Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

1361. augusztus 24., csütörtök NÉPÜJSAG 8 Tudósítás a szűcsi bányász KISZ-szervezet életéből Kiss József, a szűcsi bányász KISZ-szervezet titkára kiváló munkát végez a szervezet erő­sítésében, de munkahelyén: az ifjú szocialista brigádban is becsülettel megállja a helyét. Jó munkája elismeréséül a tröszt vezetősége kéthetes ju­talomkirándulásra küldte a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. A KISZ-titkár, mielőtt eluta­zott volna az NDK-ba, részle­tes munkatervet készített a ve­zetőség többi tagjával a bá­nyásznap méltó megünneplésé­re. Szőke János szervező tit­kárral együtt a jelentkező KISZ-fiatalokat beosztotta 3—4 fős csoportokba, brigádokba, hogy a felajánlott társadalmi munkát a helyi sportpálya ün­nepi előkészítésében szervezet­ten tudják végrehajtani a KISZ-fiatalok. Azóta mindennap lehet lát­ni ezeket a „brigádokat”, amint csinosítják, készítik elő a sportpályát a közelgő ünnep­re. S. E. iirsiiuiSiT — Keserű érzések — így nevezi a Daily Express az angolok­nak Coventry és Lon­don bombázói ellen táplált gyűlöletét. És ezt a „keserű érzést” kell szétoszlatniok Angliában a szep­tember második he- I tében partraszálló német páncélosok­nak. Partra szállnak a Pembrokeshire gróf­ság partjánál. — Nem rossz álom ez, nem fordult vissza az idő kereke se két évtizeddel, mikor még a barnainges diktátor a szigetor­szág elözönléséről ri­kácsolt. A 84. Panzer Battalion 40 karcko­csiját angoloktól bé­relt hajó viszi a brit partok közelébe. Kari Wilhelm von Kleist ezredparancsnok le­gényei most nem az angol „plutokraták” megsemmisítésére mennek. Más törek­vések vezetik őket. Utuk egyik fő célja: leszerelni, eloszlatni a „keserű érzéseket’. Nem lehetne ezt egyszerűbben elérni? Mondjuk úgy, hogy a német hadfiak pán­célostól együtt meg­maradnának a Rajna mögött. Vagy, ami még bizalomgerjesz­tőbb lenne: páncélo­sok nélkül. (zár) / Az általános és középiskolai oktatás a Román Népköztársaságban a hétéves terv időszakában Romániában a szocialista építés befejezésének feladata megköveteli, hogy minél több szakember álljon a lendülete­sen fejlődő gazdasági és kul­turális élet szolgálatában. Ezért a Román Munkáspárt III. kongresszusa széleskörű tervet dolgozott ki az oktatás minden fokozatának fejleszté­sére, ennek egyik jelentős ese­ménye a hétéves oktatás álta­lános bevezetése, ami befeje­zéshez közeledik. A most befe­jeződött tanévben az V. osz­tályban tanult azoknak a tanu­lóknak mintegy 96 százaléka, akik a megelőző évben a IV. osztályt végezték el. Ennek elő­segítésére az állam biztosította a tanulók megfelelő tanulmá­nyi feltételeit azzal, hogy biz­tosította az ingyenes tankönyv- ellátást az általános iskola (I— VII. osztály) minden tanulójá­nak, új iskolákat és tanterme­ket nyitott meg, intemátuso- kat létesített, ösztöndíjakat adott, stb. Mindez lehetővé tet­te, hogy több gyermek iratkoz­zék be az általános iskola I— VII. osztályaiba. A hétosztályos általános is­kolai oktatás teljes bevezetésé­vel egyidejűleg megkezdődik a romániai oktatás fejlesztésének másik jelentős mozzanata, még­pedig a nyolcosztályos kötele­ző és általános iskolai oktatás­hoz való átmenet. Ez szélesebb lehetőségeket biztosít az ifjú­ság egyöntetű és sokoldalú ne­velésére, szélesebb kulturális bázist