Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-09 / 160. szám
4 NÉPÚJSÁG1961. július 9., vasárnap Habbal, vagy hab nélkül ? Az egyik italboltban a kéd- ves vendég szemrehányással mutatja kézhez kapott söröskorsóját, a csapos hölgynek: Ez kérem, mégse járja! Ez a korsó félig van habbal és alig van benne egy pohárnyi „sör”. — A sör habbal jár, kérem- szépen... — mondja vállrándítva a bájos barna hölgy. — És különbenis a csapos dolga a sörmérés... — No, de kezétcsókolom, aranyos... — mosolyogja el magát a határozott szavakra a kedves vendég, mire a „sörös kislány” így válaszol: — No, adja ide azt a korsót, maga „csúnya fiú”, hadd tegyek bele még egy kicsit... Mert, ugye kéremszépen, van sör habbal is, hab nélkül is, csak... érteni kell az „emberek” nyelvén... (...V) — MEGKEZDŐDÖTT a paprikaszüret a maklári Üj Élet Tsz-ben is A közös gazdaság tagjai az elmúlt napokban öt mázsa paprikát adtak át a MÉK-nek 18 forintos áron. — A HEVES megyei Állami Építőipári Vállalatnál ebben az évben új legényszállás kezdi meg működését. Ennek beruházási költsége több mint 8 millió 800 ezer forintot tesz ki. — BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK az andomaktályai Búzakalász Tsz-ben egy öt- venlerőhelyes sertéskutrica építése. A kutricát a termelőszövetkezet tagjai saját erőből építették. — AZ ÉM 3. számú Kőbánya Vállalat üzemeiben új csillékre lenne szükség a nagyobb ütemű termelés, a kitermelt kövek elszállításának meggyorsítása érdekében. A megrendelt új csilléket csak jövőre tudják leszállítani a bányáknak. Az így támadt nehézségeken most úgy próbálnak segíteni például a gyöngyösi bányánál, hogy a műszakot széthúzzák. A meglevő csillepark kihasználása így teljesebb és tökéletesebb. — A FÜZESABONYI JÁRÁS termelőszövetkezetei mind többen kezdik meg az új búza beszállítását a Terményforgalmi Vállalat raktáraiba. A füzesabonyi Petőfi és a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet után csütörtökön megkezdte az új búza átadását a besenyőtelki Honfoglalás Termelőszövetkezet is. EGRI VÖRÖS CSILLAG 9—10-én: 80 nap alatt a Föld körül EGRI BRODY 9-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 9- én: Kettétört amulett 10- én: Az ismeretlen férfi EGRI BÉKE 9—10: Az arcnélküli város GYÖNGYÖSI PUSKIN 9- én: Lányok tavasza (széles) 10- én: Ellopták a hangomat (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 9- én: Megmérgez a családom 10- én: Szembesítés HATVANI VÖRÖS CSILLAG 9- én: Warrenné mestersége 10- én: Szomjúság HATVANI KOSSUTH 9- én: A bíró 10- én: Nincs előadás HEVES 9- én: Fatima 10- én: Ingovány (széles) PÉTERVÁSÁRA 9- én: Nagy kék országút (széles) 10- én: Nincs előadás FÜZESABONY 10-én: Rómeó, Júlia és a sötétség műsora Vasárnap: Tarnaőrsön du. Va 5 és este 8 ó: Füredi komédiások 'Szederkénypusztán este 8 órakor: Százházas lakodalom Évadzáró gondolatok a Hatvani Irodalmi Színpad munkájáról KANDÓ KALMÄN 1961. JÜLIUS 9., VASÁRNAP: LUKRÉCIA KANDÓ KALMAN gépészmérnök, a vasútvillamosítás úttörője 1869. július 10-én született. Az első világháborúig 8 külföldi vonalat villamosított, nálunk csak 1930-ban került sor — a fázisváltós mozdonya megszerkesztése után — a Bu- dapest-Hegyeshalom vonal Kandó- rendszerű villamosítására. 105 évvel ezelőtt, 1856. július 9-én halt meg AMADEO AVOGADRO spanyol fizikus, aki 1811-ben állította fel híres törvényét, mely szerint a gázok egyenlő térfogatában a gázmolekulák száma mindig egyenlő. Avogadro meghatározta azt is, hogy egy gramm-molekulá- nyi gázban mennyi a molekulák száma (Avogadro-féle szám.) 1961. JÜLIUS 10., HÉTFŐ: AMÄLIA 105 évvel ezelőtt, 1856. július 10-én született TESLA MIKLÓS, magyar származású amerikai fizikus. Munkásságát a budapesti Ganz-gyárban kezdte, majd kivándorolt Amerikába és 2 évig Edison munkatársa volt. Róla nevezték el a nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű váltóáramot (Tesla-áram) és ő szerkesztette az ennek előállításához szükséges transzformátort. 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon született MARCEL PROUST francia író. Újszerű stílusa (a lélekábrázolás új módszere, sokrétű benyomások egyetlen mondattal való kifejezése) nagy hatással volt az európai irodalomra. 1-5 kötetes főműve (Eltűnt idő nyomában) részletei magyarul is megjelentek. Életrajzi regényében a nagypolgárság és az arisztokrácia erkölcsi hanyatlását érzékelteti. 10 évvel ezelőtt, 1951. július 10-én kezdődtek meg Észak- és Dél-Korea között KESZONBAN a fegyverszüneti tárgyalások. Nyugdíjigénylők figyelmébe Terebélyesedő színjátszásunk egyik friss hajtásának, az irodalmi színpad mozgalmának hatvani eredményeiről, gyermekbetegségeiről szólunk az itt következő sorokban. Nem tudunk lelkesedés nélkül beszélni a Hatvani Irodalmi Színpad munkájáról még akkor sem, ha, ez utóbbi évadban az eredmények mellé bőven kerültek hibák is. Nem célunk, hogy részletesen elemezzük az egyes előadásokat, megtettük ezt az év folyamán, á bemutatók alkalmából. Most csupán summázni szeretnénk egy év tapasztalatait, nem is a múlt kedvéért, inkább a jövőért. Kezdjük egy ténnyel, amely egymagában sem kevés. Hatvan városában van irodalmi színpad, vannak lelkes irodalmat szerető emberek, akik önként vállalt tolmácsolói az írói, költői alkotásoknak, s van közönség is, egy-egy előadáson. Elismerés illeti ezért a színpad vezetőit, tagjait, s mindazokat, akik hívei, barátai a Hatvani Irodalmi Színpadnak. Az irodalmi színpadok munkáját az egész országban az útkeresés jellemzi, így van ez Hatvanban is, s különösen látszik ez az 1960—61-es évad műsorában, ahol a különböző öszeállítások mellett helyét kaptak a háromfelvonásos színdarabok is. Igaz, a közönség igényli a több felvonásos darabokat, de az is igaz, hogy az irodalmi színpad nem töltheti be a színjátszó-csoportok szerepét. E tekintetben már rossz irányban halad a Hatvani Irodalmi Színpad, már nem beszélhetünk útkeresésről, hiszen az irodalmi színpadoknak nem lehetnek feladatuk háromfelvonásos színművek bemutatása. Ezen kívül még bőven van terület és lehetőség a kísérletezésre. A járható út feltétlenül a különböző irodalmi összeállításokhoz vezet. Jó példa erre a Pénz komédiája című műsor, amely tele volt ötlettel. A Pál utcai fiúk, a Pettyes bár sikert hozott, de itt az irodalmi színpad értékelésénél nem könyvelhetjük el eredményként. Jurandot: Harmadik csengetés című komédiájával már egy kicsit megalkuszunk, mert ha bemutatása nem is indokolt, úgy gondoljuk, a színpad tagjainak is felüdülést jelent egy ilyen színdarab bemutatása. Szólni kell röviden a kis csoport belső gondjairól, amelyek nem is annyira belsők, hiszen megmutatkoznak, tükröződnek magukban az előadásokban. Ma már nehéz lenne kimutatni, hogy jött létre a Hatvani Irodalmi Színpad. A közönség igénye, vagy csupán néhány irodalmat kedvelő ember, néhány színjátszó igénye hozta-e létre? Nyilván ez is, az is. Egy azonban bizonyos: a Hatvani Irodalmi Színpad él, dolgozik. Igaz, vezetői nem mindig veszik helyesen figyelembe a közönség igényeit. Az Örök szerelem című évadnyitó műsornál úgy éreztük, hogy ezt valahogy a saját képmásukra, a saját szórakoztatásukra állították össze. Tapasztalható egy kis arisztokratizmus és egy kis önmagukba zárkózás is az irodalmi színpadnál. Műsoraik egy része túlzsúfolt, tele nehéz klasz- szikusokkal és emellett háttérbe kerül, sőt egyáltalában színpadra se kerül a mai magyar irodalom, vagy a körülöttünk élő baráti népek irodalma. Ez az arisztokratizmus az egyik oka annak is, hogy nehezen tudják bővíteni soraikat, pedig milyen nagy szükség lenne erre, s mennyivel nagyobb lenne lelkesedésük, ha több lenne az előadások száma és a közönség is. Nem akarunk minden hibát a színpad vezetőinek nyakába varrni. Felelősséggel tartoznak a Hatvani Irodalmi Szinpad munkájáért a város vezetői is, mert nem szabták meg a kis együttes feladatait, nem irányították, s nem is segítették munkájukat. A Hatvani Irodalmi Színpad eredményeit elismerik és értékelik az országos szervek — erre mutat a győri fesztiválra való meghívás — elismerik a megyében mindenütt, csak éppen Hatvanban nem. Pedig, mintahogy évekkel ezelőtt a hatvani MSZT színjátszó csoport úttörő munkát végzett az Ukrajna mezőin bemutatásával, ugyanúgy úttörő munkát végez ma Hatvanban az irodalmi színpad, s meg kell mondani: ez az együttes jelenti a városban a színvonalat, az igényességet, a színjátszó mozgalom területén. És ezt észre kell venni, ezzel számolni kell a város illetékes szerveinek. Hogy kevesen vannak, hogy nem mindig megfelelő témakörből választják műsoraikat, hogy az érdektelenség láttán gyakran elkedvetlenednek, erről rajtuk kívül még sokan tehetnek a városban. Majd ha a párt hatvani művelődési és kulturális bizottsága az irodalmi színpad vezetőivel együtt tervezi meg egy-egy évad műsorát, és ha majd a tanács művelődésügyi állandó bizottsága nagyobb hozzáértéssel és még nagyobb szeretettel kezeli az irodalmi színpadot (és ha nem a Pety- tyes bemutatásáért mond dicséretet, hanem az igazán jó előadásokért), és ha majd a kultúrház vezetői megfelelő lehetőséget teremtenek az előadásokhoz, sőt szerveznek közönséget is (és nem azon gondolkodnak, hogy megszüntetik az eddig bevált bérletezést), akkor majd jobb,lesz az irodalmi színpad munkája, jobb lesz -a műsoruk, közelebb kerülnek a mi életünkhöz. De ehhez vezetés kell, irányítás kell, és segíteni kell az irodalmi színpad munkáját az egész esztendőben. Ha a város vezetői a jövőben többet foglalkoznak az irodalmi színpad munkásságával, akkor műsorpolitikájuk is jobban kapcsolódik a párt művelődési irányelveihez. Ezekben a nyári napokban a kultúrával foglalkozó és a művelődési munkákat irányító emberek már készítik a terveket a következő évadra, az őszi, téli, s tavaszi hónapokra. Igaz, nem valami nagy lelkesedéssel, de ezt teszik a Hatvani Irodalmi Színpad vezetői tagjai is. Jó lenne, ha már ők sem a múlton gondolkodnának, menjenek tovább a megkezdett úton, de úgy, hogy igényeljék, sőt ha kell, harcolják ki az illetékes szervek segítségét, s műsoraikkal kerüljenek közelebb a közönséghez. Tűzzék továbbra is műsorra az elmúlt évek nagysikerű összeállításait, építsék tovább kapcsolataikat a környező üzemekkel, Gyöngyössel és Egerrel is, s a három felvonásos színdarabok helyett a világirodalom nagy tárházából vett összeállításokkal lépjenek a közönség elé. Márkusz László Az SZTK Alközpontja közli, hogy nyugdíjügyekben az ügyfélfogadást hétfő, szerda, csütörtök, péntek munkanapokon 8 órától 14 óráig, szombaton 8 órától 12 óráig tartja. Kedden nincs félfogadás. Felhívja az Alközpont a nyugdíjigénylők figyelmét arra is, hogy az igénybejelentő lap minden kérdőpontját pontosan töltessék ki a munkáltatóval, vagy ha már nincsenek munkaviszonyban, akkor a községi tanáccsal és a kitöltő munkáltató, vagy községi tanács VB részéről aláírással és bélyegzővel ellátva, valamint az igénylő által is aláírva, adják be, vagy küldjék be az egri, füzesabonyi, hevesi, és pétervásári járásban lakóknak . az SZTK Egri Alközpontjához, a gyöngyösi és hatvani járásban lakóknak az SZTK gyöngyösi kirendeltségéhez kell beadni az igénybejelentőlapot. Az igénybejelentőlap kérdőpontjaira „igen”, vagy „nem” szóval kell válaszolni és ha van adat, azt beírni. A nyugdíjigénylők a saját érdekükben szereljék fel az igénybejelentőlapot a szükséges okmányokkal. Csak az okmányokkal felszerelt igénybejelentőlapot fogadja el az SZTK. Az okmányokkal való kellő felszerelés esetén gyorsabban lehet az elbírálási eljárást lefolytatni. A legszükségesebb okmányok öregségi, rokkantsági nyugdíj igénylése esetén az igénylő születési anyakönyvi kivonata, özvegyi nyugdíj, vagy házastársi pótlék igénylése esetén a házassági anyakönyvi kivonat, árvaellátás igénylése esetén a 16 éven aluli, továbbtanulás esetén a 18 éven aluli gyermekek születési anyakönyvi kivonata és a munkaviszonyokról a szolgálati bizonyítványok, régi munkakönyv, mezőgazdasági biztosítási igazolvány, bélyeglap, OMBI- könyv, cselédkönyv, alkalmaz- tatási szerződés, felmondó, vagy elbocsátólevél, régi nyugdíjazási határozat és a munkaviszonyokkal kapcsolatos egyéb iratok. SZTK Megyei Alközpontja, Eger. iiiiiniiiiiiI'iii'i i ■ ■"■MiiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiiiiaiiaiiaiiBiiaiiBiiaitaiiaiiaiiauaift zetes úr házában, az ő távollétének idején? — Látni akartam Katinkát! — felelte kurtán. — Van még kérdés, uraim? Kenetteljes szavairól ismert Fischer János püspökvárosi tanácsnok emelkedett szólásra, mert nemcsak a szavak embere, de az etikettnek is nagy művelője lévén, nem tartotta 6. A babaarcú, nagy, fekete szemű asszony, két fegyveres hajdú között jött be a terembe. Szőke, kissé rendetlen haja, vállaira hullott, de látni engedte hófehér, márvány nyakát. Arc- és testmozgása valami , megkapó és lenyűgözően esztétikai bájt jelentő, fejedelmi testtartása egy pillanatra a bírák szemeit is magára vonzotta. Nagy, sötét szemeit csak néha, lopva vetette föl és nézett a pulpituson ülő Űriszék elnökére. Váczy Mihály katonás, bátor léptekkel lépdelt a fegyveres hajdúk előtt. Tekintetét magasan körülhordozta és az első látásra Szabó István nemzetes úron akadt meg a szeme, aki magánosán ült a terem szegletében. Taródy István elnök, miután tekintetével csendet teremtett — az asszony szépségéről egymásnak suttogó bírák között —, az asszonyhoz intézte szavait: — Dömsödi Kata, nemzetes Szabó István roffi földesúr hitvese, házasságtörés bűntettével vádolva állsz a bűnfenyítő Űriszék előtt Mondd el a vétked! Az asszony mélyen lehajtotta fejét és halgatott. — Hallgatásod a beismerést jelenti, amely súlyos következményekkel járhat. Beismered a vétked, Dömsödi Kata? Az asszony mélyen hallgatott. — Ha makacskodol, akkor más eszközökkel bírunk vallomástételre. Hozzák ide Váczy Mihályt! A hajdúk a bírói emelvényhez vezették a nótáriust. — Forduljatok szembe! A két ember szemtől-szembe állt egymással, amikor az elnök újból megszólalt: — Váczy Mihály roffi nótárius, azzal vagy vádolva, hogy Dömsödi Kata asszonnyal, Szabó István nemzetes úr hitvesével házasságtörést követtél el, az asszonyt elcsábítottad. Mondd el igaz telkedre, mit követtél el?! Híres vitelező ember volt apád, téged is annak nevelt, bátran, katonásan valid meg az igazat?! De Váczy Mihály egyetlen szót sem hallatott. Taródy alispánt sem kellett ám egy-két fogós kérdésre ki- oktani. Mindjárt az elevenjére lépek — gondolta —, miközben a legszelídebb hanján tette fel az újabb kérdést a mélyen hallgató Váczy Mihálynak.' — Mondd meg Váczy Mihály, igaz hitedre, szereted te ezt az asszonyt? A nótárius, mint egy zabolátlan büszke paripa, vágta fel a fejét és az alispán szemekö- zé nézett. — Szeretem — volt a rövid válasz. — Meg is tudnál érte halni? — Minden minutában! Az alispán a tanácstalan bírákra nézett. — Van kérdés^ uraim? Mindenki hallgat. — Dömsödi Kata — szólalt meg újból az elnök, — szereted-e vádlottként előtted álló Váczy Mihály nótáriust? A fiatal asszony felemelte bodrozó szőke fejét és nagy fénylő szemeivel Váczy Mi- hályra, aztán a hozzá kérdést intéző bírósági elnökre tekintett. — Szeretem — mondotta alig hallhatóan. Ekkor megszólalt Haás Károly táblabíró: — En minden további eljárást hasztalannak tartok ebben az ügyben. Az alperesek beismerték, hogy szeretik egymást. Ez a beismerés elég ahhoz, hogy a házasságtörés megállapíttassék. Taródy alispán közbeszól. —, Csak még egy kérdés, uraim! Váczy Mihály nótárius, mit kerestél Szabó István nemvolna egyéniségével össze- egyeztethetőnek, ha ülve mondja el beszédét: — Szabó István nemzetes úrhoz volna kérdésem. Milyen helyzetben találta kigyelmed a szerelmeseket? A teremben zúgás támadt. Szabó István továbbra is hallgatagon ült a terem sarkában. A bírák az elnöklő alispánra tekingettek. — Nem ide való beszéd ez, tanácsnok uram — rezegtette megbúgó-kongó hangját az alispán. A szerelmesek, ha találkoznak, szerelmeskednek. Mindenki a maga módján. A bíróság ítélethozatalra visszavonult. Az Űriszék ? valamennyi :'s":í tagja és a vádlottak állva hallgatják az elnöklő alispán ítélethirdetését: — Az Űriszék bűnfenyítő bírósága az Űr- nak 1726. esztendejének március 21. napján Eger püspöki városban, Taródy István alispán elnöklete alatt és a felsorolt bírák részvételével és Nagy Gáspár jegyző és a tiszti ügyésznek, Roffon lakozó Dömsödi Kata, Szabó István hitvese és nőtlen Váczy Mihály alperesek ellen indított tiszti perében, melyben előadta, hogy a vádlottak megfeledkezve az isteni és emberi törvényekről, bujál- kodni és ez által házasságtörést is elkövetni nem iszonyodtak: minél fogva az elébbit Verbőczy I. R 105. §-ánál fogva, pallós általi halálra, a másikat más súlyos büntetésre ítéltetni kérte. (Folytatjuk)
