Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

1961. július 20., csütörtök NÉPÚJSÁG Modern bútorok tárlatán Igen, mint egy képzőművé­szeti tárlaton, úgy érzi magát az ember a korszerű, ízléses, szépvonalú bútorokat bemutató kiállításon, ahol a bútorok egy-egy darabja kész műre­mek. Az egri Szakszervezeti Székház nagyterme — a ki­állítás színhelye — állandóan népes. Szüntelenül jönnek a városbeli, s a környező falvak lakói, kíváncsi, érdeklődő em­berek, s kérdéseikkel ostro­molják Tótpál Bélát, az egri Bútorüzlet szakemberét, aki most a kiállítás „tárlatveze­tői” posztját tölti be. Különö­sen sok a válaszolgatni valója délutánonként, négy-öt óra kö­zött, mikor a csúcsforgalom idejét éli a kiállítás. Az em­berek felvilágosításokat, szak­szerű magyarázatokat kémek egy-egy bútordarabról, egy-egy berendezésről. S Tótpál Béla minden kíváncsi kérdésre szí­vesen, készséggel válaszol. —- Mi a kiállítás sztárja, melyik fülke előtt időznek legszívesebben az emberek? — Tízféle lakásgarnitúra kö­zött szemlélődhetnek a láto­gatók, s nehéz különbséget ten­ni, melyik a legtetszetősebb ki­állítási darabunk. Nagy nép­szerűségnek örvendenek az egri Faipari Vállalat készít­ményei, különösen az „Eger háló”, s a kecses vonalú vi­rágállványok. A csehszlovák kombinált szoba három garni­túrája már gazdára talált, s több darabot adtunk el a va­riálható konyhabútorból. Kedves színfoltja a kiállí­tásnak az NDK-beli gyermek- szobaberendezés: apró asz­talkával, székekkel, polcos szekrényekkel, kombinált szek- rényággyal. Sokan hosszan időznek itt. Igaz, a Faipari Vállalat is szerepel a kiállítá­son gyermekszoba-berende- zésekkel, kombinált szekrény­ággyal, de ez már kevésbé nyeri meg a látogatók tetszé­sét. Igaz, hogy a Faipari Vál­lalat kombinált gyermekágya ötletes és praktikus, a bútor­darab műanyag bevonata kor­szerű, ám a kivitelezés kíván­nivalót hagy maga után. Javí­tani, változtatni kell még a Faipari Vállalat szakemberei­nek e bútor küllemén, kivite­lezési módján. A Budapesti Bútorértékesitő Vállalat és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat közös rendezésében hív­ták életre ezt a modern búto­rokat bemutató kiállítást. S nem volt hiába a fáradozás — néhány nappal a megnyitás után már megállapítható: — a kiállításnak nagy sikere van. Az emberekben megnőtt a vá­sárlási kedv, hiszen a kiállí­táson látható lakberendezési tárgyak mind megvásárolha­tók az egri Bútorüzletben. Ér­dekes kísérlettel is próbálko­zik az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat a kiállítás lá­togatóinak körében. Minden látogató kérdőívet kap és tölt ki. A kérdőívre irt válaszok nyomán felméréseket végez­nek: milyen igényel vannak a kiállítás látogatóinak, s kedve­lik-e a korszerű, modern búto­rokat. A közvéleménykutatás eddigi eredményei, de a kiál­lítás látogatottsága is bizo­nyítja, — az emberek igény­lik és kérik a korszerű, kis la­kásokban is könnyen elférő, el­rendezhető bútorokat. De igénylik és kérik, hogy több ilyen kiállítást rendezzenek, hiszen ezen a téren ennek- előtte nagyon mostohán ke­zelték városunk, Eger lakóit. Reméljük, ez a kérés illeté­kes helyen is meghallgatásra talál, s eztán több lehetősé­günk lesz hasonló kiállítások megtekintésére. (pataky) Park a tenger alatt Az amerikai Virgin-szige- tek egyik öblében „tenger- alatti parkot?’ létesítettek, bé­kaemberek részére. A különös parkban, a tenger fenekén útmutatók jelzik, hogy mer­re kell úszni a korall-etdők- höz, hol láthatók különböző trópusi halak és egyéb tenge­ri csodák. A vízálló feiratok különböző felvilágosításokat Is nyújtanak a hatalmas ter­mészetes akvárium állat- és növényvilágáról. A föld fe­letti parkokhoz hasonlóan, a táblák arra is felszólítják a békaembereket, hogy tartóz­kodjanak a korallok megcson­kításától. Jelentés a füzesabonyi kombájnosok versenyéről Minden ember és minden gép nagy igyekezettel, szinte kettőzött szorgalommal dolgo­zik ezekben a napokban a Fü­zesabonyi Gépállomáson. Az üzem vezetői és a brigádveze­tők állandóan járják a határt, egymás után keresik fel a tsz- eket, készenlétben állanak a gépműhely dolgozói, a szere­lők, és szerte a hatalmas bú­zamezőkön mindenfelé ott dü­börögnek a kombájnok, arató­gépek, rendrearatók motorjai. S minden gép kormánya mel­lett reggeltől estig derekasan dolgoznak és becsülettel helyt­állnak a traktoristák, arató­gépkezelők, komba jnvezetők. Természetes ez a nagy szor­galom és igyekezet, hiszen né­pünk kenyerének biztosításá­ról van szó, no meg arról is, hogy ebben a nagy munkában, a nagy aratási versenyben ki lesz az első, ki milyen teljesít­ményekkel vívja ki magának a jobb eredményt, a nagyobb keresetet. Mezei Gyula elvtárs a gépállomás igazgatója el­mondja, hogy az aratási mun­kák zöme körülbelül július hó­nap első napjaiban kezdődött meg a gépállomáson. Termé­szetesen jól felkészültek erre a nagy erőpróbára. A tél folya­mán tökéletesen kijavították gépeiket, s a meglevő 18 kom­bájn mellé még két újat is kaptak az elmúlt hetekben. Van még ezenkívül 12 arató­gépük, és a rendelkezésükre álló 9 rendrearató gép is munkához látott. Szükség van most minden gép munkájára, hiszen a ter­vek szerint a füzesabonyi gép­állomás körzetében mintegy 7 ezer holdon kell elvégezni a kalászosok gépi aratását. Hét­ezer hold a tervünk — mond­ja Mezei elvtárs —, de ez csak a terv. A valóságban mi úgy terveztük, hogy legalább 10 ezer holdat aratunk le, de még az is lehet, hogy ennél többet. Ez a gyakorlatban azt Gagarin és a teológusok Nem napi szenzáció ma már Gagarin útja, de többet fog­lalkoztatja a tudományos köz­véleményt. Az utazás techni­kai, élettani problémáin túl, világszerte heves politikai, ideológiai viták robbantak ki. Érdekes módon a Vatikán is félretette szokásos gyakorla­tát. Az előkelőnek látszó hall­gatás helyett mind több egy­házi személyiség kapcsolódik a vitába, és azon fáradozik, hogy Gagarin útját valami­képpen beleerőszakolja a val­lásos világkép keretei közé és felhasználja annak biztosítá­sára. Ez egyébként nem új keletű jelenség. Az egyházak már a mesterséges holdak felbocsátá­sa után közvetlenül felismer­ték, hogy a világűr titkainak feltárása egyben egyre köze­lebb hozza a vallásos nézetek tudomány előtt való teljes kapitulációjának idejét. Az emberi ész és akarat év­századok óta döngeti már a vallásos misztikum sáncait, de most, a mesterséges égitestek megalkotásával és útjára bo­csátásával közvetlenül betör az Isten szuverénnek vélt vi­lágába: a kozmoszba, az égbe. Naivitás lenne természete­sen azt hinni, hogy a tudo­mány mai viharos fejlődésé­nek kolosszális eredményeinek láttán az egyházi vezető teo­retikusok bármit is beismer­nének vereségükből. Ellenke­zőleg. Éppen azon mesterked­nek, hogy ezeket a nagyszerű eredményeket a maguk javá­ra fordítsák, a vallás igazá­nak bizonyítására használják fel. Minthogy a tudomány kéz­zel fogható eredményeit ma már nem lehet egy kézlegyin­téssel, vagy kinyilatkoztatás­sal elintézni, mint Galilei és Giordano Bruno idejében, most minden igyekezetük a tudomány és vallás össze­egyeztethetőségét, egymásra utaltságát kívánják bebizo­nyítani. Jellemző megnyilvánulása ennek az erős és a legtöbb úgynevezett világvallásban uralkodóvá váló irányzatnak J. Finegun amerikai lelkipász­tor nemrégiben megjelent, A kozmosz, az atomok és az Is­ten című könyve, amelyben azt bizonygatja, hogy az űr­repülések korában az ember­nek az a kötelessége, hogy „az egész világmindenséget il­letően gondolkodjék el a jelenti: szeretnénk elérni, hogy minden termelőszövetkezetben 00 százalékos gépiaratást vé­gezzünk. Jóval túlszárnyalják tehát a tervezett mennyiséget a füzes­abonyi traktoristák, s ennek egyik nagy nagy segítője és lendítő ereje a kombájnosok között folyó szocialista mun- kaverseny. Az üzem vezetősé­ge, pártszervezete tudja jól, hogy igen sok múlik az embe­rek aktivitásán, s ha a trakto­risták jól megfogják a dolog végét, akkor könnyen teljesít­hetik még a megemelt tervet is. Éppen ezért még az aratás előtt hozzáláttak a verseny­szervezéshez, és a taraktoris- ták egymásután tették meg fel­ajánlásaikat. Mind a 20 kom­bájn vezetője megfogadta, hogy fáradságot nem ismerve dolgozik az aratás mielőbbi si­keres befeiezésé'-vü s n leg­jobb jaik Veres Márk, Fegler Béla, Szabó József, Ferenc Bé­la és társaik papíron is rögzí­tették vállalásaikat. Veres Márk kombájnvezető pl. 450 hold kalászos learatását vállal­ta, és Ígéretéhez híven, most is az élenjárók között van. Megkezdődött hát a nagy verseny és az első értékelések, kimutatások máris azt bizo­nyítják, hogy a gépállomás dolgozói komolyan munkához láttak. Szép eredményeket ér­tek el a rendrearatógépek ke­zelői, így Vona Dávid is, aki a füzesabonyi Szabad Nér Termelőszövetkezet aratásában segített igen sokat: 15 napi munkájával 524 hold gabonát vágott le, napi teljesítménye átlag 35 hold. Földi István üzemgazdász elmondja, hogy egy-egy rendrearató gép napi normája 24 hold. s ha ezt fi­gyelmébe vesszük, láthatjuk, hogy Vona Dávid 11 holddal megtetőzte napi normájának átlagát és valóban derekas munkát végzett, Ugyancsak di­cséretre méltó Ficsór Pál tel­Krisztusban való üdvözülé­sen.” „Az ember a kozmikus térségben mégiscsak teremt­mény lesz, nem pedig teremtő — hangoztatja Finegun — ott is él majd benne a remény és a félelem, ott is szükség lesz Istenre.” A Messagero Italiano című lap nemrégiben megjelent cikkében szó szerint az aláb­biakat olvashatjuk: A mester­séges holdak felbocsátása iga­zolja az anyaszentegyháznak azt a dogmáját, mely szerint az égitesteket az Isten terem­tette. Ha a szovjet emberek laboratóriumban elő tudtak állítani mesterséges égiteste­ket, akkor annál inkább meg­teheti ezt a mindenható Isten. Ez a nyakatokért okfejtés egyébként nagyszerűen érzé­kelteti, hogy mily reményte­len ügyet védenek mindazok, akik a tudomány tényeit, a vallásos képzelet-világgal ösz- sze szeretnék hangolni. Mégis csak furcsa, hogy a hatalmas, mindenható Istent éppen az ateista szovjet tudósok mun­kájával és eredményeivel mé­rik és éppen az ő tevékeny­ségükkel igyekeznek Isten lé­tét bizonyítani... Az űrkutatásban, a kozmosz meghódításában kezdettől fog­va élen járó szovjet tudomány vitathatatlan eredményeit ép­jesítménye, aki rendrearatójá- val 14 nap alatt 400 holdat vá­gott le a besenyőtelki termelő­szövetkezetben. A kombájnosok versenyé­ben Szabó József jár az élen, aki 10 napja dolgozik, és ez idő alatt 190 holdról több, mint két és félezer mázsa ga­bonát aratott le, illetve csé­pelt el. Teljesítményében szo­rosan nyomon követi őt Veres Márk, aki ugyancsak az első 10 nap alatt 183 holdról 2517 mázsa gabonát küldött már a raktárba. Egy kis számolgatás után könnyen megállapítható, hogy ők is szépen túlszárnyal­ták előírt normáikat. Egy-egy kombájnos napi normája 12— 13 hold, és átlag 170 mázsa bú­za. E két kiváló kombájnos napi teljesítménye 18—19 hold, és 240—250 mázsa termény. Nem lenne teljes a kép, ha csak ezt a néhány embert di­csérnénk meg. Sok-sok jól tel­jesítő dolgozója, kombájnosa van még a gépállomásnak. Ilyen Győri Miklós, aki már több mint 2300 mázsa ter­ményt küldött a magtárba kombájnjából. Fegler Béla szintén hasonló teljesítmény- nyel több mint 160 holdról aratta le a gabonát. Említésre méltó Helgert Ferenc teljesít­ménye, aki már szintén túl szárnyalta a 2100 mázsát, de sorolhatnánk még tovább a sok-sok derék kombájnvezetű nevét és teljesítményét. Jól dolgoznak az aratógé­pek, és jó munkát végez a 12 aratógép minden vezetője is. Ezek közül is hadd említsük meg Litkei Ferenc nevét és teljesítményét, aki 10 nap alatt több mint 100 hold gabonater­mését aratta le és kötötte ké­vébe. Nem sokkal maradnak el mögötte társai sem, s előre látható, hogy az ő vetélkedé­sük is hasznos, gyümölcsöző lesz majd a géoállomás, saját maguk, és végsősoron az egész magyar népgazdaság számára Császár István pen annak köszönheti, hogy szilárd, materialista talajon áll, és eleve túltette magát a vallási előítéleteken és dog­mákon. Szoros összefüggés van a szovjet tudományos eredmé­nyek és alkotóik következete­sen materialista, ateista világ­nézete között. Annak bizonyítására, hogy ez mennyire így van, a Free- hinker című nyugati folyóirat Kozmikus utazás című cik­kéből idézzük az alábbi soro­kat: „Az orosz társadalomnak, mind a vallás, mind a tudo­mány tekintetében elfoglalt hivatalos materialista állás­pontja fontos — sőt minden valószínűség szerint döntő szerepet játszott az oroszok lenyűgöző diadalaiban. Tudo­mányos hőstettük mindeneset­re vitathatatlan bizonyítéka az emberi szellem képességei­nek.” Az első űrrepülést egy na­gyon jelentős kezdetnek te­kinthetjük — amelyet minden bizonnyal az űrhajózás kor­szakának sok, nagyszerű vív­mánya követ —, mégis már ez a kezdet is megcáfolt egy sor vallásos hiedelmet, rávilá­gított az egyházi dogmák tart­hatatlanságára. Az űrrepülés eltörölte a határokat az ég és Föld között, a földhöz kötött ember kitört állítóla­Nagy sikert aratott a Berlini Rádió Tánczenekarának műsora A GYÖNGYÖSI szabadtéri színpadon telt ház előtt szere­pelt a Berlini Rádió Tánczene­kara. A zenekar nagy sikere megérdemelt volt, mert hiszen az együttes produkciója azt Igazolta, hogy a könnyű mű­fajban is „komoly dolog” a művészi színvonal biztosítása. A zenekart a rádióból és a televízióból már jól ismeri a közönség. Nem kell sokat szól­nunk a híres táncdal-énekes- ről, Fred Frohbergril sem: a hazai közönség szívébe már rég belopta magét. Ezt a sikert mindenekelőtt mély zengésű, érzelmi telítettségű hangjának köszönheti, de közvetlensége, megnyerő modora sem választ­ható el ettől a sikertől. Ének­számai közül különösen a népi, az amerikai folklór eredetű dalok aratnak nagy tetszést, Ezekben a számokban Fred Frohberg — bármily furcsán hangzik is a dzsesszel kapcso­latban — az érző embert is meg tudja mutatni. Nem akarunk azonban a könnyű műfajtól eltérő igé­nyeket támasztani, minden egyéb vonatkozástól függetle­nül: örültünk a kellemes szó­rakozásnak, örültünk Fred Frohberg derűt, vidámságot árasztó számainak is, mint amilyen például a Gabriella című közismert dal volt. Monica Grimm méltó part­nernek bizonyult. Kellemes hangja és bájos megjelenése egyaránt nagy hatással volt a közönségre. Bár a színpadon — ha úgy tetszik: pódiumon — bizonyos pózt vesz magára, de ez nem hat bántóan, kereset­ten, inkább csak fokozza a sikert. Érthető az is, hogy a magyar nyelven énekelt számával — Kész—Kalmár: Húsz éves va­gyok — nagy tetszést aratott Hiszen már magában véve az, hogy tört magyarsággal, a kö­zönség iránti szimpátiából éne­kel ilyen táncdalt a külföldi énekes, — megnyeri a hallga­tóságot. A zenekar igazolta jó hírét. Bár azt sem titkoljuk, hogy az a felfogás, amelyben játsza­nak: az amerikai dzsessz stílu­sának alkalmazása, — kissé tá­vol áll a hazai közönségtől. Ezzel is magyarázható, hogy a hangulat akkor érte el a tető­pontját, amikor a dallamos melódiák csendültek fel, illet­ve a dél-amerikai eredetű ze­neszámok töltötték meg a lég­kört. Az improvizáció nemcsak színessé tette a zenekar műso­rát, hanem bizonyította a ze­nekar tagjainak tehetségét is. A zenekar vezetője Günther Gollasch, minden különösebb külsőség nélkül, szinte „látha­tatlanul” irányította az együt­test. Vidámsága, jókedve visz- szatükröződött a tánczenekar teljesítményében is. NEM KELL sokat monda­nunk Brachfeld Siegjriedről, -* őt úgy ismerik mindenhol, hogy már a neve hallatára jó­kedv derül az arcokon. Ked­vessége, közvetlen bizalmassá­ga, aminek nyomán szinte csa­ládias hangulatot tud terem­teni, még az enyhe csipkelő­dést is elfogadhatóvá teszi. Az külön a dicséretére válik, hogy a kontaktust, a téma segítsé­gével is, meg tudja teremteni a közönséggel. A Berlini Rádió Tánczene­karának műsora jó szórako­zást, kellemes pihenést nyúj­tott. Felüdítette a közönséget. (gmf) Epítőmunkások az egri Nagy József Tsz-ben A tagság elhatározta, hogy baromfit fognak tartani. So­kat, mert kifizetődő, a városi piacon keresik a baromfit. De késett a csibenevelő. Má­sutt már piacra hordták a rán­tani való baromfit, az egri Nagy József Tsz-ben nem ha­ladt az ólépítée, nem kaptak kőművest és ácsot. A Nagy József Termelőszö­vetkezet gondjáról-bajáról ér­tesült az ÉM Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat egri főépítésvezetősége. Hamaro­san megtörtént a döntés: a Ba- gi József Komszomol Ifjúsági Brigád patronálja a termelő­szövetkezetet. 43 tagja van a brigádnak, akad köztük az építőipar több szakmájához ér­tő ember. Nem sokat tanakod­tak, hanem beköszöntek a tsz- be. Az anyag a helyszínen volt, gos „siralom völgyéből” és már életében eljutott oda, ahova a különböző vallások csak halála után adtak belé-: pőt. A mesterséges rakéták olyan új égitestek, melyek földi testek voltak, de nem az: Isten, hanem az emberi ész: teremtette meg, méghozzá év-: ezredekkel később, mint az ál-: lítólagos teremtés létrehozta az égitesteket. Newton fizikája elmosta a határt a földi és égi mozgás; között, de gyakorlatban csak most vált lehetővé, hogy az; égi mozgást személyesen is ta-: pasztalja, sőt saját erejéből elő is idézze a föld embere. Az űrrakéták, mesterséges holdak a Földről indulnak el,: és aszerint válnak mestersé­ges meteorokká, holdakká, üs tökössé, vagy mesterséges bolygóvá, ahogyan alkotóik megtervezték és irányítják Létükben és utukban nincs; semmi csodálatos, természet- feletti. Emberi agy tervezte; őket, jól ismert anyagi, tech­nikai, dinamikai törvények alapján. A mesterséges égitestek, az; ember űrutazásai, nagyszerű bizonyítékai a tudományos,; materialista, ateista világné zet, a vallásos, idealista vi lágnézet feletti fölényének. szerszámot hoztak az építők. Bodó József párttitkár vezette a brigádot. De ott volt Makrai Pál főépítésvezető, Bogdán Pál főművezető. Ha kellett a pil­lérek kijelölését intézték, az ajtók, ablakok beállításán se­gítettek, maguk is nekigyűr- kőztek a munkának. A brigád se hagyta magát. Műszak után, sőt szabad szombaton is, csak­nem teljes létszámban a tsz-ben dolgoztak. Öröm volt nézni, úgy ha­ladt a munka. Július 7-re vál­lalták és becsülettel helyt is álltak. Felépítették az 5000-es csibenevelőt. Nagy hasznát vesszük annak még az idén — lelkendezett az elnök az építő­munkások és a tagság előtt. Az építőmunkásoknak hírük és becsületük lett a tsz-ben, de a városban is. Derék munkát végeztek, dicséret illeti őkét Holt-tengert tekercsek és az amerikai adóhivatal A Holt-tenger híres teker­csei most már az amerikai adó­hatóságokat is foglalkoztat­ják. Megállapították, hogy Athanasius Sámuel érsek, a szíriai ortodox egyház feje az Amerikai Egyesült Államok­ban és Kanadában 1948-ban egy beduin pásztorfiútól mind­össze 170 dollárért néhány ilyen tekercset vásárolt és azo­kat 250 ezer dollárért tovább­adta. Alapítványt létesített az­zal a kikötéssel, hogy a teker­csek eladási árából gondos­kodni kell a jeruzsálemi Szent Márk Kolostor karbantartásá­ról és szíriai szerzetesek kép­zéséről. Ugyanakkor nem fe­lejtette el kikötni azt sem, hogy neki magának évi 10 ezer* anyjának pedig 2500 dollár élet­járadékot fizessenek. Az ame­rikai adóhatóságok most kiszá­mították, hogy az érseknek ; utólag 61818 dollár adót kell ; fizetnie a kereskedelmi ügylet :után.

Next

/
Thumbnails
Contents