Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

1961. július ZT., csütörtök NÉPÜJSAG 3 Helyzetjelentés a gyöngyösi Új Élet Tsz-ből Jó reklámötlet Egy római vendéglő tulajdo­nosának jó reklámötlete tá­madt. A következő szövegű plakátot helyezte el a vendéglő ablakaiban: „Fáradjon be és ebédeljen ... különben mind­ketten éhen halunk.” ŐSEINKNÉL ELŐFORDULT Kérem, ez a hús kőke­Eger zöldség- és gyümölcsellátásáról tárgyalt az Egri Városi Tanács VB Az Egri Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi VB-ülésén napirendre tűzte Eger zöldség- és gyümölcsellá­tásának problémáit. A beter­jesztett jelentés adatai szerint Eger ellátása az elmúlt évihez képest javult, — noha, még mindig igen sok a megoldandó feladat. A város ellátását első­sorban a MÉK, ezen túlmenően a helybeli és vidéki termelő- szövetkezetek, őstermelők és magánkereskedők biztosítják, s az utóbbi időben a tagság is jelentősebb mennyiségű áru­féleséget hozott piacra. Az elmúlt évhez viszonyítva egyes áruféleségekből kétszer annyi került felhozatalra. Pél­dául burgonyából az elmúlt év hasonló időszakában 20 va­gon került piacra, az idén 43 vagon. Vöröshagymából is két­szer annyit vásárolt fel az egri közönség, míg gyümölcsfélesé­gekből 2 vagonnal többet, ösz- szevetve: az idén 38 vagonnal több zöldség és gyümölcs ke­rült az egri piacra, az egri fo­gyasztók elé. Nemcsak a felhozatalnál, ha­nem az árakban is lényegesebb változások vannak. Több gyü­mölcs- és zöldségféleség a ta­valyinál olcsóbban kerül for­galomba. A burgonya például kilónként 30, a főzőtök 60 fil­lérrel kerül olcsóbban forga­lomba. A zöldbab 3,9 forinttal olcsóbbodott, az uborka ára 3,6 forinttal ment lejjebb. Ez az olcsóbbodás a nagy mennyiség íeiszállítása mellett annak is köszönhető, hogy a MÉK a zöldséges boltok és pavilonok mellett nagyobb mennyiségű árut hozott forgalomba a ke­reskedelmi osztály által rendel­kezésre bocsátott standokon, és ezzel sikerült a magas ma­gánkereskedői árakat letörni. A forgalom növekedését szá­mok is igazolják. Az elmúlt két hónapban a MÉK zöldség- és gyümölcsboltjai 810 ezer fo­rint forgalmat bonyolítottak le. A termelőszövetkezetek is 1800—2000 forintos forgalmat bonyolítottak le naponta standjaikon. A nagy idegenforgalom szin­tén hozzájárult ahhoz, hogy a forgalom erősen növekedett, s ahhoz is, hogy egyes zöldség- és gyümölcsféleségeknél a na­gyobb felhozatal ellenére is mutatkoznak hiányok. Részben az idegenforgalom vendégei­nek ellátását szolgálta az a kezdeményezés, hogy a MÉK a standon is árul gyümölcsöt. Ezen túlmenően az idegenfor­galmi szempontból sokat láto­gatott helyeken — várnál, a mecsetnél, a vasútállomáson, s a város forgalmasabb helyein gyümölcselárusítás folyik. Dicséri a MÉK munkáját, hogy két új boltfelszerelést vá­sárolva korszerűbbé, a követel­ményeknek jobban megfelelővé tette a két zöldséges boltot is. A jelentés számaiból világo­san kitűnik, hogy az állami vállalatok nagyjában és egé­szében betöltötték feladatukat az év első felében. Nagyobb mennyiségű áru került az egri piacra, a tavalyinál olcsóbb árakon. Van ugyan még tenni­való az ellátás zavartalanabbá tételében, s ezt a VB helyes határozatok hozatalával, a fel­adatok megszabásával elő is segíti. Ma kezdik a búza cséplését Ostoroson Az ostorost Kossuth Termelő­szövetkezetben az idén 600 hold kalászos várt levágásra, amely­ből 520 holdat saját erőből arattak le a szövetkezet tagjai. A fennmaradt 80 hold kalászos levágásához az elmúlt napok­ban kombájn látott hozzá és előreláthatólag ma délre végez is ezzel a munkával. Az aratással egy időben meg­kezdődött a cséplés is. 80 hold borsó csépléséhez fogtak hozzá előbb, amelyet tegnap délre el­csépeltek. Holdanként hétmá­zsás átlagtermés született. Kedd djélelőtt megkezdődött a szövetkezetben a hordás. 42 fogat látott munkához, hogy behordja a terményt a szövet­kezet tanyaközpontjába. A bú­za csépléséhez a mai nap kez­denek hozzá. Két cséplőcsapat, 20—20 fővel végzi majd ezt a munkát, Szerencsi László és Soós Kálmán cséplőcsapat-ve- zetők irányítása mellett. Nap­jában 100—120 mázsa búzát akarnak „elverni” csapaton­ként. Ülést tartottak a füzesabonyi járás községi VB-elnökei Kedden délelőtt a füzesabo­nyi járási tanács tanácstermé­ben ülést tartottak a járás köz­ségi tanácselnökei. Az ülésen megtárgyalták az aratási és növényápolási munkák helyze­tét és az elkövetkezendő fel­adatokat. Az ülés beszámolóját Kele­men János, járási VB-elnök tartotta. Az elnökök ülése egyhangú­lag csatlakozott a tíszalöki já­rás dolgozóinak és vezetőinek felhívásához, hogy tudniillik az egész járásban augusztus 20-ra befejezik a cséplést, a tarlóhántást és az aktuális nö­vényápolási munkák elvégzé­sét A szövetkezetben jó hangu­lat uralkodik, mert a tervezett átlagoknál nagyobb eredmé­nyeik születtek. A tervezett négy mázsa holdanként! átlag­terméssel szemben egy-egy holdról 7 mázsa szemester­mény jött le eddig. — Sajnálom, a nyeregkiutalá­sunk még nem érkezett meg ... A híres Anatoí France-i mondás, amely szerint a de­mokrácia nyugati ér­telemben nem más, minthogy mindenki­nek egyformán joga van a híd alatt alud­ni, — új tétellel iga­zolódott. Nemcsak az alvás helyének meg­választásához van mindenkinek egyfor­mán joga Franciaor­szágban, de az elekt­romossághoz is. Fény, víz, alvási lehetőség — kell-e több a boldogsághoz? Semmiképpen sem. Ezt igazolja a párizsi 'ochardok — csa­vargók levele, amely­ben megköszönik a városi hatóságoknak, íogy a Szajna rak­partjának kivilágítá­sával ím az elektro­mosság is beköltözött ..házukba”, amely eddig csak folyó-viz- zel rendelkezett. Lám, lám! Algéria, Bizerta ide, vagy oda, történik gondoskodás az emberről manap­ság is Franciaország­ban. A diadalmas technika betört a Szajna hidjai alá Is. Hát nem nagysze­rű? l-ó) Nyáron sem szünetel a kulturális munka A NYÁR általában falun és városon egyaránt a kulturális munka „uborkaszezonját” je­lenti. Ez érthető, hiszen a nyá­ri nagy mezőgazdasági mun­kák idején igazán nem lehet sem a fiataloktól, sem az idő­sebbektől elkívánni, hogy ül­jenek be tanfolyamra, vagy hallgassanak ismeretterjesztő előadásokat. Ezt nem is csi­nálják sehol. Minden tanfo­lyam, minden előadássorozat befejeződik a nyár kezdetére, s ilyenkor mindenki azon van, hogy a jövő évi kenyér bizto­sításáért szálljon harcba. No, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs semmiféle mozgás a falvak­ban, hogy most már pókháló borítja a kultúrotthonok, klu­bok sarkait. Csak éppen azt jelenti, hogy a téli időtöltések nagy része szünetel. Első utam a Hevesi Járási Tanács népművelési felügye­lőjéhez vezetett, szerettem volna tájékozódni afelől, hogy valójában milyen kultúrmun- ka is folyik most a falvakban, éppen a hevesi járásban. Saj­nos, kevés, csaknem semmit­mondó az a felvilágosítás, amit itt kaptam. Az is igaz, hogy a népművelési felügyelő most jött haza kéthetes tanfo­lyamról, viszont az is igaz, hogy én nemcsak e két hét után érdeklődtem — általá­ban érdekelt volna, hogy mi van a járásban, így aztán ma­gam néztem utána, s meg­állapítottam, hogy igenis, van kulturális élet, folyik kul­turális munka, s éppen annyi, amennyi a nyári időszakban nem megerőltető, de kell. TARNAMÉRÁN megkérdez­tem Szabó Erzsikét, az egyik végzős gimnazistát, hogy mi­lyen kulturális munka folyik most a faluban, vagy: — Teljesen csend van ma­guknál? — Itt? — nevette el magát. — Dehogy van csend! Hiszel majdnem minden este össze­jövünk a klubban, mert ugyan hova is mennénk? — Nem fáradtak? — Miért? Ha elfáradunk a napi munkában, azért még jólesik este egy kis tánc! Meg aztán ilyenkor mindig akad valami megbeszélnivaló, pén­teken megtartjuk a gyűlésün­ket, másik napon megbeszél­jük a művészeti csoportok munkáját, egyszóval, nagyon érdekes, hogy mindig akad valami. Most meg készülünk augusztus 20-ra. Elgondolkodtam, hogy kell-e ennél több? Nem egészen le­het ezt a nyári munkát terv­szerűnek mondani, nem egé­szen irányított, mégis a ma­ga természetességében, abban, hogy igénylik az összejövetelt, hogy állandóan nyitva van az ifjúsági klub, ebben már ma­gában véve benne van az, hogy, íme, a fiatalokat nem gyötri a munka, ők továbbra is szeretik a zenét, a vitatko­zást, a sakkozást és más játé­kokat, ami számukra a nyári elfoglaltságot jelenti. Tamaőrsön előadást tartott Kalicz József őrmester a bal­esetelhárításról, s ezen az elő­adáson sokan vettek részt, mert sokakat érdekelt, annak ellenére, hogy nyár van. Boconádon rendszeresen megtartják a fiatalok a pénteki klubesteket, mert itt is az a helyzet alakult ki, hogy igény­lik a társas összejöveteleket, A turista elhagyja a felsótár- kányi sziklaforrást és úgy gondolja, most már elhagyta azt a vidéket, ahol tábort ver­nek a nyaralni, pihenni vágyó idegenek. Ahogy befordul a sziklaforrástól, mintegy három­száz méternyire a műútról, szemébe tűnik egy erdei út. Lombsátor borul a hajdani ke­réknyomok fölé, s mi sem mu­tatja azt, hogy nem sokkal bel­jebb vidám, zajos élet várja a látogatót. Napokon keresztül itt dolgo­zott Fekete Alajos, Fábián Jó­zsef, az egri Gárdonyi Géza Színház két szakszervezeti ve­zetője, hogy a megállapodás szerint megteremtsék a Mű­vész Természetbarát Egyesület Egri Gárdonyi Géza Osztályá­nak camping-jét, ahol az or­szág minden részéről nyaral­nak az elmúlt szombattól kezd­ve a MUDOSZ tagjai. Nagyjá­ból sikerült is megteremteni a feltételeit annak, hogy a tel­jesen önkiszolgáló tábor fogad­hassa első lakóit, akik 22-én délután meg is érkeztek. Már előzőleg itt volt és terepszem­igényik a közös szórakozáso­kat. EGÉSZEN rendszeresen dol­gozik, csaknem a teljes téli kapacitással a karácsondi mű­velődési ház. Hétfő kivételé­vel mindennap nyitva van, s minden művészeti csoport úgy próbál, mint a téli idő­szakban. Azzal a különbség­gel, hogy most később van a próbák kezdési ideje. A többi között most indult a táncis­kola is 95 fővel, ami egye­dülálló eddig Karácsondon. Ennyien még soha nem jöttek össze tánciskolái tanfolyamra. Naponta sok látogatója van a Csajkovszkij-kiállításnak is, amelyet egy ismeretterjesztő előadás zár rövid idő múlva. A televízió itt is, de minde­nütt tartja közönségét, hiszen ez a legérdekesebb esti falusi szórakozások egyike. Az egri járásban is jóté­kony homály fedi azt, hogy mit is csinálnak a falvak lakói, a kulturális vezetők, mert a járási népművelési felügyelő itt sem nagyon tu­dott felvilágosítást adni, csak néhány engedélyes dologban, így például tud arról, hogy a járásban két községbe látó gat el a Sárréti Népiegyüttes, De miért nem közük a falvak a járási vezetőkkel, hogy mit végeznek, mi a teendőjük, mi­vel foglalkoznak a nyár folya­mán? így teljesebb lenne a kép, s talán irányítottabb le­hetne még a nyári munka is. Mert mint már az elején is elmondottam, azzal, hogy nyár van, hogy a naptárban Anna napot írunk, hogy a kazlak már mindenütt jelzik a mun­kák haladását, az nem jelenti azt, hogy a nyári kulturális munka szünetel, de azt sem jelenti, hogy az emberek igé­nye csökken. Egy-egy szabad­téri vasárnapi előadást szíve­sen megnéznek az emberek, sőt egy-egy vetítéses, érdeke­sebb előadásra is el-elmennek, mert ma már nem azt jelenti a nagy mezőgazdasági munka, hogy teljes szellemi és fizikai fáradtságot hoz maga után. Természetesen nagyobb a haj­rá, két műszakban is szán­tanak a traktorok, hajnaltól dolgoznak a határban, de azért nem mindenki arat, nem min­denki végez nagyon megeről­tető munkát, s ahogyan a tár­náméra! kislány mondotta: — KÜLÖNÖSEN a fiatalok­nak szükségük van nyáron is az összejövetelekre! Cs. Adám Éva Az ember nem lehet eteggé elővigyázatos Az angliai Gloverben egy bi­zonyos Margeret Brandbury nevű hölgy biztosítást kötött a legkülönbözőbb eshetőségekre, így például biztosította magát tűzvész, baleset, betörés és ik­rek születése ellen. A napok­ban, sajnos, hármasikreket szült.., erre persze nem szá­mított! rozást is, s jelenleg a negyedik lókapázásnál tartunk. A jövőjüket alapozzák azzal is, hogy augusztüsban 96 férő­helyes hízómarha istállót épí­tenek. Az Űj Élet Tsz tagjai azt is megértették, milyen nagy szükség lesz a hordókra. S alig fejezték be a közös pincékben a régi hordók javítását, tisztí­tását, a háztáji gazdaságokból már megkezdték a felesleges hordók beszállítását. Eddig 800 hektoliternyi hordót hoz­tak be a tagok és folyamatosan még kétezer hektoliternyi tá­roló edényt szállítanak majd be. Ezzel is a közösséget erősí­tik, mindannyiunk érdekét szol­gálják. Mert magukénak érzik a tsz-t, ahol mind kiegyensú­lyozottabb, tervszerűbb a gaz­dálkodás. Nagyrészt a jól mű­ködő, erős pártszervezetnek tudható az egység megterem­tése, amely Visontai Lászlóval az élen, minden munkában, minden probléma megoldásá­ban segítséget nyújt. Tegnap kezdődött az Oj Élet Tsz-ben a szőlőtermés becs­lése. A tervezettnél tíz mázsá­val jobb termést várnak az ed- ' dig megvizsgált területen lá­tottak alapján. S ez azt jelenti, hogy a munkaegység értéke a tervezettnél magasabb lesz, hacsak elemi csapás kárt nem tesz a szép fürtő tőkékben. A ki tehát becsületesen dolgozott, iparkodott, megtalálja számítását — mu­tatják a terméseredmények és igazolja a szorgalom a cséplő­gépnél éppúgy, mint a szőlő­táblákon. S ha a szüretkor Is olyan egyenletesen dolgoznak, mint ahogy a villanymotor működik a szérűn, nem csalat­kozik egyetlen szövetkezeti tag sem. R. I. A villanymotor egyenle ** tesen zümmög, búg í cséplőgép az Egri út mellett az Üj Élet szérűjén. Vékom por kering, s ráhull az embe­rek napbarnította arcára, szor­gos kezére. — Jó ütemben haladunk, — mondja Teyman Zoltán agro- nómus. — Hogyan fizet a gabona? — Az olasz búza 22 mázsa 6( kilójával holdanként. 500 má­zsát csépeltünk el, s köze: ennyi őszi árpát is, amely 2Í mázsán felül fizetett holdan­ként. A tavaszi árpából eddig 45C mázsát „eresztettünk le”, a2 átlagtermés 13 mázsa fölötl mutatkozik. Még hátra van a magyar búza, amiből 15 mázsá­ra számíthatunk. Előrelátható­lag hétfőn készen leszünk a csépléssel. A géphez egymás után ér­keznek a rakott kocsik ... Nagii János, Csépány József, Me ti­cker László és a másik három fogatos. így folyamatosan ha­lad a munka, egyenest a kocsi­ról adják a gépbe a kévéket. Fenn, a dob szájánál Erdélyi Ferenc és óránkét „ablézolva” Egyed Bertalan etetik a masi­nát. Zakkel Mihály cséplő-csapa­tában csaknem minden bri­gádból dolgoznak. Úgy válo­gatták össze, kinek van kedve, de zömében azok csépelnek, akik arattak is. összesen 20 vagon terményt eresztenek zsákba, s ennek egy részét köz­vetlen a terményforgalmihoz szállítják. Nem húzódozik a munkától senki sem, segítik egymást. Ennek az összefogás­nak is eredménye, hogy teg­napelőtt 223 mázsát „vertek el”. — Tizenegy néhány éve — mondja Tóth János gépkezelő —180 mázsa napi átlaggal el­sők voltunk a megyében... — Jó a gép? — Ez kitűnő, de az előbbivel sok baj volt. — S magyarázza, milyen összefüggés van a ki­fogástalanul működő gép és az ember munkakedve között. Mert szorgalmasan dolgoz­nak mindannyian, akik az Oj Élet Tsz gazdaságában meg akarják találni számításukat. Néhány tagot ugyan megbünte­tett a fegyelmi bizottság, mert igazolatlanul mulasztottak, de, a betegek kivételével, mind­annyian kiveszik részüket a közös munkából. Egyedül Kris­tály Józsefnét büntették a ház­táji terület megvonásával, mert a legnagyobb dologidőben más­nak dolgozott „felesben”. A z aratással, csépléssel ^ párhuzamosan folyik a tarlóhántás. Időben betakarí­tották a hereszénát. Már ké­szen vannak a tíz hold borsó nyűvésével is. Bognár György- né ifjúsági- és Farkas Klára munkacsapata derekasan dol­gozott. Most harmadszor ka­pálják a kukoricát. A lókapá- zás is folyik, s egy hét alatt készen lesznek vele. A kertészetben Igliczki Jó­zsef brigádja például 100 má­zsánál több paradicsomot sze­dett le. Tíz holdon 1600 má­zsás termést várnak. — Hogyan halad a szőlőmű­velés? — kérdezzük Hetik La­jos fogatos brigádvezetőt, aki nap-nap után járja a határt. — Négyszer permeteztünk minden területet. Legutóbb szulfarolos rézgálic oldattal permeteztünk a lisztharmat ellen, amely a fürtöket tá­madta meg. A fertőzött terüle­ten négyszer végeztünk kénpo­Pest megyei titkára, Gera Éva, a Képzőművész Szakszervezet elnökségi tagja, Görbe Margit, a Nemzeti Színház tagja, Da­rázs Emil, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége sport­osztályának vezetője, Kánya Ferenc, a Filmtechnikai Válla­lat munkatársa és még nehá- nyan, akiknek a nevét meg sem tudtuk kérdezni, annyira elfogta őket a lázas készülődés a főváros kőrengetege utáni el­ső szabadban töltött éjszaka előkészületeivel. Darázs Emil elmondotta, hogy augusztusban a termé­szetbarát osztályok vezetői szá­mára itt szeretnék megren­dezni a továbbképző tanfolya­mot, majd az ősz folyamár. egy túravezető tanfolyam megrendezésével is azt a célt kívánja szolgálni az egyesület, hogy a jövő esztendő már ne kísérleti év legyen, hanem a felszerelt tábor mellett hozzá­értő emberek vezessék a tá­bort, amelyik az ország min­den részéből fogadja majd a pihenni vágyó művészeket. (A) lét tartott Prohaska Kálmán, az egysület főtitkára, s mi­után kifejezte megelégedéséta tábort építő színészeknek, együtt elmentek a nagyobb­részt fővárosi vendégek foga­dására. Az első táborlakókat Som jé n Sándor, az egyesület elnöke üdvözölte és elmondotta, hogy ez az első esztendő, kezdemé­nyezés csupán ez a tábor, de a következő években minden eszközzel azon lesz az egyesü­let és a szakszervezet, hogy megfelelő körülményeket te- femtsenek a természetes hatá­rokkal védett kis tisztáson. A tábor előterében magasba lendült a nemzetiszínű és az egyetsület kék—fehér zászlaja, aztán megkezdődött a rendez- kedés. Egykettőre felfújták a gumimatracokat, néhányan hozzáfogtak a tábortűz megra- kásához, úgyhogy rövidesen olyanná vált a tábor, mintha már hetek óta itt élnének és megszoktak volna a lakók. Itt táborozik Kalocsai János, a Nemzeti Színház SZB-elnöke, Jeszenói Károly, a MOKEP Az erdei tisztás rejtekén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents