Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

1961. június 15., csütörtök NBPOJSAO 3 A KISZ-szervezetek életéből Miért nem alakulnak export-brigádok ? Nem újkeletű megoldás, hogy a fiatalok ifjúsági brigá­dokba tömörülve igyekeznek hatékonyabbá tenni munkáju­kat, nagyobb részt vállalni az üzem tervének teljesítéséből. A szocialista munkaversenynek ez a formája meglehetősen népszerű megyénk kiszistái, ifjúmunkásai előtt is. Erre mutat az a nagy érdeklődés, amely az idén is tapasztalható a különböző üzemi, kereske­delmi és közlekedési KISZ- szervezeteknél az ifjúsági bri­gádok iránt. Néhány hónap alatt majdnem félezerrél nö­vekedett az ifjúsági munka­brigádokban részvevő kiszis- ták, fiatalok száma. Harminc­kilenc új ifjúsági brigád je­lentette be, kész igyekezetét, szorgalmát megsokszorozva dolgozni a második ötéves terv feladatainak megvalósításáért. A szocialista munka ifjú brigádja címért dolgozó mun­kacsapatok közül ez évben már 12 brigád nyerte el a megtisztelő címet, közte több ■ olyan csapat található, amely kétszer-háromszor is bebizo- * nyitotta már: méltó a szocia- : lista elnevezéshez. Az idén alakult brigádokkal együtt már 132 munkacsapatban ve­télkednek a fiatalok azért, : hogy féléves munkájuk ered­ményeként elnyerjék a szocia­lista munka ifjú brigádja cí­met. A lehetőségek azonban sok­kal nagyobbak a fiatalok előtt, hogy bebizonyítsák képessé- < geiket, mint amennyit eddig kihasználtak. Ez különösen az export-brigádok mozgalmára vonatkozik. Ez évben még egyetlen ifjúsági munkacsapat sem adta be jelentkezését, holott az egri Finomszerel- vénygyárban, a Hatvani Kon­zervgyárban mintegy 15 ifjú­sági brigád, főleg exportcik­kek gyártásával foglalkozik. Az év hátralevő részében azonban remélhetőleg, ezek­ben az üzemekben is brigádok alakulnak, hogy időben és ki­váló minőségben készítsék el a magyar ipar hírnevét öregbítő export-termékeket. Évzáró taggyűlés A hatvani Bajza József Gim­názium József Attila KISZ- szervezete a napokban tartotta meg az 1960—61-es tanév utolsó taggyűlését, amelyen; megjelent dr. Bartos Imre, az; iskola igazgatója is. Kovács Zsuzsanna KISZ-; titkár mintegy 600. diák előtt; számolt be a szervezet mun­kájáról, számot adott az ered-; ményekről, de a jól sikerült; beszámoló nem hallgatta el a; hibákat sem. Visszapillantva az 1960—61-; es tanév színes történetére, megállapíthatjuk, hogy diák­jaink Az ifjúság a szocializ- musért-mozgalom keretén be­lül komoly munkát végeztek mind tanulmányi, mind társa­dalmi téren egyaránt. A KISZ aktív irányítása mellett, tanulópárok megala­kításával, á nevelők fokozot­tabb támogatásával, lényegesen megjavították a tanulmányi színvonalat, nagyobb súlyt he­lyeztek a politikai fejlődésre is, mint a múltban. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az ifjúsági akadémiának közel 500 hallga­tója volt. Kivették részüket fiataljaink a társadalmi munkából is, kö­zelebb kerültek a termelő- munkához, az üzemek munká­Ui módszerek a hajók sebességének fokozására Szovjet tudósok érdekes fel­fedezésre jutottak. Miközben a, hajók sebességének fokozását ! igyekeztek megoldani, kidé-' rült, hogy jó eredményeket lehet elérni a motorok kapa­citásának növelése nélkül is, ugyanis a hajótörzs orrát fel­melegítik, akkor a víz ellen-: állása csökken. Az első kísér­leteket speciális melegítő be­rendezéssel ellátott hajóval folytatták, s a sebességet így: 7—10 százalékkal sikerült fo-: kozni. A melegítést igen ol­csón meg lehet oldani a hajó­kazánokban termelődő torró gőzzel. Iskolaegészségügyi ankét lesz pénteken Egerben A megyei tanács VB egész­ségügyi és művelődésügyi osz­tálya, az Egészségügyi és Pe­dagógus Szakszervezet, vala­mint a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat pénteken délelőtt kilenc órai kezdettel iskolaegészségügyi ankétot rendez Egerben a Szakszerve­zeti Székház nagy színházter­mében. Az ankétot, amelyen peda­gógusok, orvosok és szülők vesz­nek részt, Papp Sándorné, a megyei tanács VB-elnökhelyet- tese nyitja meg. Utána dr. So­mos Lajos, az Egri Pedagógiai Főiskola docense, dr. Ettre Ist­ván és dr. Ringelhann Béla laboratóriumi főorvos, dr. Csirszki János, a Munkaügyi Minisztérium Módszertani In­tézetének osztályvezetője és dr. Seres Gáborné, a KOJALL epidemiológusa tartanák elő­adást. Az ezután következő vitát dr. Kiszely Sándor me­gyei főorvos, valamint Strbák István, a megyei tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője értékelik majd. jmmm Csipcsák Rozikát, helyesen — 18 éven nagyon mivel még alul van —, nem en­gedték be az Aludt­tej csárdába, este nyolc óra után. Egyék otthon aludttejet fagylalttal, vagy ha nem szereti a házi készítményeket, egyék este háromnegyed nyolckor és ne nyolc után, — nyilvános he­lyen. Helyes. A minap kissé ké­sőn ballagtam haza. Nem a tizennyolc éven aluliak, de ötve- nen felüliek is már rég nyugovóra tértek, amikor éber szemeim felfedezték Csipcsák Rozikát egy 18 éven felüli másik nembéli­vel. Éjszaka volt. És Csipcsák Rozika 18 éven alul. Hát helyes ez? r-ói Az új anyagok világa Az ember sokfajta anyagot használ fel és a tárgyak meg­számlálhatatlan sokaságát ál­lítja elő. A szerkezeti anyago­kat, amelyekből a sokféle tárgy — munkaeszköz, vagy fogyasztási cikk — készül, eredetüket tekintve még né­hány évtizeddel ezelőtt négy csoportba sorolhattuk: Kőze­tek, szálasanyagok, a másik két csoportot pedig az élette­len természet anyagának gyö­keres, vegyi átalakításával álr lit ja elő az ember. Ezek az anyagok a fémkohászat fém- vegyületeket tartalmazó ásvá­nyokból előállított fémeket és a szilikát-ipar homokból és egyéb szervetlen anyagokból égetett anyagok, tehát tégla, cserép, üveg, stb. anyagokat foglalják magukba. Csak a XX. század tudomá­nyos fejlődése hozott forradal­mian újat e területen, terem­tett elvileg is új szerkezeti anyagokat. Ezek a műanya­gok. Mik ezek, mennyiben je­lentenek forradalmat a szer­kezeti anyagok birodalmában? A műanyagok forradalmasít] ák a technikát A műanyagok jellegükben, kémiai felépítésükben a felso­rolásunkban második csoport­nak nevezett anyagokra ha­sonlítanak. Tehát az élő ter­mészetben előforduló szerke­zeti anyagokra: a fára, a bőr­re, a természetes szálasanya­gokra. Csakhogy mesterséges úton készülnek. Tulajdonsá­gaikat tehát nem a természet szabta meg, hanem az ember által változtathatók és szük­ségleteihez alakíthatók. Ezért nemcsak az említett — belső felépítésüket tekintve velük rokon — szerkezeti anyagok helyett használhatók, hanem sok alkalmazási területen a fémeket, a kerámiatermékeket és sok más anyagot is helyet­tesítenek. A műanyagok nem Több ezer régészeti és néprajzi leletet őriz lakásán Hegedűs Béla, a hevesi táj régészkedő öregje pótanyagok, hanem új anya­gok. A műanyagok egészen új­szerű módon formázhatok kész tárgyakká. A régebben ismert technológiai módszerektől, így a fémiparban használt hen­gerléstől, öntéstől, kovácsolás­tól, forgácsolástól, vagy a ke­rámia-iparban használt for­mázási és égetési technológiá­tól eltérően a műanyagok sok­kal gyorsabban és egyszerűb­ben formázhatok. Ezért rend­kívülien alkalmasak arra, hogy tömegcikkeket nagy mennyiségben és olcsón állít­sanak elő belőlük. A műanya­gok tehát a megmunkálás technikáját is valósággal for­radalmasították. Az új tulajdonságú, amellett újszerű módszerekkel olcsón, tömegben előállítható mű­anyagtárgyak egy része a min­dennapi életben használt köz­szükségleti cikk. Általuk az emberek élete közvetlenül vá­lik könnyebbé és kényelme­sebbé. Másik részük alkatrész­ként vagy segédanyagként szolgál más iparágak termé­keinek gyártásához, és ezen iparágak fejlődését gyorsítja meg. Az elektromos iparnak az utolsó néhány évtizedben végbement hallatlan ütemű fejlődése például lehetetlen lett volna műanyagszigetelők és alkatrészek nélkül. A mű­anyagok a szó legszorosabb értelmében forradalmasítóan hatnak a technika minden ágára. Az óriásmolekulák titka A műanyagok az élő termé­szetben található szerkezeti anyagok mintájára készülnek. Hogy elő tudják őket állítani, el kellett lesni a természettől, milyen a fának, a bőrnek, ( a gyapjúnak, a pamutnak a kaucsuknak a felépítése. Ezt a feladatot a kémia egyik leg­fiatalabb ága, a polimerkémia oldotta meg: ragyogó ered­ménnyel. A nagyobb molekulájú anya­gok szerkezetének megismeré­sét elősegítették a múlt század végén, s még inkább a száza­dunk első évtizedeiben vég­zett kutatások. Ezeknek az volt a céljuk, hogy a termé­szetes, nagymolekulájú anya­gok vegyi átalakítása útján újfajta — és újfajta módon feldolgozható — anyagokhoz jussanak. így a fa anyagának, a cellulóznak vegyi átalakítása útján a lemezekké, csövekké formálható celluloidhozésahoz- zá hasonló cellulózacetáthoz jutottak. Aztán fehérjéből (leg­inkább túróból) formaldehides kezeléssel gomb, fésű, stb. ké­szítésére alkalmas galalitet ál­lítottak elő. A cellulóz átala­kítása révén szálas műanya­got: viszkóz, és acetát műsely­met és műszálat készítettek. Ezek az anyagok voltaképpen szintén műanyagok, hiszen mesterséges úton, emberi be­avatkozással, vegyi úton állít­ják elő őket. magasugrásban II. helyet ér­tünk el, s jól szerepeltünk Jászberényben a „3 város kö­zötti bajnokságon” is, azonban figyelemmel az iskola tanulói­nak közel 900-as létszámára, a 147 sportoló rendkívül ala­csony számként jelentkezik. Foglalkozott a taggyűlés a jövőt illető tervekkel, felada­tokkal is. „Az 1961—62-es tanévben tovább szervezzük a Kilián sportmozgalmat, s arra fogunk törekedni, hogy lehetőleg min­den diák bekapcsolódjék eh­hez a megmozduláshoz. To­vább fejlesztjük az osztályok közötti versenyt, mert ered­ményeink azt bizonyítják, hogy a versenyszellem kiala­kítása igen nagy eredmények záloga lehet” — hallottuk a beszámolókon. Az ünnepélyes taggyűlésen kiosztották Az ifjúság a szocia- lizmusért-mozgalom I. fokoza­tának, valamint a József Atti­la olvasómozgalomban kiváló eredményeket elért tanulók részére járó elismerés jelvé­nyeit is. Hosszú lenne részletesen be­számolni egy év gazdag törté­netéről, de az elmondottak is hírül adhatják: a gimnázium KISZ-szervezetének lelkes irá­nyításával egyre gazdagodik diákjaink élete, s velük együtt mi, nevelők is törekedni fo­gunk a még nagyobb eredmé­nyek elérésére. Dr. Röczey Ödönné tálatokat adott lél tartott vizsgálat zóra miként készülnek az üze­mi és falusi kiszisták. Arra is kiterjedt a figyelmük, hogy a KISZ-szervezetek miként gaz­dálkodnak a rájuk bízott érté­kekkel, a KISZ pénzével. A vizsgálat igen értékes ta­pasztalatokat adott, amelyet végrehajtó bizottsági ülésen tárgyaltak meg, ahol a tapasz­talatok alapján megszabták a feladatokat a járás valameny- nyi KISZ-szervezete számára. A hatvani KISZ-bizottság kezdeményezése igen hasznos­nak bizonyult, s valószínű, ha­sonló jó eredményt hozna a többi járásban is az ilyen ala­pos brigádvizsgálat, sokat segí­tene a KISZ-szervezeteknek abban, hogy tisztán lássák fel­adatukat, hogy minél kevesebb hibával dolgozzanak. saihoz és a termelőszövetke­zetek parasztjaihoz. A társa­dalmi munkaórák száma eb­ben a tanévben 26 780 volt, s átlagosan egy diák 32 munka­órát teljesített. Diákjaink örömmel nyújtottak segítséget a járás termelőszövetkezetei­nek, de részt vettek a város fejlesztésében is. Dolgos kezük segített a szabadtéri színpad és a vízvezetékhálózat építke­zéseinél is, ahol különösen a kollégisták teljesítették túl vállalásaikat. A fiatalos mun­kakedvre vall, hogy 170 fő he­lyett 340-en jelentkeztek ön­kéntes, nyári ifjúsági építő­táborokba. A 323 Kilián-próbára jelent­kezett diák közül 289-en telje­sítették vállalásaikat, az ifjú kommunista-próbára jelentke­zett 192 tanuló közül pedig 186-an feleltek meg a követél­ményeknek. Jó munkát végeztek az el­múlt tanév során a középisko­la különböző szakkörei is 130 taggal, a kultúrmunka terüle­tén különösen a 100 tagú ének­kar és a művészeti csoportok, a 20 tagú színjátszó csoport és a népi tánccsoport szerepeltek sikeresen, részben iskolai, más­részt városi ünnepségek alkal­mával. A sportmunka azonban még ma sem kielégítő, bár eredmé­nyekről itt is beszámolhatunk ugyan, mert a megyei középis­kolás atlétikai bajnokságon a távolugrásban I. helyet, míg a r Értékes tapossa a KlSZ-sxervexetekr Sokrétű feladatot kell ellát­ni mostanában a falusi és üze­mi KISZ-szervezeteknek. S hogy ezeket a feladatokat mi­ként látják el, erről akar meg­bízható, pontos képet kapni a hatvani járás KISZ-bizottsága. Ennek egyik legjobb módját választották: a járás minden KISZ-alapszervezetét brigá­dok keresték fel, amelyeket a KISZ-bizottság tagjai vezettek. \ brigádok lelkiismeretesen vizsgálták, hogy az alapszer­vezeteknél milyen felvilágosító munkát fejtettek ki, hogy mi­iéi több arra érdemes, VIII. osztályt most végzett tanuló az íttörőmozgalomban szerzett iapasztalatait a KISZ-ben is lasznosítsa. Ezenkívül vizsgál- ák, hogy a különböző sparta- dádokra, az ifjúsági találko­I C. W. CERAM említi híres lírásában (A régészet regénye) lazt a megalapozott meggyőző- Idését, hogy a tudomány sokat, Inéha korszakalkotót köszön- I hét azoknak a laikusoknak, lakik a szenvedély, a képzelet lés a kitartó szorgalom erejével I „rátörnek” egy tudományos I területre és ott messzire fénylő I győzelmeket aratnak a fel nem Itárt világ, vagy a történelem s ismeretlen távolságai felett. I Vasárnap is olvastam cikket laz egyik pesti újságban: hírt lad arról, hogy az ékírás eddi- Igi rejtélyeit a nagyszentmikló- Isi aranyedények nyomán öt- Iven esztendeje kutatja-kergeti légy hetvenöt éves békéscsabai I mérnök. I A napokban Hevesen jártam, Is egy odaköltözött atyafim em- I lítette, csak úgy mellékesen, Shogy Hevesen, ebben a tizen- I ötezer lakosú községben lai- Ikus szenvedélyből gyűjtögeti la történelmi emlékeket, ritka- I Ságokat egy idős ember. Hege- Idűs Bélának hívják, fiatalabb I korában iparossággal kereste I kenyerét. Ma már túl van a I hatvanon, felesége is mellé- I öregedett, Hevesen laknak, a I Bethlen Gábor utca huszon- Ikilencben. Lakásuk konyhá- Iján semmi különöset nem ész- I lelünk, de a szobában már í minden elüt a megszokottól. A I falon három kép lóg, szerzőik < minden bizonnyal a 18. szá­I zadban éltek. Az egyik 30x40 centiméteres Markó-kép való­színűleg eredeti, aztán egy Thury-kép, jelentéktelen mű­vészi mondanivalóval, majd egy Häusinger nevet viselő festmény, ugyancsak a rokokó időkből. Ezektől a féltve őr­zött kincsektől mostanában meg akar válni Hegedűs Béla, no. nem a mindennapi koszt a probléma, hanem a tovább- gyűjtés, a szenvedélyadta fel­adatok további elvégzései MERT HEGEDŰS Béla öreg­sége és nyugdíjas kora elle­nére sem tud nyugodni. Min­den ásatásnál, olyan földmun­kánál ott terem, ahol valami meglepetés, vagy érdekesség várható a föld alól. A hevesi homokrétegekből most is elő­került két emberi csontváz: az egri múzeum szakemberei­re vár a feladat, hogy a cson­tokból kiolvassák a múltat. Hegedűs Béla szerint a boco- nádi úti bányában talált lele­tek érdekesek lehetnek a tu­domány szempontjából is. A kezeü gyébe kerülő anya­gokat igyekszik rendszerezni, és hogy munkája értékét sa­ját maga is érthesse, olvasga­tott szakkönyveket is az évek során, a tudományos kutatás és rendszerezés kérdéseivel maga is igyekezett megismer­kedni; A hevesi Papságról a bronz­kori kultúra néhány leletét gyűjtötte össze, rendelkezik honfoglaláskori anyagokkal is. Munkájában rendszer mutat­ható ki, bár igen tanka az a gyűjtemény, amit kamrájában találunk. A gyűjtő felesége készsége­sen és a férjétől eltanult sza­vak kíséretében mutatja be a Mária Terézia korabeli porce­lánedénykéket, a fémekkel és nemes kövekkel kirakott asz­talt a két ülőkével, a Rákóczi korabeli szöveteket, a bronz­ból készült és egymásba rak­ható súlymértéket, a latot (la­tolgatni!), a bronzöntvény szárnyasoltárt, a népi művé­szettel készült múlt század­beli bekecset, a pipagyűjte­ményt, a tubákszelencét, a XVIII. és XIX. századból származó hatalmas fóliókat, köztük Vörösmarty írásainak 1847. évi kiadását Érdemes szemügyre venni néprajzi gyűjteményét, amit nyilván­valóan a véletlen szeszélye, az adott lehetőségek hordtak ide össze inkább, mintsem a szak­tudás által vezetett tudósi ér­deklődés. Üvegfedelű kazettá­ban különböző korbeli pénzek, bronzkori szarmata nyakék, háromszáz esztendős kristály­pohár hallgatagon várnak ar­ra, hogy kikerüljenek a kam­rából és gondozást, válogatást kapva, „magasabb szinten” kí­nálják érdekességüket a kí­váncsiskodóknak. ÉRCLELETEK, kardok, fegy­verek, cserepek, csontvázak, kő­faragások, képek, faf aragvány ok egyformán megragadták He­gedűs Béla figyelmét a sok­sok esztendő alatt, és nem hagyták őt nyugodni, amíg szerény pénzével meg nem szerezte azokat, i Az idős ember munkáját az egri múzeum is értékesnek tartja. Szabó János régész úgy nyilatkozott Hegedűsről, mint olyan emberről, aki fontos munkát végez a maga poszt­ján. Figyelemmel kíséri a kör­nyéken folyó földmunkákat és menti a leleteket a pusztulás­tól. Az egri múzeum mintegy külső munkatársának tekinti Hegedűs Bélát. Már tervbe is vették, hogy Egerbe hozzák őt, de az annyit emlegetett la­káskérdésen eddig ez az „át­helyezés” megbukott. Ma még magángyűjteménynek számít a Hegedűs-féle anyag, bár voltak elgondolások arra is, hogy Hevesen állami pénzen kiállítássá alakítják át — kellő gondozás után — a sokféle és tudományosain is értékelhető lelettömeget. Érdekes megemlíteni, hogy Hegedűs Béla gyűjtőszenvedé­lye 1945 után hozott szép eredményeket: ezekben az években minden lehetőséget megfogott a történelem tanul­ságtevői, a művészi, vagy tu­dományos értékű alkotások, leletek megszerzésére. Hegedűs Bélával éppen ak­kor találkoztunk, amikor dél­előtt a hevesi kultúrház hű­vös színháztermét takarította. Magától értetődően és szerény közvetlenséggel nyújtott kezet adott felvilágosítást dolgairól, amikről ő nyugodtan elmond­hatja: egész életét látja és láthatja bennük. Bizonyára akkor érzi magát igazán jól ez a hajlott korú és gyermeki­en tiszta tekintetű öreg, amikor bemegy kamrájába és — ki tudja, hányadszor? — végig­simogatja szemével és kezével azokat a darabokat, amikben ő egy-egy letűnt kort. elvér­zett és elhanyátlőtt világot lát: meg. NEM ÁRTANA, ha a régé­szetnek ezt a rajongó, de lai-; kus szerelmesét a hivatalos; szervek támogatnák és meg-; adnák eddigi munkájának azt; a tisztességet, hogy gondozás; és válogatás után kiállítássá; lépne elő. Mert nemcsak a; szorgalomnak és tárgyszere-; tetnek kitűnő példája Hegedűs; Béla élete, de a helytörténet-; nek is beszédes tanúi a régé-; szeti anyagok. Csak meg keli; keresni a módját, hogy a ren-< dezett gyűjtemény közkinccséí legyen. I (f. a.) I

Next

/
Thumbnails
Contents