Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

t NÉPÚJSÁG 1961. július 20., csütörtök Imit Tegezé» Nagy gondot okoz még ma nálunk a megszólítás: tege- zés-e, magázás-e, önözés-e? Nehéz dolog kiigazodni ebben. Épp ezen tanakodtam magam­ban, amikor megdöbbenve vettem észre, hogy egyik leg­nagyobb közlekedési vállala­tunkat tegezik. Tefu! Mire fel? Csak úgy per te; Teljességgel tarthatatlan állapot ez. Javas­lom a hivatalosabb megszó­lítást és elnevezést. Legyen a neve: — önfu. (-ó) — AZ EGRI Rákóczi Ter­melőszövetkezetben a szőlőt kétszer kapálták meg, há­romszor permetezték, és a 3. kötözéssel is végeznek a hé­ten a szövetkezet asszonyai. — ÁTALAKÍTJÁK az egri Széchenyi utcai lllatszerbolt portálját. A munkálatok né­hány hétig eltartanak. A tata­rozás ideje alatt is teljes árukészletével áll a vásárlók rendelkezésére az lllatszerbolt az udvarban levő raktárhelyi­ségében. (Bejárat a Csemege melletti utcai kapun.) — AZ EGRI Gépállomáson a legutóbbi értékelés szerint a kombájnosok közül Káló Vilmos 200 hold, Jászberényi Mihály 125 hóid és Szabó József 150 hold összteljesít­ménnyel került az élre. — AZ EGRI várban folyó helyreállítási munkák során a tömlöcbástya gótikus épület­hez csatlakozó déli fala — a kijelölt helyen — elkészült-. Ugyanakkor a tömlöc- és föld­bástya külső szintjének sül­lyesztése, a föld letermelése és elszállítása erős ütemben folyamatosan halad. — AZ ELMÚLT napokban adta át Kálban a helybeli Március 15 Termelőszövetke­zetnek a Szolnok megyei Építőipari Vállalat az elké­szült 30 vagonos magtárat. A magtárba az új termést helyezik majd el. — A BORSOD—HEVES me­gyei Téglagyári Egyesülés 1961. évi terve jelentős ön­költségcsökkentési feladatot ir elő: 1000 darab tégla önkölt­ségét 2,8 százalékkal, 1000 da­rab cserép önköltségét pedig 2,9 százalékkal kell csökken­teni. Nagy gondot fordítanak ezen belül a selejtmutatók le­szorítására, hiszen a téglagyár­tásban egyszázalékos selejt- esökkentés több mint 25 ezer forint megtakarítást jelent a vállalat részére. — A HORTI GÉPÁLLO­MÁS ifjú traktoristái ver­senyben állnak az aratás mi­előbbi befejezéséért. A ver­senyben igen szép eredmé­nyeket értek el a rendre vágó aratógéppel dolgozók. Fodor Endre 286, Vadászi János 142 holdon aratták le eddig a gabonát. — 7 MILLIÓ 999 EZER fo­rint építési hitelt nyújtott az 1961-es év első felében az OTP az egri járás dolgozóinak. így 213 családot segítettek abban, hogy új családi házat építse­nek, illetve befejezzék az építkezéseket. — AZ EGRI JÁRÁS ter­melőszövetkezetei közül ti­zenegyben tartják számon az önköltség alakulását. Ezek­ben a közös gazdaságokban az önköltség alakulásáról az első előzetes jelentések a napokban készültek el. Ákos Károly: Vasárnap, Istenek nyomában A különféle egyházi ünne­pek eredetét a modern törté­netírás már elég megnyugtató módon tisztázta. A kutatások eredményeképpen fény derült arra, hogy az egyházi ünnepek igen régi eredetűek. S hovato­vább egészen az ősközösségben fogant természetvallásokig visszavezethetők. Ez tény. Mégis azt kell látnunk még napjainkban is, hogy az egyes ünnepekről az emberek jelen­tékeny részének fejében az egyházak által kialakított ün­nepkeletkezési történetek van­nak megrögződve. Csak egy­két példát erre a legközismer­tebbek közül: a vasárnap megünneplését a bibliai terem­téstörténet hetedik napjával kötik össze, a húsvét keletke­zését Jézus állítólagos halot­taiból való feltámadásával, a karácsonyt pedig Jézus szüle­tésének dátumával, s még so­rolhatnánk tovább. íme ezek a tények is eléggé indokolják, hogy a kérdés alapos megvi­lágítása szükséges. Rá kell mutatni az egyházi ünnepek­kel kapcsolatban a keletkezé­sükről vallott nézetek hibás, tudománytalan voltára, s fel kell tárnunk eredetük igazi út­ját. Ákos Károly neves tudósunk a legmegszokottabb ünnep; a vasárnap eredetének felkuta­tására vállalkozott: Vasárnap, Istenek nyomában című, a kö­zelmúltban napvilágot látott könyvében. A következő sorok célja egyrészt rövid összefogla­lót adni a műről az érdeklő­dőknek, másrészt néhány szót ejteni az ismertetett munka feldolgozási módszeréről. Aki ezt a könyvet csak fe­lületesen olvassa ed, letéve azt, bizonyos hiányérzete támad­hat. Hisz a könyv címe Vasár­nap, s mégis a vasárnapról va­lójában nem sokat hallunk a könyv lapjain. De ez csak lát­szat. Aki figyelmesen olvassa a könyvet, tapasztalhatja, hogy a vásárnap ünnepe ezer szállal kapcsolódik a régi, letűnt tár­sadalmak életéhez. A szerző­nek elsősorban ezért volt szük­sége a megszokottnál talán szélesebb társadalmi háttér megrajzolására. Az író már munkája elején leszögezi azt. az alaposon bizonyítható tényt, hogy a vasárnap eredetileg a római birodalomban Mitrász isten ünnepe volt. A szerző a továbbiakban nyomába szegő­dik Mitrász alakjának, s elve­zet bennünket a többezer év­vel élt népek világába. Az író természetesen nem öncélúan tárja elénk az őstársadalmak életét, hanem azért, hogy ezen az úton nyomról nyomra fel­fedje a vasárnap eredetének szálait. Míg a vasárnap kiala­kulásának folyamatát követjük, megismerkedünk az ősközös­ség, majd a rabszolgatartó tár­sadalmak viszonyaival. Színes képekben tárul fel előttünk az egyiptomiak, babilóniaiak, per­zsák, görögök, rómaiak, zsidók élete, e népek vallási képzetei­nek sokrétűsége, isteneik kö­zös vonásai, s az a világkép, melyet a zsidóvallás és a ke­reszténység kialakított. Végül megtudjuk a legfőbb keresztény ünnepek: a húsvét és karácsony eredetét. Az is érdekes, ahogy az író az elég sokrétű anyagot elénk- tárja. Ha valaki a könyvet megpillantja először bizonyá­ra azt gondolja, hogy sok adattal, nevekkel, évszámok­kal lesz dolga. De korántsem. A szerző módszere ezúttal nem a tudományos munkákra általában jellemző módszer volt. Célja: szórakoztatva ve­zetni el az olvasót a sokrétű történelmi és társadalmi je­lenségek hátterében levő való­sághoz. Ez a tény a könyv je­lentős érdeme, különösen ak­kor, ha a munka ismeretter­jesztő célzatát nézzük, ami je­lenleg ilyen jellegű kérdések boncolgatásánál igen fontos. Hisz az a cél, hogy a tömege­ket megismertessük olyan vi­lágnézeti szempontból fontos kérdésekkel, amelyekről még nincsenek megbízható, tudo­mányosan is megalapozott fo­galmaik. Az ismertetett könyv a Móra kiadó gondozásában jelent meg. Szecskó Károly Könyvtári mozaik EGRI VÖRÖS CSILLAG Újra reggel van EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Cirkuszmüvészek GYÖNGYÖSI PUSKIN Alomrevü GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Küldetés Bahcsiszerájba HATVANI VÖRÖS CSILLAG Dúvad HATVANI KOSSUTH Hamupipőke HEVES Nincs előadás PETERVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Az ismeretlen férfi Lapozgatom az egri Megyei Könyvtár kívánságkönyvét. Nem sok bejegyzést találok benne, alig egy-kettőt. Külön­böző korú, foglalkozású, mű­veltségű olvasók írták őket, de van egy közös vonásuk: vala­mennyi lényeges kérdést érint. Akár bírál, akár dícsér, akárcsak egyszerűen kérdez a sorok írója, fontos problémát érint, elárulja; mi érdekli, iz­gatja, mi teszi elégedetté, vagy elégedetlenné az olvasót. ★ Sz. A. például nem rég fe­jezte be az általános iskolát. Ti­zennégy éves múlt, most van a — könyvtárról, könyvekről van szó nyugodtan írhatjuk — „Cooper-korszakban”. Es ép­pen ennek a korszaknak a könyveit keresi ő a felnőtt ol­vasóban. „A kalandos köny­vek is hiányoznak, pedig a fel­nőttek is elolvassák őket” — írja. A felnőttek jelen esetben a tizennégy éven felüliek, mert ők már nem az ifjúsági könyv­tár olvasói, a felnőtt részlegbe kell beiratkozniok. A tizennégyévesek, sőt az idősebbek is valóban igénylik a kalandos könyveket. Hiszen a tizennegyedik életév nem olyan határkő, amelyen az em­ber egycsapásra megváltozik és utána csak Solohovot, Tol­sztojt, Camust és Sartret ol­vas. A kalandos könyvek irán­ti igény hosszú ideig él még. esetleg koegzisztál más igé­nyekkel. Persze, ha jobban körülné­zünk a felnőttek könyvtárá­ban, találunk kalandos köny­veket, útleírásokat és egyéb, ebbe a csoportba tartozó mun­kákat. Csak — a felnőtt rész­leg könyveit az olvasók több­ségének ízlése szerint válogat­ták össze — a felnőttek több­sége pedig nem tizennégyév körüli. Az is igaz, ha a tizen- négyvesek keresnek, ők is megtalálják azokat a műveket, amik éppen érdeklik őket. ★ „A könyvtár ilyen elrende­zése a célnak leginkább meg­felelő” — fogalmazza meg vé­leményét kissé hivatalos for­mában az egyik olvasó, aki­nek a szabadpolc-rendszerű kölcsönzés nagyon megnyerte tetszését. Nemcsak az övét, a többi látogatóét is. Mióta ezzel a módszerrel dolgozik a könyvtár, állandó­an javulnak, emelkednek az eredmények, napról napra töb­ben keresik fel, s az emberek is egyre többet olvasnak. Töb­bet, mert többet találnak, hi­szen előttük a könyvek töme­ge, ki-ki szabadon kereshet. Sokan keresnek, és sokan ta­lálnak. Az elmúlt negyedév­ben például mintegy ötszázzal többen, mint a múlt év hason­ló időszakában: 3625-en. A ki­kölcsönzött könyvek száma ;s meghaladja a harminckétezret, ez ötezerrel jobb a tavalyi eredménynél. ★ „Nem is olyan régen olvas­tam az újságban, hogy az ola­szok filmet készítettek ebből a könyvből, és a film főszerepét alakító Sophia Loren a fesz­tivál legjobb női alakítását nyújtotta. Ez hívta fel a fi­gyelmemet Moravia (Egy asz- szony meg a lánya) c. regényé­re ...” jegyzi le élményét P. J. gimnazista. Általános tapasztalat, hogy a megfilmesített regényeket szívesen olvassák, az emberek szeretik összehasonlítani a fil­met és az alapregényt, szíve­sen vitatkoznak: „melyik volt jobb”? Perzse többet is jelent ez a pár sor: azt, hogy érdemes ku­tatni a filmvilág titkait, meri egy könyvet sokkal vonzóbbá, sokkal érdekesebbé tud tenni a könyvtáros az olvasó számá­ra, ha elmondja, hogy a belő­le készített filmben kedvenc sztárja szerepel. ★ Ami most következik az nincs a kívánságkönyvben. Harmincöt körüli asszony iratkozik be a könyvtárba, s könyvet keres. Jön-megy egyik polctól a másikig, nem tud választani. Keresi a kata­lógust. Tűvé teszi érte mind a két szabadpolcos helyiséget, nem találja. — Itt van, ez az, — mutat a katalógusszekrény­re az egyik olvasó. Az újon­nan jött meglepődik. — Jé— szalad ki a száján, s nem tud­ja mit kezdjen a dobozokkal. Pedig a katalógus egyszerű eszköze a tájékozódásnak, könyvtári iránytű. De ezt az iránytűt is meg kell ismerni, meg kell ismertetni. Krajczár 1961. JULIUS 20., CSÜTÖRTÖK ILLÉS 35 évvel ezelőtt, 1926. július 20-án halt meg FELÍRSZ DZSERZSINSZ- KIJ orosz forradalmár, majd a szovjet állam egyik kiváló politi­kusa. Jelentős szerepe volt a len­gyel és litván proletariátus szer­vezeteinek egyesítésében. A cáriz­mus alatt 11 évi börtönre Ítélték. Mint a pétervári szovjet tagjának jelentős szerepe volt az Októberi Forradalom előkészítésében, an­nak győzelme után a CSEKA ve­zetője. közlekedésügyi népbiztos; majd 1924-től kezdve a Népgazda­sági tanács elnöke volt. Válogatott cikkek és beszédek című műve magyarul is megjelent. * 95 évvel ezelőtt, 1866-ban, e na­pon halt meg BERNHARD RIE­MANN német matematikus, a geo­metrikus szemlélet bevezetésével a geometria új rendszerezését vezette be (Riemann-féle felület), a függvényelméletet átalakí­totta és funkciós elméletét (1851.) Eistein a relativitás elméleté­ben is felhasználta. * 305 évvel ezelőtt, 1656-ban, e napon szöletett FISCHER VON ERLACH, bécsi építész, a barokk stílus mestere. * JULIUS 20-a Kolumbia nemzeti ünnepe: 1810-ben Simon Boli­vár vezetésével ezen a napon vívta ki az ország függetlenségét a spanyol elnyomókkal szemben. Féliksz Dzserzsinszkij Uj televíziós találmány A nagy televízió-készülék vi­szonylag kisméretű szobában nem okoz zavartalan élvezetet, a képernyőn látható és sorbon­tásból eredő vonalak ugyanis csak úgy tűnnek el, ha a néző elég messze tartózkodik a ké­szüléktől. Egy nyugatnémet cég most olyan készüléket hozott forga­lomba, amelynek képernyője tükrözéssel eltünteti” a víz­szintes sorok közötti csíkokat és ezáltal a filmkép benyomá­sát tudja kelteni. A cég sok éVes kísérletezéssel olyan ké­szüléket szerkesztett, amely­nek képernyőjén nem látszik az ún. vonalraszter. A képer­nyőt üvegszerű műanyag le­mezzel vonják be; ezen a kon­taktlencseszerű lemezen füg­gőleges irányú, csiszolt ro­vátkák vannak. A prizma fény­szórásának elvéhez hasonló ezeknek a rovatoknak a hatá­sára hatástalanná válnak a vízszintes vonalak. A szórakozottság rekordja A londoni közlekedési ható­ságok megállapítása szerint a londoniak az elmúlt évben 90 984 darab esernyőt felejtet­tek a földalattiban, illetve az autóbuszokon. A hatóságok szerint ezzel szórakozottsági rekordot állítottak fel, mert a tavalyihoz képest 31 429 darab­bal több ernyőt hagytak el. A statisztika szerint az elhagyott ernyők 40 százalékát kérte vissza a tulajdonos a talált tárgyak osztályán. Az egyéb elhagyott tárgyak listája a kö­vetkező képpen alakult: 80 ezer egész és fél pár kesz­tyű, 12 ezer szemüveg, 22 ezer könyv, 44 ezer retikül és bő­rönd, 11 ezer kulcs. Röviden Szúnyog-dilemma Az ember gyanútla­nul olvassa az újságot, hogy tájékozódjon a világ eseményeiben, hogy pihenjen és bé­késen elszundítson az izgalmas riportokon, s ekkor a félálom hatá­rán ilyet kell olvas­nia: „Tudományos megállapítás: a szú­nyogok ötven méter távolságból kapcsola­tot teremtenek egy­mással, tekintet nél­kül a köztük működő zajforrásokra. Húsz­ezer dollár díjat tűz­tek ki annak, aki fel­fedezi a szúnyogok érintkezésének titkát.” Tessék! Húszezer dollár két vacak szú­nyog titkának felderí­téséért, húszezer dol­lár annak felderítésé­ért, hogyan érintkez­nek egymással ezek a kedves, barátságos, zümmögő vérszivók. Nem vagyok anyagias ember, de húszezer dollár két szúnyogért, — nagy pénz, érde­mes töprengeni: tény­leg, hogyan érintkez­nek ezek az izék, ami­kor ötven méter van közöttük, meg zaj. Mert tényleg izgalmas kérdés, hogy ott, ahol a saját hangomat sem hallom, még ordítva sem, ott két inci-fin- ci szúnyog nyugodtan diskurál, megvitatja vérem összetételét, hasznos tanácsokat adnak egymásnak a szívóka helyes beszú­rását, hegyezését ille­tően, összevihognak a hátam mögött, — s mindezt ötven méter távolságból. Hogy csinálják? Ka­csintanak egymásnak? Nem. Ezt a feltevést el kell dobni, egyrészt, mert kicsi a szemük, másrészt, mert ezek sötétben is megértik egymást. Vagy tételez­zük fel, hogy muto­gatnak egymásnak? Ezt is el kell vetni, egyrészt, mert muto­gatni nem éppen jól nevelt dolog, s az én véremen nevelkedett szúnyog csak jól ne­velt lehet, másrészt, sötétben ez is meddő fáradtság. Húszezer dollár két szúnyogért! Uramég, ez jobb vásár, mint egy lovat adni egy országért... Valószí­nű, hogy kopognak egymásnak, vagy tele­fonálnak, az is lehet, hogy apró fényjelek­kel érintkeznek, vagy madzagot kötöttek lá­baikra, s azt rángat­ják, valami nemzet­közi szúnyogegyez­mény alapján... Min­den lehetséges ezeknél a dögöknél, akikért húszezer dollárt ad­nának, ha megfejte­ném titkukat... Az nem lehet, hogy egyszerűen odamegy egyik a másikhoz, öt­ven méterről! és a fü­lébe súgja: nézd azt a hórihorgas pacákot, csuda jó vére van...? Lehet, de vajon ezért az egyszerű ma­gyarázatért adnak-e húszezer dollárt? Megőrülök a bi­zonytalanságtól. (egri) PÁRIZS Különböző mértékben felfúj­ható autógumi: ha kilyukad, még 50 km-t fut. ★ Habgumi-szőnyeg kutyák szá­mára. A tányért nem lehet fel­borítani rajta. ★ A jövő tavasz divatja: szövet kókuszdió-rostból. ★ A Cinérama-cég ősztől kezd­ve árusítja a „Mindenki fény- képezőgépé”-t, amely félkör­ben „lát”. ★ Debussy születésének 100. évfordulójára Berlinben hang­lemezre veszik egyik kiadatlan művét. A címe: „Harmonis du soir” (Baudelaire költeményére). ★ A városi tanács egyik tagja kijelentette: „Párizs központi negyedeiben 20 százalékkal ke­vesebb a gyermekáldás a nagy zaj miatt” ★ Az Ausztráliába exportált francia gépkocsik a következő feliratot viselik: „Fiatal vagyok és szép. Bánjanak velem fino­man.” ★ BERN A Mont-Blanc-alagút bejára­tánál, Chamix-ban, luxusszál­lót építenek, rulett-szalonnal és „óriás” drótkötélpályával. ★ BONN A kormány három tagja box- leckéket vesz. ★ VATIKÁN Az 1962. évi zsinatra latin nyelvű gyorsírókat képeznek ki. BEIRUT A rendőrség drákói intézke­dése: a közlekedési rendszabá­lyok ellen való gépkocsizók gu­miját kilyukasztják. ★ RÓMA Egyes archeológusok szerint az etruszkok legnagyobb eré­nye az volt, hogy teljesen egészségesek voltak a fogaik. ★ NEW YORK Az amerikai nők körében egyre divatosabbá válik a vid­ra-menyét (nerc) tenyésztése, ezzel 3—4 évenként új nerc­bundához jutnak. ★ Bostonban borravaló-ellenes klubot alapítottak: a klubta­gok osztályzatokat — kitűnő, jó, közepes, gyenge — nyújta­nak át a felszolgálóknak borra­való helyett. ★ Újszerű cseppentő: pontosan annyi cseppet szív fel, ameny- nyire szükség van. ★ A kondicionált levegő beteg­séget okoz Texasban, az embe­rek bőre kiszárad. ★ Tizennégy beteget műtötték elektromos érzéstelenítéssel. Halántékukra jobbról-balról 33 voltos elektródát erősítettek. ★ Tudományos megállapítás: a szúnyogok 50 méter távolság­ból kapcsolatot teremtenek egymással, tekintet nélkül a közöttük működő zajforrások­ra. Húszezer dollár díjat tűz­tek ki annak, aki felfedezi a szúnyogok érintkezésének tit­kát.

Next

/
Thumbnails
Contents