Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

2 NÉPÜJSAG ISM. augusztus 24., csütörtök „Nyolcvan óra alatt a világ körül" Ázsiában, Közel-Keleten, a csendes-óceáni szigetvilágban és Amerikában játszódik. A film főszereplőinek neve még nem ismeretes. * i * * * 5 Az NDK újabb védelmi intézkedései határainak és biztonságának szavatolására BERLIN (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság bel­ügyminisztériuma kedden éj­szaka közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy az NDK kormánya újabb intézkedése­ket tett a köztársaság védelmé­nek biztosítására. A rendelke­zések szerdán hajnaltól érvé­nyesek. A közlemény utal arra, hogy a nyugat-berlini részről felfor­gató tevékenységre használták fel a nyugat-berlini polgárok átjárását az NDK fővárosába. Éppen ezért a nyugat-berliniek csak különleges tartózkodási engedéllyel léphetik át a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosának övezethatárát. Az engedélyeket az NDK utazási irodájának Nyugat-Berlinben működő két fiókvállalata adja ki. Egy másik intézkedés a kül­földiek, a diplomaták, vala­mint a nyugati megszálló ha­talmak tagjainak határ-átlépé­sét szabályozza. Az említett személyek számára az NDK külön átlépő helyet biztosít, amely minden más ki- és be­utazó előtt zárva marad. Kü­lön átlépőhelyeket jelöltek ki a Nyugat-Németországból és a Nyugat-Berlinből érkezők szá­mára is. A nyugat-berlini gyermekek csak szüleik kísé­retében léphetik át a demok­ratikus övezet határát. Az NDK belügyminisztériu­mának közleménye ugyanak­kor felszólítja Berlin vala­mennyi polgárát, saját bizton­sága érdekében maradjon az övezet-határtól legalább 100 méternyi távolságra. Az utób­bi napokban ugyanis számos békés polgár került veszélybe, mivel nyugat-berlini részről az övezet-határ mentén provoká­ciókat szerveztek. Az NDK új önvédelmi intéz­kedései a békeszerződés alá­írásáig maradnak érvényben. A nyugati hírügynökségek egyébként arról adnak hírt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német- ország telefonösszeköttetése zavartalan. Werner Todtmann, az NDK jegybankjának elnökhelyet­tese kedd este kijelentette, a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának nem áll szándékában, hogy kicserélje a jelenleg forgalomban levő bankjegyeket. Todtmann az ADN-nek adott interjújában közölte, az NDK- ban nem volt semmiféle bank­jegy-csere és a jövőben sem lesz. Todtmann befejezésül hang­súlyozta, a pénzcseréről ter­jesztett hírek végeredmény­ben azoknak a pénzűzéreknek és cinkosaiknak a koholmánya, akik az augusztus 13-án hozott önvédelmi intézkedések követ­keztében oly érzékeny veresé­get szenvedtek. Albert Norden professzor, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának tagja, kedden a berlini övezethata- ron meglátogatta a népi rend­őrség egyik alakulatát. A rendőrökkel folytatott be­szélgetése során többek között kijelentette: „önök nagysze­rűen kiállták a próbát. E pró­ba egyúttal nagy lépéssel vitt előre azon az úton, amely ah­hoz vezet, hogy 1961 decem­berében aláírják a német bé­keszerződést.” A néphadsereg katonáinak és a népi rendőr­ség tagjainak erőfeszítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megmentsék Ber­lint és Európa békéjét — hang­súlyozta Norden professzor. Albert Norden megszemlél­te az övezethatárt. Az őt kí­sérő népi rendőrök élénk he­lyeslése közepette mutatott rá, hogy az NDK munkásai es katonái által emelt fal átha­tolhatatlan gátat jelent a nyu­gat-berlini bajkeverők előtt. E falak számos nyugati politi­kussal megértették, hogy az NDK ténylegesen létező ál­lam. Ollenhauer, a Német Szoci­áldemokrata Párt elnöke is kénytelen volt elismerni az NDK önvédelmi intézkedései­nek hatásosságát. Ollenhauer kedden Bonnban mondott be­szédében hangsúlyozta, min­denekelőtt azzal kell tisztában lenni, „az Egyesült Államok semmiféle akciót nem kezde­ményez, hogy lebontsa az öve­zethatár mentén emelt falakat és drótkerítéseket. Ez teljesen világos tényállás” — állapítot­ta meg Ollenhauer. Az SPD vezetés tehetetlen­ségét tükrözi Ollenhauernek az a kijelentése, hogy csak a Nyugatnak szabad kezdemé­nyeznie a tárgyalásokat. „El­várjuk nyugati szövetségese­inktől, hogy komoly erőfeszí­téseket tegyenek a célból, hogy a Szovjetunióval tárgyalások induljanak meg a berlini és a német kérdésről”. (MTI) Az ENSZ-közg\űlés rendkívüli ülésszakának kedd esti ülése NEW YORK (MTI): Az ENSZ­közgyűlés rendkívüli üléssza­kán sík kedd délutáni — magyar idő szerint esti — ülésén foly­tatták a Tunézia ellen irá­nyuló francia agresszió követ­keztében kialakult veszedel­mes bizertai helyzet megvita­tását. Az ülésen elsőnek felszólaló U Thant burmai küldött élesen elítélte a francia gyarmatosí­tók tunéziai gaztetteit. Pacsacsi iraki küldött hang­súlyozta, hogy az ENSZ köte­lessége támogatni a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért küzdő népeket. Lutfi, az Egyesült Arab Köz­társaság képviselője javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el a 32 ország határozat-tervezetét. Kongó (Leopoldville) küldöt­te kijelentette, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének haladéktalanul cselekednie kell és meg kell szabadítania Tu­néziát a francia csapatoktól. A vitát szerdán, magyar idő szerint 15,30 órakor folytatják. Reuter-kommentár szerint a bizertai válság közgyűlési vi? tájának tucatnyi keddi szónoka közül csupán az Egyesült Álla­mok és Argentína képviselője nem ígérte a 32 ország határo­zati javaslatának támogatását. Ez a javaslat tudvalevőleg azonnali tárgyalásokat indítvá­nyoz Franciaország és Tunézia között a Tunéziában állomáso­zó francia csapatok kivonása céljából. Az említett két kül­dött egyike sem fejtette ki for­málisan álláspontját, de mind­kettő arra célzott felszólalásá­val, hogy küldöttsége tartóz­kodni fog majd a szavazástól. (MTI) A hadifoglyok lengyelországi tömegsírjai vádolják a nácikat VARSÓ (MTI): Lengyelor­szágban megdöbbentő részle­tek kerültek napvilágra a má­sodik világháború alatt Zsa- gany város közelében létesí­tett hadifogolytáborban elkö­vetett fasiszta bűncselekmé­nyekről. Az egykori náci bűncselek­ményeket kutató bizottság most befejezte a nyomozást ebben az ügyben és megálla­pította: a Wermacht a nem­zetközi jogszabályokat példát­lanul durván megsértve, em­bertelen körülmények között tartott, majd lemészárolt szovjet, angol, belga, francia, jugoszláv, olasz és lengyel ha­difoglyokat. A tömegsírok fel­tárása során kiderült, hogy a nácik több szárezer hadifog­lyot öltek meg. A holtteste­ken az embertelen kínzások nyomai láthatók. Legrosszabb sorsuk a szovjet katonáknak volt, akikkel szemben a fa­siszták már a népirtás kategó­riájába tartozó bűncselekmé­nyeket követtek el. Az egykori hadifogolytábor­ban felállítják a vértanúság emlékművét. (MTI) Fontos lépés a genfi értekezlet munkájában GENF (TASZSZ): A laoszi probléma rendezésére hivatott nemzetközi értekezlet kedden szűkebb összetételben és álta­lánosságban helyeselte a Laosz semlegességéről szóló nyilatkozat szövegét, amely tartalmazza az értekezleten részt vevő államoknak azt az ünnepélyes kötelezettségvál­lalását, hogy tiszteletben tart­ják Laosz szuverenitását, füg­getlenségét, semlegességét, egységét és területi sérthetet­lenségét. Az okmány rámutat, hogy az értekezleten részt vevő or­szágok nem vonják be Laoszt „semmiféle katonai szövetség­be, vagy más megállapodás­ba, amely összeegyeztethetett len semlegességével”, és nem fogják Laoszt rábeszélni, hogy lépjen be ilyen szövetségekbe. A genfi értekezlet részvevői — mondja a továbbiakban a nyilatkozat — kijelentik, hogy „nem vezényelnek Laosz- ba külföldi csapatokat, vagy katonai személyzetet, nem se­gítik elő és nem tűrik meg külföldi csapatok, vagy kato­nák Laoszba vezénylését", nem létesítenek az országban kül­földi katonai támaszpontokat. A Laosz semlegességéről szóló nyilatkozat néhány té­telében még nem tudtak meg­egyezni, így az értekezletnek véglegesen akkor kell majd jóváhagynia a nyilatkozatot, ha a hátralevő cikkelyekben mindenki számára kielégítő döntést érnek el. Meg kell említeni, hogy a genfi értekezlet jóval hama­rabb is kidolgozhatta volna a nyilatkozat szövegét, ha a nyu­gati hatalmak nem folya­modtak volna a szándékos időhúzás taktikájához. (MTI) volna, majdnem mindnyájan hoztak otthonról ezüstöt: ki egy kávéskanalat, ki egy gyű­rűt. Ezeket az „ezüst-„alkatré- szeket” megolvasztották és vé­gül is elérték, amit akartak — sikerült teljesen összeállítani­uk a hajtóművet. Lehetetlen leírni a rakéta­motorokat tanulmányozó cso­port tagjainak lelkesedését, amikor a Szovjetunió történe­tében először, 1933. augusztus 17-én, majd 1933. november 25-én startoltak a folyékony üzemanyaggal működő első szovjet rakéták. Ezek a rakéták nem emel­kedtek valami magasra, de az volt a fontos, hogy a tervezők helyesen választották meg a rakétaépítés elvét, hogy az el­méleti számítások helyesnek bizonyultak. Ez valósággal szárnyakat adott az emberek­nek és további kutatásra ösz­tönözte őket. Három év telt el. 1936-ban egy új kollektíva, amelybe az első rakétamotorokat tanul­mányozó csoport is beolvadt — folyékony üzemanyaggal működő rakéták egész soroza­tát bocsátotta fel. Ezek a ra­kéták egyre magasabbra és magasabbra emelték fel a sztratoszférát tanulmányozó mérőműszereket. Ugyanez a kollektíva 1939-ben 150 kilo­méter távolságba repülő sztra­toszférakutató rakétát épített. A rakéta tervei iránt a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája is érdeklődött. O. J. Smidt akadémikus is nagy fi­gyelemmel foglalkozott a ra­kéta tervével, amely azonban számos különböző ok miatt nem vált valóra. Megkezdődött a Nagy Hon­védő Háború. Sok rakéta­szakember vonult be a hadse­regbe, hogy fegyverrel a kezé­ben védelmezze a hazát. So­kan közülük hősi halált hal­tak. De tovább élt az ügy. amit Ciolkovszkij indított el és a rakétamotorokat tanul­mányozó csoport tagjai foly­tattak. (Fordítás az Izvesztyijából.) nyirkos pincét. Megtisztították, kimeszelték, bevezették a vil­lanyt, felállítottak egy pár ré­gimódi szerszámgépet. Azután megindult a munka. Bátor és akaraterős emberek alkotó munkájának nagyszerű hősköl­teménye volt ez! A kis kollektíva Ciolkovszkij szavait tartotta szem előtt: „Ha az emberek tudnák, mi­lyen emberfeletti kitartással kell rendelkezni, milyen óriási nehézségeket kell leküzdeni a rakétatechnika gyakorlati megvalósításához — akkor so­kan, akik bár lelkesedéssel dolgoznak e probléma megol­dásán — ijedten meghátrálná­nak”. A sikerekbe vetett hit azon­ban segítette, lelkesítette az első folyékony üzemanyaggal működő rakéta építőit, hogy leküzdjenek minden nehézsé­get, és bátran haladjanak a ki­választott úton. Dedig nem volt könnyű a munkájuk. A rakéta­motorok kamrájában 3000 fo­kig is felment a hőmérséklet. Senki sem tudta, hogyan és mivel hűtsék a motorokat. Ezért az első kísérleteknél a hajtóművek egy pillanat alatt elégtek. Nem tudták, hogyan és mivel mérjék a különféle ered­ményeket, mivel akkor még nem voltak ehhez szükséges műszerek. Nem volt megfelelő tapasztalat a folyékony üzem­anyagú rakéták és a rakéta­motorok tervezésében sem. A lelkes kis csoport tagjai a szó szoros értelemben tapogatva keresték a célhoz vezető utat. Ráadásul szűkében voltak a pénznek, mivel a repülésügyi bizottság nem adhatott szá­mukra pénzt. De a lelkesedés átsegítette őket a nehézsége­ken. Soha nem felejtem el a következő esetet. — Nagyjá­ból befejeződött a hűtőbordás rakéta-hajtómű összeszerelése, de egyes alkatrészeket csak ezüsttel lehetett volna össze­forrasztani. Ezüst pedig nem volt és nem volt pénz a cso­port kasszájában sem. Másnao anélkül, hogy összebeszéltek A Globe Film International filmgyár Giorgio Moser ren­dezésében rövidesen megkezdi a „80 óra alatt a világ körül” című film forgatását. A film 1 Q90 telén az országban J J kevés volt a ke­nyér és a szén, álltak a gyá­rak, kihűltek az olvasztóke­mencék. A fiatal szovjet köz­társaság minden erejét össze­szedte, hogy legyűrje a fehér­gárdistákat. De V. I. Lenin még a hábo­rú és pusztulás súlyos idő­szakában, 1920 decembere vé­gén is talált időt, hogy meg­hallgassa a bolygóközi repülés távlatairól szóló előadást. Lenin, aki nagyon érdeklő­dött az űrhajó bátor terve iránt, az előadás után elbe­szélgetett Cander tudóssal, s a reá jellemző egyszerűséggel és közvetlenséggel kikérdezte őt jövendő terveiről, munká­járól. Vlagyimir Iljics támo­gatást ígért a tudósnak. Elkövetkezett az 1942-es év. A „Zsukovszkij” katonai re­pülőakadémia lelkes hallga­tóinak és tanárainak egy cso­portja megalkotta a rakéta­motorok részlegét. Ez a cso­port később átalakult a boly­góközi közlekedést tanulmá­nyozó társasággá. „A társa­ság tiszteletbeli tagjai közé megválasztották F. B. Dzer- zsinszkijt, K. E. Ciolkovszkij és J. 1. Perelmant. A társaság elnöke G. M. Kramarov volt. Ez a társaság Ciolkovszkij támogatásával aktív tevé­kenységet folytatott, igyeke­zett bevonni minél több szak­embert és hallgatót, népszerű­sítette a rakétatechnika és a bolygóközi repülés problémáit, előkészületeket tett a „Raké­ta” című folyóirat kiadásához, s egy űrrepülésről szóló já­tékfilm rendezéséhez. R öviddel a társaság meg­alakulása után híre jött, hogy az Egyesült Álla­mokban 1924. augusztus 4-én lövedéket akarnak kilőni a Hold irányába. (Később kide­rült, hogy a lövedék felbocsá­tása nem történt meg). Nem nehéz elképzelni, mennyire felizgatta a társaság tagjait ez a szenzáció. Közeledett 1927 — a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tízéves jubileuma. — Ugyanebben az évben volt 70 éves Ciolkovszkij, a rakéta­technika, s a bolygóközi kuta­tások tudományos elméletének megalapítója. E két jubileum alkalmából az űrutazásért lelkesedő szak­emberek egy csoportja — Moszkvában — megszervezte „a bolygóközi közlekedési eszközök modelljeinek I. vi­lágkiállítását” A kiállítás — amelyen szá­mos hazai és külföldi szak­ember munkáját mutatták be — rendkívül nagy érdeklődést keltett. Sok kapitalista ország azonban aggódni kezdett. Teltek az évek. Ciolkovszkij és Cander elismert tudomá­nyos és technikai vezetőkké váltak, s mágnesként vonzot­ták magukhoz az űrrepülésért lelkesedő fiatalokat. 1931 elején a repülésügyi bi­zottság központi tanácsa mel­lett is megszervezték a rakéta­motorok részlegét. E részleg körül tömörültek a tudomány és a technika különböző terü­letein dolgozó szakemberek, főiskolai hallgatók, akik önál­lóan próbálták megoldani a rakétatechnika különféle bo­nyolult kérdéseit. A részleg tanfolyamokat indított, ame­lyeken a rakétatechnikáról szóló előadásokat tartottak. A tanfolyamok néhány lelkes hallgatója elha­tározta, hogy megkezdi a gya­korlati munkát folyékony üzemanyaggal működő rakéta­motorok gyártása érdekében. A felettes hatóságok támogatták a kezdeményezést. Ciolkovszkij öröme nem is­mert határt, amikor megtudta, hogy a rakétamotorok és a ra­kéták gyártása terén megkez­dődött a gyakorlati munka. Ciolkovszkij szinte megfiatalo­dott, pedig ekkor már 75 éves volt, s természetesen nem tu­dott közvetlenül részt venni a Moszkvában 1932 áprilisában alakult rakétamotor-kutatási csoport munkájában. E csoport tagjainak munká­ja nem volt egyszerű és sima. Eleinte még helyiségei sem voltak a tervező és szerkesztő munkálatok elvégzéséhez. Végül hosszas keresés után találtak egy tágas, de sötét és A csillag-álom nevében Irta: K. Leonyidov mérnök gubát szállított, s a rakomány tetejére kilenc asszony ült fel. Enyhe lejtőn, a lovak ügetés­ben mentek. Így, amikor egy kanyarhoz ért a kocsi, felbo­rult. Az asszonyok közül egy húsz napon túl, három pedig nyolc napon túl, de húsz napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Vjtozsa Ernő a nagyvlsnyói sorompó nélküli vasúti átjáró felé haladt egyfogatú lovasko­csijával és minden valószínű­ség szerint elaludt. A ló éppen akkor ért a sínre, amikor a vonat az átjáróhoz érkezett, s az elgázolta a szekeret. A ló a helyszínen elpusztult, Ujto- zsát súlyos, életveszélyes álla­potban szállították az egri kór­házba, ahol néhány óra múlva meghalt A néhány felsorolt baleset­nél a büntető eljárást a rend­őrség folyamatba tette. A hi­bás gépkocsivezetőktől a jogo­sítványt bevonta. A B. M. Heves megyei Rend­őrfőkapitányság Közlekedés- rendészeti Alosztálya ezúttal is felhívja a közúti forgalomban résztvevő gépjárművezetők, ló­haj tók, valamint gyalogosok figyelmét, hogy a rendkívül gyorsan szaporodó közlekedési balesetek megelőzése érdeké­ben mindenki körültekintő, óvatos magatartást tanúsítson a közlekedésben. A közlekedés szabályai az életet, az emberek testi épségét és vagyontárgyai­kat védik, — közlekedjék tehát mindenki szabályosan. B. M. Heves megyei Rendörfökapitányság Közlekedésrendészeti Alosztálya úttesten. B. Á.-né lábtörést szenvedett. Balog József boconádi lakos, erősen ittas állapotban, jogo­sítvány nélkül, a megengedett­nél gyorsabban haladt motor- kerékpárján, amelyen még utast is szállított és ráhajtott J. L. lábára, aki egy útszéli kőrakáson ült. A motoros uta­sával együtt az árokba repült. Egy személy súlyosan, kettő pedig könnyen megsérült. Orosz Ágoston gödöllői lakos motorkerékpárral utazva, el­ütötte az előtte kerékpáron ha­ladó B. J. horti lakost, mert az előírt követési távolságot nem tartotta be. Orosz lerepült a motorkerékpárról, de az úttes­ten fekvő járművén a gyön­gyösi AKÖV egyik autóbusza keresztülhaladt. Az autóbusz után haladó Lipták László ka­zincbarcikai lakos oly hirtelen fékezte motorkerékpárját, hogy azzal elesett. Sérülés ugyan nem történt, de az anyagi kár meghaladja az ötezer forintot. Gyenes János horti lakos egy ; álló lovaskocsi mögül indult el, i minden körültekintés nélkül, az út másik oldalára, így a féktávolságon belül közeledő ■ autóbusz elütötte. Gyenes sú­■ lyos fejsérülést szenvedett. Az ■ autóbusz vezetőjét nem terheli ■ felelősség. : Megyeri Sándor sirok-kő­pusztai lakos, szeszes ital hatá- . sa alatt vezette motorkerék­párját és beleszaladt az előtte szabályosan kivilágítva haladó l K. S. verpeléti lakos által haj- • tott lovaskocsiba. Megyeri sú­■ lyosan megsérült. Bódi János tófalusi lakos, a . helybeli tsz kétfogatú lovas­5 kocsiján harminc zsák mák­A két szám arról tanúskodik, hogy augusztus hónap első fe­lében erősen romlott a közúti közlekedési fegyelem. Augusz­tus 4-től 14-ig a 25 balesetből egy személy meghalt, 17 súlyo­san és hét könnyen megsérült. Az okot vizsgáivá, könnyen megállapítható, hogy a balese­tek többsége a közúton közle­kedők figyelmetlen, szabályta­lan magatartásából, a közleke­dés rendjének súlyos megsér­téséből ered. Kétségtelen, hogy az elmúlt hetek rendkívül me­leg időjárása is nyomasztóan hatott valamennyi közlekedés­ben részvevőre, ez azonban nem mentség. A figyelem és fegyelem lankadását támaszt­ják alá a gondatlan vezetésből, elalvásból, az úttesten körülte­kintés nélküli áthaladásból, vagy szeszes ital fogyasztása miatt előfordult balesetek. Sze­szes ital hatása alatt történt gépkocsivezetés három ízben fordult elő, de sok esetben ré­gebben elfogyasztott kisebb, vagy nagyobb mennyiségű sör hatása is tompította a reflexek működését, s ez szintén több balesetet okozott. Megállapít­ható ezenkívül szándékos sza­bálysértés is, például szabály­talan előzés, gyorshajtás. Leg­több balesetet motorkerékpár- és tehergépkocsi-vezetők, lo- vaskocsi-hajtók és gyalogosok okoztak. A balesetek közül néhánj példa, okulásként: Balázs M. Gyula tamalelesz lakos, kölcsönkért motorkerék párral, vezetői igazolvány nél­kül, a megengedettnél gyor sabban haladt és elütötte B Á.-nét, aki libákat hajtott a­Tíz nap alatt 25 súlyos közlekedési baleset

Next

/
Thumbnails
Contents