Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. június 9., péntek Lesipuskás, A galambot, gerlét minden­ki szereti. A törvény tiltja vadászatukat, sajnos, azonban mindig vannak olyanok is, akik mit sem törődnek a ren­deletekkel. Az Egri Bútorgyár udvarából felnövő jegenyefán két kis gerle rakott fészket. Az egyik gerlét lelőtték. Né­hány nap múlva a szomszéd­ból eltűnt egy fajpostagalamb. Egy hét múlva ismét csattant a légpuska, a háztetőkről ijedten rebbentek szét a ger­lék. Kíváncsian néztem át a bútorgyár udvarára. Az udvaron egy nagy darab ember állt — légpuskával a kezében... (a) — EBBEN AZ ÉVBEN 492 létesítmény épül megyénk termelőszövetkezeteiben. Eb­ből ez ideig 101 elkészült, míg 297 létesítmény épülő­félben van. Mint a Tsz Be­ruházási Irodáról értesítet­tek bennünket, az épülőfél­ben levő létesítmények kö­zül már 204 befejezés előtt áll, ezeknek átadására hama­rosan sor kerül. — JÜNIUS 18-ÁN Boldogon nagyszabású sporttalálkozót tartanak a hatvani járás ter­melőszövetkezeti községei szá­mára. Ez alkalomból sor kerül itt a megye termelőszövetke­zeti elnökeinek tapasztalatcse­réjére is. — MEGYÉNKBEN ebben az évben jelentősen gyara­podik az állatlétszám 100 holdra eső átlaga. A múlt év december 31-én például 12,8 számosállat esett 100 hold szántóra, míg ez év végére a tervek szerint ez a mutató el­éri majd a 18,1-es átlagot. — AZ EGRI 1. számú Álta­lános Iskola ének—zenei tago­zatának énekvizsgája a hétfői rendes vizsga után, délután 3—4 óráig lesz megtartva. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei közül a kiskörei Dózsa, a füzesabonyi Petőfi és a nagyfügedi Dózsa ter­melőszövetkezetekben az év végére a hústermelés eléri, sőt meghaladja a 100 mázsa mennyiséget, 100 hold szán­tóra vetítve. — GYÖNGYÖSÖN járt szer­dán a csehszlovák úttörödele- gáció és részt vettek a gyön­gyösi járás úttörőelnökségének ülésén, majd meglátogatták a Gyöngyöspatai Általános Isko­la úttörőcsapatát. — tegnap délután lakógyűlést tartottak a Klap­ka utca 12. szám alatti la­kosok. A lakógyűlésen részt vett a KIK és a városi tanács küldötte is. — A MEZŐSZEMEREI Űj Világ Tsz tagjai szocialista versenyszerződésben vállalták, hogy a jószágállományuk ré­szére 4 ezer mázsa lucerna, 1625 mázsa vöröshere és több mint 150 mázsa széna takar­mányalapot biztosítanak. Az első 'kaszálások eredménye azt bizonyítja, hogy vállalásukat teljesíteni is fogják a szövet­kezetiek. Gyöngyössolymosi emberek és művelődési otthonuk SZÉP, SZÍVVEL TELI lírai bevezetővel kellene kezdenem tulajdonképpen ezt az írást, ha most végiggondolom, mit is lát­tam, tapasztaltam Gyöngyös- solymoson, néhány nappal ez­előtt. Igen, valahogy így lenne jó, mert nem mindennapi öröm azt tudni, hogy az itt élő em­berek milyen nagymértékben lelkesednek a művelődésért, különösen azóta, hogy április 30-án megnyitotta kapuit min­den gyöngyössolymosi számára az új művelődési otthon. Dicsérő szavak helyett azon­ban sokkal többet mondanak maguk a tények, tapasztalatok, álljanak tehát elsősorban azok itt, bizonyságul, hogy a lírai bevezetésre való utalás nem csupán pillanatnyi hangulat szülötte volt... ★ ... HA A GYÖNGYÖSTŐL néhány kilométerre fekvő köz­ségben a művelődési otthon igazgatója után érdeklődik a látogató, rövid percek alatt megtudhatja, hogy mindenki ismeri, de soha senki sem tudja biztosan, merre található. Csilik Bálint már csak ilyen ember. Megszokták, részben azért is, mert tudják, hogy mindig a falu dolgát intézi. Most félórá­val ezelőtt gyerekek segítségé­vel deszkát vitt az új művelő­dési otthonba, mégis némi ke­resés után az iskolában akad­tunk rá, s két perccel később már lakásának üvegezett ve­randáján ülünk és beszélge­tünk. — Nagyjából el tudnám mon­dani, mit is végeztünk a meg­nyitás óta a művelődési ott­honban, de az mégsem pontos. Jobb, ha a munkanaplót néz­zük meg, — mondja Csilik Bá­lint, s besiet a szobába, a hi­vatalos iratokért. Az új épület­ben az iroda még nincs beren­dezve, ezért jöttünk a lakásra, mert itt található minden, a művelődési otthon munkájára vonatkozó papír. — Nem va­gyunk még túlságosan „öre­gek”, ezért nem is tudok sokat mondani. Az otthon felavatása után Nagy Endre A miniszter- elnök című komédiáját mutat­tuk be. Négyszázan nézték meg a községből, mert többen nem fértek be a nagyterembe. Ezért május hetedikén meg kellett ismételni a produkciót. A mű­velődési otthon megnyitásával egy időben Gyöngyössolymos története címmel kiállítást is rendeztünk, nagy sikerrel. A fényképek és más anyagok mellett előkerültek régi okira­tok is, ezeknek örültek legjob­ban az érdeklődők. Sok név szerepelt ugyanis az iratokon, s sokan most látták meg, hogy milyen régi lakók Sólymoson a Habókok, Kerekek. — A MÄJUSI ESEMÉNYEK közé tartozott az is, hogy a ta­nácsülést a művelődési otthon­ban rendeztük meg, méghozzá ünnepélyes keretek között. Má­jus huszonegyedikén pedig az iskola szülői munkaközössége rendezett előadást, amelynek bevételét a gyermekek meg­ajándékozására fordították. A műsort magát természetesen az iskolás gyermekek adták. Nagy lelkesedéssel tanultak a pró­bák megkezdésétől, egészen az előadásig. Azzal kezdtük ugyanis, hogy beszéltünk a leendő szereplőkkel, s azt mondtuk: no, gyerekek, arról már tanultunk, mi az a dráma, mi a vígjáték, akkor a tanul­tak alapján, most már játsz- szunk is ... — Ugyancsak az elmúlt hó­nap eseményei közé tartozott az Országos Erdész Színpad solymosi szereplése. Két Mo- liére-művet mutattak be, nagy sikerrel. Egy nappal később az úttörők ünnepelték szervezetük fennállásának jubileumát, mű­sorral, s ugyanaznap estéjén az adácsi földművesszövetkezeti színjátszók a Vők iskolája cí­mű zenés művet mutatták be. A májusi események felsoro­lása ezzel véget is ért. De foly­tatódott a sor a júniusi prog­rammal. A pedagógusnapi ün­nepséggel, a vámosgyörki szín­játszók szereplésével, s a soly- mosiak abasári látogatásának megemlítésével, amelyet össze­kapcsoltak A miniszterelnök előadásával is. Nem „dísznek” épült tehát Gyöngyössolymoson a nagy­szerű művelődési otthon. — A miniszterelnök szerep­lői ismét tanulnak — vallja be Csilik Bálint. — Az önkéntes tűzoltókkal együtt szerepelnek majd három egyfelvonásosban, amelyek előadása betölt egy estét Aztán, ha túljutottunk ezen a bemutatón megkérjük majd a megyei művelődésügyi osztályt, hogy segítsenek ne­künk új darab kiválasztásában. A SOLYMOSIAK szerint — úgy látszik — nem akarnak egyetlen percnyi pihenőt sem tartani, mert egyik műsoruk még le sem „futott”, máris a másikra készülnek, s a harma­dikról tervezgetnek. — Nem szándékozunk hosz- szabb ideig pihenéssel fecsé­relni az időt — ad igazat a művelődési otthon igazgatója. — Színjátszó csoportunk már régi, hosszú évek óta műkö­dött, meglehetősen mostoha körülmények között, s a tagok most nagy örömmel használ­ják ki a gyönyörű művelődési otthon adta lehetőségeket. Ha valakiről személy szerint akar­nék beszélni, úgy érzem, az egész csoportot meg kellene említenem. Hovanecz Lászlót, Fehér Ferencet és feleségét — akik két gyerek mellől járnak el a próbákra és az előadások­ra —, a két Molnár Lászlót, Molnár Józsefnét, s Molnár Lászlónét, aki délelőtt tanít, délután főz és ellátja kisgyere­küket, este pedig ugyancsak szorgalmasan jár a próbákra, mégpedig az elmúlt napokban úgy, hogy Nyilas Ilonka he­lyett beugrott A miniszterel­nök egyik nagyon nehéz női főszerepébe, a Babiczki házas­párt, vagy Fuxreiter Józsefet, aki nemcsak a színpadon állja meg a helyét, hanem nagyon szépen vezeti a művelődési ott­hon gazdasági ügyeit is. Azt Csilik Bálint már nem említi, hogy mit végez ő, mint igazgató, s a színjátszó csoport rendezője. Feleségéről sem szól, pedig ő is részese minden munkának, sikernek. Most már inkább a tervekről beszélge­tünk, azokkal együtt, akik az esti próba megkezdése előtt itt, az igazgató lakásán jönnek össze. — MIHAMARABB JÓL fel akarjuk szerelni a művelődési otthont, hogy ezzel megteremt­sük az alapot, s a lehetőséget a több irányú működéshez. Néhány apróbb felszerelési tár­gyat már vásároltunk is bevé­teleinkből, ígéret alapján a ta­nácstól várunk asztalokat, s akkor, ha ezeket megkapjuk, berendezzük a két klubszobát. Az egyik a kötetlen foglalko­zásokat szolgálja folyóiratok­kal,. sakkal, dominóval, a má­sikban pedig tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat rendezünk majd. Egy-egy es­tére igényt tartanak például a termelőszövetkezeti tagok kö­zül tanulni szándékozók, a sportkör, s az MHS is. Később a szakköri foglalkozásokat is megszervezzük. Általában azonban minden munkához alapos elvi irányítást, segítsé­get kérünk az illetékesektől, mert részben nincs gyakorla­tunk az említett munkákban, másrészt pedig, ha már egyszer végre rendelkezhetünk vele, akkor nagyon jól ki akarjuk használni művelődési ottho­nunkat, azt szeretnénk, ha itt mindenki megtalálná azt, amit keres, akár szórakozásban, akár tanulásban — hangzik a vélemény. Ezt a szándékot csak di­csérni lehet. ★ Indokolt-e most már a né­hány bevezető mondat? Ügy hiszem, igen. Ahhoz, amit a gyöngyössolymosiak elmond­tak, hozzá sem kell tenni. Ele­get mondanak maguk az eddi­gi tények, s a megvalósításra kerülő tervek, a községben a művelődés terén tapasztalható élniakarásról, minden meg­jegyzés nélkül. Weidinger László ■■ “Sv-> 180 évvel ezelőtt, 1781. június 9-én született GEORGE STEPHEN­SON angol mérnök és feltaláló. 1814-ben, harminchárom éves ko­rában, ő építette az első, gyakor­lati célra is megfelelő gőzmoz­donyt. 1829-ben a Rocket nevű mozdonyával 12 tonna terheléssel, óránként 25 km sebességgel meg- : nyerte a Liverpool—Manchester : közti lokomotív-versenyt. Angliá­ban 1821-ben ő építette az első vasútvonalat (annak nyomtávját az Angliában ma is használatos 1435 mm-ben állapította meg), 1826— Stephenson első gőzmozdonya.1830 között PediS az elsö vasúti alagutat. ÉRDEKES FELFEDEZÉSEK: JAMES COOK angol tengerész 185 évvel ezelőtt, 1776—79-ig há­rom földkörüli utat tett meg. Harmadik útja során fedezte fel a Csendes-óceánban levő Hawaii-szigeteket. A dörzsölési elektromosságot 175 évvel ezelőtt, 1786-ban, pre­parált békacombbal végzett híres kísérlete révén LUIGI GALVA- NI olasz természettudós fedezte fel. Kísérlete az elektromos energia előállításának alapja lett. FILM: A riksahuii A világszerte nagy elismerést aratott A riksakuli című, színes, szélesvásznú japán film, amelyet az egri Kertmozi mutat be június 8—14-ig. IJT Az eltűnt farkas esete Az eltűnt farkas bronzból készült és másfél méter magas talapzatán a római olimpiai falu bejáratát díszítette. A farkas Róma hagyományos jelképén, az öt olimpiai kari­kán állt. Május 31-én munkások je­lentek meg egy teherautóval, minden további nélkül leemel­ték az állványról a bronz farkast és elszállították. Az olimpiai falu lakói felhívták a római polgármesteri hiva­talt és felháborodva kérdez­ték, hogy hová szállították a farkast. A polgármesteri hi­•Bdlbgfi BenT; GRI VÖRÖS CSILLAG Ember a holdon GRI BRÖDY A halálkanyar GRI KERTMOZI A rlksalculi YÖNGYÖSI PUSKIN Egy évig tartó út YÖNGYÖSI SZABADSÁG Kobraakció ATVANI VÖRÖS CSILLAG Foma Gorgyejev ATVANI KOSSUTH A halálhajó EVES Az osztravai gyors ÉTERVÁSÁRA Nincs előadás ÜZESABONY Nincs előadás mvsorn gerben este 7 órakor: Szeress belém (bérletszünet) .rokban este 8 órakor: Hajnali tűz A vastag hótakaró szinte ^megfullasztotta a vidéket. Az < országutak szinte járhatatla- <nok voltak, az emberek a me- <leg sutban pipáztak. Néha vad <szél támadt a hegyek felől, és tsüvítve, ordítva nyargalt végig <a keskeny völgyeken, a zsup- <tetős falvakon, de még Eger ^városának szűk utcáin is. A cserép és palatetők meg- Smeginogtak, s néhol nagy tö- Smegben hullottak a macska­> köves úttestre. — Hej, csak élvinné fejünk Síelői ezt az átkozott börtönt, > morogta kedvetlenül a tör­vényszék egyik rabja. A többi társak lemondóan ; sóhajtottak. < — Jól megépítették ezt — ívélte savanyú ábrázattal egy {balatoni legény. — Hogy sop- >padt volna le a kezeszára a ki- ífundálójának. A beszélgetők egytől egyig ^szökött katonák voltak, akik ínem akarták szolgálni az l osztrák császárt. Lovas zsan- £dárok szedték őket össze a má­snap, s most arra várnak, hogy [ítéletet mondjanak fölöttük. Ám az ítélet egyre késik.., Hej, pedig nem bánnák már a szerencsétlenek, akármi tör­ténne is velük, csak ezt az át­kozott börtönt hagyhatnák el. Inkább a biztos halál, az akasztófa, vagy a főbelövés, mint ez a sötét, hideg lyuk, éhséggel, gyötrelemmel. — Azt mondják, valami új hadbírót várnak, valami gálád németet, aki elrántja a nótán­kat — szólalt meg Csikós Már­ton, mónosbéli fiú. A többi nem felelt rá sem­mit, csak dideregve hallgatta a téli orkán vad tombolását. ... Alkonyat előtt váratlanul megállt a szél vad zúgása, és a rabok száncsengők csillinge- lését hallották a törvényszék komor épülete előtt. Szorongás futott végig raj­tuk, riadtan néztek össze. — Tán a bíró gyött meg? — bökte ki mindnyájuk gondola­tát a szilvási Juhos Péter. A fiatal, szinte tejfelesszájú legények elsápadnak. Egyedül az öreg apátfalvi Pelyhe Máté, a volt 48-as honvéd vigasztal­ja őket: — No, ne féljetek, legények, ne féljetek... Lehet, hogy csak a pecsovics uraink szán­kóznak együtt az osztrákokkal. ...Aztán sóhajtva folytatja: — Hej, ha én még egyszer Kossuth alatt szolgálhatnék... Mer tuggyátok, eccer is, az aranyosi csatában, látom ám, hogy gyön felém egy hórihor- gas német... Én, mint tik is jól tuggyátok, csepp ember vagyok... Gyorsan átfut az agyamon, miként is végez­zek én ezzel a pimasz szőke szöcskével? ... Hát akár hiszi­tek, akár nem, bakfittyet hány­tam előtte. A szalmahajú to­kos erre, mint egy kecske, ne­vetni kezdett. Én erre egyet fordultam, és supp, mint a káli dinnyét szokás, meglékeltem a pocakját! He, he, he! Felszabadult, vidám nevetés tört fel a szalmás priccsen ül- dögélőkből. — No, hát ez a bátya, ez igen — verte a térdét a szent- mártoni Kós Gazsi. — Hogy maga miket tud? — Hej, csak eccer gyönne még vissza Kossuth — sóhaj­tott elkomorodva a vén Pely­he. — Olyan seprést csinál­nánk itt, mint húsvétkor szok­tak az öntözködés előtt. A beszélgetést a börtönőr váratlan ajtónyitása zavarta meg. — Emberek! — kezdi kemé­nyen —, szedjék össze a hol- mijokat, mert mindenkinek a tárgyalóterembe kell mennie. Halálos, néma csend lett er­re, a nevetők arcára ráfagyott a mosoly. A félhomályban pedig osztrák zsandárok jelentek meg és a szökevényeket közre­fogva terelték fel őket a tár­gyalóterembe. Bezzeg Pelyhe bátyó sem mókázik már. Fehérre vált arccal ballag, s otthon hagyott kedves övéire gondol. Vajon mi lesz most velük? A tárgyalóteremben osztrák tisztek ülnek, alig van köztük polgári ruhás. Azok is csak, mint tolmácsok szerepelnek. A 17 szökevényt a börtön­őrök a vádlottak hosszú pad­jára ültetik. És azon nyomban megkezdődik a tárgyalás. Polgári ruhás, cvikkeres úri­ember ismerteti a vádiratot, előbb németül, majd magya­rul. Az a vád, hogy a tizenhét magyar már többször meg­szökött őfelsége, Ferenc József császár hadseregéből. Ez fel­ségsértés, lázadás az osztrák uralom ellen. Ezért a hadbíró­ság mind a tizenhét vádlottat, köztük az öreg Pelyhét is, kö­tél általi halálra ítéli. vatalban semmit sem tudtak az egészről. Nosza lett nagy nyomozás és mindenki meg volt győződve róla, hogy a bronz farkast — ki tudja mi­ért — ellopták. Két nappal később az Olasz Olimpiai Bizottság fényt de­rített a titokra. Kiderült, hogy a bizottság szállíttatta el a bronz farkast és visszajuttatta jogos tulajdonosának, egy fi­renzei cégnek, amely az olim­piai játékok tartamára csu­pán kölcsönadta a szobrot. A római olimpiai faluban a játékok befejezése óta olasz köztisztviselők laknak. A szerencsétlen vádlottak alatt megmozdul a föld és szí­vükben irtózatos kínokat érez­nek. S a polgári ruhás tovább ol­vassa a vádiratot. „A kivégzés holnapután, a budai várbörtön udvarán fog megtörténni, amely helyre a rabokat még az est leszállta előtt el kell indítani”. Kelt, december 14-én, 1859- ben, Eger városában. Aláírás: Manner császári hadbíró ezredes. — No, ez az új bíró — súgta szomszédjának a vén Pelyhe bátyó — szépen bemutatko­zott. De a szomszéd legény most nem tudott erre figyelni. Sze­gény özvegy édesanyjára gon­dolt, akit talán már sohsem lát életében. A tárgyalás alig tartott egy óráig, szegény szökött katonák azt hitték, álmodják az egé­szet. Pedig mindez valóság volt. A tárgyalás után jól össze­kötözték őket, majd két szán­kóra zsúfolták össze mind­nyájukat. S még kilencet sem ütött a nagytemplom torony­órája, máris indultak velük a budai várbörtön felé, az akasztófa alá. — Én is elkisimi fogni, po- kolravaló pitangjait — szólott tört magyarsággal a középter­metű Manner hadbíró ezredes úr, az egri törvényszék többi ottmaradt emberéhez... S a»

Next

/
Thumbnails
Contents