Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-25 / 173. szám
IMI. július ES., kedd NÉPflJSÄG s A bánya külszíni brigádja A gyöngyösi XII-es akna fatelep-vezetője, Királyházi Tibor keze széles kört ír le a levegőben. A mozdulat magához öleli a példás rendben sorakozó deszka-rakásokat, a bányafából rakott máglyákat, amelyeken kis fekete táblák jelzik a méretet, a vastagságot. De mást is mutatnak ezek a táblák: az itt dolgozó emberek rendszeretetét, új munkastílusát. — Ez a Lassú-brigád birodalma. Amit itt lát, őket dicséri ... Lassú-brigádot mondtam, mert Lassú István, a XII-es akna fatelepén dolgozó 24, fős brigád vezetője. Munkájuk rácáfol a névre, mert ahogy a XII-es akna üzemvezetőségén mondják: ég a munka a kezük alatt. Sok milliós értéket bíztak gondjaikra bányafából, deszkából és egyéb, a bányában szükséges anyagból. Nem kis munkát és gondot igényel ennek a tekintélyes terjedelmű, nagy forgalmú fatelepnek a rendben tartása, mert amíg az egyik oldalon tucat számra futnak be a bányafával terhelt, kirakásra váró vagonok, a másik oldalon már a villanymozdony várakozik kis kocsijaival, hogy bányába röpítse a fával terhelt szerelvényt. Ezt a felelősségteljes, nehéz munkát végzi évek hosszú sora óta Lassú István brigádja. De munkájukhoz sorolhatnánk még a fák méretezését, a sarolást, amely megkönnyíti az ácsolást és a hántolást, amely növeli a bányabiztonságot. Lassú Istvánt a vagon kirakásánál találtuk meg. Most itt sürget leginkább a munka, mert az álló vagonokért fek- bért kell fizetni a vasút részére. Igyekezetük tehát tekintélyes összegek kifizetésétől mentesíti az üzemet. — Ez a brigád vállalásának egyik pontja... És eddig még teljesítettük — mondja Lassú István. — Az üzem még nem fizetett fekbért ebben az évben. Ha szükséges, még vasárnap is kijövünk... — a brigádtagok, akik csak úgy fél füllel, munka közben figyelnek Lassú István szavaira, helyeslőén bólogatnak. — És a többi vállalás? — A fahántolást, mondd te, Pista... — szól közbe Verebéig István, amint éppen egy nehéz ácsolati fát visz el mellettünk. __Hát igen, a fahántolás...! *" *• Az úgy van, hogy a Lignimpex hántolatlanul küldi el a bányafát. Mi elvállaltuk a hántolást, amelyért a Lignimpex köbméteréért 2775 forintot fizet az üzemnek. Ezen a téren 215 százalékra teljesítettük az előirányzatunkat. Nem volt könnyű munka... Bizony nem! Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a munka tetemes részét kézi erővel végezték. Az eredményt még szebbé teszi, ha tudjuk, hogy ezzel a munkával több, mint 500 000 forintot takarítottunk meg az üzemnek. De nemcsak közvetlen az üzem menetét érintő munkák pontos végzésére tett vállalást a Lassú-brigád. Gondoltak a munkahelyük szépítésére, rendezésére is. Esőzések idején víz lepte el a fatelepen futó síneket, és több helyen vízben álltak a drága, import famáglyák is. Ezer csille salak szállítását és egyengetését vállalták a víztelenítés érdekében. Ezzel szemben háromezer csillényi salakot szállítottak ki a fatelepre. Megérthetjük ezt a munkatempót, rendszeretetet és ösz- szeforrottságot, ha eláruljuk, hogy ez év januárjában már elnyerték a Szocialista munka- brigád címet. És nem közlünk titkot, ha tolmácsoljuk Berta Tibor SZB-titkár szavait, hogy a brigád várománnyosa — az elmúlt félévi munka alapján — az oklevélnek is. Hogy érték el az eredményeket? Munkájukban nincs ördöngösség, csak lelkiismeretesség. Ügy dolgoznak, ahogy fejlődő életünk megköveteli minden becsületes dolgozótól. Tehát teljes egészében elvégezték a rájuk bízott feladatokat. Eljártak a pártoktatásra és a különféle társadalomtudományi előadásokra. Lassú István brigádvezető szeptemberben a gimnáziumi tanulmányokat kezdi el. A brigád többi tagjai pedig az általános iskola különböző osztályait végzik. Hogy kik a jól dolgozók a brigádban? Mind a huszonnégy! De a legjobbak közül megemlíthetjük Nagy Istvánt, Fricz Bélát, Verebéig Istvánt, Bodó Mártont, akik már Kiváló dolgozó oklevéllel, vagy jelvénynyel dicsekedhetnek. A villanymozdony elin- " dúl. A szerelvény hosszan kígyózik fával terhelve a síneken. A vagonok iq kiürültek. A Lassú-brigád más munka után néz ... Mert van bőven. És ők nem tétlenkednek a drága percekben. Laczik János Híradás Verpelétről PETŐFI tsz A verepeléti Petőfi Termelőszövetkezet tagsága napjainkban még az aratási munkákkal van elfoglalva. Jelenleg 650 hold áratnivalójuknak a felét már levágták, s ezzel egyidejűleg megkezdték a cséplést is. Az aratnivalóból a legtöbbet kézzel vágtak le, mert a kombájn 50 holdat, az aratógép pedig 20 holdat vágott le, a kézi kaszások pedig 250 holdat. Az aratási munkák mellett folyik a szövetkezetben a gyümölcsszedés, ezenkívül a paradicsomszedés is. Naponta 10— 15 mázsát szednek le, amelynek felét exportra csomagolják. A szövetkezet szőlészetében szépen fejlődik a szőlő és bő termést Ígér. A szükséges kapálást, permetezést, kötözést elvégezték a tsz-tagok. A szövetkezet 12 vagon csemegeszőlőre és 800 hektoliter borra kötött szerződést az Állami Pincegazdasággal. DÓZSA TSZ A „szomszédvárban”, a helybeli Dózsa Termelőszövetkezetben ezer hold vágnivalóból már 700 hold le van vágva, Megnyílt a felsőtárkányi KISZ-yezetőképzőtábor Szombaton délután, ahogy a látogató befordul a felsőtárkányi KISZ propagandista táborba, egyebet nem is látott, csak nagy-nagy sürgés-forgást, jövés-menést, valóságos nyüzsgést, amit csak a hozzáértő tudott értékelni. Ezen a napon közel száz fiatal és idősebb alapszervezeti propagandista érkezett meg ebbe a szép táborba, hogy egy héten keresztül a legjobb előadók előadásaiból készüljön föl a KISZ jövő évi oktatási feladatainak maradéktalan végrehajtására. A tábor lakói korukat tekintve igen vegyesek, mert 18 évestől a har- mincegynéhányig mindenfajta korú férfi és nő jött itt össze. A KISZ-alapszervezetekben ugyanis sok helyen pedagógusok vezetik az egyes tanfolyamokat, vagy oktatási formákat. De ez nem nagyon zavarja a propagandistákat, mert mindannyian szívesen, örömmel jöttek a táborba. Egyrészt pihenést jelent ez az egy hét, hiszen a környezet, az erdő- koszorúzta hegyek csodálatos levegője valósággal felfrissíti Strandon Az elmúlt vasárnap is sok látogatója volt az egri strandnak, ahol egyre több szórakozási lehetőséget találnak a vendégek. A gyerekek körében például lankadatlanul nagy tetszésnek örvend a strand közepén elhelyezett mesterséges tóban az aranyhalak játéka, fürge és pajkos mozgása. Kép Unison: a kíváncsiak egy népes tömegű a munkában töltött hónapok után azokat, akik most itt ösz- szegyűltek. Jó délutánba hajlott már az idő, amikor a tábor rendje véglegesen kialakult. A sátrakban már álltak az ügyes kezek által összetákolt ágyak, így a szalmazsákok nem a földön, hanem jó ágymagasságba kerültek a sátrakban. Minden ágy megvetve, a sátrak körül felújítva a védőárkok, egyszóval teljes rend, mire megérkezett Németh Tibor, a KISZ megyei bizottságának ágit. prop. titkára, a tábor jelenlegi parancsnoka. Összegyűlt hát a tábor minden lakója a büszkén magasodó zászlórúd alatt, hogy meghallgassa Németh Tibor megnyitó beszédét. Amikor a DlVSZ-induló hangjaira a magasba röppent a zászló, mindenki érezte azt a meghatottságot, ami általában elfogja az embert, ha ráébred arra, hogy valamilyen fontos feladattal bízták meg. Aztán a csillogó délutáni napsütésben, amikor már lassan hosszúra nyúltak az árnyak, elhangzott az ünnepélyes, hivatalos megnyitó beszéd. — Ez a tábor most még nem olyan, amilyennek lennie kell, de ez az első esztendő, amikor végre olyan táborhelyünk van, amelyiket az évek folyamán egyre szebbé, egyre jobbá és egyre kényelmesebbé tudunk tenni. Ez az első eset, amikor azok jöttek össze, akik az oktatást vezetik a KlSZ-alapszer- vezetekben. Azt az oktatást, amelyek a mi célkitűzéseinket szolgálják. Reméljük, hogy ez az egy hét segítséget nyújt mindannyitoknak az elkövetkező év nehéz munkájához. A végrehajtó bizottság nevében üdvözlöm a tábor minden lakóját és a tanuláshoz kívánok mindenkinek erőt, egészséget! — fejezte be a rövid megnyitót Németh elvtárs, majd megkezdődött az első foglalkozás, amelyet a tábor parancsnoka vezetett. Röviden néhány szót váltottunk Dienes Tibornéval, aki a tábor kultúrfelélőse lesz két héten keresztül, majd megnéztük a jól felszerelt kultúr- sátrat, ahol — távol a várostól —, már ezen az estén nagyszerű szórakozás várta a tábor lakóit — TV-előadást nézhettek, mert televízió is van a táborban. Az oktatással egybekötött ismerkedés és pihenés nemcsak feledhetetlenné teszi ezt az egy hetet a propagandisták számára, de tóvértezi őket azzal a tudással, amelyiknek a birtokában, egyedül is képesek lesznek — felsőbb irányítás nélkül — megoldani az oktatási év feladatait, esetleges nehézségeit. (á) amelynek nagyobb részét 2 kombájnnal és egy aratógéppei végezték el. Folyamatosan történik a cséplés is, míg a kombájnnal levágott termést szérűn szárítják, s a már kiszáradt terményt szállítják a Terményforgalmi Vállalatnak. A tsz-ben emellett folyamatosan történik a gyümölcs betakarítása 1». A cseresznye és meggy után, napjainkban a sárga- és az őszibarack értékesítésével foglalkoznak a szö- vetkezetiek. Eddig mintegy 100 mázsát adtak már át a MÉK káli kirendeltéségének. A paradicsom szedését július első napjaiban kezdték meg a szövetkezetben, Naponta 50— 80 mázsát értékesítenek, nagyrészben exportra szállítják a minőségileg is megfelelő verpeléti paradicsomot. öntözéses kertészetükben szépen fejlődik a zöldpaprika, amiből szép termésre és jövedelemre van kilátás. A szőlő munkálatai időben folynak. 400 hold szőlőjüknek a fele csemegeszőlő, s így 15 vagon szőlőre és 3 ezer hektóliter bor értékesítésére kötöttek szerződést az állammal. Újság még a szövetkezetben, hogy a 100 férőhelyes istái tó építése jól halad, s a kitűzött határidőre elkészül. A saját erőből készülő 90 férőhelyes növendékistálló falazást munkálatait befejezték, s a tető- szerkezethez szükséges faanyag is rendelkezésükre áll. Az istállóba kb. 2 hónap múlva az állatokat is beköthetik a tsz- tagok. Nagy András W így nem szabad A motorosok, jól nézzék meg ezt a képet, mert országúton így nem szabad közlekedni. A KRESZ-ben külön paragrafus ugyan nem szabályozza, hogy vezetés közben átölelheti-e partnerét a pótülésen utazó, de erre nincs is szükség. Természetes ugyanis, hogy biztonságosnak egyáltalán nem mondható a vezetés ilyen körülmények között. Ha erről a képen látható motorosok megfeledkeztek, nem törődve saját épségükkel, legalább a többi, országúton közlekedő emberre gondolhattak volna. Az ilyen motorozás ugyanis ízléstelensége mellett még veszélyes is. A „hiánysó láncszem* felkutatása a Nílus völgyében Az amerikai Columbia egyetem kutatóinak az a véleményük, hogy a Nílus folyó völgye lehetett valaha régen az az út, amely összekapcsolta az ősidők afrikai lakosát az ősi Európa emberével. Az amerikai egyetem kutató-expedíciót küld a Nílus völgyének núbiai szakaszára, hogy elméletének igazolására bizonyítékokat gyűjtsön. Dr. Fairbridge, az expedíció egyik vezetője szerint „a Földközi-tengertől délre, a Nílus völgye lehetett az egyetlen vízzel jól ellátott útvonal, amelyen az ősi emberek közlekedhettek az északi és déli félteke között” Változnak az idők Amikor az erki ember tavaly hírül vette, hogy kombájn érkezett a határba, kiballagott megnézni. De nemcsak csodálója volt az új gépnek, alapos vizsgálódást is végzett, hogyan dolgozik. Felmarkolta a pelyvát, megnézte, talál-e benne szemet. Szétdörzsölgette a szalmát, nem rejtőzik-e szem a kalászban. Még a földre sem restellt lehajolni, hogy megnézze, nem hullott-e sok búza haszontalanul a földre. A vizsgálat eredménye igen kedvező lehetett, mert amikor az idén szóba került az aratás, nemcsak kombájnt kértek, hanem egyből azt is, hogy vezessék be náluk az osztott aratást, mely gyorsabbá teszi a betakarítást. Lám, lám, nem is olyan régen még a szövetkezetről sem hallották szívesen az erkiek. Most már nincs az a gépesítés, amit elégnek találnának. Mert változnak az idők, és vele az emberek is. És ez így jó! Látogatás az egri tejüzemben Késő délután van. A meleg tikkasztó. Az üzem udvarára éppen akkor fut be egy hatalmas, fehér színű, tejszállító tankautó. — Az egri, füzesabonyi, hevesi és pétervásári járásból gyűjtjük be ide a tejet — mondja Molnár József főművezető, aki több mint egy évtizede dolgozik már a tejiparban —, de jelentős meny- nyiségű tejet kapunk a mezőkövesdi üzemből is. Naponta mintegy 20 ezer liter tej fut keresztül üzemünkön, ami a korlátolt kapacitásunkat tekintve, igen szép eredmény! — S a szállítás? — Három tankszállító gépkocsival dolgozunk, amelyek közül kettő 4000, egy pedig 2500 liter befogadóképességű. Ezek naponta kétszer fordulnak meg az üzem és a gyűjtőterület között! Részünkre természetesen nemcsak a beszállítás, de a kiszállítás is jelentős körülmény. Hat gépkocsit kapunk rendszeresen az AKÖV-től, azonban azok számtalan esetben pontatlanul érkeznek, ami bizony sok bosszúságot és komoly problé- lémát okoz nekünk. — Meddig terjed az üzem tejellátási körzete? — Az egri tejüzemből látják el az egri, és ózdi körzetet tejjel, átlagban 10—10 ezer liter mennyiséggel. Mi látjuk el többek között az egercsehi, bélapátfalvi dolgozókat, a pa- rádi és szilvásváradi üdülőket is tejjel. Most megállunk és Molnár József ujjával az üzem födémé felé mutat. — Látja, ott a tetőtér tartályaiban már a város holnap reggeli teje van — folytatja. — Kevesen tudják, hogy itt minden tejet pasztőrözünk. Az úgynevezett kannatejet 85—87 fokig, a minőségi tejet pedig 92 fokig hevítjük. így biztosítjuk a tej baktériummentességét. — Hogyan dolgoztak a kánikulában? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a tartós nagy meleget minden nehézség nélkül vészeltük át. Minőségi panasz nem érkezett! Az üzem egyik igen termelékeny részlege a vaj üzem. — Aj*iskolci üzem rekonstrukciója folytán Egerből látjuk el vajjal az egri és ózdi körzeten kívül Borsod megyét is, a keleti részek kivételével. — Mennyi a napi vajtermelés? — Míg a miskolci rekonstrukció előtt 8—10 mázsa vajat készítettünk, addig most 25— 30 mázsa vaj készül naponta. Egy rendkívül precíziós nyugatnémet gép adagolja, csomagolja automatikusan a 10 dekás vaj csomagokat. A következő utunk a túró- üzembe vezet. Több nagy, nyitott tartályban „nyugszik” már a beojtott tej, amely várja a következő napi feldolgozást. Innen látják el tehéntúróval Eger és Űzd környékét — Az üzem udvarának egy másik sarkában készül gondos átőrlés után a megye szerte begyűjtött juhgomolyá- ból a zamatos egri juhtúró, amellyel Miskolc, Eger és Özd környékét látjuk el. Kint szinte bágyasztó a meleg, de itt, a hűtőtérben csak 2 fokot mutat a hőmérő higanyszála. Itt tárolják a vajat, túrót és a különböző sajtokat. — Hogyan teljesítették tervüket? — A második negyedév eredményét még nem dolgozták fel pontosan, de előzetes számítás szerint mintegy 105 százalékos eredményt várunk — mondja a főművezető. — Nagy szakmai gyakorlat után mondhatom, igen jó az egri üzem kollektívája, megfelelő a szakkáderállomány. Vári Béla, és Mlinkó Ferenc művezetők, Szabó Márton köpü- lős, Kiss Imre és Pothorányi Gyula a pasztőröző üzemből. Nagyné, Magyarné és Pelyhé- né vajcsomagolók, Együd Károly, Király Ferenc és Fejes Sándor a tejátvevő területről megérdemlik, hogy kiemeljük a mintegy 50''dolgozót foglalkoztató egri tejüzem kollektívájából. — Mi az oka annak, hogy egyes egri üzletekben nem lehet elegendő tejet kapni már sokszor a kora reggeli órákban? Már vártam a kérdését! — mondja Molnár József művezető. — Meg kell mondanunk, hogy az egri üzem idáig minden befutó igényt ki tudott elégíteni. Hogy egyes üzletekben nem lehet tejet kapni, annak az az oka, hogy kevesebb tejet rendelnek a boltvezetők, mint amennyi szükséges lenne! A kereskedelemnek pontosabban fel kellene mérnie a napi fogyasztási igényeket az egyes üzletekben és eszerint kellene leadni az üzemnek a rendelést. Mi garantáljuk, hogy kielégítjük az igényeket! Sugár István
