Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-01 / 153. szám

4 NEPÜJ8ÄO 1961. július 1., szombat Mégiscsak van egyenjogúság Kezdetben sokszor hangzott el a tsz-gyűléseken: hozzák ki az asszonyt is dolgozni. A fér­jek ilyenkor hazamentek, be­szélgettek az asszonnyal, s az eredmény: az asszony másnap kiment kapálni. Dolgozott egész nap, s este a munkaegy­séget bejegyezték a férj mun­kakönyvébe. Év végén aztán megdicsérték a férjet: lám, milyen szorgalmas. Most egyre gyakrabban hal­lani: bevontam a férjem is a közös munkába. Ez úgy törté­nik, hogy amikor sok a ka­pálni való, hazamegy a tsz- asszony, beszél a férjével, s az üzemben vagy vasútnál dolgo­zó férj munka után és szabad napján kimegy kapálni. Este pedig, a végzett munkáért járó munkaegységet beírják — az asszony munkakönyvébe. <d.) — EGERBEN, a Marx Ká­roly utcában, a Volt Széche­nyi Szálló helyén modern ön- kiszolgáló éttermet létesíte­nek. Ugyanebben a helyiség­ben délután 5-től este 8-ig majd a fiatalság táncolhat és szórakozhat, kulturált körül­mények között és szesz­fogyasztás nélkül.- KÉTSZÁZHATVAN hízott sertés átadására kötött szerző­dést a felvásárló szervekkel a káli Március 15 Tsz erre az évre. Ebből már ötvenhetet át is adtak, s ugyancsak leadásra került a további szerződések alapján 49 hízott marha. A kö­zös gazdaság ebben az évben egyébként 25 000 tojást és 2400 vágott baromfit is átad az ál­lamnak szerződés alapján. — DR. LÖBLOVICS IMRE SZTK főorvos, 1961. június 27-én elhúnyt. Temetése 1961. július 1-én, délután 5 órakor lesz a Rozália-temetőben. (Minden külön értesítés he­lyett.) — AZ EHETŐ és mérgező gombák című előadás-sorozat hallgatói részére tanulmányi kirándulást rendez július 2-án az egri kisipari szövetkezetek Ady Endre Művelődési Ottho­na. A kiránduláson részt ve­vők Szilvásváradra, a védett gombás területre utaznak. — AZ ISTENMEZEJI bá­nyában sok dolga akad mos­tanában Ivádi Zoltán labora­tóriumvezetőnek. Az új bá­nyából, a Hangyabolyosról naponta hozzák a mintákat. A vizsgálatok döntik el, hogy a bentonit Németországba, Csehszlovákiába, vagy bel­földi felhasználásra kerül-e.- JŰLIUS 3-ÁN, délután fél hat órai kezdettel rendezik meg Egerben, a sport-stadion­ban a múlt hét hétfőjéről a megyei újonc labdarúgó-baj­nokság döntői miatt elmaradt Gárdonyi Géza Színház csapa­ta és az egri Park Szálló együt­tese között a labdarúgó-mérkő­zést. A mérkőzés iránt város­szerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. — A SZILVÄSVÄRADI Mészműnél sokáig azt mond­ták, hogy a régi kemencék­ben 630 tonnánál nem lehet több meszet termelni napon­ta. Ma már tényekkel bizo­nyítják, hogy 700 tonnát is kiadnak a kemencék. Jobban megszervezték a munkát, ap­ró kővel tömik meg a ke­mence közepét és gondosan ügyelnek a tűzre. — MA TARTJA utolsó be­mutatóját ebben az évadban a Gárdonyi Géza Kis Színház. A kis színház együttese ezúttal Simon Magda Százházas lako­dalom című színművét vitte színpadra, amelynek premier­jére Ivádon kerül sor. Inváziók inváziója Az elkövetkező hónapokban két film is készül a szövetsé­ges haderők 1944 júniusi part­raszállásáról. Darryl Zanuck augusztusban forgatja „A leghosszabb nap” című partraszállási filmjét, melynek irodalmi tanácsadója Erich Maria Remarque. Paul Gratz producer is feldolgozza a partraszállás történetét „Egy ellenség sírfelirata”j című ,filmjében. Romániai üzenet A Román Néphadsereg Ének- és Táncegyüttesének műsoráról Az üzenetet a Román Nép­hadsereg I. osztályú érdem­renddel kitüntetett művész- együttese hozta Egerbe csü­törtökön este dallal, tánccal, művészettel. A Pedagógiai Fő­iskola előtti téren adták át a megyeszékhely lakóinak, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A kato­naművészek, akik az együttes fennállása során már oly sok megérdemelt sikert arattak, s nálunk, Magyarországon sem voltak ismeretlenek, műso rukban elhozták hazájuk éle­tének levegőjét, az ott folyó munka lüktető ritmusát, vi­dám életörömét. Előadásuk kezdetén ma­gyar katonadallal kedvesked­tek a főiskola előtti térséget zsúfolásig megtöltő közönség­nek, aztán, amikor a nagysze­rű férfikórus levonult a szín­padról, egy pásztortánc elő­adása során már ott is vol­tunk a szomszédos országban: a fürge lábú férfiak magukkal hozták a hegyi legelőket kö­rülvevő erdőségek illatát, a fák sejtelmes zúgásának hang­jait, a pásztomépek régi tán­cait. Két és fél órahosszat ült a rögtönzött színpad előtt a mintegy háromezer ember, s mozdulatlansága ellenére is bejárta a regényes szépségű Romániát, a vendégművészek hazáját. A pásztortáncot elő­adó csoport után az énekkar s szólistája vitt más vidékre, ahol úgy zeng a dal, mint a havasi kürt, s szerelemről, az élet szépségéről beszél. A nézők, hallgatók soraiban ülők közül sokan nem jártak még Romániában, az erdélyi fenyvesek pompás rengetegé­ben, a történelmi városokban, a folyópartokon, ahonnan nap­hosszat lehet elnézni a he­gyekből elindított szálfák úsz- tatását, a tutajok méltóság- teljes siklását. Ez a műsor, kommentálás nélkül is nagyon sokat mon­dott a román nép életéről. Az üzenetet, amelyet katona­művészeikkel küldtek a ro­mán emberek milliói, így le­hetne megfogalmazni: el­küldtük jóhangú, s táncos­lábú fiainkat, leányainkat, hogy dalokkal, táncjátékok­kal mutassák be, hogyan élünk, adják tudtul az ének, a tánc művészetével a mi éle­tünk örömét. S ennek az üze­netnek keretében pergett a műsor. Ennek keretében szó­laltatta meg a férfikórus, s az együttes két kiváló szólistája Ivanovics: A Duna hullámain című művét, amely a mintha a nagy erdőségek hangulatát idézte volna első felében, hogy később, tovább haladva a nagy kék folyón, a vidám ki­rándulók jókedvét tükrözze. Ennek keretében zengett fel Verdi: Emáni című operájá­nak kórusrészlete az énekkar tagjainak ajkán, tömör, rit­kán hallott, nagyszerű elő­adásban. A két és félórás műsor minden száma mondott vala­mi újat Romániáról. A hét­lépcsős hóra nagy népi zene­kari megszólaltatása éppúgy, mint a moszkvai rakétáról szóló népdal, Magda Kon- staninescu szólóénekes előadá­sában „Az este nagyon fújt a szél” című dal, a „Ne légy lusta” című szatirikus népdal, vagy a máramarosi tutaj osok táncjelenete, a férfikórus a ca- pella számai, vagy a Népi karnevál című tánckompozí­ció, amelynek koreográfiája Györgye Bácsiut dicséri. S sokat mondtak a magyar számok, a tánckar által elő­adott népi tánc, a Szép szat­mári lányok, valamint a So­mogyi nóták dallamainak fel- csendülése. S az előadás vé­gén, a műsorszámokkal el- modott kedves mondatok vé­gére még feltették a pontot is a vendégművészek: Testvéri' ség címmel a szocialista orszá­gok katonadalaiból összeállí­tott csokrot adtak elő igaz művészettel, jó feldolgozás­ban. Szép üzenet volt ez a csü­törtök esti műsor Egerben a Román' Népköztársaságból. Szép és nagyszerű művészi keretek között adták át a ka­tonaművészek hazájuk nép­dalait, táncait az érdeklődő egri közönségnek, s mondták el ezekkel a dal, a tánc min­denki számára érthető nyel­vén, hol tartanak most a szomszédos országban élő em­berek abban a munkában, amely egy nagy, sokmilliós tábor közös tevékenysége, ho­gyan ápolják és fejlesztik to­vább a művészetek terén népi hagyományaikat, Az ilyen kedves, szép üze­netre általában hasonlóval kell felelni. S az egri közön­ség felelt is tapsaiban: meg­értettük a híradást, s köszön­jük. A hírhozókat, akik szép estét szereztek minden, a ba­ráti országok művészete, élete iránt érdeklődő embernek, szí­vünkbe zártuk, olyan szeretet­tel, amilyennel ők minket felkerestek... Weidinger László Műrészek a kirakatban Az Egyesült Államokban szá­mos hivatásos bűvész a szó­rakoztató iparról áttér a pro­pagandára és a reklámra. Bertrand Comgall reklám­szakember nemrég 36 bűvészt Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A búcsú EGRI BRODY Tacskó EGRI KERTMOZI A bíró GYÖNGYÖSI PUSKIN Ember a Holdon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csutak és a szürke ló HATVANI VÖRÖS CSILLAG Megmérgez a családom HATVANI KOSSUTH Serdülő lányom HEVES Rómeó; Júlia és a sötétség PÉTERVASÁRA Házasodni akarunk FÜZESABONY A Fekete-tenger lánya mtisora Mezőtárkányban, este * órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK Ivádon, este 8 órakor: SZÄZHAZAS LAKODALOM (Bemutató előadás). alkalmazott a kirakati reklám felélénkítésére. New York­ban és más nagyobb városok­ban a járókelők körülbelül há­rom hete a kirakatban kiállí­tott áruk között bűvészek mu­tatványaiban gyönyörködhet­nek. A kirakati bűvészkedésnél persze elsősorban arról van szó, hogy a trükkökben szere­peljenek az eladásra kerülő cikkek is. ' A kirakatokban egész sor új bűvészmutatvány született. A járókelők gyönyörködhetnek a kirakatban látható „robogó autókban”, vagy csodálkozás­sal szemlélhetik a „lebegő var­rógépet”, amelyet egy hirtelen belbukkanó „indiai kötél” emel magasba. A kirakati bűvészmutatvá­nyokkal állítólag 16 százalék­kal emelték az üzleti forgal­mat. GOTTFRIED LEIBNIZ 1961. JULIUS 1., SZOMBAT TIBOLD 315 évvel ezelőtt, 1646. július 1-én született GOTTFRIED LEIBNIZ, az egyik legnagyobb német gondolkodó, sokoldalú tudós. Mint matematikus felfe­dezte a differenciál- és integ­rálszámítást (a végtelen kis mennyiségek analízisét) és a matematikát a világ megisme­résének eszközeként használta fel. Tőle származnak a számtan és matematika ma is használt fogalmai és jelei. Mint filozófus idealista volt és a vallás és tu­domány kibékítésére töreke­dett. Néhány híres műve: A maximumok és minimumok új módszere (1684.). Üj rendszer a természetről, ÍJjabb vizsgáló­dások az emberi értelemről. % 85 évvel ezelőtt, 1876-ban, e napon halt meg MIHAIL BAKU­NIN orosz anarchista forradalmár. Az 1849-es drezdai felkelés egyik vezetője volt, melynek leverése után átadták a cári ható­ságoknak. Tízéves száműzetés után Nyugat-Európába szökött; ahol különböző anarchista csoportokat alakított (1865. és 1869- ban). Hívei tagadták az állam létezésének és a proletárpártok megalakulásának szükségességét, s a forradalom vezető rétegét a parasztokban és az ún. „lumpenproletár” elemekben látták. Ba­kunin csoportjai csatlakoztak az I. Internacionáléhoz, de 1872- ben tanításaik miatt onnan is kizárták őket. * JÜLIUS 1-e KANADA nemzeti napja: 1867-ben a brit, ún. észak-amerikai törvény ezen a napon hozta létre Anglia kelet­kanadai tartományaiból KANADA domíniumot. 60 évvel ezelőtt, 1901. július 1-én Budapesten 4000 konfekció­munkás sztrájkba lépett. 40 évvel ezelőtt, 1921-ben, ezen a napon alakult meg a KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT. 30 évvel ezelőtt, 1931. július 1-én tértek vissza egyfedelű repü­lőgépükkel New York-ba POST és GATTY amerikai repülők és fejezték be a első Föld körülrepülését 8 nap 15 óra és 51 perc alatt. A FIGYELMES SZÜLŐ — Ajándékul kapta, mért megígérte, hogy érettségiig leszokik a dohányzásról. A kozmosz meghódításának útján az egyik legközelebbi lépés az lesz, hogy megterem­tik a Hold mesterséges boly­góit. Ilyen bolygók felbocsátá­sa a Hold részletes tanulmá­nyozása céljából szükséges, hogy ezáltal megfelelően elő lehessen készíteni az ember bolygóközi repülését. N. Var­varov és M. Kliakotko, vala­mint számos más szovjet szak­ember véleménye szerint nincs már messze az az idő, amikor megoldják azokat a technikai problémá­kat, amelyektől a Hold mes­terséges bolygóinak sikeres megvalósítása függ. Még az okoz problémát, hogy a Hold közelében mozgó rakétának oly nagy pontossággal megha­tározott sebességgel kell ren­delkeznie, amely biztosítja számára a repülést a Hold kö­rüli pályáján. Az égitestet 200 kilométerig megközelítő raké­ta sebessége egészen pontosan 1590 méter kell legyen má­sodpercenként. Ha ez a sebes­ség akár csupán néhány mé­terrel is nagyobb, a rakéta nem helyezkedik el a köralakú pályán, ennél kisebb sebesség pedig azzal a következmény­nyel jár, hogy a rakéta rázu­han a Holdra. A meghatározott sebességen kívül rendkívül pontos irányt is kell szabni a rakétának. Eb­ből a célból a rakétát nem­csak különleges motorokkal és megfelelő mennyiségű fűtő­anyaggal Ítéli ellátni, hanem olyan eszközökkel is, amelyek a Hold változó felülete által A holdrepülés előkészítése A szovjet űrkutatás terveiből megkövetelt módon irányítják. A mesterséges bolygó a Hold­tól 200 kilométer távolságra levő pályáján való elhelyezés után, 2 óra 7 perc és 38 má­sodperc alatt fogja megkerül­ni a Holdat, s Í2 177 kilométer utat tesz meg. A Hold kis ará­nyainál és vonzóerejénél fog­va a mesterséges bolygó kö­rülbelül ötször lassabban mo­zog majd, mint a Föld körül. Ez a körülmény, valamint a légkör hiánya rendkívül ked­vező lehetőséget teremt a Hold tanulmányozására ilyen mes­terséges bolygók segítségével. Televíziós renszer közvetíti majd szüntelenül a Főidre mindazt, ami a mesterséges bolyó látókörébe esik. A tu­dósoknak alkalmuk és lehető­ségük lesz a Hold felületének tanulmányozására, később pe­dig arra, hogy elkészítsék a Hold részletes térképét, meg­határozva annak pontos alak­ját stb. Mielőtt az ember holdrepü­lésére sor kerülne, még más­fajta kutatásokat is kell vé­gezni. A mesterséges bolygók segítségével folytatott tanul­mányozással nem alkotható teljes kép a Hold egyik vagy másik részén uralkodó változó viszonyokról. Ezért különleges automata állomásokat is kell küldeni a Holdra. Ezeknek az állomásoknak az irányítása automatikusan, valamint a Földön levő különleges beren­dezés segítségével történik majd. A szovjet tudósok el­képzelése szerint ezek a „bolygó-robotok“ lehetővé teszik a Hold felüle­tének részletes tanulmányozá­sát, s nemcsak képeket közve­títenek majd a Földre, hanem a rajtuk levő önműködő be­rendezések segítségével készí­tett analízisek eredményét is. De megannyi automata sem végezheti el azt a munkát, amely a Hold felkutatásában az emberre hárul. Ezért az ösz- szes fentebb ismertetett kísér­letek betetőzéseként űrrepülők mennek majd a Holdba. A fel­adat sikeres megoldásához mindenekelőtt biztosítani kell az űrrepülők visszatérését a Földre. N. Varvarov vélemé­nye szerint ezt megelőzően fel kell bocsátani a Holdra né­hány, a Földre visszatérő ra­kétát. Annak az űrpilótának, aki majd holdkörüli repülésre indul, többek között az is fel­adata lesz, hogy megállapítsa, melyik a legalkalmasabb hely a Hóidon való későbbi leszál­lásra. Az első emberekkel a Hold felé szálló rakéták sok szempontból különböznek majd az eddig hasz­nált rakétáktól, mivel az el­végzendő feladat sokkal bo­nyolultabb. A Holdhoz köze­ledve, rakétának — fékező rendszerek segítségével — meg kell szüntetnie a kozmi­kus sebességet és úgy kell el­helyezkednie a Holdon, hogy semmilyen körülmény np za­varhassa az űrrepülők szerve­zetének normális működését. Ez a rakéta aztán megfelelő erővel kell rendelkezzék, hogy a Holdtól elszakadva, visszare­püljön a Földre s újból csök­kentse majd a sebességet az előre meghatározott területen való leszállás alkalmával. A probléma rendkívül bonyolult, de már nincs messze az idő, amikor hallani fogjuk az em­ber első holdrepüléséről szó közleményt. A holdrakéta sze­mélyzete már meg is kezdte az edzéseket. M. Bobrov és V. Davidov csillagászok, V. Gu­barev biológussal együtt nem­rég leírták, hogyan folytatják edzéseiket azok a pilóták, akik elindulnak majd a Hold felé. Az illető belép egy teljesen elszigetelt szobába. Ez a helyi­ség pontos mása annak a fül­kének, ahol a jövő holdrepülő helyet foglal majd. Az űrre­pülő egy hetet tartózkodik ebben a fülkében és teljesen el van szigetelve a környező élet bármely jelétől. Ennyi idő szükséges ugyanis a Hold kö- rülrepülésére és a Földre való visszatérésre. Közben a piló­tát alávetik a fenti útvonalon történő űrrepülés összes té­nyezőinek. A pilóta dolgozik, pihen, kapcsolatot teremt a Földdel, bonyolult számításo­kat végez, adatokat továbbít Egy hét elteltével a fülkéből kilépő pilótát orvosi vizsgálat­nak vetik alá... Az eredmény jó, az ember szervezete jól vi­selte el a repülés körülménye­it... A szovjet szakemberek nemcsak az ember űrrepülését készítik elő, hanem állandó megfigyelő állomások szerkesztését és elhelyezését is a Holdon, a nagy égitestek és általában a csillagok tanul­mányozására. A Hold közbe­eső állomás lesz, amelyen fű­tőanyagot és számos más szük­séges anyagot tárolnak majd más égitestek felé való repülés céljából. A Holdról ugyanis sokkal könnyebb kirepülni a világűrbe, mint a Földről. Ah­hoz, hogy a rakéta a Holdról elindulhasson, 2,4 kiométeres másodpercenkénti sebesség kell, míg a Földről történő in­dítás 11,2 kilométeres másod- percenkénti sebességet tesz szükségessé. Több szakértő is osztja azt a véleményt, hogy az ember a Holdról indul majd a Mars felé. A szovjet tudósok a legelső sorokban haladnak a világűr kutatásában. Sikereiket a szovjet nép, az egész emberi­ség sikereinek tekinti. Es ez valóban így van, mert e sike­rek az egyetemes haladás, a földkerekség valamennyi la­kójának javát szolgálják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents