Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-12 / 162. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. július 12., szerda Hiánycikk . .. Hogy ezt megértük, hogy ez is hiánycikk lehet! Mert van: toalettükör; van: toalettasztal és toalett papírszalvéta. De... Ezekután már nem kunszt ki­találni, hogy mi nincs! Űgy- látszik, valóban újságolvasó nemzet lettünk! — HELYESBÍTÉS. La­punk tegnapi, keddi számá­ban a füzesabonyi vasutas­napi ünnepségekről hírt adó tudósításban elírás történt. A szöveg helyesen: a füzes­abonyi vasutasok... elérték az élüzem szintet. — MÉG TAVALY áttörték az egri Turista Szálló kőkerí­tését a Gólya utcai lakótele­pen keresztül vezető új útsza­kasz megépítésekor; a napok­ban fogtak hozzá a megma­radt kőfal részeinek további lebontásához. — 3669 BORJÚT vásárol­tak fel a háztáji gazdasá­gokból a termelőszövetkeze­tek. Ezek a borjak képezik majd a későbbi tehénállo­mány jelentős részét. — AZ EGRI várban az alsó kapu és a Varkoch-torony kö­zötti útszakaszon a föld leter­melése, padka vágása, a föld­tömeg elszállítása befejező­dött. — 937 EZER naposcsibe, 29 500 kacsa és 27 698 puly­ka érkezett eddig a megye termelőszövetkezeteibe. A szövetkezetben, illetve a ház­táji gazdaságokban nevelt baromfiak általában jól fej­lődnek és számos helyen már meg is kezdték értékesítésü­ket. — AZ EGRI Gárdonyi Gé­za Színház már új helyen, a Trinitárius templomban (Rossztemplom) tartja meg évadnyitó előadását. A temp­lomban erős ütemben halad­nak a munkálatok. Elkészül­tek már az összes fűtöcsator- nát lefedő előregyártott vas­betonlemezek s előregyártott állapotban beépítésre várnak az összes kőburkoló betonla­pok is. — NAPI 20—25 vagon pa­radicsom érkezik a termelő- szövetkezetekből a MÉK-hez. Megyénk termelőszövetkeze­teiben jól halad a paradi­csomszüret és különösen a hatvani, illetve gyöngyösi já­rásból érkeznek nagyobb té­telek. — AZ EGRI vár belső ud­varán levő gótikus épület ár­kádos folyosóján az Országos Műemléki felügyelőség egri építésvezetőségének kőfaragói jelenleg az oszlopdobok s azok tagozatainak kőszerű felületi megdolgozását végzik. E mun­kálatoknak még körülbelül 20 százaléka van hátra. — 107,8 SZÁZALÉKRA teljesítettük burgonyafelvá­sárlási tervünket a második negyedévben. Eddig 577 va­gon burgonyát vásároltunk fel a tavalyi 300 vagonnal szemben. EGRI VÖRÖS CSILLAG 80 nap latt a Föld körül (szeles) GYÖNGYÖSI PUSKIN Ellopták a hangomat (szeles) EGRI BRÖDY Veszélyes út EGRI KERTMOZI Az ismeretlen férfi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Háború és béke I. rész HEVES Ingovány (széles) PÉTERVASARA Lámpaláz (széles) FÜZESABONY Nincs előadás műsora Borsodnádasdon, este 8 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK Gondolatok a Kelemen László Irodalmi Színpad problémáiról9 gond fairól A Kelemen László Irodalmi Színpad kérdésével foglalko­zott a minap Kozaróczy József cikke e lap hasábjain. Nem volt ugyan világosan kimond­va, de valahogy az volt az ér­zésem, az írást vitacikknek szánta szerzője. Nos, innen vet­tem a bátorságot, hogy el­mondjak egyet s mást, jót és rosszat vegyesen, de elsősorban a hiányosságokat kiemelve a problémával kapcsolatosan. Ré­gen érlelődik mindez bennem, s most úgy érzem, itt a kellő alkalom, hogy el is mondjam. Amikor a Kelemen László Irodalmi Színpad egy-egy est­jén, a függöny felgördülése előtti pillanatokban végigte­kint az ember a nézőtéren, akaratlanul is Kelemen Lász­lóra. hősökként számontartott színésztársaira, s azok hősies erőfeszítésre kell gondolnia. Arra a hallatlan lelkesedéstől fűtött, de rendkívül nehéz kö­rülmények között folyó mun­kára, amelynek logikus ered­ményeképpen mégiscsak létre­jött a magyar színjátszás. Lét­rejött, mégpedig egy haladó­nak semmiképpen sem mond­ható társadalmi forma korlátái között, éppen azért, hogy egyik, nem is nagyon hatás nélküli fegyver legyen azel- len — s bizonyos vonatkozás­ban előkészítője a ma, kultú­rát és művészetet megbecsülő társadalmának. Erre kell gon­dolnom — ismételten hangsú­lyozom —, mert megdöbbentő az az érdektelenség, határozott közöny, amellyel a közönség viseltetik egy-egy rendezvény iránt. Pedig a kultúra közkin- csétételének nemes és nagy­szerű véghezvitele ma egé­szen más körülmények között zajlik. Ma nem kell napokon át kilincselni egy-egy irodal­mi műsor, vagy színielőadás megrendezéséhez, vagy éppen kegyes és nagylelkű mecéná­sokat keresni, akik finanszíroz­nál?: a vállalkozást. Pénz van rá, drága pénz, méghozzá olyan, amelyet az állam bizto­sít önként, céltudatosan a köz érdekében. S ha megnézzük egy-egy műsor kiadásainak és bevételének mérlegét, bizony megdöbbentő kép tárul elénk. Ekkor lepődik meg az ember, hogy e drága pénzzel a sáfár­kodás terén bizony nincs min­den rendben. S ennek okát vé­leményem szerint elsősorban a szervezésbeli hiányosságokban kell keresni. Abban, mégpedig azért, mert itt van a kérdés egyik nyitja. Ez egészen egy­szerűen be is bizonyítható. Az idei évad két műsorát kell ala­pul vennünk. Az egyik lehet a Dunának, Oltnak egy a hangja című, a másik a Heves megyei írók estje. Az előbbire — nyil­ván a szervezés hiánya miatt — alig gyűlt össze hetven— nyolcvan ember (pedig a téma korunk egyik legfőbb problé­máját, a nacionalizmus kérdé­sét vetette fel), az utóbbi mű­sor közönségét — tudomásom szerint — maga az írócsoport szervezte s az eredmény: telt­ház. Tehát lehet szervezni Egerben s ebből nyilván az is következik, hogy a közönséget érdekli is az irodalom terjesz­tésének, népszerűsítésének ez a fóruma, csak éppen tett szük­séges hozzá. ★ Az egri irodalmi színpad hibái között szokás emlegetni a színészek felkészületlenségét, olykor a műsorok bizonyos fo­kú nívótlanságát. Ez utóbbi véleménnyel a magam részéről nem értek egyet. Lehet, hogy egy-két esetben volt ilyen hi­ányosság, de ezt, véleményem szerint, semmiképpen sem le­het általánosítani. Az előbbi problémánál már kétségtelenül sokkal több az igazság, jogosabb a kritika. A Kozaróczy által említett kirívó példák forognak általában közszájon, amelyeket nem lehel és nem is szabad elfelejteni. De ezt sem szabad általánosítani. Mert amíg egy-egy műsor ke­retében előfordul néhány ide­vágó, valóban súlyos hiba, ad­dig a műsor másik — és na­gyobb! — részében igazán művészi élményben volt része a közönségnek. És hogy ez va­lóban mennyire nem alapvető hiba, az megintcsak egyszerű­en bizonyítható. Jancsó Adri­enn, Mikes Lilla. stb. (sorol­hatnék még néhány nevet) ki­váló felkészültségű művészek, s szégyenszemre mégis elő­fordult olyan eset, hogy csak­nem üres ház előtt (kb. 30—40 ember volt az esten) kellett fellépniök méghozzá az ún. esti előadáson. ★ Es most valamit a hogyan továbbról. Nyilván elsőrendű feladat lenne a szervező háló­zat kiszélesítése. Es itt nagyon egyet értek Kozaróczy József­fel, amikor a KISZ és a ma­gyar szakos nevelők támogatá­sát kéri. Az utóbbiak különö­sen komoly segítséget nyújt­hatnának. Már az is sokat len­dítene a dolgon, ha maguk is eljárnának a rendezvényekre. (Eddig átlagosan 6—8 magyar szakos nevelő volt jelen egy- egy előadáson s mindig csak­nem ugyanazok!) A tanár di­ákjának példaképe s fokozot­tan így van ez egy olyan szak­tárgyat tanító, nevelő esetében, mint a magyar nyelv és iroda­lom. A hogyan tovább problémá­jának másik része a műsorok kivitelezése. Sokak részéről felvetődött már a műkedvelők bevonásának gondolata. Ez igen egészséges dolog lenne. A tanulni vágyó ifjú generáció­ban is növelné az ambíciót, de ugyanakkor rivalitást is ered­ményezne színész és műkedve­lő között. S nem utolsó sor­ban színészeink sem lennének egy-egy műsornál 3—4 verssel megterhelve. Ez azután nyil­ván elvezetne a műsor változa­tosságának, színességének na­gyobb mérvű biztosításához is. Így lehetne igazán reprezen­tálni, Kelemen László nevéhez valóban méltóvá tenni a Ke­lemen László Irodalmi Szín­padot Lőkös István Nagy ütemben halad az egri vár gótikus épületének helyreállítása Három éve kezdték el az egri várban a volt püspöki palota, a gótikus épület hely­reállítási munkáit. Az idei év első felében a gótikus épüle­ten, valamint a vár több terü­letén folyó helyreállításoknál, több mint egymillió forint ér­tékű munkát végeztek az Or­szágos Műemléki Felügyelőség egri építésvezetőségének dol­gozói. A gótikus épületen az árkádos folyosó fedélszerkeze­te bádogos lefedéssel, hófogó­rács és villámhárító elhelye­zéssel — kész. Folyamatban van a padlástér és a kémények vakolása. S a jóváhagyott ter­vek alapján beindították az ablakkeretek előregyártását is, 1961. JÜLIUS 12., SZERDA IZABELLA 425 évvel ezelőtt, 1536 július 12-én Halt meg ROTTERDAMI ERÄZ- i MUSZ (DESIDERIUS ERASMUS) holland humanista. A balgaság di­csérete (1509.) című vitairatában és Beszédei-ben (1518-ban jelentek meg) élesen bírálta kora skolasz­tikáját és a papságot. Filológiai munkássága görög és latin klasz- szikusok műveinek és az Üjtesta- mentum görög szövegének lefor­dítására terjedt ki. Magyar vonat­kozású egyik műve, melyet II. Lajos király özvegyének dedikált; ebben európai összefogást sürge­tett a török ellen. # ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: ________________ 130 évvel ezelőtt, 1831-ben e na­RO TTERDAMI ERAZMUSZ pon halt meg VASZILIJ GOLOV­NIN orosz tengerész és tudomá­nyos író, aki 1806—1811-ig és 1817—1819-ig, kétszer vitorlázta kö­rül a Földet. Érdekes híreket hozott Japánról, ahol 2 évig fog- vatartották. * 110 évvel ezelőtt, 1851-ben, e napon halt meg LOUIS DAGUER­RE francia festő, a fényképezés egyik úttörője, aki 1837-ben NIEPCE-vel együtt az ún. „DAGERROTIPIA” fényképezési eljá­rást feltalálta: a beezüstözött rézlemezt jódgőzökkel a fényiránt érzékennyé tette (negatív lemez), majd higanygőzökkel pozitív képet másolt át, melyet fixirsóval tett állandóvá. FILM - FILM - FILM -FILM-FILM Feltámadás Lev Tolsztoj világhírű műve, a Feltámadás kel életre nyugatnémet filmművészek tolmácsolásában. A szép, mű­vészi eszközökkel elkészített film mindenben méltó a nagy író művéhez. A filmet az Egri Vörös Csillag Filmszínház július 13—19-ig, a pétervásári mozi július 22—23-ig mu­tatja be. 9—» ............... . > ► oKoi tfitfiofr* mi csodálatos szépségű és a járás művészetének minden báját magával hordozó test­mozgással jött a hajdúk előtt. Ruházata, fekete selyemken­dője — amely a fejét borította —, és a kendő alól kibúvó, hul­lámos, szőke haja, rendezetten ért a nyaka köré. A tarka, vi­8. Tavaszi napsugár pásztázta végig a váraljai utcát. A vár­oldal omladozó bástyafalai alatt vidám csoporthoz tartozó fiatal hölgyek és néhány ifjú ember igyekezett a Bolyki- kapu felé. A hölgyek között volt a városnak két híres szép­sége, Brezovay Juci és Rotten­stein Gizella. A fiatalemberek között meg ott somfordáit a megye legfelkapottabb szela- donja, Vratarics Pista, aki min­dig szenzációkkal kedveske­dett a hölgyeknek, mert mint keresztapja, Taródy István al­ispán melletti joggyakomok, elsőnek értesült a megye köz­pontjában történő események­ről. Most is, néhány barátjá­nak és ismerős hölgynek — akiket hamarjában értesíteni tudott — nagy izgalommal me­sélte, hogy szenzációs egzeikú- ció lészen a várban, mert pal­lós általi halálra ítélte a bűn- fenyítő Űriszék Dömsödi Katát. A Bolyki-kapunál, a fákkal szegélyezett menedékes úton sétálva, már ott várta a köze­ledő társaságot Zinziendorff Nóra grófkisasszony, néhány „snájdig” tisztecske társaságá­ban. Aztán együtt haladt a tár­saság a várbeli főtérre, a Zin- zendorff ezredes várparancs­nok lakására, ahol a fiatal grófnő rendkívüli szívélyes­séggel fogadta vendégeit. Az ítéletvégrehajtásig még ele­gendő idő állott rendelkezésre, így a grófnő uzsonnával ked­veskedett vendégeinek. A „ká- vétracs”-nál a nap főeseménye, a „szenzációs egzekúció” került terítékre, melyet a fecsegő jog- gyakornok szokott bőbeszédű­séggel és meglehetős diszkré­cióval és nagyszerű költői epi­zódok közbeszövésével adott elő. Zinzendorff gróf lakásának széles, tágas nyílású folyosói­nak árkádos nyílásai, sűrűn voltak szőlőindákkal futtatva. Nóra gróf kisasszony és társa­sága a folyosó-oszlopok és a szőlőindák mögé rejtőzve, iz­galmas kíváncsisággal igyekez­tek tanúi lenni a tavaszdél­utáni végbemenő ítéletvégre­hajtásnak. A bírák kocsijai egymás után érkeztek, és meg­álltak a külső várudvaron, ahonnét gyalogosan tették meg az utat az Űriszék tagjai a vár­piacáig. Vratarics Pista, a nők felkapott kedvence, egymás után sorolta neveit az érkező bíráknak és adta tudtul a höl­gyeknek, hogy a halálbünte­tést az Űriszék botbüntetésre változtatta. A pénteki nap éppen az eg­zekúció napja volt. A leáldo­zóban levő nap búcsúsugarait vetette a piactérre, amikor a hajdúk néhány kopott széket helyeztek a püspöki palota elé. Ezután felállították a tér­re a derest. És ekkor teljes díszben megjelent Csomós Já­nos tisztiesküdt, aki a végre­hajtással volt megbízva. Vele jöttek Bagossy Márton és Vas­vári Vazul városi tanácsnokok, Boross Mihály püspöki hopp­mester, mint „Legale testimo- nium”-ok, végül Csutorás Ba­lázs uram porkoláb, a Dömsödi Kata levelével, melyet azon nyomban át is adott Taródy alispánnak. Az alispán végig­futotta tekintetével a papírra vetett sorokat és Szabó István nemzetes uramnak kezébe tet­te egy rövidke mondat kísére­tében: — Megtört az asszony, Szabó uram! Néhány jobbágy paraszt de- linquenst vezettek elő, akik kocsmai verekedésért, meg ló­kötésért töltötték a vár üregei­ben büntetésüket. Hamarjában elhúzták rajtuk a kiszabott fertály évi porciót, azután visz- szavitték őket a várbörtönbe. Szabó István nemzetes úr fel sem emelte földre néző te­kintetét, amikor előállították a két rabot. Olvasatlanul zsebé­be gyűrte az alispán által át­adott reverzálist és félrevonul­va, érdektelenül állt a soka- dalom között. A feltűnő szépségű, fiatal vi­déki asszony most újból vala­rágós kendő lágyan borult vál- laira és a mell alatt szorosan tapadt keskeny derekához. A módos kis lábait borító piros csizmák, egész lénye a férfi­szemeknek kívánatos, míg a nőknél az irigységet kiváltó, de legalábbis szóbeszéd tár­gyát képező és pletykálkodásra is alkalmat adó jelenséget mu­tatott. A fejedelmi alkat, a kar és a mell szabályos és erotikái bájjal telített tartása a jelen­levőkben a szépség csodálatá­nak az érzését keltette. Dömsödi Kata szemeit le­sütve állt meg bírái előtt és csak lopva, szégyenkezve emel­te fel egyszer tekintetét, ami­kor megdöbben­ve pillantotta meg a földre szegzett szem­mel és haja­donfőn a bána­tos arcú férfit, a hites urát, aki összeroskadva állt az egzekú- cióra kirendelt hajdúk sorai mellett. A fiatalasz- szony arca egy­szerre felvilá­gosodott, szinte felvillant, arca felderült, amint szemeit esdek- lően férjeurára, Szabó István uramra emelte. Látására a re­mény, a biza­lom kezdett megerősödni lelkében, váltig hitte, hogy hi­tes ura nem fogja kívánni megaláztatását, vállalni fogja a vérdíj megfize­tését. ★ Váczy Mihályt az asszony megett vezették fel a várpiac­ra. A nótárius most is kemé­nyen, katonás testtartással és félelem nélkül állt meg a bírák és az ítéletet végrehajtani szán­dékozó pribékek előtt. Arca de­rűs, bizakodó és megbánásnél­küli volt. (Folytat jv1-'

Next

/
Thumbnails
Contents