Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

4 NÉPÚJSÁG­1961. július 9., vasárnap Habbal, vagy hab nélkül ? Az egyik italboltban a kéd- ves vendég szemrehányással mutatja kézhez kapott sörös­korsóját, a csapos hölgynek: Ez kérem, mégse járja! Ez a korsó félig van habbal és alig van benne egy pohárnyi „sör”. — A sör habbal jár, kérem- szépen... — mondja vállrán­dítva a bájos barna hölgy. — És különbenis a csapos dolga a sörmérés... — No, de kezétcsókolom, aranyos... — mosolyogja el magát a határozott szavakra a kedves vendég, mire a „sörös kislány” így válaszol: — No, adja ide azt a korsót, maga „csúnya fiú”, hadd te­gyek bele még egy kicsit... Mert, ugye kéremszépen, van sör habbal is, hab nélkül is, csak... érteni kell az „em­berek” nyelvén... (...V) — MEGKEZDŐDÖTT a paprikaszüret a maklári Üj Élet Tsz-ben is A közös gazdaság tagjai az elmúlt napokban öt mázsa paprikát adtak át a MÉK-nek 18 fo­rintos áron. — A HEVES megyei Álla­mi Építőipári Vállalatnál eb­ben az évben új legényszállás kezdi meg működését. Ennek beruházási költsége több mint 8 millió 800 ezer forintot tesz ki. — BEFEJEZÉSHEZ KÖ­ZELEDIK az andomaktályai Búzakalász Tsz-ben egy öt- venlerőhelyes sertéskutrica építése. A kutricát a terme­lőszövetkezet tagjai saját erőből építették. — AZ ÉM 3. számú Kőbá­nya Vállalat üzemeiben új csillékre lenne szükség a na­gyobb ütemű termelés, a ki­termelt kövek elszállításának meggyorsítása érdekében. A megrendelt új csilléket csak jövőre tudják leszállítani a bányáknak. Az így támadt ne­hézségeken most úgy próbál­nak segíteni például a gyön­gyösi bányánál, hogy a műsza­kot széthúzzák. A meglevő csillepark kihasználása így teljesebb és tökéletesebb. — A FÜZESABONYI JÁ­RÁS termelőszövetkezetei mind többen kezdik meg az új búza beszállítását a Ter­ményforgalmi Vállalat raktá­raiba. A füzesabonyi Petőfi és a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet után csütörtökön megkezdte az új búza átadását a bese­nyőtelki Honfoglalás Terme­lőszövetkezet is. EGRI VÖRÖS CSILLAG 9—10-én: 80 nap alatt a Föld körül EGRI BRODY 9-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 9- én: Kettétört amulett 10- én: Az ismeretlen férfi EGRI BÉKE 9—10: Az arcnélküli város GYÖNGYÖSI PUSKIN 9- én: Lányok tavasza (széles) 10- én: Ellopták a hangomat (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 9- én: Megmérgez a családom 10- én: Szembesítés HATVANI VÖRÖS CSILLAG 9- én: Warrenné mestersége 10- én: Szomjúság HATVANI KOSSUTH 9- én: A bíró 10- én: Nincs előadás HEVES 9- én: Fatima 10- én: Ingovány (széles) PÉTERVÁSÁRA 9- én: Nagy kék országút (széles) 10- én: Nincs előadás FÜZESABONY 10-én: Rómeó, Júlia és a sötétség műsora Vasárnap: Tarnaőrsön du. Va 5 és este 8 ó: Füredi komédiások 'Szederkénypusztán este 8 órakor: Százházas lakodalom Évadzáró gondolatok a Hatvani Irodalmi Színpad munkájáról KANDÓ KALMÄN 1961. JÜLIUS 9., VASÁRNAP: LUKRÉCIA KANDÓ KALMAN gépészmér­nök, a vasútvillamosítás úttörője 1869. július 10-én született. Az első világháborúig 8 külföldi vonalat villamosított, nálunk csak 1930-ban került sor — a fázisváltós mozdo­nya megszerkesztése után — a Bu- dapest-Hegyeshalom vonal Kandó- rendszerű villamosítására. 105 évvel ezelőtt, 1856. július 9-én halt meg AMADEO AVOGADRO spanyol fizikus, aki 1811-ben állí­totta fel híres törvényét, mely szerint a gázok egyenlő térfogatá­ban a gázmolekulák száma mindig egyenlő. Avogadro meghatározta azt is, hogy egy gramm-molekulá- nyi gázban mennyi a molekulák száma (Avogadro-féle szám.) 1961. JÜLIUS 10., HÉTFŐ: AMÄLIA 105 évvel ezelőtt, 1856. július 10-én született TESLA MIKLÓS, magyar származású amerikai fizikus. Munkásságát a budapesti Ganz-gyárban kezdte, majd kivándorolt Amerikába és 2 évig Edison munkatársa volt. Róla nevezték el a nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű váltóáramot (Tesla-áram) és ő szerkesztette az ennek előállításához szükséges transzformátort. 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon született MARCEL PROUST francia író. Újszerű stílusa (a lélekábrázolás új módszere, sok­rétű benyomások egyetlen mondattal való kifejezése) nagy ha­tással volt az európai irodalomra. 1-5 kötetes főműve (Eltűnt idő nyomában) részletei magyarul is megjelentek. Életrajzi regényé­ben a nagypolgárság és az arisztokrácia erkölcsi hanyatlását ér­zékelteti. 10 évvel ezelőtt, 1951. július 10-én kezdődtek meg Észak- és Dél-Korea között KESZONBAN a fegyverszüneti tárgyalások. Nyugdíjigénylők figyelmébe Terebélyesedő színjátszá­sunk egyik friss hajtásának, az irodalmi színpad mozgal­mának hatvani eredményei­ről, gyermekbetegségeiről szó­lunk az itt következő sorok­ban. Nem tudunk lelkesedés nélkül beszélni a Hatvani Iro­dalmi Színpad munkájáról még akkor sem, ha, ez utóbbi évadban az eredmények mellé bőven kerültek hibák is. Nem célunk, hogy részlete­sen elemezzük az egyes elő­adásokat, megtettük ezt az év folyamán, á bemutatók alkal­mából. Most csupán summáz­ni szeretnénk egy év tapasz­talatait, nem is a múlt ked­véért, inkább a jövőért. Kezdjük egy ténnyel, amely egymagában sem kevés. Hat­van városában van irodalmi színpad, vannak lelkes irodal­mat szerető emberek, akik ön­ként vállalt tolmácsolói az írói, költői alkotásoknak, s van közönség is, egy-egy előadá­son. Elismerés illeti ezért a színpad vezetőit, tagjait, s mindazokat, akik hívei, bará­tai a Hatvani Irodalmi Szín­padnak. Az irodalmi színpadok mun­káját az egész országban az útkeresés jellemzi, így van ez Hatvanban is, s különösen lát­szik ez az 1960—61-es évad műsorában, ahol a különböző öszeállítások mellett helyét kaptak a háromfelvonásos színdarabok is. Igaz, a közön­ség igényli a több felvonásos darabokat, de az is igaz, hogy az irodalmi színpad nem tölt­heti be a színjátszó-csoportok szerepét. E tekintetben már rossz irányban halad a Hatva­ni Irodalmi Színpad, már nem beszélhetünk útkeresésről, hi­szen az irodalmi színpadok­nak nem lehetnek feladatuk háromfelvonásos színművek bemutatása. Ezen kívül még bőven van terület és lehető­ség a kísérletezésre. A járható út feltétlenül a különböző iro­dalmi összeállításokhoz vezet. Jó példa erre a Pénz komé­diája című műsor, amely te­le volt ötlettel. A Pál utcai fiúk, a Pettyes bár sikert hozott, de itt az iro­dalmi színpad értékelésénél nem könyvelhetjük el ered­ményként. Jurandot: Harma­dik csengetés című komédiá­jával már egy kicsit megal­kuszunk, mert ha bemutatása nem is indokolt, úgy gondol­juk, a színpad tagjainak is felüdülést jelent egy ilyen színdarab bemutatása. Szólni kell röviden a kis csoport belső gondjairól, ame­lyek nem is annyira belsők, hiszen megmutatkoznak, tük­röződnek magukban az előadá­sokban. Ma már nehéz lenne kimutatni, hogy jött létre a Hatvani Irodalmi Színpad. A közönség igénye, vagy csupán néhány irodalmat kedvelő em­ber, néhány színjátszó igé­nye hozta-e létre? Nyilván ez is, az is. Egy azonban bizo­nyos: a Hatvani Irodalmi Szín­pad él, dolgozik. Igaz, vezetői nem mindig veszik helyesen figyelembe a közönség igé­nyeit. Az Örök szerelem című évadnyitó műsornál úgy érez­tük, hogy ezt valahogy a sa­ját képmásukra, a saját szó­rakoztatásukra állították össze. Tapasztalható egy kis arisz­tokratizmus és egy kis önma­gukba zárkózás is az irodalmi színpadnál. Műsoraik egy ré­sze túlzsúfolt, tele nehéz klasz- szikusokkal és emellett hát­térbe kerül, sőt egyáltalában színpadra se kerül a mai ma­gyar irodalom, vagy a körülöt­tünk élő baráti népek irodal­ma. Ez az arisztokratizmus az egyik oka annak is, hogy ne­hezen tudják bővíteni sorai­kat, pedig milyen nagy szük­ség lenne erre, s mennyivel nagyobb lenne lelkesedésük, ha több lenne az előadások száma és a közönség is. Nem akarunk minden hibát a színpad vezetőinek nyakába varrni. Felelősséggel tartoznak a Hatvani Irodalmi Szinpad munkájáért a város vezetői is, mert nem szabták meg a kis együttes feladatait, nem irá­nyították, s nem is segítették munkájukat. A Hatvani Iro­dalmi Színpad eredményeit el­ismerik és értékelik az orszá­gos szervek — erre mutat a győri fesztiválra való meghí­vás — elismerik a megyében mindenütt, csak éppen Hat­vanban nem. Pedig, mintahogy évekkel ezelőtt a hatvani MSZT színjátszó csoport út­törő munkát végzett az Ukraj­na mezőin bemutatásával, ugyanúgy úttörő munkát vé­gez ma Hatvanban az irodal­mi színpad, s meg kell mon­dani: ez az együttes jelenti a városban a színvonalat, az igényességet, a színjátszó moz­galom területén. És ezt észre kell venni, ez­zel számolni kell a város il­letékes szerveinek. Hogy ke­vesen vannak, hogy nem min­dig megfelelő témakörből vá­lasztják műsoraikat, hogy az érdektelenség láttán gyakran elkedvetlenednek, erről rajtuk kívül még sokan tehetnek a városban. Majd ha a párt hat­vani művelődési és kulturális bizottsága az irodalmi színpad vezetőivel együtt tervezi meg egy-egy évad műsorát, és ha majd a tanács művelődésügyi állandó bizottsága nagyobb hozzáértéssel és még nagyobb szeretettel kezeli az irodalmi színpadot (és ha nem a Pety- tyes bemutatásáért mond di­cséretet, hanem az igazán jó előadásokért), és ha majd a kultúrház vezetői megfelelő lehetőséget teremtenek az elő­adásokhoz, sőt szerveznek kö­zönséget is (és nem azon gon­dolkodnak, hogy megszüntetik az eddig bevált bérletezést), akkor majd jobb,lesz az iro­dalmi színpad munkája, jobb lesz -a műsoruk, közelebb ke­rülnek a mi életünkhöz. De ehhez vezetés kell, irá­nyítás kell, és segíteni kell az irodalmi színpad munkáját az egész esztendőben. Ha a vá­ros vezetői a jövőben többet foglalkoznak az irodalmi szín­pad munkásságával, akkor műsorpolitikájuk is jobban kapcsolódik a párt művelődési irányelveihez. Ezekben a nyári napokban a kultúrával foglalkozó és a művelődési munkákat irányító emberek már készítik a ter­veket a következő évadra, az őszi, téli, s tavaszi hónapok­ra. Igaz, nem valami nagy lelkesedéssel, de ezt teszik a Hatvani Irodalmi Színpad ve­zetői tagjai is. Jó lenne, ha már ők sem a múlton gondol­kodnának, menjenek tovább a megkezdett úton, de úgy, hogy igényeljék, sőt ha kell, harcol­ják ki az illetékes szervek segítségét, s műsoraikkal ke­rüljenek közelebb a közönség­hez. Tűzzék továbbra is mű­sorra az elmúlt évek nagysi­kerű összeállításait, építsék tovább kapcsolataikat a kör­nyező üzemekkel, Gyöngyös­sel és Egerrel is, s a három felvonásos színdarabok he­lyett a világirodalom nagy tárházából vett összeállítások­kal lépjenek a közönség elé. Márkusz László Az SZTK Alközpontja közli, hogy nyugdíjügyekben az ügyfélfogadást hétfő, szerda, csütörtök, péntek munkanapo­kon 8 órától 14 óráig, szom­baton 8 órától 12 óráig tartja. Kedden nincs félfogadás. Felhívja az Alközpont a nyugdíjigénylők figyelmét ar­ra is, hogy az igénybejelentő lap minden kérdőpontját pon­tosan töltessék ki a munkál­tatóval, vagy ha már nincse­nek munkaviszonyban, akkor a községi tanáccsal és a ki­töltő munkáltató, vagy közsé­gi tanács VB részéről aláírás­sal és bélyegzővel ellátva, va­lamint az igénylő által is alá­írva, adják be, vagy küldjék be az egri, füzesabonyi, heve­si, és pétervásári járásban la­kóknak . az SZTK Egri Alköz­pontjához, a gyöngyösi és hat­vani járásban lakóknak az SZTK gyöngyösi kirendeltsé­géhez kell beadni az igénybe­jelentőlapot. Az igénybejelen­tőlap kérdőpontjaira „igen”, vagy „nem” szóval kell vála­szolni és ha van adat, azt be­írni. A nyugdíjigénylők a saját érdekükben szereljék fel az igénybejelentőlapot a szüksé­ges okmányokkal. Csak az ok­mányokkal felszerelt igénybe­jelentőlapot fogadja el az SZTK. Az okmányokkal való kellő felszerelés esetén gyor­sabban lehet az elbírálási el­járást lefolytatni. A legszük­ségesebb okmányok öregségi, rokkantsági nyugdíj igénylé­se esetén az igénylő születési anyakönyvi kivonata, özvegyi nyugdíj, vagy házastársi pót­lék igénylése esetén a házas­sági anyakönyvi kivonat, ár­vaellátás igénylése esetén a 16 éven aluli, továbbtanulás esetén a 18 éven aluli gyer­mekek születési anyakönyvi kivonata és a munkaviszo­nyokról a szolgálati bizonyít­ványok, régi munkakönyv, mezőgazdasági biztosítási iga­zolvány, bélyeglap, OMBI- könyv, cselédkönyv, alkalmaz- tatási szerződés, felmondó, vagy elbocsátólevél, régi nyug­díjazási határozat és a mun­kaviszonyokkal kapcsolatos egyéb iratok. SZTK Megyei Alközpontja, Eger. iiiiiniiiiiiI'iii'i i ■ ■"■MiiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiiiiaiiaiiaiiBiiaiiBiiaitaiiaiiaiiauaift zetes úr házában, az ő távol­létének idején? — Látni akartam Katinkát! — felelte kurtán. — Van még kérdés, uraim? Kenetteljes szavairól ismert Fischer János püspökvárosi tanácsnok emelkedett szólásra, mert nemcsak a szavak embe­re, de az etikettnek is nagy művelője lévén, nem tartotta 6. A babaarcú, nagy, fekete szemű asszony, két fegyveres hajdú között jött be a terem­be. Szőke, kissé rendetlen haja, vállaira hullott, de látni en­gedte hófehér, márvány nya­kát. Arc- és testmozgása vala­mi , megkapó és lenyűgözően esztétikai bájt jelentő, fejedel­mi testtartása egy pillanatra a bírák szemeit is magára von­zotta. Nagy, sötét szemeit csak néha, lopva vetette föl és né­zett a pulpituson ülő Űriszék elnökére. Váczy Mihály katonás, bátor léptekkel lépdelt a fegyveres hajdúk előtt. Tekintetét maga­san körülhordozta és az első látásra Szabó István nemzetes úron akadt meg a szeme, aki magánosán ült a terem szegle­tében. Taródy István elnök, miután tekintetével csendet teremtett — az asszony szépségéről egy­másnak suttogó bírák között —, az asszonyhoz intézte szavait: — Dömsödi Kata, nemzetes Szabó István roffi földesúr hit­vese, házasságtörés bűntettével vádolva állsz a bűnfenyítő Űri­szék előtt Mondd el a vétked! Az asszony mélyen lehajtot­ta fejét és halgatott. — Hallgatásod a beismerést jelenti, amely súlyos következ­ményekkel járhat. Beismered a vétked, Dömsödi Kata? Az asszony mélyen hallga­tott. — Ha makacskodol, akkor más eszközökkel bírunk vallo­mástételre. Hozzák ide Váczy Mihályt! A hajdúk a bírói emelvény­hez vezették a nótáriust. — Forduljatok szembe! A két ember szemtől-szembe állt egymással, amikor az el­nök újból megszólalt: — Váczy Mihály roffi nótá­rius, azzal vagy vádolva, hogy Dömsödi Kata asszonnyal, Sza­bó István nemzetes úr hitvesé­vel házasságtörést követtél el, az asszonyt elcsábítottad. Mondd el igaz telkedre, mit követtél el?! Híres vitelező ember volt apád, téged is an­nak nevelt, bátran, katonásan valid meg az igazat?! De Váczy Mihály egyetlen szót sem hallatott. Taródy alispánt sem kellett ám egy-két fogós kérdésre ki- oktani. Mindjárt az elevenjé­re lépek — gondolta —, mi­közben a legszelídebb hanján tette fel az újabb kérdést a mélyen hallgató Váczy Mi­hálynak.' — Mondd meg Váczy Mi­hály, igaz hitedre, szereted te ezt az asszonyt? A nótárius, mint egy zabo­látlan büszke paripa, vágta fel a fejét és az alispán szemekö- zé nézett. — Szeretem — volt a rövid válasz. — Meg is tudnál érte halni? — Minden minutában! Az alispán a tanácstalan bí­rákra nézett. — Van kérdés^ uraim? Mindenki hallgat. — Dömsödi Kata — szólalt meg újból az elnök, — szere­ted-e vádlottként előtted álló Váczy Mihály nótáriust? A fiatal asszony felemelte bodrozó szőke fejét és nagy fénylő szemeivel Váczy Mi- hályra, aztán a hozzá kérdést intéző bírósági elnökre tekin­tett. — Szeretem — mondotta alig hallhatóan. Ekkor megszólalt Haás Ká­roly táblabíró: — En minden további eljá­rást hasztalannak tartok eb­ben az ügyben. Az alperesek beismerték, hogy szeretik egy­mást. Ez a beismerés elég ah­hoz, hogy a házasságtörés megállapíttassék. Taródy alispán közbeszól. —, Csak még egy kérdés, uraim! Váczy Mihály nótárius, mit kerestél Szabó István nem­volna egyéniségével össze- egyeztethetőnek, ha ülve mond­ja el beszédét: — Szabó István nemzetes úr­hoz volna kérdésem. Milyen helyzetben találta kigyelmed a szerelmeseket? A teremben zúgás támadt. Szabó István továbbra is hall­gatagon ült a terem sarkában. A bírák az elnöklő alispánra tekingettek. — Nem ide való beszéd ez, tanácsnok uram — rezegtette megbúgó-kongó hangját az al­ispán. A szerelmesek, ha talál­koznak, szerelmeskednek. Min­denki a maga módján. A bíróság ítélethozatalra visszavonult. Az Űriszék ? valamennyi :'s":í tagja és a vád­lottak állva hallgatják az elnöklő alispán ítélethirdetését: — Az Űriszék bűnfenyítő bí­rósága az Űr- nak 1726. esz­tendejének március 21. nap­ján Eger püs­pöki városban, Taródy István alispán elnök­lete alatt és a felsorolt bírák részvételével és Nagy Gáspár jegyző és a tisz­ti ügyésznek, Roffon lakozó Dömsödi Kata, Szabó István hitvese és nőt­len Váczy Mi­hály alperesek ellen indított tiszti perében, melyben előad­ta, hogy a vád­lottak megfeledkezve az isteni és emberi törvényekről, bujál- kodni és ez által házasságtö­rést is elkövetni nem iszonyod­tak: minél fogva az elébbit Verbőczy I. R 105. §-ánál fog­va, pallós általi halálra, a má­sikat más súlyos büntetésre ítéltetni kérte. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents