Megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek a közép­iskolai KISZ-szervezetekre há­rulnak az új tanév során. Ügy határoztak, hogy az elkövetke­ző tanévben a KlSZ-taglét- szám növekedésének megfele­lően osztályonként hoznak létre középiskolákban KISZ- szervezeteket. Az ifjúság kö­zötti munka végzéséhez egy­éves munkatervet készítenek a KISZ-szervezetek, amelynek programját összehangolják az iskola igazgatóságának neve­lési tervével. Ezáltal is elősegí­tik, hogy a KISZ-szervezetek hatékonyan részt vegyenek az oktató-nevelő munka fokozot­tabb fejlesztésében. A tanács­kozás második napján a közép­iskolai KISZ-titkárok részvé­telével a KISZ-próbák felada­tainak módszerét beszélték meg, közösen a KISZ-segítő tanárok. A középiskolai KlSZ-titká- rok egyébként egy hetet töltöt­tek a felsőtárkányi táborban. A záróünnepélyt együttesen ren­dezték meg pénteken este a kisegítő tanárok és a KISZ-tit- károk. (ka) minisztrátor helyett kollektív végrehajtó szerv létrehozását adminisztratív tanács formájá­ban. E tanácsnak a jelenleg lé­tező három fő államcsoport mindegyikének egyenlő jogú képviselőiből kell összetevőd­nie. Ez a szovjet javaslat biz­tosítja a felek nem formai, ha­nem tényleges egyenlőségét az atomfegyverkísérletek beszün­tetéséről szóló szerződés végre­hajtásánál. A Szovjetunió szi­lárdan kitart e javaslata mel­lett, amely tekintetbe veszi a jelenlegi tényleges nemzetközi helyzetet. Ily módon — mutatott rá Carapkin — az Egyesült Álla­moknak az a törekvése, hogy ürügyet biztosítson a maga számára az atomfegyver-kísér­letek felújításához a szerződés megkötése után, a nyugati ha­talmaknak az ellenőrző me­chanizmus kérdése egyenjogú­ságon alapuló megoldásával szemben elfoglalt álláspontja, végül az a törekvése, hogy uralkodó helyzetet biztosítsa­nak maguknak az ellenőrző szervezetben, lehetetlenné tette a nukleáris kísérleti robbantá­sok beszüntetéséről intézkedő egyezmény megkötését. A je­lenlegi körülmények között, amikor az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei tovább fokozzák a fegyverkezési haj­szát és a háborús előkészülete­ket, a Szovjetunió kénytelen Az angol közvéleményt felháborítják Kennedynek és Johnsonnak a nyugatnémetekről tett kijelentései LONDON (MTI): Az angol közvélemény még mindig nem tért napirendre Kennedy el­nöknek és Johnson alelnöknek a nyugatnémetekről tett kije­lentései fölött. Nyilvános gyűléseken az el­ÍJjabh adatok a franciák bizertai kegyetlenkedéseiről múlt napokban többen is fel­tették a kérdést: „ha a néme­tek, az amerikaiak mindenkort legjobb szövetségesei, akkor mik, vagyunk mi, angolok és ki ellen folytattunk háborút ti­zenhat évvel ezelőtt?” Johnson ugyanis szó szerint azt mondta a múlt hét szombatján a nyu­gat-berlinieknek: „Sohasem volt jobb és bátrabb szövetsé­gesünk, mint a legyőzhetetlen szabadság városának népe.1' A Tribune legújabb száma megállapítja ezzel kapcsolat­ban, hogy az ilyen értékelések nem fognak valami jó benyo­mást kelteni sem Nyugat-, sem Kelet-Európábán, ahol úgy em­lékeznek Berlinre, mint a világ leggonoszabb zsarnokságának főhadiszállására. Az Evening Standard nyu­gat-berlini tudósítója Kennedy- nek azt a megjegyzését bírál­ja, hogy Nyugat-Berlin a „sza­badság bástyája”. Az a nemze­dék, amelyhez én tartozom — írja Donald Edgar —, sohasem tud valami jó érzéssel gondol­ni Berlinre. Számunkra Hitler bunkerjének városa marad. A New Statesman ugyancsak kifogásolja Johnson alelnök nyugat-berlini nyilatkozatait és egy olvasó levelét közli első helyen, aki rámutat, hogy a németek az elmúlt száz évben ötször — 1864-ben, 1866-ban, 1870-ben, 1914-ben és 1939-ben — zúzták össze Európa békéjét. A háború utolsó két esztende- / jét, több millió más hadifo­goly társammal és civil rab­szolgamunkással együtt, Né­metországban töltöttem — írja levelében E. Hall, Essexből. — Az a sanda gyanúm, hogyha kiszabadulásomat a most „sza­badságszeretőnek” nevezett né­metektől kellett volna várnom, még mindig fogoly lennék. (MTI) TUNISZ (MTI): Maszmudi, a tunéziai kormány tájékoz­tatásügyi minisztere csütörtö­kön sajtóértekezletet tartott. Üjabb adatokat közölt a fran­ciák bizertai kegyetlenkedé­seiről. Elmondotta, hogy a legfrissebb jelentések szerint o bizertai csata idején 1300 tunéziai .vesztette életét és még ez az adat sem végleges. A halottak nagy része polgári személy. Az exhumálások so­rán felszínre kerültek olyan holttestek, amelyeknek keze dróttal volt hátrakötve. Vol­tak közöttük asszonyok is. Ez a tény is mutatja, hogy a franciák pusztán kegyetlenke­désből mészároltak le embe­reket. Maszmudi bejelentette, felkérték a Nemzetközi Vörös- keresztet, vizsgálja ki az ügyet. A tájékoztatásügyi minisz­— Te, mit esznek nálatok a tyúkok és mennyit, hogy olyan szépen fejlődnek? — kérdezem Bumerán­got, a bokoraljaújhelyi Kotkodács Tsz elnökét. — Mit adsz nekik, hogy tavasztól őszig, s ősztől tavaszig egyfolytában ontják a tojást, s ha egy kis szünetet tarta­nak, behozzák azt is, mert utána naponta kettőt-hármat is poty- tyantanak. — Jó barátságban vagyok Bumeránggal, ismerem minden ügyes­bajos dolgát. Elmondja, hogy a kisfiának mije fáj, hányasra áll föld­rajzból, azt sem titkol­ja el, hogy az albérlője hányadik szeretőjét nyűvi, gyakran beszél házasságuk történeté­ről. Szóval, nincs tit­kunk egymás előtt. De ez a kérdés meglepte. Döbbent arcot vágott, fején egyenként kezd­tek ágaskodni a hajszá­lak, bajsza s az ádám­csutkája vitustáncot járt, ziláltan lélegzett. Síri hangon szólalt Bumeráng, a titokzatos meg. — Honnan tudod, hogy a Kotkodácsnak ilyen tyúkjai vannak? Ki mondta neked, hogy mi egyáltalán barom­fiakkal foglalkozunk? Ki volt? — hörögte, s úgy éreztem, hogy el­sötétedik a világ, pedig csak a szemeiből ciká­zó villámok vakítottak el egy pillanatra. — Fegyelmit adok neki, bárki volt is — recsegteti. — Hogyan mert szövetkezetünk belső életéről beszélni? Hogyan mert erről ide­geneknek nyilatkozni? — Idegen ember, de hát én csak nem va­gyok idegen? — dadog­tam elképedve, mert már végképp nem tud­tam mire vélni a dol­got. De miért nem sza­bad ezt elmondani? — Ugyan már, ne játsszd meg magad?! — mordul fel —, hiszen tudod, hogy a tyúkte­nyésztés népgazdasági érdek. Erre szüksége van a népgazdaságnak, tehát ez titok- Ami ti­tok, az pedig titok. Ér­ted? Titok! Nem lehet felelőtlenül dobálózni a titkokkal. Tudja a fe­ne, mire használja fel azt az ellenség. Az el­lenség, aki mindig itt van. Tudod hogy járt a Vizes Tóni is. — Ja, a Vizes Toncsi, a földszöv csaposa, aki nyakra-főre keresztel­te a bort. — Mert az ellenség... Azt meg pláne nem, hogy mennyit adok ne­kik, mert ez statisztikai adat. Az meg pláne tit­kos. — Szóval nem mon­dod meg, nekem se? — Arra mérget ve­hetsz. Ami titok, az ti­tok, punktum, végez­tem. — Na és a Krapan- csák Joli hatodik férje az nem titok, azt rám merted bízni? — Az más, az nem hivatali titok, az nem népgazdasági érdek. — Hát jól van, öre­gem, tudd ^meg, hogy tegnaptól kezdve én vagyok az Országos Gallérkeményítő Köz­pont főfőkeményitője, s tőlem függ, hogy a következő negyedév­ben is megkapjátok-e a kohideroitot — ami na­gyon fontos alkotó ré­sze a tyúkeledeletek­nek. — Tényleg, te vagy a fő-fő-fő-fő-fő, az más. No, hát ide figyelj — s fiókjába nyúl, előszedi a kimutatásokat, la­pozgatni kezd. — Itt van ni — és elmondja, hogy tavasztól őszig napi 30 milligramm Zs-vitamint ad nekik, szeles időben 40-et, és hogy a kukoricát min­dig egyenletesen szórja el a padlón. Így jobban ki tudják válogatni a nagyobbját. Felírtam mindent és elbúcsúztam. A sarkon a tejesbódéban már várt a Málcsi néni, aki mindig ad nekem friss joghurtot. Most is elém teszi az üveget, s meg­kérdezi: no, megtudta már? És megmondtam, mivel lehet jól tartani az 6 három-négyszem tyúkját is. Ahogy mesélem, ar­cáról úgy hervad a mosoly, láthatóan nagy csalódást okoztam ne­ki. S megszólal. — A húgom is azzal tartja őket, nem akar­tam elhinni. Tegnap mondta a fiam, tudja, ő jóban van az elnök Jancsikájával, nahát ő mondta, hogy látta, amikor a dobozokból kiszórták a Zs-vita­mint. Nem akartam el­hinni. És magának ki mondta? Hogyan tudta meg? — Államtitok — mondom én —, nagy ti­tok. Ezzel pedig nem szabad dobálózni. Tud­ja, népgazdasági érdek — teszem még hozzá nagy komolyan, ahogy a Kotkodácsban is hal­lottam. (garas) Tengeri szörny — 1961 PÁRIZS (DPA): Szerdán a francia Riviérán fekvő Port- Mejean fürdővendégeinek leg­nagyobb rémületére, hangos sziszegéssel és prüszköléssel „tengeri szörny” ugrott a part­ra, felágaskodott, majd moz­dulatlanul elterült. Miután az első rémület el­ült, az odamerészkedő stran­dolok megállapíthatták, hogy a „szörny” nem volt más, mint a francia haditengerészet egy távirányítású torpedója, amely önállósította magát. Bár a partra vetődéskor nagy rázkódás érte és súlyo­san megrongálódott, mégsem robbant fel. A robbanás a zsú­folt strandon beláthatatlan kö­vetkezményekkel járt volna. (MTI) ter bejelentette, hogy tárgya­lások kezdődnek Tunézia — amely eddig külkereskedelmé­nek 70 százalékát Franciaor­szággal bonyolította le — és a Szovjetunió között, a Tuné­ziának nyújtandó gazdasági és technikai segélyről. Hama­rosan kereskedelmi egyez­ményeket írnak alá Svédor­szággal, Olaszországgal és Csehszlovákiával is — mon­dotta. Maszmudi végül hangsú­lyozta, hogy a bizertai helyzet még most is — az ENSZ vitá­ja alatt — tovább romlik. A franciák egyre szélesebb öve­zetet vonnak ellenőrzésük alá. A miniszter figyelmeztetett ar­ra, hogy jóllehet Bizerta nem olyan fontos kérdés, mint Berlin, mégis fel kell figyelni rá a világ közvéleményének. (MTI) GENF (TASZSZ): Sz. K. Ca­rapkin, aki a Szovjetuniót kép­viseli, az atomfegyverkísérle­tek beszüntetéséről tárgyaló genfi háromhatalmi értekezle­ten, nyilatkozatot adott a BBC munkatársának az értekezlet jelenlegi helyzetéről és munká­jának kilátásairól. A genfi háromhatalmi érte­kezlet — jelentette ki Carapkin — komoly zsákutcába jutott. Ennek oka az, hogy az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia nem hajlandó ezt a kérdést kölcsönösen elfogadható ala­pon rendezni. Az Egyesült Ál­lamok minden erőfeszítésével arra akarja rábírni a Szovjet­uniót, hogy járuljon hozzá egy olyan szerződés aláírásához, amely az atomfegyver-kísérle­tek felújítása vonatkozásában cselekvési szabadságot biztosí­tana az Egyesült Államoknak a moratórium határidejének le­jártával, vagyis a szerződés megkötését követő három év múlva. A Szovjetunió termé­szetesen nem járulhat hozzá ilyen szerződéshez. Az Egyesült Államok — foly­tatta a Szovjetunió képviselő­je — a nemzetközi ellenőrző szerv olyan megszervezésére törekszik, amely az amerikai uralmat biztosítaná e szervben, s lehetővé tenné, hogy az Egye­sült Államok az ellenőrzési mechanizmus révén egyoldalú katonai előnyökhöz jusson. Csakis olyan ellenőrzés lehet hatékony — mutatott rá Carap- kon —, amely a felek kölcsönös megegyezésén, nem pedig vala­melyik félnek azon a törekvé­sén alapul, hogy az ellenőrzési mechanizmuson keresztül az egyik államcsoport akaratát rákényszerítse a másik cso­portra. A hatékony ellenőrzés csak akkor biztosítható, ha az ellenőrző szervek személyzeti összeállítása felülről lefelé, minden szinten, a felek egyen­lő képviseletének elve alapján történik. A Szovjetunió éppen ezért javasolta az egyszemélyi ad-

Next

/
Thumbnails
Contents