Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. július 19., szerda Az emberiségnek igen régi vágya, hogy elszakadva a Föld­től, számára elérhetetlen égi­testeket hódíthasson meg. Az asszír birodalom romba- dőlt fővárosában, Ninivében, az ásatások során Asszurbani- pál király könyvtárában meg­találták az égbe repülés leg­régibb képes ábrázolását. Majdnem minden nép mese- és mondavilágában megtalál­juk a repülést sasokon, kese­lyűkön, vagy a lovaglást szár­nyas lovakon. Az égbe repülés első techni­kai jellegű megoldását a Dai- daloszról és Ikaroszról szóló mondából ismerjük. Daidalosz a maga és fia, Ikarosz számá­ra, madártollakból szárnyakat készített. így akartak elmene­külni arról a szigetről, ame­lyen fogva tartották őket. Kí­sérletük azonban szerencsétle­nül fejeződött be, mert Ikarosz — apja tilalma ellenére — re­pülés közben közel merészke­dett a Naphoz, ezért a szárnya tolláit összetartó viasz elolvadt és ő lezuhant. Sok írót foglalkoztatott az űrrepülés, és a fantasztikus írások egész sora született meg. John Wilkins angol püspök 1638-ban megjelent könyvében a Holdba utazás különböző módozatait sorolta fel. Véle­ménye szerint az utazás min­denekelőtt démonok és szelle­mek segítségével lehetséges. Számításba jöhet még a repü­lés madarakon, vagy szárnyak alkalmazásával. Legérdekesebb azonban az, hogy már „repülő­kocsi” alkalmazásáról is be­szél. A „repülőkocsi” eszméjével Savinien de Cyrano (Cyrano de Bergerac néven ismert) 1656-ban írt A Hold birodal­mainak és államainak komi­kus története c. művében talál­kozunk újra. Ebben a Holdba repülés lehetőségeinek nyolc módját sorolja fel. Ezek közül csak egyiknek van némi tudo­mányos értéke, de ez az egy — zseniális. Cyrano beszél első­nek arról, hogy a „repülő­kocsit” rakétákkal kell fel­emelni. Ezután több mint 200 évet kellett az emberiségnek várnia, amíg a világűrbe való repülés gondolata ismét a ra­kéta-hajtóerő fogalmával kap­csolódott össze. Sokan ismerik Verne Gyula: Utazás a Holdba c. regényét. Verne úgy tervezi a Holdbéli utazást, hogy az utasokat ha­talmas ágyúból lőnék ki. Az ágyú csövét szerinte 270 méter mély gödörbe kellene önteni, úgy, hogy átmérője 2,7 méter legyen. Maga a lövedék alumí­niumból készülne, azonban sú­lya így is 10 tonna lenne. A lövedék alá 180 000 tonna lő­porgyapotot kellene préselni, ennek robbanási ereje — Ver­ne szerint — a lövedéket, uta­saival együtt, eljuttatja a Hold­ba. Ma már számítások igazol­ják, hogy ezt a tervet nem le­het végrehajtani. Kiszámítot­ták, hogy a 180 000 tonna lő- gyapot elégetésekor kb. 22 mil­liárd lóerő teljesítményű gáz­nyomás képződne, ez pedig ke­vés a kívánt sebesség elérésé­hez. A másik akadály az, hogy a lövedék a csövet el sem hagy­hatná, mert olyan hallatlan gyorsasággal nyomódna felfelé, hogy az előtte összepréselődő levegő nem tudna elég gyorsan kiáramlani, így az üreges alu­mínium-lövedéket, mint vala­mi rúgót, összepréselné. Egy másik utópisztikus terv a hajítógéppel — az ún. bal- lisztával — véli megvalósítha­tónak az űrhajózást. A hajító­gép az egyenlőtlen karú eme­lők elvén alapul. A kihajítan­dó tömeget az emelő hosszú karjára helyezik, a rövid kar­ra pedig nehéz terhet akaszta­nak. A rövid kar megterhelé­sekor a hosszú karon levő tö­meget gyorsan felfelé lendíti, mivel a Föld vonzóereje a rö­vid emelőkaron levő nagy tö­meget erősen lehúzza. Elméle­tileg szerkeszthető is olyan bal- liszta, amely a lövedéket koz­mikus sebességre gyorsítja. Gyakorlatilag azonban kivite­lezhetetlen, mert több száz mé­ter hosszú emelőkarra és a rö­vid karon elképzelhetetlenül nagy teherre volna szükség. Ez a szerkesztési nehézség azon­ban egyszerűen megkerülhető, ha a hajítógépet egy tengelyen nyugvó kerékkel helyettesít­jük. Egy motor hajtja a ten­gelyt, ezáltal a kerék kerüle­tén igen nagy forgási sebesség keletkezik. Ezen a módon el­méletileg, tetszés szerinti nagy­ságú hajítósebességet lehet el­érni. Ahhoz azonban, hogy a lövedék kozmikus sebességet érjen el, egy négy méter átmé­rőjű keréknek másodpercen­ként 1000 fordulatot kellene tennie, de még egy 80 méter átmérőjű keréknek is 50 fordu­latot kellene elérnie. Bármi­lyen egyszerűnek látszik is el­ső pillantásra az ilyen vállal­kozás, gyakorlati megvalósítá­sára nem lehet gondolni, Nincs ugyanis olyan anyag, amely a gyors forgatáskor fallépő cent­rifugális erőnek képes ellen­állni. Ez az erő már jóval a kívánt 11,2/sec alatt szétszakí­taná a forgó testet. Kurt Lasswitz 1897-ben meg­jelen Két bolygón című regé­nyében — Schiaparelli Mars- csatornákról szóló elmélete ha­tására — feltételezi, hogy a Marson emberformájú lények („numák”) élnek. Ezek a nu- mák mind tudományos, mind erkölcsi tekintetben felülmúl­ják az embert. Az utópista fel­tevések mellett, néhány cso­dálatra méltó elgondolást is tartalmaz a regény. Legérde­kesebb az ún. „abáriai” erőtér gondolata. Ennek lényege az, hogy Lasswitz szerint a numák a napenergia felhasználásával a Mars és a Föld pólusai kö­zött olyan erőteret tudnak lét­rehozni, melynek határain be­lül, a Marstól távolodó csőben a gravitációt hatástalanítja. Ezzel az abáriai erőtérrel si­kerül a marslakóknak az első, bolygóról bolygóra ugrás. Lass-, witz vette fel elsőnek a boly­góközi átszállóhelyek ötletét is. Egyes primitív népek ma is állítják, hogy egyesek közü­lük jártak más égitesteicen. Stefenzon: Észak-Amerika leg­északibb tájain c. művében le­írja az eszkimóknál egy ilyen holdbéli utazás körülményeit. Az eszkimó varázsló a legsö­tétebb holdvilágtalan éjjelen gyűjti sátrába az érdeklődő­ket. Miután a sátor legkisebb nyílásait is aprólékosan be- tömködték, a varázsló kezeit vastag bőrszíjakkal hátrakötö­zik, a szíjjak végére pedig egy kalapácsot és egy fejszét erősítenek. A mécses eloltása után a varázsló egyre halkuló hangon varázsigét mormol, majd nagy suhogás és koppa- nás hallható és hosszú időre csend üli meg a sátort. Üjabb suhogás és koppanás után a varázsló túlvilági hangon jel­zi, hogy megérkezett. A mé­csest újra meggyújtják, és a varázsló mesélni kezd. Stefen­zon leírja, hogy a varázsló el­mondotta: a Holdon ugyan­olyan állapotokat tapasztalt, mint a Földön. A Holdon ugyanolyan hegyek, vögyek, tengerek, állatok vannak, mint az eszkimóknál. A hőidbe’ í emberek ugyanolyanok, mint ők, — az eszkimók. Ugyan­úgy táplálkoznak, beszélnek öltözködnek, mint ők, ugyan­olyan az érzés- és gondolatvi­láguk, mint nekik. Világosan bizonyítja ez az egy példa is. hogy amikor az ember idegen égitestek értelmes élőlényeiről beszél, mennyire a maga kép­mására teremti azokat saját fantáziájában. A fantasztikus űrutazások után térjünk vissza a rakétá­hoz. Érdekes dolog, hogy az Louis Joxe államminiszter a francia delegációt. A párizsi sajtó kedden tar­tózkodó hangon ír a tárgyalá­sok újrakezdéséről. A lapok általában sötétenlátóan ítélik meg a konferencia esélyeit. A pesszimizmus okai azonban homlokegyenest ellenkezők: míg az Aurore és társai az al­gériai ideiglenes kormány „hajthatatlansága” miatt so­pánkodnak, a baloldali sajtó felveti a kérdést: De Gaulle elszánta-e magát arra, hogy igazi tárgyalásokat kezdjenek Lugrenben. Az Humanité a többi között így ír: Egyedül a tárgyalások ve­zethetnek el a békéhez. Folytatásuk hírét csak elégtétellel fogadhatjuk. De nyitott szemmel kell tekintenünk a helyzetet, s nem elég, hogy a konfe­rencia újrakezdődik, ered­ményre is kell vezessen. (MTI) A Pravda a kongói parlament összehívásáról Hitler — a mai nyugatnémet mílitarizmus szolgálatában JÖN! A VILÁGHÍRŰ JÖN ! A VILÁGHÍRŰ ll Egerben, a Spartacus-sportpályán, 1961. július jön! 3 órás vidám műsor! A Szövetkezetek Heves- megyei Értékesítő Köz­pontjához ZÖLDSÉG- és GYÜMÖLCSFELVASARLÖ fiútanulókat felvessünk Gyöngyösről, Kaiból, Eger­ből. Jelentkezzenek a-zek akik még a 16. életévüket nem töltötték be és a 8 általános iskolát elvégez­ték. Jelentkezni lehet a Heves megyei MÉK, Eger, Dobó tér 3., személyzeti osz­tályán. »■> »»♦•♦•*•«♦♦♦♦»♦« *********** "saanaanasaaRtíR” Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat keres szerződéses ácsszakmunkásokat és vállalati állományi segédmunkásokat azonnali belépésre. Jelentkezés a vállalat központjánál, Eger, Bar- kóczy út 2. Telefon: 16-62. Hódító utak a világűrben összes mesterséges hajtóeszkö­zök közül éppen az lépett leg­korábban az emberiség techni­kai fejlődésének színpadára, amely előtt egyedül áll nyitva az út a világmindenség felé. A rakéta történetének kezdete elvész abban a legtávolabbi múltban, ahol végetémek a ránkmaradt krónikák biztos útjelzői és leszáll a félig mon­daszerű utalások áthatolhatat­lan köde — amelyek részben az időszámításunk előtti 200'! évig nyúlnak vissza. Régi kínai krónikák az „áramló tűz lándzsájának” fel- használásáról számolnak be. 1232-ben a „tüzesnyilakat” már Kai-Fung-Fu város ostro­mánál is használták. Egy 1500- ból származó feljegyzés sze­rint Van-Hu mandarin raké­tákkal akart a levegőbe száll­ni. A kísérlet azonban szeren­csétlenül sikerült és Van-Hu meghalt. Hosszú időre majd­nem elfeledkeztek a rakétáról, majd 1806-ban a francia Rug- gieri Párizsban kisebb állato­kat ejtőernyős rakéták segít­ségével a levegőbe repített, és emberrel folytatandó kísérle­tet is tervezett, amit azonban a rendőrség megakadályozott. Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Oroszországban nyilvánosság­ra hozták a cári titkos levél­tárt, érdekes adatokat találtak arra. hogy N. I. Kibalcsics 1882-ben kivégzett forradal­már rakétaszerkezet tervein dolgozott. Kibalcsics a legnagyobb sebességek eléré­sére és a Föld nehézségi erő­teréből történő kiszabadulás céljára alkalmas eszközként a reaktív hajtást jelölte meg. Kevesen tudják, hogy a le­gendáshírű Bem József tábor­nok, kora leghíresebb „röp- pentyűse”, vagyis rakétatűzé- re volt. Ciolkowski vetette fel először a folyékony hajtóanyag és a többlépcsős rakéta prob­lémáját. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után nagy­vonalú állami támogatással Kalugában folytatta kutatásait tanítványai körében. Ezzel megkezdődött a szovjet ráké- takutatás korszaka, amely to­vábbi fejlődés során a Szov­jetuniót a világ egész rakéta­kutatásának élére állította. Az 1957-ben felbocsátott I. szovjet mesterséges hold fel­bocsátása után néhány hete. már embert szállított magával az ember alkotta űrhajó. A kortársak többnyire nem kísérik figyelemmel, hogy va­lamely világraszóló esemény új korszakot nyit meg az em­beriség, vagy a tudományok történetében. 1961. április 12- én azonban — amikor Gagarin őrnagy első diadalmas űrrepü­lésével valóra vált az emberi­ség évezredes álma — szerte a földkerekségen úgy ünnepel­ték ezt a hőstettet, mint a megismerés, az emberi alkotó elme új korszakának nyitá­nyát. Kiss István, a TIT csillagászati szak­osztály tagja Befejezéshez közeledik az aratás a füzesabonyi járásban ján 21 mázsa őszi árpa termett holdanként. A járási átlagter­més az eddig learatott 1104 holdról 14,1 mázsa. A borsó­vetések járási szinten átlag 8 —9 mázsás terméseredménnyel fizettek. Az aratási-cséplési munkák­kal egy időben a járás több ter­melőszövetkezetében másod­vetés került a gabonafélék he­lyébe, és az eddigi jelentések szerint kevés híján 400 hold másodvetés került a talajba. A másodvetések között zöm­mel silókukorica található, ezen kívül napraforgó, csala- mádé, uborka szerepel még a fontosabb másodvetésű növé­nyek között. Értékelve az aratási munkák eddigi menetét, a mezőgazda- sági osztály örömmel jelenthe­ti, hogy rövidesen befejeződik az aratás a járás területén, s miután minden cséplőgép munkához látott, nemsokára mindenhol a magtárakba kerül termelőszövetkezeteink mun­kájának jó eredménye: az új gabona. Cs. I. Az átlagtermésekkel kapcso­latban az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes községekben és járási szinten is jó termésátlagok tapasztal­hatók. Igen jól beváltak és szép terméseket hoztak a külföldi búzafajták. A mezőszeremerei Kossuth Tsz 10 holdon ter­mesztett San Pastore fajtájú olasz búzája 20 mázsa 40 kilo­grammos termést hozott. A po­roszlói Rákóczi Termelőszövet­kezet 50 holdon termesztett Bezosztája fajtájú szovjet bú­zát, és ennek holdankénti át­laga 22 mázsa volt. Jól fizet­tek a hazai búzafajták is, s ezek között elismerésre méltó a mezőtárkányi Búzakalász Tsz-nek egy 26 holdas táblája, amely 15 mázsa 80 kilogram­mos átlagtermést adott. Jó termést adott csaknem mindenhol az őszi árpa, és ki­magasló eredményként említ­hetjük meg a mezőszemerei Űj Világ Tsz példáját, ahol az egyik tábla ősziárpa 24 mázsás átlagtermést adott. A poroszlói Rákóczi Tsz 30 holdas táblá­közel 2 ezer hold termést, ezenkívül a cséplési eredmé­nyekhez számíthatjuk azt az 5 ezer holdat is, amelyet kom­bájn aratott és egyben el is csépelt. Az egész járás terüle­tén teljes ütemben folyik a borsó cséplése is. A közeli na­pokban összesen 1732 hold bor­sótermést kell elcsépelni a ga­bonával egyidőben. Igen sok termelőszövetke­zetben máris eke jár az arató­gépek nyomában, és eddig 1698 hold szántást végeztek már el. Ebből a mennyiségből 1200 hold a nyári mélyszántás. Az erőgépek több helyen éjjel, nappal, két műszakban dolgoz­nak, s nem ritka az olyan gép, amelyik nappal arat, vagy ga­bonát hord, és éjjel pedig szánt. Az eddigi jelentések sze­rint befejezték már az aratást a dormándi Üj Élet és a Vö­rös Hajnal termelőszövetke­zetek tagjai, ugyancsak befeje­zéséhez közelednek az aratási munkák Besenyőtelek és Me- zőtárkány községek termelő- szövetkezeteiben. Az elmúlt hetek szorgos munkája és az aratásra kedve­ző időjárás következtében igen jól haladnak, sőt a legtöbb he­lyen már végeztek is az ara­tási munkákkal a füzesabonyi járás területén. A Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osztálya rendszeresen felméri és érté­keli a nyári munkák minden­kori állását és legutóbbi tájé­koztatója alapján a következő­ket jelenti: A tervezett 13 és félezer holdnyi búza területéből már több, mint nyolc és félezer holdat learattak. Tavaszi árpá­ból az aratandó 5 és félezer holdból eddig learattak kétezer holdat, s ez megközelíti a 40 százalékot. Az aratási munkák túlnyomó többségét az idén már mindenhol gépek végezték el, és közel ötezer holdról a kombájn aratta le a gabonát. Nyomában ott járt mindenhol a szalmalehúzó, és 3596 hold­ról már a szalmát is letakarí­tották. Munkához láttak a cséplőgé­pek is. Eddig elcsépelték már bajt okozott a Kongói Köz­társaságnak. — Nyilván való — írja befe­jezésül a Pravda —, hogy biz­tosítani kell az ülésszak rendes munkáját, meg kell akadályoz­ni, hogy bárki is nyomást gya­korolhasson a képviselőkre, vagy megfélemlíthesse őket. Ezért legfőbbképp az ENSZ felelős. (MTI) A nyugatnémet militarizmus túlfűtött légkörében a kiadó keresve sem találhatott volna jobb eszközt a háborús uszítás fokozásához, hiszen az előszó szerzője is megállapítja, hogy a „mű” Hitler hírhedt „Mein kampf’-jának folytatása és en­nek megfelelően, „Hitler má­sodik könyve” címmel kerül a könyvpiacra. (MTI) k Argentínában kás-szövetség felhívására álta­lános sztrájk kezdődött az or­szágban. A munkásság követelése: béremelés, valamint a bebör­tönzött szakszervezeti vezetők szabadonbocsátása. A sztrájk teljesen megbéní­totta az ország életét; leállt a közlekedés, nem jelentek meg az újságok, nem árusítottak je­gyet a színházak és mozik, szá­mos üzletház zárva maradt, s leállt több iparág termelése. A munkások, a kormány és az üzleti körök ismételt fel­szólítására sem hajlandók munkába állni. (MTI) MÜNCHEN (MTI): Hama­rosan új könyv hagyja el a stuttgarti német kiadóvállalat nyomdáját — jelenti az UPI. A nyugatnémet jelenkori történeti intézet fáradságot nem kímélve kiásta Hitler 1925-ben készült kéziratát és azt G. L. Weinberg-nek, a chi­cagói egyetem tanárának elő­szavával, huszonnyolc oldalas füzetben az olvasók elé tálalja. Általános sztrájl BUENOS AIRES (MTI): Mint nyugati hírügynökségek jelen­tik, kedden a kora reggeli órák­ban az argentin általános mun­talált a kongói nép széles réte­geinél. A gyarmattartók és bábjaik kénytelenek hozzájá­rulni a kongói parlament ösz- szehívásához. A kongói nép reményked­ve tekint a parlament ösz- szehívása elé. Békés úton szeretne véget vetni annak a válságnak, amely annyi MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda keddi számában V. Ma- jevszkij kommentálja a kongói parlament összehívását. A töb­bi között rámutat, hogy a par­lament ülésszakának összehí­vása jelentős esemény a fiatal köztársaság életében. Jelenti a Gizenga vezette nemzeti erők sikerét, amelynek Patrice Lu­mumba politikáját, az igazi függetlenség és az egység po­litikáját folytatva, határozot­tan követelték, a parlament összehívását, felismerve, hogy ez a törvényesség és a rend helyreállításának eszköze. Ugyanakkor — hangsúlyozza a cikkíró — a parlament összehívása a nemzetellenes erők, vala­mint a mögöttük álló bel­ga—amerikai gyarmatosí­tók vereségét jelenti. A kongói nép ellenségei azt hitték, — mutat rá a Pravda — hogy gazdasági blokáddal, ka­tonai megfélemlítéssel, hazug­sággal és rágalommal elszige­telik a törvényes kongói kor­mányt, élén Antoine Gizengá- val és megerősítik a leopold- villei bitorlók hatalmát. Ebből semmi nem lett. A törvényes kormány szilárd támogatásra lenes kormány a jövő függet­len Algériájának Franciaor­szággal való szoros „társulá­sára” vagy — feldarabolják az országot. Algéria felosztásának tervét látszatra azzal indokolják Pá­rizsban, hogy meg kell vé­deniük az egymillió európait. Erre végső esetben csak az adna lehetőséget, ha egyes övezetekbe csoportosítanák, telepítenék át az európai la­kosságot. Valójában azonban két más tényező alakítja így a francia elgondolásokat: 1. A felosztás révén meg­maradnának francia kézen a katonai támaszpontok, 2. folyosót biztosítanának a szaharai kőolaj elveze­tésére a Földközi-tengeri kikötőkbe. A lugreni tárgyalásokon a két küldöttség összetétele vál­tozatlan lesz, akárcsak Evi- anban, Krim Belkaszem kül­ügyminiszter vezeti az algériai, PÁRIZS (MTI): Pontosan két hónappal azután, hogy Evianban először találkozott az algériai és a francia kor­mány küldöttsége, július 20- án, csütörtökön, Evian köze­lében, a lugrini kastélyban folytatódik a francia—algériai konferencia. A francia közvé­lemény és Algéria népe egya­ránt örömmel fogadta a Pá­rizsban és Tuniszban hétfőn, egyidőben kiadott közlemé­nyeket a tárgyalások újrafel­vételéről. Az eviani konferencia má­jus 20. és június 13. között megtartott 13 ülésén azonban túl sok ellentét mutatkozott a francia és az algériai állás­pont között, semminthogy a Lugrinben folytatódó tárgya­lásoktól gyors eredményt, vagy minden vitás kérdésre kiterjedő megegyezést lehetne várni. De Gaulle tábornok július 12-i rádióbeszédében változatlanul tálalta eddigi követeléseit: vagy eleve elkö­telezi magát az algériai ideig­Július 20-án újra kezdődnek a francia—algériai tárgyalások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents