Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

CK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hét aranyérem llffl AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 199. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. augusztus 24., csütörtök : „Csak”ipari tanuló? Az idén 58 ezer ipari ta­nuló felvételére vált lehe­tőség hazánk tanintézetei­ben. Minden eddiginél ma­gasabb ez a szám, mert fejlődő iparunknak után­pótlásra, jó szakmunkások­ra van szüksége. Az 1956. évi 33 ezer és az 1958. évi 45 ezerrel szemben az idén 58 ezer ipari tanulót vesznek fel. De nemcsak a lészám mennyiségi növelése fi­gyelhető meg. A korszerű ipar minőségi követelmé­nyekkel is fellépett az ipari tanulók új generációjával szemben. 1945 előtt az ipa­ri tanulók felvételénél ál­talános követelmény a hat elemi iskola volt. De még 1949—50-ben is csupán egy harmaduk végzett négy­öt osztályt. És most? Az elmúlt évben felvettek 91,5 százaléka nyolc általános iskolát járt ki. Ez a tény önmagában is színvonal- emelkedést jelent. Ki von­ná kétségbe, hogy a szelle­mi fejlődés terén megszűnt a városi és a falusi gyer­mekek közti különbség? A modem gépek fokozott alkalmazása, a technika je­lenlegi állása és az iparral kapcsolatban támasztott követelmények miatt az egyes szakmákban a mun­kásoknak és az ipari tanu­lóknak ma már magasabb matematikai, fizikai — ké­miai képzettséggel alapos általános műveltséggel kell rendelkezniük. Köztudomá­súi hogy ma már nem egy olyan szakma van, amihez érettségit követelnek meg. És maholnap nemcsak a műszerésziparban lesz ez így, hanem az új iparágak többségénél természetes és nélkülözhetetlen követel­ménnyé válik a középisko­lai végzettség. Itt elsősorban a vegy­iparra és ezen belül a mű­anyagiparra gondolunk. De nagy fejlődés előtt áll az építőipari gépész-szakma is, ahol a lakatos képzett­ségen kívül motorszerelést, gépkezelést és javítást is ta­nítanak, de a villamosság elméleti és gyakorlati is- meneteit is el kell sajátíta­ni. Az iparnak nemcsak jó műszerészekre, gépészekre és esztergályosokra van szüksége, hanem meg kell oldani — mégpedig a lehe­tő legrövidebb idő alatt — a műszaki középkáderkép- zést is. Ezért teremtették meg a fiatal szakmunkások továbbtanulási lehetőségeit. Államunk nagy összegeket költ a szakmunkások esti és levelező középiskoláira, a különböző technikumok­ra. Lehetőség van arra is, hogy a Munkaügyi Minisz­térium tanulóintézetének hallgatói párhuzamosan és díjtalanul középiskolát vé­gezhessenek. Az ipari szakmák nép- gazdasági jelentőségéről, a jó szakmunkás anyagi és társadalmi megbecsüléséről többet kellene írni és be­szélni. Természetessé kel­lene tenni mindenki szá­mára. hogy az iparitanuló­iskola elvégzése nem vég­cél, ott nem zárulnak le a tanulás lehetőségei. El kell érnünk, — szülőknél és gyermekeknél egyaránt —, hogy a „csak” szó az ipari tanulók elől örökre elfelej­tődjék. Egri tss-tagok Aggteleken Vasárnap egynapos kirándu­láson vettek részt az egri Nagy József Termelőszövetkezet leg­jobb dolgozói és családtagjai. A hajnali órákban 4 autó­buszon 170 személy indult el Aggtelekre, hogy megtekint­sék a messze földön híres cseppkőbarlangot, majd vissza­felé Jósvaföt érintve a tapolcai fürdőt, Lillafüred, Felsőtár- kány csodálatos természeti szépségeit A termelőszövetkezet tagjai jó hangulatban töltötték el ezt a napot, és a kirándulás végén megegyeztek abban is, hogy a jövőben még több ilyen, ehhez hasonló társasutazást, kirándu­lást szerveznek az ország más, történelmi és természeti szép­ségekben gazdag tájaira is. Bányászfiatalok segítsége A szűcsi bányászfiatalok KISZ-szervezete a helyi Bajza József Termelőszövetkezetet patronálja. A szövetkezet ta­nyaközpontjának villamosítási munkáit a napokban fejezték be a fiatalok. A munkákban Nagy László KISZ-tag járt elöl. K. Leonyidov: A CSILLAG-ÁLOM NEVÉBEN ★ TÍZ NAP ALATT 25 SŰLYOS KÖZLEKEDÉSI BALESET ★ RÖVIDEN DEBRECEN NAGY ESEMÉNYEIRŐL ★ G. Martmov: 220 NAP ŰRHAJÓN ★ BÁNYÁSZ-HÍRADÓ ★ ÖRÖM ECSÉDEN ★ KILIÁN KUPA-DÖNTÖK A FÜZESABONYI JÁRÁSBAN Egy nappal előbb érkezik Egerbe a Braziliána Együttes Már három éve nagy érdek­lődés előzi meg hazánkban a Braziliána Együttes vendég- szereplését. Ebben az évben is folytatta -sikersorozatát a kivá­ló néger együttes, és most, egy nappal a hirdetett időpont előtt, tehát pénteken este már műsort adnak Egerben is. A főváros már jól ismeri az együttest, de emlékezve a mű­vészi estek adta élményre, az idén is meleg szeretettel vár­ják őket. De ebben az évben nem először Budapestet, ha­nem a vidéket keresték fel előadásaikkal A Braziliána Együttes 1949- ben kezdte meg a próbáit Rio de Janeiróban. Kezdeményező­je egy író és egy újságíró: Miecio Askaiiasy. Az együttes létszáma lassan megnöveke­dett és színházat alapítottak, a Brazíliánál 1950. első hónap­jában elkészült a műsoruk és azt nagy sikerrel mutatták be a brazil fővárosban. Egy évvel később európai körútra indul­tak, majd bejárták Ázsia, Ausztrália és Afrika nagyváro­sait. A néger táncrevü együt­tes mindenütt nagy sikert ara­tott. Kádár László, a gyöngyösi Méntelep abrakmestere, már másodízben hozott egyszerre nem egy, hanem három, négy aranyérmet, a hagyományosan megrendezett aacheni lovas­bajnokságról. A kitűnő gyöngyösi hajtót, aki négyesfogatával vett részt 24 ország versenyén, szerte a világon megismerték, de ez érthető is, hiszen az elmúlt évben négy, az idén pedig három aranyérmet hozott el. Képünkön a négyesfogat egyik lovával, kedvencével, a Plútó­val. (Foto: Kiss Béla) — ÖRVENDETÉS dolog, hogy az Állami Könyvterjesztő olyan szótárakat hozott forgalomba, amelyek nemcsak kielégítik az idegen nyelven tanulók igé­nyeit, de hozzásegítik ahhoz is, hogy az egyszerű tájékozódá­son túl, az idegen nyelvekben bizonyos jártasságra tegyenek szert azok, akik tovább akar­nak tanulni. Ünnepélyesen átadták rendeltetésének az egri textilraktár új épületét Tegnap délelőtt II órakor ünnepélyes keretek között ke­rült sor az egri textilraktár új épületének átadására, amelyet az állomás épülete mellett emeltek. Az átadásnál jelen voltak: Putnoki László elv­társ, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának első titká­ra, Ivády József, a megyei ta­nács VB-elnökhelyettese, Se­bők Béla, a Beruházási Bank megyei fiókjának vezetője, Vadász Károly, az OTP me­gyei fiókjának igazgatója, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának képviseletében Ber- náht Ferenc, Bartolák Mihály a MÉSZÖV, Mandula Ernő, a Heves megyei Nyomda Válla­lat igazgatója és Rátkai Fe­rencié, Heves megye ország- gyűlési képviselője. Az ünnepséget Boross György, az Északmagyaror­szági Felsőruházati és Textil- nagyker igazgatója nyitotta meg, majd ezután a Belkeres­kedelmi Minisztérium részéről Halász János miniszterhelyet­tes elvtárs adta át a mintegy 9 millió forint értékű új lé­tesítményt. Korszerű, modem, s ugyan- altkor látványos, impozáns épülettel gyarapodott váro­sunk. A négyszintes, négyeme­letes objektum nemcsak gaz­dasági szempontból — az új ’•aktárépület raktártere több mint háromszorosa a régi rak­tárénak, a belső szállítást az emeletek között liftek bo­nyolítják le, a ruhaneműk ke­zelése és raktározása gazdasá­gosabb körülmények között történhet, — hanem építészeti szempontból is értékes része, dísze városunknak. Modern épület... az új lé­tesítmény teljes egészében vas­beton keretekből készült — a falaknak csak „kitöltő” szere­pük van, így azok bármikor nagyszerűen cserélhetők és át­alakíthatok ... Érdekességként kell megem­líteni, hogy az épület alapozá­sánál nagy összegű megtakarí­tást értek el, mert a tervezők úgynevezett kútalapozást írtak elő — az egész épületre kiter­jedő drága alapozás helyett; a kútalapozás lényege: csak a tartók részére süllyesztettek mélyen a földbe kútgyűrűket, ezeket betonnal töltötték ki, s ebbe állították bele a vasbe­tonkereteket Nem szabad elfeledkeznünk a textilraktár fűtési rendszeré­ről sem. A fűtést itt egy bol­gár export kazán szolgáltatja, melynek teljesítménye az ed­dig használt kazánokénál sok­kal kedvezőbb és gazdaságo­sabb; az országban elsőnek itt használják a Bulgáriából ex­portált kazánt. Köszönetét kell, hogy mond­junk azoknak az építőknek is — az ÉM Heves megyei Építő­ipari Vállalat munkásainak —, akik a tervdokumentációkat, mérnökök és technikusok el­képzeléseit, betonba öntötték, téglafalakban teremtették va­lósággá. És osztozunk a Textilnagy- ker dolgozóinak örömében is. A Széchenyi utcai szűk, sötét helyről most ideális körűimé nyék közé kerültek, ahol már nem lesz többé probléma az áruk, a ruhanemű textíliák el­helyezése. Közel a vasút, köz­vetlenül az épület mellé ka­nyarodnak be az árukkal teli vagonok, melyeknek tartalmát liftek röpítik az épület külön­böző szintjeire, emeleteire. És örülünk az új raktárépü­letnek úgyis, mint Eger lako­sai, akik eddig hiányoltuk az ilyen impozáns, ízléses vonalú, modem építményeket, örü­lünk, mert a textilraktár épü­lete a város egyik legszebb dí­sze lett; s megcsodálják azok is, akik mereven ellenezték a korszerű építészeti vonalakat, mondván, hogy „üti a város­képet”. A textilraktár igazán szép épülete nemcsak-hogy be­leilleszkedik Eger kibontakozó új városképébe, de jelzi azt az igényt is, hogy több ilyen léte­sítménnyel gyarapítsuk új éle­tünk szocialista architektúrá­ját. Megnyílt a községi választott vezetők tanfolyama Heves megyében az állam­igazgatásban dolgozó községi választott vezetők továbbkép­zését hároméves tanfolyamon biztosítják. A továbbképzésen községi VB-elnökök, elnökhe­lyettesek és a végrehajtó bi­zottságok titkárai, mintegy hetvenen vesznek részt az idén. A hallgatók megismer­kednek az államigazgatás irá­nyításának fontos tennivalói­val és minden évfolyamon vizsgát tesznek a szerzett is­meretekből. Az oktatási évet kedden délelőtt nyitották meg Eger­ben, a Dobó Gimnázium épü­letében, ahol a hallgatók négy­napos előkészítő tanfolyamon vesznek részt, majd a tanév során egyéni tanulással foly­tatják tanulmányaikat. A megnyitó ünnepségen je­len volt dr. Tóth István, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára, Prokai Mi­hály, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára és Varga Ist­vánná, a megyei tanács sze­mélyzeti csoportjának vezető­je is. Dr. Tóth István a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében üdvözölte a tanfo­lyam részvevőit és örömmel állapította meg, hogy az elv­társak lelkesedéssel vesznek részt a továbbképzésben, amely biztatást ad arra, hogy a tanfolyam során jó felké­szültségről adnak majd szá­mot. Ennek az oktatásnak az a célja, hogy az államigazga­tásban még jártasabbá tegyük a helyi tanácsok vezetőit és a konferenciákon, valamint az egyéni tanulásban szerzett is­mereteket a gyakorlatban he­lyesen tudják majd alkalmaz­ni. A továbbképzés múlt évi eredményeit bizonyítja az a tény, hogy jelentősen javult az államigazgatási munka. Hangsúlyozta Tóth elvtárs, hogy az elkövetkező években magasabb-szintű vezetést kell biztosítani a községekben is, amelyhez elsőrendű segítséget biztosít a hároméves tovább­képzés. (ka) ... arról a bravúrosko­dásról, amelyet augusztus 21-én, pontban 16 óra 50 perckor Hort község köze­pén hajtott végre az EF 26—15 rendszámú Pannó­nia motorkerékpár gazdá­ja. Az eset a következőkép­pen történt: az úttest jobb­oldalán (Hatvan felől Gyöngyösnek tartva!) ha­ladt három szekér, mögötte egy biciklis és utána a mi Pobedánk; szemben az út­test baloldalán egy szekér jött, szorosan nyomában egy utasokkal tömött autó­busz. A járművek között — az úttest közepén — körül­belül jó méternyi távolság volt. Ezen a jó méternyi „közön” robogott át két utasával, 60 km-es sebes­séggel az EF 26—15 rend­számú Pannónia. Miért, s hova utaztak az említett motoron, miért volt ez a nagy sebesség, amellyel a KRESZ-t is semmibe véve, a veszélyes résen „kisiklottak”?! Feles­leges az ilyen „hősködés”. Igaz, egyetlen betétlapjába sem került az illető moto­rosnak, de kerülhetett vol­na; sőt; nagymérvű bal­eset okozója is lehetett vol­na. (patakifi

Next

/
Thumbnails
Contents