Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

1961. június 25., vasárnap NEPÜJSÄG S * Uj ének a búzamezőkről... Dús, lelt kalászokat ringat a júniusi szellő. A szeles búza­föld határát inkább csak sej­tem, mint látom, s a távol da­loló pacsirta énekszavát is majd elnyeli a föld, amire ide­ér. A vigyázó szem még észre­veszi a tavalyi mezsgyéket a kalászok magasságán — itt-ott még egyenetlen a búzatenger —, de egy és összetartozó már az egész. A tábla, amelynek szélén áldunk, a hatvani Béke Tsz gazdaságához tartozik. Az út innenső részén az őszi ár­pában traktor dübörög és nyo- mában öt' kaszányi rendet vág az aratógép. A traktoroslegény valami .vidám nótát fütyül, s közben csokoládébarnára sült karjával biztosan tartja a vo­lánt. Basa István, a tsz elnöke, magasra -tartja kezét, jelt ad, aztán megnyugvással tekint végig a mezsgyétlen tájon. A két tábla között mint hosszú kígyó kanyarog a dűlő- út. A kis fűzfaliget — ahol be­szélgetünk az elnökkel — olyan, mintha oázis lenne a pusztán, amely hűs árnyat ad a Nap . forrósága ellen. Az aratógép egyre közelebb kerül, hallani lehet már, ahogy su­hognak, dőlnek rendre a kalá­szok. A, gép felbúg, s közelebb kerül róla a traktoros, Fodor Endre. — Milyen az idei aratás? A traktoros vógighúzza bar­nára sült karját verejtékező homlokán, aztán gépére te­kint, mintha attól várna vá­laszt az előbbi kérdésre. — Szeretek aratni — mond­ja. — öröm nézni, hogy a szé­les, nagy táblán, hogyan sza­porodik a tarló. Aztán jó ter­mést mutat az idei nyár. Ez az árpa itt megadja holdanként a tizenhat mázsát... Már újra elzúg az aratógép, amikor az elnök veszi át a szót és a szövetkezetükről, az ott élő, dolgozó emberekről be­szél. Dicséri a tagság szorgal­mát,' iparkodását és szinte maga is csodálkozva mondja: olyanok ezek az emberek, mintha kicserélték volna ta­valy óta őket. A hajnal és a naplemente ezekben a napok­ban egyaránt a' földeken ta­lálja őket. És így volt csak le­hetséges, hogy minden növé­nyünket legalább kétszer be­kapáltunk már, nem is szólva a dinnyéről, amely túl van már a harmadik kapáláson is. Hallgatom az elnök szavait, s közben eszembe jut egy „vészmadár” szava, aki azt jósolta néhány esztendővel ez­előtt, hogyha „szövetkezet lesz az egész ország”, akkor kivész majd a munkakedv, a szorga­lom, iparkodás az emberek­ből, és már-már eltemette, el­siratta a „magyar paraszt szorgalmát”. Nos, ezekre a gondolatokra adott most vá­laszt Basa István tsz-elnök, amikor azt mondta: Basa István, a hatvani Béke Tsz elnöke és Zarkaházi József, a gépállomás brigádvezetője, megbeszélik a másnapi munkát. — Nincs hiány minálunk szorgalomban! A mi népünk termelni, keresni, élni akar a közösben is, méghozzá jobban, mint ezekelőtt. És hogy van is miből élni, arra újabb ténye­ket sorolt fel ott az út men­tén, a haragosan zöldellő fű­zek árnyékában. — Negyven mázsa uborkát, 80 mázsa főzőtököt, 20 mázsa cseresznyét adott már át ed­dig a MÉK-nek a fiatal szö­vetkezet. Most szedik a megy- gyet és h§ így jár az idő, nem­sokára a piacra kerül már a paradicsom is ... — így mond­ja az elnök, aztán az előlegről beszél, meg arról, hogy az idén egy munkaegység értéke ugyancsak eléri a 48—50 fo­rintot ... Igen. Van értelme tehát a munkának, az iparkodásnak a hatvani Béke Tsz-ben is, és nemhiába szaporázzák a lá­nyok, asszonyok a kapát, gyom­lálják a földet, öntözik a pa­lántákat — minden meghozza a maga gyümölcsét. A kanyargós dűlőúton szekér baktat, előtte álmosan, eltik­kadva járnak a lovak. Az el­nök köszön, aztán a kocsi fe­lé mutat: — szénahordás járja. Kell a takarmány, mert szapo­rítani szeretnénk a jószágállo- mányt is. Eddig már 17 bor­jút vásároltunk fel a tagoktól, háztáji gazdaságaikból. Tapasz­talatból tudjuk már, hogy a jo, szakszerű állattenyésztés szé­pen jövedelmez, búsás hasznot hoz a szövetkezetnek. Valahonnan a tanya felől kombájn dübörgését, tompa, mély búgását hozza már a len­gedező szellő. — Megérkeztek ezek is, — monctfa az elnök, aztán erős, csontos ujjaival a tanya felé mutat. — Idejében jöttek, legalább az emberek ismerkednek a munkával, egy-két nap múlva, ha a rendek szikkadnak egy kicsit, a levágott árpát kom­bájnnal szedjük össze, csépel­jük eT a termést, aztán, ha így jár az idő, Péter—Pálra, — ré­gi szokás szerint — a búzatáb­lákon is megpendülnek a ka­szák, vagy „időszerűbben mondva”: megindulnak a kom­bájnok ... Elbúcsúzott az elnök is, ma­gam maradtam a tábla szélén. Szétnéztem a messzi síkságon, s észrevettem, hogy nem mesz- sze tőlem lányok, asszonyok dolgoznak. Egy piroskendős lány dalolni kezdett, s lágy, fi­nom hangja vidáman szállt a búzamezők fölött... Szalay István Több min! 400 ezer forintos ráfordítással ismét két műemlék­épületet hoztak rendbe Egerben Pénteken történt meg Eger­ben a Marx Károly utca 14. és a Dobó tér 11. alatt levő rend­behozott műemléképületek műszaki , átadása. A munkála­tok folyamán a kivitelező vál­lalat — Tanácsi Építőipari Vállalat — munkásai elvégez­ték a műemléképületek belső és külső tatarozási munkáit, a végzett munkák értéké kb. 490 ezer forint. Jelenleg is a város több pontján folynak hasonló tatarozási munkálatok műem­léképületeken; a megkezdett tatarozási munkákat még a nyár folyamán befejezik. 80 új lakás — állami- sejjílsíggel Egerben már eddig is siker­rel folytak az emeletráépíté­sek. Az állam lehetővé tette, hogy állami hozzájárulással, OTP-kölcsönnel és mintegy 12 —15 ezer forintnyi saját hoz­zájárulással lakást építtesse­nek az arra rászorulók. Eddig 39 lakásba költöztek be az új lakók. 20 lakás építése jelen­leg folyik, további 21 lakásnak a tervei készültek el. Az éme- letráépítési akció keretében 80 új lakás létesült, illetve .rész­ben létesül Egerben. Az ördög találmánya A dél-arab Sahab emírség-., ben bíróság elé állítottak egy görög kereskedőt, mert a la­kosságnak „az ördög találmá­nyát”, vagyis „emberi hango­kat hallató” szekrénykét ajánlott megvételre. Az öt sejkből álló bíróság azzal a feltétellel kegyelmfezett meg a bűnösnek, ha haladéktalanul elhagyja Sahabot. Az emírség területén a rá­diót és az autót mai napig is *.az ördög találmányának” te­kintik. Nggyhitgrjedésü drápiiő-ieichelvet találtak Finnországban Lappföldön. Inari vidékén nagy kiterjedésű drágakő lelő­helyet találtak, főleg zafír és rubinkövek kerültek felszínre. A vidéken már a háború előtt találtak egy-egy rubinkövet, de a nagyszabású feltárás csak most indult meg. Máris olyan nagyméretű rubinokat találtak, amilyeneket eddig csak királyi ékszerekben vol­tak láthatók. A finn ékszer­ipar nyersanyagellátása hosszú időre biztosítva van. | A házibuli __a fiatalok közismert és közkedvelt összejövetele. Té­vedés ne essék, nem a félig-meddig szülői felügyelet alatt lezajló, kedves, fiatalos szórakozásról lesz szó, ahol tea, fe­kete és sok-sok tánczene mellett szórakoznak a 16—18 éves fiúk és lányok és legfeljebb egy-egy kis pohárka likőr is szolgálja a jobb hangulat megteremtését, hanem azokról, ahol jócskán túllépik a fiataloknak megengedhető szórakozás ha­tárát. Kö ztudomású, hogy az alaposabb ellenőrzés következmé­nyéként egyre kevesebb a tömény szeszt fogyasztó fiatalok száma a különböző szórakozóhelyeken. De az, hogy a Tej­presszóban, vagy a Grillben nincsenek, nem azt jelenti, hogy abbahagyva az ivást, otthon vannak a késő esti órákban. Nem. Csupán áttették a székhelyüket a különböző házi­bulikba. Csak a szín változott, a huligánkodó néhány fiatal maradt. Úgy gondolom, a cél nem csupán az, hogy ne nyil­vánosan igyanak a fiatalok. Mivel a házimulatságok eredeti „törvénye”, hogy félig-meddig szülői felügyelet alatt és fel­tétlen szülői beleegyezéssel szerveződnek, igazán jó lenne, ha a szülők nem sajnálnák időnként a fáradságot és felkeres­nék egy-egy ilyen összejövetelen gyermekeiket. Hiszen ott, ahol a yó ízlésnek megfelelően szórakoznak a fiatalok, szíve­sen is latnak időnként egy-egy mamát is. Ott viszont, ahol a szórakozóhelyekről kiszorult fiatalok a házi összejöveteleket próbálják felhasználni mértéktelen ivásra, nem árt közbe­lépni, még mielőtt magukkal vonják a többieket is. (deák) ■ mmm• A Sarutli Gépállomás cloliíozóinali vállalása az aratás sikeréért Megyénk valamennyi gépál­lomásán az aratási időszak előtt termelési tanácskozásokat tartottak a gépállomások dol­gozói. .A tanácskozásokon meg­beszélték a gépállomások fel­készülését az aratási, cséplési feladatok elvégzésére, ezenkí­vül olyan határozatokat és fel­ajánlásokat is tettek, amelyek e munkák meggyorsítását segí­tik elő. A Sarudi Gépállomás traktorosai és kombájnosai például legutóbbi termelési ta­nácskozásukon, elhatározták, hogy a tavaszi és nyári terme­lési tervüket 125 százalékra, éves tervüket 105 százalékra teljesítik. A talajmunkákat éves viszonylatban 109 száza­lékra szeretnék teljesíteni. Azt is elhatározták a Sarudi Gépállomás dolgozói, hogy 4500 hold tervezett vágnivaló he­lyett ők az aratás ideje alatt 6000 holdat vágnak le és csé­pelnek el. Ezen kívül az AC— 400-as kombájnosok vállalták, hogy egymás' között beindítják a 300 holdas, azf SZK—3-as kombájnosok az 500 holdas, az aratógépek kezelői pedig a 250 holdas mozgalmat, amely azt jelenti, hogy e gépek kezelői a' legmagasabb norma elérésének teljesítését vállalták. Említés­re méltó még az a vállalásuk is, hogy a gépállomás úgy ha­tározott, hogy július 30-ig minden aratási munkát be akar fejezni. Az aratási időszakban a gép­állomások traktorosai - már megkezdik mindenütt me­gyénkben a tartlóhántást, ezt megelőzőleg pedig a kombájn által elcsépelt szalmák lehúzá­sát is a földekről. A / sarudiak vállalták, hogy a tarlóhántást legkésőbb augusztus 15-ig, míg a tarlómélyszántást szep­tember 15-ig elvégzik. A sarudiak jelentős önkölt­ségcsökkentési felajánlásokat is tettek, így például vállalták, hogy az üzemanyag-fogyasztást normálholdanként 90 fillérrel, az alkatrészcserét pedig 3 szá­zalékkal csökkentik, ami ősz- szegben több mint 147 ezer fo­rint megtakarítást jelentene a gépállomásnak. Az aratási időszak beindulá­sa előtt a Sarudi Gépállomás vezetősége meghirdette a „szo­cialista munkabrigád” cím el­nyerésének versenyét is. A ter­melési tanácskozásokon hir­dették ki a feltételeket. Eszié- rint a szocialista munkabrigád cím elnyerésének egyik felté­tele az, hogy a brigád a gépál­lomás átlaga fölött teljesítsen minden munkát, a brigádhoz beosztott minden gép és em­ber teljesítsen minden tervet, és jelentősen csökkentse ön­költségét is. Végezzenek a bri­gádtagok politikai és szakmai továbbképzéseket, éljenek ren­dezett, erkölcsös családi éle­• llliaillíllMII!l!llill,lll,ll'Bllli>Bllfl[||!lllllll|[!|ll«ll|!l|lia!!|]|lligilllll!ll:!lll|ll|l||IIIUIIlll[IMIlllUllilllllllllllllUl!!IM!llllll!llllllllllliaiini:,aill a. I í I ; 3 a ■jüjEisiiis s t . 11 .a, >a ii a ii a i ii.ia na I! A „Die Tat” című nyugat­német lap: „Allan Dullesnak, a „kémkedés mesterének ‘ tá­voznia kell” címmel cikket közölt a lap washingtoni tudó­sítójától. A cikkben a tudósító ezeket írja: Eddig még hivatalosain nem jelentették be, de nyílt titok, hogy Allan Dulles, a kémkedés mestere, a CIA vezetője, bizo­nyos idő elteltével nyugalom­ba fog vonulni. Kennedy el­nök ilyen rövid idővel a kubai kudarc után, bizonyára nem akar bűnbakot állítani, de a hivatal most megindult teljes újjászervezésében Allan Dul­lesnak már nem lehet sok sza­va. Dulles, az elhunyt külügy­miniszter fivére, a „kémkedés mestere” jelzőt a második vi­lágháborúban nyerte el. ami­kor Svájcban levő irodájából egészen Hitler főhadiszállásáig szőtte titkos szálat, és irányí­totta az olaszországi német hadsereg fegyverletételével kapcsolatos rendkívüli tárgya­lásokat. A mai CIA-t 1947-ban hoz­ták létre, hogy titkos informá­ciókat gyűjtsön az egész vi­lágból és azokat összehangol­ja. Azóta e hivatalnak és igaz­gatójának sok bírálatot kellett eltűrnie. Allan Dulles ugyanis kikötötte, hogy amennyire csak lehetséges, mentesüljön a kongresszusi ellenőrzés alól, pénzalapjai titkosak voltak, tisztviselőinek nem kellett, vallomást tenniök a kong­resszusi vizsgálatokon, ő maga pedig közvetlenül csak az el­nöknek tartozott felelősség­gel. Emellett erősen támadták azért, mert az általa létreho­zott kémhálózat időben nem tudott figyelmeztetni a világ sóik részén bekövetkezett je­lentős forradalmi változások­ról. Így azután az amerikai kormányt teljesen meglepetés­szerűen érte az iraki és a ve­nezuelai forradalom, Tovább- menően azt kifogásolták, hogy két különböző funkciót, azaz az információk összegyűjtését és kiértékelését, valamint a titkos küldetések végrehajtá­sát egy kalap alá vette. Leg­jelentősebb küldetései, ame­lyeket mint a CIA vezetője hajtott végre, a következők voltak: a kommunistabarát kormány megdöntése Guate­malában, szovjet terület átre- pülése, anti a híres „U—2” in­cidenshez vezetett és legutóbb a kubai kaland előkészítése. Ebben azonban Dulles semmi­esetre sem volt egyeduralko­dó. A flotta titkos szolgálatá­nak is megvoltak a maga em­berei Kubában. Mint a CIA főnöke, mind e titkos flotta- szolgálat alaposan tévedett az egymással szemben álló erők megítélésében. Ma többek kö­zött azt hányják fel Dulles­nak, hogy önálló kubai politi­kát folytatott, a kubai Castro- ellenes erők inváziójának elő­készítésében csaknem kizáró­lag reakciós elemekre támasz­kodott (Batista híveire) és a kaland sikere esetén egy reak­ciós kormányt, támogatott vol­na Havannában. Kennedy elnök kezdettől fogva célul tűzte ki, hogy alapjaiban megreformálja a Központi Hírszerző Hivatalt. Allan Dullest azért vette át az új kormány, hogy a reformok végrehajtásának idejére biz­tosítsa e fontos hivatal folya­matosságát. Az átalakítás azonban most sokkal mélyeb­ben szántó lesz, mint ahogyan korábban tervezték és min­denekelőtt sokkal gyorsabban fog végbemenni. Úgy látszik, Dulles utódjául Maxwell Taylor tábornokot szemelték ki, aki máris új mó­don értékeli az egééz szerve­zet jelentőségét. Az elnök mélységesen csalódott a titkos hírszerző szolgálat régi ta­nácsadóiban és néhány, bizal­mát élvező munkatársának döntő beleszólási jogot fog ad­ni a reform végrehajtásában. Ezért, már be is vonta testvé­rét, Robert Keinnedyt,- a kubai vállalkozás hibaforrásainak kivizsgálásába. Az elnök tanulni akar ezek­ből a hibákból. Először is meg akarja szüntetni a CIA kettős funkcióját. A CIA-nak ezentúl híreket kell gyűjtenie, és érté­kelni, hogy teljes mértékben tárgyilagos képet kapjon a nemzetközi helyzetről és . ezt minden lakkozás nélkül tár­ják a kormány elé. A külön­böző missziók végrehajtását azonban kivonják a titkos ügy­nökség hatásköréből és a hon­védelem megalakítandó külön­leges ágára bízzák. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a CIA a kubai menekült hadsereget egészen helytelenül képezte ki, ami a kubai part­raszállási helyeken teljes zür­BiaiiaiiaiiaiiaiiaiiBiiBiiBiiaiiaiiaMBiiaMBuiiilnailBuaiilit .zavarhoz vezetett. Mint kije­lentették, a gerilla taktikára való korszerű kiképzés csak egy korszerű hadsereg keretei közt hajtható végre. Mindenekelőtt azonban az új CIA már nem élhet önálló életet, elszigetelten a kor­mányzás többi területeitől. A kubai emigráció körében folyó és Dulles által irányított poli­tikai manőverezésekről a kül­ügyminisztérium állítólag egy­általán nem tudott. Ezért ezen­túl a külügyminisztériumot sokkal szorosabb szálak fog­ják kötni a CIA-hoz, nehdgy titokban újra olyan különálló politikát folytathasson, ame­lyeket nem egyeztettek össze az általános külpolitika célki­tűzéseivel. ' Ha mindezeket a reformokat végrehajtják, a CIA nem lesz többé állam az államban, mint ahogyan bírá­lói, mindenekelőtt a kong­resszusban gyakran nevezték. A szerepek elosztása révén szorosabban össze fog fonódni az egész kormányzási rend­szerrel és veszíteni fog vala­mit abból a mítoszból, ame­lyet Allan Dulles a „kémek mestere”’ hivatala köré szőtt — fejeződik be a tőkés lap cikke, amely néhány figyelemre mél­tó leleplezést is közöl arról, hogyan készíti elő az amerikai kormány új agressziós terveit és kémszervezetének milyen szerepe volt a hidegháborús akciókban. tét, stb... A szocialista mun-i kabrigád eléréséért indított versenybe a gépállomás vala­mennyi brigádja benevezett. —1- i.­Érvarrás fonal nélkül A texasi egyetem mellett működő Anderson kórházban és onkológiai intézetben egy új eljárással műtéteknél fonal helyett folyékony plasztik masszával illesztik össze az átvágott ereket. Az állatokon végzett kísérletek azt . bizo­nyítják, hogy az eljárásnak nincsenek káros kihatásai, az összeillesztett ér 14 nap alatt gyógyul, a ragasztóanyag pe­dig felszívódik. Börtönben szeretne meghalni Hampercurt város (USA) törvényszéke érdekes jogi esettel foglalkozik. Levelet kaptak a kisebb bűntettekért 18-szor elítélt John Flaherty- től, aki azt kéri, hogy élete utolsó éveit börtönben tölt- hesse el: „Ha visszapillantok életemre, meg kell állapíta­nom, hogy sehol sem éreztem olyan jól magamat, mint önöknél” — írta a volt fogoly. Az üggyel rendkívüli bizottság foglalkozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents