Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-22 / 197. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 197. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1961. augusztus 22., kedd VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A munkás - paraszt szövetség Jegyében Beszámolók az alkotmánynapi ünnepségekről Eső szitált augusztus 20. reggelén. S bár a hirtelen ősziesre forduló időjárás miatt kul- túrházak termeiben gyülekeztek az emberek — az ünnepi hangulat változatlanul lelkes maradt. Megyénkben több helyütt pártházat is avatott ez a nap. A szövetkezeti parasztok boldogi ünnepségén koreai elvtársak is részt vettek. Petőfibányán, Rózsaszentmártonban és Szűcsiben termelőszövetkezetek tagjaival közösen, a munkás-paraszt szövetség jegyé­ben ünnepeltek a bányászok. Sőt: Rózsa- szentmártonban és Petőfibányán még azzal is gazdagodott a program, hogy e napon ünne­pelték a Petőfi-altáró és a rózsái IX-es akna dolgozói élüzemavatásukat. Délután kultúr- eseményekben, este táncmulatságokon szóra­koztak az emberek. A derű, s a vidámság jegyében telt el az alkotmány napja. Az első űrhajós Komlón <; Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, magyarországi tartózkodása során több nagy < városba is ellátogatott. Képünkön a komlóiak fogadják nagy szeretettel a fiatal űrrepülőt /VWVWWSA/ ^w'WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVAAAAAA^AAAAAAAAAAi* w/4 béke a mi politikánk és alkotmányunk alapja • . GAGARIN DIADALÚTJA a Dunántúlon Ünnepi nagygyűlés Domoszlón Kissé borús képpel ébredt Vasárnap délelőtt a nap Do­moszlón, mert úgy nézett ki az idő, hogy egész nap esni fog az eső, és éppen ezért a rossz idő elől az emberek a községi kultúrház mozihelyi­ségében gyűltek össze, hogy ünnepi gyűléssel és kultúrmű­sorral köszöntsék alkotmá­nyunk születésének 12. évfor­dulóját. Délelőtt 10 órára már meg­telt a mozi helyiség a falubeli­ekkel, és a himnusz elhangzá­sa után a 10 tagú elnökségből Like István nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést, majd Bí­ró József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára emelke­dett szólásra. Bíró elvtárs beszéde elején elmondotta, hogy 12 évvel ez­előtt fogadta el népünk, és ik­tatta törvénybe alkotmányun­kat, amely alkotmány a dol­gozó nép alkotmánya és meg­határozza társadalmi ren­dünk, a szocializmus építésé­nek formáját és irányát. Dolgozó magyar népünk már 12 éve ennek az al­kotmánynak szellemében él és dolgozik, ér el napról napra hatalmas eredmé­nyeket a szocializmus épí­tésében, majd arról beszélt, hogy mi­lyen különbség van a kapita­lista és a szocialista alkot­mány között. Megemlítette, hogy a kapitalista alkotmány az uralkodó körök alkotmá­nya, amely a dolgozó emberek kizsákmányolását és elnyomá­sát biztosítja, míg ezzel szem­ben a szocialista alkotmány a dolgozó nép jobblétét, jogait, célkitűzéseit biztosítja, a leg- demokratikusabban juttatja érvényre az emberi jogok ér­vényesülését a társadalmi életben. Ezután Bíró elvtárs arról beszélt, hogy a felszabadulás előtt is volt Magyarországon alkotmány, de ez az alkot­mány a magyar uralkodó osz­tály alkotmánya volt, amelyet a hangzatos „ezeréves alkot­mány” jelzővel tituláltak. — Ez az alkotmány nem volt jó — hangsúlyozta Bíró elvtárs —, mert az ezeréves alkotmány csak az uralkodó osztályok érdekeit képviselte és nem biztosította a dolgozó emberek becsületes megélhe­tését, munkája után való fel- emelkedését. Éppen ezért új alkotmányra volt szükségünk, amelyet 12 évvel ezelőtt tör­vénybe is iktattunk. — Nem véletlen, hogy az al­kotmány ünnepe egybeesik augusztus 20-al — folytatta tovább beszédét Bíró elvtárs —, amit az egyház szent Ist­ván király ünnepének tekint. Mi nagyra értékeljük I. István király jelentőségét a magyar történelemben, hiszen ő hozta létre a magyar államot, ő te­lepítette le a kalandozó ma­gyarokat, s ezáltal biztosítot­ta, hogy a magyar nép ki ne haljon az európai népek sorá­ból. De azzal nem értünk egyet, ahogyan István király emlékét elferdítette, a maga szája ízére formálta az egy­ház. Mi nem szentet, hanem az államalapító királyt tisztel­jük István királyban, és ezt az emléket meg is őrizzük hala­dó hagyományaink között. — Sokkal jelentősebb vi­szont az, hogy augusztus 20- án a magyar nép az új kenyér ünnepét is üli. Az új kenyé­rét. amiért a dolgozó paraszt- ember egész évben becsülete­sen dolgozik és fáradozik. Ma, amikor az alkotmány ünnepe egybeesik az új kenyér ünne­pével, elmondhatjuk, hogy va­lóban az új kenyér ünne­pét üljük nemcsak az ország­iján, hanem megyénkben, és itt a faluban is. A mai napon azt a kenye­ret szeljük meg, amit a szocialista nagyüzemi gaz­daságok teremtettek elő a dolgozó nép asztalára. S e ténynek jelentősége óri­ási. Mert, hogy ma a falu né­pe közös gazdaságokban dol­gozik, termel évről évre töb­bet, és évről évre több kenyér jut az asztalára — mindezt a mi alkotmányunknak köszön­hetjük. Csak egy példát. 1960- ban megyei viszonylatban 9,5 mázsás holdankénti búzater­mést értek el a közös gazdasá­gok a megyénkben, addig eb­ben az évben már 10,5 mázsás holdankénti terméssel dicse­kedhetünk. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a nagyüzemi me­zőgazdaság fölénye kidombo­rodik. S a korszerű, gépesített nagyüzemi mezőgazdaság a jövőben még többre lesz ké­pes. Bíró elvtáqs ezután megem­lítette, hogy azért érhetünk el az élet minden területén nagy eredményeket, mert az embe­reknek kedvük van a munká­hoz, lehetőségük a termelés fejlesztésére, és országunkban él és virágzik a munkás-pa­raszt szövetség. A mai új ke­nyérben benne van a munká­sok segítsége — a több gép, a több műtrágya előállíiásának jelképében —, de benne van a parasztság keze is, mert ő dol­gozta meg a földet és ő állí­totta elő munkájával a kenye­ret. S e két osztály egysége, szorgalma a jövőben is lehető­vé teszi, hogy a dolgozók élet- színvonalát tovább növeljük és olyan eredményeket érhes­sünk el, amilyen még nem volt ebben az országban. — Természetesen mindeh­hez békére van szükségünk — hangsúlyozta Bíró elvtárs. — Békére, amely politikánk és alkotmányunk alapja. De, hogy béke legyen, szükséges: gazdaságilag, politikailag, de nem utolsósorban katonailag is erősek legyünk, hogy hábo­rú esetén megvédelmezhessük: vívmányainkat, megvédhessük életünket, megvédhessük or­szágunk függetlenségét és a békét. A békéről most azért is fontos beszélni, mert jelenleg a nemzetközi életben fontos döntések, határozatok látnak napvilágot, amelynek ismere­tére, helyes értelmezésére va­lamennyiünknek szüksége van. — Sokan azt mondják, hogy háború lesz! Háború lesz a berlini helyzetből. Mint tud­ják, az NDK kormánya a szo­cialista országok javaslatára szigorú intézkedéseket, rend­szabályokat foganatosított Ke­let- és Nyugat-Berlin hatá­rán, hogy a' jövőben elejét ve­gye és megszüntesse a nyugati kémek, diverzánsok bejutását az NDK-ba, és ezen keresztül a többi népi demokratikus or­szágokba is. Világos, hogy ez nem tetszik a német revansis- táknak, és az amerikai impe­rialistáknak sem. Viszont e jelentős lépés megtétele elle­nére sem szabad úgy felvetni a kérdést, hogy háború lesz. Az elmúlt 50 év alatt, de főleg az elmúlt 15 év alatt, mikor volt olyan, amikor nyugodt volt a világ és nem állt fenn a háború veszélye? Elmond­hatjuk, sajnos, ilyen nem volt egy év sem. A háború veszélye fennállt és ilyen kö­rülmények között ma is fenn áll, de higgyék el, ma már, a mai korszerű hadviselés mel­lett nehéz a háborút kirob­bantani és (Folytatás a 2. oldalon.) A szombati nagy fővárosi találkozó után Gagarin vasár­nap útrakelt, hogy Sztálinvá- roson keresztül, Pécset érint­ve, ellátogasson Komlóra, a város tizedik évfordulójának ünneplésére. Bár esős volt az idő, a balatoni országút men­tén különböző „fedezékekből”, terebélyes fák alatt ernyőkkel, autóbusz-állomások bódéjához behúzódva, a házak ablakai­ból, érdeklődő fejek százai és ezrei figyelték az úttestet. Sztálinvárosban eközben az utolsó, simításokat végezte a íogadóbizottság és a rendezők. Nyolc óra előtt né­hány perccel feltárult a ven­dégeket hozó kocsioszlop uta­sai előtt szocialistái Városunk, monumentális képe. A yáros határában a karaván egy pil­lanatra megállt, Gagarin, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tag­ja és Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter társaságá­ban nyitott autóba szállt és integetve, mosolyogva üdvö­zölte az éljei)ző, tapsoló soka­ságot. A Dózsa Mozi előtti térségen Gagarin kiugrott a kocsiból,. ledobta magáról az esőköpenyt. Orkánszerű éljen­zés zúgott fel. A hivatalos fogadtatást meg­előzve, ő köszöntötte virággal a sztálinvárosiakat, a házi­gazdákra csak utána kerülhe­tett sor. Közben szüntelenül zúgott a taps, az éljenzés. Mindenki vidám volt, nevetett, s lassan véget is ért a rövid ünnepség, a sztálinvárosi lá­I togatás. I A kocsioszlop világhírű vendégével folytatta szágul­dását Pécs felé. A Dunántúl fővárosában, a Nádor Szálló előtt készültek a fogadásra. Tíz órára várták Gagarint. Három perccel tíz előtt meg­jelent a kocsioszlop élén a Bem utcában. Az űrhajós pontos volt. Felzúgott a pécsiek éljenzése, tapsvihara. Gagarin fáradhatatlanul mosolygott, integetett Kocsija a Széche­nyi téren a híres Dzsámi elé kanyarodott és a világ első űrhajósa máris ott állt a mik­rofon előtt. Oldalán fiatal felesége, és néhány keresetlen szóval köszönte meg az üd­vözlést. Ismét tapsvihar zú­gott, fél: Gagarin és a többi látogató — a r párt- és állám- vézetők» megkerülték 'a: Dzsá­mit, majd kocsiba ültek és Pécs új, gyönyörű városrésze, az „uránváros” felé tartottak. A Széchenyi téren közben va­laki ezt mondta a szomszédjá­nak: „Reméljük, ha a Hold­ba repült, újra eljön”. Tíz év előtt enyhén szólva még fur­csán hangzott volna az ilyen kérés, most azonban a szom­széd bólintott rá és a világ legtermészetesebb hangján vágta rá: „Reméljük”! Az urán'városban a szép Olimpia Vendéglőben hatalmas aszta­lon villásreggelihez terítettek. De Gagarin itt sem időtett sokáig, mert irány: Komló A fiatal bányaváros felé kö­zeledve az úttest mentén mind sűrűbben sorakoztak fel az emberek. Üttörőlányok és fiúk virágszőnyeggel borították az úttestet, s Gagarin nem győz­te üdvözölni az éljenzőket A városban a Lenin tér a nagy­gyűlés színhelye. Tízezrek szorongtak, egy gombostűt sem lehetett leejteni. Magyar és szovjet zászlókat lobogta­tott a szél, hatalmas fehér lég­gömbök emelkedtek az ég fe­lé, megragadó volt a látvány. Középen Lenin szobra, ame­lyet szombaton lepleztek le. Szűnni nem akaró taps, éljen­zés fogadta a díszemelvényre lépő Gagarint és feleségét Valentyina Ivanovna asszonyt, valamint az elnökség tagjait. „Éljen Gagarin! Éljen Gaga­rin!” — hangzott mindenün­nen és az éljenzés, a taps csak akkor ült el, amikor Egri Gyű* la, a. megyei pártbizottság tit* kára üdvözölte a vendégeket Utána Fock Jenő, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet, Kom­ló tízéves jubileuma alkalmá­ból. Szavai után Gagarin üd­vözölte a komlóiakat, városuk kettős ünnepén és átadta a Szovjetunió népei, valamint Tyitov őrnagynak üdvözletét A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget Majd a tízéves város vendé­gül látta az első űrhajóst. Ké­sőbb Gagarin, felesége és kí­sérőik a komlói pályaudvarról tértek vissza a fővárosba Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy találkozása a sajtó képviselőivel Jurij Alekszejevics Gagarin őrnágy hétfőn hajókirándulá­son vett részt, majd visszaér­kezve a Bem-rakpartra, a séta-1 hajón fogadáson találkozott, a magyar és a külföldi sajtó kép­viselőivel. A sajtó munkatár­sai nevében Szirmai István, az MSZMP' Központi Bizottságá­nak titkára, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége El­nökségének tagja üdvözölte a világ első űrhajósát, aki ezek után válaszolt, az újságírók, kérdéseire. (MTI) «"■MNK OS. Wl í J. 0. Gagarin kedden reggel elutazik hazánkból, jeienü a Magyar Távirati Iroda Népünk szeretett vendége, Jurij Alekszejevics Gagarin, őrnagy és családja, kedden, augusztus 22-én tér vissza ha­zájába, Magyarországról. J. A. Gagarin a Ferihegyi repülőtér­ről 9 órakor hagyja el főváro­sunkat. (MTI) A sztálinvárosiak néhány sort írattak az emlékkönyvbe a ritka vendéggel.

Next

/
Thumbnails
Contents