teremt az elkövetkező időkben az ország minden hon­polgárának. Az általános iskolai oktatás időtartamának meghosszabbítá­sa egy évvel új tanterveket, oktatási programokat és tan­könyveket tett szükségessé, az új követelményeknek megfele­lően megköveteli az olyan tan­erők felnevelését, akik siker­rel tudják teljesíteni a 8 osztá­lyos iskolai oktatást. Az elmúlt tanévben az álta­lános műveltséget nyújtó kö­zépiskolák nappali tagozatain a tanulók száma 16 771-el emelkedett az előző tanévhez viszonyítva. A Román Népköztársaság közoktatásában rendkívül je­lentős helyet foglalnak el a szak- és műszaki iskolák. A hűség és a szorgalom mintaképe II szántóverseny, és a terméshozam növelése Szénási Istvánná hét éve dolgozik a Hatvani Konzerv­gyárban, hét éve dobozforrasztó. Megbízható, szorgalmas munkájával mindig kitűnt társai közül. Az idén kiváló dol­gozó lett. Azóta, ha lehet, még job1..... ügyel a minőségre és teljed'mé.....c kiemelkedő. Cse . ény, de jókedvű <asszony, ezért is szeretik Iái sut. EGÉSZÉBEN véve az áru­értékesítési tervek teljesítésé­ben számos, szép eredmény mutatkozik. így a kiskörei Dózsa Tsz egész évi egymillió 338 000 forintos tervéből eddig csaknem a felét, hatszáztizen- nyolcezer forintot teljesített, vagy a pélyi Aranykalász Tsz egymillió 399 000 forintos elő­irányzatából már 509 000 fo­rint értékű árut adott el. A tarnaőrsi Dózsa Tsz egymillió 840 000 forintos áruértékesíté­si tervéből már csak 935 000 forint hiányzik, az egész já­rásban pedig még a nagy ér­tékesítési időszak beállta előtt, az áruértékesítési terv teljesí­tése 25,4 százalék volt. Különösebb hibák tehát nincsenek a hevesi járás ter­melőszövetkezeteiben e tekin­tetben. A közös gazdaságok ismerik feladataikat, tudják, mit kell adniuk még a követ­kező hónapokban a népgazda­ságnak, hogy a maguk tervei is teljesüljenek. Ahol pedig nem úgy ment a munka, ahogy kellett volna, a mostani végrehajtó bizottsági ülés még sokat segíthet, mert egészen részletesen, szinte apróléko­san foglalkozott minden közös gazdaság eddigi tevékenysé­gével és következő tennivalói­val. Ez azonban még nem minden. A VB-ülés napirend­je ugyanis a tanácsülés prog­ramján is szerepel, így még szélesebb körben vitatják meg majd itt az áruértékesítéssel kapcsolatos tennivalókat, a ta­nácstagok mindenütt közvet­lenül is segíthetnek a közös gazdaságoknál e munkában. S hogy év végén egy temelőszö- vetkezetet se érjen különösebb meglepetés, a végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén hatá­rozatot hozott, hogy továbbra sem hagyja magukra a tsz- eket, októberben újabb fel­mérés alapján ismét megtár­gyalja áruértékesítési tevé­kenységüket. ezúttal a többlet­jövedelem szerzési lehetősége­ket is figyelembe véve. W. L. ték, s' eddig mindössze 13 191­re kötöttek hizlalási szerző­dést. A hiányzó mennyiség le­kötéséhez is csupán 2087 hiz­lalásra szánt jószágot vásárol­tak, fel s ez korántsem fedezi a tervezett számot. A SZERZŐDÉSES áruterme­lés másik fontos része — amely az áruértékesítési terv­be is beleszámít —, a barom­fi, tej és tojás értékesítése. A baromfinevelés tekintetében, nagyon szépek és biztatóak az eredmények, pedig a járás kö­zös gazdaságai ebben az év­ben foglalkoztak először nagy­üzemi módon baromfiakkal. Még olyan hely is, mint pél­dául a zaránki Üj Elet