Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

I NÉPÚJSÁG 1961. július 11., kedd Tarló-büfé a pélyi földeken THcsérö levelet írtak szerkesz­tőségünkbe a pélyi Petőfi Ter­melőszövetkezet gazdái a helyi földművesszövetkezet 2-es szá­mú italboltjának vezetőjéről. Rabb Kálmán italboltvezető ugyanis napról napra megláto­gatja a közös gazdaság tarlóm dolgozó tsz-tagokat stráfkocsi- jával és júliusi hőségben méri a hűsítő italokat. A tsz-tagok nap, 'mint nap nagy érdeklő­déssel várják a tarló-büfét. A boltvezető viszont, amint a je­lek mutatják, örömmel szol­gálja ki a gazdákat, hiszen ő maga is pártoló tagja a Petőfi Tsz-nek. A levélírók dicsérő, köszönő soraikat így fejezik be: Reméljük, hogy Rabb Kál­mán továbbra is ugyanilyen odaadással szolgálja a termelő­szövetkezeti gazdákat, mint ed­dig, viszont mi, tsz-gazdák ezentúl is segítjük munkájá­ban, amikor csak az számára szükséges lesz. Ékes példája ez a levél a mondásnak: ,,Jó tett helyébe, jót várj” — s követésre méltó lenne másutt is. (w) — A Varkoch-kapu és to­rony, valamint a csatlakozó várfal tervezett és kijelölt munkái — lőrésképzéssel, hézagolással — elkészültek. A torony déli falcsonkjának Ieburkolása hátra van — de erre döntés még nem érke­zett. — AZ EGRI Trinitárius templom átalakítási és helyre- állítási munkái során a föld­szinti padlócsatorna építése, a nézőtéri földmunka rendezé­se, valamint a karzat átala­kításának összes vasbetonmun­kái befejeződtek. — A HEVES—BORSOD megyei Téglagyári Egyesü­lés üzemeiben a múlt év­ben 460 ezer forintot tett ki a selejt. Ha a selejtkámak csak egyharmadát érik el, úgy az Egyesülés dolgozói 28 — 30 családi házhoz szükséges anyaggal termeltek volna többet. — MEGNYÍLT a hevesi ál­lami gazdaság kéthetes ifjúsá­gi tábora. A táborban káli és egri gimnáziumi tanulók vesz­nek részt, akik a burgonyabe­takarítási munkálatokban segí­tenek a gazdaság dolgozóinak. — A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészmű dolgozói a hároméves terv időszakában 40 százalékkal növelték ter­melésüket, s ugyanakkor a munka termelékenysége még ennél is nagyobb mértékben, 45 százalékkal emelkedett. — EL UTAZOTT 50 pedagó­giai főiskolás a balatonaliqai állami gazdaságba. A két hét alatt a tanulók a nyári me­zőgazdasági munkákban segí­tenek a gazdaság dolgozóinak. — 192 EZER forint érték­ben vásárolt új Szuper Zetort az egerbocsi Szabadság Terme­lőszövetkezet. Az új gép nagy mértékben segíti elő a nyári mezőgazdasági munkákat. EGRI VÖRÖS CSILLAG 80 nap alatt a Föld körül (széles) GYÖNGYÖSI PUSKIN Ellopták a hangomat (széles) EGRI BRODY Veszélyes út EGRI KERTMOZI Az ismeretlen férfi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szembesítés HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szomjúság HATVANI KOSSUTH Háború és béke I. rész HEVES Ingovány (széles) PETERVASARA Lámpaláz (széles) FÜZESABONY Alázatosan jelentem Mátravidéki Erőműben, este 8 órakor: DENEVÉR Mátranovákon, este 8 órakor: SZERESS BELÉM Művészi előadásmód, kellemes szórakozás Az egri szövetkezeti bizott­ság Ady Endre kultúrotthoná- ban rendszeres próbák teszik lehetővé, hogy a művészet: csoportok jó teljesítményeket érjenek el. A szövetkezet sokat áldoz a csoportokra, nekik kö­szönhető a többi között az is, hogy Eger városnak — a hon­védségi zenekaron kívül — van még egy fúvós zenekara. Az énekkar már eddig is sok kellemes meglepetést szer­zett a kórust kedvelő közön­ségnek, s ugyancsak a szövet­kezeti bizottság érdeme, hogy egyesítette az Ifjúmunkás kó­rust és a szövetkezeti ének­Erkel Bánk bán-jábóL Jól si­került a szalonzenekar bemu­tatkozása is, amely zenekarban örvendetesen sok a fiatal mu­zsikus, akikre lehet építeni, s akik feltehetően meg is ma­radnak a zenekarban. A művészileg jó hatású es­tet a szövetkezeti bizottságok énekkarainak és a zenekari ta­goknak baráti találkozója kö­vette, amely egyben azt a célt A hatvani is szolgálta, hogy a jövőben minél több helyen valósítsák meg a nívós, kicsit vetélkedő szellemű hangversenyeket. Az egri szövetekezeti bizottság kezdeményezése nemcsak he­lyes, de nagyon jó is, mert mint ez az est is megmutatta, többszáz érdeklődőt vonzott az idegenek és a hazaiak szerep­lése. A.E. kórházban kart. Talán legérdekesebb kezde • ményezése a szövetkezet bi­zottságának a szalonzenekar életrehívása. Erre vonatkozóan csak annyit, hogy szalonzene- karral már évek óta kísérle­teznek az egri zenei vezetők, ám nem sikerült eddig megoldani. A szövetkezeti bi­zottság nem sokat beszélt, ha­nem Farkas István zeneiskolai tanár segítségével megalapí­totta és jól működteti a sza­lonzenekart. Mindezek előrebocsátása után következzék a lényeg, a szombat esti hangverseny érté­kelése. Szombaton este három város Miskolc, Gyöngyös és Eger szövetkezeti bizottságai­nak énekkarai és az egriek fú­vós- és szalonzenekara adott hangversenyt a szövetkezet ud­varán felállított szabadtéri színpadon. Az est művészileg nagyon szépet nyújtott. Különösen ki­vált a fiatal gyöngyösi szövet­kezeti kórus, amelyet ez alka­lommal a rutinos, dinamikus karmester, Uracs István vezé­nyelt. A miskolci Háziipari Szö­vetkezet énekkara finom hangvételével, főleg a madri­gállal aratott szép sikert, míg a férfikórus a lendületes len­gyel békedalt énekelte jó kar­mesteri felfogással Engi Ist­ván vezénylésével. Az egriek kórusa már művé­szileg is magas fokon áll, Nyí­ri József és Huszthy Zoltán karnagyok vezetésével, meglát­szik éneklésükön a rendszeres munka, s szépre való törekvés. A fúvós zenekar Juhász László vezetésével különösen szépen játszotta az egyveleget Nemrég adta át rendeltetésének az új hatvani kórhá­zat Hatvan város tanácsának VB-elnöke. Az átadó ünnep­ség után a vendégek megtekintették a kórház termeit és modem felszerelési tárgyait, gyógyászati eszközeit. Képünkön dr. Szabó László sebész-főorvos Papp Sándor- nénak a megyei tanács VB-elnökhelyettesének és a vendé­geknek éppen a kórház egyik büszkeségét, a modem altató- készülék működését mutatja be. (Foto: Kiss Béla) LILI 400 évvel ezelőtt, 1561. július 11-én született LUIS DE GONGORA Y ARGOTE spanyol lírai költő. Fia­talkori versei (Románcok) szipor­kázó ötleteikkel a könnyed forma mintadarabjai, későbbi verseit me­taforákkal, mitológiai képekkel tűzdelte tele, s a Magány című versciklusa ragyogó technikája és zeneisége mellett már alig nyújt költői gondolatokat. E cikornyás stílusából keletkezett a gongoriz- mus nevű barokk-kori spanyol stílusirányzat. ifí Július 11-e a MONGOL NÉP­KÖZTÁRSASÁG nemzeti ünnepe. 40 évvel ezelőtt, 1921-ben, ezen a napon kezdődött a Népi Forradal­mi párt vezetésével a forradalom, amely Ázsia egyik legelmaradot­tabb területén lerázta a külföldi tőkések és a helyi hűbérurak igá- Luis de Argote Gongora Ját. Mongólia az első két ötéves tervben felszámolta a mezőgazda­ság technikai elmaradottságát, modern ipar született és jelentő­sen fejlődik itt a kultúra is. A kánikula legyőzi Az angliában is uralkodó hőség szinte hihetetlen követ­kezményekkel járt: A napokban egy londoni es­küdtszéki tárgyaláson az ügyész és az ügyvéd a hagyo­mányos paróka nélkül jelent meg. A törvényszéki elnök megengedte nekik, hogy a rend­kívüli hőmérsékletre való te­az angol tradíciót kintettel ne tegyék fel hivatali rangjuknak ezt a rendkívüli meleg szimbólumát A tör­vényszéki elnök egyébként fel­ajánlotta az esküdtszéki ta­goknak azt, hogy vegyék le a zakójukat. Ez ellen azonban felháborodottan tiltakoztak: úgy vélték, hogy az ingujjban ülés nem méltó funkciójukhoz. A% amerikai orvosegyesület javasolja a Sabin-oltásra való áttérést Az American Medical Asso­ciation, vagyis az Amerikai Orvosok Egyesülete hivatalo­san állásfoglalt a gyermekbé­nulás elleni oltás kérdésében. Az egyesület megállapította, hogy az eddig használt Salk- vakcina nem nyújt kielégítő védelmet a betegség ellen és ezért felhívták az amerikai or­vosokat, hogy ezentúl inkább Sabin-féle élővírusos oltást ja­vasolják. Az egyesület jelenté­sében hivatkozik a Szovjetunió kitűnő tapasztalataira az élő­vírusos Sabin-cseppekkel. Színes országutak Illinois állam elhatározta. hogy úthálózatát sárga, vörös, fehér és fekete színű aszfalttal vonja be. Ettől az intézkedés­től azt remélik, hogy sikerül csökkenteni a gépkocsibalese­tek számát. Útkereszteződések előtt például sárgára festik az aszfaltot, magát a keresztező­dést pedig vörös festékkel vonják be. 1iilili:il!lll!ll||;i|ltllllMlll|ll|[!l!llll||||||||irilllllllllltlllllliaitlltl!!lllllll!!l!!l!llllltl|ltl!l||!IUI|||H|||||llt» 7. Egy erőtlen sikoly volt a te­remben hallható és Dömsödi Kata hangtalanul összeesett, elnyúlt a földön. A hirtelen támadt zavarban Szabó István nemzetes úr fel- emelkedett ültőhelyéről és né­hány lépést tett az elnöki emelmény felé. — Vizet! Vizet! — kiáltották többen is, — míg Váczy Mi­hály felemelte az áj ült asz- szonyt és valaki vizet öntött az arcára. A hajdúk eltuszkol­ták a segíteni kész nótáriust. — A tárgyalást ezzel be is fejeztük — nyilatkozott meg újból az elnök. — A foglyokat szállítsák vissza börtönükbe. A beesett szemű, roggyant lábú és hajlott hátú Szabó Ist­ván közelebb lépett az elnöki asztalhoz. Az elmúlt napok és órák aggastyánná öregítették. Alig hallható hangon szólt az elnökhöz: — Tekintetes Vármegyeszé­ke! Ez a bűnös asszony meg­szegte a hitvesi hűséget, a büntetésre rászolgált, de ha­lálát nem akarom, én megke­gyelmezek neki, változtassa meg a bíróság is ítéletét, a vér­díjat megfizetem. Ennél többet nem tudott mondani Szabó István uram, mert szemeit elborították a könnyek és alig látta könnyein keresztül az elvonuló bírákat ★ Este borult Dobó várára. A sötét sejtelmesen terpeszkedett a százados falakon; A püspöki palota folyosóján a silbak posztját holdfény világította és a börtönök felől felhallatszott a csizmás őr súlyos lépte. Va­lahonnan a mélyből tompán hangzott a rabok éneke: Nincsen olyan kenyér, mint a szegény rabé, Könnyhullatásával eszi az kenyerét, Kerüld el, jó pajtás, a vár­megye kezét, Hogy meg ne kóstold savanyú kenyerét. Csutorás Balázs porkoláb papírral, kalamárissal kezében nyitotta meg a siralomház aj­taját. Az égő faggyúgyertyá­nak fénye a fázós, fehér arcú, fején fekete kendői) viselő, re­megő asszonyt világította meg. Dömsödi Kata reszkető kézzel nyúlt a kalamárisért — Jó hírem van — mondta a porkoláb. A fiatalasszony mintha nem is hallaná a porkoláb szavait, mint egy őrült, futkosott a rideg falak között. — A Fenyítőszék megváltoz­tatta az ítéletet — szólalt meg újból a porkoláb* Dömsödi Kata megtorpant, szemeiben valami tébolyult fény villant és kezeit eszelősen térdeihez csapkodta. — Mit mondasz?! Igazat mondasz? Megváltoztatták az ítéletet? Te csak vigasztalni akarsz! Végem van már ne­kem mindenképpen, végem van!; — Igazat mondok, nemzetes asszony. Majd meghallja reg­gel, ha itt lesznek a bírák! — Ha igazat mondtál, ez az aranybros, s ami pedig nagyon kedves nekem, — mert eny- nyim maradt az édesanyámtól, — a tied lészen. Neked adom. De azért írok, írok, ha nem is búcsúlevelet, de egy bocsánat kérőt, egy reverzálist. „Alább megírt adom tudtára mindenkinek, az, kinek illik, ezen levelemnek rendiben, hogy jóllehet ugyan házasság­beli hitemnek és kötelességem­nek megszegéséért, tapasztal- tatván Váczy Mihállyal, úgy, mint akkori helységbeli nótá­riussal a házasságtörésben, nem egyebet ezen gonosz cse­lekedetemért, nem gondolván sem isteni, sem emberi tör­vénnyel, hanem a halált meg­érdemeltem, de mivel ez egy­szer hozzám járulván kedves uramnak, Szabó Istvánnak sze- retete és grátiája, hogy tudni­illik nem örülvén halálomnak, s a maga életének megjobbítá- sára, ebbeli gonosz cselekede­tek távoztatására praesentibus obligálom és kötelezem maga­mat mind a tekintetes várme- gyeszéke előtt, mind pedig megnevezett uramnak is, hogy nemcsak Váczy Mihállyal, ha­nem másokkal is avégre való társalkodást fogom távoztatni, úgy, hogy ha ezután is az ilye­tén dologban tapasztalhatnám, sem az tekintetes törvényszék­nek, sem pedig uramnak cnge­delme ne suffragáljon és hasz­náljon: melynek is nagyobb bizonyság tételére adtam ezen reverzális-levelemet magamról. Eger, die mart. 1726, Dömsödi Kata.” A porkoláb átvette a levelet és vissza zárta a halálfélelem­től megszabadult és életörömét visszanyerő asszonyra az ajtót. Dömsödi Kata most már nyu­godt volt. Környes-körül fut- kározta a cellát, megigazította szőke haját, újból bekötötte fejét a fekete selyem kendővel és elrendezte ruháinak ráncait. í. ,i Most nem jött volna álom a szemére, mert most már tervei, szándékai voltak, mert akár­hogyan is változtatták meg bí­rái az ítéletet, akármilyen súlyos legyen is a büntetés, egyszer le fog az telni és ki fog innen szabadulni. Végtelen nyugalom érzése szállta meg és valami nagy-nagy remény­ség költözött szívébe és ez az érzés öntötte el egész valóját. Váczy Mihályt is elkerülte az álom. A bűntudat, a mar­cangoló vád, hogy ő lesz az oka az asszony pusztulásának, nem hagyta nyugodni. Még egy utolsó búcsúszót, istenhozzá- dot sem mondhat az asszony­nak, akit annyira szeret. Az imént hallgatta a mély börtö­nökből feltörő hangokat, a ra­bok énekét. Egy dalt ismert, amely oda tolult az ajkára és csendülő, tiszta baritonján küldte utolsó üzenetül az ő Katinkájának. Zörög a nád a tenger szelében, Letettek a tömlöc fenekére, Dömsödi Kata felismerte a fe­léje szálló, hoz­zá küldött dalt, a szerelmes férfi hangját. Felugrott a nyomorúságos fekvőhelyről, oda tapasztotta fülét az ajtón levő kis beszé­lőlyukra. A dal folytatódott: Rámverték a kilencfontos vasat, Fáj a szívem, babám, majd meghasad. A dal elhal­kult. Kintről, a várudvar felől, a tavaszi regge­len madárcsicsergés és pacsir­ták dala szállt felé. Az élet reménye, reménysége született meg újból szívében, mert ő élni akart, még élni, élni min­den áron, ha kell, a megaláz­tatás árán is, de élni... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents