Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
1961. augusztus 23., szerda NÉPÚJSÁG 3 EGY PIROS LABDA hozott közelebbi ismeretségbe Pista bácsival, ö már nem emlékezik rá, de az én emlékezetemben még nagyon jól él a történet. 1949 nyarán történt, hogy mi, az egri Árpád utcai illik — 12—13 éves gyerekek — nagyon szerettünk futballozni, és ha egy kis alkalmunk nyílt rá, hát azonnal rúgni kezdtük a „bőrt”, amelyet abban az időben vagy egy anyánk készítette rongylabda, vagy pedig más, kisebb méretű, olcsó, piros gumilabda helyettesített. Ezen az emlékezetes napon Is így történt. B. öcsi mondta, hogy ő jobban véd, mint Bige, az egriek akkori jóhírű kapusa. En azonnal megcáfoltam, s bizonyságul fogadtunk, hogy 5 lövésből 4-et beteszek a kapuba. Leállítottam hát a labdát Pista bácsiék kapuja előtt. Elvégeztem az első rúgást. A labda védhetetlenül vágódott a kapuba, és hatalmas zörejjel jelezte, hogy gól volt. A második lövésnél megjelent a kapuban Pista bácsi is, és csendes szóval arra kérlelt bennünket, hogy menjünk máshová játszani, mert itt nem szabad, beteg van a háznál. — A fogadás miatt lőnöd kell a többit is, s ha másik kaput választunk, hát nem érvényes a fogadás... — mondogatták a fiúk és nem volt mást tenni, újabb lövéshez állítottam le a labdát. Nagy erővel futottam neki, rúgtam, és a labda az elvetődő kapus barátom hasa alatt bejutott a kapuba, de ott nem állt meg, hanem a széles szennyvízlefolyón bejutott az udvarra is. Mit volt tennem, bementem. Az udvaron Pista bácsi javította a lovaskocsit és a bűnös, piros labda néhány méterre ott hevert a lábánál Síró hangon kértem, adja visz- sza, s ő tettetve, mintha mérges volna, megfenyegetett, hogy engedetlenségemért megérdemelnék egy pofont, de most az egyszer nem bánt, itt a labda, fogjam, és menjek. Erről, a gyermekkori élményemről beszélgetünk 12 év után Pista bácsi lakásán, s csak most árulja el, hogy azért nem bántott, mert min- ■ dig szerette a gyerekeket, még akkor is, ha engedetlenek voltak, no, meg a labdarúgást mindenkor kedvelte, ő maga is labdarúgó volt sokáig, így meg tudta érteni a labda iránti mélységes szeretetünket. Ezen aztán mindketten jót nevettünk, mert Cseh Istvánról, a helybeli Dobó István Termelőszövetkezet ielnökéről, Pista bácsijáról tudni kell, hogy vidám, jó kedélyű ember, érti a tréfát, s maga is jót tud kacagni a humoros ' történeteken, s talán ez a jó szokása őrizte meg egészségét, idegállapotát is az elmúlt 52 év minden napja alatt, amely bizony sokszor küzdelmes, nehéz volt. Most is a vízilabda-mérko- íésről tért haza, mert ez az egyedüli szórakozása: a foci, meg a póló, s igazán jólesik az egésznapi nehéz, gondoktól telített munka után egy kis kikapcsolódás, egy kis szórakozás — ahogyan ő mondja. MERT MINDEN áldott nap reggel 5 órakor kel, s 6 órakor már a termelőszövetkezet irodáján van, ahol várja a tennivaló, a munka, az 1300 holdas közös gazdaság irányítása. — Sok munkám van vele — mondja Pista bácsi elgondolkodva, komolyra váltva a szót. — Mindennapra van tennivaló éppen elég. Ma is délelőtt kint voltam a határban ; végezzük a termésbecslést, majd délután megbeszélésen voltam a városban, aztán pincehelyiség után néztünk, s már el is ment a nap, épphogy elértem az esti vízi- póló-mérkőzésre. — És ez így megy 1961 februárjától, ahogy létrejött a tsz — folytatja tovább, és érezni a hangjából, hogy maga előtt látja az elmúlt hónapok küzdelmeit a munkával, a szervezéssel. Mert ez volt az ő feladata, a szervezés, de ma is eok jut belőle neki. Amikor az alakuló közgyűlés volt, és a nevét említették, a szövetkezet tagsága egyöntetűen őt ^kívánta elnöknek. Akkor erez i „Noé bárkájának“ lakóival a föld alatt Tizenkét olasz tudós a napokban egy valóságos állatsereglettel együtt beköltözött a vaksötét Frabosa Sottana föld alatti barlangba. A tudományos kísérlet célja, eldönteni a következő problémákat: 1. Miért tojnak a tyúkok többet a sötétben? 2. Miért kukorékolnak a kakasok hajnalban a vaksötét barlangban is, ahol nincs napkelte? 3. Több tejet adnak-e a tehenek a föld mélyén, mint a szabad levegőn? 4. Hány napi föld alatti tartózkodás után válik az ember színvakká? Milyen mélyen kell behatolni a föld mélyébe, hogy védelmet nyerjünk a radioaktív sugárzással szemben? Noha a tudósok a felsorolt kérdések egynémelyikére már ismerik a választ, nem tudják még a jelenségek pontos okát. Az expedíciót a torinói egyetem tudósai és diákjai hajtják végre és igen érdekes eredményeket várnak tőle. — A FÜZESABONYI járás termelőszövetkezeteiben napjainkban 169 500 baromfi nevelkedik. Előreláthatóan ebben az évben még ezen felül 43 700 baromfit nevelnek a járás közös gazdaságai. Csak engedéllyel . . . ? Ec séden szerettük volna megtekinteni a külszíni fejtést, látni ezt a „napfényes bányát”, s írni róla. De az írásból a végén semmi se lett, minden szándékunk kútba esett. Miért? Mert a Földkotró Vállalat főmérnöke, — akihez tévedésből bekopogtattunk — kereken elutasított. A következőképpen: — Van minisztériumi engedélye? — Nincs... — Akkor nagyon sajnálom, de az üzem területére nem léphet! — Tessék, az újságírói igazolvány ... — Az kevés. — De írni szeretnék ... — Van engedélye a minisztériumtól? — Nincs, de... — Akkor ne agitáljon! Hangsúlyozom: tévedésből kopogtattam a főmérnök ajtaján, mert megnézhettem volna a külfejtést, ha a másik irodát keresem, a külfejtés irodáját — ezt mondta a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, Baják elvtárs is. Ekkor kicsit megnyugodtam. De a Földkotró Vállalat főmérnökének viselkedése most is nyugtalanít, s töprengésre késztet; annál inkább, mert amikor a gyöngyösi földkotróknál jártam a visontai külfejtés után érdeklődve, ott minden további nélkül felvilágosítással szolgáltak. Miért volt olyan kurtafurcsa az ecsédi Földkotró Vállalat főmérnöke? Miért tért ki kérésem teljesítése elől — a hivatalosság merev sáncai mögé húzódva? Talán attól tartott, hogy hónom alá csapok egy kotrógépet, vagy zsebredugok egy öttonnás földgyalut? (Elvégre: ki tudhatja előre egy újságíró szándékát?!) Vagy olyan szigorúan titkos munkákat folytatnak a földkotrók, hogy az nem tartozik az újságolvasó közönségre? Akkor — a főmérnök fontoskodása miatti felháborodásomban — nem értettem az indokolatlan éberséget, amiért minisztériumi engedélyhez kötik a külszíni fejtés megtekinthetőségét. Most már kezdem érteni: a földkotrók végzik a szénrétegek fölötti földrétegek eltávolítását: abból rettentő baj származnék, ha például a C1C tudomására jutna, hogy ez idáig hány köbméter föld megmozgatását végezték el. (pataky) Mezőgazdasági tanácsadó A vetőmagcsá vásásról KALÁSZOS vetésterületeinken évről évre megjelennek és súlyos károkat okoznak az üszögbetegségek. Egyes járványos években ez a kártétel katasztrofális méreteket ölthet. 1948-ban, amely a legutóbbi üszögjárványos év volt, egyedül a búza fedettüszög kártétele elérte országosan a négymillió métermázsát, amely megfelel Budapest egész évi kenyérszükségletének. Ez az egyetlen adat jelzi annak szükségességét, hogy az üszögbetegségekkel, a védekezéssel foglalkoznunk kell. A két legfontosabb kenyér- és takarmánytermő kalászosunkat, a búzát és árpát, két csoportba tartozó üszögbetegségek károsíthatják: a por- üszkök és fedettüszkök. Az elnevezés utal megjelenési formájukra. A porüszög virágzás idején jelenik meg. A kalászok már a kalászhányás idején teljes egészükben barnásfekete porrá, üszögspórákká válnak. A spórákat a szél elhordja, a növényen csak az üres kalászorsók maradnak vissza. A spórák behatolnak az egészséges virágokba, a bibén keresztül a magházba. Ezt a jelenséget virágfertőzésnek nevezzük. Az így fertőzött szem látszatra egészséges, csak a következő év tavaszán válik szembetűnővé a kártétel, a kalászok előbb leírt pusztulása. E betegség ellen felületi vetőmagcsává- zással védekezni nem lehet, a higanyos csávázás hatástalan a kórokozóval szemben. A gombaszervezet a búzavetőmag belsejében gombafonál alakban él, amit a felületi hatású csávázóoldat elpusztítani nem tud. Ezen betegség ellen csak a melegvizes csávázás hatásos, amely a fehérjék hő hatására történő kicsapódásán alapul. A gombaszervezet fehérjéje alacsonyabb hőmérsékleten (52 C fok) csapódik ki, míg a vetőmag fehérje anyaga ezt a hőmérsékletet károsodás nélkül elbírja. Ezt a melegvizes csávázási azonban csak egyes igen értékes vetőtételeknél, nemesítő telepeken alkalmazzák, a gyakorlatban nehezen keresztülvihető volta miatt. A MÁSIK üszögbetegség a kőüszög, vagy fedett üszög, szintén spórák útján terjed. Az üszögspóra a vetőmag felületére tapadva, a vetőmaggal együtt kerül a talajba, ott kicsírázik, a gyökérnyakon keresztül behatol a gyökérbe, szárba, felnő a kalászokba is. Ezt a jelenséget nevezzük csírafertőzésnek. A kórokozó fertőzi a kalászokban kialakuló szemeket, melyek duzzadtab- bak a rendesnél, sötétebb, szürkésbarna színűek. Az ilyen szemet nevezzük puffancsnak, belseje kenőcsszerű, később pedig kemény, fekete por, Emlékkönyv helyett Eljutott hozzájuk a Mr, hogy nem boldogul az egri Nagy József Termelőszövetkezet. Nincs szakember, nem tudják felépíteni a csibenevelöt és a sertésólat. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat kommunistái, derék kőművesei, ácsai és kubikosai összefogtak és segítettek. Bagi József komplex-brigádjának tagjai majdnem teljes számban részt vettek a társadalmi munkában. Felépítették az ólakat és közben új barátság született az építőmunkások és a tsz-parasztok között. spóratömeg. A kőüszögös szem látszatra egészséges, a spóratömeget pelyvalevelek fedik. Csépléskor az ütések hatására a pelyvalevelek felrepednek, a spóratömeg szabaddá válik, fertőzi az egészséges szemeket. Kőüszög esetében, amint látjuk, a fertőzés a mag felületére tapadt spórákkal terjed. A védekezés: lemosni a magra tapadt spórákat, méreganyaggal érintkeztetni, hogy hatására elpusztuljanak. A kőüszög ellen alkalmazzák a vetőmagcsávázást, mely lehet por- és nedves csávázás. Porcsávázáskor 20 dekagramm vegyszert adunk mázsánként. Ez a csávázási eljárás a gyakorlat számára tetszetős és gyors. Elméletileg, az eljárás eredményességét tekintve, mégsem részesíthetjük előnyben, a nedves csávázás- sal szemben. A porcsávázószer hatását, csak akkor tudja kifejteni, ha a magágy kellő nedvességtartalmú. A poranyagnak a talaj nedvességében oldódnia kell, hogy a kívánt gombaölö hatást kifejthesse. Az viszont bizonytalan, hogy a talaj elegendő nedvességtartalmú lesz-e, így munkánk eredményessége is kétséges. ELŐNYÖSEBBNEK kell tartanunk a nedves csávázást. Kis termelő gazdaságokban jó hatással alkalmazták a Linhart-féle kosaras csávázást. Ez a módszer azonban nagy vízigénye miatt nagy gazdaságokban rentábilisan nem alkalmazható. Előtérbe került egy gyors és mégis biztos hatású csávázási eljárás kidolgozása. A magyar találmányú P. C. típusú csávázógép egyesíti a por- és nedves csávázás előnyeit. Gyors, félnedves csávázás végezhető ezzel a géppel. Mázsánként 3 liter vízben oldott 3 százalékos (9 dgramm/mázsa) csávázóanyagot juttat a vetőmag felületére, ami elegendő meny- nyiség ahhoz, hogy az üszögspórákat elpusztítsa. A gép teljesítménye 30—35 mázsa óránként. A gabonát szárítani nem kell, zsákokban és garmadában is tárolható vetésig, természetesen, állandó felügyelet mellett. Kétségtelen, hogy ez a gépi, félnedves csávázás a nagyüzemi módszer. Az üszögbetegségek elleni védekezés lehetőségei még a vetőmagcsávázás mellett a jó agrotechnika alkalmazása, a vetőmag tisztítása, az üszögös puffancsok eltávolítása. Ezen védekezési eljárások kombinációjával elérhető, hogy az üszögbetegsége!? elleni védekezés eredménnyel jár. Kaptás Tlb« te, hogy öregebb napjaira még nagyobb feladatok megoldása elé állítja az élet: 612 ember jó megélhetését biztosítani, ügyeit, az 1300 hold mellett intézni, megérteni majdpana- szukat, örömüket, s úgy intézkedni minden porbléma megoldásánál, hogy abban mindenki az igazságot lássa. — Az emberek kívánsága volt, vállalnom kellett — eny- nyit mond róla. És az elmúlt napok története azt bizonyítja, hogy Pista bácsi becsületesen helytállt, elvégezte a rá jutó tennivalókat. Mint mindig életében! Gyerekkorától napjainkig... TISZANÁNAI kovácsmester gyermeke volt, és tanulni akart. Délelőtt az iskolában tűnt ki tudásával, délután pedig otthon, apja mellett verte a tüzes vasat lópatkoláshoz, hogy több legyen a kereset, legyen miből iskoláznia. Mert abban az időben sok pénz elment addig, míg egy szegény falusi ember gyermeke „khs- kolázott”. Nagy szorgalom, türelem kellett hozzá. S benne mindkettő megvolt. A szorgalom is, meg a türelem is. 1930- ban érettségizett Egerben, de nem tudott elhelyezkedni, hiába volt meg az iskolája, mert „összeköttetése” nem volt semmi. Egyetemről álmodott fiatal korában, de annyi pénze nem volt, hogy „megreszkírozza”. Elment Egerből Haj- dúdorogra dolgozni, a postához. öt évet „húzott” le itt egyszerre, majd a sorsa visz- szavezérelte Egerbe, ahol 1937-ig teljesített szolgálatot, míg be nem hívták katonának, és később el nem vitték a frontra. Már nős volt — 1936-ban nősült —, s így még nehezebb volt a háború, itthon feleség és gyerek, állandó rettegés, mi van velük, s fordítva is, mi lesz velem. Túlélem-e? ... — Amikor hazajöttem, nyugdíjaztak, betegségemre való tekintettel — emlékszik visz- sza az akkori időkre —, és akkor határoztam el, hogy a jövőben mezőgazdasági munkákkal foglalkozom. Három hold szőlőn gazdálkodtunk. Kellett a pénz, mert nőtt a család is. Három fiú és egy lány. Pista, a legöregebb, az egri főiskolára jár, Marika úgyszintén. Feri most érettségizett, Andris IX. gimnazista. Tanulnak, mert megvan hozzá a lehetőségük. Egy kis szünetet tart. Aztán megemlíti, hogy az elmúlt évben halt meg a felesége, szinte váratlanul. MAJD MEGINT a jelenről beszél, a termelőszövetkezetről, ami minden idejét igénybe veszi. — Semmivel kezdtük! — Mondja. — És minden munka egyszerre tornyosult felettünk. Metszés, kapálás, szántás, vetés. Később a kötözés, újabb kapálás, permetezés, építkezés... Gyakorlatlanok voltunk valamennyien, hiszen mindnyájan ebben az évben kezdtük a közös gazdálkodást. — De hát megoldottuk! Sokat segítettek a társadalmi munkások, a népnevelők, elsősorban is patronáló üzemünk: az Útfenntartó Vállalat dolgozói, akik például elvégezték a víztoronyépítés műszaki berendezéseinek beszerelését ... Március 1-én kezdtük komolyabban meg a munkát, s fokozatosan eljöttek a tsz-tagok dolgozni. Ma már 458 szövetkezeti tagnak fizetünk 20 forint előleget a teljesített munkaegységre. Igaz, nehéz volt először miből fizetni, mert nem volt ón- zünk, de fuvaroztunk, homokot árultunk, üzemeltettük a kőbányát, értékesítettük a gyümölcsöket, s lett pénzünK. Csak a cseresznye 60 ezer forint körül jövedelmezett. A szőlőt háromszor permeteztük, kétszer kapáltuk, kétszer poroztuk, és a kötözését is elvégeztük háromszor. Emellett építkeztünk is. A víztornyot, 120 férőhelyes hizlaldát, és rendbehoztunk, átalakítottunk több régi helyiséget. Működik egy darálónk, van 17 üszőnk, 50 lovunk, 1000 baromfink, s ez a létszám jövőre még több lesz. Es vásároltunk egy Super Zetort is pótkocsival. Most már „belemelegedve” mondja el, hogy tervbe vette a vezetőség, hogy jövőre 20 hold szőlőt telepít, 30 hold őszibarackost, 5 hold ribizlist, málnást, eprest, és a télen tanfolyamot szerveznek a szőlő- oltványkészítés elsajátításának a megtanulására, mert másfél millió oltványt szeretnének jövőre értékesíteni, főleg kadarkából és rizlingből. — Azt írd már meg — mondja hirtelen más hangon —, hogy szép termés mutatkozik. 17 mázsát terveztünk, de ennél több lesz egy holdon. 1500 mázsa szőlőt eladunk, 1500 hektoliter bort úgyszintén, kétszer’ fejtett állapotban, s ami terem, még azt is eladjuk majd, de problémáink vannak. Emiatt nem tudok már napok óta nyugodtan aludni. A férőhely miatt. Nincs pincénk és nincs hordónk. Vásárolnánk, de nehezen kapunk. „Jó gond” ez, de mégis segítségre lenne szükségünk ... FÉLIG NEVETVE ejti ki az utolsó mondatokat, félig pedig mérgesen. Aztán találóan megjegyzi, hogy Egerben a bort kiszorította a pincéből a savanyító, a gomba, a zöldség és a szén. — Majd uborkásüvegben tároljuk — tréfálkozik, mert a humor, a jókedv azért a problémák megoldásánál sem hagyja el. Már nevetünk valamennyien vele, mert ha Pista bácsi mosolyog, tréfálkozik, az azt jelenti, hogy néhány jó elképzelése született a problémák gyors megoldására. Így nyújt hát búcsúzóul kezet, közeledik az idő az éjfélhez, és hamar reggel lesz. Négy órakor már kel, mert várja az újabb munka a szövetkezetben. Fazekas István Sorok egy élet margóján
