Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-22 / 197. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 22., kedd 5k az alkotmánynapi ünnepségekről (Folytatás az 1. oldalról.) van olyan erő a világon, amely felemeli szavát a békéért, és meg is védi a békét, s ez az erő a Szovjetunió vezette béketábor, amely tábornak a békés egymásmelleit élés a politikája — Abból indulunk ki, hogy a világon két rendszer létezik: szocialista és kapitalista rendszer, s e két rendszernek ezen a földgolyón békésen kell megférnie, békésen kell élnie. Mert csak ez az egy út van, s ez az egy út járható. A másik, a háború útja járhatatlan. Éppen ezért tizenhat éve, hogy véget ért a második világháború, szükséges, hogy megkössük a létező két német állammal a békeszerződést, mert ez így szükséges, mert ez mindig így volt a történelem folyamán. A győztes és a legyőzött fél ilyen, vagy olyan formában békét kötött egymással. Ennek alapján, hogy béke legyen, a szocialista tábor országai, akik hadban álltak Németországgal, elhatározták, ebben az évben aláírják a német békeszerződést, hogy megszűnjék Európa szívében egy háborús tűzfészek és rendeződjék Berlin státusza is. Amennyiben Nyugat-Német- ország nem lesz hajlandó a Szovjetunióval és a béketábor országaival megkötni a békét, úgy ebben az esetben ezek az országok a reálisan létező Német Demokratikus Köztársasággal kötik meg a békeszerződést. Bíró elvtárs arról beszélt az ünneplők előtt, hogy Nyugat-Németország kormánya, amely „szabadlábra” engedte a sovinizmust és a re- vans-szellemet, fegyverkezik, és újabb háborút akar az emberiségre zúdítani, nem akar békét kötni. Atom- és hidrogénbombát követel szövetségeseitől, területi igényeket hangoztat és háborúra uszít. Mindez azonban, — ha mi nem engedünk, erősek leszünk — nem következik be, és elérhetjük, hogy béke lesz Németországban is és az emberek nyugodtan hajthatják álomra fejüket. Ha mindezt felismerik az emberek, és minél többen ismerik fel a világon, annál kevesebb lehetőség nyílik arra, hogy háború legyen. A Szovjetunió és a népi demokrati-, kus országok hangsúlyozzák, hogy a fontos nemzetközi problémákat nem háborúval, hanem békés tárgyalásokkal kell megoldani. Végezetül beszélt még Bíró elvtárs az itt-ott tapasztalható felvásárlási lázról, és elítélte mindazokat, akik a berlini helyzet vitáját az emberek nyugtalanítására használják fel. — Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy olyan társa dalmi rendszerben élünk, amely a békéért harcol és olyan barátaink vannak, mint a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok, ame lyek legyőzhetetlenekké váltak a világon, — fejezte be beszédét Bíró elvtárs. Az ünnepi beszéd után a helybeli úttörők és a kiszesek adtak műsort, délután pedig sportműsoron vettek részt a falubeliek a község sportpályáján, majd este a község kultúrházában zene mellett szórakoztak, ünnepelték alkotmányunk 12. évfordulóját a domoszlói Mátra Gyöngye Tsz tagjai és a község lakói. KISKÖREI SZÁMVETÉS Tízkor kezdődött az ünnepély, de mór előtte negyedórával zsúfolásig megtelt a mozihelyiség. Az Üj Élet Tsz tagjai zászlókkal vonultak fel, végig az utcán, s a felvonulók között ott voltak a pesti patronáló üzemek képviselői is. Mire elfoglalja helyét az elnökség, elül a zsivajgás, s lelkes taps fogadja Molnár István községi VB-elnök megnyitó szavait. A Himnusz eléneklése után Potrosznik Erzsébet gimnáziumi tanuló lépett az emelvényre, s elszavalta Baráth Endre: Augusztus 20. című versét. Utána Misi Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, az ünnepség előadója emelkedett szólásra. Még a beszéd első mondatainál is állandóan érkeztek az emberek, már alig lehetett beférni a moziba. Fekete ruhás öregek, nyáriasan öltözött fiatalok ülnek a székeken, körülbelül négyszázan. Érdeklődéssel figyelnek, mikor Misi Sándor az alkotmány születéséről beszél, s arról a változásról, melyet az alaptörvény szentesített és lehetővé tett ebben az országban. Elmondta, hogy például az elmúlt választások alkalmával a megyében több mint négy és félezer dolgozót választottak be a tanácsokba. 'Olyan embereket, akik a rég’ rendszerben soha nem jutottak volna szóhoz. A község tsz-parasztjainak figyelmét főleg azok az adatok számok kötötték le, melyeket az előadó a megye mezőgazdaságának fejlődéséről mondott. Említette, hogy a gabonatermés 78 százalékát az idén már gépek aratták le, és Kiskörén még magasabb ez az arány. A beszéd egyúttal számvetés is. Számvetés arról, hogy milyen eredményeket ért el a falu a tavasz óta, milyen segítséget kaptak a tsz-ek a munkásosztálytól. Nem kellett szé- gyenkezniök a gépeket termelő munkásosztály képviselői előtt, hiszen a közös gazdaságok terméseredményei jók, s az őszi kilátások is biztatóak. Az ipar sem maradt le a fejlődés útjára lépett mezőgazdaság mellett, ebben az évben 13 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt — mondotta. Az ország belső helyzetének taglalása után külpolitikai kérdésekkel foglalkozott az előadó. Hangsúlyozta az SZKP program-tervezetének fontosságát, történelmi jelentőségét. — Lelkesedést váltott ki e nagyszerű program a szocialista államokban, de elcsüggesztette a kapitalistákat. Hiszen az eddig megvalósított pártprogramok is a Szovjetunió töretlen, gyors ütemű fejlődéséről tanúskodnak, arról, hogy ebben az országban a papírra vetett betű valósággá válik — mondotta többek köpött, majd a Vosztok—2 jelentőségéről, nemzetközi visszhangjáról beszélt, s arról, hogy milyen nagy lépés ez az űr meghódítása felé tett úton. Röviden érintette a német kérdést is. — Miért éppen most akarja megoldani a szocialista tábor ezt a problémát? — Azért, mert 16 év után itt az ideje annak, hogy eltüntessük a háború nyomait Európából és ez az utolsó alkalom arra, hogy lefogjuk a fegyverkező nyugatnémet militaristák kezét, hogy kioltsuk az Európa szívében izzó tűzfészket — mondotta többek között, majd hozzátette, hogy ennek a tűzfészeknek a szikrái a füstje elért az országba, a megyébe is, különféle rémhírek formájában. De ezeket a híreszteléseket fényesen megcáfolja a bőséges áruellátás, a konszolidált viszonyok. — Ezt is ünnepeljük augusztus 20-án — mondotta befejezésül Misi Sándor. A beszéd után a község KISZ-szervezetének kultúrcso- portja tánc- és harmonika-számokkal szórakoztatta a község dolgozóit » Nálunk törvénnyé vált á boldog élet... U Népviseletbe öltözött lány áll a színpadon s egy kevés tájszólással ugyan, de szívvel, lelkesedéssel szavalja Polgár István versét: „Nálunk törvénnyé vált a boldog élet” ... A boldogi művelődési otthon széksorain ülők néma csendben hallgatják a szava- lót, s még az udvaron maradtak — akiknek itt benn már nem jutott hely — is csendesen bedugják fejüket az ablakokon: mi történik odabenn? A község pártszervezete, a tanács és a termelőszövetkezet tagsága nem így tervezte ezt az alkotmány ünnepi nagygyűlést. A sportpályán szerették volna megtartani, annál inkább, mert kedves vendég, Papp Sándorné elvtársnő, a megyei tanács VB-elnökhe- lyettese, Boldog megyei tanácstagja jelentette be erre a napra látogatását, de az időjárás közbeszólt. A nagygyűlés kezdetének időpontjában esett az eső, s így mindenki, aki részt akart venni az alkotmány születésének évfordulója alkalmábój rendezett ünnepségen, a művelődési otthon felé vette útját. Ennek nézőtere hamarosan kicsinek bizonyult. Szép számmal jöttek el az asszonyok, akik egy férfival valamikor alapító tagjai voltak itt a közös gazdaságnak, de ünneplőbe öltözve ott szorongtak a férfiemberek is, akik most már egy úton haladnak feleségükkel a Béke Termelőszövetkezetben, mind nagyobb, szebb eredmények felé. Most együtt hallgatják Varga Ferenc tanácselnök megnyitója után Papp Sándorné beszédét, szavait az alkotmány, az egész népnek jogot adó törvény születéséről. — A magyar nép, amely végig szenvedte ezer esztendős létének viharos történelmét, végig gyötrődte a szolgaság, a megaláztatás, a jogtalanság, s az éhség sötét kínjait, most szívében büszkeséggel, öröm mel és bizalommal ünnepel — mondja a megyei tanács elnökhelyettese, s bár szavai általánosságban szólnak egyelőre, mégis, mintha elsősorban a boldogiakat érintené. Mondják, hogy a legenda szerint a tatárjárás idején kis csoport menekült Bonta bíró vezetésével az ellenség elől, aki hosszú út megtétele után egy nádas közepén leszúrja botját, megállást intve, miközben így szólt: „Telepedjünk le, itt leszünk mi boldogok” — s így keletkezett évszázadokkal ezelőtt a község, amely azóta is a Boldog nevet viseli. De ez csak legenda, hitelességét nehéz bizonyítani. Az egykori bíró szavai azonban mégis valóra váltak. Most, évszázadokkal később, vagy még pontosabban, mióta közös gazdaság működik a községben, Béke néven. A nagygyűlés előtt is, után is hallani kellett volna a termelőszövetkezet tagjait, mint számoltak be végzett munkájukról, eredményeikről. Büszkék elégedettek, hogy a híres boldogi paprika már nem csak kis csíkokban, hanem hatalmas táblákon terem a földeken — s hogy hetenként hatvan mázsa termést szedhetnek le a bokrokról, öntöző-rendszernek, vizet szivattyúzó gépeknek köszönhetik a tsz-tagok. Hallani kellett volna azt is, hogy milyen örömmel számoltak be arról, hogy ma már három erőgépük, egy sor munkagépük, teherautójuk van, vagy azt, amikor Papp Sándorné beszéde után a színpadon helyet foglaló elnökségi tagok közül felállt Lukács Dezső tsz-einök, s jelentette az alkotmány ünnepén, hogy: — A gabonafélék 1100 hold- nyi aratását július 19-re, a cséplést pedig augusztus 2-re befejeztük a Béke Termelő- szövetkezetben. Ilyen gyorsan, ilyen nagyszerű alapossággal szervezve, eddig egyetlenegyszer sem végeztek még ezzel a munkával Boldogon. Mi tette ezt. Az alkotmány ünnepén felvetődő kérdésre is maga az ünnep adta meg a választ. A hangulat, amellyel a népnek jogot adó törvényt ünnepelték itt Boldogon, hozzá külföldi vendégek, Ten Hjen Zsun és Kim Csán Gil, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követsége tanácsosának, illetve munkatársának jelenlétében. A Hazafias Népfront községi bizottsági, meghívására a községbe érkezett vendégek megismerkedtek ezen a napon a Béke Termelőszövetkezet tagjaival, a gazdasággal, s egyben azzal is: a mi alkotmányunk adta jogok, lehetőségek alapján, mint lesz mindinkább igazán boldog — a község lakossága. A munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeltek a Lőrinciek is Lőrinci községben is nagyszabású ünnepségre készültek augusztus 20-ra. Szépen elrendezték a kultúrház udvarát, felállították a lacikonyhás sátrakat, megcsapolták a hordókat, a termelőszövetkezet pedig egy kocsira való jó lőrinci dinnyét szállított a kultúrház udvarára. Az ünnepség már tulajdonképpen szombaton este megkezdődött, amikor is a Lőrinci és Környéke Körzeti Földművesszövetkezet jó munkáját ünnepelték. A szövetkezet ugyanis elnyerte a kiváló földművesszövetkezet címet Vasárnapra — hiába a szép előkészületeknek — az időjárás másképpen alakította a nap programját. Az ünneplő közönség a kultúrház nagytermébe szorult, s ott hallgatta meg az ünnepi beszédet. A község lakói a selypi ipari medence üzemeinek dolgozói megtöltötték a színháztermet, s a feldíszített színpadon elfoglalta helyét az elnökség. Az alkotmánynapi ünnepséget Fekete András, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg, majd utána Furucz János elvtárs, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára, az MSZMP Heves megyei végrehajtó bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Furucz elvtárs beszélt az alkotmány jelentőségéről, az alkotmány valóra vált paragrafusairól, a megye dolgozóinak megváltozott életéről. Beszédében foglalkozott nemzetközi kérdésekkel, külpolitikai problémákkal is, szólt a berlini kérdésről, s adatokkal, tényekkel bizonyította, hogy tizenhat év múltával elérkezett a békekötés ideje. A továbbiakban beszélt az SZKP programtervezetéről, a Szovjetunió eredBélapáffalvi mozaik Vasárnap délelőtt.. 1 Ködöt pipál a Bélkő, s az alacsonyan húzó felhők tartályaiból szemerkélve hull az eső. A feltámadó hűvös szélben vörös és nemzetiszínű zászlók csattognak nedvesen, súlyos szárnyakkal. S a Cementgyár kéményei fehér füstkarikákat eregetnek a magasba. Aztán lassan felszakadoznak a felhők, valahonnan a nap tejfehér korongja is elődereng, de a sugarak nem tudják áttörni a párafüggönyöket.-¥• Állunk a falu főutcáján, a tanácsház előtt. Sass Kálmán, a gyári pártalapszervezet titkára és Bíró Miklós tanácselnök társaságában. 10 órakor kezdődik az ünnepség, s az óramutató még csak fél tízet jelez. Van hát idő a csendes beszélgetésre. Szó esik a gyár, a termelőszövetkezet, a munka, s a nemzetközi helyzet, a napi politika témáiról. — Itt is mutatkoztak tünetei a háborús hisztériának — mondja Bíró elvtárs — sokan felültek az ostoba, komolytalan rémhíreknek. De ez csak néhány napig tartott... S továbbra is úgy halad minden a maga kerékvágásában, ahogy j annakelőtte. A Március 15. Termelőszövetkezet tagsága szombat délre végzett a csépléssel, a betakarítással. Még a zabot is elcsépelték 40 holdról. Három kiló kenyérgabonát osztottak a tagoknak — munkaegységek arányában. Terméshozamuk szépen alakult, a tervezett 16 mázsa helyett helyenként több mint tizenkilenc mázsát takarítottak be parcelláikról. ★ Csendesen folyik a beszéd. S mellettünk emberek haladnak el a Gárdonyi Kultúrotthon irányába. Szürke, sötét, ünneplőruhás emberek gyülekeznek a szépen feldíszített teremben, hogy meghallgassák az ünnepi gyűlés szónokát, Tóth Sándor elvtársat, a Heves megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának tagját, osztályvezetőjét. ★ Több mint kétszázan hallgatták Tóth Sándor elvtárs szavait az alkotmány jelentőségéről, a nemzetközi helyzetről, a német békeszerződésről, a berlini helyzetről. Figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a komoly hitelű szavakat. És helyesléssel. Az emberek szeretik, ha a soraikból vezetővé nőttek elláElőadás után Tóth Sándor elvtárs hosszasan beszélgetett a gyűlés részvevőivel. togatnak közéjük és nyílt, őszinte szavakkal elbeszélgetnek velük. ★ A gyűlés után a kultúrotthon presszójában még sokan hosszan elidőztek egy-egy üveg sör mellett. Minden társaság asztalánál a beszéd egy-egy témáját vitatták. „Berlin” ... „Adenauer” — ezek a szófoszlányok jutottak el fülemhez, ezek a kérdések foglalkoztatták, s foglalkoztatják leginkább az embereket. Néha egy-egy igen kacifántos véle mény is elhagyta az emberek száját — Ha ide jönnének azok a németek a Bélkő alá, s egy kicsit talicskáznák, csilléznék a lerobbantott követ... tudom, többet nem foglalkoznának azzal, kirobbantsák-e a háborút. Ha ^munkában telnének a napjaik, nem lenne kedvük háborús tervek kiötlésére — mondta az egyik kőbányász. S ezzel a véleménnyel szinte mindenki egyetértett... ményeiről, s German Tyitov csodálatos űrutazásáról. Az ünnepi beszéd után Szita József, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke emelkedett szólásra, megköszönte a patronáló üzemek segítségét, s a munkásparaszt szövetség és barátság jelképeként egy-egy pirosra sült új kenyeret adott át az üzemek vezetőinek. Az ünnepség kultúrműsorral fejeződött be. ______ • • Ünnepelt Pétervására Alkotmányunk törvénybeiktatásának évfordulójáról megemlékeztek Pétervásárán is. A járási székhely lakói az eddig jól végzett munka tudatában gyülekeztek kilenc óra után a Hősök terén, hogy részt vegyenek a fél tízkor kezdődő nagygyűlésen, amelynek szónoka Ivádi József, a megyei tanács VB elnökhelyettese volt Sok százan hallgatták végig a téren a megyei tanács elnök- helyettesének beszédét, aki részletesen elemezte, mennyit változott egész dolgozó népünk élete a népi alkotmány megszületése óta, majd foglalkozott más népek életével, így a nemzetközi helyzettel. Délután kultúr- és sportműsort, este bált rendeztek. Ezúttal mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága, jó, felejthetetlen édesapánk temetésén részt vettek. KASZÁS-család NÉPÜJSAG ' Magyai Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megvet tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Aodoc. Kiadja: Népújság Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: lítn József Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. S. telefon: 12—57. 12—73. Postai!ők: SS. Gyöngyös. Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajesy-Zslllnszky utca 1. Telefon: 24—44. Posta fiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula
