Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

a I l l szmmmmí Üzenetek a világűrből A világmindenség szerkeze­tére, tulajdonságaira, a leját­szódó jelenségek okainak fel­tárására vonatkozó ismerete­ink hosszú évezredek során alakultak ki. Az ember érdek­lődése, kutatási vágya, s nem egy esetben a természet erői­vel folytatott élethalál harca vezetett oda, hogy ma többet tudunk, mint tegnap, s hol­napra egy fokkal magasabban leszünk, mint ma. A világmindenségről alkotott jelenlegi képünk kialakításá­ban igen fontos szerepet tölt be az égitestekről hozzánk ér­kező fény. Egyszerű, szabad szemmel való megfigyelés is elegendő ahhoz, hogy eljus­sunk az égitestek állandó moz­gásának tényéhez. A milliárd­nyi fényév távolságot belátó távcsövek az égitestek végte­len számának a világminden­ség határtalanságának tényé­hez is elvezetnek. Meggyőznek arról is, hogy naprendszerünk- kön kívül más naprendsze­rek, tejút-rendszerünkön kívül más tej út-rendszerek (galak­tika) is léteznek. Sőt, ha a be­érkező fényt felbontjuk (pél­dául prizmával), s a kapott színképet figyelmesen meg­vizsgáljuk, arra is pontos fe­leletet kapunk, hogy a kérdé­ses csillag milyen halmazálla­potú, milyen elemek fordul­nak benne elő, stb. A színkép­elemzés vezetett oda, hogy ma teljes biztonsággal állíthatjuk: a világmindenség anyagilag egységes. Vagyis: minden égitest ugyanazokból az elemekből épül fel, mint amelyek a Föl­det is alkotják. De ezen az úton tudjuk azt is, hogy Na­punk hatalmas izzó gáztömeg. A színképelemzés arra is fele­letet ad, hogy egy égitest tá­volodik-e, avagy közeledik hozzánk. (Erre az úgynevezett Doppler-hatás alapján lehet következtetni. Tudniillik, ha egy fényforrás közeledik fe­lénk, akkor a kék felé, ha pe­dig távolodik tőlünk, akkor a vörös felé tolódik el a szín­kép.) Megismerve a fénysugár egyenes vonalú terjedését, va­lamint a bolygók mozgástör­vényeit (ez utóbbi téren Gali­lei, Kepler, Newton szereztek el nem múló érdemeket), könnyen magyarázhatóvá és előre kiszámíthatóvá válik a Nap és a Hold fogyatkozásai. A fényerősség változásaiból is vonhatunk le következtetése­ket a csillagokon lejátszódó változásokra nézve. Ismeretes például az úgynevezett csillag- robbanás, melynek következ­tében a csillag fénysugárzásá­nak erőssége néhány óra alatt az ötvenezerszeresére is felfo­kozódhat. (Ezeket hívják „no- vák”-nak). A látható fény — mint tud­juk — az elektromágneses su­gárzások skálájának csak egy igen kicsiny részét teszi ki. (Körülbelül 400 millimikrontól 800 millimikronig terjedő hul­lámhosszal.) Csak az utóbbi évtizedekben jöttek rá a kuta­tók (elsőnek egy amatőr), hogy a világűrből másfajta elektro­mágneses sugárzás is érkezik, amelyeket rádiókészülékkel lehet felfogni. (Körülbelül 1 centiméter és 30 méter közötti a hullámhosszuk.) Ez persze most már azt jelentette, hogy nemcsak a fénysugarakat le­hetett „vallatóra” fogni, ha­nem a csillagokról érkező rá­dióhullámokat is. Kiderült, hogy a mi Napunk is bocsát ki ilyen sugarakat, tehát tu­lajdonképpen a Nap is egy rádióadó. A Napból a legtöbb rádió­hullám az úgynevezett „nap­koronából” származik. A rá­dióhullámok nagy előnye a fénysugarakkal szemben, hogy a világűr azon részein is átha­tolnak, amelyek a fényt nem engedik át, vagyis elnyelik. Előnyük továbbá az is, hogy a Földön előállított sugarakat a vizsgálandó égitestre lehet irá­nyítani, s a visszavert sugara­kat fel lehet fogni. Nagyon alkalmas ily módon a Föle más égitestek közötti távolság meghatározására. (A terjedési sebesség ismert, a sugár indí­tásától visszaérkezéséig eltelt idő mérhető, tehát az út kiszá­mítható.) Hogy a csillagok mi­ért, hogyan bocsátják ki a rá­dióhullámokat, a tudomány ma még nem ismeri pontosan. Biztos azonban az, hogy egy részük rendkívül magas (mil­lió Celsius fok) hőmérsékletű helyről származik. A különböző népek hagyo­mányai — sok esetben — fan­tasztikus történeteket őriztek meg olyan kövekről, amelyek mennydörgés, villámlás kísé­retében hullottak alá az égből. Ezeket az isteni harag, esetle­ges jóakarat jelének tekintet­ték. Némelyiket különös tisz­telettel vették körül. (Például a mekkai „Fekete kő”). Tudományos komolysággal és pontossággal először a ld. század vége felé Chladni fog­lalkozott az égből hullott kö­vekkel. Bebizonyította, hogy ilyen kövek — meteoritek — valóban léteznek. (Csak éppen természetfölötti erével nem rendelkeznek.) Mint tudjuk, napjainkban számos múzeum rendelkezik tekintélyes meteo- rit-gyű j töménnyel. Milyen üzeneteket hoznak felénk a meteoritek a világ­űrből? Tudnunk kell először is, hogy a Földre érkező mete­oriteknek két fő fajtája isme­rős: a kő• és a vas* meteorit. A légkörön áthaladva a súr­lódás miatt erősen felmeleg­szenek, (nagyon sok emiatt el sem éri a Földet), s főleg a kö­vek, igen könnyen szétesneK. Ezért a nagyobb méretű kő­meteoritek eléggé ritkák. A vasmeteoritek lényegesen job­ban tűrik a viszontagságokat. Ezért lényegesen nagyobb pél­dányok (több mázsások) talál­hatók belőlük. Vegyileg meg­vizsgálva kiderül, hogy főként vasat, kis részben nikkelt, krómot stb. tartalmaznak, va­gyis a Földön is megtalálható elemeket. A meteoritek egy je­lentős része a mi naprendsze­rünkből származik. Bizonyára vannak nagyobb távolságból érkező meteoritek is. Ezt a kérdést valószínűleg meggyő­zően eldöntik majd a radar­sugarakkal végzett kísérletek és mérések. Közismert tény, hogy az elektromos töltéssel ellátott test (például egy elektroszkóp) a leggondosabb szigetelés elle­nére is elveszti bizonyos idő elteltével a töltését. Ennek okát a levegőben levő ionokban (elektromos töltéssel rendelke­ző részecskék) kell keresnünk. A levegő részecskéi ionizálásá- nak okát pedig a földben levő radioaktív anyagokból kiindu­ló sugárzásokban keresték. A további kísérletek azonban ezt a magyarázatot megcáfolták. Kiderült ugyanis, hogy a föld­felszíntől távolodva az elektro­mos töltés elvesztése meg­gyorsul. De ez azt jelenti, hogy a magasabb légrétegekben több ionnak kell lennie, mint a felszín közelében. Tehát ezek az ionok nem származhatnak a felszín radioaktív sugárzása eredményeképpen. Nem ma­radt más hátra, mint feltéte­lezni, hogy a világűrből — minden irányból — érkezik „valamiféle” sugárzás, amely a felső légrétegeket erősen ionizálja, vezetővé teszi. Ezt a sugárzást — mivel a világűr­ből — a kozmoszból — érke­zik, kozmikus sugárzásnak ne­vezik. A légkör határára érke­ző sugárzás igen nagy ener­giával rendelkező elemi ré­szecskékből, főként protonok­ból, valamint más elemek — nikkel, vas, stb. magjaiból elektronokból és pozitronokból áll. Ezt a sugárzást primér su­gárzásnak hívják. A primér sugárzásban száguldó részecs­kék beleütköznek a levegő ré­szecskéibe, • • kölcsönhatás következtében újabb protonok, elektronok, stb. és úgynevezet* mezonok keletkeznek. A me zonok tömegének nagysága ? elektron és a proton tömeg közé esik. (Általában 300—40( szorosa az elektron tömegé­nek.) Élettartamuk néhány milliomod mp. (Utána átala­kulnak másfajta elemi ré­szecskévé.) A részecskék újabb és újabb ütközések során újabb és újabb roncsol ásókat hoznak létre a légkör részecskéin, s való­ságos részecske-záport (kozmi­kus záport) idézhetnek elő. Az így létrejövő kozmikus sugár­zást szekundér sugárzásnak hívják. A szekundér sugárban tovarepülő részecskék ener­giája lényegesen kisebb, mint a primér sugárzás részecskéié. (Egyetlen primér részecske energiáján — az általa létre­hozott több millió részecske osztozik.) A primér kozmikus sugárzás az élő szervezetre igen nagy veszélyt jelent, te­kintve, hogy a sejteket mint­egy „szétlövi”. Mivel a pri­mér sugárzás tekintélyes ma­gasságban alakul át szekundér sugárzássá, csupán az űrhajó­sok számára jelent problémát. Ezellen meg kell védeni az űrhajósokat. A szekundér su­gárzás — mint azt valameny- nyien tapasztalhatjuk — nem jelent veszélyt. A kozmikus sugárzás a vi­lágűr minden irányából érke­zik Földünkre. Napkitörések (erupciók) után 1—2 órával a kozmikus sugárzás erősségé­nek jelentős növekedését le­het észlelni. Egyébként, nor­mális körülmények között a Napról érkező kozmikus su­gárzás erőssége csak körülbe­lül ezred-része a világűrből érkező kozmikus sugárzás erősségének. Ezekből valószí­nűnek látszik annak a felte­vésnek helyessége, hogy a kozmikus sugárzás forrása a világegyetem csillagain (nap­jain) lejátszódó folyamatok­ban gyökerezik. Pontos kelet­kezési helyüket, s a lejátszó­dó fizikai folyamatot azonban nem ismerjük. A kozmikus sugárzás, mint természetes energiaforrás a gyakorlat számára nem jöhet számításba. Vizsgálata azon­ban mégis fontos. Sok új eredményt hozott már eddig is az anyagot alkotó elemi ré­szek, az atommag szerkezeté­nek megismerésében, vala­mint az anyag- és energia­átalakulás feltételeinek vizs­gálatában. Ezek a kérdések viszont az atomenergia felsza­badításával tartanak szoros kapcsolatot. A kozmikus sugárzás, vala­mint a világűr közvetlen vizsgálatát igen nagy lépéssel viszik előre a mesterséges holdak és a kozmikus raké­ták. Ezek segítségével sikerült meggyőződnünk a világűr anyagsűrűségéről, amely — a mérések szerint — igen cse­kély. Ugyanakkor különböző típusú sugárzások észlelhetők, a szakadatlan energia-átala­kulások játszódnak le. A mág­neses terek energiája az atommagokat gyorsítja és kozmikus sugarakat hoz lét­re. A szovjet rakétakísérletek­ről kiadott tudományos cik­kek alapján: „Már feltételez­hető, hogy az ultranagyener­giájú részecskék galaktikánk határán kívül képződnek. Energiájuk oly nagy, hogy ké­pesek áthatolni galaktikánk mágneses terén.” Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az, amit ma a világmin­denségről tudunk, nem kerek egész, lezárt. A holnap új ered­ményei minden bizonnyal hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a vi­lágűr hozzánk küldött üzene­teiből egyre többet és többet veszünk majd észre, fogunk vallatóra, s egyre pontosabb ismeretekre teszünk így szert. Vidó Imre, i » TIT tagja I Forró szeretettel, viharos lelkesedéssel százezrek fogadták a magyar fővárosban Jurij 4 lekszejevies , a világ első űrhajósat Gagarin válasza az üdvözlő szavakra (Folytatás az 1. oldalról.) •lág első űrpilótáját, a Szov- tunió Hősét. Már jóval a iszkvai repülőgép érkezése ötti percekben alig tudták artani a kordonokat, a vára- I kozókat: mindenki az elsők kö­zött szerette volna virággal, öleléssel üdvözölni Jurijt. Gagarin őrnagy IL—14-es különrepülőgépe 9,40 órakor szállt le a repülőtér betonjára, majd a főépület elé gördült. A repülőgép ajtajában derűs mo­sollyal, vidáman integetve megjelenő Gagarint elsőnek a párt és a kormány vezetői üd­vözölték, de kijutott az ünnep­lésből a hős űrpilóta feleségé­nek, Valentyina Ivanovna asz- szonynak és a rózsaszínbe öl­töztetett apróságnak, az öthó­napos, bájos Gálocskának. A kedves vendégek fogadá­sára megjelent Fock Jenő, Kállai Gyula, a Miniszterta­Kállai Gyula ü< Drága barátunk, kedves ven­dégünk, Jurij Alekszejevics Gagarin elvtárs! — Drága Valentyina Iva­novna! — Kedves elvtársak! — Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, az egész dolgozó magyar nép nevében forró szeretettel üdvözlöm hazánk földjén Ju­rij Alekszejevics Gagarin elv­társat, a Szovjetunió hősét, a világ első űrhajósát, drága ba­rátunkat és népünk kedves vendégét. Üdvözlöm kedves feleségét, Valentyina Ivanov­na elvtársnőt, üdvözlöm, s sze­retettel csókolom kislányukat, Gálocskát. E helyről is forró elvtársi üdvözletünket küld­jük a nagyszerű szovjet embe­reknek, a hős űrrepülő szülei­nek, Alekszej Ivanovics Gaga- rinnak és Anna Tyimofejevna Gagarinnak. Köszöntjük a le­nini Komszomolt és a Szovjet­unió Kommunista Pártját, hogy olyan nagyszerű embert neveltek, mint a mi kedves vendégünk, Jurij Alekszeje­vics Gagarin. — Drága barátunk! — A magyar nép örökre szí­vébe zárta önt. Attól a perctől kezdve, hogy felrepült a vi­lágűrbe, hazánk földjén is százezrek és milliók figyelték útját. Amikor térben a legtá­volabb volt tőlünk, szívünkhöz akkor került a legközelebb. üzemeinkben a hír halla­tára a szocialista munka­brigádok százai vették fel az ön nevét, s hőstettének hatására munkások, parasz­tok, értelmiségiek ezrei és ezrei fogadták meg, hogy méltók lesznek erre a névre. — Lapjaink, közölték kedves feleségéről az űrrepülés idején készült fényképet, amelyről egész népünk láthatta, milyen féltő szeretettel várja vissza férjét arról az útról, ahol em­ber még sohasem járt. Ez ná­lunk is milliók és milliók előtt tette még rokonszenvesebbé és kedvesebbé Valentyina Iva­novna alakját, akit népünk szintén szívébe fogadott. El­mondhatjuk, kedves Jurij Alekszejevics, mi is hasonló izgalommal és szeretettel fi­gyeltük földkörüli útját és vártuk sikeres visszatérését, ön egy eladdig ismeretlen vi­lágot tárt fel embertársai előtt, s ezért joggal nevezik önt a világűr Kolombuszának. — Kedves elvtársak! — Jól tudjuk: nem véletlen, hogy éppen az a nép nyitotta meg az emberiség előtt a vi­lágmindenség kapuját, amelv a Földön a kommunizmus ka­puit nyitogatja. A kommunizmust építő Szovjetunió nagyszerű tu­dományos eredményei, óriási sikerei a világűr meghódításában, az egész emberiség javát, s az egész emberiség békéjét szolgál­ják. Amikor Jurij Alekszejevic- Gagarin és nagyszerű harcos­társa, German Sztyepanovics Mindenekelőtt engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mond­jak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, az önök kormányának és az egész magyar népnek a szí­vélyes meghívásáért, hogy lá­togassak el Magyarországra — kezdte beszédét nagy taps köz­ben. Nagy örömmel fogadtuk el a meghívást, amint látják, megérkeztünk, csaknem az egész családdal — folytatta nagy taps és derültség közben. — Szeretnék szívből jövő kö­szönetét mondani minden ma­gyar dolgozónak, akik űrrepü­lésem napján sok üdvözlő táv­iratot és levelet küldtek ne­kem, s szeretném köszönetemet kifejezni azért a rengeteg meg­hívásért is, amely Magyaror­szágról érkezett hozzám, azzal a kívánsággal, hogy látogassak el üzemeikbe, gyáraikba, ott­honaikba. A meghívás olyan sok, hogy egyszerűen lehetet­lenség lenne mindenhova el­menni, éppen ezért bocsánatot kérek mindenkitől, ha esetleg nem tudnánk valamennyi hely. re ellátogatni. — A sok milliós szovjet nép üdvözletét hoztam el magam­mal — mondotta ezután. — Né­pünk nagy érdeklődéssel kíséri az önök munkáját, életét, azt, hogyan mennek a dolgok az •nők hazájában. Gagarin ezután a második számú űrhajós, German Tyitov őrnagy üdvözletét tolmácsolta, hozzáfűzte, hogy űrhajóstársa kitűnően érzi magát, egészsé­ges, azonban jelenleg orvosi ellenőrzés alatt áll, ezért nem tudott eleget tenni a meghívás­nak. Remélhető azonban, hogy a jövőben az ő magyarországi látogatására is sor kerülhet. Engedjék meg — mondotta —, hogy átadjam önöknek a többi szocialista űrrepülőtársam for­ró, baráti üdvözletét, akik mi­kor kikísértek a repülőtérre, szintén megkértek erre. Gagarin őrnagy ezután nagy derültség és helyeslés közben jegyezte meg: — Néhány napot töltünk itt, az önök hazájában, s bizonyos vagyok abban, hogy meleg na­pok lesznek. A melegséget nem az időjárásra értem, hanem ta­lálkozásunkra a magyar dolgo­zókkal. Beszéde végén még egyszer köszönetét mondott a forró testvéri fogadtatásért és sok sikert kívánt népünknek or­szágépítő munkájában. A forró hangulatú repülőtéri fogadtatás után Jurij Gagarin őrnagy Marosán György és Kállai Gyula társaságában nyitott gépkocsiba ült és a fő­város főbb útvonalain keresz­tül szállására hajtatott. Gagarin őrnagy szombaton délután a Hősök terén nagy­gyűlésen találkozott Budapest népével. (MTI) costársát, German Tyitovot, valamint azokat, akik őket követni fogják, újra meg újra megerősödik bennünk az a tudat, hogy korunkban a nemzetközi élet fejlődésének csak egy útja van, — és ez a béke és a népek békés egymás mellett élésének új útja. Gagarin és Tyitov űrrepülé­se, s az a nagyszerű tudomá­nyos fejlődés, ami ezt lehető­vé tette, segíti az emberiséget az olyan égető problémák megoldásában is, mint a né­met békeszerződés megkötése, az általános és teljes leszere­lés megvalósítása, s az örök béke megteremtése. Az egy­szerű emberek tömegeiben is felébred a gondolat: amikor az emberiség ilyen hőstettek­re képes, amikor a tudomány és technika olyan fejlettséget ért el, hogy óriási mértékben megkönnyítheti az emberiség életét, elérkezett az ideje an­nak, hogy a népek erejével lépjünk fel azokkal az alantas erőkkel szemben, amelyek még mindig a rombolás, a pusztítás, s az atomháború út­ján akarják aljas céljaikat el­érni. Elvtársak! Népünk augusz­tus 20-ának, az alkotmány napjának ünnepére készül. Ti­zenkét évvel 'ezelőtt emeltük államunk alaptörvényévé, hogy évezredes harc és szen­vedés után, hazánkban a dol­gozó nép került hatalomra, s megkezdte saját országának építését. Beteljesedett a köl­tő szava: „Ez az ország a ml orszá­gunk, itt most már a ke­zünk épít!” — Alkotmányunk 12 évvel ezelőtt széles utat nyitott a szocialista társadalom építé­sének. Ma merőben más kö­rülmények között ünnepelünk. Ünnepeljük a népi hatalmat, s ünnepeljük azt is, hogy 12 évi munkánk után közelju­tottunk a szocialista társada­lom építésének befejezéséhez. Külön örülünk annak, s ün­nepünk fényét kiemeli, hogy e nagy napon körünkben üd­vözölhetjük a világ első űrha­jósát, a mi nagyszerű Jurij Alekszejevics Gagarinunkat! Még egyszer üdvözlöm és köszöntőm önt, kedves felesé­gét és kedves kislányát, s kí­vánom, hogy érezzék jól ma­gukat minálunk. — Éljen a kommunizmust építő Szovjet­unió, a béke legerősebb bás­tyája! — Éljen a népek ba­rátsága! — Éljen a béke! nács első elnökhelyettese, Ma­rosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottsá­gának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, po­litikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége: jelen volt a fogadtatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió bu­dapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, vala­mint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Gagarin őrnagyot és család­ját bemutatták az üdvözlésére megjelent párt- és kormány­férfiaknak, diplomatáknak, majd Kállai Gyula lépett a mikrofonhoz. dvözlő beszéde Tyitov, országok és kontinen­sek felett repültek, ugyanúgy a béke szavával fordultak a népekhez, mint születése pil­lanatában az a társadalmi rendszer, amely most őket út­jukra bocsátotta. A Szovjet­unió első szava az emberiség­hez szintén a béke volt, s az­óta is rendületlenül harcol a béke fenntartásáért, s ennek a magasztos célnak áldozza minden erejét és legyőzhetet­len hatalmát. Az önök űrrepü­lése, Gagarin elvtárs, világo­san mutatja a szocialista or­szágok célkitűzéseit: A tudo­mány és a technika vívmányai ne a háború, hanem a béke eszközei legyenek! Kedves elvtársak! — Jurij Alekszejevics Ga­garint a Föld sok népe hívta meg, hogy látogasson el hoz­zájuk. Járt szocialista orszá­gokban, kapitalista országok­ban, s olyan ország földjén is, amely csak nemrég szabadult fel az imperializmus gyarma­ti rabságából. Mindenütt a szocializmus és a béke hírnö­ke volt, aki a dolgozó embe­rek őszinte lelkesedésével ta­lálkozott. Gagarin földi útjait és találkozásait a különböző országok fiaival igazán nagy­szerűvé és felemelővé az tet­te, hogy személyes bátorsága, hősiessége és békére törekvé­se találkozott és egybeolvadt a népek békevágyával. Amikor magunk előtt lát­juk az örökké mosolygó Ga­garin elvtársat, a világűr és a földgolyó e nagyszerű béke­diplomatáját, s magunk elé képzeljük hű barátját és har­A csillagos égről

Next

/
Thumbnails
Contents