Ter­melőszövetkezet, ahol nem akartak eredetileg baromfine­veléssel foglalkozni, eddig 10 400 kilogramm baromfit szerződtek le. A tejértékesítésnél némi le­maradás mutatkozik, a lehe­tőség azonban megvan, hogy ez mihamarabb megszűnjék. Ugyanigy meg kell tenni min­dent a járás termelőszövetke­zeteinek, hogy a tojás-tervnél mutatkozó áruértékesítési ki­esés is rövid időn belül csök­kenjen. Az egyes termelési ágak be­vétele, az áruértékesítések alapján az első félév végéig így alakult a hevesi járásban: növénytermelésből hárommil­lióhétszázezer forintot, állat­tartásból tizennégy és félmil­lió forintot, segédüzemekből több mint egymillió forintot, egyéb bevételi forrásból egy­milliókétszázezer forintot, elő­ző évi szerződések idei telje­sítéséből huszonnégymillió fo­rintot jövedelmeztek a terme­lőszövetkezetek, ami több mint negyvenöt és félmillió forint összességében. Ez a 186 millió 135 000 forintos egész évi tervhez viszonyítva nem nagy szám, de július elsején, ami­kor a főbb termények értéke­sítése még nem indult meg, sokkal több nem is lehetett. Számos példa van azonban ar­ra, hogy a termelőszövetkeze­tek miként igyekeznek bizto­sítani az egész évi terv telje­sítését, a hevesi Petőfi Tsz 427 sertés helyett 455 darabbal rendelkezik, a kiskörei Dózsa Tsz-ben 812 helyett 1025 a ser­tések száma, a kömlői Kos­suthban pedig 209 helyett 401 az össz-sertésállomány. MINDEN termelőszövetkeze­tet érintő napirendi pont sze­repelt az elmúlt napokban a Hevesi Járási Tanács végre­hajtó bizottságának ülésén. A közös gazdaságok 1961. évi áruértékesítési terveinek ed­digi teljesítéséről szólt a be­számoló, amelyet élénk, s mélyreható vita követett. Na­gyon hasznos volt ezt a témát a VB napirendjére tűzni az egész járás, de az egyes szö­vetkezetek érdekében is, mert a további munkát mindig se­gíti egy-egy időszak tevékeny­ségének felmérése. A járás termelőszövetkeze­tei, mint azt a vizsgált idő­szak alapján kapott eredmé­nyek mutatják, 1961 első hó­napjaiban általánosságban jól gazdálkodtak. Ebben a gazda­sági évben alapvető fontossá­gúnak tartották a szántóföldi növénytermesztésben a kapás­területek felosztását, s így a növényféleségek ápolását. A területfelbontást brigá­dokra, munkacsapatokra és egyénekre negyvennégy ter­melőszövetkezetben hajtották végre, ezzel egy időben 39 közös gazdaságban a prémi­umrendszert is bevezették. E munkaszervezési módszerek­kel néhány kisebb-nagyobb hibától eltekintve sikerült el­érni, hogy a termelőszövetke­zetek a tavaszi vetési, növény­ápolási és a nagy nyári mun- kákát megfelelő időben és minőségben végezték el. A termelőszövetkezeti ta­gok lelkiismeretes tevékeny­ségének nem is maradt el az eredménye. Kenyér- és takar­mánygabonából általában több termett a tervezettnél, s csupán a tavaszi árpa termés- eredménye lett gyengébb a vártnál. Az állattenyésztésben azon­ban nem minden sikerült úgy, ahogy tervezték. Csökkent a szarvasmarhaállomány, mert a közös gazdaságok vonakod­tak átvenni a háztáji gazda­ságokból felkínált szopós bor­jakat, amelyekkel pedig biz­tosítani tudnák az utánpót­lást. Szerencsére az állatte­nyésztés másik fontos ága, a sertéstenyésztés ennél jobb eredményeket mutat. A járás közös gazdaságaiban a félév lezárásakor 18 203 sertést számlálhattak, a várható 17 ezer 209 darabbal szemben. A hizlalási szerződéskötéseknél ennek ellenére van még javí­tani való. A termelőszövetke­zetek erre az évre összesen 16 191 sertés hizlalását tervez­Az első félév eredményei biztatóak A* áruértékesítési terv teljesítéséről tárgyalt a Hevesi Járási Tanács végrehajtó bizottsága véleményt alkottak a szántás minőségéről, a traktorosok szakértelméről, s ezeket a vé­leményeket olyan hozzáértés­sel mondták el, mintha évti­zedek óta tanulmányozták vol­na e gépek munkáját. Ezek­ben a véleményekben, a gépi munka iránti érdeklődésben úgy éreztem, benne volt a dolgozó parasztoknak a szö­vetkezeti mozgalomhoz való ra­gaszkodás is. A szántóversenyek a mun­kás-paraszt szövetség megnyil­vánulásának is nevezhetők, hiszen a traktorosok, gépeik­kel dolgozva, nagy fegyelmet, a gépesítésben rejlő hatalmas erőt és lehetőségeket, a pa­rasztság megsegítését mutat­ták. Azt jelképezték, hogy a szövetkezeti gazdák nincsenek egyedül nagy munkájukban, segíti őket a munkásosztály, anyagi áldozatokat sem kí­mélve. A szántóversenyek így vál­tak a munkás-paraszt szövet­ség megnyilvánulásaivá, jel­képezve, hogy ez a szövetség tovább erősödik, szilárdabb, mint bármikor volt. ÍGY BIZONYÍTOTTAK minden kétkedőnek a mező- gazdaságban szervezett verse­nyek hasznosságát a trakto­rosok vetélkedései, azt, hogy ezek a versenyek a többter­melésért, az életszínvonal emeléséért folynak, s ebben részt venni dicsőség nemcsak azoknak, akik jutalmat kap­nak, de minden traktorosnak. Ez a verseny, a bizottság és az érdeklődők elismerése, ösz­tönzést adott a további minő­ségi munkára. S a traktoro­sok ezt az utat követik majd, hiszen a szövetkezeti paraszt­sággal közösen így tudják megvalósítani a közös gazda­ságok megsriliir.li-isdv.il egy időben a me tógazdasági ter­méshozam növelését is. Barna András ni. Mert például, ha a trak­toros a szántásnál jó talaj­előkészítést végez, annak a tudatában, hogy a jövő nyáron ő arat majd géppel, vagy kombájnnal ezen a területen, s a jól szántott táblán na­gyobb teljesítményt ér majd el műszakonként, ezzel nö­vekszik a keresete, kisebb a valószínűsége a kombájnal­katrész törésének, akkor nyil­vánvalóvá lesz előtte, meny­nyire fontos, hogy a szántást lelkiismeretesen végezze el. Ezen túlmenően számítani kell munkájával kapcsolatban a szövetkezeti tagok véleményé­re is, mert senkinek sem kel­lemes, ha hanyag munkája miatt megvetik dolgozótársai, s ezentúl még anyagi hátrá­nya is származik a lelkiisme­retlen munkából. EZEKBEN LATOM [e- e1' _______________________sosor­ba n a szántóversenyek jelen­tőségét, mert a minőségi mun­kára irányítja a figyelmet. Nagyon időszerű tehát meg­rendezésük, s nem ártana, ha az ilyen irányú versenyeket kiterjesztenék más mezőgaz­dasági munkákra is. Ügy gon­dolom, ha más gépi munkák­nál: vetés, stb., megrendeznék az ilyen versenyeket, ez elő­segítené a gépi munkák töké­letesítését, a nagyobb termés- eredmények elérését. Az ilyen propaganda meghozza a kívánt eredményt, mint ahogy annak idején meghozta a mű­trágya alkalmazásánál is, amelytől kezdetben sok pa­rasztember idegenkedett. Jóleső érzéssel néztük a szántóverseny részvevőit, a traktorosokat is, meg az ér­deklődőket is, akiknek lelkes hangulata azt tükrözte, hogy a szövetkezeti parasztság sze­reti a gépet, segítőjét, a ne­héz fizikai munka alól felsza- i badítóját látja benne. A szö­vetkezeti tagok sorra járták a i versenyző trakorosok táblait, kaegység értékében lesz le­mérhető. A SZÁNTÓVERSENY | a több termés biztosítása, a munka jó minőségű elvégzé­sével. Erre irányítják a mező- gazdaságban dolgozók figyel­mét. Nem azért, mintha külö­nösebb baj lenne a mezőgaz­dasági munkák minőségével, hanem azért, mert a mezőgaz­daságban elsőrendű fontossá­gú a terméshozam növelése. Népünk egyre növekvő szük­ségleteinek kielégítésére most már a mezőgazdaságban is a munka jó minőségben való el­végzése kerül előtérbe, amely a magasabb termésátlagok el­érésének egyik biztosítéka. Ez persze nem zárja ki a géppark növelését, sőt ez to­vábbra is szükséges, de ami­kor a hevesi járásban az idei aratás 83 százalékát gépesítet­tük, a szántás 95 százalékát traktorok végzik, úgy hiszem, a traktorosok munkájában is előtérbe kerülhet a minőségi munkára való törekvés. Az a traktoros gondolkodik jó gaz­da módjára, aki az első ba­rázda meghúzásánál nemcsak azt számolja ki, hogy hány i műszak alatt szántja meg a j táblát, hanem arra is gondol, hogy munkája nyomán ma­gasabb legyen az átlagtermés, öbb gabona, kukorica, dohány eremjen az általa megmű- j veit földön. Ügy állítja be ekéjét, mélységre is, széles­ségre is, úgy húzza a baráz­dát, hogy arra is gondoljon, ; hogy az általa felszántott te­rületre más gépek is mennek árcsával, vetőgéppel, kom­bájnnal, s ezeknek a gépek­nek a munkája nagyban függ az ő szántásának minőségé­től. ; A szántás minőségén múlik az is, hogy a géppark mennyi dő alatt használódik el, meny­nyi lesz üzemeltetési költsége i ás milyen munkát tud végez- 1 MÉG MINDIG I akadnak ____________________! olyan em berek, akik azt a helytelen nézetet vallják, hogy a mező- gazdaságban nem lehet, nem érdemes versenymozgalmat szervezni, hogy a mezőgazda- sági termelés elsősorban az időjárástól függ. E nézetek vallói nemcsak mások, hanem saját maguk megnyugtatására azt mondják: hiába végzek én akármilyen munkát a mező- gazdaságban, úgyis az időjá­rás határozza meg, hogy mennyi lesz a termés. A napjainkban megrende­zett szántóversenyek többek között ezen helytelen néze­tek követőinek is választ ad- , tak, megmutatták, hogy a jó \ minőségű szántás a nagyobb termés egyik alapja. Megmu- . tatták azt is, milyen nagy kü- ^ lönbség van a szántás minő- ] ségét illetően a traktorosok . között. Amikor a járás, a me- J gye, majd az ország traktoro- ^ sai mérik össze erejüket, ké- . pességeiket a szántásban, azt , is megmutatják, hogy trakto- , ros gárdánk jól felkészült a j mezőgazdasági termelés nőve- , lésére, a gépi munka egyre , szélesebb elterjesztésére, a . munkák jó minőségű elvégzé- j sére. ^ Persze, a képességek nem 1 egyformák, lényeges különbsé- f gek vannak a traktorosok t szántása között. Ezzel nem t azt akarom mondani, hogy a i hevesi járásban és a többi « szántóversenyen részt vett s traktorosok gyenge minőségű c munkát végeztek volna, de 1 még az első és a tizedik he- i lyezett traktoros munkája kö- t zött is érezhető különbség i mutatkozott. i S ez annál is lényegesebb, i mert ami a versenyen mérő- t vesszővel, vakbarázdák nél­kül, vagy azzal mérhető le, az t a jövő évben a. termés má- i< zsáiban, az áruértékesítésben, r az átlagtermésekben, a mun- í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents