Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-22 / 197. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA

XII. évfolyam, 197. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1961. augusztus 22., kedd

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

A munkás - paraszt szövetség Jegyében

Beszámolók az alkotmánynapi ünnepségekről

Eső szitált augusztus 20. reggelén. S bár a hirtelen ősziesre forduló időjárás miatt kul- túrházak termeiben gyülekeztek az emberek — az ünnepi hangulat változatlanul lelkes maradt. Megyénkben több helyütt pártházat is avatott ez a nap. A szövetkezeti parasztok boldogi ünnepségén koreai elvtársak is részt vettek. Petőfibányán, Rózsaszentmártonban és Szűcsiben termelőszövetkezetek tagjaival

közösen, a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeltek a bányászok. Sőt: Rózsa- szentmártonban és Petőfibányán még azzal is gazdagodott a program, hogy e napon ünnepelték a Petőfi-altáró és a rózsái IX-es akna dolgozói élüzemavatásukat. Délután kultúr- eseményekben, este táncmulatságokon szórakoztak az emberek. A derű, s a vidámság jegyében telt el az alkotmány napja.

Az első űrhajós Komlón

<; Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, magyarországi tartózkodása során több nagy

< városba is ellátogatott. Képünkön a komlóiak fogadják nagy szeretettel a fiatal űrrepülőt

/VWVWWSA/ ^w'WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVAAAAAA^AAAAAAAAAAi*

w/4 béke a mi politikánk és alkotmányunk alapja • .

GAGARIN DIADALÚTJA a Dunántúlon

Ünnepi nagygyűlés Domoszlón

Kissé borús képpel ébredt Vasárnap délelőtt a nap Domoszlón, mert úgy nézett ki az idő, hogy egész nap esni fog az eső, és éppen ezért a rossz idő elől az emberek a községi kultúrház mozihelyiségében gyűltek össze, hogy ünnepi gyűléssel és kultúrműsorral köszöntsék alkotmányunk születésének 12. évfordulóját.

Délelőtt 10 órára már megtelt a mozi helyiség a falubeliekkel, és a himnusz elhangzása után a 10 tagú elnökségből Like István nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést, majd Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra.

Bíró elvtárs beszéde elején elmondotta, hogy 12 évvel ezelőtt fogadta el népünk, és iktatta törvénybe alkotmányunkat, amely alkotmány a dolgozó nép alkotmánya és meghatározza társadalmi rendünk, a szocializmus építésének formáját és irányát.

Dolgozó magyar népünk már 12 éve ennek az alkotmánynak szellemében él és dolgozik, ér el napról napra hatalmas eredményeket a szocializmus építésében,

majd arról beszélt, hogy milyen különbség van a kapitalista és a szocialista alkotmány között. Megemlítette, hogy a kapitalista alkotmány az uralkodó körök alkotmánya, amely a dolgozó emberek kizsákmányolását és elnyomását biztosítja, míg ezzel szemben a szocialista alkotmány a dolgozó nép jobblétét, jogait, célkitűzéseit biztosítja, a leg- demokratikusabban juttatja érvényre az emberi jogok érvényesülését a társadalmi életben.

Ezután Bíró elvtárs arról beszélt, hogy a felszabadulás előtt is volt Magyarországon alkotmány, de ez az alkotmány a magyar uralkodó osztály alkotmánya volt, amelyet a hangzatos „ezeréves alkotmány” jelzővel tituláltak.

— Ez az alkotmány nem volt jó — hangsúlyozta Bíró elvtárs —, mert az ezeréves alkotmány csak az uralkodó osztályok érdekeit képviselte és nem biztosította a dolgozó emberek becsületes megélhetését, munkája után való fel- emelkedését. Éppen ezért új alkotmányra volt szükségünk, amelyet 12 évvel ezelőtt törvénybe is iktattunk.

— Nem véletlen, hogy az alkotmány ünnepe egybeesik augusztus 20-al — folytatta

tovább beszédét Bíró elvtárs —, amit az egyház szent István király ünnepének tekint. Mi nagyra értékeljük I. István király jelentőségét a magyar történelemben, hiszen ő hozta létre a magyar államot, ő telepítette le a kalandozó magyarokat, s ezáltal biztosította, hogy a magyar nép ki ne haljon az európai népek sorából. De azzal nem értünk egyet, ahogyan István király emlékét elferdítette, a maga szája ízére formálta az egyház. Mi nem szentet, hanem az államalapító királyt tiszteljük István királyban, és ezt az emléket meg is őrizzük haladó hagyományaink között.

— Sokkal jelentősebb viszont az, hogy augusztus 20- án a magyar nép az új kenyér ünnepét is üli. Az új kenyérét. amiért a dolgozó paraszt- ember egész évben becsületesen dolgozik és fáradozik. Ma, amikor az alkotmány ünnepe egybeesik az új kenyér ünnepével, elmondhatjuk, hogy valóban az új kenyér ünnepét üljük nemcsak az országiján, hanem megyénkben, és itt a faluban is.

A mai napon azt a kenyeret szeljük meg, amit a

szocialista nagyüzemi gazdaságok teremtettek elő a dolgozó nép asztalára.

S e ténynek jelentősége óriási. Mert, hogy ma a falu népe közös gazdaságokban dolgozik, termel évről évre többet, és évről évre több kenyér jut az asztalára — mindezt a mi alkotmányunknak köszönhetjük. Csak egy példát. 1960- ban megyei viszonylatban 9,5 mázsás holdankénti búzatermést értek el a közös gazdaságok a megyénkben, addig ebben az évben már 10,5 mázsás holdankénti terméssel dicsekedhetünk. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság fölénye kidomborodik. S a korszerű, gépesített nagyüzemi mezőgazdaság a jövőben még többre lesz képes.

Bíró elvtáqs ezután megemlítette, hogy azért érhetünk el az élet minden területén nagy eredményeket, mert az embereknek kedvük van a munkához, lehetőségük a termelés fejlesztésére, és országunkban él és virágzik a munkás-paraszt szövetség. A mai új kenyérben benne van a munkások segítsége — a több gép, a több műtrágya előállíiásának jelképében —, de benne van a parasztság keze is, mert ő dolgozta meg a földet és ő állította elő munkájával a kenyeret. S e két osztály egysége, szorgalma a jövőben is lehetővé teszi, hogy a dolgozók élet- színvonalát tovább növeljük és olyan eredményeket érhessünk el, amilyen még nem volt ebben az országban.

— Természetesen mindehhez békére van szükségünk — hangsúlyozta Bíró elvtárs. — Békére, amely politikánk és alkotmányunk alapja. De, hogy béke legyen, szükséges: gazdaságilag, politikailag, de

nem utolsósorban katonailag

is erősek legyünk, hogy háború esetén megvédelmezhessük: vívmányainkat, megvédhessük életünket, megvédhessük országunk függetlenségét és a békét. A békéről most azért is fontos beszélni, mert jelenleg a nemzetközi életben fontos döntések, határozatok látnak napvilágot, amelynek ismeretére, helyes értelmezésére valamennyiünknek szüksége van.

— Sokan azt mondják, hogy háború lesz! Háború lesz a berlini helyzetből. Mint tudják, az NDK kormánya a szocialista országok javaslatára szigorú intézkedéseket, rendszabályokat foganatosított Kelet- és Nyugat-Berlin határán, hogy a' jövőben elejét vegye és megszüntesse a nyugati kémek, diverzánsok bejutását az NDK-ba, és ezen keresztül a többi népi demokratikus országokba is. Világos, hogy ez nem tetszik a német revansis- táknak, és az amerikai imperialistáknak sem. Viszont e jelentős lépés megtétele ellenére sem szabad úgy felvetni a kérdést, hogy háború lesz. Az elmúlt 50 év alatt, de főleg az elmúlt 15 év alatt, mikor volt olyan, amikor nyugodt volt a világ és nem állt fenn a háború veszélye? Elmondhatjuk, sajnos, ilyen nem volt egy év sem. A háború veszélye fennállt és ilyen körülmények között ma is fenn áll, de higgyék el, ma már, a mai korszerű hadviselés mellett nehéz a háborút kirobbantani és

(Folytatás a 2. oldalon.)

A szombati nagy fővárosi

találkozó után Gagarin vasárnap útrakelt, hogy Sztálinvá- roson keresztül, Pécset érintve, ellátogasson Komlóra, a város tizedik évfordulójának ünneplésére. Bár esős volt az idő, a balatoni országút mentén különböző „fedezékekből”, terebélyes fák alatt ernyőkkel, autóbusz-állomások bódéjához behúzódva, a házak ablakaiból, érdeklődő fejek százai és ezrei figyelték az úttestet.

Sztálinvárosban

eközben az utolsó, simításokat végezte a íogadóbizottság és a rendezők. Nyolc óra előtt néhány perccel feltárult a vendégeket hozó kocsioszlop utasai előtt szocialistái Városunk, monumentális képe. A yáros határában a karaván egy pillanatra megállt, Gagarin, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja és Trautmann Rezső építésügyi miniszter társaságában nyitott autóba szállt és integetve, mosolyogva üdvözölte az éljei)ző, tapsoló sokaságot. A Dózsa Mozi előtti térségen Gagarin kiugrott a kocsiból,. ledobta magáról az esőköpenyt. Orkánszerű éljenzés zúgott fel.

A hivatalos fogadtatást megelőzve, ő köszöntötte virággal a sztálinvárosiakat, a házigazdákra csak utána kerülhetett sor. Közben szüntelenül zúgott a taps, az éljenzés. Mindenki vidám volt, nevetett, s lassan véget is ért a rövid ünnepség, a sztálinvárosi láI togatás.

I A kocsioszlop világhírű

vendégével folytatta száguldását Pécs felé. A Dunántúl fővárosában, a Nádor Szálló előtt készültek a fogadásra. Tíz órára várták Gagarint. Három perccel tíz előtt megjelent a kocsioszlop élén a Bem utcában. Az űrhajós pontos volt. Felzúgott

a pécsiek

éljenzése, tapsvihara. Gagarin fáradhatatlanul mosolygott, integetett Kocsija a Széchenyi téren a híres Dzsámi elé kanyarodott és a világ első űrhajósa máris ott állt a mikrofon előtt. Oldalán fiatal felesége, és néhány keresetlen szóval köszönte meg az üdvözlést. Ismét tapsvihar zúgott, fél: Gagarin és a többi látogató — a r párt- és állám- vézetők» megkerülték 'a: Dzsámit, majd kocsiba ültek és Pécs új, gyönyörű városrésze, az „uránváros” felé tartottak. A Széchenyi téren közben valaki ezt mondta a szomszédjának: „Reméljük, ha a Holdba repült, újra eljön”. Tíz év előtt enyhén szólva még furcsán hangzott volna az ilyen kérés, most azonban a szomszéd bólintott rá és a világ legtermészetesebb hangján vágta rá: „Reméljük”! Az urán'városban a szép Olimpia Vendéglőben hatalmas asztalon villásreggelihez terítettek. De Gagarin itt sem időtett sokáig, mert irány:

Komló

A fiatal bányaváros felé közeledve az úttest mentén mind

sűrűbben sorakoztak fel az

emberek. Üttörőlányok és fiúk virágszőnyeggel borították az úttestet, s Gagarin nem győzte üdvözölni az éljenzőket A városban a Lenin tér a nagygyűlés színhelye. Tízezrek szorongtak, egy gombostűt sem lehetett leejteni. Magyar és szovjet zászlókat lobogtatott a szél, hatalmas fehér léggömbök emelkedtek az ég felé, megragadó volt a látvány. Középen Lenin szobra, amelyet szombaton lepleztek le. Szűnni nem akaró taps, éljenzés fogadta a díszemelvényre lépő Gagarint és feleségét Valentyina Ivanovna asszonyt, valamint az elnökség tagjait. „Éljen Gagarin! Éljen Gagarin!” — hangzott mindenünnen és az éljenzés, a taps csak akkor ült el, amikor Egri Gyű* la, a. megyei pártbizottság tit* kára üdvözölte a vendégeket Utána Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet, Komló tízéves jubileuma alkalmából. Szavai után Gagarin üdvözölte a komlóiakat, városuk kettős ünnepén és átadta a Szovjetunió népei, valamint Tyitov őrnagynak üdvözletét A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget Majd a tízéves város vendégül látta az első űrhajóst. Később Gagarin, felesége és kísérőik a komlói pályaudvarról tértek vissza a fővárosba

Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy találkozása a sajtó képviselőivel

Jurij Alekszejevics Gagarin őrnágy hétfőn hajókiránduláson vett részt, majd visszaérkezve a Bem-rakpartra, a séta-1 hajón fogadáson találkozott, a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. A sajtó munkatársai nevében Szirmai István, az MSZMP' Központi Bizottságának titkára, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnökségének tagja üdvözölte a világ első űrhajósát, aki ezek után válaszolt, az újságírók, kérdéseire. (MTI)

«"■MNK OS. Wl í

J. 0. Gagarin kedden reggel elutazik hazánkból, jeienü a Magyar Távirati Iroda

Népünk szeretett vendége, Jurij Alekszejevics Gagarin, őrnagy és családja, kedden, augusztus 22-én tér vissza hazájába, Magyarországról. J. A. Gagarin a Ferihegyi repülőtérről 9 órakor hagyja el fővárosunkat. (MTI)

A sztálinvárosiak néhány sort írattak az emlékkönyvbe a ritka vendéggel.