Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

1961. június 9., péntek N 8 P Ü ,1 S A O 5 A kölcsönös előnyök, « telfes egyenjogúság «lapján Hz 1381, évi magyar-szovjet áruforgalmi magállapodás számai Hazánk külkereskedelmé­nek összforgalma 196i-ben mintegy 13 százalékkal lesz nagyobb az elmúlt évinél. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően a kivitel 44,4 szá­zaléka gépekből és finom- mechanikai termékekből áll. Ennek ellentéteként a beho­zatal 62 százaléka pedig az erősen növekvő ipari terme­lésről és a mezőgazdaság anyagellátásáról gondoskodik. A külkereskedelmet mind a nyugati, mind a népi demok­ratikus országokkal a kölcsö­nös előnyök, a teljes egyenjo­gúság alapján bonyolítják le. Az elmúlt év végén került sor a magyar—szovjet áru­forgalmi megállapodás aláírá­sára. Ez a megállapodás az 1961—1965 évekre szóló hosz- szúlejáratú szerződésen alap­szik. Az árucsereforgalomnak igen nagy jelentősége, hogy mindkét országra nézve elönytis mádon tovább erősíti a két nép kö­zött fennálló politikai és gaz­dasági kapcsolatokat. Amíg külkereskedelmünk emelkedé­se összesen 13 százalékos, ad­dig a Szovjetunióval az alőző évhez viszonyítva a mostani megállapodás több mint 26 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő. Ez azt bizonyítja, hogy bővülnek szélesednek a kapcsolatok. Az idei évre elő­irányzott kereskedelmi forga­lom a kétszerese az 1957. évi­nek és több mint két és fél­szerese az 1955. évi forgalom­nak. Ez a megnövekedett ke­reskedelmi árucsere 25 száza­lékkal nagyobb, mint Anglia és Franciaország árucseréje. Csaknem tízszerese az Anglia, Ausztria, valamint Franciaor­szág és Ausztria 1959. évi egy­más közötti forgalmának. A behozatalban a döntő He­lyet az ipari termékek előállí­tásához szükséges nyersanya­gok foglalják el. A mezőgaz­dasági cikkekkel együtt^ a be­hozatal több mint 82 százalé­kát nyersanyagok teszik ki. A kivitelben ugyanakkor döntő helyet foglalnak el a gépi- és finommechanikai cikkek. s úgyszólván az egész kivitel készárukból tevődik össze. A két ország közötti forga­lom érzékeltetésére, a kivitel és behozatal szerkezetére igen jellemzőek az árumennyiség súlyadatai. A Szovjetunióból az 1961. évben 5 millió 613 ezer tonna árut hozunk be, a kivitel ezzel szemben csak 250 ezer tonna. Ezek a számok Zaj a kíséretében levő 10 zsan- dárral együtt lóra ült, hogy az elítélteket elkísérje. A város polgárai a lehúzott zsaluk mögül figyeltek a szo­morú menetre. Fájdalmas só­hajok, vad szitkok fakadtak fel az ajkakon, hogy 10 évvel a szabadságharc leverése után sem enyhül az osztrák hata­lom zsarnoksága. ... Az ezredes pedig a város végén a menet élére lovagolt, és valamit kiáltott az elöl ügető osztrák zsandárnak. És ekkor a rabok és a szán- hajtők legnagyobb csodálkozá­sára letértek a Pest felé tartó útról. — Ez a bitang a farkasokkal akar megetetni — morogta el­keseredetten a vén Pelyhe. — Nem látjuk meg mink már Budavárát se. — Gyorsan hajtani, gyorsan —■ kiáltott, ekkor hátrafelé az egyik zsandár. A hajtők közécsaptak a lo­vaknak, s az elítéltek egyszer csak azon vették észre magu­kat, hogy a szarvaskői völgyön 6uhan velük a szán. Nem sok idő múltán a zsan- dárok a csehi útra vezették a menetet. A rabok nem értették a dol­got, furcsállották is, de szökés­re gondolni sem mertek, a lán- cek és a zsandárok miatt. Éjféltájban az országúiról egv behavazott, nagy, szálas erdőbe kanyarodott be a me­net Az eltörődött rabok nagy bizonyítják a behozatal nyers­anyag jellegét és a kivitéli cikkek munkaigényes összeté­telét, térhódítását. A Szóvjet- unió az iparunknak szükséges nyersanyagszállításökkal segíti népgazdasági terveink megva­lósítását. A kereskedelmi megállapo­dás alapján a behozatalon be­lül az anyagi és a mezőgazda­sági cikkek volumene az I960, évinél 35 százalékkal maga­sabb. Egyes nyersanyagokat, mint például a nikkelt, kobal­tot és a papírfát teljes egészé­ből a Szovjetunióból importál­juk. De vasércből a behozatali terv 94,6, nyersvasból 93, fer- roötvözetekből szintén 98. ólomból 78, nyersvasból 92,6, kénből 80, fenyőfűrészáruból 76,5, bányafából 83 és gyapot­ból 74,5 százalékát a Szovjet­unió szállítja számunkra. Nem kell gazdasági szakértelem hozzá, hogy bárki megállapít­sa: alapvető nyersanyag nél­kül iparunk, s népgazdasá­gunk nem létezhet. Fejlődő ms7figs!id?s$*?uük gépeilátásához is nagyon hozzájárul az idei árucsereforgalmi egyezmény. 1400 traktort, 1650 traktorekét, 650 gabonakombájnt, 300 rendrearatót, 20 kenderara­tót szállít a Szovjetunió. Ezek­nek a munkagépeknek a za­vartalan működéséhez traktor- és mezőgazdasági gépalkat­részt is vásároltunk a Szov­jetunióból. Ezenkívül szer­számgépeket, kőolajipari fúró­berendezéseket, különféle út­építő, emelő és szállító beren­dezéseket és még egyéb más gépi berendezéseket kapunk a kereskedelmi megállapodás során. A lakosság közvetlen fo­gyasztását kielégítő cikkek is jelentős mennyiségben szere­pelnek. 2000 személygépkocsi, 1600 hűtőszekrény, 2000 mosó­gép, 1000 elektromos padlóke­fe, 100 000 különféle karóra, porszívó és még számos, a la­kosság által kedvelt közfo­gyasztási cikk érkezik az idén. Hazánkból a gép és finom- mechanikai cikkek kivitele az. elmúlt 3—4 év alatt több mint duplájára emelkedett. Gépipa­runk idei exporttermelésének több mint fele a Szovjet unió­ba megy. Ez lehetővé teszi a nagy szériák termelését, ezzel az önköltség további csökken­tését, a növekvő munkaerő foglalkoztatását és iparunk műszaki fejlesztését. A híradástechnikai cikkek és műszerek kivitele kétszere­se á tavalyi évnék: rádiót, te­levíziót, akusztikai berendezé­seket szállítunk ki. Ellenőrző és mérőműszerekből, ófvósi berendezésekből ugyancsak az előző évi értéknejc a kétszere­sét gyártjuk a Szovjetunió számára. A komplett berende­zéseken belül legnagyobb he­lyet az élelmiszeripari beren­dezések foglalják el. Huszon­öt konzervgyári berendezést, 150 baromfifeldolgozó gépsort, 10 paradicsompüré-feldolgozó. 10 zöldborsókon zervet gyártó gépsort, ezenkívül húsipari be­rendezéseket, valamint több mint 1700 különféle hűtőbe­rendezést szállítunk a Szov­jetunióba. A magyar hajóiparnak viszatérő rendelőjévé vált a szovjet piac. Az idén úgy­szólván teljes egészében a Szovjetuniónak gyártunk. A megállapodás alapján nyolc 1200 tonnás, tengeri árut szál­lító hajót, 10 nyolcszáz lóerős tavi, folyami személy hajót, nyolc 1200 lóerős vontató-to­lóhajót és még egyéb úszó ob­jektumokat termelünk a meg­állapodás keretében. A vasúti járművek közül 60 darab 600 lóerős dieselmoz­donyt, 240 vasúti személyva­gont és 30 dieselmotort expor­tálunk. Közúti járművekből 350 autóbuszt, 650 dömpert, 100 cementszállító autót, va­lamint 150 hűtőautót állítunk elő a Szovjetunió részére. Rz idén első ízben kerül fel az exportlistára 6000 — nagyrészt oldalkocsis — Pannónia motorkerékpár. A könnyű- és vegyipari gyártmányaink is jelentős mennyiségben szerepelnek a Szovjetunióval folyó . kereske­delmi kivitelben. Szőnyeget, bőrcipőt, panofix-bundát, pa­mutszövetet, gyapjúszövetét gyártunk, 'nagyrészt azokból a nyersanyagokból, amit a Szov- unió importál számunkra. Na­gyon sok könnyűipari cikkünk márka a szovjet üzletekhen. Vegyipari vonalon első helyet a gyógyszer foglalja el. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy a kölcsönös előnyök, az ország ipari és mezőgazda- sági adottságainak megfelelő­en folytatjuk a kereskedelmet a Szovjetunióval. A fejlődő, erősödő export-import kap­csolatok nagy szolgálatot tesz­nek hazánk ipari fejlődéséhez, a gyártmányfajták kiszélesíté­séhez, az ipari foglalkoztatott­ság és ezzel együtt az életszín­vonal emeléséhez. Film az atomháborúról Leonide Moguy francia film­rendező „Az emberek élni akarnak” című filmjébén az atomháború veszélyével fog­lalkozik. A film szereplői köl­tött személyek, egyikük azon­ban nyilvánvalóan Oppenhei­mer professzort testesíti meg. A rendező engedélyt kapott, hogy a jelenetek egy részét a Saclay-i Atorrtkutató Intézet­ben forgassa. Hogyan jölt létre a Hold? Nikóla Bórtev bolgár csil­lagász professzor új hipotézist állított fel a Hold eredetéről. E hipotézis szerint a Hold több száz millió évvel ezelőtt a naprendszer önálló bólygó- ja volt és körülbelül olyan pályán mozgott, mint a Föld. A Hold felszínén végbement óriási erejű vulkánikus kitöré­sek azonban befolyásolták a Hold eredeti mozgását. Ezután a Föld magához vonzotta és bolygójává tétté a Holdat. Az adófelügyelő bosszúia Franz Konz nyugatnémet adófelügyelőt elbocsátották ál­lásából. Bosszúból körlevelet küldött nagyszámú kereske­dőnek és üzletembernek, s a körlevélben átadta nekik gaz­dag tapasztalatait, hogy mi­képpen lehet becsapni az adó­hivatalt. Az NSZK hatóságai a tréfát „államtitok megsértésének” minősítették és 17 havi bör­tönre ítélték Könzot. Felelősség vagy nyilatkozat „Törvénysértésnek tartjuk, hógy az egri Megyei Kórház­nál terhés anyákat terhessé­gük utólsó időszakáig ve­szélyeztetett munkakörben dolgoztatják” — írja jelen­tésében a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa mel­lett működő munkavédelmi- és nőbizottság. Kemény szavak. Bizonyá­ra meggondolták és félelős- séggél írták le azokat. De ha papírra vetették és az esétet a szakszervezetek elnökségi ülésén is szóvá tették, akkor orvoslást kívánnak a szem­tanúk. Miről is van szó? Az egri kórház elmeósztályán állapo­tos egyik nődoigözó. Köztu­domású, hogy veszélyei mun­kakört tölt be. Egy kiszámít­hatatlan, óvatlan pillanat és valamelyik élmehábóródott megtámadhatja, megütheti az állapotos anyát. A nap minden percében veszélyben forog az anya egészsége és a magzat élete. Tudja ezt az igazgató, az osztályveze­tő és a terhes anya is. Is­merik a törvényt, érzik a felelősséget — a vezetők nem is vállalják. Pár soros írást gépéltetnek és a dolgo­zó saját keze aláírásával ta­núsítják, hogy a veszélyez­tetett munkakör betöltését a dolgozó vállalja. Dokument készült. Iktat­ják és irattározzák, s a veze­tők úgy vélik, hogy ezek után mentesülnek a felelős­ség alól. Valóban így lenne? A kötelesség, a jog és tör­vénnyel szembe lehet állíta­ni azt a kis daráb fecnit? Ügy véljük: nem. Ez az eljá­rás senkit sem ment a fele­lősség alól. De a dolgozó miért írja alá a nyilatkozatot? Állását és beosztását félti és nem akar lemondani a veszélyességi pótlékról — ép­pen abban az időszakban, amelv után a táppénzt fog­ják számfejteni részére. Az anyagi szükségesség által diktált könnyelműség meg­érthető. De nem hagyhatjuk szó nélkül a kórház vezetői­nek magatartását. Ügy vél­jük, hógy ők a kényelme­sebb, a könnyebb utat vá­lasztották. AW'ást szerez­tek, lelkiismeretűket meg­nyugtatták a kis darab pa­pírral. Mi lett volna a vezetők kötelessége, ha valóban a dolgozó kéri a veszélyezte­tett munkakört? Meg kellett volna magyarázni a kívánság helytelenségét. Ha szociális körülmények indokolják, ha­sonló fizetéssel' járó, de könnyebb és nem veszélyez­tetett munkakört kellett volna a terhes anya részére biztosítani. Ezt diktálná az emberség, a dolgozókról való fokozottabb gondosko­dás íratlan törvénye. A dossziéba zárt nyilatko­zat más nyelven beszél. Vagy ha tetszik: hallgat. De hall­gatni fog akkor is, ha baj éri a terhes anyát. A vezetőket nem menti az ilyen írás, sőt... (F. L.) A pártszervezetek életéből része már nehéz, fojtott álom­ban bóbiskolt. Egyszer azonban csak meg­álltak a szánkók. — Mindenki a hodályba! — parancsolta tiszta magyar ki­ejtéssel az osztrák hadbíró ez­redes. Az összekötözött rabok ká- bultan tápászkodtak föl, s cso­dálkozva látták, hogy egy he­gyi tanya menedékes-lejtős udvarán vannak ... Nagy ne­hezen, csörgő bilincseiket von­szolva ballagtak be a tágas hodályba. A juhok egy sarokba voltak szorítva, s a gerendán egy gyérfényű mécses pislákolt. Mikor mindenki bement a hodályba, a hadbíró úr becsu- katta maga mögött az ajtót. E pillanatban a hodály egyik sötét zugából egy szakállas vén bacsó került elő, aki le­emelte a mécsest a gerendáról, s a hadbíró elé lépett. A szerencsétlen rabok szo­rongva, ijedten figyeltek a kü­lönös műveletekre. Ekkor azonban váratlan do­log történt. A hadbíró ezredes gyors, élénk mozdulatokkal a fejéhez nyúlt és letépte arról a kibo- dorított parókát. — Jó estét kendteknek — köszönt rájuk ízes palóc nyel­ven. Ismemek-é engem? — Vidróczki, Vidróczki! — kiáltanak fel hihetetlen csodál­kozással némely rabok. — Én az vónék — felel mo­solyogva az álhadbíró. — Kendtek pedig szabadok!... Fiúk ‘— szólt ki a hodályajtón — gyertek be, verjétek le a láncokat. Erre a hodályajtó felpattan, s az iménti félelmes osztrák zsandárok, kicsiny baltákkal, nevetve verik le a láncot a ha­lálraítéltekről. — Látjátok, gyerekek, ugye megmondtam, hogy nem kell megijedni — kurjant fel örö­Egyöntetű elhatározás: Ostoros is résst vess a versenyben Nemrégiben egybegyűltek az ostorosi kommunisták, hogy eldöntsék: falujuk bekapcso­lódjék-e a különböző mező- gazdasági árutermelő verseny­mozgalmakba? Miután alapo­san mérlegelték a helyzetet, úgy határoztak, hogy a fiatal közös gazdaságuk eleget tud tenni a verseny követelmé­nyeinek, s mind a megyei, mind az országos versenyhez csatlakoztak. Annál is inkább így döntöttek, mivel ez a ter­melőszövetkezetnek több előnyt biztosít, nagyobb ter­méseredmények elérésére ösz­tönzi a tagságot, s ez kedve­zően mutatkozik majd a zár­számadásnál is. Ehhez járul még a versenyzőknek kijáró erkölcsi elismerés, és az a tu­dat, hogy ezzel hozzájárulnak az ország jobb ellátásához is. mében a vén Pelyhe. Hanem Marci fiam — fordul Vidrócz­ki felé — olyan fájin maska-: rátok van, hogy az csuda. A megsza­badított légé-; nyék jót ne­vetnek ezen, s boldogan szó-; rongatják az ál-; ruhás betyá­rok kezét. De ismét Vid­róczki int, hogy figyeljenek reá. — Aki akar, visszatérhet fa­lujába, bár nem tanácsos mert össze­szedik újra. Aki pedig úgy gondolja, be­állhat közénk, szívesen lát­juk ... Nem ígérünk úri éle tét, de szabad világot igen. A volt rabok Pelyhe bátyú­val az élükön, rögtön fel­csaptak betyárnak. — Hej, ha ezt Kossuth apánk megtudná — kurjantott fel örömében a vén Máté. Aztán Vidróczki parancsot adott, hogy a megszabadultak pisztolyt és baltát kapjanak. A vén bacsó ezalatt egyked­vűen tartotta a mécsest Mindezek alapján született meg az egyöntetű elhatározás: Ostoros, a többi falvak méltó versenytársaként részt vesz a hasznos vetélkedésben. A bizottságban ott volt a párttitkár is Közös pártvezetőségi ülésen tárgyalták meg a hatvani cu­kor- és konzervgyári kommu­nisták, miként készült fel mű­szakilag a gyár a közelgő nagy termelési feladatok megoldá­sára. A főmérnökkel az élen, műszaki bizottság vizsgálta fe­lül a karbantartást, s a bizott­ságban részt vett az alapszer­vezeti párttitkár is. A vizsgá­lat alapján termelési tanács­kozást is tartottak, ahol a pártvezetőség álláspontját ja­vaslatait is megismerhették a dolgozók. Ezenkívül az üzem vezetői­nek és pártcsoportvezetőknek a főmérnök ismertette a terv teljesítésével kapcsolatos leg­fontosabb feladatokat, amely­ről a pártszervezetek egyönte­tűen megállapították, ezek ké­pezik a kommunisták számára kiadott pártmegbízatások alap­ját is. Ez a műszakiakkal tartott jó kapcsolat kedvezően érezteti hatását a pártszervezetek ter­melést ellenőrző munkájában, és pozitívan mutatkozik a ter­melés eredményeiben is. Ezt mutatták a karbantartásnál végzett vizsgálatok is. Hasznos verseny Nemrég kapták meg a ter­melőszövetkezeti községek pártszervezetei azokat a javas­latokat, amelyekben a pártbi­zottság körvonalazza, milyen módon szervezzék a termelő- szövetkezetek közötti áruter­melési versenyt — máris meg­kezdődött a munka. A szövet­kezeti falvak, a kommunisták felvilágosító munkája nyo­mán egymásután hívják ki versenyre a hasonló adottsá­gokkal rendelkező szomszéd­jukat, hogy a tervezettnél több terményt, húst adjanak a köz­ellátás számára. Ha itt-ott van még bizony­talanság, kényelmeskedés, a jelek azt mutatják, hogy a kommunisták kezdeményezése jó talajra talált a szövetkezeti gazdák körében, s ennek a versenynek a szövetkezet és az egész ország egyaránt hasznát látja. Traktorosok értekezlete A hatvani járás termelőszö­vetkezeteiben dolgozó gépállo­más! traktorosok részére a pártbizottság közreműködésé­vel értekezletet tartottak, ame­lyen részt vettek a gépállomás és a termelőszövetkezet veze­tői is. Ezeken a megbeszélése­ken a termelőszövetkezetek­ben eddig végzett munkát tár­gyalták és azt beszélték meg, hogy a nyári munkáknál mi­lyen segítséget adjanak a trak­torosok, miként könnyítsék meg a szövetkezeti gazdák munkáját. Ezek a megbeszélé­sek közelebb hozták a trakto­ristákat a termelőszövetkezeti tagokhoz, sokat segített a gép­állomás és a tsz közötti kap­csolat javításában is. Az értekezleten szerzett ta­pasztalatok alapján elhatároz­ták, hogy a nagyobb feladatok előtt a járás minden termelő- szövetkezetében megszervezik a traktorosok és a tsz közös tanácskozását. Pereskedés elsüllyedt hajók körül Az angol admi- ralitás a napokban megnyert egy hét év óta húzódó pert. Ezzel kapcsolat­ban újból felme­rült a második vi­lágháború egyik legvéresebb csatá­ja, amelyet az an­gol-amerikai part- raszálló csapatok 1944-ben az olasz- országi Anzinál vívtak. A csatában több hajó elsüly- lyedt. A háború befe­jezése után Lon­don és Róma meg­állapodott, hogy az elsüllyedt olasz ha­jókat az olaszok, az angol hajókat pedig az angolok fogják kiemelni. A búvárok azonban néhány mérföld- nyíre Anzió kikö­tőjétől két olyan elsüllyedt hajót is találtak, amelyek­nek nemzetisége nem volt megálla­pítható. Az angol admiralitás az ar­chívumokban vég­zett kutatások nyomán kijelen­tette, hogy valószí­nűleg nem angol hajókról van szó. A kiemelés jogát éppen ezért meg­vásárolta egy olasz vállalat. Mihelyt azonban a kieme­lés megtörtént, vi­lágossá vált, hogy mégiscsak az an­gol „Janus” és „Englefield” hadi­hajókat találták meg. Ezt követte a hét évig húzódó per, amelyet az angolok most meg­nyertek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents