Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-11 / 136. szám
1961. június 11., vasárnap BEPÜJS ÁG 3 Országjáró diákok közt az egri turistaszállóban EGERT, ezt a nagy történelmi múltú és kellemes üdülővárost, az idegenforgalmi szezon táján sűrű rajokban lepik el az alacsonyabb és magasabb fokú iskolák diákjainak országjáró csoportjai. Fiúk és leányok, kicsinyek és nagyok csodálják a vár rejtelmes kazamatáit, s a távoli múlt építőművészetének remekeit és napfényes meleg napokon élvezik nagymúltú melegforrá- sainak strandfürdőjét. S hol is találkozhatnánk velük jobb és alkalmasabb helyen, mint a Kossuth Lajos utcai Diák- és Turistaszállóban, amely állandóan tömve van országjáró fiatalokkal. Este nyolc órára jár már az óra, amikor meglátogatjuk őket, hogy együtt találjuk valamennyit. Az emelet egyik sarki szobájában élénk a zsivaj, amikor belépünk . — Hová valók vagytok, gyerekek? — Sátoraljaújhelyiek — mondják kórusban. — A Petőfi Sándor Általános Iskola VIII. B. osztályának vagyunk a tanulói. A kis Gyimesi Edit elmondja, hogy két napra érkeztek Egerbe. — Annyi szépet, jót hallottunk erről a városról, hogy megkértük a tanító bácsinkat, hogy ide jöjjünk. Egy csillogó, értelmes szemű fiú, Poós Pista furakszik mellém és kérdés nélkül meséli élményeit. — Mifelénk nincsenek ilyen régi, szép épületek, de legszebb mégis a vár volt. Ahogy végigvezettek bennünket a hosszú föld alatti folyosókon, újra éltük a Gárdonyi leírta hősi harcokat. — Soha sem felejtjük el a kazamatákat és a magasba törő várfalakat — mondja egy kislány, valahol a hátsó sorokban —, kinek, amikor kérdezem a nevét, válaszát elnyomja Sexty Attila harsány szava. — A LEGNAGYOBB élményünk egyike azért mégis az volt, hogy az V. számú általános iskola csapatával összemértük az erőnket kézilabdában és négytusában. Sajnos, kikaptunk, de azt mondta az egri tanár bácsi, hogy nagyon érdekes volt a mérkőzés. Nekünk is az volt. Miután gratuláltam a csapat- kapitánynak. búcsúztam és az emeleti pihenőtérbe mentem, ahol több asztalnál vidám szórakozásban találtam a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium II. A. osztályának fiait és leányait Földe sy József osztályfőnök felügyelete alatt. — Egyhetes túrán vagyunk, amelynek keretében meglátoÉPITÖMUNKÁSOK jelentek meg az egri Bródy Sándor utca 8. számú háznál, hogy a már régebben beütemezett ta- tarozási munkákat megkezdjék. A tatarozást nemcsak a külső elhanyagoltság tette szükségessé, de az a körülmény is, hogy az udvari rész árkádívei veszedelmesen megrokkantak és így a szakszerű megerősítés halaszthatatlanná vált. Az épület — amely a legújabb hivatalos jegyzék szerint is műemlék — külső megjelenésében nem sokat mutatott. A hattengelyes, egyemeletes utcai homlokzat jóformán teljesen sima, tagolás nélküli volt már az utolsó évtizedekben, csupán az ablakok és az egyszerű bejárati kapu kőkeretei jelezték a ház 18. századi keletkezésének az idejét. A legutolsó „tatarozás” — amely minden tudás és érzék, nélküli kivitelezőre vall — méghozzá sokat rontott is a feltételezhető eredeti állapoton: így az emeleti ablakok feletti lapos, vakolatból készített primitív díszítések, az új „ciklop”-szerű keménj'kő lábazat a homlokzatot jóformán minden műemléki jellegéből kiforgatták. Mi volt hát mégis, ami miatt az épületet az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzéke, mint műemléket tartotta nyilván? Az udvari homlokzat —, amely a terep hátrafelé való hirtelen emelkedése miatt már csak földszintes —, az Egerben máshol is gyakori árkádíves kiképzést mutatja. A ház helyiségei szépen boltogatjuk Egeren kívül Aggteleket, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt, Tokajt, Görömböly-Ta- polcát, Lillafüredet és a Mátrát. — Ezt a csinos Tóth. Évi mondja.— Mi tetszik legjobban? — Bár nem volt túlságosan meleg, de remeket strandoltunk. Ez volt ebben az évben az első fürdőzésünk — mondja Balásvölgyi Valéria. A kis Kunovics Irma szomorkás arccal szólal meg: — Bár mondta Földesi tanár úr, hogy ne menjünk a mély vízbe, de én annyira élveztem a vizet, hogy megfeledkeztem magamról és majdnem bajom esett. — Az utóbbit már érezhető bűntudattal mondja. — Tavaly Pécsett voltunk — toldja meg Gergász Ida —, az is nagyon érdekes és szép város, de azért Eger egészen más és nekem talán érdekesebb. Mielőtt eljöttünk, gyorsan megint elolvastam az „Egri csilla- gok”-at. Földesi József osztályfőnöknek szavazza meg ezután az osztály a szót. — MÁR MÁSKOR is voltam a városban, de mindig találok valami újat, ami leköti érdeklődésemet. Ezért is hozom ide mindig diákjaimat. Nekünk is feltűnt a rengeteg országjáró diák. Valószínűen ők is az én véleményemen vannak. A diákszálló remek intézmény, talán ha társa lenne, az is tömve volna. Javaslom azonban, hogy rendszeresítsenek itt kölcsönadásra sakkot, társasjátékokat, mely az esti órákban és esős napokon remek szórakozást nyújtana. Talán nem is volna ráfizetős dolog! Hiányát éreztük a rádiónak is, de ezt mások is mondták már. Legalább vezetékes rádióval lehetne még tökéletesebbé tenni a szálló kulturáltságát. A földszinten már nagylányokkal, fiúkkal hoz össze a véletlen: a nyíregyházi felső- tanítóképző intézet I. évfolyama ütött itt szállást. — Mi ötnapos kiránduláson vagyunk — mondja Nehéz Margit. — A főhadiszállásunk itt, Egerben van, itt ütöttük fel a sátorfánkat és innen megyünk kirándulásokra Párádra, Szilvásváradra és a Mátrába. Most Tóth Tibor veszi át a szót. — Nekem nagyon tetszett a város, ahol a múlt nagy értékeinek megbecsülése mellett, látom, hogy egyre gazdagodik, fejlődik a jelene is, erről tanúskodnak a neonfényes utcák, a fényes kirakatok és az új építkezések, például itt, a diákszálló mellett is egy új lakótelepet látok, mely, mint hallom, még bővülni fog a fürdők felé. Én nagyon értékeltem azt a szerető gondoskodást is, mellyel a régi műemléki házakat tatarozzák és igyekeznek visszaállítani eredeti köntösüket. Ráskó Györgyinek a Szép- asszonyvölgy oldalában teraszosan kivájt pincerendszer tetszett. — Jó borok lehetnek bizonyára azokban a pincékben — mondja, mire harsányan tör ki a vidám nevetés. Közben megérkezik a vacsoráról Ekker György nevelő tanáruk is, akit nagy újjongással fogadnak tanítványai. — EGERBEN a legmesszebbmenő gondoskodást találtuk az ide özönlő idegenekről, kirándulókról. Eger páratlan látnivalókkal szolgál a fiatalok részére, — ezért fogja a tanítóképző intézet a jövőben is Egerbe hozni évvégi kirándulásra diákjait, a jövő pedagógusait. — Holnap a szilyásváradi Szalajka-völgybe rándulunk ki, így hát korán lefekszünk, — búcsúzik Paljenek Ilona és lassan-lassan