Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

NÉPOJSAG 1961. június 6., kedd “limit A 3—6 eresekre Is vonatkozik Az egri népkerti kisvendég­lő mikrofonjában esténként, 8 óra körül — a kiadós nótaközi szünetben — rendszeresen megszólal egy hang: — Kérjük, a 18 éven aluliak hagyják el a helyiséget!... A felhívásnak itt-ott van is foganatja, de néhány szülő, mintha mit sem hallott volna, tovább szórakozik, s a 4—5 éves gyermekeik meg az aszta­lok között szaladgálnak, vagy álmosan bóbiskolnak a széken — még 10 óra felé is. Ami a 17 éveseknek nem. engedélyezett, úgy véljük, a 3—6 éveseknek különösen nem, mert a kisgyermekeknek még szülői felügyelettel sincs keresnivalójuk a mulatozók társaságában. A rendelkezés tudomásunk szerint, egész pontosan 18 éven aluliaknak szól. Ha a „szórakozott” szülők nem, akkor legalább a ven­déglő vezetői szerezzenek hát érvényt e rendelkezésnek, a gyermekek érdekében... — ri — — TÖBB MINT 150 hektár erdőn kívüli fásítást végez­tek csatornák, utak, vasutak mentén a Nyugatbükki Álla­mi Erdőgazdaság dolgozói az elmúlt fásító-szezon ideje alatt. — AZ EGRI 312. számú MŰM Intézet Ifjúmunkás Kó­rusa vasárnap délelőtt a Víg­színházban rendezett ipari ta­nuló-fesztiválon vett részt. A kórust Nyíri József vezényelte. — A SZEDERKÉNYPUSZ­TAI termelőszövetkezetben elkészült egy korszerű, 100 férőhelyes tehénistálló, csu­pán az ablaküvegezés, a tejkezelő-helyiség beren­dezése és a vízvezeték­szerelés van hátra. Az istálló átadására a harmadik ne gyedévben kerül sor. SZOMBATON délután nyi tották meg Egerben a Peda gógiai Főiskola díszterméber a második megyei politechni­kai kiállítást, nagy érdeklődés mellett, s nagy sikerrel. Mind­kettő egyaránt indokolt, a be­mutatott anyag ugyanis ezút­tal is ékesen igazolta a poli­technikai oktatás hasznossá­gát. Strbák István, a megyei tanács VB művelődésügyi osz­tályvezetőjének megnyitó sza­vai után a kiállított tárgyak szemlélői hosszasan időztek minden asztalnál. De még mi­előtt erre sor került volna, néhány percre a Szilágyi Er­zsébet Leánygimnázium ta­nulói kötötték le a megjelent érdeklődők figyelmét. Kis di­vatbemutatót rögtönöztek a díszterem emelvényén, amely során a politechnikai oktatás I keretében a szabás-varrásban ílért eredményeiket mutatták be. A gimnazista lányokról csak az elismerés hangján lehet szólni. Már az is szép ered­ménynek mondható ugyanis, hogy a politechnikai órákon nagyon szép kötényeket varr­tak maguknak, de még dicsé­retesebb, hogy már sokkal többre is jutottak az egri kö­zépiskolás lányok. Blúzokat, szoknyákat vonultattak fel be­mutatójukon, sőt néhány na- . gyón csinos, ügyes kezekre ; valló kompiét is láthattunk. A divatbemutató természe- , tesen megtette a magáét a j hangulatkeltésben, így akik a \ víkend délután egy részét en- j nek a kiállításnak megtekin- ( tésére szánták, most apróié- , kosán, részletesen kezdték el l > a többi anyagot vizsgálgatni, nézegetni. MAR A BEJÁRAT melletti első asztal, az óvodások poli­technikai munkáit bemutató rész nagy tetszést aratott. Igaz, itt még nem lehet túl­ságosan nagy „műveket” lát­ni, gyufaskatulyából készült például a vonat, de az agyag­munkák, a perecek, bábuk, szőlőfürtök, a szögeit kis asz-í talok, a cérnával különbözi mintájúra kivarrt papírlapol nagyon sok mindent mondana^ el így is. A többi között azt hogy nagyon ügyesek már i kis óvodások is, ha megfeleli felügyelet mellett szeretettel, s türelemmel foglalkoznak ve­lük, s azt is, ezek a gyerekek az iskolákban, „előképzettsé­gük” révén nagy eredménye­ket érnek majd el a politech­nikában. A kiállítás rendezői, akik a nagy anyagot a pedagógus­nap alkalmából állították ösz- sze, az óvodások után az álta­lános iskolák alsó-, majd fel­sőtagozatú tanulóinak készít­ményeit, a terem másik felé­ben pedig a középiskolák po­litechnikai munkáit, s az Eg­ri Pedagógiai Főiskola műsza­ki szakos hallgatóinak kiállí­tásra készült tárgyait vonul­tatták fel. A hosszú asztalokon elhelye­zett anyagok mindegyikéről nagyon sokat lehetne szólni, így, ilyen összeállítás alapján jól látni, mit lehet elérni az iskolai évek folyamán a ta­nuló diákokkal. Az általános iskolák alsótagozatos diákjai egyszerű papírhajtogatási munkákkal kezdik politechni­kai tevékenységüket, s a négy év alatt érnek el a faragott virágbotok, papírvágókések készítéséhez. A következők­ben viszont lényegesen na­gyobb léptekkel haladnak elő­re, mint a felsősök. Végeznek továbbra is papírmunkát — például könyvkötést —, dol­goznak fával is, de abból nár nagyon szép madáretető tészül, s tovább bővítik a kört: részt kérnek maguknak a mezőgazdasági munkák vég­zéséből, sok helyen olyan szép eredményekkel, mint az egri VI. számú általános iskola, vagy a gyöngyösi IV. számú iskola, a nagyrédei általános iskola növendékei, s nagyon szépen dolgoznak már a fém­mel is. A fémmunkák között pl. az alumíniumdrótból készült egyszerű őzikéken kívül már alumínium dömper, vastepsi, szeneslapát, tűzpiszkáló is lát­ható. A SOR AZONBAN tovább folytatódik, középiskolások munkáival. A hatvani I. számú leány diákotthon díszpárnái már szinte művészi mértéket ütnek meg, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium ruháit ismét elragadtatással szemléli min­denki, de legalább olyan elis­merést váltanak ki a Dobó István Gimnázium rádiói, hangerősítő készülékei, a köz- gazdasági technikum politech- nikás diákjai által készített szivarok, cigaretták, a Gárdo­nyi Géza Gimnázium eszter- gályozott fémmunkái, faké­szítményei, könyvkötészeti munkái. A sort ezek után termé­szetesen a Pedagógiai Főisko­la műszaki szakos hallgatói­nak kiállítása teszi teljessé. A műszaki tanszék helyes tevé­kenységét pedig az általános iskolai tantervi anyag szem­léltető bemutatása igazolja. Nagyon hasznos volt ennek a kiállításnak a megrendezése, nagyon hasznos ugyanis látni, hogy általános iskolai és gim­náziumi tanulóink milyen te­vékenységgel töltik idejüket a politechnikai órákon. De hasz­nos volt azért is, mert a ki­állításra felvonult az Isko­lai Felszereléseket Értékesítő Vállalat is, s elhozta azokat gépeket, segédeszközöket, amelyek még hatékonyabbá, eredményesebbé tehetik a jö­vőben az iskolákban a poli­technikai képzést. Ezeknek a gépeknek, felszereléseknek megvásárlására itt a helyszí­nen üzletkötési lehetőséget is teremtettek. Weidinger László 1961. JÜN1US 6., KEDD: NORBERT 355 évvel ezelőtt, 1606. június 6-án született PIERRE CORNEILLE francia drámaíró, a klasszikus tragédia megteremtője. Főműve, a Cid, a spanyol abszolutizmus ki­alakulásának korát hozza színre. Antik tragédiái (Cinna, Horace; Polyeucte) a szerelem és a köte­lességérzet közti harcot ábrázol­ják, s bennük emberfeletti hősö­ket szerepeltet. Corneille verssorai a francia irodalom legszebben csengő alexandrinusai. 525 évvel ezelőtt, 1436-ban e na­pon született REGIOMONTANUS (Johannes Müller) német csillagász, az ógörög matematikai mű­vek fordítása és kommentálása révén a materializmus terjesztője. Fő müve a sík és a szférikus trigonométria rendszerezése volt; melynek az általa megállapított alapelvei ma is változatlanok. Ephemerides c. csillagászati munkája Kolumbus kalauza volt. Magyarországon is járt, Mátyás király esztergomi udvarában, sőt a pozsonyi egyetem tanára is volt. 340 évvel ezelőtt, 1621-ben e napon született ZRÍNYI PÉTER horvát bán, bátyja Szigeti veszedelem című müvét horvátra le­fordította. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részt vétele miatt Bécsújhelyen lefejeztették. 100 évvel ezelőtt, 1861-ben halt meg CAMILLO CAVOUR, az egységes Olaszország egyik megteremtője és annak első minisz­terelnöke. 75 évvel ezelőtt, 1886-ban született BAJCS Y-ZSILINSZKY ENDRE liberális ellenzéki politikus, publicista, a II. világháború idején az ellenállási mozgalom polgári szárnyának vezetője. Szá- lasi vérbírósága 1944-ben Sopronkőhidán kivégeztette. ACHMED SUKARNO, az indonéz Köztársaság elnöke, ma 60 éves. Hazájából 1934-ben száműzték, 1945-ben a holland gyarma­tosítóktól megszabadult Indonézia elnöke lett. Sukarno, aki ha­zánkba is ellátogatott, az ázsiai térség békés együttélésének harcosa. A MONGOL NÉPKÖZTARSASAG alkotmányát 1940. június 6-án iktatták törvénybe. ízléses büfé nyílt a parádfürdői strandon... Évekkel ezelőtt, amikor az ország legkülönbözőbb helyei­ről érkeztek Parádfürdőre tu­risták, csodálkozva látták, hogy az annyira híres fürdő hely medencéje vagy üres, vagy pedig olyan színű a vize, mint áradás után a zajló Ti­szának és sehol sincs egy olyan hely, ahol kényelmesen kipi hennék az út fáradalmait. Ez volt az igazság. Nem so­kat adtak a környék szépségé­4 mátraballai kultúrotthon terveiről tárgyaltak tegnap a megyei tanácsnál EGRI VÖRÖS CSILLAG Dúvad EGRI BRODY Az utolsó és az első nap EGRI KERTMOZI Hely a tetőn GYÖNGYÖSI PUSKIN Találkozás az ördöggel GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mágnás Miska . HATVANI VÖRÖS CSILLAG Odüsszeusz HATVANI KOSSUTH Fapados szerelem HEVES Alba Regia pEtervasara Szép Lurette FÜZESABONY Fényes esküvő műsora Egerben este 7 órakor: Szeress belém Már évek óta düledezőfélben van a mátraballai kultúrott­hon. Teteje, oldala a szomszéd­ba indul, mintha rokoni láto­gatást akarna leróni, de en­nek a látogatásnak legkevés­bé a ballaiak, különösképpen a fiatalok, nem örülnek. Nincs olyan helyük, ahol színjátszó, tánccsoport próbálni tudna. A község vezetői tervezge- tésbe kezdtek, hogy új kultúr- házat építenek a régi tanács­háza helyén. A tervek szerint az új kultúrház alagsorában helyeznék el a modern tánc­termet, mozitermet, míg az emeleti részen társalgók, tele­víziós szobák állnának a bal­laiak rendelkezésére. A kis község lakosai több százezer forintos értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel az új kultúrházra. Ebben a munkában élenjárnak a fiata­lok, a kiszisták. Tegnap délelőtt a mátrabal­lai kultúrház építésének kö­rülményeiről tárgyalt a me­gyei tanács. Az építkezés munkálatait még ebben az év­ben megkezdik és a jövő év­ben fejezik be véglegesen. re, a sétányokat felverte a gaz, rossz volt a közvilágítás! De most egészen más kép fogadja a Parádfürdőre érkező utazó­kat, akik már most is szép számban érkeznek erre a fes­tői tájra. Ízlésesen gondozott bokrok, sétányok, padok, mi­niatűr állatkert és az autók lámpájában hivalkodó kotnye­les pávapár, mind-mind érde­kes színfoltja Parádfürdőnek. Az újjáalakított SZOT-sza- natórium épületében főváro­sias presszó várja vendégeit, míg az elmúlt napokban a strandon nyüt meg a környék egyik legmodernebb, ízléses büféje. A régi helyiséget gon­dos kezek takarították ki és alakították át, hogy a kulturál­tabb igényeknek megfeleljen. Díszes függönyök, kényelmes, modern székek teszik barátsá­gossá az új büfét. A teraszról kitűnő kilátás nyűik a felhő­koronázta Mátrára, a kékesi televíziós toronyra és a kör­nyék festői völgyeire. A büfé megnyitása óta is már több százan keresték fel az új létesítményt és az elis­merés hangján nyilatkoztak a látottakról, a kiszolgálásról. (—ács) Ahogyan falun nézik a „Hajnali tűz“-et most már tőlünk függ, hogy hogyan szalad a jó úton! Nem képes beszéd ez, ha­nem egyenes és igaz. — Hozzájárult ehhez a han­gulathoz természetesen az is, hogy a színészek kitűnően játszottak, hogy olyan nívós és szép előadást tartottak, ami méltán kivívja az elismerést. Nem lehet ezt az előadást egy napon emlegetni sok más régi tájelőadással, mert itt csak azt láttuk, azt hallottuk és azt éreztük, hogy ezek az embe­rek szeretik a színpadot, de azt is, hogy megérezték, mit jelent ezt, itt, így előadni — mondotta Szabó Imre, az MSZMP járási bizottságának első titkára, aki a pedagógus­napra érkezett dr. Pápai Gyu­lával, a község megyei tanács­tagjával együtt, de itt marad­tak és megtekintették az elő­adást is. HAT IGEN. ILYEN vélemé­nyek fogadták a darabot a fa­luban. Es még sok-sok beszél­getés követte ezt a késő éjsza­kába hajló előadást. Nem osz­lottak szét az emberek, hanem meg-megállva elevenítették fel a régi napokat. Eközben a pedagógusok és a tanács, meg a falu lakossága nevében is a községi tanács elnöke köszön­te meg a színészek elődását, s jó éjfélbe nyúlt már az idő, amikorra elcsendesedett a kul- túrház és környéke. Cs. Adám Éva fl politechnika hasznosságát a megyei kiállítás is ékesen igazolja t IGEN, PARÁZS VITAT, ér­i dekes színezetű visszaemléke- : zést váltott ki ez a darab a í faluban. Hiszen apraja nagy­ja itt volt azoknak az em’oe- ■ reknek, akik mindezt így vagy úgy, itt vagy másutt, de átél- • ték. S most, amikor biztosak a dolgukban, akkor kicsit ne­heztelve néznek vissza saját önmagukra. — Igen, igen. Nagyon sok igazság van ebben a darab­ban. Mi tudjuk ezt, akik átél­tük! — mondja az előadás vé­gén Komjáti Józsefné, a Kos­suth Termelmelőszövetkezet elnökasszonya. — Mi tudjuk, hogy sokan miket vágtak a fejünkhöz azért, mert a jót akartuk! — De az is igazság — veti közbe véleményét Hegyi Jó­zsefné, hogy nehéz volt búcsút venni a régitől. Nem is em­ber, aki ezen csodálkozik. Csak az. a baj, hogy nem mindenki csinálta ezt szépen, férfi és ember módjára! Azért kellett ezt most látni, hogy egy kicsit ilyesféleképpen gondoljunk vissza arra a sok estére meg éjszakára, amikor forrt a fejünk, hogy mi a he­lyes, mit kell tenni. De min­denütt voltak Bónisok meg Bencsikek, akik végül is ki­hozták a kátyúból a kocsit, s — Akkor kellett volna e2 itt játszani, mert olyan ez darab, mintha tükörbe nézn az ember. Egy csomó magár ismerhet benne! Aztán a szünet után egyet len ember sem maradt kinn cigarettával, hanem mire fel ment a függöny, újra érezni tapintani lehetett a feszültsé get és a várakozást. Szünetben tágult a kör egyre többen kapcsolódtak ; beszélgetésbe, s most már el tértek a darabtól, azt vitatták amit itt, meg ami a szomszéc faluban volt. Kialakult olyar vélemény is, hogy a hegyi pa­rasztember más, mint az al­földiek, akik itt a színpadon felelevenítik a régieket. Ez is érdekes vélemény, hiszen in­nen is sokan jártak az ország másik részeiben, s megismer­ték egymás gondolkodásmód­ját. Aztán még az is elhang­zott, hogy: . •— Szécsi Kálmán is úgy volt, mint ez a demizsonos, hogy.mikor belépett, fél éjsza­ka húzatta! Most meg elnök lett. így nő be lassan a fejünk lágya! — Na, van itt még, aki el­énekelné a demizsonos nótá­ját! — De olyan is van, aki meg — elhúzná! — jött rá rögtön a felelet. 1 ezer, meg ezer házban mond- : tak el az agitátorok, még a | légy zümmögését is hallani le- t hetett. S mikor berobbant ’ Varga Miska, a félrevezetett 1 embercsoport, akkor felcsat- 1 tant a nevetés. ; — Nézd a vén bolondot! — hallatszott mellettem. — Na, na, csak ne nevess! Nekünk is voltak ilyenfajta bolondjaink annak idején! — pisszegte le, Sz. L. az asszonyt. AZ ELSŐ SZÜNETBEN már megalakultak a beszélgető kö­rök. Mindenki a darabot tár­gyalta. Hegyi Józsefék a Kos­suth Tsz-ből jöttek el, hogy megnézzék a darabot. Most vi­tatkoznak. — Bizony, így volt ez, ahogy itt látjuk! — Nem egészen így, de ilyen is volt! No. Ez az igaz­ság, és ha az író meg merte mondani, meg a színészek el merik játszani, akkor maga meg ne mondja, hogy nem így volt! — pattan egy paprikás hang a másik körből. — Ne beszéljen kend, Géza bácsi, ha azt se tudja miről van szó. Éppen azt beszéljük, hogy így volt! Mindenki em­lékszik rá. Csak hát ma már azt szeretnénk, ha nem lett volna így, hanem okosabbak lettünk volna! DARVAS JÓZSEF immár híressé vált darabja, ha vesz­tett is időszerűségéből, még­sem vesztett mondanivalójá­nak értékéből, nem vesztett a drámai pillanatokat megörö­kítő nagyságából. A városi előadások sikere nagyobbrészt a színészek játékából adódott, hiszen a városi emberhez, ha el is jutott a falu szocialista átszervezésének nagy ügye, nem sokan jártak azokban az időkben falun. Csak az agitá­torok ismerték meg azt a for­rongásban levő hangulatot, azt a feszült légkört, aminek ko­hójában az új született, tehát nyilvánvaló, hogy a legtöbb városi ember elsősorban, mint színházi produkciót tartotta számon ezt a művet. Egészen más a helyzet fa­lun. Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei vasárnap es­te Gyöngyöshalászra látogat­tak el, mert a pedagógusnap tiszteletére a falu vezetősége és a szülői munkaközösség kérte ezt az előadást erre a napra. Nos, az előadás egé­szen másként zajlott le. mint például Egerben. Az első mon­datok közben jöttek, mentek az emberek, ki későbben, ki ko­rábban érkezett, az ablakokat is nyitogatták, ám egyszerre csak megszűnt a széktologa­tás, az egész nézőteret feszült csend ülte meg. Amikor Bo­nts József, a kommunista el­nök elmondta azokat a szava­kat unokaöccsének, amit talán Irodalmi est volt Hevesen és Tarnaőrsön Szombaton este, a hevesi já­rási művelődési házban meg­telt a nagyterem. Az ünnepi könyhét utolsó napján három írót várt a község vezetősége és közönsége. Az irodalmi es­ten részt vett Tamási Áron, Kolozsvári Emil és Vitányi Já­nos író. A nívós összekötőszö­veg ismertette a három író munkásságát, majd az írók szóltak a közönséghez. Tamási Áron elmondotta, hogyan lett író, Kolozsvári Emil anekdotá­kat mesélt el saját életéről, s írótársaiwal kapcsolatos élmé­nyeiből. Vitányi János a könyvnap jelentőségéről és eredményeiről beszélt. Ezután mindhárom író egy- egy művének részletét olvas­ták fel Godó Ferencné, Guba Béla és Agócs Emil, az iro­dalmi színpad tagjai. A mű­sort a hevesi férfikórus sze­replése zárta. Tamási Áron kivételével a2 írók és az irodalmi színpad tagjai vasárnap este Tarnaőrs- re látogattak, ahol megismét­lődött a nagysikerű est. Közgyűlést tartott az ahasári Rákóczi Tsz tagsága Szombaton délelőtt tartotta az abasári Rákóczi Termelő­szövetkezet közgyűlését. A gyűlésen a tsz-vezetőség be­számolóját Tóth Dezső elv­társ, a termelőszövetkezet el­nöke, a tsz termelési helyzetét Oláh János főagronómus, míg a tsz pénzügyi és hitelhelyze­tét Zarándi Vilmos, a szövet­kezet főkönyvelője ismertette a tagokkal. A beszámolók elhangzása után került sor a küldöttek megválasztására, a vitára és a határozati javaslat elfogadá­sára. A Rákóczi Tsz közgyűlésén megjelent és felszólalt Bíró József elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents