Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
1961. július 1., szombat 6ÍPÜJSAO 3 Gazdasági épület — mint szimbólum Vasutasnap előtti jelentés! Negyven éves Patronálni — segíteni, pártfogolni, védnökséget vállalni. Ennyit mond e kifejezésről az Idegen Szavak Szótára, de ha gyakorlatban látja az ember ennek a kifejezésnek a megvalósulását, úgy érzi, hogy ez a lexikonok tömörségével leírt magyarázat nagyon is vérszegény kifejezése azoknak a dicsérendő cselekedeteknek, amelyeket a termelőszövetkezetek megerősítéséért tesznek a kommunisták, munkások, tisztviselők, ifjak, s meglett emberek, ,,közömbös’’ pártonkívü- liek, mérnökök, üzemigazgatók, párttitkárok. S ami növeli tetteik értékét, nem anyagi előnyökért, dicsőségért, vagy kényszerből teszik, de meggyőződésüktől, önzetlen segítőkészségüktől indíttatva, úgy is mondhatnánk: hivatást adatból cselekszenek. Patronálni... mennyi munka, megvalósult terv, szép tett, élmény van e szó mögött. Érdemes megnézni, miként is értelmezik ezt a szót gyakorlatban az emberek. Trepper Gézát, a Hatvani Városi Pártbizottság munkatársát felesleges bemutatni a városbelieknek, gyakran találkozhatnak vele, mert kifürkészhetetlen módon mindenütt felbukkan. Főleg ott, ahol segítségre van szükség, s ahol megjelenik, két kézzel szórja jókedélyű megjegyzéseit, komoly tanácsait. Afféle örökmozgó, mindig cselekvő ember, aki hol a Búzakalász Tsz görbeéri tanyáján bukkan fel, hol a Békében tárgyal, egyszóval: fellelhető sok helyütt, csak éppen irodájában nem Mikor ott kerestük, szinte megütközve néztek ránk, hogyan, hát feltételezzük róla, hogy bent csücsül ilyen dologidőben? — Szolnokra ment vontatókat szerezni a termelőszövetkezetnek — világosítanak fel hollétéről. — Holnap pedig az istálló helyének kijelölésénél lesz, ott megtalálhatják... Aztán kerestyk később is, akkor meg éppen az üzemektől „hajtotta” be a patronálási terveket, szerződéseket, mert 6 a városbeli tsz-ek — úgy is mondhatnám — első számú patronánsa a pártbizottságnál. Elő lexikonként tartja nyilván, melyik üzem, milyen segítséget ígért, s adott a termelőszövetkezeteknek. Afféle fáradhatatlan diszpécsere ennek a munkának, szervez, irányít, tanácsot ad, vagy éppen gerendákat cipel az építkezésnél, ha éppen úgy hozza a 6ors. Nem tud nyugodni semmiképp, míg úgy látja, hogy valamiben hiányt szenvednek a város termelőszövetkezetei. Afféle önkéntes mezőgazdásza is a termelőszövetkezeteknek, szakmailag képezi magát, hogy jobb tanácsokat adhasson, többet segíthessen, hogy hasznosabbá tehesse azt a sok igyekezetét, amelyet a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására fordítanak a városban. S ebbéli tevékenységének számos megnyilvánulását láthatjuk a termelőszövetkezeteket járva. De hiába lenne bármilyen munkabírása, igyekezete, ha nem segítenének azok az önkéntes munkások, akik készek felmenteni a termelőszövetkezeti tagságot az építkezések munkája alól, hogy kint dolgozhassanak a földeken, ha nem áldoznák oly sokan szabad idejüket a szövetkezeti gazdaságok megerősítésének. ★ A görbeéri tanyára autó fordul be. A Moszkvics olyan otthonosan döcög az udvaron, mint „aki jól ismeri a járást”. Sokan látják errefelé ezt az autót. Sokat és mindig szívesen. Most is segítséget hozott — patronálókat. Az első ülésről Pócs Elemér, a Heves megyei Epítőanyagipari Vállalat igazgatója száll ki. A tanyabeliek szinte szóhoz sem engedik jutni, invitálják az új istállóhoz. Ismerős téglák vetik itt „vállukat” a szerfás tetőnek. Azért ismerősek, mert nem is olyan rég Pócs elvtárs falazta be „őket”, aki egykor kőművesként kereste kenyerét és szakmai tudását most társadalmi munkában a termelőszövetkezetben hasznosítja. Nem restelli kézbe fogni a vakolókanalat, mert mint mondja, nem esik le a gyűrű egyetlen igazgató kezéről sem, ha segít a tsz-nek. A szövetkezetbeliekkel együtt kedvtelve nézegetik most is a munka előrehaladását, a hosszan elnyújtózó épületet, amely még árasztja magából a friss malter szagát. Ez a kedvtelés annak is szól, hogy sikerrel járt a patroná- lók igyekezete és az eredetileg 50 férőhelyre tervezett istállót megnagyobbítva „kikerekítették” hetvenre a férőhelyek számát. A jól sikerült épületnek most együtt örülnek, s évőd- nek a patronáló üzemek küldöttei és az egybegyűlt tanyasiak. Trepper Géza a falakat mustrálgatja, s tettetett felháborodással fordul annak mesteréhez. — Ilyen görbére sikerült falat sem láttam még. Most már tudom, miért hordáinak veled szemüveget Pócs Elemér, aki egy hetet kőműveskedett ezeken a falakon, előbb komolyra veszi az ugratást, aztán még egyszer szemügyre veszi a katonás vonalú téglasorokat, s már nevetve nyugtázza az újabb ugratásokat Körbejárjuk az új istállót. Ismerkedünk építésének történetével Valóságos szimbólum lett ez az egyszerű gazdasági épület. Mi mindent testesít meg vörös téglafala, egyszerű szerkezetű tetőzete. Mennyi ötlet munka, mennyi segítőMegalakult a lus- ák klubja New ( Yorkban, azzal a céllal, hogy tagjaik lehetőleg minél több időt töltsenek semmittevéssel. A hír szerint a klubtagok '| I arra kötelezték ma gukat, hogy munka- ] helyükön is igyekszenek legalább né-1 hány órácskát édes | semmittevéssel tölteni, mert jelszavuk: | Semmittevés — min-1 dent evés... Az első pillanat-1 ban meghökkentő és | bizarr ötlet azonban | a második pillanatban érdekes gondolatot szült: nem lehetne-e %>ártoló távtagságot vállalni ebben a klubban? Néhány üzemünk, néhány munkása, számos hivatalunk még számosabb hivatalnoka és hivatal n ő-ke úgy vélem, megérdemelten kapná meg i felvételi igazolást ebbe a sajátos klubba. Amely ott egy kicsit életelv és amely nálunk nagyon élet- elvellenes. Í-H» készség testesül meg benne... — Falait a téglagyáriak húzták fel — kezdik sorolni a tsz- beliek az építés történetét. — Ne felejtse el megemlíteni, — szólnak közbe — Bártfai Istvánt, az égetőmestert, aki úgy dolgozott a falazásnál, hogy öröm volt látni. A tetőt a honvédség tette rá... — A Mátravidéki Erőmű dózer ja egyengette a talajt... — Pedig hivatalosan nem is patronálják a tsz-t — fűzték hozzá elismerőleg. — Es nézze az elvtárs ezeket az ablakokat. Húszat épített be egyetlen éjszaka a Hatvani Építőipari Ksz vasasrészlege. Derék munka volt. Alig győzzük már jegyezni, kik és milyen módon segítettek az építkezésben, milyen bravúrok születtek, míg tető alá került az istálló. Nevek röpködnek: az építők, önkéntes munkások nevei, dicsérő szavak kíséretében: Vinczur Mihály ... Srej István... Mezei János ..„ s ki győzné vala- mennyiüket felsorolni. S a többiekét, akik még itt az épület körül szorgoskodtak, társaik addig az üzemben elvégezték helyettük a munkát, s így ők is hozzájárultak, hogy minél előbb és olcsóbban épülhessen fel az istálló, amely az összefogás, a segítőkészség megtestesítőjeként posztói új köntösében, a hatvani Búzakalász Tsz görbeéri tanyáján. ★ Patronálás ... egyetlen szó, s benne foglaltatik a sok-sok igyekezet, a közös munka öröme, amelyet jókedvvel végez az ember, mert látja mun- kája hasznát, s mert tudja, hogy ez a munka, ez a segítés egyre erősebb kapocsként fonja össze a földművelők és munkások testvéri osztályát. Kovács Endre Nemes versenyben a káUkápolnai vasutasok A kál-kápolnai vasútállomás is sokat fejlődik majd a második ötéves tervidőszak során. A fővágányok átépítése már megtörtént, elkészült az új raktár is, s hamarosan befejeződnek a korszerű laktanya- épület munkálatai. Az állomás dolgozói sem nézik azonban tétlenül a körülöttük folyó nagyarányú munkákat, s maguk is jelentékeny részt kérnek ebből. Állomásunk dolgozóinak munkáját megnehezíti a sok építkezés az állomás területén —, s ilyen körülmények között bizony nagy figyelmet, körültekintést igényel a forgalom gyors lebonyolítása. Állomásunk dolgozói az előírt tervfeladatokat ennek ellenére az első negyedévben 105 százalékra teljesítették, élüzem szint fölött 112,5 százalékra. Második negyedévi tervteljesítési százalékaink miatt sem kell szégyenkeznie senkinek: az eddigi eredmények azt mutatják, hogy II. negyedévi tervünket is magasan az élüzemszint fölött teljesítjük, s végre állomásunk homlokzatára kiszögezhetjük mi is az élüzem táblát. A július 9-i vasutasnap tiszteletére kétdekádos versenyt indítottunk; az első dekádra vállalt feladatokat szépen teljesítettük: az állomásról indult 139 személyvonatból mind rendesen közlekedett, s 48 te- hervonatból 46 indult el időben, késedelem nélkül. Kárpáti György — AZ ELMÚLT hét folyamán több mint 1 súlyvagon árpával érő körtét vásároltak fel a MÉK-kirendeltségek megyénkben. A hét folyamán nagyobb mennyiségű felvásárlásra számítanak. Ifjúsági vezetők tanácskozása Csütörtökön délután fejeződött be a Heves megyei ifjúsági vezetők kétnapos tanácskozása Felsőtárkányban. Az értekezleten megjelentek a megye KISZ- és úttörővezetői, akik az első nap meghallgatták G ere István, megyei úttörőtitkámak beszámolóját az időszerű kérdésekről, majd Misi Sándor elvtársnak, a KISZ Heves megyei Bizottsága titkárának tájékoztatását a szervezeti kérdésekről. A tanácskozást meglátogatta Tóth János eivtárs, a BM Hevesmegyei Kapitányság osztály- vezetője és értékes beszámolót tartott a fiatalkorúak megyénkben előforduló bűnözéséről és a huliganizmusról. A tanácskozás másnapján a KISZ-bizottság vezetői tartottak előadásokat az ifjúsági mozgalomban aktuális problémákról, kérdésekről. (— ács) a Kínai Kommunista Párt Negyven esztendővel ezelőtt alakította meg a kínai kommunisták maroknyi csoportja a Kínai Kommunista Pártot. Abban az időben, amikor az első polgári forradalom eredményeit lerombolta az ellenforradalom, s új polgári forradalom gondolata érlelődött. A negyven esztendő története a párt által vezetett kínai nép harcának története is egyben, amelyből e nép győzedelmesen került ki, lerázva magáról a gyarmati igát. A negyven esztendős harcot két nagy szakaszra lehet osztani. Az első szakasz, amely 1921- től 1949-ig tart, a polgári forradalom időszaka, amelyben a Kínai Kommunista Párt egységbe fogva a külföldi Imperializmus és a belföldi reakció ellen fellépő erőket, a nemzeti felszabadításért, a polgári demokratikus követelések megvalósításáért vívott. E harc része a „hosszú menetelés” ideje volt, amely a történelemben szinte egyedülálló. Az emberi kitartásnak, a hősiességnek, és akaratnak nagyszerű példája volt ez. A kínai vöröshadsereg a párt vezetésével, folytonos harcok és nélkülözések közepette szervezte meg a japán intervenciósok elleni harcot, közben minden módon segítve a nép életét. A hadsereg katonái a kommunisták vezetésével felvették a harcot a japán betolakodók ellen, s ugyanakkor termelőmunkát is végeztek, hogy könnyebbé tegyék a kínai nép életét. A nép bízott a pártban, bízott a vöröshadseregben, ezrével álltak a párt zászlaja alá, s a párt megalakulása után 18 évre, a japán intervenció utolsó évében már jóval meghaladta a párttagok száma az egymilliót. A vöröshadsereg létszáma és harci kedve egyre nőtt, s a fordulat után megkezdődött a győzelmek sorozata, Lefényképezik Az amerikai időjáráskutató intézet rövidesen megfigyelő műholdat lő ki, amely televíziós kamerák segítségével fényképezni fogja a nagy hurrikánok keletkezésének és mozgásának valamennyi stádiumát. A tudósok remélik, hogy sikerül feltárni azokat a amely végül a kínai nép teljes felszabadításához vezetett. 1949-ben a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület első ülésén Mao Ce-tung elvtárs többek között így foglalta össze a párt vezetésével elért eredményeket: „összefogtunk és felszabadító népi forradalomban legyőztük a belföldi és a külföldi elnyomókat... Nemzetünk mostantól kezdve tagja lesz a világ békeszerető és szabadságszerető népei nagy családjának. A kínai nemzet önfeláldozóan és szorgalmasan fog dolgozni azért, hogy megteremtse saját civilizációját és boldog életét, s ugyanakkor harcol az egész világ békéjéért és szabadságáért.” Az elmúlt tizenkét esztendő alatt a kínai nép — amely a világ népeinek egynegyedét jelenti — a Kínai Kommunista Párt vezetésével valóban a világ békéjéért küzdő népek közé sorakozott fel. Léte és példája nagy erőt adott a gyarmati és félgyarmati országok szabadságért, nemzeti függetlenségért harcoló népeinek. Megszilárdította a győzelembe vetett hitüket és megmutatta, milyen úton járhatnak. A hatalmas kínai nép minden esetben hallatja hangját, támogatja a Szovjetuniónak a világbéke megvédéséért folytatott harcát. S ha ma még nem is ismerik el egyes imperialista államok, s hogy a népi Kína létezik és helye az ENSZ tagállamai között van, erejével számolniuk kell és ma már egyre inkább számolnak is. A kínai nép pártjának vezetésével építi szocialista hazáját, töretlenül halad azon az úton, amelyen negyven esztendővel ezelőtt, legjobbjainak vezetésével elindult. Megalakulásának negyvenedik évfordulóján igazi baráti szeretettel köszöntjük a Kínai Kommunista Pártot. a hurrikánokat törvényeiket, amelyek alapján ezek a roppant erejű levegőmozgások keletkeznek és ha megelőzni nem is tudják, de legalább idejében jelezhetik a veszélyes hurrikánokat. Eddig repülőgépről próbálták fényképezni a hurrikánok „életét”, de ez nem járt sikerrel. 0000000000oc«0000cxxxxx>00000000cx300000000c0000000000e 3 Vízivóknak való... Gondolatok és tervek az Egri Vízműnél Éjjel-nappal zúgnak, zakatolnak az egri szivattyú- telep hatalmas gépei. A nap huszonnégy órájában megállás nélkül járnak a nagy dugattyúk. A város I-es számú, harmincöt éves kútja rendületlenül adja a vizet, s a víz a - hajdúhegyi 600 köbméteres tárolóba ömlik, innen folyik szét a föld alatt gyűrűző 52 kilométeres csőkígyóban, a hálózat vezetékeiben. Az örökéhes tároló. amely magába fogadja a nagy tömegű, éltető és szomjat oltó vizet — hamar kiürül. A vízfogyasztás ugrásszerűen megnőtt — mondja La- szota Zoltán, a Vízmű főmérnöke. — A téli hónapokban tíz-tizenegy óráig tartott a tároló kiürülése, s most mindössze hat óráig tart, amíg „lejön” a tároló vize. A korábbi hónapokhoz képest 10—15 százalékkal nagyobb a vízfogyasztás, ennyivel tudunk több vizet adni a városnak. A város különböző pontjain sokszor órákon át nincs víz a vezetékekben; különösen a városszélek, a város magasabban fekvő negyedei szenvednek bosszantó vízhiányban. Mivel magyarázható ez? — A nagyfokú és felelőtlen vízfogyasztással, pazarlással. A Makiári úton, a Sas úton és általában a város déli részein kerteket locsolnak a vízzel, amelyre pedig a város más részeiben égetően nagyobb szükség lenne. A mértéktelen vízfogyasztás ellen szigorú rendszabályokat léptetünk életbe. Több megfigyelést végeztetünk az említett körzetekben, s ha továbbra is vízpazarlás tapasztalható, úgy — a locsolásra alkalmas időpontokban: kora reggel és a délutáni órákban — a főnyomó- csövek időszakos lezárásával vetünk véget ennek. Mi is az a „kétzónás" rendszer ? — Hamarosan áttérünk a kétzónás vízszolgáltatásra — mondja Laszota főmérnök. — A kétzónás rendszer kiviteli tervei már komplett állapotban vannak, s csak a szükséges beruházási összegre várunk, hogy az átépítési munkálatokat megkezdhessük. A kétzónás rendszerben a város alacsonyan és magasabban fekvő területeit külön- külön látják el vízzel. Ehhez átépítik a szivattyú-telepet, kettéválasztják a jelenlegi vezetékhálózatot, s új víztárolót telepítenek a Sáncba. A jelenlegi — napi 7500 köbméter — vízfogyasztáshoz képest a kétzónás rendszer dupla (10— 12 ezer köbméter) vízmeny- nyiséget szolgáltatna a város lakosságának, ipari egységeinek. De nemcsak a több víz miatt, hanem gazdasági szempontból is szükséges ez a megoldás... A hálózat vezetékeiben most 6—7 atmoszférái ú nyomás uralkodik, ami erősen rongálja a cső anyagát; a kétzónás rendszer bevezetésével 2—3 atmoszféra nyomás elegendő lesz a víz továbbításához, így: meghosszabbodik a csövek élettartama. Ma: kutatófúrás — holnap: új vízmű! Eger vízvezetékhálózati térképén egyre jobban kisebbednek s egyre inkább eltűnnek — a fehér foltok... A város új, XIII. — északi — kerületében, a „felnémeti” negyed és Felsőtárkány között új kutatófúrás folyik. Bő vizet adó rétegek után kutatnak. A második ötéves terv beruházási programja szerint új vízmüvet létesítenek itt. Az új vízmű Eger északi negyedeit, a Ráckapu tértől északra eső területeket — Felnémetet, a Finomszerelvény- gyárat, s a gyár bervai lakótelepét látja el ivóvízzel. Az új vízmű létesítésének beruházási programterve elkészült. E program szerint fognak hozzá a vízmű tartozékainak — vízkivételi szivattyútelep, nagyméretű víztároló — megépítéséhez, s a több kilométeres hálózati vezetékek lefektetéséhez. Eger történelmi jelentőségű borváros. De hírünk nemcsak abban dominál, hogy a megtermelt szőlő nedűjét is szívesen elfogyasztjuk... Jelentős helyet foglalunk el az egy főre eső vízfogyasztás tekintetében is, A napi vízfogyasztás egy főre jutó országos átlaga: 120 liter. S mennyit „fogyaszt” az egri ember? Télen: napi 120 liter — nyáron 130—150 , liter vizet. (Persze, ehhez sokban „hozzájárul” a Makiári úti, Sas úti és Kertész utcai víz- pazarló-szekták teljesítménye is.) Egerben nagy gondot jelent a vízellátás. A vizet adó I-es számú Petőfi téri kút „öreg” már, 1926-ban készült. Űj, „fiatalabb”, bővizű kútra lenne szüksége a városnak. Hónapokkal ezelőtt hozzá is fogtak a Gólya utcai lakótelep szomszédságában egy újabb kút megfúrásához, de — bár a geológusok 60 méter körül „jósoltak” vizet — az eredmény (281 méter mélységben is!) semmi... A tévedésre, ha későn is, de rájöttek a kútfúrást istápoló illetékes szerv tagjai, s a munkálatokat a Gólya utcai lakótömb mellett most beszüntetik. Üj helyen próbálkoznak majd kútfúrással: a Petőfi tér északi sarkában — a szivattyú- telep közelében, az Eger-patak partján, vagy a fürdő környékén, ahol — egy 1926-ból származó dokumentum szerint is több esély van arra, hogy vizet találnak. Egy ilyen eredmény- nyel járó fúrás sokat könnyítene a vízmű gondján és jelentősen hozzájárulna Eger vízellátásának megjavításához ... Pataky Dezső