hálótermeikbe szállingóznak a nyíregyházi diákok, hogy egy nagyot aludjanak a fáradságos túra előtt. Amikor kilépek a langyos tavaszi estébe az öreg Buttler- házból, csendesült az egészséges zsivaj, egymás után hánynak ki az egyes hálótermek fényei... — Aludjatok jól, fiúk, leányok! Hazatérve, mondjátok el egri élményeiteket, s a látnivalókat társaitoknak, és küldjétek el jövőre őket Egerbe. A viszontlátásra, kőszegiek, nyíregyháziak és sátoraljaújhelyiek! Sugár István Hozzákezdtek a Hajtóműgyár egri telepének bővítéséhez A határozat már régen megszületett. Több ipari üzemet Budapestről vidékre kell költöztetni. így kerül Egerbe a budapesti Hajtóműgyár egyik részlege. A tervezési munkák és a beruházási program elkészítése elhúzódott. De végre hozzáláttak a munkához. Az egri télepre felvonult az. ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. A konyha, garázs alapozási munkálatait végzik és falazzák a felvonulási épületet. Rövidesen hozzákezdenek a nagy csarnok alapozási munkálataihoz is. A beruházási program szerint nagyméretű átalakítások és bővítések történnek, elmondhatjuk, hogy új gyár létesül a város déli peremén. A Bélapátfalvi Cement-és Mészmű párthíradója Kis füzet került kezembe. Terjedelme mindössze 20 oldal, külsőleg is egyszerű. Mégis szólni kell róla, mert új kezdeményezést, új színfoltot jelent ez megyénk ipari üzemeiben. • A termelési tanácskozáson, taggyűlésen és más összejövetelen elhangzott szó elröppen. Első hallásra kevés ember tudja megjegyezni a lényeget, nem is beszélve az adatokról és számokról. Több üzemben három műszakban dolgoznak, másutt meg szétszórt telephelyeken folyik a munka, így nem mindenkihez jut el élőszóban az üzemi pártszervezet mondanivalója. Munkavezetők, pártbizalmiak és szakszervezeti aktivisták gyakran kapnak agitációs feladatokat. De mivel, hogyan agitáljanak? Jó, ha mindig van kéznél megbízható és friss anyag a gyár életéről. Mert a napi eseményekkel, a tények és az adaSZOMJŰSÁG Felvétel az egri I. számú általános Iskolába Az egri I. számú Általános Iskola ének—zenei tagozatának első osztályába felvételt hirdet. Az 1961—62. iskolai évre felvételre jelentkezők részére a felvételi vizsga június 15-én, csütörtökön lesz, reggel 8 órától 12 óráig és délután 3 órától 5 óráig. A felvételi vizsga helye az I. számú Általános 1 Iskola, Eger, Markhót u. 4. sz. Az ének—zenei . tagozatba azokat a tanköteles korba lépő gyermekeket veszik fel, akik megfelelő zenei hallással és a zene iránti érdeklődéssel bírnak. A felvételt ezért zenei képességvizsgálat alapján történik. Határidő utáni jelentkezéseket az iskola nem fogad el. zottak, itt-ott még az eredeti kétszázéves asztalosmunkák: ajtók és ablakok is megvannak. Egy jelenség van azonban az épületen, amely már talán a laikus szemlélőnek is feltűnik: az emeletre vivő lépcsőház művészien Szép faragott kőkorlátos kiképzése, amely elárulja, hogy a ház építtetője nem lehetett mindennapi ember! EZEK UTÁN nem csoda, hogy az utcai homlokzat felállványozása után a már hozzáértő szakmunkásokkal együtt bizonyos izgalommal fogtunk hozzá a homlokzat ilyenkor előírt kutatásához. Ahogyan lassan fejtődtek le a két évszázad alatt több ízben megejtett tatarozások számos vakolatrétegei a falsíkokról, úgy értek bennünket egymás után a meglepetések. Először is kiderült, hogy a legutoljára sima homlokzatot eredetileg lapos falpillérek: lizénák tá- golták, az ablakok alját pedig a barokkban gyakori mélyített tükrös, ún. „kötények” díszítették. Meg tudtuk állapítani elég biztosan a régi párkányok helyét és kiképzését is. A legnagyobb meglepetés azonban az volt, amikor az emeleti ablakok felett freskószerű, színes festés bukkant elő: a máshol kőből készített, vagy vakolatból húzott díszítő architektúrát valaki itt — kiváló tudással — felfestette a homlokzatra!! Ez a megoldás, ez a különlegesség eddig Egerben sehol sem fordult elő, és a hasonló korú épületeken országosan is ritka lehet. Kezdtük tehát kutatni az épület történetét. íme a „kutatás” eredménye: A 18. századi Eger leghíresebb festője az 1765 tavaszán hozzánk került Kracker János Lukács volt. A Kracker nevéhez fűződő számos, nevezetes freskó alakjait mindig maga a mester festette, de az építészeti háttér, az ún. „architektúra” már nem az ő kezétől való. Ennek kivitelezése a művész sógorára és „segédjére”: Zách Józsefre maradt. ZÁCH JÓZSEF Brünnben született. A bécsi festőakadémiára 1756. november 13-án vették fel. Nincs tudomásunk róla, mikor került össze Krac- kerrel, és vette el annak nővérét: Teréziát. Zách nevével 1771-ben találkozunk először városunkban: amikor a szerviták naplóbejegyzése szerint vendégük volt Krackerrel együtt. Számos munkája közül nevezetesebbek: a Krackerrel együtt festett mennyezetfreskó az aszódi Podmaniczky kastély dísztermében (1776—1777', és főleg nekünk egrieknek a líceumi könyvtár freskója az 1777—1778-as évekből. Ennél a tér nagy részét kitöltő különleges gótikus templomarchitektúra Zách József festménye. Közreműködését ezeK- nél — és a hasonló nagyobb freskóknál — a névjelzés is tanúsítja; „J. L. Kracker et J. Zách pinxit.” 1779-ben az egri szerviták refektoriumában dolgoznak utoljára együtt Kracker és Zách, itt a munkát már — miután Kracker 1779. december 1-én meghalt —, 1780 tavaszán Zách József önállóan fejezi be. Ezen festéssel kapcsolatban hallunk utoljára róla: ezután eltűnt nyomtalanul... A Bródy Sándor utca 8. sz. házat Zách József építette az 1770-es években. A közelben — a mai Kacsapart 14. szám alatt — állott sógorának és •mesterének: Krackemek a háza és műterme is. FENTIEK UTÁN — úgy gondoljuk — érthető: miként ke(Kiss Béla felvétele) rült a különleges architektúrafestés a szóban forgó épület homlokzatára! Most pedig röviden nézzük meg a ház további sorsát: miért is adtuk ismertetésünknek a Művészek háza címet? Zách József özvegye, Kracker Terézia az épületet az 1800-as évek elején az egyik Keglevich grófnak adta el. Keglevich a házat 1830 után elcserélte a mai Kossuth Lajos utcai Buttler-házzal: így volt lakója 1833 körül a Zach-ház- nak a Mikszáth-regényben szereplő Buttler grófnő, Dőry Katalin is. 1833—1838 között ebben a házban, de lehet, hogy a közös udvarral bíró Orgonás tér 4. számú épületben — lakott Marco Casagrande, a híres szobrász is, az egri főszékesegyház szobrainak és domborműveinek megalkotója. Utána Joó János rajztanár veszi meg az ingatlant, a nevezetes „Héti lapok, a műtudomány és egyéb hasznos ismeretek terjesztésére, 1838” című folyóirat szerszerkesztője. Joó János Végh lányt vett feleségül, így került azután a ház a művészet- kedvelő Végh-család tulajdonába, és maradt is birtokukban egészen a legutóbbi évekig. ÍME, ENNYI mindent mesél egy látszólag nem is különleges, öreg egri épület. Remélhetően hamarosan , teljesen helyreállítva őrzi majd so': művész-tulajdonosának, lakójának hervadhatatatlan emlékét. Hevesy Sándor tok erejével kell meggyőzni az embereket, ezzel kell biztatni a csüggedőket és tartós, még nagyobb eredményekre ösztönözni az élen járókat. Az igaz szó, az elvtársi beszélgetés eljut a fülhöz, de jobban hat az értelemre és szívre, ha a szem is segít. Az írásnak, a nyomtatott betűnek különös varázsa van. A gondolat, a meggyőző beszéd újabb gondolatokat és elhatározásokat szül, de az írásba foglalt szó ébren tartja, éleszti és tettekre ösztönzi a szándékot. Vagyis elengedhetetlen követelmény, hogy a szóbeli felvilágosító-nevelö munkát hatékony írásos agitáció egészítse ki. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt állított össze az idén először írásos dokumentumot a termelés előmozdítására, az üzemi agitáció színvonalának emelésére. Hasonló füzetet ad ki a Borsod és Heves megyei Téglagyári Egyesülés, az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat és pár napja jelent meg a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű párthíradója. Az ország különböző nagyüzemei már régebben és rendszeresen végeztek ilyen munkát és a tapasztalat az, hogy ahol nemcsak kinyomatták a füzeteket, hanem eljuttatták a dolgozókhoz, felkeltik érdeklődésüket, ott hatékonyabbá vált az agitációs munka, megélénkült a munkaverseny és fellendült a termelés. Ügy véljük a kialakult gyakorlatból, és a jó példákból hasznos tapasztalatokat vonhatnak le üzemeink és a jó példát másutt is követhetik. Ahol pedig már hozzáláttak a munkához, igyekezzenek jobbá, színvonalasabbá és hatékonyabbá tenni az írásos agitációt. A ráfordított idő és fáradság többszörösen megtérül a termelési eredményekben és az emberek tudatának formálásában. (F. L.) Brazília harcol a „transviados“ ellen Brazíliában a huligánokat „transviados”-nak nevezik. Rio de Janeiróban a rendőrség rendeletet hozott, amelynek értelmében 18 éven aluliak ezentúl este 10 óra után csak felnőttek kíséretében tartózkodhatnak az utcán. Különleges bíróságokat alakítottak, ahol a közbiztonságot egyre inkább veszélyeztető huligánok felelnek tetteikért. Quadros elnök ezenkívül az erkölcsi élet hatásosabb védelmére be akarja tiltani a strip tease-előadásokat és a strandokon a bikini-vise- letet; RABSZOLGA KERESTETIK A londoni ^ Observer c. hetilap hir- \ c '>>)'• detései között jelent v a ko_ Vv? mm meg vetkező: „Rabszolga kerestetik. Ingyenes lakást és szakadatlan gyermekzsivajt biztosítunk. Kor, vallás vagy faji hovatartozás nem akadály.” A Déli-sark mint csodapatika Dr. Albert Crary ismert amerikai sarkkutató tudós szerint könnyen elképzelhető, hogy a Déli-sark egyenesen kincsesháza lesz a különféle rendkívül hatásos új gyógyszereknek. Dr. Crary megállapította, hogy az Antarktiszon élő állatok viszonylag baktériummentesek, ami az ott élő algák antibiotikum tartalmával magyarázható. Annyi bizonyos, hogy a Déli-sark a biológiai kutatások számára sokat ígérő terület. Az amerikai tudós ugyanakkor úgy véli, hogy a sarkvidéki jégpáncél alatt nincsenek kereskedelmi kiaknázásra alkalmas, jelentős ásványi kincsek.
