Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
I96t. július 7.. péntek NEPO18 AG s A pártszervezetek segítői Galambos Józsefnének szava van a nagytályai Viharsarok Termelőszövetkezetben. Amikor vitába száll az elégedetlenkedőkkel, serkenti a tétlenke- dőket, senki sem vonja kétségbe ehhez való jogát, mert elismerik, ha minden család úgy dolgozna a közösért, mint Ők, akkor az amúgy sem rosszul gazdálkodó termelőszövetkezet még nagyobb eredményeket tudna felmutatni. Férje állat- gondozó. ö maga nem tagja ugyan a szövetkezetnek, de elvállalta a borjak gondozását, s azt lelkiismeretesen végzi, 16— 17 éves forma lányuk a kis pulykákat gondozza, ö az a bizonyos első fecske, aki fiatal létére, ottmaradt a szövetkezetben. Galambosnének tehát a végzett munka ad jogot ahhoz,, hogy bírálja, serkentse a lemaradókat, és éppen ezért hallgatnak is rá. A pártszervezet pedig úgy tartja számon, mint egyikét azoknak, akikre lehet építeni, akit talán, nem is sokára, a pártonkívüli aktívák közé lehet sorolni. Galambosnéhoz hasonló emberek százával, ezrével élnek a niegye termelőszövetkezeteiben, s csak a pártszervezeteken múlik, hogy önkéntes, a szövetkezet féltéséből eredő nevelő munkájukat szervezetté tegyék. Hogy segítségül hívják őket mindig, amikor a szövetkezet nagy feladat elvégzése előtt áll, s abban a munkában is, melyet azért végeznek, hogy a szövetkezeti gazdák ízig- vérig közösségi emberré váljanak. Sokat segíthetnek ezek» az emberek, mert tetteik bizonyítják, hogy nemcsak szavakkal álltak a szövetkezeti gondolat mellé. Most már egyre több az olyan termelőszövetkezeti párt- szervezet száma, ahol a kommunisták felismerve az ebben rejlő erőt, segítségül is hívják a pártonkívüliek legjobbjait, ahol rendszeresen bevonják őket a népnevelő munkába. Mint a tapasztalatok igazolják, ez a helyes út. Ott születnek igazán szép eredmények a gazdasági munkában, ahol a párt- szervezet kislétszámú gárdája mellett tíz és tíz önkéntes, pártonkívüli népnevelő is szorgalmazza a munkát. S a pártonkívüli aktívák munkája ott a leghatásosabb, ahol rendszeresen megismertetik velük a szövetkezeti gazdaság problémáit. A verpeléti Dózsa vagy a kerecsendi Aranykalász termelőszövetkezetekben például rendszeresen összehívják a pártonkívüli aktívákat, beszámolnak nekik, hogyan állnak a gazdasági tervek teljesítésével. Ismertetik velük részletesen a különböző terveket, elképzeléseket, a soron következő feladatokat, hogy ezek tudatában sokkal alaposabb nevelő munkát tudjanak végezni. A nagytályai Viharsarok Termelőszövetkezetben, ezen túlmenően ahhoz is kérik az aktívák segítségét, hogy derítsék fel, milyen problémái vannak a szövetkezeti tagoknak, gyűjtsék össze a javaslatokat. így elérték, hogy mire egy-egy közgyűlést összehívnak, a vezetőség már be is tud számolni arról, mi lett egy-egy javaslat sorsa, mit tettek a feltárt hibák megjavításáért. Nagy segítséget adnak az aktívák a szövetkezet vezetőségének munkájában, hiszen ott élnek az emberek között, bíznak bennük és hallgatnak is a szavukra; És éppen ezért, ' mert ilyen hathatós segítséget tudnak adni, a pártszervezeteknek mindenütt sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani rájuk. A legjobban gazdálkodó termelő- szövetkezetek e téren szerzett tapasztalataiból okulhatnak másutt is, mert kétségtelen, vannak még jócskán olyan termelőszövetkezetek, ahol a kommunisták nem ismerték fel teljes egészében ennek jelentőségét. Az ilyen szövetkezetekben azután kevés a pártonkívüli népnevelők csoportja hiányoznak belőle a szorgalmas, jól dolgozó középparasztok, mint ahogy például An- dornaktályán, Balatonban, Bél apátfalván. A bizalmatlansáí sok esetben indokolatlan, i egyik-másik pártszervezet tag jainak, vezetőségének nem i: kellene sokat keresgetni, hog; megtalálják azokat az embe reket, akik személyes példa mutatásukkal erkölcsi alapo nevelő munkához; teremtettek maguknak a népMég a pártonkívüli aktívákkal legjobban foglalkozó termelőszövetkezeti pártszervezeteknél is nagy hiba az, hogy a pártonkívüli aktívák között nagyon kevés a nő és még ennél is kevesebb a fiatal. Pedig az asszonyok között is van nem egy, aki erre alkalmas lenne. És ki tudna jobban szót érteni asszonyokkal, amikor a családtagok mozgósításáról, egy-egy sürgős munka elvégzéséről van szó, mint éppen a szövetkezetben szorgalmasan dolgozó nők. ök azok, akik beszélni tudnak arról, hogyan boldogul a család, ha az anya is kiveszi részét a szövetkezeti munkából és arról, hogyan lehet megoldani a közösben végzett munka mellett a háztartás, a gyermeknevelés gondjait is. Jelentősége van a párton- kivüli aktívahálózatnak, mert igen sok segítséget adhatnak a gazdasági vezetéshez, a politikai neveléshez egyaránt. De jelentősége van abból a szempontból is, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek módjuk van kiválogatni a jók között is a legjobbakat, s növelni velük a párttagok számát. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a pártszervezetek sok helyen nem élnek ezzel a lehetőséggel, s nem mindig azok közül veszik fel az új tagokat, akik szorgalmasan dolgoznak a közösségért, s ugyanakkor segítséget adnak a pártszervezetnek az emberek gondolkodását formáló munkájához. Ma már bizonyossággá Válhatott mindenki előtt, hogy a pártszervezet munkája akkor és ott jó, ahol annak eredményét szinte forintokkal lehet lemérni a megnövekedett szövetkezeti vagyonban, a szövetkezeti emberek megnövekedett életszínvonalán. Tennivaló, persze, mindenütt van, és ahhoz, hogy a soron következő feladatokat igazán jól oldják meg, építeniük kell azokra az emberekre, akik szívvel-lélek- kel a közös mellett állnak, s nemcsak saját munkájukkal törődnek, hanem arra is van gendjuk, hogy neveljék embertársaikat. (H.-né) tsakwlJtn... PÁRIZS Tourcoingben megnyílik Franciaország első fagyasztottáru üzlete. Mínusz 18 fok hőmérsékleten tartott halfiiét, gyümölcs—zöldségfélét és kész tálakat árusít. ★ Egy újfajta gumiabroncs lehetővé teszi, hogy a legnehezebb tehergépkocsik is szimpla kerékkel fussanak. A nagykocsikon ezzel 24 darab abroncsot takarítanak meg. ★ Újdonság: hat pár selyemharisnya egy cigarettanagyságú tokban. ★ A nerckucsmát tökéletesen utánzó fejfedő — nemezből; ★ Párizs legújabb hobbyja; szoboralakú gyertyák. ★ ALGÍR Kilencmillió muzulmán közül ötmillió még sohasem, vagy legfeljebb egyszer volt mozi- ban; ★ RIAD „Forradalom” Szaud király háremében: az elzártan élő asszonyok televíziókat és fényképezőgépet kapnak, hetenként kétszer szabad „kijárásuk” van, lefüggönyzött hordszékben. BERLIN A földalatti állomásokon ku- tyaitatókat állítottak fel. ★ PRETORIA A köztársaság kikiáltása alkalmából új kártyákat hoztak forgalomba. A királyt és a királynőt Krüger elnök és egy búr nő képe helyettesíti. ★ GENF A 3000 lakosú St. Moritz üdülőhely telefonforgalma februárban nagyobb volt, mint a 430 000 lakosú Züriché. ★ HÁGA Újfajta szivar: a végében láthatatlan szűrő van. ★ BONN A nyugatnémet hadügyminisztérium hat új épületét francia mérnökökkel, francia anyagból készítették el. A francia ajánlat 10 százalékkal olcsóbb a németnél. ★ TOKIO Az egyik kórházban szintetikus gumiból készített ragasztóanyaggal két perc alatt láthatatlanná tették a vakbélműtét után maradt heget. ★ MONTREAL Invikben, az Északi Sarkhoz legközelebb eső városban iglu formájú templomot építenek eszkimók számára. Kiknek van becsületük Egerbocson ? Ezernél alig több ember lakja ezt a kis bükkaljai falut, és szinte nem akad ház, ahonnan ne járna valaki a bányába. Egerbocs bányászközség, — mondta valaki az új, nagy falunak is díszére váló tanácsháza előtt, de csakhamar kiderült, hogy a Szabadság Termelőszövetkezetnek 1884 hold földje van, amely azt bizonyítja, hogy a községben számottevő a mezőgazdaság. Beérett a termés, kezdik az aratást Eslézia Jánossal, a járási pártbizottság instruktorával és Mély pataki Istvánnéval, a tanács titkárával beszélgetünk a küszöbön álló aratásról. Elmondják, hogy az idén 477 hold aratni valója van a szövetkezetnek és ebben a munkában igen komoly segítséget nyújt a gépállomás mellett a KISZ és az MHS is, akik elvállalták, hogy 15 holdat vágnak segítségképpen a termelőszövetkezetnek. A bányászfiatalok ígéretében bízik a szövetkezet és az emberek véleménye szerint minden remény megvan arra, hogy gabonából szép termést takarít be a szövetkezet tagsága. A beszlégetés során azonban egyre világosabban kitűnik, hogy Egerbocson mindezek ellenére sok dolog nem megy a rendjén és kevés az olyan tag, mint Felföldi Ernő, aki egész családjával együtt kiveszi részét a közös munkából. A bányászok feleségei közül többen nem mennek dolgozni a szövetkezetbe, s azt tartják: vesz- szen a föld, megélünk mi a férjünk fizetéséből is! Részes kaszálást vállalt az elnök 1 A legégetőbb munka e napokban, az aratás megkezdése előtt a kukoricakapálás Egerbocson. A területet ugyanis „nem sikerült” felosztani családokra és a vezetőség, — de sajnos a becsületesen dolgozó tagok is, — most isszák a levét a vezetőség, az elnök határozatlanságának. A szó szoros értelmében körmükre égett a munka és az elnök, akit sokak és a magam véleménye szerint is elsősorban terhel felelősség a súlyos elmaradások, munkafegyelem hiánya miatt, most „szénát jár kaszálni részében", s ami a legsúlyosabb, magával viszi azokat a munkabíró embereket is, akiknek minden percet a kukoricában kellene tölteniök. — Magának kapar az elnök is, — így mondta ezt találóan egy bónyászasszony, aki meglepően tisztán látja az itteni bajokat, problémákat. Egy másik asszony így válaszolt: hát, tudja, olyan „jó ember” az elnökünk. Nem akar ártani se sógornak, se komának. És a párttagság instruktora, a tanács emberei, az agronó- mus, a könyvelő és a „dolgozó tagság” egyaránt elmondták, hogy az elnök nem sokat törődik a szövetkezet ügyeivel és jófiúságával súlyos anyagi károkat okozott az egész tagságnak és elsősorban azoknak, akik ma is szorgalmasan dolgoznak, kapálják a kukoricát, akkor is, amikor ő magának vágja részében a szénát. Nincs becsületünk a vezetőség előtt... Jóval harminc fokon felül állt a hőmérő higanyszála, amikor találkoztam a termelő- szövetkezet kukoricáját kapáló „négy” asszonnyal, Szecskó Sándornéval, Balogh Miklósáéval, Tóth Márkusaival és lpacs Dénesnével. Hűvösre húzódtunk és az asszonyok barnára égett karjukkal letörölték arcukról a verejtéket Beszélgettünk. Szívem, eszem diktálja az igazságot leírni: Sírva panaszkodott mind a négy asszony. Nem, nem a kapálás miatt, nem is a szövetkezetre, hanem a tehetetlenség, a hanyagság láttán, amit tapasztalnak a vezetőség, s az elnök részéről. —• Azt mondtuk, harcoltunk is érte, osszák fel tavasszal a területet, úgy, mint más közGázkamra Santiago De Chilében Közegészségügyi szakértők véleménye szerint Santiago közel 2 millió lakosát az a veszély fenyegeti, hogy lassanként „halálos gázkamrában” fognak elpusztulni. A levegő szennyezettsége Chile fővárosában 5—6-szoro- sa annak, ami szakértők szerint a megengedhető felső határ. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy négyzetkilométerenként havonta 15 tonna por rakódik lie a fővárosban. Ez a hatalmas mennyiségű por a Santia- gotól 40 kilométerre fekvő An- desekből jön és annak következménye, hogy 1300 méteres magasságban az Andesekben erős szelek nagyfokú talajeróziót okoznak. Santiago talán a világ egyetlen olyan városa, ahol a zárt üvegkirakatokban naponta legalább egyszer le kell töröl- getni a vastagon lerakódó port. felé vezető, de sokszor megtorpanásra késztető. És ő egy fél esztendő alatt járta végig. Fél esztendő. Milyen kis idő és mégis elég volt ahhoz, hogy a volt egyéni gazda, aki hallani sem akart a belépésről, így vigasztalja asszonyát: mit bánod te azt a három holdat? Lett helyette száz! ÁmttÍ mond’ azt úgy ÉS AMIT) -s érzi Nem, nem láttam bele a gondolatába, de mégis tudom, hogy így van. Mert az ember, csak a sajátjának a jövőjét tervezgeti. És ő úgy dédelgeti, for- málgatja a reábízott 140 hold- nyi terület jövőjét, ahogy csak a sajátjáét tudja az ember. Egy kicsit magát is kifigurázva meséli: Beléptek, hát végül én is beléptem. Megválasztottak rögtön brigádvezetőnek. Akár hiszi, akár nem, én éjszakákon át nem aludtam. Nem tudott olyan jót főzni az asszony, hogy étvágy- gyal ettem volna belőle. Egyre csak azon öltem magam, mit kezdek én száznegyven holddal, meg egy csomó emberrel. Mikor biztatom én azokat munkára, mikor egy nap még arra sem elég, hogy mindegyiknek beköszönjek az ajtaján. Hát kellett ez nekem? — kérdeztem ezerszer is magamtól. Nem! Bementem az irodára, mondtam az elnöknek: lemondok. Nem fogadták cpÍ Qah-i el. De hát én nem akarok vezető lenni! Fogom én is a kapát, magamért felelek. De másokért. Megint lemondtam. Kétszer, háromszor. Mikor tizedszer bementem, még a táskát is oda vágtam: nekem ebből elég volt! Értsék meg, hogy nem és nem. Megnyugtattak, hazaküldtek — gondolkozzam. Közben nyílott az idő. Metszésre várt a szőlő, előkészítésre a föld. Megjött a répamag, aztán a kukorica és így a többi. Nappal már tele volt a két kezem dologgal. Már csak az éjszaka jutott a töprengésre. Menni kellett. Intézni a metszést, a vetést, beszélni az emberekkel. Dicsérni, aki mindennap jött, megpiron- gatni a húzódozókat, biztatni a kétkedőket. És a munka egyre szaporodott. A metszés után jött a kapálás, kötözés, permetezés, a répát egyelni kellett. Még készen sem lettünk az egyikkel, már is késtünk a másikkal. Nem volt nekem már időm arra, hogy lemondásról gondolkozzam Most? Most már szeretem is, amit csinálok. így igaz. Elhiszem azt is, hogy maga sem tudja, melyik volt az a nap, az az óra, amikor egész szívével a közös felé fordult. Mert most már a szíve, lelke a közösé. Erről beszélt nekem a szépen rend- bentartott szőlő, a kukorica, ahol híre sincs a gaznak, erről beszéltek az emberek, akiket megkérdeztem felőle. „— A Gabi? A mi brigádve- zetőnkre igazán nem mondhat senki semmit. Olyan ember az, hogy mindenütt ott van, mindenkihez van egy jó szava. Bár minden brigádvezető ilyen lenne. A felesége is itt van mindennap közöttünk” — így az asszonyok, akik hozzá vannak beosztva. A Gabi? A legjobb brigádvezetőnk, mindennap végigjárja a területét. Mi sem tudjuk, hogy csinálja, de mindenütt ott található, ahol éppen szükség van rá. Intézkedik, tervez. Az ő területén halad legjobban a munka” — mondja a vezetőség. „— A Gabi? Nála áll legjobban a munkaegység nyilvántartás, s ha éjszaka csinálja is, de miden megvan határidőre” — dicséri a könyvelő. formálódik bennem ennek az embernek a képe. S véglegesen akkor, amikor a feleségével is beszélek. — Magam sem tudom, hogyan találta fel ilyen hamar magát a közösségben. De most csak annak él. Három és fél hold szőlőjéALAKUL. ségekben tették, családokra, akkor nem lesz baj a munkaerővel. Nem tették. A visszahúzó erők elcsavarták az elnök nyakát is, könnyen beadta a derekát és most isszuk mindnek a levét, — így beszélnek az asszonyok, akik akkor is kötelességüknek érzik a közös földön a munkát, amikor sokan nem mennek kapálni, amikor napokig, hetekig feléjük sem néznek. — Azoknak van becsülete az elnök előtt, akik otthon hűsől- nek a munka dandárjában, a mi nevünk hallgass, — így panaszkodik az egyikük és könny futja el a szemét. — Az agronómus jószándékú ember, de nem eléggé határozott, — így jellemzik őt az egerbocs! földszerelő, a földet meg is dolgozó emberek és a sok tehetetlenség láttán maguk mutatják meg a megoldást is: előbb-utóbb olyan vezetőségnek kell az élre kerülnie, amely legelsösor- ban azokra az erőkre támaszkodik, akik szorgalmasan, becsülettel dolgoztak eddig is, nem hagyták cserben a földet Meg kell mutatni a világnak, hogy a pétervásári járás jelenlegi leggyengébb termelő- szövetkezetéből virágzó gazdaságot lehet teremteni, csak akarat, szív, elszántság és szorgalmas munka kell hozzá. És a szövetkezet igazi tagjai büszkén beszélnek szépen gyarapodó juhállományukról, a tehenekről, a sertésekről, a juhok- ról, amelyekből egyre több jövedelmet lát majd a tagság, Meg kell szűnnie annak is, — magyarázzák a jövőt, az eger- bocsiak —, hogy mindenki magának akar kaparni és fejőstehénnek nézze bárki is a szövetkezetét. Mert ha részben kell kaszálni, akkor 40—50 kasza is van, még vasárnapra is, ha egy holdas háztáji kell, akkor is ott van apraja, nagyja, de ha a szövetkezeti kukoricát kell megkapálni, akkor alig maradnak néhányan, akik helytállnak becsülettel. Most aratásra készül a szövetkezet. Minden bizonyai segítenek majd a bányász családtagok is és azok is elfelejtik majd a sértést, akiket a részes kaszálásból kiállított a felügyelő bizottság elnöke, mondván: menjetek kaszálni a magatokéba! Bizonyos, hogy Egerbocson sok olyan egészséges erő van, amelyre bátran építhet egy igazságos, jó vezetés. Olyan erők vannak, amelyek Összefogásával, — a koma-sógorság- elv féretevésével — erős, virágzó gazdaságot lehet termte- ni a dimbes-dombos bükkaljai határban. Szalay István nek, tüzes borának híre volt Egerben. Fiatal telepítése az idén fordult termőre. Mennyi munka, amit beleölt — de mégsem húzza vissza. Nem, mert három és fél holdon verejtékezni lehet és dolgozni, de 140 holdon már alkotni. Formálni lehet a mezőgazdaság új képét. És ebben rejlik a titka annak, hogy ilyen rövid idő alatt megtalálta helyét. Szeretik az emberek, mert a dicsérő szó is kéznél van nála mindig, „ök az én legjobb munkásaim” — mondja az asszonyokról. — Jól haladt, Józsi bácsi, — dicséri az öreget, akinek már kikívánkozik kezéből a kapa, de úgy megtudja melegíteni a szívét a biztató szó, kedvet, biztonságot ad, érzi, belőle nem felesleges az öreg sem. — Csak így tovább, emberek; — szól a fogatosoknak. Mindig mindenkihez van egy jó szava, aki megérdemli. Talán ez is titka annak, hogy az egész brigádban csak két ember akad, aki nem vette fel a munkát. nem én dicsérem HIGGYÉK EL, Angyalosi Gábor brigádvezetőt. A munkája. A rendben tartott szőlőtáblák. A szépen zöldellő kukorica. A dús kalászt érlelő gabonatábla. S az emberek, akik így beszélnek róla: a mi Gabink! Sokat nyert vele a szövetkezet. Deák Rózsi P^í SS “Ä kéz felé hűs víz tör fel a sziklás földből, csobogva fut lefelé, s egyszerre csak, mintha tétovázna, megtorpan egy ;kis mélyedésnél. Apró tavacskává szélesedik, partját benövi a sás, a nád. Kicsit arrább ; haragoszöld kukorica ingatja :a levelét. Feljebb piros bogyóit rejtegeti a málnabokor, az- ;tán szőlő következik. Szőlő, ! ameddig csak ellát az ember. IA tőkék nagy, zöld levelein ! szürkés pettyek — a permete- ! zés nyoma. A levelek most !még féltőn borulnak a duzzadó ’ szemű fürtökre, mintha a tik- í kasztó naptól féltenék. Ké- ’ sőbb, mikor megszelídül a >nap heve, előbújnak a fürtök, Ihogy zöldes bogyóikat mézszí- >nűre, vagy feketére érlelje, ► hogy maradék tüzét beléjük »lopja. De most még forró nyár »van. Hétágra süt a nap, kö- »nyörtelenül perzselve a hajlongó asszonyok hátát. 5 A haragoszöld tőkék kö> zött keskeny ösvény vezet. $ Meredek, izzasztó kaptató, >mely olykor-olykor megtorpa- Snásra készteti az embert, de >nem sok időt hagy a pihenésire. Egyre feljebb csábít, a tető >felé, ahonnan messzire kalan- <dozhat a tekintet, ahonnan ? többet, szebbet lát az ember. I A keskeny ösvényen ketten ballagunk. Én és a brigádvezető. Míg szövögeti a beszéd fonalát, önkéntelenül kínálkozik az összehasonlítás. Olyan volt ennek az embernek az útja, mint ez az ösvény. Fel-
