Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

IMI. július ES., kedd NÉPflJSÄG s A bánya külszíni brigádja A gyöngyösi XII-es akna fatelep-vezetője, Ki­rályházi Tibor keze széles kört ír le a levegőben. A moz­dulat magához öleli a példás rendben sorakozó deszka-ra­kásokat, a bányafából rakott máglyákat, amelyeken kis fe­kete táblák jelzik a méretet, a vastagságot. De mást is mutat­nak ezek a táblák: az itt dol­gozó emberek rendszeretetét, új munkastílusát. — Ez a Lassú-brigád biro­dalma. Amit itt lát, őket di­cséri ... Lassú-brigádot mond­tam, mert Lassú István, a XII-es akna fatelepén dolgozó 24, fős brigád vezetője. Mun­kájuk rácáfol a névre, mert ahogy a XII-es akna üzemveze­tőségén mondják: ég a munka a kezük alatt. Sok milliós értéket bíztak gondjaikra bányafából, deszká­ból és egyéb, a bányában szük­séges anyagból. Nem kis mun­kát és gondot igényel ennek a tekintélyes terjedelmű, nagy forgalmú fatelepnek a rend­ben tartása, mert amíg az egyik oldalon tucat számra futnak be a bányafával terhelt, kirakásra váró vagonok, a má­sik oldalon már a villanymoz­dony várakozik kis kocsijaival, hogy bányába röpítse a fával terhelt szerelvényt. Ezt a fe­lelősségteljes, nehéz munkát végzi évek hosszú sora óta Lassú István brigádja. De mun­kájukhoz sorolhatnánk még a fák méretezését, a sarolást, amely megkönnyíti az ácso­lást és a hántolást, amely növe­li a bányabiztonságot. Lassú Istvánt a vagon kira­kásánál találtuk meg. Most itt sürget leginkább a munka, mert az álló vagonokért fek- bért kell fizetni a vasút részé­re. Igyekezetük tehát tekinté­lyes összegek kifizetésétől men­tesíti az üzemet. — Ez a brigád vállalásának egyik pontja... És eddig még teljesítettük — mondja Las­sú István. — Az üzem még nem fizetett fekbért ebben az évben. Ha szükséges, még va­sárnap is kijövünk... — a brigádtagok, akik csak úgy fél füllel, munka közben figyel­nek Lassú István szavaira, he­lyeslőén bólogatnak. — És a többi vállalás? — A fahántolást, mondd te, Pista... — szól közbe Vere­béig István, amint éppen egy nehéz ácsolati fát visz el mel­lettünk. __Hát igen, a fahántolás...! *" *• Az úgy van, hogy a Lignimpex hántolatlanul kül­di el a bányafát. Mi elvállal­tuk a hántolást, amelyért a Lignimpex köbméteréért 2775 forintot fizet az üzemnek. Ezen a téren 215 százalékra teljesítettük az előirányzatun­kat. Nem volt könnyű munka... Bizony nem! Főleg, ha figye­lembe vesszük, hogy a munka tetemes részét kézi erővel vé­gezték. Az eredményt még szebbé teszi, ha tudjuk, hogy ezzel a munkával több, mint 500 000 forintot takarítottunk meg az üzemnek. De nemcsak közvetlen az üzem menetét érintő munkák pontos végzésére tett vállalást a Lassú-brigád. Gondoltak a munkahelyük szépítésére, ren­dezésére is. Esőzések idején víz lepte el a fatelepen futó síne­ket, és több helyen vízben áll­tak a drága, import famáglyák is. Ezer csille salak szállítását és egyengetését vállalták a víztelenítés érdekében. Ezzel szemben háromezer csillényi salakot szállítottak ki a fate­lepre. Megérthetjük ezt a munka­tempót, rendszeretetet és ösz- szeforrottságot, ha eláruljuk, hogy ez év januárjában már elnyerték a Szocialista munka- brigád címet. És nem közlünk titkot, ha tolmácsoljuk Berta Tibor SZB-titkár szavait, hogy a brigád várománnyosa — az elmúlt félévi munka alapján — az oklevélnek is. Hogy érték el az eredménye­ket? Munkájukban nincs ör­döngösség, csak lelkiismere­tesség. Ügy dolgoznak, ahogy fejlődő életünk megköveteli minden becsületes dolgozótól. Tehát teljes egészében elvégez­ték a rájuk bízott feladatokat. Eljártak a pártoktatásra és a különféle társadalomtudomá­nyi előadásokra. Lassú István brigádvezető szeptemberben a gimnáziumi tanulmányokat kezdi el. A brigád többi tagjai pedig az általános iskola kü­lönböző osztályait végzik. Hogy kik a jól dolgozók a brigád­ban? Mind a huszonnégy! De a legjobbak közül megemlít­hetjük Nagy Istvánt, Fricz Bé­lát, Verebéig Istvánt, Bodó Mártont, akik már Kiváló dol­gozó oklevéllel, vagy jelvény­nyel dicsekedhetnek. A villanymozdony elin- " dúl. A szerelvény hosszan kígyózik fával terhel­ve a síneken. A vagonok iq kiürültek. A Lassú-brigád más munka után néz ... Mert van bőven. És ők nem tétlenkednek a drága percekben. Laczik János Híradás Verpelétről PETŐFI tsz A verepeléti Petőfi Termelő­szövetkezet tagsága napjaink­ban még az aratási munkákkal van elfoglalva. Jelenleg 650 hold áratnivalójuknak a felét már levágták, s ezzel egyide­jűleg megkezdték a cséplést is. Az aratnivalóból a legtöbbet kézzel vágtak le, mert a kom­bájn 50 holdat, az aratógép pe­dig 20 holdat vágott le, a kézi kaszások pedig 250 holdat. Az aratási munkák mellett folyik a szövetkezetben a gyü­mölcsszedés, ezenkívül a para­dicsomszedés is. Naponta 10— 15 mázsát szednek le, amely­nek felét exportra csomagol­ják. A szövetkezet szőlészetében szépen fejlődik a szőlő és bő termést Ígér. A szükséges ka­pálást, permetezést, kötözést elvégezték a tsz-tagok. A szö­vetkezet 12 vagon csemegesző­lőre és 800 hektoliter borra kötött szerződést az Állami Pincegazdasággal. DÓZSA TSZ A „szomszédvárban”, a hely­beli Dózsa Termelőszövetke­zetben ezer hold vágnivalóból már 700 hold le van vágva, Megnyílt a felsőtárkányi KISZ-yezetőképzőtábor Szombaton délután, ahogy a látogató befordul a felsőtárká­nyi KISZ propagandista tá­borba, egyebet nem is látott, csak nagy-nagy sürgés-forgást, jövés-menést, valóságos nyüzs­gést, amit csak a hozzáértő tu­dott értékelni. Ezen a napon közel száz fia­tal és idősebb alapszervezeti propagandista érkezett meg ebbe a szép táborba, hogy egy héten keresztül a legjobb elő­adók előadásaiból készüljön föl a KISZ jövő évi oktatási feladatainak maradéktalan végrehajtására. A tábor lakói korukat tekintve igen vegye­sek, mert 18 évestől a har- mincegynéhányig mindenfajta korú férfi és nő jött itt össze. A KISZ-alapszervezetekben ugyanis sok helyen pedagógu­sok vezetik az egyes tanfolya­mokat, vagy oktatási formá­kat. De ez nem nagyon zavarja a propagandistákat, mert mindannyian szívesen, öröm­mel jöttek a táborba. Egyrészt pihenést jelent ez az egy hét, hiszen a környezet, az erdő- koszorúzta hegyek csodálatos levegője valósággal felfrissíti Strandon Az elmúlt vasárnap is sok látogatója volt az egri strand­nak, ahol egyre több szórakozási lehetőséget találnak a ven­dégek. A gyerekek körében például lankadatlanul nagy tet­szésnek örvend a strand közepén elhelyezett mesterséges tó­ban az aranyhalak játéka, fürge és pajkos mozgása. Kép Un­ison: a kíváncsiak egy népes tömegű a munkában töltött hónapok után azokat, akik most itt ösz- szegyűltek. Jó délutánba hajlott már az idő, amikor a tábor rendje véglegesen kialakult. A sátrak­ban már álltak az ügyes kezek által összetákolt ágyak, így a szalmazsákok nem a földön, hanem jó ágymagasságba ke­rültek a sátrakban. Minden ágy megvetve, a sátrak körül felújítva a védőárkok, egyszó­val teljes rend, mire megérke­zett Németh Tibor, a KISZ megyei bizottságának ágit. prop. titkára, a tábor jelenlegi parancsnoka. Összegyűlt hát a tábor min­den lakója a büszkén magaso­dó zászlórúd alatt, hogy meg­hallgassa Németh Tibor meg­nyitó beszédét. Amikor a DlVSZ-induló hangjaira a ma­gasba röppent a zászló, min­denki érezte azt a meghatott­ságot, ami általában elfogja az embert, ha ráébred arra, hogy valamilyen fontos fel­adattal bízták meg. Aztán a csillogó délutáni napsütésben, amikor már las­san hosszúra nyúltak az ár­nyak, elhangzott az ünnepé­lyes, hivatalos megnyitó be­széd. — Ez a tábor most még nem olyan, amilyennek lennie kell, de ez az első esztendő, amikor végre olyan táborhelyünk van, amelyiket az évek folyamán egyre szebbé, egyre jobbá és egyre kényelmesebbé tudunk tenni. Ez az első eset, amikor azok jöttek össze, akik az ok­tatást vezetik a KlSZ-alapszer- vezetekben. Azt az oktatást, amelyek a mi célkitűzéseinket szolgálják. Re­méljük, hogy ez az egy hét se­gítséget nyújt mindannyitok­nak az elkövetkező év nehéz munkájához. A végrehajtó bi­zottság nevében üdvözlöm a tábor minden lakóját és a ta­nuláshoz kívánok mindenki­nek erőt, egészséget! — fejezte be a rövid megnyitót Németh elvtárs, majd megkezdődött az első foglalkozás, amelyet a tá­bor parancsnoka vezetett. Röviden néhány szót váltot­tunk Dienes Tibornéval, aki a tábor kultúrfelélőse lesz két héten keresztül, majd meg­néztük a jól felszerelt kultúr- sátrat, ahol — távol a város­tól —, már ezen az estén nagy­szerű szórakozás várta a tábor lakóit — TV-előadást nézhet­tek, mert televízió is van a táborban. Az oktatással egybe­kötött ismerkedés és pihenés nemcsak feledhetetlenné teszi ezt az egy hetet a propagandis­ták számára, de tóvértezi őket azzal a tudással, amelyiknek a birtokában, egyedül is képesek lesznek — felsőbb irányítás nélkül — megoldani az okta­tási év feladatait, esetleges ne­hézségeit. (á) amelynek nagyobb részét 2 kombájnnal és egy aratógéppei végezték el. Folyamatosan tör­ténik a cséplés is, míg a kom­bájnnal levágott termést szé­rűn szárítják, s a már kiszá­radt terményt szállítják a Ter­ményforgalmi Vállalatnak. A tsz-ben emellett folyama­tosan történik a gyümölcs be­takarítása 1». A cseresznye és meggy után, napjainkban a sárga- és az őszibarack értéke­sítésével foglalkoznak a szö- vetkezetiek. Eddig mintegy 100 mázsát adtak már át a MÉK káli kirendeltéségének. A paradicsom szedését július első napjaiban kezdték meg a szövetkezetben, Naponta 50— 80 mázsát értékesítenek, nagy­részben exportra szállítják a minőségileg is megfelelő ver­peléti paradicsomot. öntözéses kertészetükben szépen fejlődik a zöldpaprika, amiből szép termésre és jöve­delemre van kilátás. A szőlő munkálatai időben folynak. 400 hold szőlőjüknek a fele csemegeszőlő, s így 15 va­gon szőlőre és 3 ezer hektóli­ter bor értékesítésére kötöttek szerződést az állammal. Újság még a szövetkezetben, hogy a 100 férőhelyes istái tó építése jól halad, s a kitűzött határidőre elkészül. A saját erőből készülő 90 férőhelyes növendékistálló falazást mun­kálatait befejezték, s a tető- szerkezethez szükséges faanyag is rendelkezésükre áll. Az is­tállóba kb. 2 hónap múlva az állatokat is beköthetik a tsz- tagok. Nagy András W így nem szabad A motorosok, jól nézzék meg ezt a képet, mert országúton így nem szabad közlekedni. A KRESZ-ben külön paragrafus ugyan nem szabályozza, hogy vezetés közben átölelheti-e partnerét a pótülésen utazó, de erre nincs is szükség. Termé­szetes ugyanis, hogy biztonsá­gosnak egyáltalán nem mond­ható a vezetés ilyen körülmé­nyek között. Ha erről a képen látható motorosok megfeled­keztek, nem törődve saját épsé­gükkel, legalább a többi, or­szágúton közlekedő emberre gondolhattak volna. Az ilyen motorozás ugyanis ízléstelen­sége mellett még veszélyes is. A „hiánysó láncszem* felkutatása a Nílus völgyében Az amerikai Columbia egye­tem kutatóinak az a vélemé­nyük, hogy a Nílus folyó völ­gye lehetett valaha régen az az út, amely összekapcsolta az ősidők afrikai lakosát az ősi Európa emberével. Az ameri­kai egyetem kutató-expedíciót küld a Nílus völgyének núbiai szakaszára, hogy elméletének igazolására bizonyítékokat gyűjtsön. Dr. Fairbridge, az expedíció egyik vezetője sze­rint „a Földközi-tengertől dél­re, a Nílus völgye lehetett az egyetlen vízzel jól ellátott út­vonal, amelyen az ősi emberek közlekedhettek az északi és déli félteke között” Változnak az idők Amikor az erki ember tavaly hírül vette, hogy kom­bájn érkezett a határba, kiballa­gott megnézni. De nemcsak csodálója volt az új gépnek, alapos vizsgálódást is végzett, hogyan dolgozik. Felmar­kolta a pelyvát, megnézte, talál-e benne szemet. Szétdörzsölgette a szalmát, nem rej­tőzik-e szem a ka­lászban. Még a földre sem restellt lehajolni, hogy megnézze, nem hullott-e sok búza haszontalanul a földre. A vizsgá­lat eredménye igen kedvező lehetett, mert amikor az idén szóba került az aratás, nemcsak kombájnt kértek, hanem egyből azt is, hogy vezessék be náluk az osztott aratást, mely gyorsabbá teszi a betakarítást. Lám, lám, nem is olyan régen még a szövetkezetről sem hallották szí­vesen az erkiek. Most már nincs az a gépesítés, amit elégnek találná­nak. Mert változ­nak az idők, és vele az emberek is. És ez így jó! Látogatás az egri tejüzemben Késő délután van. A me­leg tikkasztó. Az üzem udva­rára éppen akkor fut be egy hatalmas, fehér színű, tejszál­lító tankautó. — Az egri, füzesabonyi, heve­si és pétervásári járásból gyűjtjük be ide a tejet — mondja Molnár József főmű­vezető, aki több mint egy év­tizede dolgozik már a tej­iparban —, de jelentős meny- nyiségű tejet kapunk a me­zőkövesdi üzemből is. Napon­ta mintegy 20 ezer liter tej fut keresztül üzemünkön, ami a korlátolt kapacitásunkat te­kintve, igen szép eredmény! — S a szállítás? — Három tankszállító gép­kocsival dolgozunk, amelyek közül kettő 4000, egy pedig 2500 liter befogadóképességű. Ezek naponta kétszer fordul­nak meg az üzem és a gyűj­tőterület között! Részünkre természetesen nemcsak a be­szállítás, de a kiszállítás is jelentős körülmény. Hat gép­kocsit kapunk rendszeresen az AKÖV-től, azonban azok számtalan esetben pontatlanul érkeznek, ami bizony sok bosszúságot és komoly problé- lémát okoz nekünk. — Meddig terjed az üzem tejellátási körzete? — Az egri tejüzemből lát­ják el az egri, és ózdi körzetet tejjel, átlagban 10—10 ezer liter mennyiséggel. Mi látjuk el többek között az egercsehi, bélapátfalvi dolgozókat, a pa- rádi és szilvásváradi üdülőket is tejjel. Most megállunk és Molnár József ujjával az üzem fö­démé felé mutat. — Látja, ott a tetőtér tar­tályaiban már a város holnap reggeli teje van — folytatja. — Kevesen tudják, hogy itt minden tejet pasztőrözünk. Az úgynevezett kannatejet 85—87 fokig, a minőségi tejet pedig 92 fokig hevítjük. így biztosítjuk a tej baktérium­mentességét. — Hogyan dolgoztak a ká­nikulában? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a tartós nagy meleget minden nehézség nélkül vé­szeltük át. Minőségi panasz nem érkezett! Az üzem egyik igen terme­lékeny részlege a vaj üzem. — Aj*iskolci üzem rekonst­rukciója folytán Egerből lát­juk el vajjal az egri és ózdi körzeten kívül Borsod megyét is, a keleti részek kivételével. — Mennyi a napi vajter­melés? — Míg a miskolci rekons­trukció előtt 8—10 mázsa vajat készítettünk, addig most 25— 30 mázsa vaj készül naponta. Egy rendkívül precíziós nyugatnémet gép adagolja, csomagolja automatikusan a 10 dekás vaj csomagokat. A következő utunk a túró- üzembe vezet. Több nagy, nyitott tartályban „nyugszik” már a beojtott tej, amely vár­ja a következő napi feldolgo­zást. Innen látják el tehén­túróval Eger és Űzd környé­két — Az üzem udvarának egy másik sarkában készül gon­dos átőrlés után a megye szerte begyűjtött juhgomolyá- ból a zamatos egri juhtúró, amellyel Miskolc, Eger és Özd környékét látjuk el. Kint szinte bágyasztó a me­leg, de itt, a hűtőtérben csak 2 fokot mutat a hőmérő higanyszála. Itt tárolják a va­jat, túrót és a különböző saj­tokat. — Hogyan teljesítették ter­vüket? — A második negyedév eredményét még nem dolgoz­ták fel pontosan, de előzetes számítás szerint mintegy 105 százalékos eredményt várunk — mondja a főművezető. — Nagy szakmai gyakorlat után mondhatom, igen jó az egri üzem kollektívája, megfelelő a szakkáderállomány. Vári Béla, és Mlinkó Ferenc mű­vezetők, Szabó Márton köpü- lős, Kiss Imre és Pothorányi Gyula a pasztőröző üzemből. Nagyné, Magyarné és Pelyhé- né vajcsomagolók, Együd Ká­roly, Király Ferenc és Fejes Sándor a tejátvevő területről megérdemlik, hogy kiemeljük a mintegy 50''dolgozót foglal­koztató egri tejüzem kollektí­vájából. — Mi az oka annak, hogy egyes egri üzletekben nem lehet elegendő tejet kapni már sokszor a kora reggeli órákban? Már vártam a kérdését! — mondja Molnár József műve­zető. — Meg kell mondanunk, hogy az egri üzem idáig min­den befutó igényt ki tudott elégíteni. Hogy egyes üzletek­ben nem lehet tejet kapni, annak az az oka, hogy keve­sebb tejet rendelnek a boltve­zetők, mint amennyi szüksé­ges lenne! A kereskedelemnek pontosabban fel kellene mér­nie a napi fogyasztási igénye­ket az egyes üzletekben és eszerint kellene leadni az üzemnek a rendelést. Mi ga­rantáljuk, hogy kielégítjük az igényeket! Sugár István

Next

/
Thumbnails
Contents