Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-15 / 139. szám
1961. június 15., csütörtök NBPOJSAO 3 A KISZ-szervezetek életéből Miért nem alakulnak export-brigádok ? Nem újkeletű megoldás, hogy a fiatalok ifjúsági brigádokba tömörülve igyekeznek hatékonyabbá tenni munkájukat, nagyobb részt vállalni az üzem tervének teljesítéséből. A szocialista munkaversenynek ez a formája meglehetősen népszerű megyénk kiszistái, ifjúmunkásai előtt is. Erre mutat az a nagy érdeklődés, amely az idén is tapasztalható a különböző üzemi, kereskedelmi és közlekedési KISZ- szervezeteknél az ifjúsági brigádok iránt. Néhány hónap alatt majdnem félezerrél növekedett az ifjúsági munkabrigádokban részvevő kiszis- ták, fiatalok száma. Harminckilenc új ifjúsági brigád jelentette be, kész igyekezetét, szorgalmát megsokszorozva dolgozni a második ötéves terv feladatainak megvalósításáért. A szocialista munka ifjú brigádja címért dolgozó munkacsapatok közül ez évben már 12 brigád nyerte el a megtisztelő címet, közte több ■ olyan csapat található, amely kétszer-háromszor is bebizo- * nyitotta már: méltó a szocia- : lista elnevezéshez. Az idén alakult brigádokkal együtt már 132 munkacsapatban vetélkednek a fiatalok azért, : hogy féléves munkájuk eredményeként elnyerjék a szocialista munka ifjú brigádja címet. A lehetőségek azonban sokkal nagyobbak a fiatalok előtt, hogy bebizonyítsák képessé- < geiket, mint amennyit eddig kihasználtak. Ez különösen az export-brigádok mozgalmára vonatkozik. Ez évben még egyetlen ifjúsági munkacsapat sem adta be jelentkezését, holott az egri Finomszerel- vénygyárban, a Hatvani Konzervgyárban mintegy 15 ifjúsági brigád, főleg exportcikkek gyártásával foglalkozik. Az év hátralevő részében azonban remélhetőleg, ezekben az üzemekben is brigádok alakulnak, hogy időben és kiváló minőségben készítsék el a magyar ipar hírnevét öregbítő export-termékeket. Évzáró taggyűlés A hatvani Bajza József Gimnázium József Attila KISZ- szervezete a napokban tartotta meg az 1960—61-es tanév utolsó taggyűlését, amelyen; megjelent dr. Bartos Imre, az; iskola igazgatója is. Kovács Zsuzsanna KISZ-; titkár mintegy 600. diák előtt; számolt be a szervezet munkájáról, számot adott az ered-; ményekről, de a jól sikerült; beszámoló nem hallgatta el a; hibákat sem. Visszapillantva az 1960—61-; es tanév színes történetére, megállapíthatjuk, hogy diákjaink Az ifjúság a szocializ- musért-mozgalom keretén belül komoly munkát végeztek mind tanulmányi, mind társadalmi téren egyaránt. A KISZ aktív irányítása mellett, tanulópárok megalakításával, á nevelők fokozottabb támogatásával, lényegesen megjavították a tanulmányi színvonalat, nagyobb súlyt helyeztek a politikai fejlődésre is, mint a múltban. Ezt bizonyítja az is, hogy az ifjúsági akadémiának közel 500 hallgatója volt. Kivették részüket fiataljaink a társadalmi munkából is, közelebb kerültek a termelő- munkához, az üzemek munkáUi módszerek a hajók sebességének fokozására Szovjet tudósok érdekes felfedezésre jutottak. Miközben a, hajók sebességének fokozását ! igyekeztek megoldani, kidé-' rült, hogy jó eredményeket lehet elérni a motorok kapacitásának növelése nélkül is, ugyanis a hajótörzs orrát felmelegítik, akkor a víz ellen-: állása csökken. Az első kísérleteket speciális melegítő berendezéssel ellátott hajóval folytatták, s a sebességet így: 7—10 százalékkal sikerült fo-: kozni. A melegítést igen olcsón meg lehet oldani a hajókazánokban termelődő torró gőzzel. Iskolaegészségügyi ankét lesz pénteken Egerben A megyei tanács VB egészségügyi és művelődésügyi osztálya, az Egészségügyi és Pedagógus Szakszervezet, valamint a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat pénteken délelőtt kilenc órai kezdettel iskolaegészségügyi ankétot rendez Egerben a Szakszervezeti Székház nagy színháztermében. Az ankétot, amelyen pedagógusok, orvosok és szülők vesznek részt, Papp Sándorné, a megyei tanács VB-elnökhelyet- tese nyitja meg. Utána dr. Somos Lajos, az Egri Pedagógiai Főiskola docense, dr. Ettre István és dr. Ringelhann Béla laboratóriumi főorvos, dr. Csirszki János, a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézetének osztályvezetője és dr. Seres Gáborné, a KOJALL epidemiológusa tartanák előadást. Az ezután következő vitát dr. Kiszely Sándor megyei főorvos, valamint Strbák István, a megyei tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője értékelik majd. jmmm Csipcsák Rozikát, helyesen — 18 éven nagyon mivel még alul van —, nem engedték be az Aludttej csárdába, este nyolc óra után. Egyék otthon aludttejet fagylalttal, vagy ha nem szereti a házi készítményeket, egyék este háromnegyed nyolckor és ne nyolc után, — nyilvános helyen. Helyes. A minap kissé későn ballagtam haza. Nem a tizennyolc éven aluliak, de ötve- nen felüliek is már rég nyugovóra tértek, amikor éber szemeim felfedezték Csipcsák Rozikát egy 18 éven felüli másik nembélivel. Éjszaka volt. És Csipcsák Rozika 18 éven alul. Hát helyes ez? r-ói Az új anyagok világa Az ember sokfajta anyagot használ fel és a tárgyak megszámlálhatatlan sokaságát állítja elő. A szerkezeti anyagokat, amelyekből a sokféle tárgy — munkaeszköz, vagy fogyasztási cikk — készül, eredetüket tekintve még néhány évtizeddel ezelőtt négy csoportba sorolhattuk: Kőzetek, szálasanyagok, a másik két csoportot pedig az élettelen természet anyagának gyökeres, vegyi átalakításával álr lit ja elő az ember. Ezek az anyagok a fémkohászat fém- vegyületeket tartalmazó ásványokból előállított fémeket és a szilikát-ipar homokból és egyéb szervetlen anyagokból égetett anyagok, tehát tégla, cserép, üveg, stb. anyagokat foglalják magukba. Csak a XX. század tudományos fejlődése hozott forradalmian újat e területen, teremtett elvileg is új szerkezeti anyagokat. Ezek a műanyagok. Mik ezek, mennyiben jelentenek forradalmat a szerkezeti anyagok birodalmában? A műanyagok forradalmasít] ák a technikát A műanyagok jellegükben, kémiai felépítésükben a felsorolásunkban második csoportnak nevezett anyagokra hasonlítanak. Tehát az élő természetben előforduló szerkezeti anyagokra: a fára, a bőrre, a természetes szálasanyagokra. Csakhogy mesterséges úton készülnek. Tulajdonságaikat tehát nem a természet szabta meg, hanem az ember által változtathatók és szükségleteihez alakíthatók. Ezért nemcsak az említett — belső felépítésüket tekintve velük rokon — szerkezeti anyagok helyett használhatók, hanem sok alkalmazási területen a fémeket, a kerámiatermékeket és sok más anyagot is helyettesítenek. A műanyagok nem Több ezer régészeti és néprajzi leletet őriz lakásán Hegedűs Béla, a hevesi táj régészkedő öregje pótanyagok, hanem új anyagok. A műanyagok egészen újszerű módon formázhatok kész tárgyakká. A régebben ismert technológiai módszerektől, így a fémiparban használt hengerléstől, öntéstől, kovácsolástól, forgácsolástól, vagy a kerámia-iparban használt formázási és égetési technológiától eltérően a műanyagok sokkal gyorsabban és egyszerűbben formázhatok. Ezért rendkívülien alkalmasak arra, hogy tömegcikkeket nagy mennyiségben és olcsón állítsanak elő belőlük. A műanyagok tehát a megmunkálás technikáját is valósággal forradalmasították. Az új tulajdonságú, amellett újszerű módszerekkel olcsón, tömegben előállítható műanyagtárgyak egy része a mindennapi életben használt közszükségleti cikk. Általuk az emberek