Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

19(51. augusztus 26., szombat NÉPÚJSÁG Eger déli iparterületének részletes városrendezési terve Eger városnak az utóbbi években bekövetkezett nagy­méretű fejlődése elengedhe­tetlenné tette a különféle ren­dezési tervek elkészítését. Így került sor 1959-ben az általá­nos városrendezési terv kiala kítására, majd ezt követte 1960-ban két részletes rende­zési terv: az egyik a „fürdő környék”, a másik az északi városrész fejlesztéséről. A városi tanács végrehajtó bizottsága — felismerve a vá­rosrendezési tervek nélkülöz­hetetlenségét — megrendelte a Városépítési Tervező Válla­latnál a Sas úttól lejjebb ki­alakuló déli iparterület tervét is. Az alapos, körültekintő munkával elkészített doku­mentáció az elmúlt hetekben érkezett meg, azt a végrehajtó bizottság augusztus 17-én tár­gyalta. Ebből az alkalomból ismertetjük olvasóinkkal a tervekben lerögzített fonto­sabb célkitűzéseket. Közlekedés a) A Vasútfejlesztés Eger­ben a saját, és a várostól északra fekvő ipari üzemek eddig is nagyarányú, a későb­biekben még inkább várható gyors fejlődése következtében elkerülhetetlen. Lehetetlen ál­lapot az, hogy a Felnémet irá­nyából jövő, valamennyi — nem Egerbe, mint célállomás­ra irányított — tehervonat a főpályaudvarra legyen kényte­len befutni, hogy onnan át­rendezés után húzzák ki a sze­relvényt Füzesabony felé. Ezen célszerűtlen és nem gaz­daságos helyzet miatt — és mert az egri főpályaudvar te­rület hiányában a jelenlegi helyén nem fejleszthető — ezükséges Eger vasúti adott­ságainak lényeges javítása. A tervek szerint az átmenő forgalom zavartalanságát a fü­zesabonyi vonal és a putnoki vonal közvetlen összekapcso­lásával, egy ún. „deltavágány” biztosítja. A deltavágány a Meder utcával szemben ága­zik le az eger—putnoki vo­nalról, és kb. a Fadrusz utca folytatásával egy irányban csatlakozik a füzesabonyi vo­nalba. Innen dél felé terül majd el a mintegy 900 méter hosszúságú új teherpályaud­var, ahonnan a terv jól bizto­sítja a környéken elhelyezen­dő üzemek, gyárak vasúti iparvágány igényeinek a ki­elégítését is. A jelenlegi Tiha- mér-állomás az új teherpálya­udvar kiépítése után megszű­nik. Ezzel ellentétben a mos­tani főpályaudvar — mint el­sősorban személypályaudvar — megmaradásával még a távla­ti időkben is számolnunk kell. b) A közúthálózat gerincét a tervezés alá vont területen a 22. sz. közlekedési út új, kele­ti ága képezi. Ez a gépállomás délnyugati sarkánál tér le a mostani Kerecsendi út nyom­vonaláról, és kelet felé halad­va, felüljáróval keresztezi a füzesabonyi vasútvonalat. Ez­után északnak fordulva, az előzőkben említett új teherpá­lyaudvar mellett — attól mintegy 100 m távolságban — megy a leendő út a város fe­lé (kiszolgálva a pályaudvart is), majd a deltavágány és a putnoki vasútvonal felett léte­sített újabb felüljáró elhagyá­sa után fut végül be a Tinódi utca egyenesébe. A Kistályai út — megfelelő kiépítéssel — mint gyűjtőút is kiszolgálja a melléje települő számos iparvállalat közúti te­herforgalmát. Északon az út a putnoki vasútvonalat szintben keresztezi, ezután beleszalad a Kertész utcába, amelynek ko­moly kiépítése ezzel természe­tesen szükségessé válik. A délről jövő Kistályai út, Ker­tész utca, Sas út és az Osto­ros! út (valamint a Makiári úti kapcsolatát egy jól szerkesz­tett csomópont oldja majd meg. Hasonlóképpen gondolt a tervező a Sas út és Lenin út találkozásának kellő kialakí­tására, annál is inkább, mert távolabbi elképzeléseink sze­rint ezen a környéken létesül majd a város déli alközpontja. Az egyes üzemhelyek, gyár­telepek között kellő szélessé­gű, fásított utak szolgálják a forgalmat, de biztosítják egy­úttal a kívánatos zöld védősá- vokat is. Iparterületek Az ipari vállalatok, üzemek, gyárak a tervezés alá vont te­rületen három csoportban he­lyezkednek el. A Kistályai út mellett ala­kul ki az első csoport. Itt már folyik a Hajtóműgyár sok mil­liós, nagyarányú bővítése, majd a Hajtóműgyár közvet­len szomszédja lesz a városból kitelepülő Lakatosárugyár, és később a Finommechanikai Vállalat. Továbbá dél felé te­lepül — ugyancsak egymás mellé, mint hasonló profilú gyártó üzem — a Bútorgyár és a jelenlegi Knézich Károly utcai Faipari Vállalat. Még mindig a Kistályai út mellett, de már a mostani szérűskert tői délre találjuk majd a Va­rosgondozási Vállalat kerté­szetét (amelynek a fürdőfej­lesztés miatt kell kijönnie a mostani helyéről) és legutol­jára a Heves megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat telepét, már egészen a Tangazdaság­hoz vezető dűlőút mentén. A második — kiterjedésére nagyobb — csoport az eger— füzesabonyi vasútvonaltól nyugatra kerül. Itt már meg­van a gépállomás és épül a Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat telepe. Utóbbi­tól északra, a Külsősor utcától délre kívánjuk elhelyezni az EMASZ és az ÉM Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, valamint az Űt- és Vasút­építő Vállalat raktárait. Itt, a Faiskola utca és a Külsősor utcában lesz az új Hordóhite­lesítő, míg a Külsősor utcával szemben, a Lenin út mellett szeretnénk látni az illetékesek által beígért autószerviz-üze­met. A Lenin útra, a Szőlésze­ti Kutató Intézethez tesszük a Kővágó téri üzemanyagtöltő­állomás elkészülte után is bi­zonyára hiányként mutatkozó második nagy töltőállomást. A Lenin út külső részén, a gép­állomás mellett létesül az új gyógyszertári központ, míg a gépállomással szembe kerül az AKÖV-telep, és a soron utol­sóként a később építendő nagy transzformátorállomás. Leg­utóbb nyert helykijelölést itt, a gépállomásnál, az idén meg­induló baromfikeltető üzem. Az előzőekben említett két telepítési csoportnál az építke­zések elkezdésének különö­sebb akadálya nincsen, mi­után többé-kevésbé kiépített utak állnak itt rendelkezésre. Nem ez a helyzet a harmadik ipari létesítmény tömbnél: az eger—füzesabonyi vasútvonal és a patak közötti területen. Ide üzemeket, raktárakat csak a tervezett . utak elkészülte után tudunk helyezni. Itt jegyezzük meg, hogy a mai szennyvízderítő-telep lej­jebb helyezése előreláthatóan csak egy-két évtized múlva fog szükségessé válni. Lakótelepek, közintézmények Az ipari üzemek telepítése következtében indokolt lakás­igények merülnek fel a déli iparterület körzetében. Ennek megfelelően a terv új lakóte­lepeket irányoz elő a Sas út déli oldalán: a Sas út és a putnoki vasút között, majd a Sas út, Puky Miklós utca és Külsősor utca által határolt területeken. Az előbbi tömb­ben ötszintes „kollektív” la­kóházak, az utóbbi helyen két­szintes, külön telkes, magán- lakóházak épülnek. Végül is új házsor létesülhet a — ugyancsak magánosok tulaj­donában — a’ Faiskola utca keleti oldalán, a Liszt Ferenc utcától délre, Az említett la­kótömbökben a számítások szerint összesen mintegy 1540 lakás keletkezne, ahol közel 5000 lakos lenne elhelyezhető. Az új ipari övezet lakói ré­szére, a lakótömbök kialakítá­sával egy időben, megépül egy 16 tantermes általános iskola, egy 100 fős óvoda, egy 80 fős bölcsőde. Ezen túlmenően nyerne elhelyezést a szükséges üzlet- és irodaház, étterem, cukrászda-eszpresszó, gará­zsok, autóparkolók, stb. Zöld- és egyéb szabadterületek A Sas út menti lakótelepnél a terv megfelelő játszóterek­ről, és a vasút mentén húzódó védő zöldsávok közös zöldte­rületté való kiképzéséről gon­doskodik. Az Eger-patak (rendezendő) medre két oldalán végighúzó­dó zöldsáv egy összekötő sá­vot képez a város más pont­jain elterülő zöld felületekkel. Az egyes iparvállalatok kö­zött — amint erre előbb már utaltunk —, valamint a for­galmi utak felé ugyancsak kellően méretezett védő zöld­sávok alakulnak ki. ★ Mint ahogyan a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, úgy gondoljuk, olvasóink is egyetértenek a célszerű, jó tervvel és az abban foglalt fejlesztési irányelvekkel. Szándékosan nem közöljük az egyes létesítmények meg­valósításának elgondolt idő­pontját hiszen azok tőlünk független, külső körülmények következtében is változhat­nak: csalódást pedig nem aka­runk senkinek sem okozni. Mindenesetre örömmel és megnyugvással vehetjük tudó másul, hogy sok építkezés megkezdődött máris, a kijelö­lésnek megfelelő területen, ami pedig ezután kerül sorra, az a végleges helyre kerül, hogy ott új, maradandó ér­tékekkel gyarapítsa városunk déli vidékét. H. S. Ki fenyeget ? Szovjet ultimátumról, a szo­cialista tábor fenyegető ma­gatartásáról fecsegnek Nyu­gaton, már nemcsak a félhi­vatalos polgári lapok, de a felelős politikusok is. — Fe­nyegetik a Nyugat biztonsá­gát — harsogják kórusban, mi­kor látják, hogy a Szovjet­unió és a szocialista államok elhatározták a nyugat-berlini kérdés megoldását és a német békeszerződés megkötését. Békeszerződés megkötésé­ről van szó, s ők fenyegetés­ről beszélnek. Kit fenyeget­het a béke? Miért érdekük a nyugati hatalmaknak a hábo­rús helyzet, a háborús feszült­ség fenntartása? Nyugat-Németországban a második világháború eredmé­nyének revideálására készül­nek. Nem ismerik el a hábo­rú után kialakult államhatá­rokat, revíziójukat követelik. És ez a követelés nem ártat­lan kívánság, hanem egyre inkább háborús fenyegetés. Mert Adenauer Németorszá­gának izmosodó hadserege, s a hadsereg náci vezetői, épp­úgy, mint a politikusok, ezek mellett a követelések mellett verik a tam-tam-ot. Ki fenyeget? Az, aki béke- szerződéssel akarja konszoli­dálni a közép-európai helyze­tet, vagy azok, akik háborús revánsra készülnek? És ez a készülődés nemcsak a nyugatnémet laktanyákban, a gyakorlótereken és a raké- tatámaszpontokon folyik. A revansisták eddig kémek, di- verzánsok, szabotőrök ezreit küldték a szocialista államok­ba, a nyugat-berlini kapun keresztül. Azért, hogy „előké­szítsék a talajt” a többi hí­vatlan jövevénynek. Nyugat-Berlin — még a há­borús időkben is példátlan méretű — kém- és diverzáns- központtá alakult. Kit fenyeget ez a kémköz­pont — egy szocialista állam szívében? Ki fenyeget? Az, aki ezt az imperialista viperafészket bé­kés várossá, szabad várossá akarja tenni, vagy az, aki fenn akarja tartani a jelenle­gi állapotokat? Ki fenyeget? Az, aki el akarja némítani a háborús provokátorokat, ki akarja ütni a fegyvert a ke­zükből, vagy az, aki bátorít­ja, buzdítja őket? Bátorítja tettekkel, fegyverekkel, köl­csönökkel és azzal, hogy sze­met hány a militaristák han­goskodása fölött? Ki fenyeget? Az, aki atom­töltetű rakétákat ad a fasiz­mus eszméin nevelkedő had­sereg kezébe, vagy az, aki atommentes övezetet akar te­remteni Európában? Ki fenyeget? Melyik or­szág? Melyik tábor? Az, ame­lyik a bőség társadalmának alapjait rakja le, vagy az, amelyik háborús költségveté. sét emeli? Ki fenyeget? Az, aki a Hol­dat ostromolja rakétáival, vagy az, amelyik felelőtlen, a háborús pszichózisban tönk­rement idegzetű katonákra bízza tömegpusztító fegyve­reit, — a béke sorsát? Ki fenyeget? Nem nehéz eldönteni. A romániai geológiai kutatások eredményei és távlatai «lll•l<lll•ll■ltlllllWla(tlillli•llll<l 111111111111111111111111111111111111 liii!iiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiaiiiii«iiiiiiiiiiii«i iauiiiaiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiaiieiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiai!aiiiiiiiiiiia"i»a ■ A CSÉPLŐGÉP diadal­mas zúgással nyeli el az utolsó ké­véket a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet ta­nyáján. — Na, hát ezzel is vé­geztünk — jelenti ki elégedet­ten Bölkény Gábor, a szövet­kezet elnöke, s ezzel azt is ki­fejezi, hogy a nyári munkák nagy része már be is fejező­dött. A nyikorgó kerekű lovas­kocsik az utolsó zsák gabonát is beszállítják a cséplőtől a magtárakba, s utána újra csend üli meg a tanya környékét. Teljes négy héten át csépel­tek a szövetkezet tagjai, míg­nem a borsótól a búzáig min­den szem termés zsákokba ke­rült. Most már örömmel újsá­golják, hogy eközben eleget tettek az állammal szembeni kötelezettségeiknek is, s mint­egy 60 százalékkal túlteljesítet­ték gabonaeladási tervüket. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a szerződésben foglalt tervükön felül mintegy 5 vagon többletet adtak még el az ál­lamnak. Alighogy megszűnt a nyári munkák dandárja, most ezek­ben a nyárvégi napokban újabb tennivalók hárultak a szövetkezet tagságára. Meg­kezdődött az őszi betakarítás. Űjabb munkafolyamat, újabb erőpróba vette kezdetét, amely­nek során több száz holdnyi területről kell gondosan és idő­ben betakarítani az egész évi szorgalmas munka gyümölcse­it. A szövetkezet vezetői jól tudják azt, hogy ilyen nagy feladatot csak pontosan és tervszerűen előkészített mun­kával lehet megoldani, és ala­Mcgkezdődött és jól halad az őszi betakarítás a besenyőtelki Szabad Föld Tsz-ben pos szervezőmunkára van szük­ség egy ilyen nagyobb szabású feladat előtt, összeültek hát a szövetkezet vezetői, szakembe­rei, s elkészítették az őszi be­takarítási munkák alaposan ki­dolgozott munkatervét. Szám­ba vették az elvégzendő mun­ka nagyságát, felmérték erői­ket, a lehetőségeket, s utána mintegy adott jelre, valóban a tervek szerint, az elgondolá­sokhoz híven kezdetét vette a nagy munka. A két növényter­mesztési brigád 14 munkacsa­pata megkapta a beosztását, s a szövetkezet közgyűlése is megtárgyalta a munkaerő terv­szerű elosztását. betakarítá­_______________ si munkák mi ndenekelőtt a dohánytörés­sel kezdődtek meg. Még javá­ban folyt a oséplés, augusztus elején, amikor a dohánykerté­szetben dolgozó munkacsapat tagjai megkezdték a dohány aljleveleinek törését. A teljes törés most vette kezdetét a szövetkezet 32 holdas szabolcsi fajtájú dohányföldjén, s a szakemberek véleménye szerint jó termés várható. Szilágyi András dohánykertész irányí­tása alatt három női munka­csapat vonul ki minden reggel a dohányföldre, ahol 9—10 óráig szedik a szép, zöld színű húsos leveleket. Ekkor jönnek a szekerek, felrakják, s beszál­lítják a dohányt a pajtákhoz, AZ ŐSZI ahol az asszonyok válogatják, majd hosszú kötelekre fűzik, s felkötik száradni. Odabenn a pajtákban több mint kétezer kötélen száradnak már a jó­illatú dohánylevelek, és szep­tember közepéig — amíg a tö­rés tart — mindig újabb és újabb szárítani valóval telik meg a hatalmas pajta. A tanyaközponttól nem messze szintén szorgalmasan folyik a paradicsomszüret. Se­rényen hajladoznak a paradi­csomszedő asszonyok a 15 hol­das pirosló paradicsomtáblán, s eddig már mintegy 350 má­zsát szedtek le. —• Itt is sok még a tennivaló — mondja Bölkény elvtárs —, mert a termés fele még lesze- detlen, s a közeli napokban és hetekben ezt is mind el kell szállítani. A paradicsomból is 100 szá­zalékra akarják teljesíteni szerződési kötelezettségeiket a szövetkezet tagjai, s ezért dol­gozik most teljes szorgalom­mal a szedéshez beosztott két női munkacsapat. Nagy segít­séget jelent még számukra az is, hogy a besegítő családtagok többsége is mindennap ide jár szüretelni, s így jobban halad a munka. Az őszi betakarítás zöme természetesen még hátra van, de már csak napok választják el a szövetkezet munkacsapa­tait attól, hogy teljes erővel hozzálássanak mindannyian. Szeptember első napjaiban hozzákezdenek a 60 holdas napraforgó-tábla betakarítá­sához. A szövetkezet vezetői úgy szervezték meg ezt a mun­kát, hogy a paradicsomszedés­ből felszabaduló munkaerőt azonnal a napraforgó-táblákra irányítják. Ugyancsak szep­tember első napjaiban veszi kezdetét a cukorrépa szedése is. Jóllehet kissé korainak tű­nik ez az időpont, de a cukor­gyár már akkor üzemel, és el kell látni répával. Előnyös a tsz számára a korai szedés, a szállítások miatt is, másrészt pedig azért, mert a cukorrépa helyét azonnal tudják szánta­ni, és ide kerülnek majd az őszi vetések. holdról kell KÖZEL 110 kiásni és elszállítani a cukor­répát a szövetkezet tagjainak. Az első napokban csak napi két vagonos szállításra „termel­nek”, de később aztán növelik majd a szállítást. Nagy munkát és sok gondot jelent még az egyik legfonto­sabb őszi termékféleség, a ku­korica törése is. A szövetkezet­ben 170 hold kukorica vár le­törésre. A tsz vezetői úgy ter­vezik, hogy a kukoricatörésre majd a cukorrépa, a napra­forgó és a többi termény beta­karítása után kerül sor. A román geológusok által végzett legutóbbi kutatások eredményeként újabb hasznos ásványtartalékokat tártak fel. Az elmúlt esztendők folya­mán vasérc-telepeket tártak fel a Poiana Rusca hegység­ben, Plazuban (Dobrudzsa tar­tomány) és Cluj tartomány­ban; a talajkutatási munkála­tok fokozódnak Erdély észak­keleti medencéjében, csakúgy, mint az ország más olyan tar­tományaiban, ahol valószínű­nek tartják vasérctelepek fel­fedezését. Tovább folytak a talajkutatási munkák bizo­nyos bauxitban gazdag terü­leteken a Padurea Cralului hegységben, ahonnan majd el­látják a felépítendő alumí niumgyártó kombinátot. Üjabb bauxit-telepek feltárását cél­Igen fontos és rövidesen soron levő munka lesz a mag­lucerna és a vöröshere levágá­sa és az idejében való elcsép- lése. Az idén 160 hold lucer­nán és 40 hold vörösherén vé­geznek magfogást, s bizony ez sok munkát igényel. A tervek szerint éppen ezért itt fokozot­tan számítanak a gépek segít­ségére, s úgy mint a gaboná­nál, itt is kétmenetes aratást végeznek. A rendrevágó gépet itt is kombájn követi, s ez a módszer meggyorsítja a mun­kák menetét, sok emberi mun­kaerőt megtakarít, és az ön­költségcsökkentést is nagyban elősegíti. Hasonlóképpen gépesítik az őszi betakarítási munkák során a silókukorica levágását is. Az itt felsoroltakon kívül rengeteg más tennivaló lesz még a szövetkezetben az őszi munkák folyamán. A szárvágá­sok, az őszi takarmányfélék be­takarítása, a különféle szállí­tások és a téli felkészülés szá­mos gondot és tennivalót ad­nak még a szövetkezet tagsá­gának. elvég­zendő SOK MÉG AZ munka, de mindent számításba vettek, semmit sem hagytak ki a szövetkezet vezetői a terve­zések alkalmával. Számítanak és bizton számíthatnak a szö­vetkezet tagjainak szorgalmá­ra, a munkacsapatok igyekvő tagjaira, akik nemcsak a nyári munkák idején dolgoztak mindvégig becsülettel, hanem most az őszi betakarítási mun­kákban is minden bizonnyal, helytállnak majd. Császár István zó munkákat végeznek majd a közeljövőben a bihari hegy­ségben és a hategi medencé­ben. A kőolaj és a gáz kutatása terén végzett geológiai mun­kálatok szertefoszlatták a tő­kés monopóliumoknak azt a propagandáját, miszerint a ro­mán föld méhe kimerült. Űjabb kőolaj-vidékekeket fog­tak művelés alá Moldvában, Munteniában, Olteniában, és Arges tartományban. Resica övezetében és a pet- rosani medencében fokozták a talajkutatási és kitermelő munkát újabb kokszolható szén kitermelése érdekében. Ezeken a vidékeken újabb kálium-lelőhelyeket találtak. A Román Munkáspárt és a kormány, szem előtt tartva a népgazdaság különböző ágai­nak fejlődését szolgáló geoló­giai tanulmányok fontosságát, az 1960—65-ös időszakban kö­rülbelül 12 milliárd lejt fordít erre az ágazatra. Ebből két­milliárd lejt arra költ, hogy az intézeteket és a laborató­riumokat korszerű műszerek­kel és készülékekkel, a tech­nika legmagasabb színvonalán álló berendezéssel lássa el. Fényképezőgép a töltőtollban Egy japán cég parányi fény­képezőgéppel ellátott golyós­tollat hozott forgalomba. A be­épített fényképezőgép módot ad arra, hogy azonnal fénykép­másolat készüljön a golyóstol- lal megírt levélről, számláról, vagy egyéb írásról. A Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központja a zöldség-gyümölcstáro- lás céljára pincéket vesz bérbe Bérleti díjat a hivatalosan megállapított tarifa szerit# fizetjük. Bérbeadók jelent­kezzenek MÉK, Eger, Dobó tér 3. sz. Tervosztály. •^>A»VI/VVVVVVVWVVWVWVVVVVWt(a|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents