Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-11 / 136. szám
2 ft EPÜJS AO 1941. június 11., vasárnap A a TIT szmmmTEHE Egyház — Tudomány — Haladás A vallást igazolja-e a modern tudomány? A vallás viszonya a tudo- ** mányhoz hosszú időn át, évszázadokon keresztül kimondottan negatív, vagy éppen ellenséges volt. A különböző egyházak — élükön a katolikus egyház — mindig ellenségei voltak a haladásnak, az emberi szellem szabadságának, a tudományos gondolkodásnak. Ez közismert. A vallásos apologetika (hitvédelem) bizonyos képviselői napjainkban arra törekszenek, hogy a modem tudomány eredményeit, pontosabban nehézségeit felhasználják a vallás javára. A tudomány megingathatatlan eredményeinek hatására a vallás bizonyos hittételei (a geocentrikus világkép, a hatnapos világteremtés, az ember származása) némiképpen megváltoztak. Mindez azonban nem érinti a vallás lényegét: az istenhitet. XIX. Pius pápa 1951. november 22-én feltűnő beszédet mondott a Pápai Tudományos Akadémia tagjai előtt. Beszédének címe: „Az istenbizonyítékok a modem természettudomány fényében”. A pápa abból indul ki, hogy „az igazi tudomány, minél messzebbre halad, annál inkább Istent fedezi fel, mintha szinte ő állna ott várakozva minden ajtó mögött, amelyet a tudomány feltár”. Ezek szerint tehát a modern tudomány a személyes isten létezését bizonyítja, vagyis a vallást igazolja. ire alapozza a pápa ezt a meglepő következtetést? A kozmosznak szerinte, két jellegzetes, lényegbeli ismérve van: 1. „A dolgok változékonysága, keletkezésüket és elmúlásukat is beleértve”. 2. „A célszerűség rendje, amely a világegyetem minden zugából sugárzik". Vizsgáljuk meg részletesebben ezeket az érveket A pápa Herakleitos „panta rhei”-jére hivatkozva hatásos módon ecseteli „a kozmosz változékonyságát”, hogy ebből az isten létezésére következtessen. Itt azonban egyszerűen Aquinói Tamás metafizikus gondolatát ismétli, aki Arisztotelész alapján a változás okát a mozdulatlan mozgatóra vezette vissza. Lehet-e az örök változásnak változatlan forrása? A pápa szerint igen. Ezeket írja: „A ma tudósa ... tisztában van vele, hogy a szervetlen világot... áthatja a . változékonyság ismérve és hogy tehát (micsoda megtévesztő tehát!) ennek léte és megléte magában hordja a posztulátumát (?) egy másik realitásnak, amely teljesen eltér az övétől és amelynek lényegénél fogva szükségképpen változatlannak kell lennie.” Így alakul ki „annak a képe, aki örökké változatlan”. XII. Pius pápa tehát a változásból következtet a változatlanra, s ezt nyomban meg is személyesíti („annak ... aki)”. Itt azonban nem a modern tudományból, hanem Aquinói Tamás filozófiájából és annak arisztoteleszi gyökereiből vonta le következtetéseit. Valójában a változásból nem lehet következtem a változatlanra, mert az örök változás oka nem önmagán kívül, hanem önmagában van. A világot nem a mozdulatlan mozgató, hanem a dolgok lényegében rejlő dialektikus ellentmondás mozgatja. Ellentmondások állandóan keletkeznek és szakadatlanul megoldódnak — ez minden mozgás és változás alapja. Ezt az álláspontot képviselte Herakleitos is. akitől a pápa „elfelejtette” idézni a következőket: „A világot, a mindenből való egyet, nem alkották sem istenek, sem emberek, hanem örökéletű tűz volt, ma is az és mindig az lesz, amely törvényszerűen lángra lobbanóban és törvényszerűen elalvóban van”. Ezzel " kapcsolatban Lenin megjegyezte: a dialektikus materializmus alapelveinek nagyon jó kifejtése. A Pápai Akadémia tagjai ** előtt elmondott fejtegetésének második részében XII. Pius pápa a kozmikus viszonyokból próbált a rendre és a célszerűségre, és „ily módon” isten létezésére következtetni. A téleológiával kapcsolatban a pápa megfelelő módon, az ún. entrópiai-tételre, a termodinamika második tételére hivatkozik, s ebből a világegyetem „hőhalálára” következtet. Mennyire jogos ez a hivatkozás és következtetés? A termodinamika második tétele nem újkeletű. Azt R. Clausius már a XIX. század közepén megfogalmazta. Lényege: a jobban felmelegedett testek átadják melegüket a kevésbé meleg testeknek, amíg be nem áll a teljes hőmérsékleti egyensúly. Ennek következtében a hőenergia sohasem képes teljesen átmenni más energiaformába, nevezetesen a mozgási energiába. Ilyen módon a különböző energia- fajták fokozatosan hővé alakulnak át. A termodinamika második tételét Karno francia fizikus helyesen csakis a lezárt és véges rendszerekre vonatkoztatta. Ez az eljárás teljesen jogos, mert — Engels szavai szerint —, ha a termodinamika második tételét átvisszük az egész végtelen világmindenségre, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a világmindenség hőegyensúlya természetes úton állhat csak be, de természetes úton nem szűnhet meg. Ez elkerülhetetlenül az isteni beavatkozás eszméjéhez vezet. Eszerint a világórát egyszer fel kellett húzni, azután jár, amíg el nem ér az egyensúly állapotáig, de azután újból fel kell húzni. A világmindenség órása — a halhatatlan isten. Erre a következtetésre jut más szavakkal XII. Pius pápa is. p1 zzel szemben tisztában ■*-J kell lenni azzal, hogy a termodinamika második tétele csak elszigetelt, zárt fizikai rendszerekre vonatkozólag jövendöl meg egy entrópia-maximumot. De milyen alapon foghatnánk fel elszigetelt rendszerként az egész világegyetemet, amely végtelen és örökkévaló? Egyébként Tolman amerikai fizikus már két évtizeddel ezelőtt kimutatta, hogy bizonyos fajtájú rendszerekben az entrópia nem tart semmiféle maximum felé. A termodinamika második tétele tehát semmiképpen nem támasztja alá a pápa koncepció- ját. Magáról a ideológiáról, amelyre a pápa a „hőhalál” elméletét alapozza, már Heine elmondta- azt, ami elmondható. A nagy német gondolkodó „Utazás a Harz-hegységben” című munkájában igen szellemesen kigúnyolta a teleológiai, amely szerint a természetben minden annyira értelmesen és célszerűen van elrendezve, hogy „a fák azért zöldek, mert a zöld szín kellemes a szemnek. ... isten azért terar"*elfe a szarvasmarhát, mert a húsleves erősíti az embert, a szamarakat amiatt teremtette, hogy öszehasonlításul szolgáljanak az emberek számára, az embert pedig azért teremtette, hogy húslevest egyék és ne legyen szamár”. ‘ A teleológia tehát teljesen nevetséges koncepció, s minden másról tanúskodik, csak az isten létezéséről nem. XII. Pius pápa a további érvelés során a „spirál ködök” színképének ismeretes vörös eltolódására hivatkozik, hogy az ún. „táguló világegyetem” elméletével támassza alá a vallási terem téstant. A modern természettudomány eredményeire való utalással azonban er sem igazolható. M i a „táguló világegyetem” elméletének lényege? A színképelemzésben mutatkozó vörös eltolódás fényére támaszkodva a fideisták kijelentik, hogy a Föld a világmindenség központja, de nemcsak központja, hanem fejlődésének kiindulópontja is. Emellett utalnak még arra, hogy a különböző égitestek egyforma korúak, azaz egyszerre keletkeztek. Innen kerül elő a világ isteni teremtésére vonatkozó következtetés. Valóságos tény, hogy a szín- képelemzésben a tejútrendszerünkön kívüli ködök színképe eltolódik a hosszabb hullámok felé — ez az ún. vörös eltolódás. Ez az eltolódás arra enged következtetni, hogy a szóban levő ködök távolodó mozgást végeznek a megfigyelőhöz képest. Mennél mesz- szebb van valamely csillagköd, látszólag annál nagyobb sebességgel távolodik. Mindez azonban inkább hipotézis, mint tudományos tény. A gyakorlat ezt a hipotézist még nem igazolta minden vonatkozásban. A teológusok viszont, — élükön a római pápával — az említett hipotézisből igen messzemenő következtetéseket vonnak le. Hivatkoznak az ún. táguló világegyetemre, az ősatom létezésére és a világ isteni teremtésére, amely állítólag mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt történt. Ez a tudománytalan koncepció tökéletesen összeomlik a kritikai el- lepérvek súlya alatt. C gyáltalán semmi alap 1-1 nincs arra, hogy az ember által eddig megfigyelt csillagködöket a világmindenséggel azonosítsuk. Valójában itt csupán a világegyetem igen kis része áll előttünk. Teljesen alaptalan a világ- egyetem mozgását leegyszerűsíteni a mechanikai mozgásra, vagyis az egyszerű helyváltoztatásra. A világmindenség mozgása igen bonyolult változás, amely magában foglalja a mozgás összes formáit az egyszerű helyváltoztatástól egészen a gondolkodásig. Indokolatlan azt gondolni, hogy általunk igen rövid idő alatt megfigyelt távolodó mozgás mindig «• ugyanilyen volt. Valamikor lehetett ez pontosan ellentétes irányú mozgás is. Fontos bizonyíték a táguló világképre vonatkozó koncepció ellen a csillagok különböző korúságának tudományos elmélete, amelyet főleg szovjet tudósok alapoztak meg. Ezzel kapcsolatban megemlíthetünk néhány példát a sok közül. A nap kora 5—6 milliárd évre becsülhető, de a napot a csillagászok közepes korú csillagnak tekintik. Egy ismert amerikai csillagász (Hayle) számításai szerint a tejútrendszer kora 9 milliárd év, a» asztrofizikai becslések szerint pedig 11 milliárd év. Emellett V. A. Ambarcumjan szovjet akadémikus kimutatta, hogy vannak a tejútrendszerben egészen fiatal csillagok is, amelyeknek kora mindössze néhány millió, vagy csak pár százezer év, sőt jelenleg is keletkeznek csillagok. A csillagok tehát nem egyszerre, egy időben jöttek létre — kialakulásuk folyamatosan ment végbe és jelenleg is tart. ÍVJ i következük az elmon- dottakból? A táguló világkép nem végleges és különösen nem tudományos koncepció. Még csak hipotézis, amelyből nem vonható le semmiféle világnézeti következtetés. Ilyen következtetés csak tudományos tényekből vonható le. A tudományos tények viszont arra engednek következtetni, hogy „az anyag minden véges létezési formája, akár nap, vagy ködfolt, akár egyes állat és állatfaj, vegyi kapcsolat, vagy szétválás — egyaránt múlandó és semmi sem örök benne, csak az örökké változó, örökké mozgó anyag és a törvények, amelyek szerint az anyag mozog és változik” (Engels). Ezek szerint tehát az örökké mozgó, a szakadatlan változó anyag — végtelen, a világmindenség — örökkévaló. Dr. Földi Pál A Biztonsági Tanács megszavazta az angolai kérdésben beterjesztett afrikai—ázsiai javaslatot Zorin felszólalás« a Biztonsági Tanács pénteki ülésén NEW YORK (TASZSZ): A Biztonsági Tanács péntek délutáni ülésén az angolai vitában felszólalt Zorin, a Szovjetunió képviselője is. A felszólalásokat összegezve, rámutatott; A szónokok többsége teljes megalapozottsággal jelentette ki, hogy Portugália Angolában kíméletlen gyarmati háborút folytat, hogy ez a háború nemcsak az angolai nép, hanem minden afrikai nép és állam érdekeit is érinti. Teljesen helyesen mutattak rá, hogy Portugália csakis NATObeli szövetségeseinek pártfogásával és segítségével folytathatja ezt a pusztító háborút. Zorin leleplezte a portugál gyarmatosítókat, akik olyasféle mesékkel próbálják félrevezetni a közvéleményt, hogy az angolai tragikus események a helyi lakosság soraiból kikerülő terrorista elemek tevékenységének következményei. A szovjet képviselő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Salazar fasiszta kormánya gyarmati háborút folytat Afrikában, tűzzel-vassal rabszolgaságban akarja tartani egy Portugáliánál 14-szerte nagyobb területű ország lakosságát. Az angolai hazafiak ellen indított büntető hadműveletekben 25 000 portugál katona és a felfegyverzett telepesek egységei is részt vesznek. Eddig legalább 30 000-re tehető a helyi lakosság áldozatainak száma, és mintegy 80 ezren menekültek Kongóba. — Bombázással több tucat békés falut töröltek el a föld színéről. Az öldöklések színhelyén eltemetetlenül hevernek a bennszülöttek holttestei, több helyen járvány ütötte fel a fejét. A szovjet képviselő kimutatta, milyen képtelenség az adott helyzetben Franciaország és Anglia képviselőinek az az állásfoglalása, hogy „tanúsítsanak mérsékletet és türelmet”, ne siessenek az angolai nép segítségére, ne ítéljék el a Sa- lazar-kormányt. Az élet megmutatta — fűzte hozzá Zorin —, hogy a gyarmatosítók elméjében csak akkor dereng világosság, amikor a gyarmatok népei fegyverrel a kezükben harcra kelnek, hogy megvédjék jogaikat. Csak akkor kezdődik a szóbeszéd a hatalom úgynevezett „önkéntes” átadásáról, a gyarmattartóknak ar- ról az „öröktől fogva való” törekvéséről, hogy felszabadítsák a gyarmatokat. Felszólalása végén Zorin jellemezte a Biztonsági Tanács elé beterjesztett háromhatalmi határozati javaslatot. Elmondotta, hogy bár Ceylon, Libéria és az EAK határozati javaslata nem eléggé határozott, a szovjet küldöttség lehetségesnek tartja támogatását: mert a minimális első lépést jelentheti azoknak a sürgős intézkedéseknek sorában, amelyek véget vethetnének a gyarmati háborúnak, megállíthatnák az események veszélyes alakulását. Zorin módosító javaslatot terjesztett be. eszerint a háromhatalmi határozati javaslat érdemi részéhez, amely felhívja a portugál hatóságokat, hogy azonnal szüntessék be a megtorlás! intézkedéseket, hozzá kell .fűzni, hogy a Biztonsági Tanács elítéli az angolai nép ellen folytatott gyarmati háborút. Ezt követően a határozati javaslatot és az előterjesztett módosításokat szavazásra bocsátották. A szovjet módosítás mellett négy küldöttség (a Szovjetunió és a határozati javaslat három szerzője: Ceylon, Libéria és az EAK), ellene három küldöttség (az Egyesült Államok, Anglia és Törökország) szavazott, négy küldöttség pedig (Franciaország, Ecuador, Chile és a csangkajsekis- ták) tartózkodott a szavazástól. A NATO vezető hatalmai, az Egyesült Államok és Anglia, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjai, ezzel megakadályozták a szovjet javaslat elfogadását. Az ülés után Libéria, Nigéria és Ghana képviselői odamentek Zorinhoz és kézszorítással köszönték meg a szabadságukért küzdő népek jogainak következetes védelmét. A Biztonsági Tanács pénteken megszavazta az angolai kérdésben beterjesztett afrikai, ázsiai javaslatot. Az indítványt 9 szavazattal elfogadták, ketten — Anglia és Franciaország — tartózkodtak. Az elfogadott határozat felszólítja Portugáliát, azonnal szüntesse meg az angolai nép ellen foganatosított elnyomó intézkedéseit. Ugyanakkor a Biztonsági Tanács utasította az áprilisban — az angolai helyzet kivizsgálására — létrehozott öttagú bizottságot: haladéktalanul lásson hozzá megbízatásának létrehozásához. Garin, Portugália ENSZ-kép- viselője tiltakozott a határozat ellen, s közölte, hogy kormánya azt nem tekinti törvényesnek. (MTI) HylEvánossánra hozták Genfben a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság legújabb jelentését bizottság funkciói és feladatai vábbá más olyan inddensek- tekintetében. A jelentés végül ről, amelyekről panaszok és arról ír, hogy a padongi kér- ellenpanaszok érkeztek az ér- déssel kapcsolatban a tárgyaló tekezlethez. A nemzetközi eltelek ellentétes álláspontot lenőrző bizottság figyelemmel foglalnak el, ami akadályozza kíséri a Na Mon-i megbeszélé- a kérdés békés megoldását. A sek lefolyását és tekintetbe ve- jelentés azt a reményt fejezi szi, hogy a tárgyaló felek mi- ki, hogy a Na Mon-ban tár- lyen segítséget várnak a bi- gyaló három küldöttség első- zottságtól — fejeződik be aje- sorban erről fog tárgyalni, to- lentés. (Űj Kína) Tízezer felfegyverzett szabadságharcos küzd Angolában GENF (MTI): Genf ben nyilvánosságra hozták a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottságnak a genfi értekézlet két társelnökéhez intézett legújabb jelentését. A jelentés elsősorban a három laoszi küldöttség Na Mon-i tárgyalásaival foglalkozik és örömmel üdvözli azt az elvi megállapodást, amelynek értelmében a három herceg találkozni fog egymással. A továbbiakban beszámol arról, hogy a Na Mon-i politikai tárgyalásokon a Souvanna Phouma vezetése alatt álló laoszi kormány küldöttsége több javaslatot tett a jövőbeni koalíciós kormány politikáját illetően, a Neo Lao Hakszat Párt küldöttsége pedig indítványt terjesztett elő a laoszi nemzeti egység megteremtéséről. A Boun Oum által megbízott küldöttség is benyújtotta javaslatait. Az erre vonatkozó vita a jövő héten folytatódik, A katonai albizottság megbeszélésein a nemzetközi ellenőrző bizottság javasolta, hogy egyes kényesebb pontokon helyszíni szemlét tart. Souvanna Phouma és Szufa- nuvong erre azt válaszolta, hogy hajlandó minden feltételt biztosítani a helyszíni szemlék lefolytatásához, ha a három érdekelt laoszi fél egyetértésre jut e látogatások, valamint a KAIRÓ (MTI): Az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóját előkészítő értekezlet péntek este úgy határozott, hogy a csúcsértekezletet szeptember elsejére Jugoszláviába hívják össze — közli a Tan- jug. Az AP jugoszláv forrásból úgy értesült, hogy a csúcsACCRA (MTI): Holden Roberto, az angolai nemzeti mozgalom Leopoldvillében tartózkodó vezetője az Ashanti Pioneer című ghanai lap értesülése szerint közölte, hogy öttízezer felfegyverzett szabadságharcos küzd Angolában a portugál gyarmatosítók ellen. A hazafiak rövidesen hadműveleteket indítanak — fűzte hozzá. Holden Roberto kijelentette, PÁRIZS (MTI): Plasztik- bombás merényletet követtek el a fasiszták pénteken est.e Marseille-ben, a Francia Kommunista Párt megyei szervezetének helyisége ellen. A robbanás szerencsére csak kisebb anyagi károkat okozott. A merénylők kiléte felól találkozó színhelye az észak- iugoszlávtai Bled üdülőhely lesz, A törvényes kongói Gizen- ga-kormány meghívásának kérdésében az AFP tudósítá - sa szerint a csúcsértekezlet részvevői döntenek majd. (MTI) hogy a portugálok napalmbombát használnak, s két és félhónap alatt húszezer angolai férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg. „A gyarmatosítók már elkéstek azzal, hogy reformokat ígérjenek Angolának. Mi csak akkor tesszük le a fegyvert, ha kivívtuk az ön- kormányzatot, és ha a portugálok kitakarodnak az országból — hangoztatta Robernem lehet kétség: tettük elkövetése előtt egy falra krétával felírták az OAS, az algíri ultrák és franciaországi szövetségeseik terrorista szervezetének, a hírhedt „titkos fegyveres szervezetnek” kezdőbetűit. (MTI) Idő járás jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás vasárnap estig: Változó mennyiségű felhőzet, több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt, a Dunántúlon megélénkülő szél. A nappali felmelegedés az ország keleti felében is csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 19—23, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—16 fok között. (MTI) Jugoszláviába hívták össze az el nem kötelezett országok csúcsértekezletét to. (MTI) Piasztikbombás merénylet a Marseille«! kommunista párthelyiség ellen