élete közvetlenül válik könnyebbé és kényelmesebbé. Másik részük alkatrészként vagy segédanyagként szolgál más iparágak termékeinek gyártásához, és ezen iparágak fejlődését gyorsítja meg. Az elektromos iparnak az utolsó néhány évtizedben végbement hallatlan ütemű fejlődése például lehetetlen lett volna műanyagszigetelők és alkatrészek nélkül. A műanyagok a szó legszorosabb értelmében forradalmasítóan hatnak a technika minden ágára. Az óriásmolekulák titka A műanyagok az élő természetben található szerkezeti anyagok mintájára készülnek. Hogy elő tudják őket állítani, el kellett lesni a természettől, milyen a fának, a bőrnek, ( a gyapjúnak, a pamutnak a kaucsuknak a felépítése. Ezt a feladatot a kémia egyik legfiatalabb ága, a polimerkémia oldotta meg: ragyogó eredménnyel. A nagyobb molekulájú anyagok szerkezetének megismerését elősegítették a múlt század végén, s még inkább a századunk első évtizedeiben végzett kutatások. Ezeknek az volt a céljuk, hogy a természetes, nagymolekulájú anyagok vegyi átalakítása útján újfajta — és újfajta módon feldolgozható — anyagokhoz jussanak. így a fa anyagának, a cellulóznak vegyi átalakítása útján a lemezekké, csövekké formálható celluloidhozésahoz- zá hasonló cellulózacetáthoz jutottak. Aztán fehérjéből (leginkább túróból) formaldehides kezeléssel gomb, fésű, stb. készítésére alkalmas galalitet állítottak elő. A cellulóz átalakítása révén szálas műanyagot: viszkóz, és acetát műselymet és műszálat készítettek. Ezek az anyagok voltaképpen szintén műanyagok, hiszen mesterséges úton, emberi beavatkozással, vegyi úton állítják elő őket. magasugrásban II. helyet értünk el, s jól szerepeltünk Jászberényben a „3 város közötti bajnokságon” is, azonban figyelemmel az iskola tanulóinak közel 900-as létszámára, a 147 sportoló rendkívül alacsony számként jelentkezik. Foglalkozott a taggyűlés a jövőt illető tervekkel, feladatokkal is. „Az 1961—62-es tanévben tovább szervezzük a Kilián sportmozgalmat, s arra fogunk törekedni, hogy lehetőleg minden diák bekapcsolódjék ehhez a megmozduláshoz. Tovább fejlesztjük az osztályok közötti versenyt, mert eredményeink azt bizonyítják, hogy a versenyszellem kialakítása igen nagy eredmények záloga lehet” — hallottuk a beszámolókon. Az ünnepélyes taggyűlésen kiosztották Az ifjúság a szocia- lizmusért-mozgalom I. fokozatának, valamint a József Attila olvasómozgalomban kiváló eredményeket elért tanulók részére járó elismerés jelvényeit is. Hosszú lenne részletesen beszámolni egy év gazdag történetéről, de az elmondottak is hírül adhatják: a gimnázium KISZ-szervezetének lelkes irányításával egyre gazdagodik diákjaink élete, s velük együtt mi, nevelők is törekedni fogunk a még nagyobb eredmények elérésére. Dr. Röczey Ödönné tálatokat adott lél tartott vizsgálat zóra miként készülnek az üzemi és falusi kiszisták. Arra is kiterjedt a figyelmük, hogy a KISZ-szervezetek miként gazdálkodnak a rájuk bízott értékekkel, a KISZ pénzével. A vizsgálat igen értékes tapasztalatokat adott, amelyet végrehajtó bizottsági ülésen tárgyaltak meg, ahol a tapasztalatok alapján megszabták a feladatokat a járás valameny- nyi KISZ-szervezete számára. A hatvani KISZ-bizottság kezdeményezése igen hasznosnak bizonyult, s valószínű, hasonló jó eredményt hozna a többi járásban is az ilyen alapos brigádvizsgálat, sokat segítene a KISZ-szervezeteknek abban, hogy tisztán lássák feladatukat, hogy minél kevesebb hibával dolgozzanak. saihoz és a termelőszövetkezetek parasztjaihoz. A társadalmi munkaórák száma ebben a tanévben 26 780 volt, s átlagosan egy diák 32 munkaórát teljesített. Diákjaink örömmel nyújtottak segítséget a járás termelőszövetkezeteinek, de részt vettek a város fejlesztésében is. Dolgos kezük segített a szabadtéri színpad és a vízvezetékhálózat építkezéseinél is, ahol különösen a kollégisták teljesítették túl vállalásaikat. A fiatalos munkakedvre vall, hogy 170 fő helyett 340-en jelentkeztek önkéntes, nyári ifjúsági építőtáborokba. A 323 Kilián-próbára jelentkezett diák közül 289-en teljesítették vállalásaikat, az ifjú kommunista-próbára jelentkezett 192 tanuló közül pedig 186-an feleltek meg a követélményeknek. Jó munkát végeztek az elmúlt tanév során a középiskola különböző szakkörei is 130 taggal, a kultúrmunka területén különösen a 100 tagú énekkar és a művészeti csoportok, a 20 tagú színjátszó csoport és a népi tánccsoport szerepeltek sikeresen, részben iskolai, másrészt városi ünnepségek alkalmával. A sportmunka azonban még ma sem kielégítő, bár eredményekről itt is beszámolhatunk ugyan, mert a megyei középiskolás atlétikai bajnokságon a távolugrásban I. helyet, míg a r Értékes tapossa a KlSZ-sxervexetekr Sokrétű feladatot kell ellátni mostanában a falusi és üzemi KISZ-szervezeteknek. S hogy ezeket a feladatokat miként látják el, erről akar megbízható, pontos képet kapni a hatvani járás KISZ-bizottsága. Ennek egyik legjobb módját választották: a járás minden KISZ-alapszervezetét brigádok keresték fel, amelyeket a KISZ-bizottság tagjai vezettek. \ brigádok lelkiismeretesen vizsgálták, hogy az alapszervezeteknél milyen felvilágosító munkát fejtettek ki, hogy miiéi több arra érdemes, VIII. osztályt most végzett tanuló az íttörőmozgalomban szerzett iapasztalatait a KISZ-ben is lasznosítsa. Ezenkívül vizsgál- ák, hogy a különböző sparta- dádokra, az ifjúsági találkoI C. W. CERAM említi híres lírásában (A régészet regénye) lazt a megalapozott meggyőző- Idését, hogy a tudomány sokat, Inéha korszakalkotót köszön- I hét azoknak a laikusoknak, lakik a szenvedély, a képzelet lés a kitartó szorgalom erejével I „rátörnek” egy tudományos I területre és ott messzire fénylő I győzelmeket aratnak a fel nem Itárt világ, vagy a történelem s ismeretlen távolságai felett. I Vasárnap is olvastam cikket laz egyik pesti újságban: hírt lad arról, hogy az ékírás eddi- Igi rejtélyeit a nagyszentmikló- Isi aranyedények nyomán öt- Iven esztendeje kutatja-kergeti légy hetvenöt éves békéscsabai I mérnök. I A napokban Hevesen jártam, Is egy odaköltözött atyafim em- I lítette, csak úgy mellékesen, Shogy Hevesen, ebben a tizen- I ötezer lakosú községben lai- Ikus szenvedélyből gyűjtögeti la történelmi emlékeket, ritka- I Ságokat egy idős ember. Hege- Idűs Bélának hívják, fiatalabb I korában iparossággal kereste I kenyerét. Ma már túl van a I hatvanon, felesége is mellé- I öregedett, Hevesen laknak, a I Bethlen Gábor utca huszon- Ikilencben. Lakásuk konyhá- Iján semmi különöset nem ész- I lelünk, de a szobában már í minden elüt a megszokottól. A I falon három kép lóg, szerzőik < minden bizonnyal a 18. száI zadban éltek. Az egyik 30x40 centiméteres Markó-kép valószínűleg eredeti, aztán egy Thury-kép, jelentéktelen művészi mondanivalóval, majd egy Häusinger nevet viselő festmény, ugyancsak a rokokó időkből. Ezektől a féltve őrzött kincsektől mostanában meg akar válni Hegedűs Béla, no. nem a mindennapi koszt a probléma, hanem a tovább- gyűjtés, a szenvedélyadta feladatok további elvégzései MERT HEGEDŰS Béla öregsége és nyugdíjas kora ellenére sem tud nyugodni. Minden ásatásnál, olyan földmunkánál ott terem, ahol valami meglepetés, vagy érdekesség várható a föld alól. A hevesi homokrétegekből most is előkerült két emberi csontváz: az egri múzeum szakembereire vár a feladat, hogy a csontokból kiolvassák a múltat. Hegedűs Béla szerint a boco- nádi úti bányában talált leletek érdekesek lehetnek a tudomány szempontjából is. A kezeü gyébe kerülő anyagokat igyekszik rendszerezni, és hogy munkája értékét saját maga is érthesse, olvasgatott szakkönyveket is az évek során, a tudományos kutatás és rendszerezés kérdéseivel maga is igyekezett megismerkedni; A hevesi Papságról a bronzkori kultúra néhány leletét gyűjtötte össze, rendelkezik honfoglaláskori anyagokkal is. Munkájában rendszer mutatható ki, bár igen tanka az a gyűjtemény, amit kamrájában találunk. A gyűjtő felesége készségesen és a férjétől eltanult szavak kíséretében mutatja be a Mária Terézia korabeli porcelánedénykéket, a fémekkel és nemes kövekkel kirakott asztalt a két ülőkével, a Rákóczi korabeli szöveteket, a bronzból készült és egymásba rakható súlymértéket, a latot (latolgatni!), a bronzöntvény szárnyasoltárt, a népi művészettel készült múlt századbeli bekecset, a pipagyűjteményt, a tubákszelencét, a XVIII. és XIX. századból származó hatalmas fóliókat, köztük Vörösmarty írásainak 1847. évi kiadását Érdemes szemügyre venni néprajzi gyűjteményét, amit nyilvánvalóan a véletlen szeszélye, az adott lehetőségek hordtak ide össze inkább, mintsem a szaktudás által vezetett tudósi érdeklődés. Üvegfedelű kazettában különböző korbeli pénzek, bronzkori szarmata nyakék, háromszáz esztendős kristálypohár hallgatagon várnak arra, hogy kikerüljenek a kamrából és gondozást, válogatást kapva, „magasabb szinten” kínálják érdekességüket a kíváncsiskodóknak. ÉRCLELETEK, kardok, fegyverek, cserepek, csontvázak, kőfaragások, képek, faf aragvány ok egyformán megragadták Hegedűs Béla figyelmét a soksok esztendő alatt, és nem hagyták őt nyugodni, amíg szerény pénzével meg nem szerezte azokat, i Az idős ember munkáját az egri múzeum is értékesnek tartja. Szabó János régész úgy nyilatkozott Hegedűsről, mint olyan emberről, aki fontos munkát végez a maga posztján. Figyelemmel kíséri a környéken folyó földmunkákat és menti a leleteket a pusztulástól. Az egri múzeum mintegy külső munkatársának tekinti Hegedűs Bélát. Már tervbe is vették, hogy Egerbe hozzák őt, de az annyit emlegetett lakáskérdésen eddig ez az „áthelyezés” megbukott. Ma még magángyűjteménynek számít a Hegedűs-féle anyag, bár voltak elgondolások arra is, hogy Hevesen állami pénzen kiállítássá alakítják át — kellő gondozás után — a sokféle és tudományosain is értékelhető lelettömeget. Érdekes megemlíteni, hogy Hegedűs Béla gyűjtőszenvedélye 1945 után hozott szép eredményeket: ezekben az években minden lehetőséget megfogott a történelem tanulságtevői, a művészi, vagy tudományos értékű alkotások, leletek megszerzésére. Hegedűs Bélával éppen akkor találkoztunk, amikor délelőtt a hevesi kultúrház hűvös színháztermét takarította. Magától értetődően és szerény közvetlenséggel nyújtott kezet adott felvilágosítást dolgairól, amikről ő nyugodtan elmondhatja: egész életét látja és láthatja bennük. Bizonyára akkor érzi magát igazán jól ez a hajlott korú és gyermekien tiszta tekintetű öreg, amikor bemegy kamrájába és — ki tudja, hányadszor? — végigsimogatja szemével és kezével azokat a darabokat, amikben ő egy-egy letűnt kort. elvérzett és elhanyátlőtt világot lát: meg. NEM ÁRTANA, ha a régészetnek ezt a rajongó, de lai-; kus szerelmesét a hivatalos; szervek támogatnák és meg-; adnák eddigi munkájának azt; a tisztességet, hogy gondozás; és válogatás után kiállítássá; lépne elő. Mert nemcsak a; szorgalomnak és tárgyszere-; tetnek kitűnő példája Hegedűs; Béla élete, de a helytörténet-; nek is beszédes tanúi a régé-; szeti anyagok. Csak meg keli; keresni a módját, hogy a ren-< dezett gyűjtemény közkinccséí legyen. I (f. a.) I