Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
a I l l szmmmmí Üzenetek a világűrből A világmindenség szerkezetére, tulajdonságaira, a lejátszódó jelenségek okainak feltárására vonatkozó ismereteink hosszú évezredek során alakultak ki. Az ember érdeklődése, kutatási vágya, s nem egy esetben a természet erőivel folytatott élethalál harca vezetett oda, hogy ma többet tudunk, mint tegnap, s holnapra egy fokkal magasabban leszünk, mint ma. A világmindenségről alkotott jelenlegi képünk kialakításában igen fontos szerepet tölt be az égitestekről hozzánk érkező fény. Egyszerű, szabad szemmel való megfigyelés is elegendő ahhoz, hogy eljussunk az égitestek állandó mozgásának tényéhez. A milliárdnyi fényév távolságot belátó távcsövek az égitestek végtelen számának a világmindenség határtalanságának tényéhez is elvezetnek. Meggyőznek arról is, hogy naprendszerünk- kön kívül más naprendszerek, tejút-rendszerünkön kívül más tej út-rendszerek (galaktika) is léteznek. Sőt, ha a beérkező fényt felbontjuk (például prizmával), s a kapott színképet figyelmesen megvizsgáljuk, arra is pontos feleletet kapunk, hogy a kérdéses csillag milyen halmazállapotú, milyen elemek fordulnak benne elő, stb. A színképelemzés vezetett oda, hogy ma teljes biztonsággal állíthatjuk: a világmindenség anyagilag egységes. Vagyis: minden égitest ugyanazokból az elemekből épül fel, mint amelyek a Földet is alkotják. De ezen az úton tudjuk azt is, hogy Napunk hatalmas izzó gáztömeg. A színképelemzés arra is feleletet ad, hogy egy égitest távolodik-e, avagy közeledik hozzánk. (Erre az úgynevezett Doppler-hatás alapján lehet következtetni. Tudniillik, ha egy fényforrás közeledik felénk, akkor a kék felé, ha pedig távolodik tőlünk, akkor a vörös felé tolódik el a színkép.) Megismerve a fénysugár egyenes vonalú terjedését, valamint a bolygók mozgástörvényeit (ez utóbbi téren Galilei, Kepler, Newton szereztek el nem múló érdemeket), könnyen magyarázhatóvá és előre kiszámíthatóvá válik a Nap és a Hold fogyatkozásai. A fényerősség változásaiból is vonhatunk le következtetéseket a csillagokon lejátszódó változásokra nézve. Ismeretes például az úgynevezett csillag- robbanás, melynek következtében a csillag fénysugárzásának erőssége néhány óra alatt az ötvenezerszeresére is felfokozódhat. (Ezeket hívják „no- vák”-nak). A látható fény — mint tudjuk — az elektromágneses sugárzások skálájának csak egy igen kicsiny részét teszi ki. (Körülbelül 400 millimikrontól 800 millimikronig terjedő hullámhosszal.) Csak az utóbbi évtizedekben jöttek rá a kutatók (elsőnek egy amatőr), hogy a világűrből másfajta elektromágneses sugárzás is érkezik, amelyeket rádiókészülékkel lehet felfogni. (Körülbelül 1 centiméter és 30 méter közötti a hullámhosszuk.) Ez persze most már azt jelentette, hogy nemcsak a fénysugarakat lehetett „vallatóra” fogni, hanem a csillagokról érkező rádióhullámokat is. Kiderült, hogy a mi Napunk is bocsát ki ilyen sugarakat, tehát tulajdonképpen a Nap is egy rádióadó. A Napból a legtöbb rádióhullám az úgynevezett „napkoronából” származik. A rádióhullámok nagy előnye a fénysugarakkal szemben, hogy a világűr azon részein is áthatolnak, amelyek a fényt nem engedik át, vagyis elnyelik. Előnyük továbbá az is, hogy a Földön előállított sugarakat a vizsgálandó égitestre lehet irányítani, s a visszavert sugarakat fel lehet fogni. Nagyon alkalmas ily módon a Föle más égitestek közötti távolság meghatározására. (A terjedési sebesség ismert, a sugár indításától visszaérkezéséig eltelt idő mérhető, tehát az út kiszámítható.) Hogy a csillagok miért, hogyan bocsátják ki a rádióhullámokat, a tudomány ma még nem ismeri pontosan. Biztos azonban az, hogy egy részük rendkívül magas (millió Celsius fok) hőmérsékletű helyről származik. A különböző népek hagyományai — sok esetben — fantasztikus történeteket őriztek meg olyan kövekről, amelyek mennydörgés, villámlás kíséretében hullottak alá az égből. Ezeket az isteni harag, esetleges jóakarat jelének tekintették. Némelyiket különös tisztelettel vették körül. (Például a mekkai „Fekete kő”). Tudományos komolysággal és pontossággal először a ld. század vége felé Chladni foglalkozott az égből hullott kövekkel. Bebizonyította, hogy ilyen kövek — meteoritek — valóban léteznek. (Csak éppen természetfölötti erével nem rendelkeznek.) Mint tudjuk, napjainkban számos múzeum rendelkezik tekintélyes meteo- rit-gyű j töménnyel. Milyen üzeneteket hoznak felénk a meteoritek a világűrből? Tudnunk kell először is, hogy a Földre érkező meteoriteknek két fő fajtája ismerős: a kő• és a vas* meteorit. A légkörön áthaladva a súrlódás miatt erősen felmelegszenek, (nagyon sok emiatt el sem éri a Földet), s főleg a kövek, igen könnyen szétesneK. Ezért a nagyobb méretű kőmeteoritek eléggé ritkák. A vasmeteoritek lényegesen jobban tűrik a viszontagságokat. Ezért lényegesen nagyobb példányok (több mázsások) találhatók belőlük. Vegyileg megvizsgálva kiderül, hogy főként vasat, kis részben nikkelt, krómot stb. tartalmaznak, vagyis a Földön is megtalálható elemeket. A meteoritek egy jelentős része a mi naprendszerünkből származik. Bizonyára vannak nagyobb távolságból érkező meteoritek is. Ezt a kérdést valószínűleg meggyőzően eldöntik majd a radarsugarakkal végzett kísérletek és mérések. Közismert tény, hogy az elektromos töltéssel ellátott test (például egy elektroszkóp) a leggondosabb szigetelés ellenére is elveszti bizonyos idő elteltével a töltését. Ennek okát a levegőben levő ionokban (elektromos töltéssel rendelkező részecskék) kell keresnünk. A levegő részecskéi ionizálásá- nak okát pedig a földben levő radioaktív anyagokból kiinduló sugárzásokban keresték. A további kísérletek azonban ezt a magyarázatot megcáfolták. Kiderült ugyanis, hogy a földfelszíntől távolodva az elektromos töltés elvesztése meggyorsul. De ez azt jelenti, hogy a magasabb légrétegekben több ionnak kell lennie, mint a felszín közelében. Tehát ezek az ionok nem származhatnak a felszín radioaktív sugárzása eredményeképpen. Nem maradt más hátra, mint feltételezni, hogy a világűrből — minden irányból — érkezik „valamiféle” sugárzás, amely a felső légrétegeket erősen ionizálja, vezetővé teszi. Ezt a sugárzást — mivel a világűrből — a kozmoszból — érkezik, kozmikus sugárzásnak nevezik. A légkör határára érkező sugárzás igen nagy energiával rendelkező elemi részecskékből, főként protonokból, valamint más elemek — nikkel, vas, stb. magjaiból elektronokból és pozitronokból áll. Ezt a sugárzást primér sugárzásnak hívják. A primér sugárzásban száguldó részecskék beleütköznek a levegő részecskéibe, • • kölcsönhatás következtében újabb protonok, elektronok, stb. és úgynevezet* mezonok keletkeznek. A me zonok tömegének nagysága ? elektron és a proton tömeg közé esik. (Általában 300—40( szorosa az elektron tömegének.) Élettartamuk néhány milliomod mp. (Utána átalakulnak másfajta elemi részecskévé.) A részecskék újabb és újabb ütközések során újabb és újabb roncsol ásókat hoznak létre a légkör részecskéin, s valóságos részecske-záport (kozmikus záport) idézhetnek elő. Az így létrejövő kozmikus sugárzást szekundér sugárzásnak hívják. A szekundér sugárban tovarepülő részecskék energiája lényegesen kisebb, mint a primér sugárzás részecskéié. (Egyetlen primér részecske energiáján — az általa létrehozott több millió részecske osztozik.) A primér kozmikus sugárzás az élő szervezetre igen nagy veszélyt jelent, tekintve, hogy a sejteket mintegy „szétlövi”. Mivel a primér sugárzás tekintélyes magasságban alakul át szekundér sugárzássá, csupán az űrhajósok számára jelent problémát. Ezellen meg kell védeni az űrhajósokat. A szekundér sugárzás — mint azt valameny- nyien tapasztalhatjuk — nem jelent veszélyt. A kozmikus sugárzás a világűr minden irányából érkezik Földünkre. Napkitörések (erupciók) után 1—2 órával a kozmikus sugárzás erősségének jelentős növekedését lehet észlelni. Egyébként, normális körülmények között a Napról érkező kozmikus sugárzás erőssége csak körülbelül ezred-része a világűrből érkező kozmikus sugárzás erősségének. Ezekből valószínűnek látszik annak a feltevésnek helyessége, hogy a kozmikus sugárzás forrása a világegyetem csillagain (napjain) lejátszódó folyamatokban gyökerezik. Pontos keletkezési helyüket, s a lejátszódó fizikai folyamatot azonban nem ismerjük. A kozmikus sugárzás, mint természetes energiaforrás a gyakorlat számára nem jöhet számításba. Vizsgálata azonban mégis fontos. Sok új eredményt hozott már eddig is az anyagot alkotó elemi részek, az atommag szerkezetének megismerésében, valamint az anyag- és energiaátalakulás feltételeinek vizsgálatában. Ezek a kérdések viszont az atomenergia felszabadításával tartanak szoros kapcsolatot. A kozmikus sugárzás, valamint a világűr közvetlen vizsgálatát igen nagy lépéssel viszik előre a mesterséges holdak és a kozmikus rakéták. Ezek segítségével sikerült meggyőződnünk a világűr anyagsűrűségéről, amely — a mérések szerint — igen csekély. Ugyanakkor különböző típusú sugárzások észlelhetők, a szakadatlan energia-átalakulások játszódnak le. A mágneses terek energiája az atommagokat gyorsítja és kozmikus sugarakat hoz létre. A szovjet rakétakísérletekről kiadott tudományos cikkek alapján: „Már feltételezhető, hogy az ultranagyenergiájú részecskék galaktikánk határán kívül képződnek. Energiájuk oly nagy, hogy képesek áthatolni galaktikánk mágneses terén.” Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az, amit ma a világmindenségről tudunk, nem kerek egész, lezárt. A holnap új eredményei minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a világűr hozzánk küldött üzeneteiből egyre többet és többet veszünk majd észre, fogunk vallatóra, s egyre pontosabb ismeretekre teszünk így szert. Vidó Imre, i » TIT tagja I Forró szeretettel, viharos lelkesedéssel százezrek fogadták a magyar fővárosban Jurij 4 lekszejevies , a világ első űrhajósat Gagarin válasza az üdvözlő szavakra (Folytatás az 1. oldalról.) •lág első űrpilótáját, a Szov- tunió Hősét. Már jóval a iszkvai repülőgép érkezése ötti percekben alig tudták artani a kordonokat, a vára- I kozókat: mindenki az elsők között szerette volna virággal, öleléssel üdvözölni Jurijt. Gagarin őrnagy IL—14-es különrepülőgépe 9,40 órakor szállt le a repülőtér betonjára, majd a főépület elé gördült. A repülőgép ajtajában derűs mosollyal, vidáman integetve megjelenő Gagarint elsőnek a párt és a kormány vezetői üdvözölték, de kijutott az ünneplésből a hős űrpilóta feleségének, Valentyina Ivanovna asz- szonynak és a rózsaszínbe öltöztetett apróságnak, az öthónapos, bájos Gálocskának. A kedves vendégek fogadására megjelent Fock Jenő, Kállai Gyula, a MinisztertaKállai Gyula ü< Drága barátunk, kedves vendégünk, Jurij Alekszejevics Gagarin elvtárs! — Drága Valentyina Ivanovna! — Kedves elvtársak! — Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az egész dolgozó magyar nép nevében forró szeretettel üdvözlöm hazánk földjén Jurij Alekszejevics Gagarin elvtársat, a Szovjetunió hősét, a világ első űrhajósát, drága barátunkat és népünk kedves vendégét. Üdvözlöm kedves feleségét, Valentyina Ivanovna elvtársnőt, üdvözlöm, s szeretettel csókolom kislányukat, Gálocskát. E helyről is forró elvtársi üdvözletünket küldjük a nagyszerű szovjet embereknek, a hős űrrepülő szüleinek, Alekszej Ivanovics Gaga- rinnak és Anna Tyimofejevna Gagarinnak. Köszöntjük a lenini Komszomolt és a Szovjetunió Kommunista Pártját, hogy olyan nagyszerű embert neveltek, mint a mi kedves vendégünk, Jurij Alekszejevics Gagarin. — Drága barátunk! — A magyar nép örökre szívébe zárta önt. Attól a perctől kezdve, hogy felrepült a világűrbe, hazánk földjén is százezrek és milliók figyelték útját. Amikor térben a legtávolabb volt tőlünk, szívünkhöz akkor került a legközelebb. üzemeinkben a hír hallatára a szocialista munkabrigádok százai vették fel az ön nevét, s hőstettének hatására munkások, parasztok, értelmiségiek ezrei és ezrei fogadták meg, hogy méltók lesznek erre a névre. — Lapjaink, közölték kedves feleségéről az űrrepülés idején készült fényképet, amelyről egész népünk láthatta, milyen féltő szeretettel várja vissza férjét arról az útról, ahol ember még sohasem járt. Ez nálunk is milliók és milliók előtt tette még rokonszenvesebbé és kedvesebbé Valentyina Ivanovna alakját, akit népünk szintén szívébe fogadott. Elmondhatjuk, kedves Jurij Alekszejevics, mi is hasonló izgalommal és szeretettel figyeltük földkörüli útját és vártuk sikeres visszatérését, ön egy eladdig ismeretlen világot tárt fel embertársai előtt, s ezért joggal nevezik önt a világűr Kolombuszának. — Kedves elvtársak! — Jól tudjuk: nem véletlen, hogy éppen az a nép nyitotta meg az emberiség előtt a világmindenség kapuját, amelv a Földön a kommunizmus kapuit nyitogatja. A kommunizmust építő Szovjetunió nagyszerű tudományos eredményei, óriási sikerei a világűr meghódításában, az egész emberiség javát, s az egész emberiség békéjét szolgálják. Amikor Jurij Alekszejevic- Gagarin és nagyszerű harcostársa, German Sztyepanovics Mindenekelőtt engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, az önök kormányának és az egész magyar népnek a szívélyes meghívásáért, hogy látogassak el Magyarországra — kezdte beszédét nagy taps közben. Nagy örömmel fogadtuk el a meghívást, amint látják, megérkeztünk, csaknem az egész családdal — folytatta nagy taps és derültség közben. — Szeretnék szívből jövő köszönetét mondani minden magyar dolgozónak, akik űrrepülésem napján sok üdvözlő táviratot és levelet küldtek nekem, s szeretném köszönetemet kifejezni azért a rengeteg meghívásért is, amely Magyarországról érkezett hozzám, azzal a kívánsággal, hogy látogassak el üzemeikbe, gyáraikba, otthonaikba. A meghívás olyan sok, hogy egyszerűen lehetetlenség lenne mindenhova elmenni, éppen ezért bocsánatot kérek mindenkitől, ha esetleg nem tudnánk valamennyi hely. re ellátogatni. — A sok milliós szovjet nép üdvözletét hoztam el magammal — mondotta ezután. — Népünk nagy érdeklődéssel kíséri az önök munkáját, életét, azt, hogyan mennek a dolgok az •nők hazájában. Gagarin ezután a második számú űrhajós, German Tyitov őrnagy üdvözletét tolmácsolta, hozzáfűzte, hogy űrhajóstársa kitűnően érzi magát, egészséges, azonban jelenleg orvosi ellenőrzés alatt áll, ezért nem tudott eleget tenni a meghívásnak. Remélhető azonban, hogy a jövőben az ő magyarországi látogatására is sor kerülhet. Engedjék meg — mondotta —, hogy átadjam önöknek a többi szocialista űrrepülőtársam forró, baráti üdvözletét, akik mikor kikísértek a repülőtérre, szintén megkértek erre. Gagarin őrnagy ezután nagy derültség és helyeslés közben jegyezte meg: — Néhány napot töltünk itt, az önök hazájában, s bizonyos vagyok abban, hogy meleg napok lesznek. A melegséget nem az időjárásra értem, hanem találkozásunkra a magyar dolgozókkal. Beszéde végén még egyszer köszönetét mondott a forró testvéri fogadtatásért és sok sikert kívánt népünknek országépítő munkájában. A forró hangulatú repülőtéri fogadtatás után Jurij Gagarin őrnagy Marosán György és Kállai Gyula társaságában nyitott gépkocsiba ült és a főváros főbb útvonalain keresztül szállására hajtatott. Gagarin őrnagy szombaton délután a Hősök terén nagygyűlésen találkozott Budapest népével. (MTI) costársát, German Tyitovot, valamint azokat, akik őket követni fogják, újra meg újra megerősödik bennünk az a tudat, hogy korunkban a nemzetközi élet fejlődésének csak egy útja van, — és ez a béke és a népek békés egymás mellett élésének új útja. Gagarin és Tyitov űrrepülése, s az a nagyszerű tudományos fejlődés, ami ezt lehetővé tette, segíti az emberiséget az olyan égető problémák megoldásában is, mint a német békeszerződés megkötése, az általános és teljes leszerelés megvalósítása, s az örök béke megteremtése. Az egyszerű emberek tömegeiben is felébred a gondolat: amikor az emberiség ilyen hőstettekre képes, amikor a tudomány és technika olyan fejlettséget ért el, hogy óriási mértékben megkönnyítheti az emberiség életét, elérkezett az ideje annak, hogy a népek erejével lépjünk fel azokkal az alantas erőkkel szemben, amelyek még mindig a rombolás, a pusztítás, s az atomháború útján akarják aljas céljaikat elérni. Elvtársak! Népünk augusztus 20-ának, az alkotmány napjának ünnepére készül. Tizenkét évvel 'ezelőtt emeltük államunk alaptörvényévé, hogy évezredes harc és szenvedés után, hazánkban a dolgozó nép került hatalomra, s megkezdte saját országának építését. Beteljesedett a költő szava: „Ez az ország a ml országunk, itt most már a kezünk épít!” — Alkotmányunk 12 évvel ezelőtt széles utat nyitott a szocialista társadalom építésének. Ma merőben más körülmények között ünnepelünk. Ünnepeljük a népi hatalmat, s ünnepeljük azt is, hogy 12 évi munkánk után közeljutottunk a szocialista társadalom építésének befejezéséhez. Külön örülünk annak, s ünnepünk fényét kiemeli, hogy e nagy napon körünkben üdvözölhetjük a világ első űrhajósát, a mi nagyszerű Jurij Alekszejevics Gagarinunkat! Még egyszer üdvözlöm és köszöntőm önt, kedves feleségét és kedves kislányát, s kívánom, hogy érezzék jól magukat minálunk. — Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a béke legerősebb bástyája! — Éljen a népek barátsága! — Éljen a béke! nács első elnökhelyettese, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége: jelen volt a fogadtatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Gagarin őrnagyot és családját bemutatták az üdvözlésére megjelent párt- és kormányférfiaknak, diplomatáknak, majd Kállai Gyula lépett a mikrofonhoz. dvözlő beszéde Tyitov, országok és kontinensek felett repültek, ugyanúgy a béke szavával fordultak a népekhez, mint születése pillanatában az a társadalmi rendszer, amely most őket útjukra bocsátotta. A Szovjetunió első szava az emberiséghez szintén a béke volt, s azóta is rendületlenül harcol a béke fenntartásáért, s ennek a magasztos célnak áldozza minden erejét és legyőzhetetlen hatalmát. Az önök űrrepülése, Gagarin elvtárs, világosan mutatja a szocialista országok célkitűzéseit: A tudomány és a technika vívmányai ne a háború, hanem a béke eszközei legyenek! Kedves elvtársak! — Jurij Alekszejevics Gagarint a Föld sok népe hívta meg, hogy látogasson el hozzájuk. Járt szocialista országokban, kapitalista országokban, s olyan ország földjén is, amely csak nemrég szabadult fel az imperializmus gyarmati rabságából. Mindenütt a szocializmus és a béke hírnöke volt, aki a dolgozó emberek őszinte lelkesedésével találkozott. Gagarin földi útjait és találkozásait a különböző országok fiaival igazán nagyszerűvé és felemelővé az tette, hogy személyes bátorsága, hősiessége és békére törekvése találkozott és egybeolvadt a népek békevágyával. Amikor magunk előtt látjuk az örökké mosolygó Gagarin elvtársat, a világűr és a földgolyó e nagyszerű békediplomatáját, s magunk elé képzeljük hű barátját és harA csillagos égről
