Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

2 NÉPÚJSÁG mi. június 9.. péntek Kommentárok Kennedy kedd esti beszédéről IRAN TBILISZI 5- nderSfu A moszkvai angol ipari kiállítás jótékony hatással lehet az angol—szovjet kereskedelemre A 8 A 0 Köpet* n . Á „CENT0 kStéfckeletr tagjai K. Katar(sr\\) KU. Kuwaittsoo 0, Oman t kőolajmező |ff| kőolaj finomító ^ff^k/o/ajrezeték Ejű]„dohánygyár jgl textilipar * 3 A ------J- ™ ) h a/konzerygstőr M krémére fölömére 7 'dato/yapa/me gyapot § búza -arpa*' fasőt vonat A New York-i rendőrségi fiatalkorú bűnszövetkezetet tartóztatott le A Guardian az ENSZ székhelyváltoztatásáról Megemlékeznek a Szovjetunióban Belinszkij születésének ISO. évfordulójáról ramra szóló összegeket a had­ügyminisztérium költségveté­sében kezelhessék. Katonai segély céljára a most következő évben 1885 millió dollárt kér az elnök — mondotta Rusk. Ennek 40 százaléka arra szolgál, hogy modernizálják azoknak az ál­lamoknak a haderejét, ahol a „kommunista fenyegetés” a legnagyobb. A külügyminiszter végül ki­jelentette: nem lehet semmi­féle illúziónk a tekintetben, milyen forradalmi változás megy végbe a világban. A gazdaságilag elmaradt orszá­gok népe mozgásba jött. Ezek a népek feltétlenül haladni fognak, csupán az a kérdés, milyen irányban haladnak. A kommunisták bíznak abban, hogy az 6 rendszerük és az ő elképzeléseik feltétlenül győzedelmeskednek. Hogy azonban ez ne történhessék meg, ahhoz nekünk hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk és mérhetetlen áldozatokat kell vállalnunk — fejezte bs nyilatkozatát az amerikai kül­ügyminiszter. Kennedy keddi rádióbeszé­de és Rusk idézett nyilatko­zata bizonyára éles vitát vál­tott ki a kongresszusban. Ha ugyanis az elnök keresztül akarja vinni tervét, ez azt je­lenti, hogy az Egyesült Álla­moknak voltaképpen olyan se­gélyt kell adnia a gazdasági­lag fejletlen országoknak, amely nem hajt közvetlen hasznot, márpedig a szükséges pénzt természetesen a „big business’’ adja, s ez még so­hasem adott pénzt olyan célra, amely nem hozott profitot. Ezért a kongresszusban nagy küzdelem várható. Megjegyzendő, hogy Roose­velt elnök is kért annak ide­jén hasonló, több évre szóló felhatalmazást, de a kongresz- szus akkor elutasította őt. Kennedy azonban bízik ben­ne, hogy ezúttal kiharcolja a kongresszus hozzájárulását. (MTI) di segélyprogram alapvető el­veit. Többek között kijelen­tette: egységes szervezetet kell létesíteni a külföldi segély- program végrehajtására, ösz- sze kell vonni a nemzetközi együttműködési hivatalt, a fejlesztési alapot, a „Fóöd for peace” („Élelemmel a béké­ért”) szervezetet, az Ex­port—Import Bank köl­csönző szerveit, Valamint a többi hasonló intézményt. Az új egységes szervezet a kül­ügyminisztériumhoz tartozna és vezetője, külügyi államtit­kári rangban közvetlenül a külügyminiszternek és az el­nöknek lesz felelős. A külügyminiszter leszögez­te, hogy csak hosszú lejáratú tervezéssel lehet a külföldi or­szágoknak az Egyesült Álla­mok céljainak megfelelő hat­hatós segélyt adni. Ezért van hogy az elnök azt kérte: ebben az évben 900 mil­lió dollárt, a következő négy évben évenként 16 milliárd dollárt vehessen igénybe anélkül, hogy er­re külön felhatalmazást kelljen kérnie a kongresz- szustól, ezenkívül szabadon felhasz­nálhassa azokat az összegeket, amelyek külföldi országoknak nyújtott kölcsönök visszafize­téséből származnak s amelye­ket évi 300 millió dollárra be­csülnek. A külügyminisztérium a „mézesmadzag” politikája után a bot politikájáról, a katonai segélyprogramról is szólott. Azt mondta: az elnök azt ké­ri, hogy a katonai segélyprog­ramot teljesen válasszák kü­lön a gazdasági segélyprog­ramtól, s tegyék lehetővé, hogy a katonai segélyprog­WASHINŰTON (MTI): Rusk amerikai külügyminiszter szerdán délelőtt, néhány órá­val Kennedynek a bécsi tár­gyalásokkal foglalkozó rádió­beszéde után, megjelent a sze­nátus külügyi bizottságában, s nyilatkozatot tett. Nyilatko­zatával támogatni kívánta Kennedynek azt a javaslatát, hogy öt évre szóló felhatalma­zást kapjon majdnem 5 mil­liárd dollár kölcsönzésére a külföldi segélyprogram kere­tében. Kennedy külpolitikája meg­valósítása elengedhetetlen fel­tételének tartja, hogy meg­kapja azt a felhatalmazást, amelyet eddig még egyetlen amerikai elnök sem kapott a kongresszustól, tudniillik, hogy öt éven át külön felhatalma­zás nélkül használhasson fel összegeket a külföldi segély- programra. Kennedy rádióbeszédében kifejtette: ha az Egyesült Államok helyt akar állni a szocia­lista táborral folyó világ­méretű mérkőzésben, fel­tétlenül szükséges, hogy nagyösszegű és hatékony segélyt adjon a gazdasá­gilag fejletlen országok­nak, hogy ezáltal megaka­dályozza a „kommunizmus behatolását” ezekbe az országokba. Rusk külügyminiszter szer­dai nyilatkozatában újra alá­húzta az Egyesült Államok politikájának ezt a jelenleg hangoztatott alaptételét, kije­lentette: az Egyesült Államok nem engedhet meg magának semmiféle bonyodalmat a kül­földi segély kérdésében. Az amerikai külügyminiszter •Vázolta az úgynevezett külföl­Rusk amerikai külügyminiszter nyilatkozata a szenátus külügyi bizottságában Egyenruhát cserélnek a katangai zsoldosok — Hz áruiák kijátsszák a Biztonsági Tanács ■ határozatát, az ENSZ asszisztál főnyi katangai hadsereget és külföldi zsoldosokból alakult „független egységek” is szol­gálják az áruló kormányt. Áz AFP elisabethvillei je­lentéséből kiderül, hogy a ka­tangai árulók — szemmel lát­hatóan az ENSZ-szel össze­játszva — egyáltalán nem szándékoznak lemondani a „leváltandó” zsoldosokról. A jelentések szerint ugyanis szerdán Elísabethvilleben beje­lentették, hogy Katangában „nemzetőrséget” szerveznek, amely katangaiakból és euró­paiakból áll. A közlés szerint az eddig jelentkezett európaia­kon kívül további jelentkezők­re is szükségük van. BRÜSSZEL Egy Brüsszelből érkezett je­lentésből viszont az derült ki félreérthetetlenül, hogy miből telik az elisabethvillei hatósá­goknak a zsoldoshad költségei­re. Brüsszelben most hozta nyil­vánosságra 1960. évi zárszám­adását az „Union Minere de Haute Katange" vállalat, a ka­tangai bányák belga tulajdo­nosa. A jelentés erre az idő­szakra 2,3 milliárd belga frank tiszta hasznot vall be és megjegyzi, hogy a kitűnő üz­leti eredmény elérésében je­lentős szerepet játszott a ka­tangai „politikai rendszer”. A továbbiakban a jelentés elis­merőleg szól róla, hogy „az 1960 júliusi események” — az­az Kongó függetlenségének ér­vénybe lépése — gyakorlatilag nem zavarta meg a vállalat katangai tevékenységét. Bár „az események” miatt a vál­lalati ércbányák termelése át­menetileg 10 százalékkal csök­kent, az ugyanakkor jelentke­ző nagyobb kereset lehetővé tette, hogy az Union Miniere de Haute Katange emelje árait, s növelje profilját. A jelentésből kitűnik továb­bá, hogy a vállalat több mint négymilliárd frankot tudott osztalékként és „tíszteletdíj- kénf’ kifizetni a munkások verejtékén szerzett milliárdok- ból. A nyilvánosságnak szánt elszámolás szerint is a „tiszte­letdíjak” legnagyob része az elisabethvillei hatóságoknak, valamint Kaszavubu kongói elnök körének jutott a „hűsé­ges szolgálatokért’. Nyilván a belga kormány is megtalálta emellett számítását. sával pozitívabb politikát kö­vet ebben az ügyben: angol szempontból jelentősnek tart­ják a következőket: 1. A Szovjetunió újabban hajlandó nemcsak beruházási cikkeket, hanem fogyasztásra szolgáló árukat is importálni. 2. A moszkvai kiállítás kap­csán közel négyszázezer font áru angol gyapjúszövetet Tün­déitek és szovjet részről to­vábbi, még nagyobb rendelé­seket helyezték kilátásba. Ez reményeket és lelkesedést kel­tett befolyásos yorkhshire-i gyapjúiparí körökben, amelye­ket fájdalmasan érint az Egyesült Államok legújabb szigorú importkorlátozása az angol gyapjúszövetekkel szem­ben. 3. A Szovjetunió vásárlási növelésének komoly kilátása olyan kritikus időben lőtt, midőn Anglia drasztikus esz­közök alkalmazására gondol külkereskedelmi mérlegének javítása s a font árfolyamvé­delme érdekében. óriási összegű zsebpénzt kap­nak, legtöbbnek saját autója van: amikor a rendőrségen megkérdezték tőlük, miért ve­temedtek ilyen borzalmas bű­nök elkövetésére, holott a leg­nagyobb bőségben élnek, ne­vetve és vállvonogatva azt fe­lelték: „csak úgy, az izgalom kedvéért”, vagy „a változatos­ság okából”. (MTI) LONDON (MTI): A New York-i rendőrség 17 tagú fia­talkorú betörőbandát tartóz­tatott le, akik több mint száz­ezer dollár értékű holmit zsákmányoltak Long Island szigetén elkövetett mintegy ötszáz betöréssel és rablással. A banda tagjai 15 és 23 év közöttiek, és • valamennyien dúsgazdag szülők gyermekei, Azonban az áthelyezés az Egyesült Államok súlyos meg­alázása volna, s nagy költsé­gekbe verné az ENSZ-t olyan időben, amikor kétségbeesett pénzszűkében szenved, jórészt a kongói költekezés miatt. Ezzel kapcsolatban a Guar­dian egyik vezércikke meg­jegyzi: a jelenlegi székházba fektetett óriási összegek egy ideig elriaszthatják a szerve­zetet a költözéstől, de eljöhet az idő, amikor a tagok sür­getni fogják a hurcolkodást. LONDON (MTI): A Guardi­an diplomáciai levelezője rész­letesen foglalkozik Hruscsov azon javaslatával, hogy az ENSZ székhelyét New York­ból más városba, esetleg Bécs- be helyezzék át. A levelező megjegyzi: Sok nemzet — kü­lönösen az afrikaiak és ázsiai­ak — kétségkívül úgy érzik, nem helyes dolog, hogy az ENSZ székhelye a két legfőbb világhatalom egyikének váro­sában van. szerveztek az irodalom és a tudomány vezető képviselői­ből. A Szovjetunió múzeumai­ban, irodalmi kiállításain kü­lön emlékkiállításokat nyitnak meg. „ A szovjet könyvkiadóválla­latok Belinszkij munkáit új kiadásban juttatják el az ol­vasókhoz. (MTI) MOSZKVA (MTI): A nagy orosz forradalmi demokrata filozófus és irodalomkritikus, Visszarion Belinszkij születé­sének 150. évfordulójáról az egész Szovjetunióban megem­lékeznek. A június 13-i évfor­duló ünnepségeinek előkészí­tésére külön emlékbizottságot LONDON (MTI): R. Maud- ling kereskedelmi miniszter moszkvai tartózkodásáról be­számoló rádióbeszélgetésében elismerte a moszkvai angol ipari kiállítás fényes sikerét és hangoztatta, hogy az a két ország közötti kereskedelem nagyméretű növekedéséhez vezethet. Megfigyelők megjegyzik,1 a kereskedelmi miniszter szo­katlanul meleg érdeklődése az angol—szovjet kereskedelem növelése iránt arra mutat, hogy a kormány eddigi kissé tartózkodó álláspontja feladá­Az ENSZ leopoldvillei főpa­rancsnoksága szerdai jelenté­se szerint most teljesen meg­szüntetik az észak-katangai parancsnokságot, amelynek feladata lett volna védelmet nyújtani e terület lakosságá­nak a zsoldosokkal szemben és a jövőben csak Elísabethville­ben lesz ENSZ-parancsnokság. Az ENSZ közlése szerint egyébként csütörtökön Leo- poldville-ből Elisabethville-be utazik az ENSZ-parancsoknág két tisztje, hogy állítólag, a ka­tangai rendőrség 350 külföldi — főleg belga — tisztjeinek „leváltásáról” tárgyaljon a ka­tangai árulókkal. A bejelentés hivatkozik rá, hogy a Bizton­sági Tanács február 21-i hatá­rozata végrehajtásának meg­kezdéséről van szó. Emlékeze­tes viszont, hogy a Biztonsági Tanács valamennyi külföldi katonai személy és más „ta­nácsadó”, vagy „szakértő” el­távolítását követelte, valamint az is ismeretes, hogy Katan­gában nemcsak a rendőrség­nek vannak külföldi tisztjei, hanem belgák vezetik a 7000 LEOPOLDVILLE (MTI): A Kongóból érkező legújabb je­lentések megerősítik, hogy az ENSZ kongói képviselete a kongói Katanga tartomány szakadár - „kormányával” foly­tatott tárgyalásaiban meghát­rált a szakadárok követelései előtt és együttműködésre lé­pett a belga zsoldban álló ka­tangai árulókkal. Ismeretes, hogy Katanga tar­tomány északi részének lakos­sága hű maradt Kongó törvé­nyes kormányához és nem is­merte el az árulók „kormá­nyát”. Az ENSZ kongói rend- fenntartó erői ezért — a tény­leges helyzetnek megfelelően — külön ENSZ-parancsnoksá- kot szerveztek Elísabethville­ben, Katanga déli részében, valamint Kaszangóban, az északi részben. Amikor az eli­sabethvillei „korm.ány” vérsze­met kapott, s zsoldosait rásza­badította az Észak-Katanga la­kosságára, az ENSZ észak-ka­tangai parancsnoksága egy­más után vonta vissza helyőr­ségeit, szabad utat nyitva a tá­madóknak. ta: ez idő szerint Franciaor­szágnak nagyobb tekintélye van előtte, mint Angliának. WASHINGTON (MTI): Kennedy elnök csütörtökön néhány napos pihenésre Palm Beach-be utazott, és vasárnap érkezik vissza Washingtonba, hogy hétfőn fogadhassa a hi­vatalos látogatásra Washing­tonba érkező Fanfani olasz miniszterein ököt. Truman volt amerikai elnök Kennedy televíziós beszédéről mondott nyilatkozatában kije­lentette, hogy erre a tájékoz­tatásra szükség volt. „Az ame­rikai népet fel kell világosí­tani arról, hogy tulajdonkép­pen mi is történik a világban” — mondotta. Az AFP egyik kommentár­jában azt írja, hogy Kennedy európai tárgyalásairól szóló beszámolójában „igyekezett képet adni a hidegháború jel­lemvonásairól és a békés együttéléssel járó kötelezett­ségekről”. Ennek kapcsán a francia hírügynökség kom­mentátora kiemeli, hogy Ken- nedyre fontos döntés megho­zatala vár az amerikai atom- fegyverkísérletek további sor­sát és a július 31-re kitűző leszerelési tárgyalások meg­kezdését illetően. A Washington Post csütör­töki számában elismerően méltatja Kennedy televíziós beszédét, de ugyanakkor fi­gyelmezteti az elnököt: „Re­méljük, hogy Kennedy nem ámítja önmagát a Nyugaton belüli egység mértékét illető­en. Szükséges és helyénvaló volt, hogy elismeréssel adózott De Gaulle-nak és csak nyere­ség az, ha a nézeteltéréseket őszintén megvitatva előmozdí­tották a jobb megértést”. A továbbiakban a lap hang­súlyozza, nem lenne helyes, ha eltitkolnák, hogy a_ szövet­ségesek között alapvető véle­ménykülönbségek vannak La­osszal és általában az ázsiai politikával kapcsolatban. LONDON: A Daily Express első olda­lon közölt cikkében sajnálko­zással állapítja meg, hogy Kennedy keddi beszámolójá­ban sokkal több helyet szen­tel De Gaulle-nak, mint Mac- millannek. A New Daily című jobbolda­li angol napilap főszerkesztője Bzerda este beszédet mondott Oxfordban és azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy Kennedy hazatérve világosan tudtul ad­Az utóbbi he­tekben az iráni nép imperia­lista-ellenes megmozdulása ismételten az 1,6 millió négy­zetkilométer, 21 millió lakosú, közép-keleti ország felé for­dítja a nemzet­közi közvéle­mény figyel­mét. Irán — régi nevén Perzsia — legnagyobb része ezer mé­ter magasságú fennsíkon fek­vő sztyeppe és .félsivatag. Az iráni ‘ fennsí­kot a Zagrosz, az Elburz és a Kopet-Dag hegységek lán­cai övezik. Az ország te­rületének csu­pán tíz százalé­ka szántó, a- melynek egy- része az éghaj­lat következ­tében csupán öntözéssel mű­velhető. A feu­dális marad­ványokkal ter­helt mezőgaz­daság- a lakos­ság háromnegyedét foglalkoz­tatja. Jellemző, hogy a hasz­nálható földek 80 százaléka nagybirtokosoké, míg az iráni parasztság kilenctizedé föld­nélküli., Az elmaradott agro- technikájú mezőgazdaság fő­terménye — különösen Észak- Iránban — a búza és az árpa. Mindkét növény belső fogyasz­tásra kerül. Ezzel ellentétben Dél-Iránban, a Perzsa és az Arab-öböl partvidékén ter­mesztett datolyát szinte teljes egészében exportálják. Irán földjének bányakincsei — az olaj kivételével — még feltáratlanok. Meshed körzeté­ben krómércet, Jezd mellett ólomércet bányásznak, jelen­téktelen mennyiségben. Az ország gazdasági életé­ben a legnagyobb szerepet a kőolaj játssza. Döntően ameri­kai — angol és holland mono­póliumok kezén összpontosul Irán legfontosabb nemzeti kincsének kitermelési joga. A termelés — 1958-ban kereken 40 millió tonna — kétharma­dát finomítás nélkül exportál­ják. Abadán a világ egyik leg­fontosabb köolajkikötője, aho­vá az átlagban 200 km távol­ságban fekvő kőolájmezőkről a nyersolaj csővezetékek hálóza­tán keresztül jut el. Abadán- ban dolgozik a világ egyik leg­nagyobb kőolajfinomítója is. Irán ipara félgyarmati hely­zete miatt — fejletlen. Csupán a nemzeti iparnak számító textilipara jelentős. Irán gazdag ország, de a szé­les néptömegek nyomora jel­lemzi. Az iráni dolgozók jelen­legi mozgalmának kettős célja van. Egyrészt azért harcolnak, hogy az ország kilépjen a CENTO-ból, azaz a közép-ke­leti agresszív imperialista ka­tonai paktumból, másrészt küzdenek, hogy demokratikus politikai és gazdasági refor­mok útján életszínvonaluk emelkedjék.

Next

/
Thumbnails
Contents