Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

4 NÉPŰJSÁG 1961. július 16., vasárnap Hl? Már megint a nők! Igen, már megint a nők! Párizsban új „őszi” divatot kreáltak, miszerint a lombhul­láshoz semmi sem illik job­ban, mint az ezüstszínű — szempilla. Hiába, szegénye­dünk, szegényedünk, valami­kor még aranyszájú volt n divathóborttal nem vá­dolható szent János, ma már csak ezüst jut, a divathóbort­nak áldozó Juliette. Még néhány év és beköszönt a legeslegújabb divat, a mágnesezett vasszemöldök. Ez legalább magyarázatot ad az ellenállhatatlan vonzásra! (-Ó) — TEGNAP a kora hajna­li órákban kaptuk meg a hat­vani Kossuth Termelőszö­vetkezet táviratát, amelyben arról értesítettek bennünket a szövetkezet vezetői, hogy péntek déultán 3 órára be­fejezték a szövetkezet terü­letén a kalászosok aratását. — A HEVESVEZEKÉNYI KISZ-szervezet fiatal tagtársá,t gyászolja Balogh Ferenc el­vesztésével, aki a csütörtökön dühöngő vihar tragikus áldo­zata lett. Az elhúnyt fiatal a helyi szervezetben minden te­kintetben példaképe volt tár­sainak, ezért nemcsak a szülei, de tagtársai és az egész köz­ség szívből gyászolja. — AZ ANDORNAKTÄ- LYAI Búzakalász Termelő- szövetkezetben tavasz elejé­től kezdve fokozatosan sze­dik és adják el gyümölcsö­ket. Az idén csak cseresznyé­ből 40 ezer forint jövede­lemre tettek szert a közös gazdaság dolgozói. — EGYRE NAGYOBB az érdeklődés az Egerben meg­rendezett bútorkiállítás iránt. A modern, mégis lakályos szobaberendezések közül már néhány , gazdát talált, akik a kiállítás befejezésével már otthon gyönyörködhetnek to­vább a szép, ízléses bútorok­ban. — KÄLBAN is megindult az elmúlt napokban a leara­tott területeken a földek nyá­ri mélyszántása. A rossz talajviszonyok mellett a gé­pek eddig csak 90 holdat tudtak felszántani. — A MEGYE általános is­koláinak igazgatói, igazgató- helyettesei, szakfelügyelői és járási osztályvezetői részére ez év nyarán két helyen — Hat- vanban és Egerben — rende­zik meg az egyhetes tovább­képzést. A Hatvan város és járás, Heves és hevesi járás, Gyöngyös város és a gyöngyö­si járásiak részére augusztus 7—12-ig Hatvanban, a többi város és járás részére augusz­tus 14—19-ig Egerben lesz a továbbképzés és a következő tanév előkészítésének megtár­gyalása. FELTÁMAD! EGRI VÖRÖS CSILLAG 16—17-én: Feltámadás (széles) GYÖNGYÖSI PUSKIN 16- án: A riksakull (széles) 17- én: Az ismeretlen férfi EGRI BRÓDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI 16—17-én: Ellopták a hangomat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 16- án: A kettétört amulett 17- én: A tisztes úriház HATVANI VÖRÖS CSILLAG 16- án: Kiábrándulás 17- én: Törvény az törvény HATVANI KOSSUTH 16-án: Kalandor HEVES 16- án: Zápor (széles) 17- én: Szalmaözvegy (széles) PÉTF.RVASARA 16-án Szilveszteri puncs (széles) FÜZESABONY 16—17-én: Warrenné mestersége EGRI BEKE 16—17-én: Serdülő lányom műsora Jászberényben; este 8 órakor: FÜREDI KOMÉDASOK Bükkszentmártonban, este 8 óra­kor: SZAZHAZAS LAKODALOM Jffl-én, hétfőtől: nyári szünet A film műfajához legin­kább illő, önálló, teljes és zárt kompozíciót hozott lét­re Renato Castellani, az ismert olasz filmrendező, aki Tolsztoj híres regényét átdolgozta for­gatókönyvvé. A gyakorlat en­nél a filmnél is az, amit a Háború és béke filmrevitele- kor láttunk: a történés szálait a két főszereplő — Katja Maszlova és Dmitrij Nyehlju- dov herceg — személye köré csoportosítják; s a többi alak­nak csak az a „szerepe”, hogy illusztrálja, motiválja a fősze­replők jellemét, egyéniségét. Feltámadás... Aki valaha is elolvasott csak egy művet is a Jasznaja-Poljana-i „nagy öreg” hagyatékából, azokban benne él az a hatalmas epi­kai áradás, amellyel műveit megalkotta Tolsztoj, megma­rad benne az a varázs, — amely megrendít és össze­szorít, amely a sorsok mögött is tisztán láttatja a társadalmi hátteret, a hajdani cári Orosz­ország erkölcstelenségét — s ezt a Tolsztoji varázst keresi a műveiből készült filmekben is. Bár a nyugatnémet—olasz francia koprodukcióban ké­szült filmről elismerőleg nyi­latkozunk — minden nézőben nagy érzelmi hatásokat vált ki a film — a tolsztoji társa­dalmi bírálat megcsonkítását hibául kell felrónunk, minde­nekelőtt a forgatókönyv író­jának és a film rendezőjének (Rolf Hansen). Két ember drámáját látjuk a filmen... Nyehljudov her­ceg, mint esküdt jelenik azon a bírósági tárgyaláson, ahol Katja Maszlovát, a prostituálttá züllött leányt gyilkosságban való részvétel vádjával ille­tik... Ezzel kezdődik a film... A herceg döbbenve ismeri fel a zilált hajú, könnyes szemű örömlányban nagynénje egy­kori neveltlányát, akit évek­kel ezelőtt ő tett asszonnyá, akinek arcáról ő törölte le a hamvasságot, s aztán csúnyán magára hagyta szégyenével a leányt. (Mikor eltávozik a vi­déki kastélyból, levelet hagy hátra Katjának, s mikor az feltépi a borítékot, döbbenve látja — nem búcsúsorokat rej­tett el abban, hanem pénzt, fizetséget az élvekért. Katja szeme — Myriam Bru alakít­ja Katját, eszményi és igazi tolsztoji alakot formálva — szemének riadt és mélytüzű pillantása már sejteti a ki- bomló tragédiát.) Nyehljudov hercegben megmozdul a lelki­ismeret, s jóvá akarja tenni bűnét, segíteni akar a lecsú­szott, mélyre süllyedt nőn. Ál­landó belépőt kap a börtön­be, megismerkedik a cári ön­kény börtönviszonyaival, lát­ja a mérhetetlen nyomor és kiszolgáltatottság rabszolgáit, a száműzetésbe vonuló fog­lyokat, férfiakat, nőket, gye­rekeket. Kapcsolatai révén ke­gyelmet szerez Katjának, fe­leségül akarja venni azt, aki­nek tragikus sorsát ő idézte elő. De Katja nem fogadja el a hercegtől ezeket a jóté­teményeket, „késő már az éle­tet újra kezdeni”, mondja és inkább választja a kényszer­munkát, a fogságot, s árnyé­kos életét nem cseréli fel a másik oldallal, ahonnan csak a napsütést látná, az életnek csak a szép oldalát. Az elmon­dottakból is következtethető: nem a társadalom konfliktu­sát viszi filmvászonra Castel­lani és Hansen, két ember konfliktusára szűkíti le a drá­mai összecsapást s csak mellé­kesen utal a társadalmi hát­térre. E hiányosság ellenére a tolsztoji műtől elvonatkoztat­va, mint önálló alkotást vizs­gálva a német és olasz filme­sek munkáját, elmondhatjuk: művészi filmet láttunk. Myriam Bru Katja-alakítá- sáról minden szépet és jót el­mondhatunk. ö az egyetlen, aki igazán Tolsztojt adja a filmen. Kohut Magda, aki ma­gyarul tolmácsolja Myriam Bru hangját, már messze el­marad színészi teljesítménye mögött; csak egy helyütt tud azzal azonosulni, egyszintre emelkedni, mikor Katja ré­szegen megy cellájából a her­ceggel való „beszélgetésre”, s lesöpri az asztalról a kegyel­mi kérvény aktáit és a herceg arcába leheli a vodka szagát, s már-már az őrültségbe hajló hahotával adja tudtára, hogy nincs szüksége a herceg fá­radozására... Horst Buchholtz egy kicsit mai figurát próbál faragni a herceg szerepéből. Töprengő és tépelődő jeleneteiben tud csak egyenrangú társává len­ni Myriam Brunak. Hangját magyarul Árvái János szólal­tatta meg. (P. D.) A szegedi, hagyományos sza­badtéri játékokon július dere­kán lép fel először a moszk­vai Nagy Színház balettegyüt­tese. Galina Ülanova vezeté­sével a balettkarnak több mint száz legjobb fiatal művésze érkezik hazánkba. Velük tart Leonyid Lav- rovszkij professzor, a Nagy Színház vezető balettmestere, akit azért hívtak meg, hogy a budapesti Operaház színpadán az ő rendezésében bemutassák Prokofjev: „Romeo és Julia” című balettjét. A szovjet művészek a sze­gedi szabadtéri játékokon Pro­kofjev „Kővirág” című utolsó balettjét mutatják be, amely Pável Bazsov uráli meséinek motívumai alapján készült. A szegedi szabadtéri játékok nézői a moszkvai műszakiak előadásában megtekinthetik továbbá a „Chopiniana” című balettot, Csajkovszkij „Haty- tyúk tavá”-nak második fel­Nyilvános telefonállomást szerelt fel a posta ax egri strandon Régi és jogos panasza volt az egri strand látogatóinak, hogy az igen nagy forgalmú fürdő szabadtéri részén nem állott nyilvános telefonfülke a vendégek rendelkezésére. Kü­lönösen hatványozottan meg­mutatkozott a hiányosság az idei nyáron, amikor átlagosan 4 ezer ember, vasárnaponként pedig 10 ezer ember is élvezte egyidőben a kellemes, langyos egri fürdők vizét Ezen a hiányosságon segí­tett most a Magyar Posta, ami­kor a miskolci igazgatóság anyagi támogatásával és az eg­ri postaműszaki fenntartási üzem kezdeményezése és leg­aktívabb közreműködése ered­ményeként felszerelt egy nyil­vános telefonállomást, korsze­rűen kiképzett fülkével az egri strand területén, a bejárat szomszédságában. (Sugár) vonását és egy koncert műsort. A szegedi fellépés után a Nagy Színház művészei Buda­pesten három egyfelvonásos balettművet adnak elő: A „Chopiniana”-t, a „Paganini”-t és az „Éjszakai város”-t. A két utóbbi darabot' Leonyid Lav- rovszkij professzor állította össze Rahmanyinov „Variációk Paganini témájára”, illetve Bartók „A csodálatos manda­rin” című műve alapján. A magyar nézők megismer­kedhetnek a Nagy Színház há­rom legtehetségesebb fiatal balett-táncosnője — Marina Kondratyeva, Jekatyerina Makszimova és Jelena Rja- binkina — művészetével. Kondratyeváról a moszkvai Koreográfiái Tanintézet elvég­zése után 2—3 évvel már úgy beszéltek, mint a Nagy Szín­ház balettkarának egyik leg­nagyobb ígéretéről. Kondratye­va rövidesen kezdte átvenni Galina Ulanova szerepét, ele­inte Giler „Bronzlovasá”-ban és Prokofjev „Hamupipőké”-jé- ben, majd a „Romeo és Julia” balettben. A magyar nézők Kondratye- vát a „Kővirág”-ban, a „Cho- piniana”-ban és a „Paganini­ben tekinthetik meg. Jekatyerina Makszimova és Jelena Rjaninkina már a Ko­reográfiái Tanintézet falai kö­zött felhívta magára a figyel­met. Színházi munkájuk két első esztendejében már mind­ketten főszerepet játszottak. Rjabinkina Magyarországon a „Hattyúk tava” főszerepében, Makszimova pedig a „Kővi- rág”-ban és a „Chopiniana”- ban mutatkozik be. Felmászom a fára A fa ága ingerke- döen hívogat: mássz rám, ha tudsz! Mi az, hogy „ha tudsz?” Igenis tudok. Gyerekkoromban ki­váló famászó voltam, és már akkor sokat töprengtem, hogy ne térjek-e át a Mont Blanc megmászására. Helyette felköltöztem a harmadik emeletre. Mert mi az, hogy fá- ramászás? Gyerekjá­ték. Egy tízéves fiú megcsinálja, nem egy felnőtt ember, aki tá­jékozott a nemzetkö­zi kérdésekben, tud­ja, mikor volt a mo­hácsi vész, s micsoda az a Neo Lao Hak- szat Párt ...Na ugye! Egy könnyed ugrás, két kéz erősen fogja a fa ágát, az egyik láb megtámasztja a fa derekát, rugalmas el- rúgás, s a lendület, összekötve a kariz­mok arányos műkö­désével, valósággal felrepíti az embert az ágak közé... Tarzán is így csi­nálta és én is. Utó­végre ez nem mate­matikai tétel, amit el lehet felejteni, ennek nincs különleges tu­dománya, csak ruga­nyosság, s egy kis erő kell hozzá.... Ha tíz­éves koromban, mint oktondi, semmit sem tudó gyerkőc tudtam fára mászni, nevetsé­ges volna, ha most, mint felnőtt, sokat ta­pasztalt és valamics­két már tudó ember is, pont fára ne tud­nék mászni. S egyál­talán! A jávai előem­ber biztos nem tudta, hogy mi lett légyen az atom szerkezete, sőt még azt se tudta, hogy mi az a szerke­zet. És én, aki bepil­lantottam, mint em­ber az atomok világá­ba, a mikro- és mak- rokozmoszba, ponto­san én ne tudnám megcsinálni azt, amit tizenötezredik ük­apám visszamenőleg? Teljességgel tart­hatatlan álláspont ez. Igenis felmászom a fára, már csak azért is, hogy beiga­zoljam, nemcsak a relativitás elméletét, de a fáramászás ősi és. gyermeki tudomá­nyát is ismerem, hogy beigazoljam: az em­ber fejlődése nem je­lenti a régi tudás el­vesztését, csupán an­nak állandó gyarapí­tását. Rövid félóra alatt fent voltam a fa alsó ágán, nadrágom rongy, tenyerem vér, tüdőm,, mint a ko­vács fújtatója, de fenn vagyok a fán. Én! — Hé, maga mi az istencsodát csinál ott? — kérdi tőlem egy rendőr, mert húszán állnak vigyorogva, ostoba, mitsem értő emberek. Most magyarázzam el, hogy mi a kapcso­lat az einsteini relati­vitás elmélet és a fá­ramászás között ? Úgysem értenék meg. Ezek a korcsok vég­legesen elszakadtak ősi emberségüktől. Gyorsan leesek a fá­ról, s négykézláb el- mászok az emberek gyűrűjéből, fájó cson­tokkal, keserű érzés­sel. Rettenetes dolog egyedül küzdeni az átörökölt tulajdonsá­gok ápolásáért! (egri) 1961. JÜLIUS 16., VASÁRNAP VALTER * 1961. JÜLIUS 17., HÉTFŐ ELEK 475 évvel ezelőtt, 1486. július 16-án született ANDREA DEL SARTO olasz festő (Andrea D. Angelo) a firenzei reneszánsz fő mestere. Színei melegségével ko­rát felülmúlta. Fő műveit nagy freskói alkotják: a Madonna del Árpié (Uffici képtár), Mária meny­bemenetele (Pitti palota). Kitűnő portréi közül kiemelkedik önarc­képe. •k 165 évvel ezelőtt, 1796-ban, e na­pon született JEAN COROT fran­cia festő. Tájképei a valóságot a költészettel vegyítik, portréi gaz­dag színekkel tűnnek ki. Több- ezer műve közül utolsó alkotásai már az impresszionizmus felé ve­zető utat mutatják. * 240 évvel ezelőtt, 1721-ben, e napon halt meg ANTOINE WAT­TEAU francia festő, a XVIII. századbeli rokokó legkiválóbb mestere. Fantáziadús képein az ezüst halvány tónusa tűnik ki. Indulás Cythera szigetére, Szerenád, Szerelem a Théatre Fran- cais-ben.) * 75 évvel ezelőtt, 1886. július 16-án született PIERRE BENOIT francia író. Népszerű regényei közül az exotikus környezetben lejátszódó lélektani és történeti regényei emelkednek ki (Atlan­tisz, Koenigsmark). A II. világháború után publicisztikai művei­ben a békemozgalom mellett foglalt állást. * 5 évvel ezelőtt, 1956. július 16-án alakult meg a KARÉL AU­TONOM SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG. •k 40 évvel ezelőtt, 1921-ben, ezen a napon Pécsett bányász-sztrájk kezdődött. ANDREA DEL SARTO Vasárnapi jegyzetek Az öregedő nő E£ "Tgí/ nő ült nem messze tőlem, hervadt bájai az élet kegyetlenségeiről, hivalkodó öltözködése, a festék ff száján, a haj a fején, a ruha a testén és a mosoly, ez at erőltetett görcs, egész lényén, — belső tragédiáját hirdette. Igaz, hogy első pillanatban kegyetlennek tűnik: megöreged­ni. De ma még nem sokat tehetünk e törvény ellen, legfeljebb tudomásul vesszük és felismerjük az öregkor ezernyi, s a fia­talok számára még hatástalan és érthetetlen szépséget. Megöregedni tudni kell. Nőnek, férfinak egyaránt. De talán egy nőnek még inkább. Tisztességben, nem erőszakot venni az éveken, hanem békés harmóniával hozzásimulni a valósághoz. Mindig idegesített, ha tizenöt éves lány harminc­éves hódító asszonynak akart látszani, — bár ebben van még mosolyogni való is. S mindig fájdalommal töltött el, mert illúzióimat, a nő iránt érzett és táplált tiszteletemet éreztem megtépázva, ha 45—50 éves asszony akart — bakfisnak fel­tűnni. S mindig fejet hajtottam a rohanó korral nem perbe­szálló, a kora lehetőségeit igaz asszonyisággal felhasználó nők előtt, akikre az ember oly jólesően és igazán mondhatja: nem hinném, hogy negyvenöt, nem néz ki még negyvennek sem. S fordítva? Nem is hinném, hogy harminc, mert még így is kinéz ötvennek. Mert annyi is! Egy negyvenéves asszony lehet még nagyon kívánatost ha nem akar húszévesnek tűnni, — ezt szerettem volna mon* dani az „örök ifjúságot" üldöző ismeretlen nőismerősőmnek, Nem mertem. Felpofozott volna. S minek egy újabb márti* romság, egy régi igazságért! (gy ...6) Pénteken: tröszti műszaki értekezlet Királdon * Ma: üzemi műszaki értekezlet a Viliéi-völgyben Pénteken Királdon tartotta meg tröszti szinten műszaki értekezletét az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt, ame­lyen jelen voltak a tröszt üze­meinek műszaki vezetői, fő­mérnökei, igazgatói — többek között az Egercsehi Bánya­üzemből és a Szarvaskői Szénbányából. A műszaki értekezleten a második negyedévi, illetve a féléves tervteljesítés, illetve nem teljesítés kérdését vitat­ták meg, majd a harmadik ne­gyedévi tervfeladatokkal kap­csolatos problémákról tanács­koztak. Ma, vasárnap délelőtt az Egercsehi Bányaüzem s az eh­hez tartozó Szarvaskői Szén­bánya műszaki és gazdasági vezetői, aknászok, üzemi bi­zottsági tagok, mérnökök gyűlnek össze a Viliói völgy­ben, ahol üzemi szinten vitat­ják meg a második negyedévi tervlemaradások okát s azo­kat az intézkedéseket, melye­ket a harmadik negyedévi tervfeladatok teljesítésére, az adósságok törlesztésére kell, hogy hozzanak. A műszaki ér­tekezletet kirándulással kötöt­ték egybe. Rendbehozzák az egri Trinitárins templom épületének homlokzatát Egyre nagyobb ütemben ha­lad az egri Trinitárius rend­ház (Rossztemplom) épületének átalakítási és helyreállítási munkája, hiszen itt fogja már megtartani évadkezdő előadá­sát a Gárdonyi Géza Színház s a továbbiakban is itt lesznek a színházi előadások, míg a szín­ház régebbi épületének fej­lesztési munkálatai befejezést nyernek. Néhány napon belül állványerdő borítja a templom épületének homlok­zatát, amelyet szintén rendbe­hoznak az Országos Műemléki Felügyelőség egri építésvezető­ségének munkásai. A homlok­zat helyreállítási munkáira 200 ezer forintot adott a me­gyei tanács. Béke-díjat kapott Egyed Antal gyöngyösi gimnáziumi tanár A Bolyai János Matematikai Társulat háromnapos országos ankétot tartott Debrecenben. Az ankét alkalmával adták át Egyed Antal gyöngyösi gim­náziumi tanárnak a Béke-di­jat. A ritka kitüntetés annak a sokévi eredményes, jó mun­kának elismerése, amit a kitű­nő tanár a matematika-oktatás vonalán kifejtett. A Nagy Színház balettkara Magja rországon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents